Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 100. szám

PN MAGAZIN SZÉLMALMOK Az alexandriai Heron, egy amatőr mechanikus találta fel a szél energiájá­nak speciális hasznosítását az első szá­zadban. Egy orgonát hajtott a szél ere­jével. Más források szerint Kínából, s megint mások szerint Iránból vagy a Tibeti fennsíkról származott Európába a szélmalom. Iránban ugyanis már az Írásos források szerint a IX. század óta ismerik a szélenergia efféle hasznosítá­sát. A franciaországi Arles adattárában a XII. században említik először a szél­malmokat, de egy évszázaddal később már egész Frankhonban ismerték. Előbb terjedt el a szélmalmokkal való őrlés Skandináviában, Észak-Európában, mint a szélmalom hazájában, Spanyol- országban. Dániában, Svédországban vannak ma is a legjobban konzervált, sokszor ma is működő malmok. Csak Grönland szigetén 400-at, Skandináviá­ban pedig kétezret őriznek. • Spanyol táj riwlmokkal, Hogy Cervantes hőse, Don Quijote szembeszáll a szélmalommal, annak a késői spanyolországi meghonosodás az oka, számára ismeretlenek lehettek még e hatalmas szörnyek. Később La Manc­ha vidékén, Mállói ca-szigetén egymást érték a szélmalmok, amelyek közül ma is sok áll. Casablanka és Algáidé között élénk színű, működő és műemlék szél­malmok szegélyezik az utat. Hová menjünk a nyáron? Megkérdeztük a megyeszékhe­lyen működő utazási irodák ve­zetőit, hogy milyen új szolgál­tatásokkal igyekeznek az ügyfe­lek kedvében járni az idén, s milyen1 utakat javasolnak első­sorban a turistáknak, azoknak, akik kedvelik'a szép kirándulá­sokat. EXPRESS Z--IFJÜSÁGI ÉS t>IÁK UTAZÁSI IRODA: — Egészen új dolog az autó­stoppos igazolványok kiadása. A fiatalok kedvezően fogadták a lehetőséget. Várhatóan ebben az évben legalább ezren jelentkez­nek nálunk ez ügyben. A másik érdekesség a viszonylag olcsó algériai körutazás. OTP PENTA TOURS: — Utazási irodánk - nemrégen nyílt. Am szeretnénk már a kez­detben jó ötletekkel előállni. Ilyen szerintünk a kombinált — körút és üdülés — utazások szervezése például Marokkóba és Görögországba. VOLÁN UTAZÁSI ÉS KERESKEDELMI IRODA: — Elsősorban a hetényegyházi erdei kocsikázást javasoljuk, belföldieknek és külföldieknek egyaránt. Ez a romantikus ki­rándulás, olcsó és bizonyára so­kak tetszését megnyeri majd. IBUSZ: — A távol-keleti utakat ajánl­juk egyebek mellett, elsősorban Japánt, ahová repülővel és ha­jóval történik az utazás. S bi­zonyára megfelelő érdeklődés mutatkozik majd a kínai prog­ramok iránt is. COOPTOURIST: — Negyven olyan útiprogra- ' mot javasolunk, amilyen még nem volt eddig, tehát egészen újnak számít. Ezek közé tartozik a nyolcnapos jugoszláviai üdü­lés a nudista strándon és a két­hetes brazíliai utazás repülőgép­pel. V. M. INNEN — Az élet normalizálódása, a fo­kozódó * stabilizáció a Lengyel- országba érkező turisták növek­vő számán is lemérhető. Lénye­gesen emelkedett a nyáron a szo­cialista államokból érkező egyéni és csoportos látogatók száma. A lengyel idegenforgalmi vállala­totok előrejelzése szerint 1985-ben már ugyanannyi turista keresi fel az országot, mint a hetvenes évek végén. „ Emelkedett a nyugati érdeklő­dők száma is. 1982 első hét hó­napjában Lengyelországot 40 e- zer 500 nyugati vendég kereste fel 1983 azonos időszakában ez a szám már megközelítette a 128 ezret. Növekedett az idegenbe látoga­tó lengyelek száma is. Az idén csak az ORB1S utazási iroda 240 ezer lengyel turista külföl­di pihenéséről gondoskodott. * Nem luxushajók, azok az úszó hotelek, amelyeket a japán Nip­pon Kokan K.K. konszern kínál az érdeklődőknek, hanem valósá­gos szállodák, amelyeket azon­ban hajógyárakban építenek. A kivitelezés technikai probléma^ it a konszern a Tokyo Const­ruction Company céggel együtt­működve két év alatt oldotta meg. Az úszó hoteleket elsősorban exportálni akarják. Főleg a fejlő­dő országokból, különösen Afri­kából és Dél-Ameriikából számí­tanak megrendelésekre, ahol ke­vés a szálloda, és így nehezen tudják fogadni a turistákat vagy a kongresszusok résztvevőit, és ahol egyébként is csak külföldi cégek technikai és másfajta se­gítségével tudnának szállodákat építeni. A japán külkereskedelmi minisztérium azt is mérlegeli, hogyan lehetne finanszírozni az úszó szállodák exportját, mi­vel ezek építése sokkal költsége­sebb, mint a normál szállodáké. Azokkal szemben viszont sok elő­nyük van: például nem kell hoz­zájuk építési telek, könnyen át­vihetők egyik helyről a másik­ra, oda szállíthatók, ahol éppen kiállítást akarnak rendezni, vagy kongresszust tartanak, és amikor ezek végetértek, máshová vihe­tők. Az évszakhoz is jobban al­kalmazhatók. téli és nyári üdü­lésre egyaránt alkalmasak. Vég­legesen is rögzíthetők közvetle­nül a tenger vagy a folyó part­jánál, mintha a szárazföldhöz tartoznának. * Félénk szerelmespárokat és sie­tő üzletembereket akar vendég­ként megnyerni Japán első „sze­mélyzet nélküli” szállodája, ame­lyet nemrég nyitottak meg To­kióban. A Sinjuku vásárló- és szórakozónegyedben levő Wa­shington szálló vendégei nincse­nek kitéve a recepciónál vizsgá­lódó pillantásoknak vagy kérdé­seknek. Kitöltik a bejelentőlapot és az előcsarnokban levő négy automata közül az egyikből ki­húznak egy mágneslapot. A szo­kásos kulcs helyett ez nyitja ki a szoba ajtaját, és kapcsolja be a világítást. Automatikusan történik a számlák kiegyenlítése is, ami mindössze 45 másodpercet vesz igénybe. A szállodában egyelőre csak azokat a vendégeket mente­sítik a személyes ellenőrzés alól, akiknek igazolványuk van, nme- , lyen jel van tüntetve magánfo­lyószámla-számuk. * A thaiföldi kormány a jövőben meg akarja védeni a külföldi tu­ristákat az illegális üzletektől. Az idegenforgalmi rendőrség al­kalmazottainak számát 200-ról 300-ra emelték. Ezek a rendőrök az ország legfontosabb idegen- forgalmi központjaiban teljesíte­nek majd szolgálatot. Aki thai­földi utazása során valamilyen . nehézségfekbe ütközik, a 999-es telefonszámon - segítségül hív­hatja a turistarendőrséget. A kormány a jövőben szigorúbban akar eljárni az illegális „ven­déglátó házak” ellen is, ..mint­hogy megvágják a turistákat” — mint Bányád Bantadtan illeté­kes miniszter vélte. Ezzel eleget tesz a thaiföldi szállodaszövet­ség követelésének. A szállo­dáknak most az — elsősorban bangkoki — építkezések fellendü­lése után problémát okoz túlsá­gosan nagy kapacitásuk. * A kínai idegenforgalmi hiva­tal közölte, hogy 1983-ban 872 500 turista látogatott Kínába, ami 1982-höz képest 14 százalé­kos emelkedés. ONNAN ÉPÍTÉSZETI CSODA 31 San Franciscóban van egy olyan híd — a Golden Gate Bridge —, melyet méltán tartanak építészeti csodának a szakemberek. 1937-ben épült, egy tengerszoros felett vezet át száz méterrel a víz felett, s a a pillérek magassága 229 méter. Amiért „csoda” lett, elsősorban az, hogy 'á hossza megközelíti a másfél kilométert. A krónikás lelkének csak akkor lehet nyu govása, ha nem fél oyan esetek megé- neklésétől sem, amelyeket ké­sőbbi korok történetírói bi­zonyára meggondolatlan le­gyintéssel fognak elintézni. Amint egyik barátom emle­geti — o dolgok mélyére kell hatolni. (Foglalkozása: bá­nyász.) Ha a honnan jövünk és ho­vá megyünk kérdésre keres­sük a választ, nem elég föl­lapozni a menetrendet, vagyj ha a világegyetem végtelen­ségével kapcsolatban támad problémánk, bizony nem ve­zet eredményre, ha előve­szünk egy collstokot. De elég is ennyi a példákból, melyek, mint tudjuk, csak homályos tükrei a sokszínű valóságnak. A következő történetben egy térkép játssza a főszere­pet. A térkép, ahogy tanultuk, földünk, környezetünk kicsi­nyített rajza, vezérfonalként szolgál e glóbuszon bolyongó­nak. A pontosság és hiteles­ség szavatolja alkalmazható­ságát, , Mégis, a szóbanforgó térkép — alkotóinak minden jó szándéka és lelkiismeretes­sége ellenére is — komoly bonyodalmakat okozott. Egy derűs tavaszi délután Magyarországon a kiváló ha- tárőrfalu tanácselnöke levelet kapott Tokióból. A levél légi­postán érkezett S. város pol­gármesterének címezve, s mint a helybéli órosztanár előkerítése után kiderült — angol nyelven íródott. Mivel a tanácselnök nem emlékezett arra, mikor bontott utoljára tokiói levelet hivatali postá­jában, azonnal elküldött a közeli városba, kerítsenek egy angolul tudót. A fordítás csak fokozta döbbenetét. A legen­dás keleti udvariassággal megfogalmazott sorokat egy tokiói tanár írta, aki világu­tazásra készül, s mint jelezte, a magyar határt e városnál kívánja átlépni. Ezúton kéri a polgármestert, hogy posta- fordultával közölje vele a vá­ros háromcsillagos szállodái­nak névsorát a repülőtér me­netrendjét, valamint a város­néző buszok indulási idejét. Ha néhány prospektust is küldene a városról, az csak megerősítené a magyar ven­dégszeretetről alkotott amúgy is szilárd véleményét. A tanácselnökben, s a gyorsan megszervezett s-i válságstábban azonnal meg­fogalmazódott a kérdés: — Hát ez meg mi? Félreértésről szó sem lehe­tett mivel a tanár küldött egy térképet is, amelyen bekari­kázta a szóban forgó falut. S-ről /egyébként tudni kell, hogy háromezres lélekszámú, kultúrháza a tanácstól balra, presszó, a templomtól ötven lépésnyire, első világháborús emlékmű, plusz' ■ kókadt kri­zantémcsokor fémjelzi ide­genforgalmi működését. A’ válságstáb úgy határo­zott, hogy ezúttal' eltérnek a klasszikus módszertől, először orvosolják a bajt, utána pró­bálják meghatározni a diag­nózist. Mivel a falu átépítése — hogy megfeleljen a tanár igé­nyeinek — igencsak utópisz­tikusnak tűnt (ugyanis a té- esz építőbrigádja nem vállal­ta túlórában a repülőtér el­készítését), radikális és gyors megoldásra volt szükség. A község Budapestre történő át­helyezésének ötlete sem ara­tott sikert. Természetesen a tanácsel­nöknek jutott eszébe, hogy miként lehet megmenekülni a beláthatatlan következmények­től. — Válaszlevelünkben kije- jentjük, hogy ez a helység nincs, nem létezik. (Azért jött rá erre a zseniális megoldás­ra, mert a megyei tanácstól kapott támogatást számolgat­va gyakran magának is ez a benyomása támadt.) Levelüket megírták, mellyel eltörölték a föld színéről — legalábbis a tokiói világutazó számára — sokat próbált te­lepülésüket. Ma már kideríthetetlen, hogy a lelkiismeretfurdalás, vagy az örök emberi tudás­vágy nem hagyta őket nyu­godni, de komoly tudományos apparátussal (földrajztanár, plébános, népfronttitkár) hoz­zákezdtek a félreértés okának kiderítéséhez. A módszeres analízis eredménye: a bűnös a térkép. A tokiói tanár ugyanis olyan térképen ter­vezte útját, amelyen ez a te- lepülés ' vastagtíetűsen szere­pel, lévén határátkelőhely. Valószínűleg még a nagy ma­gyar kartográfus Kogulowitz Manó ötlete volt, hogy ily módon is segítsék az utazók ki-be járását. Kézenfekvő volt a következtetés, vastag­betű — nagyváros. A történet végére még idekívánkozik az, hogy Magyarországon S. falu volt az első és az egyetlen, amely azzal á kérelemmel fordult az Elnöki Tanácshoz, hogy a térképeken a lehető legkisebb betűkkel jelöljék. Kérdésem a következő: Mi rosszabb? Ha kevesebbre, vagy ha többre tartanak an­nál, ami vagy? Hámori Zoltán UTAZZUNK EL RODOSTÓBA! Ismeretes, hogy a Rákóczi-sza- badságharc leverése után a di­csőséges fejedelem kíséretével együtt száműzetésbe kényszerült. Lengyelország és Franciaország után Törökország volt a szín­helye az egyhangú, sivár életnek. Manapság meglehetősen sokan utaznak tőlünk Törökországba, elsősorban a híres-nevezetes Isz­tambulba. Ám közülük kevesen jutnak — vagy juthatnak — el a közeli Rodostóba, ahol e nagy férfiú utolsó éveit töltötte. Mi­kes Kelemen így örökítette meg az utókor számára az ottani na­pok egyhangúságát: „Reggel, hatodfél órakor a do­bot megütik, akkor a cselédek­nek fel kell kelni, és készen kell lenni hat órára. Hat órakor dobolnak, és, akkor a fejedelem felöltözik — azután a kápolnába Országokra nyíló ablakok A francia—svájci határ átszeli a Le Cure község egyik, tévedés­ből rossz helyre épült szállodá­ját, amelyben így mind francia, mind svájci területre eső szobák vannak, sőt olyan kétágyasak is, amelyekben az egyik ágy Franciaországban, a másik Svájcban áll. Ami mulatságos, de korántsem újszerű. Nálunk pél­dául a betyárvilágban épültek olyan kocsmák, amelyek félig az egyik, félig a másik jnegye terü­letén álltak. Ezekben a megye­határt mindig egy hosszú asztal szelte át keresztben. Ha a bal ol­dali megye pandúrjai jelentek meg az ivóban, a körözött betyá­rok átcsúsztak az asztal jobb ol­dalára, ha a jobb oldali megye pandúrjai, akkor fordítva. így aztán nyugodtan farkasszemet nézhettek a zsandárokkal, mert országos rendőrség még nem lé­vén, nem tehettek ellenük sem­mit. Az áldásos kava • A kava készítésére szolgáló nagy fatál, a Tonga. A ritkaság- számba menő művelődési emlék a Koppenhágai Nemzeti Múze­umban látható. Az alkoholképződés elősegíté­sére a dél-amerikai indiánoknak van egy „étvágygerjesztő” szoká­suk: először megrágják a nyers­anyagot, majd egy nagy edénybe köpik, és vizet öntenek rá. így készítenek sört kukoricából és maniokból. A polinéziaiak ha­sonlóképpen megrágják á kava (Piper methysticum) gyökerét.. Ez az ital ugyan nem alkohol- tartalmú, olyan anyagot tartal­maz azonbhn, amely jó érzést ad. Ennek az italnak az íze nem mutatja a hatást, mivel mind­kettő szappanos vízre emlékez­tet. Élvezete többnyire mégis gyakran nagy szertartással megy végbe, és néhol közvetlenül az istenek tiszteletéhez kapcsolódik. A polinéziai kis Ti kópia-szigeten egyedül a papnak volt szabad kávát innia, a maradékot pedig italáldozatként . kiöntötték. A kava élvezeté eléggé újkeletű a Csendes-óceán térségében, és minden valószínűség szerint a polinéziaiak hozták magukkal. Ahol Melaméziában is megtalál­ható, ott joggal gyanakodhatunk polinéziai hatásra, önkéntelenül is az ihdíai szent italra, a szó­mára kell gondolnunk, amely olyan mérhetetlenül fontos szere­pet játszik a Védákban. megyen és misét hallgat. Mise után az ebédlő házba megyen — ott kávét iszunk és dohányozunk. Amikor az óra háromfertály nyolcra, akikor elsőt dobolnak misére, nyolc órakor másodi­kat, és egy kis idő múlva har­madikat dobolnak — ekkor a fe­jedelem misére’ megyen, mise után a maga házára megyen és ki-ki ahová tetszik. Tizenketted- lel órakor megütik a dobot ebéd­re és tizenkét órakor asztalhoz ülünk és törvényt teszünk a tyúkokra. Harmadfél órakor a fejedelem csak magánosán a ká­polnába megyen és ottan vagyon három óráig. Mikor az óra há­romfertály ötre, akkor elsőt do­bolnak estvéli imádságra, ot órakor másodikat, és egy ke­vés idő múlva harmadikat — akkor a : fejedelem kápolnába W Rákóczi ebédlője Rodostóban. megyen és azután ki-ki eloszlik. Vacsorára hetedfél órakor dobol­nak. A vacsora, nem tartván so­káig, nyolc órakor a fejedelem levetkezik, de leggyakortább le nem fekszik még akkor, és reg­gel, ha szinte hat órakor öltö­zik is fel, de éjféli két órakor felkel.” « Bercsényi Miklós házának az udvara. Összeállította v Varga Mihály pWMlMl 1 Liíttiiafii S. község esete a japán turistával

Next

/
Thumbnails
Contents