Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

1984. április 17. • PETŐFI NÉPE #* 3

Űj, nagyobb távlatok az együttműködés fejlesztésére

Beszélgetés Miskolczi Jánossal

A közigazgatás átszervezése óta három hónap telt el, s e rövid idő alatt sok változásról, sőt, eredményről is számot adhatunk. Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októbert, illetve a megyei pártbizottság novemberi határozatát követően, kiegészültek a városi pártbizottságok, s a városi jogú nagyközségi pártbizottságok megválasztásával megkezdődött az érdemi munka. A kezdetről, a már kézzelfogható eredményekről beszélgettünk Miskolczi Jánossal, a kalocsai pártbizottság első titkárával.

• — A városi pártbizottsághoz az átszervezés óta hány község tartozik, s mint volt járási vezető, miben látja a legfontosabb tennivalókat?

— Kalocsa vonzáskörzetéhez, s így a városi pártbizottsághoz

( négy nagyközség — Solt-Űjsolt, Harta-Dunatetétlen, Dunapataj, Hajós — és 14 község — Apos- tag, Dunaegyháza, Ordas, Géder- lak, Dunaszentbenedek, Úszód, Foktő, Szakmár, öregcsertő, Homokmégy, Miske-Drágszél, Bátya, Fájsz, Dusnok — tartozik. Ezek a települések érettek az önálló, irányító, szervező munkára. A községek döntő többségében pezsgő politikai élet folyik, amit bizonyít a legutóbbi falugyűlések sorozata is. Mi ennek tudatában készítettük elő a köz- igazgatási átszervezésit. Mint a megyében másutt is, a párt jól bevált politikai gyakorlatának megfelelően,' beszélgetéseket folytattunk a községek vezetőivel. Zök- kenőrpentes, zavar nélküli, szinte észrevétlen közigazgatási át-' szervezés zajlott le. Ami különbséget jelent Kalocsán a többi pártbizottsághoz viszonyítva, az az, hogy a párt városi vezető testületéibe főleg volt járási vezetők kerültek, akiknek alaposabban meg kellett ismerkedniök a város politikai, gazdasági, kulturális életével. Találkoztunk a város több mint 50 pártalapszer- vezetének titkárával, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőivel, s nagyon rövid idő algtt jó munkakapcsolatot alakítottunk P,kj.>;.Az. yoH a célunk: ne következzen, be tijrés azzal, hogy új vezetők kerültek a városi párt- bizottság élére. Ezzel egyidejűleg .a városi pártbizottság tagjainak ismerkedniök kell a községekkel, azokkal a feladatokkal, teendőkkel és gondokkal, amelyek eddig nem tartoztak hatáskörükbe vagy éppen más minőségben jelent- , keztek. Tennivalóink a városban és a községekben egyaránt jelentősek, jól tudjuk, hogy mi szorít, miben kell ösztökélni egyik vagy másik községi vezetőt, s miben kell segítséget nyújtani.

— Az irányításban eddig milyen eredmények születtek, s jelenleg milyen feladatok végrehajtásán dolgoznak?

— Elkészült egy jól átgondolt és a városi pártbizottság által jóváhagyott gazdasági terv, amely részletesen meghatározza a tennivalókat. Miben látok új, nagyobb lehetőségeket? Mindenekelőtt az együttműködésben. A városi párt- és állami vezetők

arra törekszenek, hogy a községek ellátása, annak színvonala közelítse a városét. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a közművelődési intézmények együttműködését, szeretnénk jobban kihasználni az idegenforgalmi lehetőségeket. Különösen nagy gondot fordítunk , a néphagyományok ápolására, a világhírű kalocsai és • városkörnyéki népművészet megőrzésére, A közelmúltban alakult meg Kalocsán a Népművészek Egyesülete. Együtt munkálkodunk a jó ivóvízellátás érdekében Szakmár, Homokmégy, öregcsertő, Drágszél községekkel. Az együttműködés jelentős példája a -Fákon kalocsai gyára és a miskei Március 15. termelő- szövetkezet szocialista brigádjainak közös felhívása a Kalocsán felépítendő tanuszodára. Ez jól mutatja az együttműködési akaratot, s kifejezi azt is, hogy az emberek nem közigazgatási határokban, hanem megoldandó feladatokban gondolkodnak.

— A városban és a környező községekben milyen gazdaságpolitikai tapasztalatot szereztek, hogyan. sikerült ezeket hasznosítani?

— A térségben meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. A városban és vonzáskörzetében 22 termelőszövetkezet, két állami gazdaság és egy szövetkezeti kö- 2ös, vállalat dolgozik, s 4 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Erőjükét' jelzi, hogy áz‘1983- as aszályos évben növelték termelési értéküket, s 15 százalékkal a nyereségüket. A 26 ipari gyáregység, telephely 3 milliárd forint termelési értékkel járul hozzá a gazdasághoz. A múlt évben növekedett nyereségük, hatékonyabb volt a termelés. A városban és vonzáskörzetében hagyományossá vált a bedolgozás a nagyobb ipari egységekbe, ezért a községekben a melléküzemágak továbbfejlesztésén munkálkodunk. Az átszervezést követően az első teendőnk volt — ami egy politikai testület esetében természetes —, hogy meghatározzuk az évi gazdasági feladatokat. Gyakorlatilag a két korábbi gazdasági tervet hangoltuk össze, s a városi pártbizottság meghatározta a termelőegységek tennivalóit a városban és vonzáskörzetében. A döntések feldolgozásán, aprópénzre váltásán nagy körültekintéssel dolgoznak

irányító pártszerveink, a 3 párt- bizottság, a 13 pártvezetőség, s az 54 közvetlen irányítású párt- alapszervezet. A politikai munka ma a gazdaságra összpontosul, a'mi érthető, hiszen az elmúlt aszályos év a mezőgazdaságban, a kedvezőtlen piaci helyzet az iparban arra ösztönöznek bennünket, hogy növeljük erőfeszítéseinket.

— A gazdálkodó egységek erejét jelzi, hogy megfelelő alapokkal, szilárd munkaerőbázissal kezdhették meg az 1984. évi feladatok megvalósítását. Az eredmények gyarapításában — az emberi tényezők erősödése mellett — nagy szerepe van ia gazdaságok közötti együttműködésnek, közülük kiemelten is a Kalocsai környéki Agráripari Egyesülésnek. Ez az integráció a taggazdaságokon kívül a térség egész mezőgazdasági, élelmiszeripari tevékenységére hatással van, és a tóvábbfejlődés hajtóerejének számít.

— Hogyan és milyen eszközökkel nyújtanak segítséget a város- környéki községek politikai, gazdasági irányításához, önállóságuk megteremtéséhez?

— A pártbizottság megalkotta, jóváhagyta az 1984. évi munka- programját, vele együtt a végrehajtó bizottság munkatervét. Figyelmünket a gazdaságpolitikai kérdésekre irányítjuk, nem elhanyagolva az ideológiai,, a párt belső életével összefüggő kérdéseket sem. Azt látjuk és érzékeljük, hogy hatékony segítséget csak úgy tudunk nyújtani a pártszerveknek, ha a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjait bevonjuk az irányító, ellenőrző munkába. Nagyon fontosnak tartjuk a testület mellett működő munkabizottságok segítő tevékenységét. Nem könnyű jó döntést hozni, testületünk felelőssége nagy és ezt úgy lehet biztonságossá tenni, hogy a döntésben résztvevők ismerik a terület gondjait, eredményeit, lehetőleg ok—okozat összefüggésben. Ezért a pártbizottság tagjai rendszeresen részt vesznek a különböző városi, községi rendezvényeken, legutóbb például a közös gazdaságok zárszámadásain, ipari szövetkezetek, áfészek éves munkáját értékelő tanácskozásain. Mindez segíti - a döntéshozatalt, az érdemi véleményalkotást, az eredményesebb testületi állásfoglalást.

— A községi önállóság most, a kezdeti időszakban egyikét kérdésben erősítésre szorul. Kellenek tehát a jól felkészült munkabizottsági tagok, akik konkrét javaslatot tesznek és segítenek az eredményes munka kibontakoztatásában. Fontos, hogy a városkörnyéki ■ községek kölcsönhatásban fejlődjenek a várossal, önállóságuk napról napra növekedjék. Erősödjön az űzetnek közti együttműködés,, tovább javuljon a községekben a munka- lehetőség, a megélhetés feltétele, a népességmegtartó erő. Munkánk folyamatosságát pártunk töretlen elvi politikája biztosítja, amely garancia a területi átszervezésből adódó tennivalók megvalósítására is — mondta befejezésül Miskolczi János.

Gémes Gábor

Felülvizsgálják a vállalati kollektív szerződéseket

Áprilisban zajlik országszerte a kollektív szerződések vitája, melynek során a vállalati vezetők beszámolnak a szerződésekben foglaltak múlt évi teljesítéséről, s megvitatják a dolgozókkal, hogy

1984-re milyen módosítások szükségesek. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban rámutattak, hogy a vállalati munka új feltételei és az időközben megjelent jogszabályok lényegében mindenütt szükségessé teszik az öt évre szóló kollektív szerződések módosítását. Sok helyütt azonban nem elég csak azokat a pontokat módosítani, amelyeknek szabályai a múlt évben változtak, hanem érdemes teljes egészében felülvizsgálni a kollektív szerződést.

A megnövekedett vállalati önállóság lehetőséget ad arra, hogy izgalmasan gazdálkodjanak a munkaerővel, munkaidővel. így a berendezések jobb kihasználása érdekében vállalaton belül, akár üzemrészenként is egymástól eltérően állapíthatják meg a munkarendet, a műszakok számát, s ha a feladataik idényjellegűek, akkor • ennek megfelelően ak.*r hónapokra is eltérően szabályozhatják a napi munkaidőt. A többműszakos munkarend 'anyagi ösztönzésére a vállalatok az idei évtől központi támogatást is kaphatnak a műszakpótlék emeléséhez. Ennek mértékét és az érintett

munkaköröket a kollektív szerződésekben kell rögzíteni.

Az év elején változtak a dolgozók besorolási kategóriái, valamint bértételeik alsó és felső határai is, ezt a kollektív szerződéseken, is át kell vezetni. A dolgozók új besorolásánál a munka feltételei mellett azt is figyelembe vehetik, hogy milyenek'a szak- képzettségi követelmények, s tisztázhatják azt a sok helyütt régóta vitatott kérdést, hogy a különféle tanfolyamok közül melyeket ismerik el a vállalatnál mint szakmai képesítést. A vállalatok többségénél ma már teljesítménybérben dolgoznak a fizikai munkások, akiknek jogos kérése, hogy a mennyiség mellett munkájuk minőségét is vegyék figyelembe.

A megfelelő szakember-utánpótlás minden vállalat érdeke, ezért, arról is dönthetnek a kollektív szerződésekben, hogy nagyobb kezdőfizetést adnak annak a. fiatalnak, aki kiemelkedő eredménnyel végezte tanulmányait.

A kollektív szerződések módosításánál a béren kívüli juttatásokat is vizsgálják, hogy a legfontosabbakra a mai szűkös anyagi lehetőségek közptt is jusson. A legnagyobb összeget minden"-'! változatlanul a dolgozók testi épségének és egészségének védelmére koncentrálják. A további szociális feladatokat pedig rangsorolják. (MTI)

Ismét lesz orvosi ügyelet Hetényegyházán

Március 25-i számunkban „Nincsenek magukra hagyva” címmel írtunk arról az átmeneti helyzetről, amely Hetény- enyháza lakosságát hátrányosan érintette a helyi orvosi ügyelet tavaly novemberi megszüntetése * .következtében. Mint cikkünkben jeleztük, a telefonhálózat a községben még nincs annyira kiépítve, hogy az biztos, megnyugtató kapcsolatot jelenthetne a település és a megyei kórház központi orvosi ilgyelete között. Március 30-án, a megyei tanács ülésén dr. Tóth Antal tanácstag interpellációjában szintén szóvá tette az orvosi ügyelet megszüntetése és a telefonhelyzet miatti problémákat.

Dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője megvizsgáltatta a Kecskemét és Hetén veevháza közötti telefon-összeköttetést. Megállapította, hogy az jelenleg valóban nem megfelelő. Csak az év második felében Sorra kerülő korszerűsítéssel | várható javulás. Ezért úgy rendelkezett, hogy április 16-tól munkanapokon — hétfőtől péntekig — a hetényegyházi körzeti orvosok tartsanak készenléti ügyeleti szolgálatot.

K—1

Szövetkezeti néptáncosok seregszemléje

Szombaton és vasárnap Kecskeméten mutatkoztak be a szövetkezeti néptáncosok. A területi seregszemle az országos'összejövetelt előzte meg, itt dőlt el, hogy kik utazhatnak majd a nyári erőpróbára. Az eredményt azonban még nem tudjuk, csak akkor kerül nyilvánosságra, ha mindenhol lezajlanak a területi bemutatók. (Még a nagykanizsai van hátra).

Szerencséjük volt a néptáncosoknak a hét végi csodálatos napsütéssel. Ki is használták az alkalmat, vasárnap délután a megyeszékhely főterén ropták a táncot a géderlakiak. Az esti gálaműsor szereplői pedig a legkiválóbb produkciót nvújtó művészeti

csoportok voltak. Színpadra léptek a kecskemétiek, a soltiak, a kalocsaiak, a soproniak, a kazá- riak, a gyulaiak, a gyöngyösiek, a jászberényiek, az üllésiek és a tiszafürediek. A megyebeli versenyzők közül a Kecskemét Néptáncegyüttes, valamint a solti Szövetkezeti Néptáncegyüttes nyerte el az arany minősítést.

Most már csak azon kell izgulniuk a résztvevőknek, hogy kiket jelöl ki a szakmai zsűri a június 30-án és július 1-én, Boglárlellén, Balatonfüreden, illetve Siófokon megrendezésre kerülő Szövetkezeti Néptáncosok X. Országos Találkozójára.

(b. t.)

• Népszokásokat elevenítettek fel az algyői fiatalok és idősebbek.

• Lendületben a kecskeméti táncosok.

9 Díszes kazári népviseletben. (Tóth Sándor felvételei)

*A császártöltési úttörők szolgáltatták a talpalá- valót.

Kétszer adták már a rádióban, majd külön is bemutatták az idáig vezető utat, részleteket idéztek fel régi előadásokból, szólt elképzeléseiről a rendező is, így hát a Bánk bán új rádiófelvétele eljuthatott, közelférkőzhetett a közönséghez, a hallgatósághoz. Nekünk, akik- a drámaíró szülőhelyén vagy annak vonzáskörzetében élünk, különösen figyelnünk kell az ilyenféle ritka vállalkozásokra.

Nem tudom, hogy az országban, netán határainkon túl, kik hallgatták jó két és negyedórán át — hozzám hasonlóan: lélegzetfojtva és örömteli szívdobogással — Katona József örökbecsű, és a mának is szóló szavait. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Rádió jrodalmi és műsorszerkesztősé- ge ismét ’nagyszerű lehetőséget teremtett nemzeti értékeink megismerésére és felfedezésére. Mert gondoljuk csak el: vajon sok ezer honfitársunk — öreg; fiatal tanuló vagy tanárember — közül hányán látták ezt a drámát színházi előadáson, s egyáltalán nyílik-e majd alkalmuk erre? De tanúsíthatom, hogy a korábbi színházi, élmények sem tudják csökkenteni a'mű — ezúttal valóban szöveghű — újbóli előadásának reánk gyakqrolt hatását. S mire a darab eljut a végkifejlethez, Gert- rudis, a királyné és Bánik bán — ahogy Katona írta: Magyar Ország,Nagy-ura — összecsapásához, majd az elkerülhetetlen cselekedethez, a „Nagy-aszszony” megöléséhez, tudjuk, hogy az író szavaiban az ország akkori sorsa, állapota nyert megfogalmazást. Az

egyéni sérelem megtorlásán túl, a tiborci panaszokban sejlő sok gaztett miatt is, a dőzsölő, erkölcstelen hatalommal való leszámolás percei voltak ezek. Ha úgy tetszik II. András (itt Endre) Árpád-házi király korában, de méginkább Katona József korának múlt század eleji sok feszítő nemzeti, történelmi, társadalmi ellentmondása közepette.

. A rádióváltozat dramaturgja, Bárdos Pál írta az első adás előtti várakozás izgalmában: Részt vehettem a lehetetlen megkísérlésében ... Olyan nagy .a feladat, hogy csak remélni lehet: hátha felnövünk hozzá". A kétely nyilván nem csak a megjelenítés várható színvonalával volt kapcsolatos, hanem inkább a tartalom kibontásának esélyeire utalt. Arra a mondanivalóra, amely — szóljon a döntés vállalásáról vagy az akarat győzelméről, az egyén és a közösség sorsának összekapcsolódásúról — mindenképpen örök ember: téma. Mint ahogy —akinek „fülei vannak a hallásra” — hallja Katona művéből a .szoc-ális igazságtalanság miatti kesergést, a dühös . elégedetlenséget. melyek ugyancsak szólnak koronként — nemzedékek sorsán át — változó erővel és hangsúlyokkal.

S talán itt szolgáltatta az új előadás a legnagyobb meglepetést, a Tiborcot megjelenítő kiváló színész Tomanek Nándor személyében, akinek ismert alkata és stílusa távol van az. eddig játszott és elképzelt öreg, elesett paraszfiguráktól. (A Nemzeti Színházban Bihari József, Kecskeméten Jánoky Sándor volt ennek legjelesebb és máig emlékezetes alakítója. (Kiderült, hogy ez is „benne van” a Katona által megírt szövegben, vagyis a panasz a nemzeté volt — a királyi bérlők vámszedésétől, zsarolásától szenvedő kisbirtokosé, kézművesé éppúgy, mint a feldúlt portájú szolgainépé.

A szereplőkről — bár történt már említés róluk a lap hasábjain — hadd emlékezzek meg pár mondat erejéig, mert megérdemlik. Sinkó László főként a drámai kitörésekben volt hihető Nagy-úr, máskor — talán a sietős szöveg- mondása miatt — kevéssé érzékelte ezt a hallgató. Almási Éva — Gertrudis, Császár Angéla — Melinda, Kállai Ferenc — Mikhál bán, s a többi szerepben: Kálmán György, Páger Antal, Szabó Gyula, s a Biberachot megszemélyesítő Garas Dezső igen magas színvonalon és hitető erővel „láttatták” a nagy nemzeti dráma egy-egy alakját. Ennyi kiváló színész felvonultatása egyébként is csak emlékezetes előadást hozhatott — így summázhatja véleményét az alkalmi kritikus, aki szívesen küld elismerést gondolatban a nemrég Kiváló művész címmel kitüntetett rendezőnek, Bozó Lászlónak és a stúdióban megidézett, s az ország népe. által hallható Bánk bán minden közreműködőjének.

S még egy említésre érdemes momentum: a mű előadásánál a régen várt, és ma már ismét ritkaságként keresett könyvet, a Bánk bán Orosz László által sajtó alá rendezett kritikai kiadását —, amelyben az eredeti szöveg található — forgatták, hasznosították.

F. T. P.

A LEHETETLEN MEGKÍSÉRTÉSE?

A Bánk bán a rádióban