Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-18 / 91. szám
4 ® PETŐFI NÉPE m 1984. április 18. HATVAN NAGYÜZEMNEK DOLGOZNAK SAJTÖPOSTA Laboratórium Bácsalmáson • Szrnka Jánosnc la- laboráns- takarmány fehérjetartalmát határozza meg. Bácsalmáson 1978 januárjában önálló lett az addig a talajjavító vállalathoz tartozó laboratórium. Tulajdonképpen a meglévő épületet, berendezéseket, szakembereket megtartva jött létre a Bácskai Termelőszövetkezetek Társulásának Szákszolgálati Laboratóriuma. Különféle vizsgálatokat 60 mezőgazdasági nagyüzemnek végeznek. Évente mintegy 11 ezer takarmány-, növény'-, levélminta analízisére vállalkoznak.. Nem lettek hűtlenek eredeti munkájukhoz sem. Tavaly kezdték meg például a madarasi Béke Termer lőszövetkezetben a talajvizsgálatokat. Ennek érdekessége, hogy nem csak a termőföld felszíni rétegének tápanyag-ellátottságát mérik, hanem úgynevezett kétrétegű mintavételezéssel a 40— 50 centiméter mélyen található anyagok mennyiségét is. Így az értelmes, gazdaságos trágyázáshoz, műtrágyázáshoz tudnak a laboratórium munkatársai a gazdaságoknak szaktanácsot adni. Az ilyen jellegű vizsgálatok kibővítését is tervezik, az idén már több termelőszövetkezet érdeklődött a kétrétegű talajminta-vételezés előnyei iránt. Igen sok időt töltenek a laboránsok a takarmányok vizsgálatával. Évente mintegy 3 ezer mintát értékelnek. A gazdaságoktól beérkezett takarmányok csaknem 10 százalékában fedeznek fel a szakemberek hiányosságokat. Gyakran előfordul az összcsíraszám magas mértéke, a penészesség. ami egyértelműen tárolási hibákra vezethető vissza. Szerencsére viszont ritka, hogy egy-egy takarmány mérgező mennyiségben' tartalmazza ezeket az anyagokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét . számítógéppel értékelik és a gazdaságoknak kész „javítási”, illetve felhasználási programot nyújtanak. ’ , A mezőgazdasági nagyüzemek szántóföldi táblánként és növényenként kérnek vizsgálatokat, hogy a táplálóanyagokat hiány nélkül eljuttathassák a növényekhez. Feltűnő, a levélanalíziseknél az a felfedezés, hogy az álló növénykultúráknál gyakori a cink és a magnézium hiánya, a sülevónyesebb talajokon vetetteknél pedig igen jelentős nitrogénhiány tapasztalható. A szakszolgálati laboratórium együttműködés keretében a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet által gyártott folyékony műtrágyák minőségét is ellenőrzi. A szakemberek' tájékoztatják egymást az egyéb vizsgálatok eredményeiről is, és így a termelőszövetkezet kísérletei között, illetve a fejlesztési programban már a mikroelemek nagyobb arányú felhasználása is szerepel. émm » Ezzel a korszerű géppel aminosav-vizsgálatot végez Farkas Istvánná vegyészmérnök. (Straszer András felvételei) A szaken\bergárda azonban nem csupán ebben az egy kísérletben vesz részt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kérte segítségüket egy rét-, legelőkísérlethez. Ügynevezett tartamvizsgálatok is folynak, amelyek célja, hogy megállapítsák: milyen gyorsan „tűnik el” egy-egy elem a talajokból, merre vezet útja. Gyakorlati eredménye ennek a kísérletnek, hogy a gazdaságosabb műtrágyázáshoz is hozzájárul, valamint segíti a környezetvédelmi munkát. A társulásnak lehetősége nyílt arra — mert három számítógépe és óriási adatbázisa van -L, hogy teljes szántóföldi állókultúrák műtrágyázási programját készíthesse el. Erre külföldön is felfigyeltek és a szovjet mezőgazdászok belátható időn belül már a javaslataikra is számíthatnak. G. E. A GAZDASÁGI SIKEREK ÖSSZETEVŐI Kiskunhalasi tapasztalatok A Kiskunhalasi Állami Gazdaság 1983-ban az előző évhez képest 56 százalékkal, az elmúlt három év átlagához viszonyítva pedig 81 százalékkal növelte nyereségét. Az említett számok bizonyítják, hogy a gazdaság sikerrel leküzdötte a költségek emelkedésével, az aszályos időjárással járó gondokat, és a megye nagyüzemei közül az egyik legjobb eredményt érte el. Szükséges még azt is megemlíteni, hogy területe rendkívül tagolt, a csaknem tízezer hektár 60 kilométeres körzetben, 8 község és a város határában terül el. A talaja 60 százalékban humuszban szegény, gyenge minőségű, 40 százaléka pedig középkötött vályog. A gazdaság, az alacsony aranykorona-értékű földjei miatt 1982-től az egyéb okból támogatott mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozik. Az említett talajtípusokhoz alkalmazkodva alakították .ki a termelési szerkezetet. Katona István jgazgató ólmondja: — A legjobb minőségű szántó- területeken gabonaféléket, - a gyengébb talajokon szálas takarmányt termesztünk. A gyepterületünk szintén ezt szolgálja, hús- marha-állományunk gyarapítása erre alapozódik. Ebben az ágazatban olyan tenyésztési eredményeket értünk el — az USA-ból importált hereford fajtával — hogy gazdaságunk állományát törzstenyészetté nyilvánították. Á húsmarha tenyésztéssel az egyébként gazdaságosán nem hasznosítható földterületeken jöi védelmező termék-előállítást valósítottuk meg. Ta,valy az 1500-as tehénállományra alapozva több mint 7 millió forint gazdasági eredményt értünk el. A gyenge termőképességű termőterületeket szőlő-gyümölcSter- mesztésre hasznosítják. A tava- lyi gázdasági eredményekhez döntő súllyal járult hozzá a borászatból származó jövedelem. A palackozott termékek mennyiségét és választékát tovább növelték. Jelentős mennyiség került exportra. Az igazgató hozzáteszi: — Nem elhanyagolható az sem, hogy az ország jelentősebb szőlőtermesztő állami gazdaságaival, valamint az ÁGKER-rel közösen sikeresen üzemeltetjük a kunfe- hértói borkősavgyárat, ahol számos borászati mellékterméket is előállítunk. A borkősavüzemnek állami gazdaságunk a gesztora és tavaly többek között egy új — az eddiginél jobb beltartal.mú — törköly alapanyagú takarmányt hoztunk forgalomba, mellyel segítettük az aszály okozta gondok enyhítését. Számos intézkedést tettek még annak érdekében, hogy tovább javuljanak a gazdasági eredmények. Ezek közül érdemes megemlíteni, hogy a sertéskombinátnál ujj — kiscsoportos —■ bérezési formát vezettek be, ami javította a munka minőségét. Az erdészeti ágazatot szervezetileg egy kerületbe vonták össze, mainek eredményeként javult a gépek kihasználása, csökkentek' az üzemeltetési költségek, és a munkaszervezésben is jelentős előrelépés, történt. Megemlíti, még az igazgató, hegy telepítési és művelési szakcsoportot hoztak létre, amely ?3,5 hektár szőlőt létesített. Az ültet-, vények pótlásához szükséges szaporítóanyag előállítására is, alakúit egy szakcsoport. A múlt évi gazdálkodás sikerének számos összetevője van még. Többek között például a benyújtott újítások közül 164-et elfogadtak, két szabadalom is született. Az újítások hasznos eredménye meghaladja a 14 millió forintot. Az sem közömbös, hogy milyen a munkahelyi közérzet. A gazdaság nagy -gondot fordít a dolgozók lakásproblémáinak megoldására. Az 198,1—1983. közötti időszakban összesen 109 dolgozó családi otthonának építését segítették elő. Az e célra nyújtott támogatások összege az említett három év alatt meghafladja a 8 rhillió forintot. Dicséretes kezdeményezés, hogy mégszérvezték a csökkent munkaképességű . dolgozók foglalkoztatását. A Chinoin Gyógyszerárú- gyárral kiépített kapcsolatok alapján gyártó- és csomagoló- részleget hoztak létre. Ezekben száz, elsősorban csökkent munka- képességű 'nőt foglalkoztatnak.' K. S. A kecskeméti ßzatay Lajos hosszú évek óta dolgozik szorgalmasan a Külsönyír 8. szám alatti földjén, ahol szőlője, gyümölcsöse, mintegy 2 ezer négyzetméteren pedig különféle szántóföldi növénye van. Tavaly nyár óta azonban komoly kétségek gyötrik a gazdálkodás jövedelmezőségével • kapcsolatosan. No nem azért, mert hamar elfárad a munkában, vagy hogy kimerülőben a terület termőképessége. Borúlátásának egészen más az oka. Az történt, hogy 1983. május 11-én éjjel dámvadak özönlöt- ték el a földjét, s megrágták a szőlő hajtásait, sok gyümölcsfa lombját és taroltak a kukoricásban is. Mindez pedig megismétlődött június 18-án, szintén az éjszakai órákban. Annak ellenére, |hogy- betonoszlopokra feszített dróthuzalokkal védi a területed Olvasónk annak rendje-módja szerint jelentette az esetet a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, melynek szakértője összesen csaknem 3 ezer forint kárt állapított meg. Ezek után került sor iaz érdekegyeztető tárgyalásra a (vadállomány gazdájával, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal. Képviselője felajánlotta a szakértői díj teljes összegének a kifizetését, a kárnak azonban csak a felét találta jogosnak, téríthetőnek. Megállapodás híján a városi tanács foglalkozott ismét az; üggyel, s a 43 315—2 1983. számú határozatában kötelezte a céget a teljes kár megfizetésére. E döntés még tavaly ősszel jogerőre emelkedett. ,Csakhogy az erdőgazdaság máig sem fizetett. Vajon miért? A kérdésre mi természetesen nem felelhetünk érdemben, viszont osztjuk a tulajdonos véleményét, hogy ilyen körülmények között a földje bármikor szabad, prédája lehet a környező erdőségből kivonuló vadaknak. Óhatatlanul felmerül az emberben: voltaképpen a tulajdonosnak kell-e szigorúbban őriznie a javait, vagy -pedig a gazdaság köteles többet tenni a vadkárok megelőzésére? Nos, a vadgazdálkodásról szóló jogszabályok mindkét fél kötelezettségével foglalkoznak. A kárügy aktáiból az kiderül, hogy olvasónk igyekezett mindent megtenni a területe megvédése érdekében. A jegyzőkönyvek és határozatok egyetlen mondata sm utal viszont árra, hogy a gazdaság eleget tett-e .a vadállomány őrzéséről szóló előírásoknak. Véleményünk szerint talán éppen az utóbbi hiánya miatti nem tekinti eléggé meggyőzőnek a határozatot a kötelezett. Szóval kissé felemás ez a helyzet, melyből egyelőre a panaszkodó olvasónk húzza a rövidebbet. De meddig? CIKKÜNK NYOMÁN Kifizetik a vételárkülönbözetet Február 22-is Sajtóposta rovatunkban tettük szóvá, hogy a du- naszentbenedeki Jankovics Miklós, nagyon elkeseredett, mert a meghizlalt bikáját túlságosan gyenge minőségi kategóriába sorolták a felvásárlók, akik következésképpen alacsoríy összegben állapították meg a vételárat. Az eset apropóján tájékoztattunk a vágóállat minősítésének hivatalos rendjéről. Cikkünkre a napokban küldött válaszlevelet a Bács-Kiskun megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat. Bíró Imre igazgató,többi között az alábbiakat írta: Olvasójukkal egyidő ben még két termelő adott át hízott bikát a dunaszentbenedeki Üj Hajnal Termelőszövetkezet közreműködésével, a vállalatunk részére. Miután a minőséget illetően nem tudtak megegyezni az eladók és az átvevők, az úgynevezett pró- bavágás döntötte el a vitát. Csakhogy é minősítés eredményét sem találták elfogadhatónak a gazdák. A panaszt felülvizsgáltattam, s a megállapítás alapján úgy döntöttem, mindegyik érintett vágóállatot magasabb minőségi osztályba kell sorolni utólag, a vételár-különbözet kiutalása ér7 dekében pedig intézkedtem. LEVELEKBŐL RÖVIDEN Kálvária takarmányért Az'ágasegyházi ifj. Subicz Dávid- régóta foglalkozik sertéstenyésztéssel. A szükséges takarmányt a szomszédos Izsák egyik szakboltjából szerz: be leggyakrabban. Igaz, néha három-négyszer is ei kell látogatnia az üzletbe, míg végre hozzájut minden keresett áruhoz. Legutóbb azonban kellemetlen meglepetés, várj; ott rá, melyről így számol be a szerkesztőségünkhöz .küldött levelében: ígéret alapján jelentem meg azon ä péntek reggelen, amikor azzal állt elém te kereskedő, már elfogyott a korpa, meg a dara, ami nekem ikell. A szomorú tényt tudomásul véve éppen sarkon akartam fordulni, amikor teli zsákokat cipelő emberekre figyeltem fel, akik az üzletből kifelé siettek a nagy mennyiségű takarmánnyal. Kérdésemre azt a választ kaptam, másféle árut visznek, mint amilyet én keresek. A zsákokat felismerve azonban tovább kételkedtem, s elhatároztam, beszélek a boltvezetővel. Hamarosan megérkezett, ám a kérdésemre ■először kitérően felelt, majd határozottan közölte, távozzon, mert csak a helybelieket hajlandó kiszolgálni. Azonnal eleget tettem óhajának, pedig szerettem volna előbb felvilágosítani, az én pénzem is olyan értékű, mint az Izsákiaké, s hogy azért bátorkodtam őt zavarni, mert Ágasegyházán hiánycikk a szóban forgó takarmány. Végül is Szabadszálláson sikerült — mindenféle korlátozás nélkül — megvásárolni a takarmányt. Mégpedig olyan plusz szállítási költség révén, amely csak kedvét szegheti az állattartóknak ÜZENJÜK Tóth Nándornak, Kecskemétre: Panaszával kapcsolatosan a KISZÖV elnökének a közbenjárását kértük, aki vizsgálata során megállapította, hogy az É P S ZIS Z -sze - - viz- tevékenységi rendje- bejó'.felleíhétő adminisztrációs hiányosságok okozták az ön varrógépe garanciális javításának az elodázását. A hasonló kellemetlenségek megelőzése érdekében a szövetkezet elnöke haladéktalanul intézkedett. Ennek értelmében ezentúl fel kell tüntetni a munkavállalási lapon az anyaghiányt, vagy a javítást kedvezőtlenül befolyásoló egyéb tudnivalókat, s ezek előrebocsátásával közlendő a javítás határideje. Viczián Pálnénak, Kiskőrösre : Törvényes előírás, hogy minden munkaviszonyban álló dolgozót megilleti az évi rendes szabadság. Ez megfeleli — az egész esztendei foglalkoztatást alapul véve — 15 'nap alap-, s a munkában eltöltött három évenként 1 nappal szaporodó pótszabadságnak, melyet az esedékesség idején köteles kiadni a cég, vagy legkésőbb akkor, ha már elhárult az igénybevétel akadálya. Levelét olvasva az a gyanúnk, hogy ügyében szabályellenesen járt el a szabadsága kiadását megtagadó, illetve, azt utólag, pénzben megváltó munkáltatója. Sérelmével keresse fel a közalkalmazottak szakszervezetének helyi bizottságát. „Vidéki olvasó” jeligére, Bácsalmásra: Öregségi nyugdíjazáskor nem számítanak szolgálati időként a rokkantsági nyugállományban töltött hónapok, évek. Fontos azonban tudni: ha J öt esztendőnél tovább tart ez az egészségi állapot, akkor is figyelembe veszik a megelőző munka- viszonyt a nyugdíjszerző évek megállapításakor, hiszen ez esetben nem jelenti a szolgálati idő megszakítását a munkából való bármilyen liosz- szú‘ távoliét. □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ Amit a szolgálati lakásban lakóknak tudni kell A szerkesztőségünkben nemrégen járt bácsalmási, kunszent- miklósi és kiskőrösi olvasóink szolgálati lakásban élnek. Azt kérik tőlünk, ismertessük a bérleti díjról szóló új jogszabály főbb részleteit. A szolgálati elhelyezéshez ■kapcsolódó egyes térítési díjak tárgyában hozott és a kihirdetése napján hatályossá vált 7 1984. . (II. 1.) PM számú rendelet — megtalálható a Magyar Közlöny idei 5. számában — többi között az alábbiakat tartalmazza: A szolgálati lakásban elhelyezett dolgozók — kivételt képeznek például a házfelügyelői feladattal megbízottak, akiket e rendelet érvénybe lépése előtt is felmentettek a fűtési-világítási díjtartozások alól —' térítésire kötelezettek a fűtés, a melegvíz- szolgáltatás, az áram- és gázfogyasztás után. A mérőműszer által jelzett fogyasztás díját közvetlenül a szolgáltató vállalathoz kell befizetniük. Ahol még nincs felszerelve villany- éé gázóra,, e hiányt legkésőbb ez év december 31-ig szükséges pótolniuk a váL lalatoknak, a saját költségük terhére. Addig pedig maguk határozzák meg — a lakossági díjszabás figyelembevételével — -az ilyen címen térítendő összeg nagyságát. Ha a lakásban központi,| illetve távfűtés működik, a fűtésért; valamint a meleg vízzel való ellátásért ugyanolyan egységár szerint kell fizetni, mint a más jogállású otthonokban lakó, és hasonló szolgáltatást igénybe vevő állampolgároknak. Amennyiben egyedi kályhafűtésről van szó, s a tüzelőt a munkadó biztosítja, a ténylegesen felhasznált tüzelőanyag mennyisége és ára határozza meg a díjösszeget. Végezetül megemlítjük, ' hogy a szolgálati lakás bebútorozásáról az ott1 elhelyezett személynek kell gondoskodnia, s termé- szetésen megtarthatja a korábban rendelkezésére bocsátott ilyen tárgyaltat. 1984. június 30-a után azonban már -nem . lehet' használatában a cég tulajdonát képező olyan tartós fogyasztási cikk, mint a televízió, a rádió, a mosógép, a centrifuga, az elektromos fűtőtest Stb. A lakásban lévő leltári tárgyakért viszont anyagi .felelősséggel tartozik.' / Hogyan közlekedhetnek a kerékpárosok? A szabadszállási Kocsis Éva, a tiszakécskei Kerekes Lajos, a, ho- mokmégyi Kovácsné és mások arról számoltak be, hogy a nyár elején hosszabb kerékpártúrán ismerkednek még az ország legszebb tájaival. Értesültek azonban arról, hogy a biciklisek részére szigorúbb követelményeket ir elő az idén július 1-től hatályos, módosított KRESZ. Olvasóink szeretnék tudni: ezentúl hogyan kell közlekedniük a forgalmas közterületeken? A legalapvetőbb szabály, hogy az. úttest jobb szélén lévő kerékpársávon, s ha ilyen nincs, az úgynevezett leállósávon, illetve ehelyett az útpadkán közlekedhetnek a kerékpárosok. Akik lakott területen belül — jobb híján — használhatják a járdát is, persze a gyalogosforgalom zavará- ■ sa nélkül, s óránként maximum 10 kilométeres sebeséggel haladva. Lényeges megjegyezni, hogy az útpadkán, az úttesten és a járdán csakis egy sorbansjíjehet biciklizni. A kerékpársávról és a lakott területen kívüli főútvonalról bálra kanyarodni, illetve megfordulni, tilos. Ilyenkor a kerékpárosnak le kell szállnia, S a jármű- * vét tolva kell átmennie az úttesten. Nem szabad kapcso lni ; óldal- kocsit, vagy egyéb szállítmányt a kerékpárhoz, kivéve a hozzá való utánfutót. Bár nem új előírás, de fontos-1 nak tartjuk emlékezetbe idézni: felnőtt nem szállítható kerékpáron, melyen a 18. életévét betöltött személy csak 12 évnél fiatalabb gyermeket fuvarozhat. A 12 életévet még be nem töltött gyermek pedig nem kerékpározhat főútvonalon. Szerkeszti í Velkei Árpád Levélcím: éOOl Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. x W A hereford törzsállomány télen-nyáron a szabadban van.
