Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-20 / 93. szám
2 • PETŐFI NÉPE a 1984. április 20. események sorokban szófia____________________________ A XII. Világifjúsági és Diák- találkozót (VIT) 1985. július 27-e és augusztus 3-a között rendezik meg Moszkvában. Erről a fesztivál nemzetközi előkészítő bízottjának második ülése döntött u lökön Szófiában, _________ t 'i s/.KVA NATO-ELŐTERJESZTÉS A HADERŐCSÖKKENTÉSI TÁRGYALÁSOKON Régi javaslatok új csomagolásban A szovjet párt és állam szolgáiban végzett kimagasló munkájáén és érdemeiért több magas lanrn szovjet vezetőt tüntettek ki ‘ CMilnrlokön Moszkvában. A ki- ''iiileleM•'bet Konsztantyin Cser- rivrni.ii i/. SZKP KB főtitkára if/ujii'i i Mihail Szolomencév, I‘ il PB tagja, a Központi l.j.olis.i : lett működő Pártel- lonőr■/> sí Bizottság elnöke a Szocialista Munka Hőse címet kapta, valamint a Lenin-rendet, s a „Sarló és Kalapács” érdemérmet vehette át. Lenin-rendet kapott Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Viktor Csebrikov hadseregtábornok, az SZKP KB PB póttagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke megkapta a marsalli csillagot.________________ T OKIO______________________ Na kaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök lemondta júniusra tervezett látogatását az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszországba és a Vatikánba. A hírt maga a kormányfő közölte csütörtökön újságírókkal. BÉCS A NATO-országök csütörtökön általuk újnak minősített javaslatokat terjesztettek elő a bécsi had- erőcsökkentési tárgyalásokon. A Varsói Szerződés országai készeik ugyan tanulmányozni a nyugati elgondolásokat a május végén folytatódó tárgyalásokon, de máris leszögezték a tényt: a NATO csak új csomagolásban terjesztette elő immár 5 éves javaslatait — amelyeket a szocialista- országok eleve elutasítottak. A bécsi tárgyalások soron következő, 33. fordulójának megkezdését a húsvéti szünet után, május 24-ne tűzték ki. A NATO' által tavaly óta ígérgetett javaslatok szerint a tárgyalások haladását évek óta bénító létszámvitát azzal lehetne feloldani, hogy nem az ösz- szes, hanem csak a harcoló alakulatok és kisegítő egységeik létszámáról cserélnék ki — kölcsönösen elfogadható alapon. — az adatokat. A Nyugat ugyanakkor ennek fejében az általa eddig javasoltnál -is szélesebb körű ellenőrzésben kíván megállapodni. A NATO-javaslat szerint egyébként elsőként csak az amerikai, illetve a szovjet harcoló egységek létszámát csökkentenék, az előbbiekét 13 000, az utóbbiakét 30 000 fővel, majd 5 éven belül mérsékelnék a közép-európai haderőket mindkét Oldalon 900 000— 900 000 főre. (Ebben a létszámban a felek már korábban megállapodtak.) A csütörtöki tanácskozáson a holland, illetve az amerikai nagykövet terjesztette elő a NATO-jaivas- latot. A szocialista országok nevében Valerian Mi- hajlov, szovjet nagykövet válaszolt, majd ismételten sor került az amerikai, illetve a szovjet nagykövet felszólalására. Mihajlov nagykövet leszögezte: a Nyugat sok hónapos hallgatás után. beterjesztett javaslatai — a NATO állításával ellentétben — nem alkalmasak arra, hogy kivezessék a tárgyalásokat a zsákutcából: azok nemhogy -megoldanák, ellenkezőleg, újra felmelegítik a létszám-vitát. A Nyugat ugyanakkor változatlanul hallgat arról, hogy a bécsi tárgyalások feladata a haderő csökkentése is. Mindezeket figyelembe véve a NATO egyáltalán nem adott kielégítő választ -a szocialista országok tavaly beterjesztett építő javaslat-rendszerére —. amelyek változatlanul érvényben vannak. A szocialista országok szóvivője a sajtóértekezletén leszögeate, hogy a NATO álláspontjává tárgyalások összes kulcskérdésében lényegében változatlan. A rendkívül bonyolult elgondolásokat -ennek ellenére tanulmányozni fogják. Asszad és Dzsemajel találkozója BEJRUT Bizakodó légkörben kezdődött meg csütörtökön Damaszkuszban Hafez Asszad Szíriái és Amin Dzsemajel libanoni elnök második csúcstalálkozója, amely egybeesett a libanoni csapatszétválasztási terv első szakaszának végrehajtásával. A bejrúti kikötőtől a hegyvidéki Szűk el-Garbig nyúló polgárháborús frontvonal teljes hosszában elfoglalták állomáshelyüket a libanoni és francia tűz- szüneti megfigyelők. Bejrútban, arra számítanak, hogy a Szíriái— libanoni Csúcstalálkozó eredményeként végleges formát ölt az a megbékélési formula, amely lehetővé teszi a nemzeti egységkormány megalakítását. Gromiko cikke a szovjet békepolitikáról A Moszkovszkije Novosz- tyi című szovjet hetilap legújabb számában kiizölte Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter- tanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter cikkét a Szovjetunió lenini békepolitikájáról. Andrej Gromiko u többi között megállapítja, hogy a Szovjetunió szilárdan azok oldalán áll, akiknek harcolniuk kell szabadságukért, függetlenségükért, népük puszta létéért, akiknek szembe ■ kell nézniük*' az imperializmus 1 i agresszív • érőinek nyomásával,'1 fenyegetőzésével, vagy éppen agresz- sziójával. A szocialista országokkal fenntartott kapcsolatokban a proletár internacionalizmus legmagasabb rendű formája, a szocialista internacionalizmus nyilvánul meg. A szocialista országok közössége hatalmas, erős szervezet, amely kiemelkedően fontos, pozitív szerepet tölt be a mai világban. A szocialista országok egyeztetett nemzetközi tevékenysége tette lehetővé sok nagy és bonyolult feladat sikeres megoldását — írja Andrej Gromiko. A Szovjetunió a népek alapvető érdekeit érintő problémák megoldását tekinti céljának. Ez a vonás nyilvánul meg abban a lankadatlan harcban is, amelyet a Szovjetunió a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért vív. A Szovjetunió azt tekinti céljának, hogy megszűnjön az emberiséget fenyegető nukleáris veszély, és kézzel- oÍRÖMfő eredmények szülessenek a leszerelés terén. Ezt bizonyítja -többek között az a történelmi jelentőségű döntése, hogy egyoldalúan lemond a nukleáris fegyver elsőként történő alkalmazásáról. Ezt támasztja alá a genfi leszerelési konferencián,' a közép-európai fegyverzetek é,s fegyveres erők kölcsönös csökkentéséről tartott bécsi tárgyalásokon, valamint a stockholmi konferencián elfoglalt konstruktív álláspontja is — hangsúlyozza a szovjet külügyminiszter. Gromiko a továbbiakban nagy jelentőségű, átfogó kezdeményezésnek nevezi a Varsói Szerződés tagállamainak azt a javaslatát, hogy a VSZ és a NATO tagországai kössenek szerződést, amelyben kölL csönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról, és vállalják a békés kapcsolatok fenntartását. A legtermészetesebb lenne, ha ilyen kötelezettséget vállalnának magukra más országok is, függetlenül attól, hogy tagjai-e valamilyen katonai szövetségnek, vagy semlegesek, el nem kötelezettek. Érvényben van a Szovjetunió siók egyéb javaslata is, amelyek célja a fegyverkezési hajsza megállítása, a nukleáris veszély kiküszöbölése. Az e javaslatok alapján születő megállapodások pozitív irányba mutató határozott áttörés kezdetét jelenthetnék a nemzetközi helyzetben. E cél érdekében a Szovjetunió kész gyümölcsöző együttműködést folytatni minden olyan állammal, amely erre — nem csak szavakban — határozott készséget mutat. — szögezi lé végezetül cikkében Andrej Gromiko. Indira Gandhi fogadta Sarlós Istvánt ÜJ-DELHI Indira Gandhi kormányfő csütörtök este fogadta Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest. .A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a két ország széles körű együttműködéséről, a baráti kapcsolatok elmélyítését szolgáló további teendőkről, valamint Indiának az el nem kötelezett országok mozgalmában betöltött, világszerte nagy tekintélyt élvező nemzetközi szerepéről. Reagan Kínába utazik Kínai útra indul csütörtökön Reagan amerikai elnök. Szerdán George Shultz külügyminiszter volt soron, hogy az egy hét múlva kezdődő látogatás jelentőségét ecsetelje, ezúttal ázsiai újságírók előtt. Shultz; aki'maga is elkíséri Reagant, kijelentette: „Nixón elnök hajtotta végre a nyitást Kína felé, Carter elnök rendezte kapcsolatainkat Kínával: Reagan elnök erre a kétpárti bázisra építve kívánja biztosítani a kapcsolat stabil és átfogó jellegét”. É A külügyminiszter is elismerte, hogy külpolitikai szempontból, a nemzetközi viszonyok javítása szempontjából a Reagan-utazástól semmit sem szabad várni az ismert álláspontok ^ részleges érdekazonosságok és széles ideológiai ellentétek — megerősítésén kívül.: > XIX. MŰSZAKI HÓNAP Környezetkímélő szennyvízelhelyezés 3* A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben búzát öntöznek a tisztított szennyvízzel. A lakossági szolgáltatások felét kisiparosok végzik (Folytatás az 1. oldalról.) nek föl az iparosok, külföldről pedig kedvező vámelőírások mellett hozhatnak be termelőeszközt. Korszerűsítésre szükség van, hiszen a műhelyeknek csak 10—15 százaléka felel meg a mostani követelményeknek. Sajnos az anyaga és alkatrész- ellátás nem tartott lépést a vállalkozást serkentő jogszabálymódosulásokkal. Gyakran adódnak minőségi és mennyiségi gondok. Ez olykor reklamációhoz vezet a megrendelők részéről. Zökkenőmentes beszerzést a "gyártó és a kereskedelmi vállalatokkal való együttműködéssel sem sikerült megvalósítani. Elítélő szavak hangzottak el a munka nélküli jövedelemre spekuláló kisiparosokról. A kezdők „beilleszkedését” megkönnyítő alaposabb tájékoztatók szükségességéről és számos további feladatról is említést tett a beszámoló, amelyet a választmány elfogadott. Az értekezleten ott volt dr. Halász István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, aki hozzászólásában elismeréssel beszélt a kisipar teljesítményéről, s felhívta a figyelmet néhány jövőbeni teendőre.' A. T. S. Kecskeméten, a Tudomány és Technika Háza adott otthont a Bács-Kiskun megyei műszaki hónap keretében szervezett szennyvízöntözési tanácskozásnak. A csütörtöki rendezvény aktualitását az adja, hogy tíz évé a megyeszékhelyen került gyakorlati kipróbálásra a szennyvíztisztításnak az a módja, melyben a szennyvizet csupán mechanikai tisztítás után mezőgazdasági területen helyezik el, sőt hasznosítják is. Az új lakótelepek, fürdőszobás családi házak építése jelentős vízfelhasználást, de nagyobb mértékű szennyvízképződést is vont maga után. Ezzel együtt nőtt a tisztítással, elhelyezéssel, esetleges felhasználással, de a környe-" zetvédélemmel összefüggő teendők sora. Figyelembe véve a város környékének természeti adottságait, a kevés csapadékot, s azt, hogy a Csukás-éren kívül nincs semmi vízfolyás, csatorna —| ami a korszerű mezőgazdasági termelésben nagy szerepet játszik — megszülethetett a megoldás. Kecskemét közvetlen közelében magas színvonalon gazdálkodik a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, amely vállalkozott a városi szennyvíz egy részének fogadására. Elérte ezzel, hogy a kijelölt területeire eljuttatott szennyvíz növeli a talaj szerves- anyag-tartalmát, és megindítja a ihumuszosodási folyamatot, ami a későbbi növénytermesztéshez jó alapot adhat. A korábbi gyenge homoktalajok termőképességének javulása pedig már érezhetővé vált. . A szennyvíz-elhelyezési rendszer tavaly éV végén -bővült, amikor megkezdték az Észak-Bács^ Kiskun megyei Vízmű Vállalat szennyvíztisztító . telepének üzemi próbáit. Ez a létesítmény naponta 24 ezer köbméter szennyvíz mechanikai tisztítását képes elvégezni. Ezzel megoldódott a végül a Tiszába jutó víz egy részének környezetvédelmi szempontból is megfelelő kezelése. A tanácskozáson másfélé szennyvíztisztítási módokról szintén szó esett. Országos viszonylatban mintegy 25 éve kísérleteznek a városi szennyvíz ártalommentes elhelyezésével. A fonyódi kísérleti telep a Balaton vízvédelmére jött létre, Az úgynevezett -tavas tisztítás egyébként a hal- gazdálkodásra is jó, hatással van, hiszen hektáronként 20 kilogrammal több halat foghatnak az, ilyen tavakból. Zalakarosón, Gyulán, Répcelakon szintén társul a kommunális szennyvizet gondozó intézmény és a mezőgazdaság. Cel- lulóznyárerdőt, rétet, legelőt öntöznek ezeken a helyeken a települések egyszer már felhasznált vizével. , ' G. E. Önállóan, felelősséggel Az utóbbi két és fél évtizedben két nagy reform-szakasz nyitott utat a gazdaságban a, további gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reform-lépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változtatása nyomán elsősorban a mezőgazdaság, de az ipar számára is új gazdálkodási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer — a változtatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyitották: még kisebbet ugyan a termelés összetételének, vagy a termelés mennyiségének megválasztásában, de már- szélesebbet az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz. Ekkor lépett életbe a nyereségrészesedési rendszer, az átlagbér-automatizmus, a műszaki fejlesztési alapok képzésének» a gyakorlata, vagyis váltak ismertté azok az első szabályozók, amelyek már érdekeltté tették a vállalatokat a költségek alakulásában. Ezzel együtt mérséklődött a tervmutatók száma. A mezőgazdaságban pedig — mint ismeretes — a begyűjtési rendszert felváltotta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a központi kötelező vetésterv. Nincs recept A 60-as évek végén bevezetett reform az első szakasz újításaihoz képest gyökeresebb változásokat hozott: a tervezés alapvetően új rendszere alakult ki, a népgazdasági célokat a közgazda- sági szabályozók — az árrendszer, az adó- és hitelpolitika, a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számottevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevékenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a piaci impulzusok. Nagy, de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás új feltételei közé. A fejlettebb és ösz- szetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányításának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség, az új^úton haladva szemernyit’ sem, csökkenti A fejlődés- gydrsúlt,1 jelezve, hogy a-reform a termelési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedvezőbb összhangját teremtette meg, az elért újabb, magasabb szint viszont rendre újabb változtatások szükségességét teremtette meg, újabb „ismeretlen” területek felé csábítva^— kényszerítve — az irányítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti közgazdasági tanulságok nélkül, no és a túl gyorsnak tűnő változtatások miatt aggályoskodók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázatvállalás, sem a változtatásokkal együttjáró bizonytalan- sági tényezőktől való túlzott félelem nem lehet jó tanácsadó, ha tízmillió ember sorsáról kell határozni, Csak a folyamatosság, a körültekintő haladás és a reformok megfelelő összhangja, ritmusa alapozhatja meg szilárdan a társadalom anyagi biztonságát és gyarapodását.' Nem rögtönözve Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogy aki nem lép, nem vállalkozik! az kockáztat igazán. Pedig „nem lépni” vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pillanatra várni, illetve az ésszerű változtatásokhoz szükséges feltételeket megteremteni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell, amikor annak eljön az ideje, amikor az . a valószínűsíthető legkisebb kockázattal jár. Egy ilyen döntés egy ország szá-' mára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintően, tervezetten, s nem rögtönözve szabad elhatározni. Egy vállalat, üzlet vagy gmk viszonya a kockázathoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saját zsebére annyit enged meg magának, amennyit akar. Ugyanakkor akadt példa — npm is ritkán —, hogy egyesek az ország kockázatvállalását bátrait sürgetik, ! a réíorm továbbfejlesztésének ütemét keveslik, ám saját maguk a vállalkozásban, újításban alig jeleskednek. Mintha arra várnának, hogy a főhatóság írásba adja nekik: tessék vállalkozni. Mert ez esetben,' ha kudarc éri őket, nem ők a felelősek. Az efféle magatartás átalakítása miatt is eljött az ideje a reform továbbfejlesztésének — átgondoltan, összetetten és fokozatosan, ahogyan ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állás- foglalása leszögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyílnak az önállóbb és felelősségtelibb gazdálkodás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogy a vállalatok a vállalkozáshoz, * kezdeményezéshez szükséges mozgásterüket egyre inkább saját maguk alakíthatják ki. A törvényes keretek között olyan programot tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képesnek tartja magát. Társulhat, leányvállalatot alapíthat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel, közös fejlesztő vagy értékesítő vállalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy- egy gazdaságos export vagy belföldi üzlet kivitelezésére. E formákon keresztül a fejlesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vagy akár az egyik szektorból a másikba is, a , vállalkozó gyárak, szövetkezetek önálló döntése és persze kockázata alapján. Mindettől a vállalatok közötti együttműködés színvonalának javulása is várható. A lényeg tehát — egyszerűbben szólva —, ha van ötlet, s az a törvényes keretekből nem lép ki, s van pénz, vagy mécénás, akkor nem kell enge-, délyre, jóváhagyásra várni , a megvalósításhoz. Ehhez az önállósághoz azonban az eddiginél sokkalta nagyobb, intézményesebb kollektív felelősségvállalás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vállalati kollektívák egyre tágabb körének nagyobb szava, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakításában, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egyre nagyobb szerephez jut a „belülről vezérlés”, a külső irányítás helyett. A külső irányítást, a népgazdasági terv érvényesítését az egyértelműbb orientációt közvetítő szabályozók veszik át. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csatornán vezérlik majd a termelő-gazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgazda- sági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az új elem — a termelő-gazdálkodó egységek meghatározott körében, a munkavállalók , intézményesítéttebb beleszólása révén .tó.'-.A megalakítandó — elsősorban a közepes üzemek — vállalati tanácsaiban, illetve a kisebb vállalatoknál a vezetőség közvetlen megválasztása útján nem kevés felelősség kerül a dolgozó kollektívák vállaira. Ott, ahol a vállalatvezetés új formáit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagy részében — a közösségek most már nemcsak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések összeállításában, kialakításában is részt vállalnak majd. Emberi tényező Az érintett vállalati kollektívák a gazdálkodási programok demokratikus összeállításával a tulajdonosi funkciók egy részé- ■nek közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egyre inkább a jó gazda módjára alakíthatják majd a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályozók — 1985-től fokozatosan — egyértelműen csak a jó gazdákat honorálják majd, akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. Űj feladat, új szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség-megoszlásá- ngk aránya is. Mert igaz az, hogy a megválasztott igazgató, meghatározott ideig továbbra is egy- személyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért, de már nemcsak a törvényes felügyelet számára tartozik felelősséggel, hanem a vállalati tanács, vagy az iparvállalat „közgyűlése” számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a .vezetés és a végrehajtás közös érdeke, közös gondja. Ezáltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka' számára, és növekvő társadalmi-gazdasági szerepével ossz-- hangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező”.,Az új tér kínálta pályával persze mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körültekintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, .hogy egy új, hatásos eszköz birtokbavétele még nem jelenti azt, hogy azonnal tökéletesen bánni is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétségeket, ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízhatunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények sokasodása, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogja, hogy most is a legmegfelelőbb irányba léptünk a reform továbbfejlesztésének útján. G. F. I I • ..
