Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
2 • PETŐFI NEPE • 1984. március 11. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A Varsói Szerződés országainak javaslaita a katonai kiadások csökkentésére. — Dzsemiajel elnök felmondta az izraeli—libanoni megállapodást. — Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter megkezdte indiai hivatalos látogatását. KEDD: Konsztantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára a pártmunká- ról nyilatkozott. — Befejezte budapesti tárgyalásait Lubomir Strougal, csehszlovák kormányfő. — Washingtoni tárgyalásai végeztével hazautazott Kohl nyugatnémet kancellár. SZERDA: Kádár János Belgrádban Dragoszlav Markoviccsal, a jugoszláv párt elnökségének elnökével tárgyalt. — A KNDK kor- mány főj-e levélben válaszolt a szöuli miniszterelnöknek. Eagle- burger amerikai külügyminiszter-helyettes lemond. | CSÜTÖRTÖK: Francia hajók tüzet nyitottak spanyol halaszhajokra, az incidens miatt feszültség támadt Párizs és Madrid között. — Ugyancsak tengeri incidens történt töröik és görög hadihajak között, visszarendelték az ankarai görög nagykövetet. — Li Hszien- nien kínai államfő pakisztáni látogatása után Jordániába érkePÉNTEK: Mozambik megnemtámadási szerződés megkötésére kész a pretoriai kormánnyal. — Véget ért az olasz vámosok sztrájkja. _ A stockholmi konferencián a semleges és el nem kötelezett országok megegyeztek közös javaslatuk szövegében. S ZOMBAT: Mauroy francia miniszterelnök madridi látogatása. Izrael átcsoportosítja megszállóerőit Libanon déli részen, Szidon térségében: — Törökország magyarázkodásai elfogadta a görög kormány. A hét három kérdése Hogyan fogadták a NATO-országokban a Varsói Szerződés államainak új kezdeményezését? Diplomáciai emlékeztető, azaz a múltban gyakrabban használt latin szóval: memorandum ritkán keltett a világban akkora figyelmet, mint a hét elején a Varsói Szerződés államainak kezdeményezését tartalmazó ilyen dokumentum. A hét szocialista ország egymás közötti megállapodása alapján a román diplomácia kapott megbízást arra, hogy az emlékeztetőt eljuttassa a NATO- országok kormányaihoz. Ebben lényegében az áll, hogy a két ka- ttónaí-politikai szövetség ..tagájla- mai a jövőben.ine növeljék hanem csökkentsék katonai kiadásaikat. E végből tárgyalásokra lenne szükség, hogy a katonai kiadások befagyasztása már 1984. január 1-i hatállyal megtörténhessék, azt követően pedig konkrét leszerelési intézkedéseket lehessen meghozni. A javaslat jelentősége roppant nagy, megfelelően annak, hogy a mai világban a fegyverkezés költségei, a katonai kiadások is hihetetlen magasságba szöktek. A szakértők különböző számokat említenek: van, aki 600 milliárd dollár évi kiadásról beszél, van, aki 700 milliárdra 'teszi ezt az öszeget, de egyszer-egyszer már 800 milliárdot is lehet hallani! Világos, hogy ha csökkenteni' lehetne ezt a nagy-nagy összeget, az egyszerre szolgálná a biztonság megszilárdulását, az államokra nehezedő katonai terhek enyhülését, ugyanakkor pedig soksok pénzt szabadítana fel a gazdasági gondok megoldására, a szociális igények kielégítésére. Mégsem lehet azt mondani, hogy odaát, a NATO táborában egyetértéssel fogadták volna a Varsói Szerződés országainak javaslatát. A fanyalgás oka az, hogy ez a kezdeményezés „telibe találja” a NATO urainak épp ellenkező előjelű törekvését. Ott ugyanis az USA évi „tiszta” .3 százalékos, sőt mostanában már 4 százalékos növekedést sürget a katonai kiadások terén. („Tiszta” azért, mert az inflációs ráta leszámítása: után kell a 3—4 százalékos többletkiadásnak jelentkeznie.) Nyilvánvaló, hogy az amerikai hadiipar akar így mind több megrendeléshez jutni.. Viszont a NATO-országok közül jó néhány számára már nem any- nyira üzlet, inkább teher a fegyverkezés fokozása. Nem véletlenül ott hallani józanabb hangokat, amelyek a szocialista országokkal való tárgyalás szükségességét emlegetik, s ezért a mostani kezdeményezés fontolóra vételét követelik. Lesz-e nemzeti megbékélés Libanonban? Ha minden jól megy, a most következő héten a svájci . Lau- sanne-ban újra tárgyalóasztal mellé ülnek a libanoni dráma főszereplői, a különböző politikai irányzatok és katonai szervezetek képviselői. Egyszer már megtették, de eredménytelen volt a találkozásuk. Akkor talán még bizonyos fokig Dzsemajel elnök sikerének is minősült a nemzeti megbékélésre tett első kísérlet puszta ténye. Most egyértelműen az ellenzék van fölényben: a drúzok, a síiták, általában azok az erők, amelyek Szíriával léptek szövetségre. S e pillanatban a vesztes oldalon állnak a falan• Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára választókörzete, Moszkva Kujbisev kerülete választási bizottságának elnökétől átveszi parlamenti képviselői megbízólevelét, miután a március 4-i legfelsőbb tanácsi választásokon a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselőjévé választották. • Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban Helmut Kohl nyugatnémet kancellárral tárgyal a kelet-nyugati politikai viszony javításáról és az amerikai— nyugat-európai gazdasági kapcsolatokról. gisták, a Dzsemajelt támogató, de széthulló csoportok, no meg maga az USA és Izrael! . A kudarc leglátványosabb eleme, hogy Dzsemajel el kellett menjen Damaszkuszba, érvénytelenítenie kellett azt a megalázó , alkut, amelyet tavaly májusban amerikai nyomásra Izraellel kötött. Érdemes visszaemlékezni, mekkora hozsannával köszöntötte akkor Washington és Tel Aviv azt az izraeli—libanoni megállapodást, amelyet a Camp David-i egyiptomi—izraeli különbéke egyenes folytatásának tartott. A libanoni ellenzék azonban nem tette le a fegyvert. S ha ráerőszakolták az erőpróbát, vállalta ... Viszont illúziókat kerget, aki azt hiszi, hogy egy csapásra megoldódott a libanoni probléma. A nemzeti megbékélés előfeltétele egy új libanoni alkotmány létrehozása, amely szükségszerűen a jobboldal befolyásának korlátozásával járna. De ezt például a tévé képernyőjéről ismert, a magát büszkén fasisztának valló idősebb Dzsemajel és a libanoni reakció több más vezetője sem fogadná szívesen. A nyugati támogatóik visszakozása is inkább csak a fizikai jelenlét felfüggesztését jelenti: hajókra szálltak a „bőrnyakúak” és a többiek, de a hajók még ott vannak Bejrút előtt a tengeren. Washington és a többi nyugati főváros új terveket kovácsol. Mint ahogyan az izraeli haderő átcsoportosítása jobban védhető állásokba Szi- dontól délre szintén csak azt cé- lpzza, hogy adott esetben Tel Aviv hathatósabban érvényesíthesse a maga akaratát Libanonban. Mire ment Kohl kancellár Washingtonban? Egy nyugatnémet lap karikatúrája a minap úgy jellemezte a bonni kormányfő törekvéseit, hogy Kohl kezében egy mágnes, amelynek két sarkához szeretné vonzani Uncle Sam jellegzetes, sávos-csillagos cilinderét, meg a Szovjetuniót jelképező vörös csillagos sapkát... A nyugatnémet sajtó a látogatás előtt nyomatékosan hangoztatta, hogy Kohl Washingtonban az elnököt rá szeretné bírni egy mielőbbi amerikai —szovjet csúcstalálkozóra. A Fehér Házban azonban a jelek szerint nem éreztek „mágneses vonzást” ... Kohl egy sajtóértekezleten ugyan még azt bizonygatta, hogy Reagan is, ő is, szükségesnek tartja a kelet—nyugati párbeszéd újjáélesztését, s „ha lehet, az együttműködést a Szovjetunióval”, — de a vendéglátó amerikai elnök semmilyen konkrét ígérettel ezt nem támasztotta alá. Nem csoda, hogy Moszkvában úgy értékelték a nyugatnémet kormányfő amerikai tárgyalásait, mint amelyek egy „látszat-párbeszéd” létrehozását célozták. Mert a világközvélemény figyelmét el akarják terelni az amerikai rakétatelepítésről és az európai katorfai egyensúlynak a NATO javára történő megváltozásáról, ezért egyre csak a párbeszéd fontosságáról szónokolnak. Az amerikai—nyugatnémet csúcs- találkozó után is megerősítették Washingtonban azt, hogy nem változtatnak korábbi álláspontjukon, s végeredményben á bonni vendég sem hozakodott elő semmilyen tényleges javaslattal.- Az amerikai-=-nyugatnémet kétoldalú kapcsolatokról, bár nyilván ezek álltak a Reagan—Kohl- találkozó középpontjában, kevesebb szó esett a Tiivatalos tájékoztatókon. Csak ánnyit tudni, hogy a kancellár kifogásolta az USA protekcionista intézkedéseit, ugyanakkor, amikor Washington a nyugat-európaiakat a vámsorompók és a saját termékeik állami támogatásának megszüntetésére szorítja. Pálfy József Japán katonai technológia az USA-nak Abe Sintaro japán külügyminiszter a hét végén parlamenti beszédében megerősítette, hogy országa kész katonai technológiát átadni az Egyesült Államoknak — jelentette a TASZSZ. Ezt a döntést — ellentétes lévén a japán kormány hivatalosan hangoztatott, a fegyverexportot tiltó állásfoglalásával — a külügyminiszter a két ország közötti „biztonsági megállapodás” hatékony megvalósítására hivatkozva próbálta megindokolni. A bejelentéssel kapcsolatban a TASZSZ emlékeztet rá, hogy egy magasrangú_ japán kül- ügyminisztériumi szóvivő a közelmúltban kijelentette: az Egyesült Államokba irányuló fegyver- szállításokat még akkor sem függesztik fel; ha időközben Washington a Vietnamihoz hasonló agresszív háborúba kezd. Tavaszi munka (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezetei közül a Búzakalász adottságai kedvezőbbek a szőlő- termelésre. A szaktudás'és a szándék sem hiányzik. Az elmúlt években 235 hektár nagyüzemi szőlőt — csupa korszerű fajtát — valamint 60 hektár gyümölcsöst telepített a közös gazdaság tagsága. Tavalyelőtt 78 hektár,v az elmúlt esztendőben 42 hektár fordult termőre, de a katasztrofális aszály miatt a hozam elég csekély lett. A tiszaalpári határban a Za- lagyöhgye fajta bírta legkevésbé a szárazságot. A kipusztult tőkék pótlása csaknem egy millió forintjába kerül a szövetkezetnek. Az idén az intenzív gabonatermelési programban, a vetőmagelőállításban és a rriarhahizlalás- ban szándékozik előbb lépni a Búzakalász tagsága. Házi kivitelezéssel olcsó szabadtartásös telepet építettek. Mindösszei 300 forintba került egy-egy férőhely, ahol 350 szarvasmarhát' hizlalnak, a határ másik felében épít'ett szakosított telepén pedig 650-et, legna- gyobbrészét exportra. A növénytermelés, állattenyésztés bevételeinek kiegészítésére helyben és Kiskunfélegyházán ipari részleget létesített a Búzakalász Tsz, amely szolgáltatásaival másoknak is hasznára válik. A közös gazdaságban pedig a tagság foglalkoztatási lehetőségeit bővíti. K. A. • Dr. Voksán József és Sibalin Istvánné B. Boros Ilona iparművész kiállításán, mely péntektől látható az SZMT székházának első emeleti tanácstermében. Bács-Kiskunban járt a pedagógus szakszervezet főtitkára Kecskeméten, az SZMT szék- házában, a város állami és politikai vezetőd, illetve Hegedűs István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára köszön- ’tötte dr. Voksán Józsefet, a Pedagógusok Szakszervezeténeik főtitkárát, aki tegnap Bács-Kiskun ba látogatott. A baráti légkörű beszélgetésen, a megyében élő nevelők szak- lehetőségeiről, az üdültetésekről, szervezeti munkájáról, a pedagógus művészek patronálásának a . járások megszűnésével együttjáró teendőkről; az átszervezés gondjairól és sikereiről tájékoztatta a főtitkárt Sibalin Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára. Ezt követően, a Ménteleki Általános Iskolában tett látogatást a főtitkár, ahol a tantestület tanítóival, tanáraival beszélgetett", részletesen ia taglalva, hogy a szakszervezet milyen erőfeszítéseket tesz a pedagógusok; anyagi megbecsülésének javítása, az üdülési lehetőségek bővítése, az idős, nyugdíjas nevelők támogatása érdekében. Délután a Keceli Nevelési Központot tekintette meg dr. Voksán József, ahol az intézmény oktatási ,és közművelődési feladatairól tájékoztatták. K. E. KOREABAN AZ IBUSZ-SZAL 1. Kecskemétről a Tedong partjára A készülődés hónapjai — napjai (?) — után csak rövid idő van hátra a repülőgép indulásáig. Dr. Taracközi István — boncolóorvos és utazásszervező — kiosztotta már a nyakba akasztható vászontasa- kot, rajta a felirattal: Jó utat kíván az IBUSZ. (Az idegenvezetőnek ez könnyítés, erről megismerheti a csoport tagjait, nekem töprengés, hazaérve hogyan osztom el az egyet igazságosan a két lányom között. De ezen gondolkodni még lesz mód az elkövetkező időben.) Az útlevél- és vámvizsgálat előtt, alatt felméri egymást az a csaknem hatvan túrista, aki a világ másik felébe, Ázsia szélére, a Koreai Népi tíemokratikus Köztársaságba Wtszül, s'az elkövetkező csaknem három hetet egymás társaságában tölti. Pillantás Moszkvára Aztán felszállunk, indul a gépmadár, hogy két és fél óra múltán megérkezzék Moszkvába. Amíg Se- remetyevó II. repülőteréről a szállodába buszo- zunk, szovjet kísérőnőnk régi orosz mondtást idéz: száz kilométer nem távolság, száz rubel nem pénz, egy liter vodka nem vodka. Ezt kiegészíthetjük; azzal, hogy egy nap nem idő, s különösen nem elég Moszkva megismeréséhez. A rövid városnézés során éppencsak körbetekintünk a Kreml történelmi falai között megnézzük a Vörös teret, s a Lenin hegyről, a Lomonoszov Egyetem elől egy pillantást vetünk a párába burkolózó városra. A délután szabad, utazunk egyet a metrón, majd korai vacsora következik, és irány újra a repülőtér, onnan pedig a Koreai NDK fővárosa, Phenjan. i \ 9 Nemzeti stílusjegyek modern épületen. A tudomány palotájának részlete. 9 A 170 méter magas dzsucse torony. Elsőként utószezonban Amint az IL 62-es elhagyja a kifutópályát, megnyomom a stopper indítógombját. Amikor az. időmérőt megállítom, 7 óra 51 perc, 56 másodpercet mutat. Ekkor azonban már — kellemes légiót után — a kis phenjani repülőtéren gurulunk, egyre lassabban, majd megáll a gép. Mit mondjak— mindannyian veszünk egy nagy.levegőt... Beszállunk a buszokba — két Ikarus várt bennünket —, s ez az a pillánál, amikor a csoport kétfelé válik. Az egyiket zömében a kecskeméti- megyei kórház dolgozói alkotják, i ide csatlakozik a krónikás is. A két társaság programja egyébként megegyezik, csak a sorrendben mutatkozik eltérés. Mindenesetre a szállásunk ugyanott, 1 Csarjgväng- san hotelben van. A repülőtérről odamegyünk. Az út rövid. Ha kilométerekben talán nem is-, az érzékelésünkben mindenképpen. Hallgatjuk a magyarul kitűnőén beszélő koreai II 8 idegenvezetőt. — Kim — túl a bemutatkozáson közli, hogy mienk az első' utószezoni turistacsoport a magyar—koreai idegenforgalmi kapcsolatok "történetében. Sajnálja, hogy nem érkeztünk már előbb, amikor még minden növény zöld volt. Egy hete kezdődött a lomfoihulläs. Természetesen minket a sárguló levelek cseppet sem zavarnak. Gyönyörű az idő, süt a nap, novemberben kiskabátban sem fázunk, (s mint utóbb a városban láttuk, még e monumentális kompozíciójú szökőkutak is működtek. Stadionrekord Rizsföldek mellett haladunk, az úton/ alig van fo'rgalom. Időnként azonban elhúz egy-egy teherautó, megpakolva a nálunk kínai kel néven ismert káposztafélévei, amelyről vendéglátóink mondják, hogy ez valójában koreai, s a rizs mellett a lakosság fontos tápláléka. Télire nyersen és tartósítva is tárolják, el vermelik falusi házakban, és a fővárosi lakótelepek melléképületeiben. A rakomány tetején héha ott ül a rakodó js, vigyázza a szállít1- mányi.:. ,, ” A fővárosba érve elhaladunk a tévétorony, a 70 ezres Kim ír Szén stadion és a a 60 méter magas diadalív mellett-. Két utóbbi 1982. április 15-re készült el — a stadion négy hónap (!), a diadalív 1 év két hónap alatt. Ezzel j köszöntötték a Koreai Munkapárt főtitkárának 70. születésnapját, s ezt áz.esernényt számos más impozáns építmény befejezése is emlékezetessé tette, Például a Tedomg folyó túlpartján égbe szökő, 170 méter magas dzsucse eszme torony ■ (a koreai ideológia emlékműve), és vele szemben, az innenső oldalon állq Nagy Népi Tudomány Háza, amelyet még a megérkezés délutánján megnézünk kívülről rövid sétánk során, ezzel küzdve le a nyolc órás időeltolódás és a repülőút okozta álmosságot, fáradtságot. (Következik:-Tízezerszépségű hely — és a múzeumok) j 3 ' Váczi Tamás
