Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
1984. március 11. • PETŐFI NÉPE • í KÖZSÉGEK A VÁROS VONZÁSKÖRZETÉBEN A cél: a népességmegtartó képesség erősítése Beszélgetés dr. Kőrös Gáspárral A közigazgatás átszervezése óta nem sok idő telt el, mégis sok változásról, sőt kezdeti eredményekről is beszélhetünk. A párt Központi Bizottságának 1983 októberi, illetve a megyei pártbizottság novemberi határozatát követően alapos szervezőmunka kezdődött, s a városi pártbizottságok választott testületéinek kiegészítésével, a városi jogú nagyközségi pártbizottságok megválasztásával már januárban megkezdődött az érdemi munka. A kezdeti lépésekről, az indulásról beszélgettünk dn Kőrös Gáspárral, a kecskeméti városi párt- bizottság első titkárával. — Jelenleg hány község tartozik a városhoz, s milyen örökséget vettek át? — A Központi Bizottság, illetve a megyei pártbizottság határozata egyértelműen megállapította, hogy a járások, mint köz- igazgatási egységek, teljesítették történelmi hivatásukat. A városi pártbizottsághoz tíz városkörnyéki község tartozik: Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Or- govány, Városföld. Hangsúlyozom: elismerés illeti a volt járási párt, állami ék tömegszervezeti vezetőket, ugyanis irányító, szervező, ellenőrző munkájuk eredményeképpen a környező községekben pezkgő politikai légkör alakult ki, jól dolgozó gazdasági egységek működnek,, s jelentősen fejlődött a települések arculata, az egészségügyi, a kulturális ellátás. Január 6-i ülésünkön kiegészítettük a városi pártbizottságot, a munkabizottságokat és újjáválasztottuk a végrehajtó bizottságot. A választott testületek megerősödtek, s ezzel egyidőben a pártbizottság átvette a város vonzáskörzetéhez tartozó községek politikai irányítását. Nem sóikkal ezután a városi pártbizottság titkárai, a városi tanács elnöke, a KISZ és a Hazafias Népfront városi titkára ellátogatott a városkörzethez tartozó újabb hét községbe. Találkoztunk a községi pártszervek, alapszervezetek •titkáraival, a tanácsok elnökeivel, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak és a gazdasági egységek vezetőivel. A látogatás célja a munkakapcsolat felvétele, az együttműködés megbeszélése, a községek helyzetének, terveinek és feladatainak alapos megismerése volt. Érdemi eszmecserét folytattunk, amely jól .szolgálta az irányítás folyamatosságát és erősítette a községek önállóságát. Nagy hangsúlyt kapott e megbeszélések során a helyi pártszervek önállóságának erősítése; irányító, szervező, ellenőrző munkájuk kiteljesedése. — Mit tart a városkörnyéki községekben a legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi feladatnak? — A községekben az alapvető politikai cél a népességmegtartó képesség erősítése. Ezt nyilvánvalóan a helyi foglalkoztatás növelésével lehet elérni, amire már korábban is akadtak .jó példák. Politikai feladatnak tartom a községek lakosságának jobb kereskedelmi ellátását. Ezért felhívtuk az Univer áfész vezetőinek figyelmét, hogy a községek bolthálózatának fejlesztésével javítsák az ellátás feltételeit. Hasonlóképpen javasoltuk a Volán 9-es Vállalatnak, hogy tegyék lehetővé a jobb, a színvonalasabb autó- buszközlakedést. Az egészségügy17' órai öntözési idény- ^ kezdetre készülnek Bács-Kiskun megyében, ahol az utóbbi hetekben hullott csapadékkal sem töltődött fel a talaj vízkészlete. Számos gazdaságban úgy tervezik, hogy a vízdíj mérsékléséből adódó kedvező lehetőség kihasználásával már márciusban üzembe helyezik az öntözőműveket. Meglévő öntözőhálózatukkal mintegy 35 ezer hektárra juttathatnak mesterséges csapadékot. Az elképzelések szerint főleg a zöldségfélék termésbiztonságát javítják az öntözéssel, de juttatnak az éltető vízből a szántóföldi növényeknek is. A legtöbb esőztető berendezést az idén is a Duna és a ben, főként az éjszakai és a hétvégi orvosi ügyeletek rendszerén kell javítani. A bekötőutak, a telefonszolgáltatás, az általános iskolák és a közművelődés helyzetét is megvizsgáltuk, s ezeknek . további fejlesztésére is gondolunk. — Jelentősnek, megvalósíthatónak és szükségesnek tartom a községek és Kecskemét közművelődési intézményeinek szorosabb kapcsolatát, együttműködését, s ezzel együtt a magasabb igények kielégítését. A középiskolákban és az ipari szakmunkásképzőkben fel kell készülnünk arra, hogy a városkörnyéki községekből fogadhassuk a fiatalokat. Az elmúlt években igen eredményes volt e községekben az iskolafejlesztés, számos helyen új általános iskola, tanterem épült, sokat fejlődött az egészségügyi ellátás, megfelelő az út-, a járda, a víz-, a villanyhálózat kiépítettsége. Különösen így van ez Kerekegyházán, ahol ez már városi színvonalú. Ennek ellenére feladat van bőven. Több helyen foglalkoznak a vezetékes gáz bevezetésével, amit a megyei tanács is támogat. Ehhez természetesen a lakosság pénzbe- ni hozzájárulása is szükséges. A már említett beszélgetéseken közösen megfogalmaztuk, a községi pártszervek és alapszervezetek tennivalóit: a VI. ötéves tervcél- kitűzéseinek teljesítése mellett a VII. ötéves terv előkészítését. — Milyen tapasztalataik vannak a városkörnyéki községek termelőegységeiről, s a tennivalókról? — A városi pártbizottság január 20-ii ülésén az 1983-as év gazdaságpolitikai eredményeit elemeztük, s meghatároztuk az idei feladatokat. Itt már egységesen foglaltunk állást a város, és a vonzáskörzetéhez tartozó községek termelő üzemeinek teendőiről. Vitathatatlan, hogy a nagyon nehéz gazdasági év ellenére, a községek mezőgazdasági nagyüzemeinek döntő többsége eredményes évet zárt. Különösen a ja- kabszállási Népfront Szakszövetkezet, ahol a legnagyobb nyereséget érték el. A városi pártbizottság irányítása alá hét pártbizottság, 16 pártvezetőség és 229 alapszervezet tartozik. Ezért,a pártbizottsági ülést követően összehívtuk a gazdasági egységek párt- alapszervezeti-, szakszervezeti- és KISZ-titkárainak értekezletét, ahol meghatároztuk a pártszervek feladatait. — Az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok ismertetésére 118 • pártnapöt szerveztünk, ezeken szót váltottunk a helyi, a megye és a népgazdasági tennivalókról. Valamennyi városkörnyéki községben lezajlottak a falugyűlések, ahol a lakosság tájékozódott az eredményekről és érdemi módon tárgyalta meg az idei fejlesztési elképzeléseket. A mezőgazdasági nagyüzemek és szakszövetkezetek közgyűlésein — ezek is befejeződtek — elismerésünket feSzerelik az esőztetőket Kiskunsági Öntözőcsatorna ■mentén üzemeltetik. A szabadszállási Lenin Termelő- szövetkezetben például 15 öhjáró öntöző berendezés szórja^ majd a vizet a szántóföldön és a kertészetben. A szükség — a csapadék- hiány — ugyan rákényszeríti a gazdaságokat a meglévő öntözőberendezések jobb kihasználására, s az üzemeltetés gazdaságosságának javítására ösztönzi őket; — a pénzhiány azonban gyakran még a szükséges fejlesztéseknek is határt szab. így jeztük ki a tagságnak a nehéz, aszályos év ellenére elért eredményeikért. — Milyen módon és eszközökkel segítik a város- környéki községek politikai, gazdaságpolitikai irányítását, önállóságát? — A városi pártbizottság tagjai, munkatársai rendszeresen részt vettek és vesznek a községi rendezvényeken, pártbizottsági üléseken, taggyűléseken, ahol minden alkalommal szóba kerül a községek önállóságának fejlesztése. A pártbizottság 1984. évi munkaprogramja, illetve a vég- rehajtóbizottság munkaterve nagy figyelmet fordít a környező községek politikai, gazdasági, kulturális életére. Már júniusban napirendre tűzi és értékeli a végrehajtó bizottság a községi pártszervek és szervezetek irányító tevékenységét. A pártbizottság az első negyedévben a községek párttagságának összetételét, az alapszervezetek tagfelvételi munkáját, illetve a kereskedelem, a vendéglátás és a szolgáltatások helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit vitatja meg. A gazdaságpolitikai munkabizottság, a mezőgazdasági nagyüzemek szakember-ellátottságáról, a termelés személyi feltételeinek alakításáról, valamint a város és környéke tömegközlekedésének szervezéséről, irányításának tapasztalatairól tanácskozik. A városi pártbizottság valamennyi alapszervezet feladataként határozza meg az MSZMP XIII. kongresszusára való felkészülést. Ennek során áttekintik az ötéves tevékenységet és meghatározzák a további tennivalókat, másrészt ráirányítják a figyelmet a VI. ötéves terv teljesítésére, s a VII. előkészítésére. — Szeretném hangsúlyozni: célunk, hogy tovább javuljanak a városkörnyéki községekben a lakosság életkörülményei, a népességmegtartó képesség. Ennek érdekében tovább erősítjük Kecskemét ipari üzemei és a környező községek termelőszövetkezetei közötti együttműködést. Ez lehetőséget teremt a helyi foglalkoztatásra, s javítja a megélhetés feltételeit. A Központi Bizottság határozata aláhúzza, hogy a városi pártbizottság részéről a községek irányítása átmeneti feladat. E községek önállóságának erősítéséhez azért kell nagyobb, hathatósabb segítséget nyújtanunk, hogy mielőbb megteremtődjenek közvetlen megyei irányításuk feltételei — mondta befejezésül dr. Kőrös Gáspár. Gémes Gábor például hiába nyilvánvaló, hogy a felszíni csövek állandó mozgatása megdrágítja a csapadékutánpótlást, korszerűbb önjáró esőztetőket egyelőre nem púdnak vásárolni a gazdaságok. A természetes vizektől távoleső. területeken, a szinte mindig szomjazó Homokhátságon is keresik a mesterséges csapadékpótlás lehetőségét. Megkezdték a régi cső- kutak felújítását, újabbak fúrását. Ahol erre mód van, ott a különösen gazdaságos csepegtető öntözést alkalmazzák. így „itatják” a gyümölcsfákat az izsáki Sárfehér, a lajosmizsei Kossuth, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Gazdasági, társadalmi fejlődés A KSH BÁCS-KISKUN MEGYEI 1 IGAZGATÓSÁGA JELENTI • (Folytatás az 1. oldalról.) nél. Almából 18 százalékkal, cseresznyéből és őszibarackból 23 százalékkal, körtéből és szilvából 34—36 százalékkal kevesebbet takarítottak be, mint egy évvel korábban. A szőlő termés- mennyisége több mint egytizedé- ^el elmaradt az előző évi kiemelkedő terméstől. A szarvasmarha-állomány az év végén az előző évinél 5 százalékkal volt kevesebb. Számuk legnagyobb mértékben (13 százalékkal) a háztáji, a kisegítő és egyéni gazdaságokban csökkent egy év alatt. A sertésállomány meghaladta az 1,2 milliót és ez 9 százalékkal több volt az 1982. év végi állománynál. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 16 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 8 százalékkal nőtt a sertésállomány. Az élelmiszer-gazdaság termékeinek forgalmazása, feldolgozása a mezőgazdasági termeléstől függően alakult. A megye szocialista élelmiszeripara 72,5 ezer tonna lisztet és 192,2 ezer tonna takarmánykeveréket termelt. A zöldség-'és gyümölcsfélék értékesített mennyisége 13 százalékkal .csökkent a megyében. Ezen belül a paradicsom és a zöldpaprika (paradicsompaprikával) 30—32 százalékkal volt kevesebb, mint 1982-ben, a gyümölcs pedig 11 százalékkal. A megye szocialista élelmiszeripara főzelékből, gyümölcskonzervek- ből hét-hét százalékkal kevesebbet állított elő az egy évvel korábbinál. A fűszerpaprika őrlemény termelése 29 százalékkal, export célú értékesítése 31 százalékkal maradt el az 1982. évitől. Az értékesített hordós bor mennyisége 20,1, a palackozott boré 21,6 millió liter volt, előbbi 22 százalékkal csökkent, utóbbi 16 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. Vágóállatból az utóbbi évek' legnagyobb mennyiségét értékesítette a megye szocialista élelmiszeripara. Szállítás A Volán 9-es számú vállalatnál 1983-ban mind a személyszállítás, mind a teherszállítás teljesítménye elmaradt az előző évitől. Az elszállított utasok száma megközelítette a 67 milliót, ami 1,9 százalékos csökkenést mutat az előző évhez képest. Ezen belül a helyi közlekedés utaslétszáma csaknem ugyanakkora volt, mint 1982-ben, viszont a helyközi autóbuszjáratokon kétmillióval kevesebben utaztak. Az év folyamán több mint 4 millió tonna árut szállítottak, 76 ezer tonnával kevesebbet, mint az előző évben. Pénzgazdálkodás, kereskedelem A lakosság készpénzbevétele — az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának jelentése szerint — 1983-ban 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit (nyugdíjak nélkül). Ennél mérsékeltebben emelkedtek a szocialista vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek bér- és bérjellegű kifizetései. Ezen belül a munkabérek összege — elsősorban a bérfejlesztés révén — 2,8 százalékkal nőtt. Dinamikus bővülés tapasztalható a vállalati gazdasági munkaközösségek (1982- höz képest a növekedés több mint 27 százalék volt) és a kisüzemi vállalkozások (az előző évinek majdnem tízszerese) által kifizetett összegeknél. A lakosság takarékbetét-állománya 9,6 százalékkal volt több. A hitelállomány 1983. év végére az előző éveknél nagyobb mértékben, 15 százalékkal nőtt. A megye kereskedelmi szervei több mint 23 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, 7,6 százalékkal többet, mint 1982- ben. A növekedés az árváltozások következménye volt, a forgalom mennyisége alig emelkedett. A boltokban és a vendéglátóhelyeken az 1982. évinél több nyershús, tej, vaj, étolaj, és mar- garin fogyott, csökkent a tojás, a finomliszt, a rizs, a kenyér, a kávé éladott mennyisége. A bor minőségi átvételének szigorításával is összefügg, hogy 28 százalékkal kevesebb cukor kelt el. A jelentős készletek mellett csökkent a bor és emelkedett a sör forgalma. Bővült a bolthálózat; az egységek száma 119-cel, az összes alapterület több mint négy és félezer négyzetméterrel. A vendéglátóhelyek száma viszont hárommal csökkent, az összes alapterület ugyanakkor nőtt. Szerződéses rendszerben az év végén már 155 bolt és 289 vendéglátóhely működött. A jövedelemérdekeltségű rendszerbe 50 egység tartozott. A szállodákban 1983. július 31- én 717, az egyéb szálláshelyeken 6424 férőhely várta a vendégeket. A bajai Hotel Sugovica megnyitásával a szállodai kapacitás 13 százalékkal bővült az előző évihez képest, az egyéb szálláshelyeken közel 5 százalékkal több hely állt rendelkezésre. A megye idegenforgalmi szálláshelyeit 1983-ban több mint 130 ezer vendég kereste fel. A vendégek több mint egyharmada külföldről érkezett, számuk 31 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 1983-ban másfélszer annyi külföldi vendége volt a szállodáknak, mint 1982-ben, az egyéb szálláshelyeken viszont kevesebb vendég szállt meg. Külö<8 Rendszeres orvosi szűrővizsgálatokkal csökkenthetők a gyermekkori megbetegedések. (Tóth Sándor felvételei) • Ifjúsági ABC-áruház nyílt tavaly ősszel a megye- székhelyen. nősen a nyaralóházaknál, a fizetővendéglátásban és a turistaszállásokon csökkent a forgalom. Lakásépítés A megyében 1983-ban 3500 lakás épült, az előző évinél 629-el kevesebb. Míg a községekben megközelítőleg ugyanannyi lakást vettek használatba 1983. év végéig, mint egy évvel korábban, a városokban csak alig több, mint háromnegyedét. A városokban 1983-ban 236-tal kevesebb állami és 313-mal kevesebb magánlakás készült el, mint az előző évben. Ez legjobban a megye- székhelyet érintette, ahol az átadott állami lakások száma nem érte el az 1982. évi kétötödét sem, és a magánlakás-építésben , is az átlagosnál nagyobb az elmaradás. Tovább növekedett a magánerő aránya. Az 1983-ban felépült lakásoknak már 92,3 százaléka magán és csak 7,7 százaléka (országosan 22,3 százalék) állami pénzeszközből finanszírozott, az előző évi 87,1, illetve 12,9 százalékkal szemben. Az OTP 3147 lakás felépítéséhez nyújtott hitelt, ami több mint másfélszerese az előző évinek. Az engedélyezett kedvezményes alapkölcsön összege meghaladta a 917 millió forintot, ami csaknem kétszerese az 1982. évinek, miközben a magasabb kamatozású bankkölcsönből is 12 millió forintot folyósítottak. A hitelfeltételek változása különösen a családiház-építési kedvet növelte meg. Erre az építési formára vettek fel legtöbben és ösz- szegében a legtöbb kölcsönt. A hiteligénylők száma egy év alatt kétszeresére, a felvett hitelek nagysága pedig 3,4-szeresére emelkedett. Az új lakást építők körében 973-an munkáltatói támogatásban is részesültek, amelynek ösz- szege meghaladta a 69 millió forintot. Közülük is a legtöbben családi házat kívánnak építeni, az erre nyújtott munkáltatói támogatás nagysága 56 millió forint volt. Az új hitelezési feltételek kidolgozásánál figyelembe vették azt is, hogy az építéssel párhuzamosan, fontos a meglévő épületek állagmegóvása is. Éppen ezért a korábbiaknál szélesebb körben és mértékben támogatják kölcsönnel a lakóházak helyreállítását, korszerűsítését. 1983-ban e hitelkeretből 5987-en részesültek, 268 millió forinttal. Népmozgalom, egészségügy Alig több mint 6800 élveszüle- tés történt a megyében 1983-ban, ami csaknem egytizedével kevesebb az 1980. évinél. Az évek óta jelentkező csökkenő tendencia tehát tovább folytatódott, a csökkenés mértéke azonban lényegesen kisebb. Ezzel ellentétesen a halálozások száma évről évre növekedett, 1983-ban már megközelítette a nyolc és fél ezer főt. Ennek következtében a megye természetes népességfogyása ^számottevő: a legutóbbi esztendőben csaknem 1650 fő volt, ami 22 százalékkal meghaladta az előző évit. Kevesebb házasságot kötöttek a megyében* mint 1982-ben. Bár a válások száma sem érte el a tavalyit, így is minden 100 új házasságkötésre 40 meglévő felbontása és érvénytelenítése jutott. ja Az 1982/83-as tanévben csaknem 25 ezer óvodás, 28 ezer általános iskolás és megközelítőleg 14 ezer középiskolai, illetve szakmunkástanuló részesült iskola- orvosi vizsgálatban, amelyek során a korábbiaknál több betegséget, kisebb-nagyobb elváltozást fedeztek fel.-Megfigyelhető, hogy bizonyos betegségtípusok, rendellenességcsoportok az iskoláskor előrehaladtával, illetve az . iskolában töltött évek’ növekedésével fokozatosan gyakoribbá váltak. Ez jellemző például a csont-, izom- és kötőszöveti elváltozásokra, valamint a szem és védőszerveinek rendellenességére. Fogászati problémákat csaknem minden második megvizsgált gyermeknél találtak. ■ A megyében 1983-ban 2,7 millió napot töltöttek táppénzes állományban, csaknem ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Ez egyúttal azt jelenti, hogy naponta átlagosan 8571 ember volt távol munkahelyétől ilyen okból. A táppénzes napoknak évek óta 8 százalékát gyermekápolás címén vették igénybe, ami naponta átlagosan 70(1—800 körüli kisgyermekes szülő távollétét jelenti.
