Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

1984. április 18. 0 PETŐFI NÉPE • 3

MOZGÓBOLTOK, KÖZÖS ÜZLETEK

Az áru útja a fogyasztókig

A fogyasztóknak nemcsak az a fontos, mit és mennyit termel az ország vagy egy megye, hanem az is, hogy eljut-e minden szükséges áru a lakóhelyükre. Az sem közömbös természetesen, hogy mennyibe kerül a fuvarozás. Az üzleti tevékenységtől tehát elválaszthatatlan a szállítás, amely nélkül nincs kereskedelem. A vállalatoknak és a szövetkezeteknek érdekük, hogy termékeiket eladják. A vevőknek pedig az, hogy szükségleteiket helyben, minél kevesebb utánajárással és költséggel kielégíthessék. A községek és a tanyák lakóit, sajátos helyzetüknél fogva, így különösen érzékenyen érinti a kereskedelem szállításszervezése.

Az ellátásnak ez utóbbi feltételéről tartottunk nemrég szerkesztőségünkben ankétot, amelyen Ambrus Zoltánnal, az izsáki ÁFÉSZ áruforgalmi . vezetőjével, dr. Benedek Tibprral, a szegedi Tisza FÜSZÉRT Vállalat igazgatójával. Gizinger Józseffel, a Bácska Ruházati Kereskedelmi Vállalat igazgatójával, Király Tibor jakabszállási ÁFÉSZ-ügy- vezetővel, Piukovics Miklóssal, a MÉSZÖV elnökhelyettesével, Őri Tibornéval, az ágasegyházi ÁFÉSZ ügyvezetőjével és Suhajda Ist- vánnéval, a megyei AGROKER Vállalat főkönyvelőjével beszélgettünk.

K. A.: — A TISZA FÜSZÉRT élelmiszerei, háztartási és vegyi árui, a legszorosabb értelemben véve napicikkek és keresettek.

DR. BENEDEK TIBOR: — Értékesítési adataink is ezt mutatják. Csongrád és Bács-Kiskun megye kereskedelmi ellátásában vállalatunk éves' részaránya — hatmilliárd forintos forgalommal — jelentős. Ehhez képest, sajnos, elég magas, mintegy 110 millió foriht szálljtási költséggel dolgozunk. Saját gépkocsijainkon felül. a Volán, a MÁV és a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat járműveivel fuvaroztatunk. Az, hogy áruinkat idejében továbbíthassuk a raktárakba és a településekre. nagymértékben múlik a szállító partnerek pontosságán és együttműködési készségén. Ezen a téren, úgy veszem észre, v/bn javítani való.

K. A: — Mire gondol?

DR. B. T.: — Arra, hogy a Volán-tói. a 'MÁV-tól, s más szerződéses partnereinktől nem kizárólag csak fuvarozást, hanem teljesebb értékű szállítói tevékenységet várunk. Olyan szolgáltatást, amely magában foglalja az indL tó- és a fogadóhelyeken az áru fel- és lerakását is. Ez a szolgáltatás ma még jobbára csak kívánság.

K. A.: — A vásárlók nem érdektelenek a kereskedelmi vállalatok gondjai iránt. Ám ők mégis aszerint ítélik meg az ellátó cégek munkáját, hogy azok fogyasztási cikkeikkel mennyire tudnak vevőközeibe kerülni.

DR. B. T.: — Igaza van. A lakosok véleményüket a kereskedelemről arra alapoznák, hogy ha elmennek a városi vagy a falusi üzletekbe, akkor megkapják-e a keresett árukat. A szállításnak ebben kiemelkedő a szerepe. Bács-Kiskunban a Tisza FÜ- SZÉRT-nek jelenleg két mozgóboltja látogatja a településéket. Az egyik a megye északi részét, a másik a déli fekvésű helységeket keresi fel. Útvonalaikat a megyei pártbizottsággal és tanácscsal egyeztettük. Arról, hogy ezek a gépkocsis üzletek hol táborozzanak le, a helyi tanácsok határoztak. Mi nem versenytársak akarunk lenni a két mozgóbolt- tál, hiszen a forgalmuk egyébként -»csekély. Egynek-egynek a napi bevétele a 15 ezer forintot sem éri el. Mégis, hogy Csong- rádban és Bács-Kiskunban már 150 települést kapcsoltunk be a mozgóellátásba, nem tartom rossz vállalkozásnak. A célunk az. hogy a községek lakóival megismertessük azokat az újabb fogyasztási cikkeket is. amelyekről eddig nem tudta'k. A vásárlási lehetőség mellett tehát mintegy előretolt árubemutatókén! — az igények felkeltése, felmérése végett — is foglalkozunk mozgóbolti árusítással.

ŐRI TIBORNÉ: — Ez a módszer nálunk, a szövetkezeti kereskedelemben is elterjedt. Hozzánk. áz ágasegyházi ÁFÉSZ ügyvezetőséghez tartozik Ballószög, igy ellátási területünk, a tanyavilággal, elég nagy. A kerekegyházi boltjárat hetente háromszor — hétfőn, szerdán és pénteken — érkezik. Kedvelik a helybeliek, különösen Köncsögön, ahol 95 ház kétszázhatvan lakója immár hatodik éve ebben a boltban veszi meg a háztartásához való árukat. Az ágasegyházi tanács javasolta, hogy a járat útvonalát hosszabbítsuk meg, egészen Galambházáig.

K. A.: — Az ügyvezetőség körzetében, tudomásom szerint, nem éppen magas, 40 ezer forint a mozgóbolt havi bevétele. Mi készteti mégis arra az áfész-kereske- delmet, hogy a legeldugottabb helyeket: ha kell ráfizetéssel, de bekapcsolja az ellátás vérkeringésébe?

PIUKOVICS MIKLÓS: — Erkölcsi kötelesség, parancs a számúnkra, hogy ne hagyjuk magukra, ellátatlanul a kistelepülések lakosait, köztük az áfész-tagságot sem. Azokat az embereket, akik tavaly - nem kevesebb, mint hat és fél millió íorint értékű célrészjegyet , jegyezlek a Szövetkezeti kereskedelem hálózatának fejJ lesztéséért. Így épülhetett meg, hozzájárulásaikból, a nyáflőrinci, a lászlófalvi és a jakabszállási vegyesbolt és TÜZÉP-raktár. Kötelességünk, hogy rajtuk, minden lehetséges módon, segítsünk. Az UNIVER ÁFÉSZ-nek 38 üzlete árusít tanyák közelében, de ezek mellett hagy szükség van a mozgószolgálatra is. A meglévő kettőn kívül, július 1-től, két másik mozgóbolttal javítunk a külterületi lakosok'ellátásán. E két új busz Kisfáit, Borbást, Görbemajort és a Lakitelek—Lászlófalva közötti határt látogatja majd.

K. A.: — Az imént célzott a szállítási költségek okozta ráfizetésre. Hol térül meg, vajon, a veszteség?

P. M.: — A vendéglátásban és az áfészek ipari feldolgozó tévé-' kenységében.

K. A.': Az üzemanyagárak és

a nem kevésbé költséges élő munkaerő kényszerítőleg hat új módszerek keresésére a kereskedelmi szállításban.

AMBRUS ZOLTÁN: — Gazdálkodj okosan! Ha valamikor, napjainkban aztán igazán érvényes ez a társasjáték címéből vett időszerű követelmény. Mi, Izsákon szívesen fogadjuk bármelyik kereskedelmi • vállalat^ mozgóboltját, legalább ezzel is mérsékeljük magas szállítási költségeinket. Ezenkívül más kereskedelmi vállalatokkal szintén együttműködünk. Szövetkezetünknek két. közös boltja van a nagyközségben. Az egyiket a DÉLTEX-szel, a másikat a megyei AGROKER Vállalattal nyitottuk meg. Miért jó nekünk és Izsák lakosságának ez az árusítási forma? Kevés , fejlesztési alapunkból nem telpe saját üzletre. Ezért társultunk a fogyasztók és a magunk érdekében. Ügy látom, nem volt rossz lépés sem a szövetkezet, sem pedig az AGROKER részére’a társulás. A közös terménybolt a múlt évet 15, millió fprint forgalommal zárta!

K. A.: —> Hogyan gazdálkodnak gépeikkel?

A. Z.: — Előfordult, hogy egy- egy keresett áruért, például Otthon kávéért, el kellett menni a Pest megyei FÜSZÉRT raktárába. Oda-vissza 20Ö kilométer volt az út, de megérte: a Zsukkal elhoztunk száz karton kávét. Eny- nyiért már érdemes útnak indulni! Betakarításkor saját traktorunkkal végezzük a szeszfőzde! szállításokat, i Markológépünkre pedig drótkötelet erősítettünk, hogy a tűzifarakodást a TÜZÉP- szállítmányck érkezésekor kevesebb költséggel, mi végezzük eíí;

KIRÁLY TIBOR: — Jakabszál-. lásra, az orgoványr ügyvezetőségtől küldött gépkocsival, hetente egyszer hozunk árut a FÜSZÉRT kecskeméti diszkontraktárából. Folyamatosan pótoljuk ja készletünket. Nem akarunk úgy járni, mint egy alkalommal, amikor a községben hiányzott a majoránna és a köménymag. A lakosoknak busszal sokkal többe kerül 1 az út Kecskemétig és vissza, mint nekünk. amikor egyszerre kiszállítjuk a fűszert és más háztartási cikkeket.

SUHAJDA ISTVÁNNÉ: — Vállalatunk, az AGROKER többféle módon építette ki kapcsolatát a vevőkkel, ugyanakkor gazdaságos szállításra' is törekszik. Tizenöt boltot közösen és hármat saját kezelésben tartunk fenn a lakosság közvetlen ellátására. Ezekben évente 140 millió S forintért vásárolnak különböző mezőgazdasági szereket és eszközöket. Harminc bizományos műtrágya- és öt alkatrész-lerakatunk is van. Mivel az érdekeltségi formákat így alakítottuk ki, megoszlanak a szállítási i költségek. Kecelen, Császártöltésén, Kalocsán, Tompán, Kiskunhalason, Jánoshalmán és még több helyen olyan sikeres az üzleti tevékenységünk, hogy az ország más vidékeiről is idejönnek hozzánk tapasztalatcserére.

K. A.:"1—' Kitelepülés, halljuk egyre gyakrabban az immár közkeletűvé vált kifejezést. Nevezhetnénk úgy is: rugalmas kereskedés, amely számol a megváltozott életkörülményekkel, a falvak lakóinak mai szükségleteivel. A gazdasági-társadalmi fejlődés nyomán azzal az új helyzettel, amelyben természetes, hogy ki-ki a lakóhelyén, minél rövidebb úton szeretné beszerezni a fogyasztási cikkeket. S nem csak az élelmiszereket, a vegyiárukat és a mezőgazdasági szereket...

KALMÁR PÁL: — Nem bizony! A falu és a város közti kü-, lömbség vagy inkább távolság a falvak javára tovább csökken; amikor a napi használatra készült áruk (szeg, drót, csavarok, ajtópántok, lakatok stb.) mellett nagy értékű tartós fogyasztási cikkeket is kínálunk. A SZIGMA (azaz akkor még BIK) két éve próbálkozott először kitelepüléssel városokhoz közel fekvő községekben. Vállalkozásunk sikeresen indult. Tavaly már tizennégyszer települtünk ki — egy-egy hétre, művelődési házakba — és bevételünk ennek révén majdnem ötmillió forint volt.

K. A.: — A módszer tehát bevált.

K. P.: — Igen. És kifizetődő. Kitelepüléseink nem veszteségesek. Kilenc saját gépkocsival végezzük az áru kiszállítását. így nem kell bérelt autókkal fuvaroztatnunk. Ezzel is .pénzt takaríthatunk meg.

K. A.: — A gazdaságossági számításokra mondana egy-egy példát?

K. P.: — Szívesen. Például a hajósi kitelepülésünk egymillió 800 ezer forintos, forgalmat, eredményezett. Az erre jutó kiadás 57 ezer forint. Lászlófalván csaknem másfél millió forint volt a bevételünk. A ráfordítás ezzel szemben: 23 ezer forint kitelepülési és 3100 forint egyéb költség.

K. A.: — Az elmondottakból következtetve, a SZIGMA feltehetően az idén sem szalasztja el a lehetőséget a falusi árusításra.

K. P.: -4 Valóban nem. Tizennégy községben kínálunk bútort, televíziót, kályhát, mosógépet és különféle vas-műszaki termékeket. Ki tel épüléseinket úgy szervezzük meg, hogy azok valamilyen

községi eseményhez, illetve ünnephez kapcsolódjanak.

GIZINGER JÖZSEF: — A Bácska Ruházati Kereskedelmi Vállalatnak hasonló a helyzete, mint a SZIGMÁ-nak: nincs falusi üzlethálózata. Jóllehet, Kiskőrös kivételével, a megye többi városban levő 63 boltban, közvetett módon, hozzájárulnak a községekből beutazó lakosok ellátásához, vállalatunk a múlt évben már közvetlenül is részt vett a falusi kereskedelemben.

K. A.: — Mivel?

G. J.: — Huszonegy helyen, egyelőre csak egy-egy napig tartottunk árusítást.

K. A.: — S az eredmény?

G. J.: — Negyven-ötvenezer fo- forint bevétel itt is, ott is. Akikkel beszéltem, mindannyian azt mondták: jól tettük, hogy a cipőket, a méterárut és a konfekció- ipari termékeket a lakóhelyükre hoztuk.

K. A.: — 1984-ben is körútra indul a BÁCSKA?

G. J.V-— Az idén három kitelepülésünk volt. Kettő Dusnokon, egy pedig Dun*afalván. Aztán megyünk tovább. A lakosság hálás ezért a közeledésért. Bolti dolgozóinknak meg élmény, friss piaci ismeretek forrása a kitelepülés. •

K. A.: —' A községekben kaptak segítséget?

G. J.: — Dusnokon igen készségesek voltak hozzánk. A termelőszövetkezet autót küldött, s hazaszállította Bajára az eladókat és a megmaradt portékát. Véleményem szerint segítene a ruházati kereskedelem községjárását, ha — mint Csátalján volt rá példa — a SZIGMA Kereskedelmi Vállalattal együttműködve, összehangolnák a kitelepüléseinket. Másrészt meg kell oldani a boltosok anyagi ösztönzését is, hogy nagyobb kedvvel kapcsolódjanak be ebbe a munkába.

—* Az áru útját követtük nyomon beszélgetőpartnereinkkel. Sok mindenről nem esett szó. Milyen az átadó és a fogadó (értékesítő) kereskedelmi vállalatok gépesítése? Milyen előnyé van a megyei kezdeményezésre országosan is bevált rolikocsis szállításnak? Az úgynevezett rakatképzés, a kis tételű csomagolás hogyan enyhíti a csekély befogadóképességű, egyszemélyes boltok raktározási gondját? Ahol például 200 tubus Piros arany ételízesítő megfelel kétévi készletnek, ott érthetően idegenkedik a kereskedő a nagycsomagos szállítmányoktól. Alapvető, jogos vásárlói érdek továbbra is, hogy a szállításoknál messzemenően vegyék figyelembe a helyi szükségletet!

Végül is a kereskedelmi szállítás és a fogyasztás összhangja ezen múlik. A gyakorlatban kipróbált, jó módszerekkel, a szállítások észszerű megszervezésével, a hatékony együttműködéssel és a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő árusítási formákkal az ellátó vállalatok és szövetkezetek így ' őrizhetik meg tovább a vásárlók bizalmát és — pénzét.

Kohl Antal

A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA

Kecskeméti siker Dunaújvárosban

A Szakma Kiváló Tanulója asztalosverseny országos döntőjét Dunaújvárosban rendezték meg április elején. Az első napon az elméleti kérdésekre kellett válaszolniuk a versenyzőknek. Majd 27 fiatal gz asztalosüzemben gyülekezett, hogy elkészítsék a 60x60 centiméteres egyesített szárnyú bukóablakot.

Az eredményhirdetésré ünneplőbe öltözött versenyzők és mestereik előtt ismertették, hogy ki az a hét fiatal, aki hamarabb kapja meg a szakmunkás-bizonyítványt. Az első helyen Szabó Ferenc végzett, a kecskeméti Vágó Béla Szakmunkásképző Isko-' la tanulója, akinek Kelemen István a tanára. A díja: aranyplakett oklevéllel és kéthetes külföldi utazás zsebpénzzel együtt. A harmadik . helyen is Bács-Kisikun megyei fiatal végzett, Tenner István Bajáról.

0 Szabó Ferenc a versenyen. (Tímár Mátyás felvétele)

FÓRUMOK, KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK

A békehónap programja

Már formálódik a májusi, immár hagyományos Béke és Barátsági Hónap programja: az előzetes tervek szerint az esemény- sorozat nyitányaként kibővített ülést tart az Országos Béketanács, amelyen — egyebek között — megemlékeznek a fasizmus felett aratott győzelem napjáról.

Május lO’-én —a SZOT-tal közösen —munkásnagygyűlést rendeznek a Magyar Hajó- és és Darugyárban. Székesfehérvárott, az Országos Béketanács Leszerelési Bizottsága és a TIT szervezésében konferencián vitatják meg azokat a javaslatokat, amelyeket a szocialista országok terjesztettek Stockholmban az európai bizalom- és biztonságerősítő értekezlet résztvevői elé. A Magyar Tudományos Akadémiával karöltve „Szülőföld, haza- szeretet, internacionalizmus, béke” címmel értelmiségi fórumot hívnak össze, majd a Magyar Írók Szövetségével közösen „Felelősség a hazáért, felelősség az emberiségért” címmel azt elemzik, hogy a művészetek képviselői — s főként az írók — mit tehetnek a béke ügyéért.

Az elképzelések szerint ismét számos rétegtalálkozót rendeznek: Veszprémben a vegyipari dolgozók, Baranyában a bányászok és a vasasok, Szombathelyen pedig a szakszervezeti aktivisták részvételével összegzik az időszerű békemozgalmi feladatokat. Győrben az Országos Béketanács Ifjúsági és Diákbizottsága, valamint a KISZ Központi Bizottsága a békeklubok konferenciáját rendezi meg. Május utolsó hetében „Az atom- fegyvermenites Európáért” elnevezéssel nemzetközi kerekasztal- beszélgetésen taglalják ugyanezeket a kérdéseket, keresve az ellentétes nézetek közelítésének módozatait. Ebben az időszakban több kulturális és egyéb rendezvényt is szerveznek: hangversenyek és kiállítások, előadások és filmvetítések, békemenetek és hajókirándulások gazdagítják majd a programot.

Kölcsönző Halason

Alig több. mint egy héttel ezelőtt

Kiskunhalason, a Mátyás tér 8. szám alatt az Építőipari Gépesítő Vállalat kölcsönzőboltot nyitott.

Vezetőjétől,

Nagy Kálmántól az első napok tapasztalatairól érdeklődtünk.

— A vállalat egyre’ nagyobb gondot fordít az építkezők segítésére — mondta.

— Tavaly Kecskeméten nyílt egy bolt, s a halasi már a tizenhetedik ilyen üzlet. Igen sok az érdeklődő, és gépeink jó részét már használják. Jelenleg még csak 1 millió 300 ezer forint értékű az itt található eszköz, a félév végére szeretnénk 2,5 millió forintosra növelni a készletet. Van itt motoros láncfűrész, HILTI üt- vefúró, betonkeverő és még sok

hasznos gép. ami viszonylag csekély díjért kölcsönözhető. Minden géphez van részletes használati utasítás, de szóban is elmagyarázzuk a kezelésüket.

A tájékoztató utolsó szavait egy ügyfél is végighallgatta, akinek betonkeverőre volt szüksége. Nagy Kálmán (balról) ismerteti vele a gép használatát. O. L.

Közel-keleti tejprogram — magyar üszőkkel

Vágóhíd helyett exportra küldik az üszőket az állami gazdaságok tehenészeti telepeiről. Ily módon a korábbiaknál gazdaságosabban értékesíthetik a szaporulatot, javulhat a tehenészeti telepek jövedelmezősége. Az idén várhatóan ötezer fiatal állatot adnak el külföldre, s az exDort révén két-háromszor nagyobb bevételt érhetnek el, mintha feldolgozva értékesítenék az üszőket.

Az exportot a tehénállomány feltöltődése is indokolja. Ä szarvasmarha-program sikeres megvalósítása nyomán az elmúlt években fokozatosan emelkedett a tejtermelés. A termelők immár megfelelő mennyiségű nyersanyagot adnak át az iparnak, jut belőle elég a hazai ellátáshoz’és exportra is. Ezzel összhangban a tehénállomány növekedése ^lassult; a szaporulat egy része már nem a | kiöregedett állomány pótlását szolgálta, hanem vágásra került.

Csakhogy igen értékes „nyersanyagról” van szó, az évi ötezer liter körüli tejet adó állatok idő előtti vágása valóságos luxus. Annál is inkább, mert húsuk — tekintve, hogy eleve a magas tejtermelésre nemesítették ki „őket” — rendszerint csupán a másod-, vagy harmadosztályú minőséget éri el. Az állattenyésztés nyereségének fokozására határozták el a hazai tehénállomány mintegy tíz százalékát tartó állami gazdaságok az élő üszők értékesítését.

Különösen a közép- és közel- keleti országok mutatkoznak jó piacnak. Közülük több is tejtermelési gondokkal küszködik, s néhány helyen előkészületek folynak tejprográm indítására. Ehhez kapóra jöhetnek a nagy értékű, magas hozamokat biztosító magyar üszők. A tárgyalások nyomán több közép- és közel-keleti országba, várhatóan még az első félévben útnak indíthatják az első üszőszállítmányt.