Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-17 / 90. szám

1984. április 17. • PETŐFI NÉPE #* 3 Űj, nagyobb távlatok az együttműködés fejlesztésére Beszélgetés Miskolczi Jánossal A közigazgatás átszervezése óta három hónap telt el, s e rövid idő alatt sok változásról, sőt, ered­ményről is számot adhatunk. Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októbert, illetve a megyei pártbizottság novemberi határo­zatát követően, kiegészültek a vá­rosi pártbizottságok, s a városi jogú nagyközségi pártbizottságok megválasztásával megkezdődött az érdemi munka. A kezdetről, a már kézzelfogható eredményekről beszélgettünk Miskolczi Jánossal, a kalocsai pártbizottság első tit­kárával. • — A városi pártbizottsághoz az átszervezés óta hány község tar­tozik, s mint volt járási vezető, miben látja a legfontosabb tenni­valókat? — Kalocsa vonzáskörzetéhez, s így a városi pártbizottsághoz ( négy nagyközség — Solt-Űjsolt, Harta-Dunatetétlen, Dunapataj, Hajós — és 14 község — Apos- tag, Dunaegyháza, Ordas, Géder- lak, Dunaszentbenedek, Úszód, Foktő, Szakmár, öregcsertő, Ho­mokmégy, Miske-Drágszél, Bá­tya, Fájsz, Dusnok — tartozik. Ezek a települések érettek az önálló, irányító, szervező munká­ra. A községek döntő többségé­ben pezsgő politikai élet folyik, amit bizonyít a legutóbbi falu­gyűlések sorozata is. Mi ennek tudatában készítettük elő a köz- igazgatási átszervezésit. Mint a megyében másutt is, a párt jól bevált politikai gyakorlatának megfelelően,' beszélgetéseket foly­tattunk a községek vezetőivel. Zök- kenőrpentes, zavar nélküli, szin­te észrevétlen közigazgatási át-' szervezés zajlott le. Ami különb­séget jelent Kalocsán a többi pártbizottsághoz viszonyítva, az az, hogy a párt városi vezető testületéibe főleg volt járási ve­zetők kerültek, akiknek alapo­sabban meg kellett ismerkedniök a város politikai, gazdasági, kul­turális életével. Találkoztunk a város több mint 50 pártalapszer- vezetének titkárával, a társadal­mi és tömegszervezetek vezetői­vel, s nagyon rövid idő algtt jó munkakapcsolatot alakítottunk P,kj.>;.Az. yoH a célunk: ne követ­kezzen, be tijrés azzal, hogy új vezetők kerültek a városi párt- bizottság élére. Ezzel egyidejűleg .a városi pártbizottság tagjainak ismerkedniök kell a községekkel, azokkal a feladatokkal, teendők­kel és gondokkal, amelyek eddig nem tartoztak hatáskörükbe vagy éppen más minőségben jelent- , keztek. Tennivalóink a városban és a községekben egyaránt je­lentősek, jól tudjuk, hogy mi szorít, miben kell ösztökélni egyik vagy másik községi veze­tőt, s miben kell segítséget nyúj­tani. — Az irányításban eddig mi­lyen eredmények születtek, s je­lenleg milyen feladatok végrehaj­tásán dolgoznak? — Elkészült egy jól átgondolt és a városi pártbizottság által jóváhagyott gazdasági terv, amely részletesen meghatározza a tennivalókat. Miben látok új, nagyobb lehetőségeket? Minde­nekelőtt az együttműködésben. A városi párt- és állami vezetők arra törekszenek, hogy a közsé­gek ellátása, annak színvonala közelítse a városét. Hatékonyab­bá kívánjuk tenni a közművelő­dési intézmények együttműködé­sét, szeretnénk jobban kihasz­nálni az idegenforgalmi lehető­ségeket. Különösen nagy gondot fordítunk , a néphagyományok ápolására, a világhírű kalocsai és • városkörnyéki népművészet meg­őrzésére, A közelmúltban ala­kult meg Kalocsán a Népművé­szek Egyesülete. Együtt mun­kálkodunk a jó ivóvízellátás ér­dekében Szakmár, Homokmégy, öregcsertő, Drágszél községek­kel. Az együttműködés jelentős példája a -Fákon kalocsai gyára és a miskei Március 15. termelő- szövetkezet szocialista brigád­jainak közös felhívása a Kalo­csán felépítendő tanuszodára. Ez jól mutatja az együttműködési akaratot, s kifejezi azt is, hogy az emberek nem közigazgatási határokban, hanem megoldandó feladatokban gondolkodnak. — A városban és a környező községekben milyen gazdaságpo­litikai tapasztalatot szereztek, ho­gyan. sikerült ezeket hasznosítani? — A térségben meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak. A városban és vonzáskörzetében 22 termelőszövetkezet, két állami gazdaság és egy szövetkezeti kö- 2ös, vállalat dolgozik, s 4 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Erőjükét' jelzi, hogy áz‘1983- as aszályos évben növelték ter­melési értéküket, s 15 százalék­kal a nyereségüket. A 26 ipari gyáregység, telephely 3 milliárd forint termelési értékkel járul hozzá a gazdasághoz. A múlt évben növekedett nyereségük, ha­tékonyabb volt a termelés. A városban és vonzáskörzetében hagyományossá vált a bedolgozás a nagyobb ipari egységekbe, ezért a községekben a mellék­üzemágak továbbfejlesztésén munkálkodunk. Az átszervezést követően az első teendőnk volt — ami egy politikai testület ese­tében természetes —, hogy meg­határozzuk az évi gazdasági fel­adatokat. Gyakorlatilag a két ko­rábbi gazdasági tervet hangoltuk össze, s a városi pártbizottság meghatározta a termelőegységek tennivalóit a városban és von­záskörzetében. A döntések fel­dolgozásán, aprópénzre váltásán nagy körültekintéssel dolgoznak irányító pártszerveink, a 3 párt- bizottság, a 13 pártvezetőség, s az 54 közvetlen irányítású párt- alapszervezet. A politikai munka ma a gazdaságra összpontosul, a'mi érthető, hiszen az elmúlt aszályos év a mezőgazdaságban, a kedvezőtlen piaci helyzet az iparban arra ösztönöznek ben­nünket, hogy növeljük erőfeszí­téseinket. — A gazdálkodó egységek ere­jét jelzi, hogy megfelelő alapok­kal, szilárd munkaerőbázissal kezdhették meg az 1984. évi fel­adatok megvalósítását. Az ered­mények gyarapításában — az em­beri tényezők erősödése mellett — nagy szerepe van ia gazdasá­gok közötti együttműködésnek, közülük kiemelten is a Kalocsai környéki Agráripari Egyesülés­nek. Ez az integráció a taggaz­daságokon kívül a térség egész mezőgazdasági, élelmiszeripari tevékenységére hatással van, és a tóvábbfejlődés hajtóerejének számít. — Hogyan és milyen eszközök­kel nyújtanak segítséget a város- környéki községek politikai, gaz­dasági irányításához, önállóságuk megteremtéséhez? — A pártbizottság megalkotta, jóváhagyta az 1984. évi munka- programját, vele együtt a végre­hajtó bizottság munkatervét. Fi­gyelmünket a gazdaságpolitikai kérdésekre irányítjuk, nem elha­nyagolva az ideológiai,, a párt belső életével összefüggő kérdé­seket sem. Azt látjuk és érzékel­jük, hogy hatékony segítséget csak úgy tudunk nyújtani a párt­szerveknek, ha a pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjait bevonjuk az irányító, ellenőrző munkába. Nagyon fontosnak tartjuk a testület mellett műkö­dő munkabizottságok segítő te­vékenységét. Nem könnyű jó dön­tést hozni, testületünk felelőssége nagy és ezt úgy lehet biztonságos­sá tenni, hogy a döntésben részt­vevők ismerik a terület gondjait, eredményeit, lehetőleg ok—okozat összefüggésben. Ezért a pártbi­zottság tagjai rendszeresen részt vesznek a különböző városi, köz­ségi rendezvényeken, legutóbb például a közös gazdaságok zár­számadásain, ipari szövetkezetek, áfészek éves munkáját értékelő tanácskozásain. Mindez segíti - a döntéshozatalt, az érdemi véle­ményalkotást, az eredményesebb testületi állásfoglalást. — A községi önállóság most, a kezdeti időszakban egyikét kér­désben erősítésre szorul. Kelle­nek tehát a jól felkészült mun­kabizottsági tagok, akik konkrét javaslatot tesznek és segítenek az eredményes munka kibonta­koztatásában. Fontos, hogy a vá­roskörnyéki ■ községek kölcsön­hatásban fejlődjenek a várossal, önállóságuk napról napra növe­kedjék. Erősödjön az űzetnek közti együttműködés,, tovább ja­vuljon a községekben a munka- lehetőség, a megélhetés feltétele, a népességmegtartó erő. Mun­kánk folyamatosságát pártunk tö­retlen elvi politikája biztosítja, amely garancia a területi átszer­vezésből adódó tennivalók meg­valósítására is — mondta befeje­zésül Miskolczi János. Gémes Gábor Felülvizsgálják a vállalati kollektív szerződéseket Áprilisban zajlik országszerte a kollektív szerződések vitája, mely­nek során a vállalati vezetők be­számolnak a szerződésekben fog­laltak múlt évi teljesítéséről, s megvitatják a dolgozókkal, hogy 1984-re milyen módosítások szük­ségesek. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatalban rámutattak, hogy a vállalati munka új felté­telei és az időközben megjelent jogszabályok lényegében minde­nütt szükségessé teszik az öt év­re szóló kollektív szerződések mó­dosítását. Sok helyütt azonban nem elég csak azokat a pontokat módosítani, amelyeknek szabályai a múlt évben változtak, hanem érdemes teljes egészében felül­vizsgálni a kollektív szerződést. A megnövekedett vállalati ön­állóság lehetőséget ad arra, hogy izgalmasan gazdálkodjanak a munkaerővel, munkaidővel. így a berendezések jobb kihasználása érdekében vállalaton belül, akár üzemrészenként is egymástól el­térően állapíthatják meg a mun­karendet, a műszakok számát, s ha a feladataik idényjellegűek, akkor • ennek megfelelően ak.*r hónapokra is eltérően szabályoz­hatják a napi munkaidőt. A több­műszakos munkarend 'anyagi ösz­tönzésére a vállalatok az idei év­től központi támogatást is kap­hatnak a műszakpótlék emelésé­hez. Ennek mértékét és az érintett munkaköröket a kollektív szerző­désekben kell rögzíteni. Az év elején változtak a dolgo­zók besorolási kategóriái, vala­mint bértételeik alsó és felső ha­tárai is, ezt a kollektív szerződé­seken, is át kell vezetni. A dolgo­zók új besorolásánál a munka feltételei mellett azt is figyelem­be vehetik, hogy milyenek'a szak- képzettségi követelmények, s tisz­tázhatják azt a sok helyütt régóta vitatott kérdést, hogy a különféle tanfolyamok közül melyeket is­merik el a vállalatnál mint szak­mai képesítést. A vállalatok több­ségénél ma már teljesítménybér­ben dolgoznak a fizikai munká­sok, akiknek jogos kérése, hogy a mennyiség mellett munkájuk mi­nőségét is vegyék figyelembe. A megfelelő szakember-után­pótlás minden vállalat érdeke, ezért, arról is dönthetnek a kol­lektív szerződésekben, hogy na­gyobb kezdőfizetést adnak annak a. fiatalnak, aki kiemelkedő ered­ménnyel végezte tanulmányait. A kollektív szerződések módo­sításánál a béren kívüli juttatáso­kat is vizsgálják, hogy a legfon­tosabbakra a mai szűkös anyagi lehetőségek közptt is jusson. A legnagyobb összeget minden"-'! változatlanul a dolgozók testi ép­ségének és egészségének védelmé­re koncentrálják. A további szo­ciális feladatokat pedig rangso­rolják. (MTI) Ismét lesz orvosi ügyelet Hetényegyházán Március 25-i számunkban „Nincsenek magukra hagyva” címmel írtunk arról az átme­neti helyzetről, amely Hetény- enyháza lakosságát hátrányo­san érintette a helyi orvosi ügyelet tavaly novemberi megszüntetése * .következtében. Mint cikkünkben jeleztük, a telefonhálózat a községben még nincs annyira kiépítve, hogy az biztos, megnyugtató kapcsola­tot jelenthetne a település és a megyei kórház központi or­vosi ilgyelete között. Március 30-án, a megyei tanács ülésén dr. Tóth Antal tanácstag inter­pellációjában szintén szóvá tette az orvosi ügyelet meg­szüntetése és a telefonhelyzet miatti problémákat. Dr. Gubacsi László, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője megvizsgáltatta a Kecskemét és Hetén veevháza közötti telefon-összeköttetést. Megállapította, hogy az jelen­leg valóban nem megfelelő. Csak az év második felében Sorra kerülő korszerűsítéssel | várható javulás. Ezért úgy ren­delkezett, hogy április 16-tól munkanapokon — hétfőtől péntekig — a hetényegyházi körzeti orvosok tartsanak ké­szenléti ügyeleti szolgálatot. K—1 Szövetkezeti néptáncosok seregszemléje Szombaton és vasárnap Kecs­keméten mutatkoztak be a szö­vetkezeti néptáncosok. A területi seregszemle az országos'összejö­vetelt előzte meg, itt dőlt el, hogy kik utazhatnak majd a nyári erő­próbára. Az eredményt azonban még nem tudjuk, csak akkor ke­rül nyilvánosságra, ha mindenhol lezajlanak a területi bemutatók. (Még a nagykanizsai van hátra). Szerencséjük volt a néptánco­soknak a hét végi csodálatos nap­sütéssel. Ki is használták az al­kalmat, vasárnap délután a me­gyeszékhely főterén ropták a tán­cot a géderlakiak. Az esti gála­műsor szereplői pedig a legkivá­lóbb produkciót nvújtó művészeti csoportok voltak. Színpadra lép­tek a kecskemétiek, a soltiak, a kalocsaiak, a soproniak, a kazá- riak, a gyulaiak, a gyöngyösiek, a jászberényiek, az üllésiek és a ti­szafürediek. A megyebeli ver­senyzők közül a Kecskemét Nép­táncegyüttes, valamint a solti Szövetkezeti Néptáncegyüttes nyerte el az arany minősítést. Most már csak azon kell izgul­niuk a résztvevőknek, hogy kiket jelöl ki a szakmai zsűri a június 30-án és július 1-én, Boglárlellén, Balatonfüreden, illetve Siófokon megrendezésre kerülő Szövetke­zeti Néptáncosok X. Országos Ta­lálkozójára. (b. t.) • Népszokásokat elevenítet­tek fel az algyői fiatalok és idősebbek. • Lendületben a kecskeméti táncosok. 9 Díszes kazári népviseletben. (Tóth Sándor felvételei) *A császártöltési úttörők szolgáltatták a talpalá- valót. Kétszer adták már a rádióban, majd külön is bemutatták az idáig vezető utat, részleteket idéztek fel régi előadásokból, szólt elkép­zeléseiről a rendező is, így hát a Bánk bán új rádiófelvétele eljut­hatott, közelférkőzhetett a kö­zönséghez, a hallgatósághoz. Ne­künk, akik- a drámaíró szülőhe­lyén vagy annak vonzáskörzeté­ben élünk, különösen figyelnünk kell az ilyenféle ritka vállalkozá­sokra. Nem tudom, hogy az országban, netán határainkon túl, kik hall­gatták jó két és negyedórán át — hozzám hasonlóan: lélegzetfojtva és örömteli szívdobogással — Katona József örökbecsű, és a mának is szóló szavait. Annyi bizonyos, hogy a Magyar Rádió jrodalmi és műsorszerkesztősé- ge ismét ’nagyszerű lehetőséget te­remtett nemzeti értékeink meg­ismerésére és felfedezésére. Mert gondoljuk csak el: vajon sok ezer honfitársunk — öreg; fiatal tanu­ló vagy tanárember — közül há­nyán látták ezt a drámát színházi előadáson, s egyáltalán nyílik-e majd alkalmuk erre? De tanú­síthatom, hogy a korábbi színházi, élmények sem tudják csökkente­ni a'mű — ezúttal valóban szö­veghű — újbóli előadásának reánk gyakqrolt hatását. S mire a da­rab eljut a végkifejlethez, Gert- rudis, a királyné és Bánik bán — ahogy Katona írta: Magyar Or­szág,Nagy-ura — összecsapásához, majd az elkerülhetetlen csele­kedethez, a „Nagy-aszszony” megöléséhez, tudjuk, hogy az író szavaiban az ország akkori sorsa, állapota nyert megfogalmazást. Az egyéni sérelem megtorlásán túl, a tiborci panaszokban sejlő sok gaztett miatt is, a dőzsölő, er­kölcstelen hatalommal való le­számolás percei voltak ezek. Ha úgy tetszik II. András (itt Endre) Árpád-házi király korában, de méginkább Katona József korá­nak múlt század eleji sok feszítő nemzeti, történelmi, társadalmi ellentmondása közepette. . A rádióváltozat dramaturgja, Bárdos Pál írta az első adás előt­ti várakozás izgalmában: Részt vehettem a lehetetlen megkísér­lésében ... Olyan nagy .a feladat, hogy csak remélni lehet: hátha felnövünk hozzá". A kétely nyil­ván nem csak a megjelenítés vár­ható színvonalával volt kap­csolatos, hanem inkább a tarta­lom kibontásának esélyeire utalt. Arra a mondanivalóra, amely — szóljon a döntés válla­lásáról vagy az akarat győzelmé­ről, az egyén és a közösség sor­sának összekapcsolódásúról — mindenképpen örök ember: té­ma. Mint ahogy —akinek „fülei vannak a hallásra” — hallja Ka­tona művéből a .szoc-ális igazság­talanság miatti kesergést, a dü­hös . elégedetlenséget. melyek ugyancsak szólnak koronként — nemzedékek sorsán át — változó erővel és hangsúlyokkal. S talán itt szolgáltatta az új előadás a legnagyobb meglepe­tést, a Tiborcot megjelenítő kivá­ló színész Tomanek Nándor sze­mélyében, akinek ismert alkata és stílusa távol van az. eddig ját­szott és elképzelt öreg, elesett paraszfiguráktól. (A Nemzeti Színházban Bihari József, Kecs­keméten Jánoky Sándor volt en­nek legjelesebb és máig emléke­zetes alakítója. (Kiderült, hogy ez is „benne van” a Katona ál­tal megírt szövegben, vagyis a panasz a nemzeté volt — a ki­rályi bérlők vámszedésétől, zsa­rolásától szenvedő kisbirtoko­sé, kézművesé éppúgy, mint a feldúlt portájú szolgainépé. A szereplőkről — bár történt már említés róluk a lap hasáb­jain — hadd emlékezzek meg pár mondat erejéig, mert megérdem­lik. Sinkó László főként a drámai kitörésekben volt hihető Nagy-úr, máskor — talán a sietős szöveg- mondása miatt — kevéssé érzé­kelte ezt a hallgató. Almási Éva — Gertrudis, Császár Angéla — Melinda, Kállai Ferenc — Mikhál bán, s a többi szerepben: Kál­mán György, Páger Antal, Szabó Gyula, s a Biberachot megszemé­lyesítő Garas Dezső igen magas színvonalon és hitető erővel „lát­tatták” a nagy nemzeti dráma egy-egy alakját. Ennyi kiváló szí­nész felvonultatása egyébként is csak emlékezetes előadást hozha­tott — így summázhatja véle­ményét az alkalmi kritikus, aki szívesen küld elismerést gondo­latban a nemrég Kiváló művész címmel kitüntetett rendezőnek, Bozó Lászlónak és a stúdióban megidézett, s az ország népe. ál­tal hallható Bánk bán minden közreműködőjének. S még egy említésre érdemes momentum: a mű előadásánál a régen várt, és ma már ismét rit­kaságként keresett könyvet, a Bánk bán Orosz László által saj­tó alá rendezett kritikai kiadását —, amelyben az eredeti szöveg található — forgatták, haszno­sították. F. T. P. A LEHETETLEN MEGKÍSÉRTÉSE? A Bánk bán a rádióban

Next

/
Thumbnails
Contents