Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

2 • PETŐFI NÉPE » 1984. április 18.

Lázár György fogadta A. Gromikót

Este a Parlament Vadásztermében az MSZMP Központi bizottsága és a Minisztertanács díszvacsorát adott Andrej Gro- miko tiszteletére. A díszvacsorán Lázár György és Andrej Gromi- ko pohárköszöntőt'mondott.

Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében kedves vendégként, baráti érzésekkel köszöntötte Andrej Gromikól és kíséretét, hangoztatva: e látogatás fontos hozzájárulás a pártjaink, kormányaink, népeink testvéri barátságának erősítéséhez, a Sokoldalú' és gyümölcsöz!) magyar—szovjet együttműködés további elmélyítéséhez.

— Nopünek őszintén örül azoknak a világszerte riiegbecsült. kimagasló eredményeknek, amelyeket a Szovjetunió népei lenini pártjuk * vezetésével értek el a fejlett szocialista társadalom tökéletesítésében — mondotta a továbbiakban a kormány elnöke. — Kívánjuk, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán és az azt követő központi bizottsági üléseken kidolgozott és elfogadott határozatok végrehajtásával újabb sikereket érjenek el a szovjet haza felvirágoztatásában.

Lázár György pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy hazánk belső helyzete kiegyensúlyozott, a munkáshatalom szilárd, a szocializmus pozíciói megingatha- tatlanok Hozzátette: sok nehézséggel kell megbirkóznunk, mégis bizakodva nézünk a jövőbe, hiszen népünk alkotó tepniakará- sa, a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal folytatott gyümölcsöző együttműködésünk biztos alapul szolgál gondjaink leli küzdéséhez, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatásához-.

Nemzetközi kérdésekről szólva rámutatott: a világban tapasztalható feszültség legfőbb oka, hogy az USA és a NATO^ szélsőséges militarista körei meg akarják bontani a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt. E körülmények között mind fontosabb számunkra — mondotta —j hogy tovább szilárdítsuk védelmi szövetségünket, a Varsói Szerződést, s hatékonyabban munkálkodjunk együtt a KGST- ben. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi helyzet rosszabbodásának folyamata megállítható; támogatjuk az SZKP és a szovjet kormány elvi alapokon álló külpolitikáját, a béke megőrzésére tett javaslatait és. erőfeszi'% téseit. Készek vagyunk reszt vállalni a kedvezőbb nemzetközi légkör megteremtéséért, a bizalom helyreállításáért folytatott erőfeszítésekből — hangsúlyozta Lázár György.

Végezetül kitért arra, hogy a zavartalan, széles körű magyar— szovjet baráti kapcsolatokat ezúttal is az jellemezte, hogy a megbeszélések során teljes volt a nézetazonosság. Kölcsönösen ki9 A szovjet külügyminisztert a repülőtéren Korom Mihály és Vár konyi Péter köszöntötte.

nyilvánítottuk, szándékunkat: tovább kívánunk haladni a magyar —szovjet együttműködés bővítésének, a barátság erősítésének útján.

Andrej Gromiko válaszában megköszönte Lázár György meleg szavait, amelyek az SZKP-ról, a szovjet államról és népről hangzottak el. Leszögezte: — Pártunk központi bizottsága, politikai »'■bizottsága és személyesen Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Magyarország közötti barátság erősítésének, és együttműködésünk sokoldalú fejlesztésének. Tudjuk, hogy ilyen irányú politikát foly-, tat a Magyar Szocialista Munkáspárt is, élén a magyar nép kipróbált vezetőjével, Kádár János elvtárssal.

Az országaink és népeink közötti együttműködés érdemben és szilárdan fejlődik, mind mélyebb tartalommal telítődik, és átfogja az élet valamennyi fontos területét. Elvi fontosságú tény, hogy jó ütemben fejlődnek, bővülnek kapcsolataink a szovjet és a magyar nép javára, segítve a szocialista és a kommunista építőmunka feladatainak megoldását — tette hozzá.

— Egyetértünk abban, hogy tovább szükséges erősíteni a szocialista országok közötti össze- forrottságot, valamint a hatékony együttműködést, a, kollektív szervezetekben, mindenekelőtt a Varsói Szerződésben. E szerződés megbízhatóan védelmezi népeink vívmányait; különösen érvényes ez a mai, bonyolult nemzetközi helyzetben — mondotta, majd így folytatta:

— Az agresszív imperialista körök — elsősorban az Egyesült Államok — vezető szerepre törnek a világban. Az erőre, a fegyverekre számítanak, katonai fölényre próbálnak szert tenni. Egymásután dolgozzák ki a fegyverkezési verseny programjait.

Az amerikai atomfegyverek európai telepítéséről szólva hangsúlyozta: — Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt, hogy Genfben komolyan és becsületesen tárgyal a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetről a megállapodás elérése érdekében. Valójában az, ahogyan tárgyaltak, nélkülözte a komolyságot, a becsületességet; a rakétatelepítés politikájával elmélyítették a szakadékot a megállapodáshoz vezető úton. Végül megtorpedózták a tárgyalásokat, értelmetlenné tették azokat.

— A testvéri országok vezetői moszkvai tanácskozásukon egyértelműen megállapították, hogy a szocialista közösség t semmi esetre sem engedi meg katonai fölény elérését vele szemben. Válaszként az amerikai nukleáris rakéták telepítésére — más szocialista országokkal együtt — megtettük a szükséges lépéseket a megbontott egyensúly visszaállítására. S ehhez az elvhez teljes mértékben ragaszkodunk.

: — Mi változatlanul azon vagyunk, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján a nukleáris fegyverzetek nagymértékű, maximálisan lehetséges csökkentését érjük el. Ez vonatkozik a középhatótávölságú és a hadászati eszközökre egyaránt. Az európai nukleáris .fegyverzetekről folytatott tárgyalások akkor újíthatok fel,' ha az USA és, NATO-szövetségesei készségüket fejezik ki, hogy visszatérnek az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez. Annak kell tehát elhárítani az akadályokat., aki a tárgyalások elé gördítette azokat.

— Ebben, s más kérdésekben továbbra is a fegyverkezési versenyre, az erőre alapozza politikáját az Egyesült Államok — állapította meg a továbbiakban a

külügyminiszter. E politika fegyvertárának részévé vált a fegyverek alkalmazása — a háború meghirdetésével vagy anélkül; a terrorizmus, a felforgató - tevékenység.

E törekvéseket elítélve kitért arra, hogy az Egyesült Államok a világűr militarizálására készül; visszautasítja a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló háromoldalú — Anglia részvételével folytatandó — tárgyalások felújítását, pedig egy ilyen megállapodás gyakorlatilag megakadályozná a nukleáris fegyverek új fajtái létrehozásának lehetőségét.

Szólt aíijó! is, hogy a Szovjetunió szövetségeseivel együtt határozottan ellenzi, hogy a vegyi fegyverek betiltásával kapcsolatban tisztességtelen játékot űzzenek. Ám a legújabb washingtoni nyilatkozatok ilyen méltatlan manőverekre utalnak. Ha lehántjuk a szóvirágö- kat, kiderül, hogy továbbra is az ilyen fegyverek megtartásának és felhalmozásának kategóriáiban gondolkodnak.

Andrej Gromiko a stockholmi konferenciáról szólva megálla- • pította: az USA és követői el akarják terelni e fórum figyelmét a legfontosabb kérdésről, arról,* hogy jelentős intézkedésekkel segítsék elő a katonai szembenállás tényleges csökkentését, az európai és a világhelyzet kedvezőbbé válását.

— Az Egyesült Államok ma már szinte a föld csaknem minden térségében a saját rendjét szeretné megteremteni. így cselekszik a Közel-Keleten, Közép. Amerika, és a Kanib-tenger térségében, Afrika déli részén: mindenütt kísérletet téve az államok függetlenségének, a népek önálló fejlődéséhez való jogának alá- ásására.

— Ha Washingtonnak és NA- TO-partnereinek a párbeszédre való felhívását tényleges nemzetközi politikájukkal vetjük ösz- sze, minden arról - tanúskodik, hogy jelenleg az Egyesült Államok és a NATO egészében nem kész a kérdések lényegét érintő konkrét megbeszélésekre, a fegyverkezési verseny megfékezésére.

A Szovjetunió soha sem határolta el magát a párbeszédtől. Olyan párbeszéd mellett foglal állást azonban, amely nemcsak szavakban, hanem ténylegesen szolgálja a világon meglévő feszültség enyhítését, a nukleáris háború veszélyének elhárítását. Annak érdekében, hogy minden nép számára biztosítjuk a békés jövőt, a Szovjetunió a szocialista Magyarországgal és a többi testvéri országgal együtt továbbra is megsokszorozza erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi együttműködés ' politikájának megvalósításában — mondotta végezetül Andrej Gromiko. (MTI)

Európai érdek: a béke

Amint azt már a hónap elején hivatalosan bejelentették, Budapesten tartja soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. Feladata az lesz, hogy a testület múlt év októberi szófiai eszmecseréje után ismét áttekintse a nemzetközi helyzetet.

Azóta, hogy a külügyminiszterek utoljára találkoztak, két, egymással szorosan összefüggő nyugtalanító esemény történt. Az egyik: Európában néhány NATO-tagállam területén megkezdték a kontinentális és a globális katonai erőviszonyok megbontását célzó új amerikai rakéta-nukleáris fegyverek telepítését. A másik: az Egyesült Államok hibájából 1983 végén — és éppen az előbbi negatív lépés megtétele miatt — Genfben megszakadtak a szovjet—amerikai tárgyalások az európai közepes hatótávolságú atomharceszközök korlátozásáról. Igaz közben — ez év január 17-én — összeült a bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelés témakörét napirendre tűző stockholmi konferencia, ettől azonban a földrészünk ’lényegesen módosult politikai-katonai feltételei egyelőre nem lettek kedvezőbbek. A szocialista közösség külügyminisztereinek mindezt nyilván figyelembe kell venniük és/a jelenlegi helyzetet gondosan mérlegelve, vonják majd le a további cselekvést meghatározó következtetéseket.

Ma is helytállónak fogadhatjuk el a Varsói- Szerződés tagállamai politikai tanácsadó testületének 1983 januárjában megfogalmazott meg«- állapítását: „...Bármilyen bonyolult is a világ- helyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani...” Ehhez a még mindig érvényes szocialista javaslatok jó 'kiindulási alapot szolgáltathatnának. Csak hát a közös megegyezések kimunkálásához a másik, a nyugati tárgyaló fél politikai elhatározására is-szükség van.

Hadd emlékeztessünk a fontosabb békekezdeményezésekre. Nagy jelentősége lenne annak, ha a nukleáris hatalmak — mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok —egyik első .lépésként befagyasztanák nukleáris fegyverkészletüket. Aligha becsülhetnénk túl annak rendkívüli horderejét, ha a tömegpusztító eszközökkel rendelkező államok kötelezettséget vállalnának arra — amint ezt a Szovjetunió már megtette—, hogy sem egymás, sem mások ellen elsőként nem alkalmaznak atomfegyvereket. A szocialista -országok azt a többször megismételt indítványukat is időszerűnek tartják, hogy a Varsói Szerződés, és a NATO tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erőszak bármilyen formájáról. Ez gyakorlatilag egyet jelentene egy meg nem támadási szerződés kötésével. Változatlanul érvényesek a következő javaslatok is: kezdjenek tárgyalásokat a katonai kiadások kölcsönös befagyasztásáról, .majd csökkentéséről, létesítsenek Európában atomfegyvermentes övezetéket, szabadítsák meg kontinensünket a vegyi harceszközöktől, tiltsák meg a világűr militarizálá- sát, s az érdekelt országok együttesen kutassák fel a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésének útjait-módjait.

Csupán néhány szocialista kezdeményezést ragadtunk ki a sok közül. Sajnálatos, hogy a NA- TO-országok egyikre sem reagáltak pozitív módon, mindeddig .többnyire az történt, hogy „vizsgálat tárgyává” tették, majd egyetlen ésszerű, építő jellegű javaslatot sem terjesztettek elő. A Varsói Szerződés tagállamainak azt a felhívását is elengedték a fülük mellett, hogy térjenek visz- sza a nyugat-európai rakétatelepítés előtti helyzethez, és akkor szó lehet a tárgyalások folytatásáról. Pedig csak ez a fajta megközelítési mód lehet alkalmas a katonai enyhülés minimumának eléréséhez. A külügyminiszterek múlt év őszí szófiai üléséről kiadott közléménybert olvasható:

„Tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt, konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biztonságban való érdekeltségét”.

A Nyugatról mesterségesen is szított feszültség megszüntetésében a nukleáris háború fenyegetésének felszámolásában az európaiak közös érdekeltségét aligha lehet vitatni. Mindenki tudja; a két szembenálló szövetségi rendszer fegyveres összecsapásátiak katasztrofális kör vetkezményeit kontinensünk nemigen élné' túl. A Varsói Szerződés országai — következetés tjé- kepc/litikájukhoz híven — minden erőfeszítésüket latba vetik azért, hogy földrészünk ne legyen, és ne is lehessen újabb esztelen pusztulás színtere.

■ Serfőző László

Sarlós Istvánt fogadta

az indiai elnök

ÜJ-DELHI

Zail Szingh, az Indiai Köztársaság elnöke kedden délelőtt fogadta Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét, aki küldöttség élén tartózkodik Indiában a Körösi Csorna Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.

Kiosztották a Pulitzer-díjakat

Nagy amerikai lapok — a Los Angeles Times, a The Wall Street Jóurnal, a The New York Times és a Boston Globe osztoztak az idei Pulitzer-díjak javarészén. A négy újság összesen nyolc díjat kapott.

Az ezer dolláros díj,1 amelynek erkölcsi értéke jóval meghaladja anyagi jelentőségét, egy magyar származású amerikai újságíró és lapkiadó — Joseph Pulitzer — alapítványából kerül évente kifizetésre a Columbia Egyetem újságíró tanszékének döntése alapján.

Karen Elliot House, a The Wall Street Journal új^ágírónőjé a legjobb külpolitikai riporternek járó díjat kapta,» mégpedig azokért az interjúkért, amelyeket Husszein jordániaí királlyal készített, s amelyek előrevetítették az amerikai kormányzat .közel- keleti kudarcának valószínűségét.

Az év fotóriportjainak témája: Libanon..

Az irodalmi Pulitzer-díjak közül William Kennedy nyerte az év legjobb regényéért járó díjat. Díjazott könyvének címe: A vaskosztüm.

Állami támogatás az öntözés fejlesztéséhez

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban tegnap országos tanácskozáson értékelték óz öntözés múlt évi eredményeit és meghatározták az idei tennivalókat a mezőgazdasági nagyüzemek és a vízügyi igazgatóságok, a vízgazdálkodási vállalatok, társulatok vezetői, szakemberei.

Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában megállapította, hogy a múlt év ősze óta a sok éves átlaghoz viszonyítva jelentős csapadékhiány keletkezett, — márciusban is hevesebb volt a szokásosnál —, s jelenleg az Alföld egyes területein 200—400, a Dunántúlon pedig több mint 100 milliméter a hiány. Ezért alapvető feladat, hogy a tavalyinál lényegesen jobban kihasználják a gazdaságok az öntözési lehetőségeket. Kedvező, hogy az idén az öntözési előidényt egy hónappal korábban, március elején kezdték meg, és a vízpótlásra kellőképpen felkészültek a vízszolgáltatók is. Biztató, hogy a nagyüzemi gazdaságok a múlt évinél jóval nagyobb területre jelentették be öntözési vízigényüket. A vízpótlás azonban csak akkor jár igazán jelentőé eredménnyel, ha párosul a korszerű agrotechnikai eljárásokkal, a fokozottabb tápanyagpótlással, a hatékonyabb növényvédelemmel és nagyobb termőképességű kultúrák termesztésével. A jelenlegi gyakorlatban viszont a gazdaságok még kevéssé élnek ezekkel a lehetőségekkel.

A tanácskozáson nagy visszhangot keltettek azok az újabb központi intézkedések, amelyek számos kedvezrhénnyel ösztönzik az öntözőberendezések kihasználását, a régi gépek korszerűsítését, a vízpótlásba bevont területek növelését. Így azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknek területén a sokévi átlaghoz viszonyított csapadékhiány meghaladja a 80 millimétert, mentesülnek az öntözővíz alapdíjának megfizetése alól. Ez az intézkedés a jelenleg öntözésre berendezett valamennyi területet érinti. A fejlesztést segíti az az intézkedés, amely szerint az újabb öntözőgépek, berendezések beszerzéséhez pénzügyi kedvezményt és állami támogatást kaphatnak a gazdaságok. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek1 pedig, amelyek az öntözés miatt kényszerülnek munkadíjadó fizetésére, egyedi felülvizsgálat alapján ez alól is mentesülhetnek. Áz öntözött rét- és legelő- területek kiterjesztésére kedvező lehetőséget kínálnak a viszonylag olcsón megvásárolható és üzemeltethető úgynevezett tömlős — áztató öntözőberendezések. Ilyen berendezéseket készít az ócsai Vörös Október Tsz és á szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat, s telepítésükhöz, működtetésükhöz szárhos közreműködő nyújt szaktanácsadást, segítséget.

Nemzetközi tanácskozás

a gabonatermelés

Kétnapos nemzetközi szim- pozion kezdődött tegnap Gödöllőn a MÉM Műszaki Intézetében a gabonatermelés gépesítésének fejlesztéséről. A tanácskozásra Belgiumból, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, az NSZK-ból; Romániából és a Szovjetunióból érkeztek kutató és fejlesztő szakemberek. A szimpozionon csaknem harminc előadás hangzik el; a résztvevők megvitatják egyebek között a gabonatermesztés általános .műveletei, yalamint a vetés, á betakarítás, a szárítás és a tárolás gépesítésének legújább tapasztalatait, ismertetik a korszerű technológiákat és eljárásokat.

gépesítéséről

A tanácskozást Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora, az MTA levelező tagja, a MÉM Agrár-Műszaki Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Kovács István, a MÉM főosztályvezetője tartott bevezető előadást a gabonatermesztés -fejlesztésá célkitűzéseiről. A többi között hangsúlyozta: hazánkban eredményesen valósul meg az 'intenzív gabonatermesztési program. A ha- tpdik . ötéves teryid,őszakban_ a terv Szerint 72—73 millió tonna gabonát kell ' megtermelni,'' ez azonban csupán a- legkorszerűbb technológiák, az új szakismeretek, a műszaki és a technikai vívmányok gyors alkalmazásával teljesíthető.

bár sok nehézséggel kell megküzdenie az exportvállalatnak, az eddigj szerződések, valamint a folyamatban lévő tárgyalások reményt keltőek, és a termelőkkel, feldolgozókkal együttműködve a piaci igényekhez alkalmazkodva teljesülhetnek ( az 1984-re tervezett külföldi eladások.

Cs. I.

A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZA- ÉS VALUTAÁRFOLYAMAI

ÉRVÉNYBEN: 1084,

, ÁPRILIS 17-TÖL

Devizanem

Vételi

Közép

Eladási

árfolyam 100 egységre, forintban

Angol 'Tóni ■

<>.‘>4.7.77

íÍ,j4:32

6360.87

A u kV. i Mm 1 >1) á 1

4l7.7,lío

4181.23

4185.41

Bc’g/vffran k pl

, «0.40

. 85,34 * <

«5,63

Dán korona

? 475.78

47().2:d ■ ■

476.74

Finn márka .

1 öt üli

«1*5,14* ' ■»

815,00

Fráii( ín I ran k f

1 3(17.5«

ő éu 0 /

568.72:

Hollandi lórim

1548,26

» 1549,83

im .38

§ Japán yen (1000)

1 202.85

20», 05

203.25

Kann claí dollar

3579,09

3588,47 *

> 3387.05

Kuvaiti dinár

nm<m

' 15001,31

15617.11

fa orvé«- korona

603,™

'Ó05.8T .

606.44

♦ NSFK márka

1747*071

1:746,8:2 í

175(1,57

olasz líra (ilM)O)

20.1 1

28.14

. 28.17

Osztrák schilling .

1 24

248,62 . 248.87

Fortunái.,escudo,

; «uff

j 34.4*1

54.44

S panybl pc;scl.a |".

§1#

■ if0.05

30.68

Svai :.-i frank

21ÍTUÖ

3l'05.2«' 1

iipp

Svéd kúra na

581U«

■ 08(5.97-587.56

Tr. ós Cl, rubel ,

Éj

2000,00

; -2602,60

{ ÜSA dollar '

4563.10

4574.24

VALUTA. (BANKJEGY.

ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK

Érvényben*

lSSli APRU.1S It-TÖL

Pénznem

Vételi Eladást árfolyam 100 egységre, forintban

Angolv-font

■ 1 0:foy(.y)^\’

6750,03

Ausztrál dollár

4D.vY.7o

4306.67

Béli»a frank

' V 82,07

,88.1-1'.:

• Dán korona

'401,07-.

. 400:55

Kinn márka*

;; 1 5fai$

839.59

F ranéi a fralik'

”.l-U

1. • őí&JiJ) 1

Görög drachma**

42.22

44.84

Hollandi forint

J ,1303.34' .

1«

Japan yen (1000)

; IDG.HCi \

; 209.14

j v beí i na r *

33,04

,*.«5.08

Kanadai dollar

347.5.07

3600,97

Kuvaiti .dinár

1.5:133. Ifi

16069.56

Norvég 'korona

ig ipMe*

, * 1521.00 '

NS/i márka

f036.30

. íotn.aa

Olífsv. líra nniTO)

27.30

‘28.08

Osztrák schilling

11

■' Ä.08

Portugál escudo33.41

Spanyol peseta

1 20..73 v'

31.57

1 ;Svájc if rank ; ,

. , 204 2, io':;

^2108,42

.Svéd korona*

öi»;i/:í> .

, 604,581 4706-/6

USA dollár

4432.^|vJ$

Vásárolható legmagasabb bankjegy- t’» n 4: lOft-*.«,

V--' —í-Ta 11

Vásárolható legmagasabb bankjegy-evió 1.1 * 50,0-aa

Keresett

a csirke és a nyúl

(.Folytatás az 1. oldalról.)

melők a baromfipiac várható alakulásáról, valamint azt, hogy a termelési kedvet rontja, ha az élőállatokat megkésve veszik át. A túltartás az állathizlalás költségeit növeli, ugyanakkor a minőségre is kedvezőtlen.

A tanácskozáson kiderült, hogy