Petőfi Népe, 1984. április (39. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-17 / 90. szám
4 © PETŐI'! NÉPE © 1984. április 17. Amiből élünk ' Tapasztalom, hogy a városi embert is érdekli a mezőgazdaság.' Sokféle jele van ennek. Ha például elered a tavaszi eső, egyre gyakrabban mondják városon is: — Jót tesz a vetésnek! Biztosan része van ebben annak is, hogy sokan rendelkeznek egy-egy kis kerttel, úgynevezett hobbiéiöilddel.. S aki már „gazda’, ha csak pár száz négyzetméteren (is, másként gondolkodik, mint a megrögzött „aszfaltkoptató’V bérházDakó, vagyis zöldségfélét, gyümölcsöt a boltból» piacról vásároló egyén. — Megyünk a birtokra! — válaszol „hova-hova?” kérdésemre jogász ismerősöm, és szavaiban természetes humor, s nem holmi felvágás rejtőzik. Mindketten értjük a „birtok” szó változó jelentését és konkrét tartalmát, a benne rejlő kedves csipkelődést, öniróniát. Pedig birtok az válóban, méghozzá kedv szerimi, pihentető és izmokat mozgató. Ha úgy vesszük, „’hobbi”, de valójában áletforma-gazdggító, az emberi életet teljesebbé tevő. És egyúttal ismeretgyarapító is. Mert ma már nem mosolygunk, ha „nadrágos emberek” — vagyis városiak — buszon, utcán, boltban és társaságban szőlő- vagy almafajtákról, permetezésről, netán az értékesítés gondjairól vitatkoznak, beszélgetnek. Nem keit megütközést a — kissé érdessé vált kezét sem rejtő — metszéshez értő irodista, tanár vagy művész. Mint ahogy az is megszokott dolog, hogy a kertész, az állat- tenyésatő — reméljük a paraszti mivoltára is büszke és nem tartja e szót sértőnek — igencsak ért a gépekhez, motorokhoz, kémiai anyagokhoz, s a szakma tudományos újdonságait is — újságokból, folyóiratokból — szinte naprakészen is- • meri. Mindez természetesen csak igen kis részben köszönhető — mármint a városiak esetében — annak, hogy divat lett a munka utáni kertészkedés, a szabadban való bíbelődés. Az érdeklődés a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés iránt sok egyébbel is összefügg. Például a közgazdasági szemlélet terjedésével, az ország, a világ dolgai iránti érdeklődéssel, a nyitottsággal, ami jellemző napjainkban a lakosság igen nagy részére. De legfőképpen a társadalmi változással magyarázható, amely kihat a városi és falusi emberekre egyaránt, Hiszen a munkások többsége is sok szállal kötődik a paraszti élethez, nemcsak származását tekintve, de mostani életvitelével is. Falun is számos családban megtalálható az iparban dolgozó szülő vagy gyermek. Nem ritka jelenség, hogy az ipari munkás otthon kertet művel, háztájiban tevékenykedik, sőt szabad idejében besegít a közösbe is. A hajdani elítélően hangzó „kétlakiság” inkább az életrevalóság jeleként értékelődik a köztudatban. Sokféle haszna van ezeknek az ,/átfedéseknek”, a foglalkozásbeli keveredésnek, a munka változatosságának, ' felcserélhetőségének egy adott közösségen 'belül. Az egyéni gyarapodás mellett legalább akkora a tudati tényezők módosulásával járó nyereség is, társadalmi méretekben. Mintha kevesebb volna vagy el is tűnne a korábbi irigység, s a „bezzeg a paraszt!” kijelentés, amióta kiderült, hogy ez a munka nem olyan kockázatmentes, mint hinné az ember. S a mai világban — növekvő vegyszer és más ipari árak mellett — a haszon sem „csillagászati”, legfeljebb — rengeteg saját erő bedobásával — tisztesnek mondható. Amit ma már senki nem irigyel, hiszen a gyakorlatban bárki kipróbálhatja. Közelebb kerültünk volna egymáshoz érzelmekben, gondolkodásban? Messzire vezetne ennek bővebb fejtegetése, s bizonyára ellentétes példákat is lehetne felsorolni. Annyi bizonyos, hogy az „amiből élünk” fogalma érthetőbbé, kézzelfoghatóbbá vált számunkra. Talán a piaci hatások, ármozgások sem tűnnek olyan titokzatos dolognak, bár sokszor nem a termelő érdekei szerinit alakulnak, s a „misztifikációs”' ármozgás néha a szemünk előtt zajlik a felvásárlói és bolti szférában. Az érdekek egybeesése mindenesetre világosan kirajzolódik előttünk, különösen az olyan megyékben, mint Bács-Kiskun, — ahol az ipar és a mezőgazdaság együttmozgása, egymásra hatása teljesen nyilvánvaló. Bár tudjuk, érzékeljük, hogy a teljes összhang megteremtésétől — ihűtőház, tárolótér és elegendő feldolgozókapacitás hiánya miatt — még milyen messze vagyunk. Az arányokat, a fejlődés tényeit tekintve köztudott, hogy a nemzeti jövedelem alakulásában az Ipar képviseli a nagyobb erőt — százalékokat Itt most hadd ne soroljak, — de az is vitathatatlan, hogy a magyar mezőgazdaság súlya, tekintélye nemcsak a termelt mennyiség szerint növekszik, hanem a minőségi tényezők — korszerű technológiák, tudományos eredmények — alapján, idehaza és külhonban egyaránt. Hogy miből élünk? — végső soron ezt igen jól kimutatják az éves és kisebb-nagyobb időszakra vonatkozó statisztikák. Az egyén mindezt csak ritkán mérlegelheti, megelégszik azzal, amit saját háztartásában, költségvetésében, — a bevételek és kiadások egyensúlyában és felborulásuk gyakoriságában — tapasztal. De tagadhatatlan, hogy e mellett növekszik az érdeklődés az ország gazdasági állapota iránt, mivel a kettő közti összefüggést egyre többen felismerik és képesek nyomon, követni. Lehet, hogy ez egyúttal az elvégzett munka iránti felelősséget is megnöveli’ majd? F. Tóth Pál kefe, seprű, FREGOLi Lajosmizsei termékek sikere A Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet — más néven MIZSESZÖV — a múlt évi tervét négy százalékkal • Szívós Istvánné nagy gonddal állítja össze a ruhaszárítókat. túlteljesítve 230 millió .forint értékű terméket adott át megrendelőinek. Sipos Mihály elnöktől arról érdeklődtünk, milyen elképzelésekkel kezdték az idei esztendőt és az év végéig mennyi terméküket szánják határainkon túli eladásra. — Jól alakult a múlt évi exportunk — mondta az elnök. — Külföldi megrendelőinktől tavaly- 83 millió forintot kaptunk. Ezen belül említésre méltó, hogy a tervezett 53 millió forint helyett 75 milliót a tőkés partnerektől. A gondos és állandó piackutatás eredményeként a tengerentúlra is szállítottunk. Az USA-ba 330 ezer szobaseprűt adtunk el, két f-ajta keféből pedig 144 ezer darabot. A szállítmányok 18 millió forinttal növelték a tervezett exportot. Az idei esztendő kilátásai biztatóak. Az USA-ból 25 millió forint értékű kefére és seprűre érkezett megrendelés. Ügy gondolom, nem szükséges felsorolni minden külföldre jutó termékünket, de azt azért érdmes megemlíteni, hogy Angliában is növekszik az általunk gyártott fregolik — álló ruhaszárítók — iránti igény. Míg tavaly 120 ezret juttattunk a szigetországba, addig, az idén már 150 ezerre ’ kaptunk megrendelést. — Reméljük — mondta befejezésül az elnök, — hogy az állandó piackutatással, szorgalmas munkával az idén tovább tudjuk növelni az export mennyiségét. Termékeinkből az év végéig a 85—90 millió forint értékűt szeretnénk szállítani a nyugati országokba. O. L. HÖSSZUHÉÖYI KÍSÉRLETEK Sokoldalúan hasznosítható a csicsóka Napjainkban többször olvashattunk és hallhattunk égyi elfelejtett növényről, a csicsókáról. Ezt most a gyümölcseikor (fnuktóz) és az etilalkohol előállításához gazdaságosan felhasználható alapanyagként emlegetik. A gumójában 14—L7 százalék iraulin van, ami pádig — viszonylag egyszerű eljárással — gyümölcscuikorrá alakítható át. A fruktóz diabetikus tápszertt a cukorbetegek diétás’étrendjében inzulin adagolása nélkül, viszonylag nagyabb mennyiségben lehet alkalmazni répacukor helyett. A túlsúlyos betegek és nem betegek ka'ló- r-iaszegény étrendjében is eredménnyel használható. Energiahordozó Az etilalkohol a jövőben mint energiahordozó is számításba jöhet. A benzin 10 százalékát a hazai kiírna mellett is lehet vele helyettesíteni, anélkül, hogy annak 'hatásfokát csökkentené.' A fruktóz a szokásos tartósítóipari termékekben, — befőttekben, gyümölcslevek- ben, nektárokban — megközelítőleg 20 százalékkal kisebb energiabevitellel adja azt az édes ízt, mint amit az igén elterjedt cukor, a szaharóz. Cukorban gazdag termékekben, — gyümölcsízekben, édesipari termékekben —, a szahiairózéval egyező, édes ízt adó fruktóz koncentrációja 25—50 száza- . lókkal kisebb. így energiaszegény, édes termékekben a fruktóz jól felhasználható. Nincs semmilyen mellékíze, jól állja a főzést és a sütést. A fruktóz iránti igény — csak a cukorbetegek diétáját véve alapul — évente 2000—3000 tonna, ha kellő msniy- nyiségben és elég olcsón hozzáférhető. 1982-ben mintegy 73 tonna fruktózt importálltunk, 1800—2000 dolláros tonnánkénti áron. A világpiacon ma finn, japán vagy francia gyártmányú szerezhető be. Inulih tartalmú nyersanyagok a cikória dállia és a csicsóka gumója. A fruktóz .előállításához ezekből nem szükséges a tiszta inulin előzetes legyártása, hanem az inulin- tartalmú kivonatokból lehet kiindulni. ' Ezek között a növényi nyersanyagok között kiemelkedő helyet foglal el a csicsóka gumója. (Heliantus tuberósus) Takarmány A csicsóka mint takarmánynövény sem hanyagolható el. Ezt bizonyítják a hazai ' kísérletek, amelyeket az Állattenyésztési Kutató Intézet állatélettani és takarmányozási osztályán végeztek. Az első kísérleti adatokból kitűnik, hogy a csicsókát fogyasztó állatok és a burgonya-szilázzsal etetett- sertések takarmányértékesítése közönt a csicsókia javára számottevő keményítőérték-százalék különbség mutatkozik (3,41—3,30b, A csicsóka termesztésére lehetőség van á gyenge homoktalajokon (,Báos-Kiisikun, Szabolcs, Somogy) s ezért jelentősége nagy. Feldolgozása több irányú lehet. Gumóját a firuikitóz-csicsókaszörp. valamint az etilalkohol-gyártásra, továbbá emberi fogyasztásra nyersen és főzve, a takarmányozásra nyersen és silózva alkalmazzák. Szára és levélzete zölden és silózva, elsősorban sertéseknek, juhoknak olcsó, jó tömegtakarmány. A fentiekkel magyarázható, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri-, um, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a csicsóka kísérleti termesztését és feldolgozását mint fejlesztési témát elfogadta, >a megfelelő tudományos és műszaki bázison 198Ínben a munka megkezdődött. A kutatás célja a nagy fruiktóztartalmú csicsókaszöpp gazdaságos előállítása, illetve a cukorelegyből a fruktóz biztonságos elkülönítése és kristályosítási technológiájának a kidolgozása. Bács-Kiskun., megyében vannak olyan mezőgazdasági nagyüzemek, melyek az újra fogékonyak, és anyagi áldozattól sem riadnak vissza, ha egy-egy korszerű eljárás, új technológia kidolgozásáról van szó. Ebben az esetben a Hosszúhegyé Mezőgazdasági Kombinátban a MÉM megbízása alapján 1981-iben kezdődtek el a kísérletek. Ezek keretében meg kell határozni a pré- seléses lényerésen alapuló csicsőkaszörp gyártásának, valamint a sűrítésnek főbb technológiai és műszaki jellemzőit, és felhasználásának lehetőségeit. 1985-ig kell a fruktózgyártás technológiáját és a nagyüzemi gyártás feltételeit kidolgozni. Ezzel kapcsolatosan a műszaki, közgazdasági, továbbá élelmiszer-higiéniai adatok összefoglalását elkészíteni, beleértve a nyersanyaggal szemben támasztott követelményeket is. Diabetikus tápszer Az eljárás kidolgozását laboratóriumi és fólüzemi méretekben a Cukorgazdasági Kutató Intézettel együttműködve végezték el. Az eljárással 97—98 százalékos fruktózt tartalmazó tiszta sűrítményt állítottak elő, melyet az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) fogyasztásra alkalmasnak ítélt a diabétesz betegek számára. Természetesen a kísérleteket most már üzemi méretekben tovább kell folytatni, amire a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátnál a tökéletesített komplett feldolgozó vonal felállítása után, ősszel kerül sor. Végleges technológiáról és gazdaságossági számításokról talán az 1985-ös évben lehet majd beszámolni. A technológiai kísérletekkel párhuzamosan végzik a megfelelő fajta meghatározására, az agrotechnikára vonatkozó kísérleteket is, a Bárdibükki Állami Gazdaságban Tápiósze- lén és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban. Folyik a kutatás a csicsókaszörp konzerv és édesipari termékké való felhasználásáról is. A Konzerv- és Papriikaipari' Kutató Intézet befőttek, dzsemek, rostos iivólevek, szörpök esetében alkalmazta igen biztató eredménnyel. A felsorolt készítményekben a szaharóz teljes mennyiségben helyettesíthető fruktózszörppel. Csongovai Tamásné a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője Látogatás Sükösdön A Kecskeméti állattenyésztő Vállalat sükösdi teljesítményvizsgáló állomása festői környezetben épült a Dunavölgyi-fő- csatorna mellett. A fasorok, bokrok között vannak az ólak, amelyekben a ludak és a kacsák tulajdonságait ellenőrzik az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet megbízása alapján. A telep jogelődjei — többször változott ugyanis az irányító szerv, tavaly január 1. óta tartoznak az állattenyésztő vállalathoz — számos elismerést kaptak. Legutóbb az 1979. évi eredményeik alapján a Kiváló Intézmény cimet nyerték el. Lógó János állomásvezetővel járjuk a telepet. Beszélgetésünk kezdetén elmondja, hogy 27 éve van itt, negyedszázada vezeti a vizsgálatokat. Gyakorlott szakemberekkel dolgozik, akik tudják, hogy a kiváló cím kötelez. A feladatok végrehajtása nagy körültekintést kíván, hiszen az ő javaslataik alapján állapítják meg, hogy melyik fajtajelöltet érdemes továbbtenyészteni. — Vizsgáljuk, hogy mennyi ä tojáshozam, milyen a ke- lési arány, az elhullás aránya, egy adoft időszakban a súlygyarapodás, a takarmányértékesítés, a tolltérmelés. Saját keltetőüzemünk van, a jószágokat mi neveljük fel, és alakítjuk ki a törzsállományt. Kacsából 6 ezer nemesített fajtajelölt van,, ennek többszörösét keltetjük, ezért tudunk j juttatni továbbte- nyésztésre a környező nagy- és kisüzemeknek is a naposállatokból. Tekintettel arra. hogy ismeretlen fajtákról van szó. szaktanácsadást is adunk á tenyésztőknek — tájékoztat a 'telepvezető. AHOL KACSÁK, LIBÁK „VIZSGÁZNAK” • Kellemes környezetben nevelik és ellenőrzik a fajtajelölteket. 9 A Zrínyi Ilona, szocialista brigád. megfigyelését most végzik. A tapasztalatok azt tükrözik, hogy nemesítőink jól dolgoznak, a jelenlegi kísérleti állományban több’ fajta jobb, mint az eddig ismertek, illetve köztenyésztésben levők. — Még nincsenek végleges adataink, de megállapíthatjuk, hogy az új fajtajelölteknél jobb a súlygyarapodás, a libáknál magasabb az exportra alkalmas máj aránya a húshoz képest. Az idén különösen nagy az igény az ilyen fajták iránt. A világpiacon újabban könnyen eladható a tollúk, a nemesi tők tehát azon munkálkodnak, hogy ez utóbbi minőségét, is javítsák. Ez megint a fajtától függ — hangoztatja a 'telepvezető. Az állattenyésztő vállala’nak számos ilyen minősítő telepe van, ezek közül az; egyik legjobb a sükösdi. Itt az átlagnál — ugyanazokat a fajtákat' vizsgáivá — jobb eredményeket értek el. Például a kacsák keltetésénél 5 százalékkal jobb az arány, mint máshol, nincs szégyenkeznivalójuk a takarmányértékesitésben, az elhullás csökkentésében. ' Ez pedig már nemcsak fajtakérdés,' hanem függ a dolgozók lelklis- ’ merétes munkájától is. I K. S. Kacsából öt fajtajelöltet ellenőriznek, A másik vípiszárnyas- ból, a libából három fajtát figyelnek meg, 1250-es törzsállományuk van. A HungaXhs Combit, már nagy mennyiségben tenyésztik, a másik két fajtajelölt ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL A kitüntetett traktoros Mendler Ferenc az NDK gyártmányú markológéppel ezekben a napokban a Dunavölgyi főcsatorna mellett dolgozik. A mederből kiásott földet teherautóra rakja, a terméketlen, mélyen fekvő terület feltöltésére. Ezzel is néhány hektárt nyernek a hajósi József Attila Termelő- szövetkezetben a mező- gazdasági termelés számára. — Három é- ve kaptgm ezt a gépet, azóta is én kezelem, nem szívesen válnék meg tőle. Mi ketten jól összejöttünk, megszoktuk egymást — kezdi a beszélgetést a fiatal traktoros. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban kezdte pályáját. A busszal történő átjárás elég fárasztó volt. Akkor még a kulturcsoport- ban is elfoglalta magát, kedvenc hobbijának hódolt, ő volt a harmonikás. Nélkülözhetetlennek számított — mondják róla kissé tréfásan munkatársai —; rá is beszéltékvhogy jöjjön haza. Ez 12 évvel ezelőtt történt, ekkor lépett a termelőszövetkezetbe. Szorgalmával nagy megbe\fí csülést vívott ki munkatársai előtt. Cáak egy jellemző adat: 1977-től 1981- ig évente átlag 270 munkanapot teljesített. Már 1977 óta tagja a termelőszövetkezet háztáji bizottságának, három évvel később pedig beválasztották a termelőszövetkezet vezetőségébe. Az előző esztendőkben kiváló termelőszövetkezeti dolgozó, majd a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Arra a legbüszkébb, hogy hazánk fel- szabadulásának évfordulóján megkapta a Munka Érdemrend b^onz fokozatát. , — Egyre főbb a feladat. A , termelőszövetkezetben nőnek a követelmények. Az utóbbi években gyarapodott a család, három lányom van. A közösben végzett munka mellett szükség van a háztájiból származó kiegészítő jövedelemre is. Jelenleg is 60 sertést nevelek a jószágtartásban segíteni kell az asszonynak. A- kulturcsoportba sem járok már. A haímonikázást azonban nem hagyta abba teljesen, időnként, há egy kis ideje van, magyar és sváb dalokat játszik. Főként azokat, amelyeket a nemzetiségi községben az idősek és fiatalok egyaránt gyakran énekelnek. —ö —r I
