Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

2 • PETŐFI NÉPE » 1984. április 18. Lázár György fogadta A. Gromikót Este a Parlament Vadászter­mében az MSZMP Központi bi­zottsága és a Minisztertanács díszvacsorát adott Andrej Gro- miko tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Andrej Gromi- ko pohárköszöntőt'mondott. Lázár György, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács ne­vében kedves vendégként, baráti érzésekkel köszöntötte Andrej Gromikól és kíséretét, hangoztat­va: e látogatás fontos hozzájá­rulás a pártjaink, kormányaink, népeink testvéri barátságának erősítéséhez, a Sokoldalú' és gyü­mölcsöz!) magyar—szovjet együtt­működés további elmélyítéséhez. — Nopünek őszintén örül azok­nak a világszerte riiegbecsült. ki­magasló eredményeknek, ame­lyeket a Szovjetunió népei lenini pártjuk * vezetésével értek el a fejlett szocialista társadalom tö­kéletesítésében — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke. — Kívánjuk, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán és az azt követő központi bizottsági ülése­ken kidolgozott és elfogadott ha­tározatok végrehajtásával újabb sikereket érjenek el a szovjet haza felvirágoztatásában. Lázár György pohárköszöntőjé­ben hangoztatta, hogy hazánk belső helyzete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a szo­cializmus pozíciói megingatha- tatlanok Hozzátette: sok nehéz­séggel kell megbirkóznunk, még­is bizakodva nézünk a jövőbe, hi­szen népünk alkotó tepniakará- sa, a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal folytatott gyü­mölcsöző együttműködésünk biz­tos alapul szolgál gondjaink le­li küzdéséhez, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatásá­hoz-. Nemzetközi kérdésekről szól­va rámutatott: a világban ta­pasztalható feszültség legfőbb oka, hogy az USA és a NATO^ szélsőséges militarista körei meg akarják bontani a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt. E körülmények között mind fon­tosabb számunkra — mondotta —j hogy tovább szilárdítsuk vé­delmi szövetségünket, a Varsói Szerződést, s hatékonyabban munkálkodjunk együtt a KGST- ben. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi helyzet rosszabbodá­sának folyamata megállítható; támogatjuk az SZKP és a szov­jet kormány elvi alapokon álló külpolitikáját, a béke megőrzé­sére tett javaslatait és. erőfeszi'% téseit. Készek vagyunk reszt vállalni a kedvezőbb nemzetközi légkör megteremtéséért, a biza­lom helyreállításáért folytatott erőfeszítésekből — hangsúlyozta Lázár György. Végezetül kitért arra, hogy a zavartalan, széles körű magyar— szovjet baráti kapcsolatokat ez­úttal is az jellemezte, hogy a megbeszélések során teljes volt a nézetazonosság. Kölcsönösen ki­9 A szovjet külügyminisztert a repülőtéren Korom Mihály és Vár konyi Péter köszöntötte. nyilvánítottuk, szándékunkat: to­vább kívánunk haladni a magyar —szovjet együttműködés bővíté­sének, a barátság erősítésének út­ján. Andrej Gromiko válaszában megköszönte Lázár György me­leg szavait, amelyek az SZKP-ról, a szovjet államról és népről hangzottak el. Leszögezte: — Pártunk központi bizottsága, po­litikai »'■bizottsága és személye­sen Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke is rend­kívül nagy jelentőséget tulajdo­nít a Szovjetunió és Magyaror­szág közötti barátság erősítésé­nek, és együttműködésünk sok­oldalú fejlesztésének. Tudjuk, hogy ilyen irányú politikát foly-, tat a Magyar Szocialista Munkás­párt is, élén a magyar nép ki­próbált vezetőjével, Kádár János elvtárssal. Az országaink és népeink kö­zötti együttműködés érdemben és szilárdan fejlődik, mind mélyebb tartalommal telítődik, és átfogja az élet valamennyi fontos terü­letét. Elvi fontosságú tény, hogy jó ütemben fejlődnek, bővülnek kapcsolataink a szovjet és a ma­gyar nép javára, segítve a szo­cialista és a kommunista építő­munka feladatainak megoldását — tette hozzá. — Egyetértünk abban, hogy tovább szükséges erősíteni a szo­cialista országok közötti össze- forrottságot, valamint a haté­kony együttműködést, a, kollektív szervezetekben, mindenekelőtt a Varsói Szerződésben. E szerződés megbízhatóan védelmezi népe­ink vívmányait; különösen ér­vényes ez a mai, bonyolult nem­zetközi helyzetben — mondotta, majd így folytatta: — Az agresszív imperialista körök — elsősorban az Egyesült Államok — vezető szerepre tör­nek a világban. Az erőre, a fegy­verekre számítanak, katonai fö­lényre próbálnak szert tenni. Egymásután dolgozzák ki a fegy­verkezési verseny programjait. Az amerikai atomfegyverek európai telepítéséről szólva hang­súlyozta: — Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt, hogy Genfben komolyan és becsülete­sen tárgyal a közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyverzetről a meg­állapodás elérése érdekében. Valójában az, ahogyan tárgyal­tak, nélkülözte a komolyságot, a becsületességet; a rakétatelepítés politikájával elmélyítették a sza­kadékot a megállapodáshoz veze­tő úton. Végül megtorpedózták a tárgyalásokat, értelmetlenné tet­ték azokat. — A testvéri országok vezetői moszkvai tanácskozásukon egy­értelműen megállapították, hogy a szocialista közösség t semmi esetre sem engedi meg katonai fölény elérését vele szemben. Válaszként az amerikai nukleáris rakéták telepítésére — más szo­cialista országokkal együtt — megtettük a szükséges lépéseket a megbontott egyensúly visszaál­lítására. S ehhez az elvhez tel­jes mértékben ragaszkodunk. : — Mi változatlanul azon va­gyunk, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján a nukleáris fegyverzetek nagymér­tékű, maximálisan lehetséges csökkentését érjük el. Ez vonat­kozik a középhatótávölságú és a hadászati eszközökre egyaránt. Az európai nukleáris .fegyverze­tekről folytatott tárgyalások ak­kor újíthatok fel,' ha az USA és, NATO-szövetségesei készségüket fejezik ki, hogy visszatérnek az amerikai rakéták európai telepí­tésének megkezdése előtti hely­zethez. Annak kell tehát elhá­rítani az akadályokat., aki a tár­gyalások elé gördítette azokat. — Ebben, s más kérdésekben továbbra is a fegyverkezési ver­senyre, az erőre alapozza politi­káját az Egyesült Államok — ál­lapította meg a továbbiakban a külügyminiszter. E politika fegy­vertárának részévé vált a fegy­verek alkalmazása — a háború meghirdetésével vagy anélkül; a terrorizmus, a felforgató - tevé­kenység. E törekvéseket elítélve kitért arra, hogy az Egyesült Államok a világűr militarizálására ké­szül; visszautasítja a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló háromoldalú — Anglia rész­vételével folytatandó — tárgya­lások felújítását, pedig egy ilyen megállapodás gyakorlatilag meg­akadályozná a nukleáris fegyve­rek új fajtái létrehozásának lehe­tőségét. Szólt aíijó! is, hogy a Szovjet­unió szövetségeseivel együtt határozottan ellenzi, hogy a ve­gyi fegyverek betiltásával kap­csolatban tisztességtelen játé­kot űzzenek. Ám a legújabb wa­shingtoni nyilatkozatok ilyen méltatlan manőverekre utal­nak. Ha lehántjuk a szóvirágö- kat, kiderül, hogy továbbra is az ilyen fegyverek megtartásának és felhalmozásának kategóriái­ban gondolkodnak. Andrej Gromiko a stockholmi konferenciáról szólva megálla- • pította: az USA és követői el akarják terelni e fórum figyel­mét a legfontosabb kérdésről, ar­ról,* hogy jelentős intézkedések­kel segítsék elő a katonai szem­benállás tényleges csökkentését, az európai és a világhelyzet ked­vezőbbé válását. — Az Egyesült Államok ma már szinte a föld csaknem min­den térségében a saját rendjét szeretné megteremteni. így cse­lekszik a Közel-Keleten, Közép. Amerika, és a Kanib-tenger tér­ségében, Afrika déli részén: min­denütt kísérletet téve az államok függetlenségének, a népek önál­ló fejlődéséhez való jogának alá- ásására. — Ha Washingtonnak és NA- TO-partnereinek a párbeszédre való felhívását tényleges nem­zetközi politikájukkal vetjük ösz- sze, minden arról - tanúskodik, hogy jelenleg az Egyesült Álla­mok és a NATO egészében nem kész a kérdések lényegét érintő konkrét megbeszélésekre, a fegyverkezési verseny megféke­zésére. A Szovjetunió soha sem hatá­rolta el magát a párbeszédtől. Olyan párbeszéd mellett foglal állást azonban, amely nemcsak szavakban, hanem ténylegesen szolgálja a világon meglévő fe­szültség enyhítését, a nukleáris háború veszélyének elhárítását. Annak érdekében, hogy minden nép számára biztosítjuk a békés jövőt, a Szovjetunió a szocialis­ta Magyarországgal és a többi testvéri országgal együtt tovább­ra is megsokszorozza erőfeszíté­seit a béke és a nemzetközi együttműködés ' politikájának megvalósításában — mondotta végezetül Andrej Gromiko. (MTI) Európai érdek: a béke Amint azt már a hónap elején hivatalosan be­jelentették, Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Feladata az lesz, hogy a testület múlt év októberi szófiai eszmecseréje után ismét át­tekintse a nemzetközi helyzetet. Azóta, hogy a külügyminiszterek utoljára ta­lálkoztak, két, egymással szorosan összefüggő nyugtalanító esemény történt. Az egyik: Euró­pában néhány NATO-tagállam területén meg­kezdték a kontinentális és a globális katonai erőviszonyok megbontását célzó új amerikai ra­kéta-nukleáris fegyverek telepítését. A másik: az Egyesült Államok hibájából 1983 végén — és éppen az előbbi negatív lépés megtétele miatt — Genfben megszakadtak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai közepes hatótávolságú atomharceszközök korlátozásáról. Igaz közben — ez év január 17-én — összeült a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelés témakörét napirendre tűző stockholmi konfe­rencia, ettől azonban a földrészünk ’lényegesen módosult politikai-katonai feltételei egyelőre nem lettek kedvezőbbek. A szocialista közösség külügyminisztereinek mindezt nyilván figyelem­be kell venniük és/a jelenlegi helyzetet gondosan mérlegelve, vonják majd le a további cselekvést meghatározó következtetéseket. Ma is helytállónak fogadhatjuk el a Varsói- Szerződés tagállamai politikai tanácsadó testü­letének 1983 januárjában megfogalmazott meg«- állapítását: „...Bármilyen bonyolult is a világ- helyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljus­sunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes sza­kaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani...” Ehhez a még mindig érvényes szocialista javaslatok jó 'kiindulási ala­pot szolgáltathatnának. Csak hát a közös meg­egyezések kimunkálásához a másik, a nyugati tárgyaló fél politikai elhatározására is-szükség van. Hadd emlékeztessünk a fontosabb békekezde­ményezésekre. Nagy jelentősége lenne annak, ha a nukleáris hatalmak — mindenekelőtt a Szov­jetunió és az Egyesült Államok —egyik első .lé­pésként befagyasztanák nukleáris fegyverkészle­tüket. Aligha becsülhetnénk túl annak rendkí­vüli horderejét, ha a tömegpusztító eszközökkel rendelkező államok kötelezettséget vállalnának arra — amint ezt a Szovjetunió már megtette—, hogy sem egymás, sem mások ellen elsőként nem alkalmaznak atomfegyvereket. A szocialista -or­szágok azt a többször megismételt indítványu­kat is időszerűnek tartják, hogy a Varsói Szer­ződés, és a NATO tagállamai kölcsönösen mond­janak le a katonai erőszak bármilyen formájá­ról. Ez gyakorlatilag egyet jelentene egy meg nem támadási szerződés kötésével. Változatlanul érvényesek a következő javaslatok is: kezdje­nek tárgyalásokat a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásáról, .majd csökkentéséről, létesítse­nek Európában atomfegyvermentes övezetéket, szabadítsák meg kontinensünket a vegyi harc­eszközöktől, tiltsák meg a világűr militarizálá- sát, s az érdekelt országok együttesen kutassák fel a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek csökkentésének útjait-módjait. Csupán néhány szocialista kezdeményezést ra­gadtunk ki a sok közül. Sajnálatos, hogy a NA- TO-országok egyikre sem reagáltak pozitív mó­don, mindeddig .többnyire az történt, hogy „vizs­gálat tárgyává” tették, majd egyetlen ésszerű, építő jellegű javaslatot sem terjesztettek elő. A Varsói Szerződés tagállamainak azt a felhívását is elengedték a fülük mellett, hogy térjenek visz- sza a nyugat-európai rakétatelepítés előtti hely­zethez, és akkor szó lehet a tárgyalások folyta­tásáról. Pedig csak ez a fajta megközelítési mód lehet alkalmas a katonai enyhülés minimumá­nak eléréséhez. A külügyminiszterek múlt év őszí szófiai üléséről kiadott közléménybert olvas­ható: „Tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden prob­lémára, ha politikai akaratról, megfontolt, konst­ruktív szemléletről és együttműködési készség­ről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe ve­szik a népek létérdekeit, a békében és a bizton­ságban való érdekeltségét”. A Nyugatról mesterségesen is szított feszült­ség megszüntetésében a nukleáris háború fe­nyegetésének felszámolásában az európaiak kö­zös érdekeltségét aligha lehet vitatni. Mindenki tudja; a két szembenálló szövetségi rendszer fegyveres összecsapásátiak katasztrofális kör vetkezményeit kontinensünk nemigen élné' túl. A Varsói Szerződés országai — következetés tjé- kepc/litikájukhoz híven — minden erőfeszítésü­ket latba vetik azért, hogy földrészünk ne le­gyen, és ne is lehessen újabb esztelen pusztulás színtere. ■ Serfőző László Sarlós Istvánt fogadta az indiai elnök ÜJ-DELHI Zail Szingh, az Indiai Köztár­saság elnöke kedden délelőtt fo­gadta Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki küldöttség élén tartózkodik Indiában a Körösi Csorna Sándor születésének kétszázadik évfordu­lója alkalmából rendezett ünnep­ségeken. Kiosztották a Pulitzer-díjakat Nagy amerikai lapok — a Los Angeles Times, a The Wall Street Jóurnal, a The New York Times és a Boston Globe osztoztak az idei Pulitzer-díjak javarészén. A négy újság összesen nyolc díjat kapott. Az ezer dolláros díj,1 amelynek erkölcsi értéke jóval meghaladja anyagi jelentőségét, egy magyar származású amerikai újságíró és lapkiadó — Joseph Pulitzer — alapítványából kerül évente ki­fizetésre a Columbia Egyetem újságíró tanszékének döntése alapján. Karen Elliot House, a The Wall Street Journal új^ágírónőjé a legjobb külpolitikai riporternek járó díjat kapta,» mégpedig azokért az interjúkért, amelyeket Husszein jordániaí királlyal ké­szített, s amelyek előrevetítették az amerikai kormányzat .közel- keleti kudarcának valószínűsé­gét. Az év fotóriportjainak témája: Libanon.. Az irodalmi Pulitzer-díjak kö­zül William Kennedy nyerte az év legjobb regényéért járó díjat. Díjazott könyvének címe: A vas­kosztüm. Állami támogatás az öntözés fejlesztéséhez A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Központban tegnap országos tanácskozáson értékel­ték óz öntözés múlt évi eredmé­nyeit és meghatározták az idei tennivalókat a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízügyi igazga­tóságok, a vízgazdálkodási válla­latok, társulatok vezetői, szak­emberei. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában megálla­pította, hogy a múlt év ősze óta a sok éves átlaghoz viszonyítva jelentős csapadékhiány kelet­kezett, — márciusban is heve­sebb volt a szokásosnál —, s je­lenleg az Alföld egyes területein 200—400, a Dunántúlon pedig több mint 100 milliméter a hiány. Ezért alapvető feladat, hogy a ta­valyinál lényegesen jobban ki­használják a gazdaságok az ön­tözési lehetőségeket. Kedvező, hogy az idén az öntözési előidényt egy hónappal korábban, március elején kezdték meg, és a vízpót­lásra kellőképpen felkészültek a vízszolgáltatók is. Biztató, hogy a nagyüzemi gazdaságok a múlt évinél jóval nagyobb területre jelentették be öntözési vízigé­nyüket. A vízpótlás azonban csak akkor jár igazán jelentőé ered­ménnyel, ha párosul a korszerű agrotechnikai eljárásokkal, a fo­kozottabb tápanyagpótlással, a hatékonyabb növényvédelemmel és nagyobb termőképességű kul­túrák termesztésével. A jelenlegi gyakorlatban viszont a gazdasá­gok még kevéssé élnek ezekkel a lehetőségekkel. A tanácskozáson nagy vissz­hangot keltettek azok az újabb központi intézkedések, amelyek számos kedvezrhénnyel ösztönzik az öntözőberendezések kihasz­nálását, a régi gépek korszerű­sítését, a vízpótlásba bevont te­rületek növelését. Így azok a me­zőgazdasági nagyüzemek, ame­lyeknek területén a sokévi átlag­hoz viszonyított csapadékhiány meghaladja a 80 millimétert, mentesülnek az öntözővíz alap­díjának megfizetése alól. Ez az intézkedés a jelenleg öntözésre berendezett valamennyi területet érinti. A fejlesztést segíti az az intézkedés, amely szerint az újabb öntözőgépek, berendezések beszerzéséhez pénzügyi kedvez­ményt és állami támogatást kap­hatnak a gazdaságok. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek1 pe­dig, amelyek az öntözés miatt kényszerülnek munkadíjadó fi­zetésére, egyedi felülvizsgálat alapján ez alól is mentesülhet­nek. Áz öntözött rét- és legelő- területek kiterjesztésére kedvező lehetőséget kínálnak a viszony­lag olcsón megvásárolható és üzemeltethető úgynevezett töm­lős — áztató öntözőberende­zések. Ilyen berendezéseket ké­szít az ócsai Vörös Október Tsz és á szekszárdi MEZŐGÉP Vál­lalat, s telepítésükhöz, működte­tésükhöz szárhos közreműködő nyújt szaktanácsadást, segítsé­get. Nemzetközi tanácskozás a gabonatermelés Kétnapos nemzetközi szim- pozion kezdődött tegnap Gödöl­lőn a MÉM Műszaki Intézetében a gabonatermelés gépesítésének fejlesztéséről. A tanácskozásra Belgiumból, Bulgáriából, Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból; Romá­niából és a Szovjetunióból ér­keztek kutató és fejlesztő szak­emberek. A szimpozionon csak­nem harminc előadás hangzik el; a résztvevők megvitatják egye­bek között a gabonatermesztés általános .műveletei, yalamint a vetés, á betakarítás, a szárítás és a tárolás gépesítésének legújább tapasztalatait, ismertetik a kor­szerű technológiákat és eljáráso­kat. gépesítéséről A tanácskozást Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora, az MTA levelező tagja, a MÉM Ag­rár-Műszaki Bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd Kovács István, a MÉM főosztályvezetője tartott bevezető előadást a gabo­natermesztés -fejlesztésá célki­tűzéseiről. A többi között hang­súlyozta: hazánkban eredménye­sen valósul meg az 'intenzív ga­bonatermesztési program. A ha- tpdik . ötéves teryid,őszakban_ a terv Szerint 72—73 millió tonna gabonát kell ' megtermelni,'' ez azonban csupán a- legkorszerűbb technológiák, az új szakismeretek, a műszaki és a technikai vív­mányok gyors alkalmazásával tel­jesíthető. bár sok nehézséggel kell meg­küzdenie az exportvállalatnak, az eddigj szerződések, valamint a folyamatban lévő tárgyalások re­ményt keltőek, és a termelőkkel, feldolgozókkal együttműködve a piaci igényekhez alkalmazkodva teljesülhetnek ( az 1984-re terve­zett külföldi eladások. Cs. I. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN: 1084, , ÁPRILIS 17-TÖL Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol 'Tóni ■ <>.‘>4.7.77 íÍ,j4:32 6360.87 A u kV. i Mm 1 >1) á 1 4l7.7,lío 4181.23 4185.41 Bc’g/vffran k pl , «0.40 . 85,34 * < «5,63 Dán korona ? 475.78 47().2:d ■ ■ 476.74 Finn márka . 1 öt üli «1*5,14* ' ■» 815,00 Fráii( ín I ran k f 1 3(17.5« ő éu 0 / 568.72: Hollandi lórim 1548,26 » 1549,83 im .38 § Japán yen (1000) 1 202.85 20», 05 203.25 Kann claí dollar 3579,09 3588,47 * > 3387.05 Kuvaiti dinár nm<m ' 15001,31 15617.11 fa orvé«- korona 603,™ 'Ó05.8T . 606.44 ♦ NSFK márka 1747*071 1:746,8:2 í 175(1,57 olasz líra (ilM)O) 20.1 1 28.14 . 28.17 Osztrák schilling . 1 24 248,62 ­. 248.87 Fortunái.,escudo, ; «uff j 34.4*1 54.44 S panybl pc;scl.a |". §1# ■ if0.05 30.68 Svai :.-i frank 21ÍTUÖ 3l'05.2«' 1 iipp Svéd kúra na 581U« ■ 08(5.97-587.56 Tr. ós Cl, rubel , Éj 2000,00 ; -2602,60 { ÜSA dollar ' 4563.10 4574.24 VALUTA. (BANKJEGY. ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben* lSSli APRU.1S It-TÖL Pénznem Vételi Eladást árfolyam 100 egységre, forintban Angolv-font ■ 1 0:foy(.y)^\’ 6750,03 Ausztrál dollár 4D.vY.7o 4306.67 Béli»a frank ' V 82,07 ,88.1-1'.: • Dán korona '401,07-. . 400:55 Kinn márka* ;; 1 5fai$ 839.59 F ranéi a fralik' ”.l-U 1. • őí&JiJ) 1 Görög drachma** 42.22 44.84 Hollandi forint J ,1303.34' . 1« Japan yen (1000) ; IDG.HCi \ ; 209.14 j v beí i na r * 33,04 ,*.«5.08 Kanadai dollar 347.5.07 3600,97 Kuvaiti .dinár 1.5:133. Ifi 16069.56 Norvég 'korona ig ipMe* , * 1521.00 ' NS/i márka f036.30 . íotn.aa Olífsv. líra nniTO) 27.30 ‘28.08 Osztrák schilling 11 ■' Ä.08 Portugál escudo­33.41 Spanyol peseta 1 20..73 v' 31.57 1 ;Svájc if rank ; , . , 204 2, io':; ^2108,42 .Svéd korona* öi»;i/:í> . , 604,581 4706-/6 USA dollár 4432.^|vJ$ Vásárolható legmagasabb bankjegy- t’» n 4: lOft-*.«, V--' —í-Ta 11 Vásárolható legmagasabb bankjegy-evió 1.1 * 50,0-aa Keresett a csirke és a nyúl (.Folytatás az 1. oldalról.) melők a baromfipiac várható ala­kulásáról, valamint azt, hogy a termelési kedvet rontja, ha az élőállatokat megkésve veszik át. A túltartás az állathizlalás költségeit növeli, ugyanakkor a minőségre is kedvezőtlen. A tanácskozáson kiderült, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents