Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

2 • PETŐFI NÉPE « 1984. áprUis 10. Kapcsolatainknak az egyenlőségen kell alapulniuk Körösi Csorna Sándor-ünnepség az Akadémián események sorokban BUDAPEST __________________ K ádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lá­zár György, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az országgyű* lés elnöke búcsúláítogatáson fo­gadta Búi Tan Limh-it, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követét, aki végleg elutazott Bu­dapestről. (MTI) MÖSZKVA ' ~ „Jurij Andropov Sugárút” — ez áll azon a vörös gránitból készült táblán, amelyet hétfőn helyeztek el a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam, a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom kiváló személyiségéről nemrégiben elnevezett út elején. Jurij Andropov nevét a korábbi Proletarszkij proszpekt, Moszkva egyik legnagyobb sugárútja viseli ezentúl. * Moszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy a Szovjetunió március 4-éü megválasztott Leg­felsőbb Tanácsának első üléssza­ka április 11-én nyílik meg a Kremlben. A két kamarából1 álló 1500 tagú szovjet törvényhozó szerv képviselői szerdán a szö­vetségi és a .nemzetiségi tanács különböző ülésein kezdik meg munkájúkat. Az olimpia elveinek védelmében A Szovjetunió Olimpiai Bizott­sága sürgősen kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bi­zottsága rendkívüli ülésének ösz- szehívását annak érdekébem hogy megvizsgálják, milyen helyzet ala­kult ki Los Angelesben az olim­piai játékok megkezdése előtt alig három hónappal. A Szovjet Olimpiai Bizottság hétfőn közzétett terjedelmes nyi­latkozata megállapítja: az olim­piai alapokmány megsértése, va­lamint a hivatalos részről is támo­gatott szovjetellenes kampány miatt teljesen lehetetlen helyzet alakult ki az olimpiának hélyfadó városban. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy az Egyesült Államok külügy­minisztériuma megtagadta a vízu­mot a szovjet olimpiai attasétól, akinek jelölését korábban egyez­tették a szervező bizottsággal. Az Amerikai. Külügyminisztérium akadályozza a Szovjetunió Olim­piai Bizottsága és a Los Angeles-i szervező bizottság között múlt év decemberében létrejött megállapo­dás megvalósülását. A Szovjet Olimpiai Bizottság végezetül felhívással fordul vala­mennyi nemzeti olimpiai bizott­sághoz, a nemzetközi sportszövet­ségekhez, a világ sportszerető köz­véleményéhez: egyesítsék erőfe­szítéseiket az olimpiai mozgalom eszméinek és elveinek védelmére, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az olimpiai játé­kok Földünk valamennyi népe számára a béke és barátság ünne­pe maradjon. (Folytatás az 1. oldalról.) val az űrfegyverkezést megakadá­lyozó szerződést kötnii. Nyersen és nyíltan fogalmaz­va tehát, — nem akarnak megál­lapodást. Az pedig már egyene­sen a józan ész kigúnyolása, hogy az amerikai kormányzat saját ál­lítása szerint kész megállapodni velünk abban, hogy erről a kér­désről lehetetlen egyezményt kötni. így értelmezik hát Wa­shingtonban a politikai párbe­szédet, a tárgyalásokat. Vizsgáljunk meg egy másik fontos kérdést, a vegyi fegyve­rek betiltásának problémáját. A Szovjetunió és más szocia­lista országok a genfi leszerelési bizottságban még 1972-<ben azt a javaslatot tették, hogy kössenek konvenciót a vegyi fegyverek ki­dolgozásának, előállításának és felhalmozásának betiltásáról, e fegyverek megsemmisítéséről. Ugyanakkor előterjesztették e konvenció tervezetét is. A későbbiekben mi nemegy­szer visszatértünk erre a kérdés­re, pontosítottuk és részleteztük javaslatainkat. Ezekben az évek­ben azonban az Egyesült Álla­mok mindig megakadályozta a vegyi fegyverek teljes betiltásá­ról szóló konvenció megkötését. Egyszerűen obstrukciós magatar­tást tanúsítottak. Washingtonban most úgy dön­töttek, hogy megpróbálják ma­gukat a vegyi fegyverek betiltá­sának híveiként feltüntetni. Az amerikai vezetők már hónapok óta ígérgetik, hogy e kérdésről valamiféle javaslatot terjesztenek elő Genfben. Az ígéret azonban mindmáig csak ígéret — s még azt sem tudni, hogy pontosan mire vonatkozik — s közben az Egyesült Államok, mint ez az amerikai elnök nyilatkozataiból is kitűnik, továbbra is növeli és megújítja vegyi fegyvereit, ame­lyeket amerikai területen és kül­földön tárolnak. Még egy példa. Mindmáig nem lépett életbe két szovjet—ameri­kai megállapodás a földalatti nukleáris robbantások korláto­zásáról. Csaknem tíz évvel ez­előtt írták őket alá, és mi nem­egyszer javasoltuk az Egyesült Államoknak ratifikálásukat. Ok azonban mindmáig elutasítják ezt. Miféle kifogásokhoz képesek folyamodni! Kezdetben azt mondták, hogy a szerződések ra­tifikálása hátráltatja a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról folytatott tár­gyalásokat. • Majd e tárgyalások megszakadása után az ellenőrzés nehézségeire kezdtek hivatkozni. Persze nem az ellenőrzésről van itt szó — e kérdés az alá­írt szerződésekben a legrészlete­sebben ki van dolgozva. Más a lényeg —.Washington semmiféle kőrlátozással nem kívánja meg­kötni a kezét, nem akarja, hogy bármi is akadályozza a nukleáris fegyverek gyarapításában és tö­kéletesítésében. Az ellenőrzés kérdését azért is említettem, mert az Egyesült Államok mindig ezt veti fel, va­lahányszor nem kíván megálla­podást kötni. A fegyverzetkor­látozási és leszerelési szerződé­sek megkötésére irányuló valódi szándék esetén az ellenőrzés nem jelent, és nem is jelenthet aka­dályt. Ezt tanúsítják a múlt ta­pasztalatai is. Egyébként, ha figyelembe vesszük az Egyesült Államok po-. litikáját és gyakorlati lépéseit, akkor mi talán méginkább érde­keltek vagyunk a konkrét fegy­verzetkorlátozási és leszerelési intézkedéséknek megfelelő, meg­bízható ellenőrzésben. Kérdés: A Nyugaton most az­zal érvelnek, hogy a Szovjetunió jelenleg állítólag nem kíván meg­állapodást kötni az Egyesült Ál­lamokkal, kivárja az ottani el­nökválasztások eredményét. Mi erről a véleménye? Válasz: A következőket mon­danám. Akik ezt a gondolatot felvetik, vagy nem ismerik, vagy pedig — s ez a valószínűbb — tudatosan félremagyarázzák po­litikánkat. Ez a politika elvsze­rű és nem befolyásolják kon­junkturális meggondolások. A szovjet—amerikai kapcsola­tok története alatt mi mindig különböző washingtoni kormány­zatokkal tartottunk kapcsolatot. Azokban az esetekben, amikor az amerikai /vezetés realista ma­gatartást tanúsított és felelősség­teljesen közelített a Szovjetunió­hoz' fűződő kapcsolatokhoz, a dolgok, hogy úgy mondjam, nor­málisan mentek. Kedvező hatás­sal volt ez az általános nemzet­közi helyzetre is. Ha nem volt meg ez a realista magatartás, ak­kor kapcsolataink is romlottak. Mi ma is azt kívánjuk, hogy normális, stabil kapcsolataink le­gyenek az Egyesült Államokkal, olyan kapcsolataink, amelyek az egyenlőségen, az egyenlő bizton­ságon és az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapul­nak. , Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos állítólagos számítá­sainkra való utalásokkal azt kí­vánják leplezni, hogy nem akar­nak megállapodást kötni a Szov­jetunióval a megoldást követelő kérdésekről. * Ahhoz, hogy vilá­gosan lássunk, elég összehasonlí­tani a két fél álláspontját csu­pán az általam korábban említett kérdésekben. Az interjú visszhangja PRÁGA A Rudé Právo kiemelte, az SZKP KB főtitkára sürgető fel­adatnak mondotta a nemzetközi bizalom légkörének megteremté­sét és úgy értékelte, hogy az Egye­sült Államok politikájában sem­milyen pozitív változás sem kö­vetkezett be. VARSÓ A Trybuna Ludu aláhúzta Konsztantyin Csernyenko megál­lapítását: most elsősorban arra van szükség, hogy a különböző országok és kivált az atomfegy­verekkel rendelkező államok po­litikája a háborús veszély meg­szüntetésére, a béke megszilárdí­tására irányuljon. . BERLIN Első oldalon, teljes szövegében ismertették hétfőn az NDK napi­lapjai Konsztantyin Cseroyienkó- njak, az SZKP KB főtitkárániak nyilatkozatát. A Neue® Deutsch­land jelentésének azt a címet adta: „A Szovjetunió következe­tesen kiáll a háborús veszély el­hárításáért és a béke megszilár­dításáért.”. A nyugat-berlini rádióállomá­sok hétfő reggeli híradásukban a Pravdában megjelent interjúnak azt a megállapítását emelték ki, hogy Washington a fegyverkezési hajsza fokozására törekszik, és politikáját az erőszakra alapozza. RÓMA Több olasz lap foglalkozott hét-- főn Konsztantyin Csernyenkónalk, a Pravdában megjelent nyilatko­zatával. A polgári körökben elis­mert Corriere della Sera felhív­ta a figyelmet arra, hogy Cser­nyenko nyilatkozata két nagy je­lentőségű szovjet belpolitikai esíe- rnény, az SZKP Központi Bizott­sági ülése és ' a Legfelsőbb Ta­nács ülésszaka előtt hangzott el. A Starnpa Sera tudósításának címében megállapította: a szovjet vezető ismételten leszögezte, ah­hoz, hogy a itángyalások folytatód­janak, el kell távolítani a Per- shingieket és a szárnyasnakétákat Európából. Körösi Csorna Sándor születésé­nek 200. évfordulója alkalmából ünnepi díszülést rendeztek teg­nap a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-helyet­tes, a Körösi Csotna Sándor Or­szágos Emlékbizottság elnöke „Nemzeti tudat, nemzeti egység” címmel előadást tartott. Többek között elmondta: — Körösi Csorna a XVIII. szá­zad végén, abban az évtizedben született, amikor két hatalmas át­alakulás: az ipari forradalom és a feudalizmus alkonyát jelentő fran­cia forradalom alapjaiban rázta' meg Európát. Az egyéni véle­mény, a kutatás, a világ megis­merésének vágya lett a haladás záloga. Körösi Csorna a nagyenye- di kollégium diákja, majd a sok nemzet fiataljait vendégül látó göttingeni egyetem hallgatója ek­kor elkötelezi magát a kor új, nemzeti eszméje mellett. Halaszt­hatatlan hazafias kötelességnek tartja, hogy népének társat talál­jon, mert ez a magyarság öntuda­tos magabiztosságát teremtené meg. Veress Péter külkereskedelmi miniszter hétfőn Londonban, a kensingtoni kiállítási központban megnyitotta „A mai Magyaror­szág” című kiállításit, amely iti- ■ zenkéí-év< óta ,3) legnagyobb szi­getországi bemutatója a magyar ipari és mezőgazdasági export- . naik. # A 46 termelő és kereskedelmi vállalat szemléje egyszersmind központi rendezvénye a londoni „Magyar Hétnek”, amely a szel­Az elmúlt héten ülést tartott a Kalocsai Agráripari Egyesülés Ta­nácsa. Ezen saját kérésére — a KAGE alapítása óta végzett ered­ményes tevékenységét elismerve — a tanácsülés felmentette elnöki tiszte alól dr. Berta Jenőt, a fajszi Kék Duna Tsz elnökét. Berta Je­nő —, aki a közelmúltban vette át a Szocialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést — tsz-elnöki teendői mellett TOT elnökségi tag, valamint továbbra is betölti a Harmincöt esztendősen, 13 élő és holt nyelv ismeretében, tarisz­nyájában alig néhány hónapra elegendő pénzzel vágott neki az ismeretlen Ázsiának azért, hogy megtalálja népének őshazáját. Mi­kor önként vállalt útjára elindult, népe függetlenné válás útját ke­reste, s társait, lehetséges barátait a népek sokaságában — emelte ki a szónok. Körösi Csorna hitt ab­ban, hogy a magyarság az idők végéig fennmarad, s gazdája lesz a hazájának. Lépteit a reformmoz­galom egészének lelkesedése kí­sérte, s a nemzet legjobbjai fog­tak össze támogatására. Rokonok keresésére indult, s helyettük ba­rátokra talált egy idegen nép fiai­ban. A díszülésen felidézte Körösi Csorna Sándor alakját P. K. Szun- gon indiai művelődési miniszter- helyettes, a nagy magyar orienta­lista emlékezetére rendezett ün­nepségek alkalmából hazánkba ér­kezett indiai delegáció vezetője is. Szentágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke „Kö­rösi Csorna Sándor az Akadémia emlékezetében” címmel tartott előadást. lemi javak cseréjére is' kiterjed. A fővárosban — és kedden Man­chesterben — több előadás hang­zik el a magyar gazdaságpoliti­káról és műszaki fejlődésről. .. .Hétfőn este megkezdődöti,\ a inagyar filmhét, és héháiny nap múlva lesz egy fotóművészeti be­mutató is. A „Magyar Napok­hoz” kapcsolódik a londoni egye­tem- Körösi Csorna Sándor-em- lékkiáüíitása és tudományos kon­ferenciája. Bácskai és Duna melléki TESZÖV elnöki tisztét. Az immár tizenhárom taggaz­daságot tömörítő egyesülés taná­csa Hegedűs Lajost, a hartai Er­dei Ferenc Tsz elnökét, a TOT tagját választotta új elnöknek. Az egyesülés elnökhelyettese Würtz József, a Kalocsai Állami Gazda­ság igazgatója és a most megvá­lasztott Deák István, a bátyai Pi­ros Paprika Tsz elnöke. BRANDT—GONZÁLEZ—KREISKY New hivatalos találkozó • Madridban folytatott tanácskozást a hétvégén a Szocialista Inter- nacionálé három vezetője. Képünkön (jobbról balra): Willy Brandt, Felipe González és Bruno Kreisky a nemzetközi élet időszerű kér­déseit tekintette át. A magyar nyelv hete Hétfőn Tatabányán, a megyei tanács székházéban ünnepélyes kül­sőségek között megnyitották az idei Magyar Nyelv Hetét. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott beszé­det. Mint a többi között rámutatott, az idén a Magyar Nyelv Hetének központi témája a legnagyobb nyelvújító réteg, az ifjúság beszéd­kultúrája lesz. Fejti György beszéde után Deme László egyetemi tanár, a nyelv- tudományok doktora az ifjúság beszédkultúrájáróii 'tartott előadást. Ismertette a Hazafias Népfront elnöksége beszéd- és magatartáskul­túránkkal foglalkozó munkacsoportjának, |a TIT Magyar Nyelvi Vá­lasztmányának, a Magyar Tudományos Akadémia Anyanyelvi Bizott­ságának és Magyar Nyelvészeti Munkabizottságának közös felhívását. E tekintélyes társadalmi és tudományos testületek a legkülönbözőbb intézményeinek összehangolt föllépését szorgalmazzák a mindennapi nyelvhasználatunkat egyre gátlástalanabb mértékben elöntő durvaság és trágárság ellen. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint ezt az ünnepségen bejelentették, máris csatlakozott a felhíváshoz. Olaszország kezdeményez Kilencedik hónapja áll a kormány élén Betti- no Craxi, Olaszország első szocialista párti mi­niszterelnöke. Ez a néhány hónap is elegendő volt azonban ahhoz, hogy világossá váljék: az olasz külpolitika alapelvei változatlanok — Ame- rika-barátság, hűség a NATO-hoz és a Közös- -Piachoz. Craxi maga is azzal a feltétellel foglalhatta el a Chigi-palota kormányfői bársonyszékét, hogy a kereszténydemokratákkal kötött koalíciós meg­állapodásban vállalta: végrehajtja az euroraké- ta-programból Olaszországra háruló kötelessége­ket, s teljesíti a NATO-val szemben vállalt töb­bi kötelezettségét is — az olasz fegyveres erők korszerűsítését, átszervezését és hadrafoghatósá­guk fokozását. A szocialista párti kormányfő ez­zel nevét adta a szicíliai Comisóban márciusban megkezdett rakétatelepítéshez. Igaz, hadügymi­nisztere, Giovanni Spadolini révén kifejezésre juttatta azt a reményét is, hogy nem kell tele­píteniük mind a 112 szánnyasrakétát. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy az olasz diplomácia — más nyugat-európai orszá­gokéhoz hasonlóan — az utóbbi időben kezde­ményezőbbé vált a szocialista országok irányá­ba. A Craxi vezette ötpárti koalíció megalakulá­sa óta élénkülés és aktivitás tapasztalható a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolat szintjének meg­tartására, az éurópai kisebb szocialista országok­kal pedig a kapcsolatok erősítésére. Ennek hát­terében remélhetőleg az a felismerés áll: elejét kell venni annak, hogy a katonai téren tapasz­talható1 feszültség áthassa a kelet—nyugtaid kap­csolatok egészét, veszélybe sodorva a gazdasági, pénzügyi és a kulturális együttműködést is. Hi­szen Olaszország is érdekeit a KGST-állaimok- hoz fűződő korrekt viszony ápolásában, a köl­csönösen előnyös kereskedelemben. Az elmúlt években az olasz behozatal 5-—6 százaléka szár­mazott a KGST országaiból, a kivitel 4 százalé­ka irányult a szocialista országokba. A szocia­lista államok Olaszországba irányuló exportjá­ban meghatározó szerepet játsszanak az energia- hordozók (szovjet kőolaj, földgáz, lengyel szén), fontos tétel az agrárszektor (bár a hetvenes években csökkent a 'jelentősége a közös piaci rendelkezések miatt), továbbá az alapanyagok és a félkész termékek. A KGST-államok Olaszor­szágból származó behozatalának ‘egyh'anmada gép, berendezés és ipari fogyasztási cikk. Vi­szonylag alacsony a kooperációk száma és a kooperációs forgalom. Olaszország az EGK-naík az a tagállama, amely a legtöbb mennyiségi kor­látozást és a legszélesebb adminisztratív import­ellenőrzést tartja fenn a szocialista országokkal szemben. Olaszország kereskedelmi forgalmának 40—45 százalékát az EGK országaival bonyolítja le. A „tízek” között a negyedik helyen áll a bruttó nemzeti termék tekintetében (kb. 350 milliárd dollár), s a nyolcadik helyen az egy főre jutó nemzeti jövedelem sorában (kb. 6 ezer dollár). Az olasz politika nem végcélnak tekinti a Közös Piacot, hanem a nyugat-európai politikai unió kialakítása legfontosabb eszközének. Olaszország hagyományosan erőfeszítést tesz, hogy felzárkóz­zon az NSZK-hoz, Angliához és Franci aország­hoz, és a szövetségi rendszerben velük egyen­értékű pozíciót vívjon ki magának, ehhez azon­ban hiányzik mind politikai, mind gazdasági súlya. Erős atlanti elkötelezettsége ellenére sem óhajtja Olaszország a szocialista országokhoz fű­ződő kapcsolatainak megromlását, és ellenáll az ilyen irányú amerikai nyomásnak. (Róma ugyan még mindig kivár, de valószínűleg aláírja majd a szibériai gáz vásárlásáról szóló megállapodást.) A légvédelmi erők napja Dmitrij Usztyinov, a Szovjet­unió marsallja, honvédelmi mi­niszter ünnepi napiparancsot adott ki a szovjet légvédelmi erők napja alkalmából, amelyről va­sárnap emlékeztek meg a Szovjet­unióban. A napiparancs rámutat, hogy a szovjet légvédelmi erők a reakciós imperialista körök hibá­jából kiélezett nemzetközi hely­zetben, éberen őrzik a szocialista haza légi határait. Az USA nem ismeri el a hágai bíróság illetékességét , Áz Egyesült Államok a követ­kező két évben nem fogadja el az ENSZ égisze alatt működő Hágai Nemzetközi Bíróság illetékességét semmiféle közép-amerikai vonat­kozású ügyben — jelentette be vasárnap az amerikai külügymi­nisztérium közleményében. Az in­doklás szerint a lépéssel elejét akarják venni, hogy a hágai bí­róságot , „propagandafórumnak” használják fel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban az Egyesült Államok szerdán megakadályozta,- hogy a testület — a Nicaragua által beterjesztett panaszt megvitatva — az akna- zárt elítélő és megszüntetését kö­vetelő határozatot fogadjon el. Amerikai leleplező sajtójelentések szerint a CIA közvetlenül is részt- vett a nemzetközi hajózást veszé­lyeztető aknák telepítésében. MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI Érvényben: »84 Április io-töl. : DcfiuntD Angol iont Ausztrál dollár . Belga frank Dán korona Finn márka • Francia íramik ' ' Hollandi forint Japán yen (1000) ' Kanadai dohár 1 Kuvaiti dinár Norvég korona . NSZK márka Olasz Ura (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci .frank- svéd korona Tr és Cl. rubel USA dollár Vét*» Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban «547« 4077,05 «5« 475,78 814,32 587,56 15*8,28 202,85 3579,89 13585,91 605,22 1747.07 ,.v' 28,20 248,37 34,81 / 30,62 20103.13 589,31 2587,40' 4/565,10 664,33 40/81,23 85,54 476,26 V 816,14 568.15 1648,85 8560« 4086,40 86 A3 476,74 806« 568,72 1660.38 203« VALUTA. Pénznem (BANKJEGY­ÉRVÉNYBEN: Angol font Ausztrál dollár Belga frank Dán' korona Finn márka» Francia frank Görög drachma** Hollandi forint Japán yen (lOOO) Jugoszláv dinár* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Norvég korona NSZl. márka Olasz lira (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona* USA dollár 3583,47 3587,05 15601,51 16617,12 $05*83 ' 805,44 1748,82 1598« 28,29 ; 28,32 248,62 M8 67 1 34,64 34,67 30,65 30,68 21«».26 3187.37 589,90 500,49 2600,00 2802,80 4888,67 \ csekk.) Árfolyamok Április io-töl vételi Eladási árfolyam 180 egységre. forintban 6357,69 0750,25 405579 4306,67 ■ 88.97 88.14 461,97 490.55 780,69 838,50 55U.W 983,10 42,22 44.84­1903,34 1538,32 196,96 209,14 33,04 . 35,08 3475,97 : 3690,07 é 15133,46 18089,58 587,66 624,00 1696,3 1801.26 27,44 11,11 241,06 556,08 33,60 35,88 i 29,73 31 57 204240 2168.42 572,20 807,8» 4432,58 4708.76 '-cimif’t: 109-ka Bemutatkozás Londonban Elnökválasztás a KAGE-nél

Next

/
Thumbnails
Contents