Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

I

4 © PETŐFI NÉPE © 1984. március 8.

BARÁTI ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL

9 A Zasztava 101-es a szerelőszalagon.

Zasztavakarrier

A névről — Zasztava — szinte mindannyiunknak mindjárt a jugoszláv kisautók jutnak . az eszünkbe. Bár az utóbbi időben kevésebbet hallunk róla, déli szomszédunk iparának ma is egyik büszkesége az az autógyár, ahol ezek a személygépkocsik készülnek. A Crvena Zasztava immár több mint három évtizedes múltra tekint vissza, s annak is negyedszázada, hogy az olasz Fiat-cég licence alapján elkezdték gyártani a Jugoszláviában és külföldön egyaránt népszerű személygépkocsikat. Az elmúlt harminc esztendőben két és fél milliót gyártottak, évente 150—200 ezer új autó hagyja el a szerelőszalagot.

A gyár eredményes munkájának egyik tanúbizonysága — s ezt a jugoszláv határ mentén élők nap mint nap tapasztalják —, hogy déli szomszédaink kedvence mind a mai napig ez a kisautó, sőt a'z utóbbi időben mintha más személygépkocsikkal szemben is a Crvena Zasztava termékeit részesítenék előnyben. A torinói Fiat licencének megvétele annak idején szerencsés vállalkozásnak bizonyult,, nemcsak a kragujevá- ci gyárnak, hanem az ország egész előrelépni készülő személygépkocsi-iparának. Az első Zasztava 1959-ben gördült ki a gyár kapuján. Húsz évvel később,

1979-ben az ország öt autógyárában már 270 ezer különböző típusú autó készült el. A Crvena Zasztava a nehezebb időkben is állta a sarat: 1980-ban — amikor

a világ autóipara már válsággal birkózott, s több jugoszláv autógyár is kénytelen volt csökkenteni termelését — egymaga 190 ezer személygépkocsit küldött a piacra a 237 ezres országos termelésből. A Zasztavák változatlan kelendőségére, egyre növekvő népszerűségére a magyarázat viszonylagos olcsóságukban, takarékos üzemanyag-fogyasztásukban és szerény méretükben lelhető meg. Emellett a gyár újabb és újabb típusokkal jelentkezett. A Zasztavák mellett kis családi autókat készített Jugo—45 és jugo—55 márkajellel. Ezek 45, illetve 55 lóerős motorral működnek, háromajtósak, száz kilométerenként 5,8 liter benzint fogyasztanak. Érdemés megemlíteni, hogy Kragujevácban egy

elektromos meghajtású, könnyű teherautóval is kísérleteznek, amely árammal, teljesen zajmentesen működik.

A Crvena Zasztava külföldön ma is mintegy 50 ezer autót ad el évente. A főbb vásárlói közé Egyiptom, Hollandia, Görögország, Nagy-Britannia, Bulgária és hazánk tartozik. A gyár és a magyar MQGÜRT 1981-ben tízéves kooperációs megállapodást kötött. A magyar fél részegységeket és alkatrészeket szállít (ezeket a Magyar Gördülőcsapágy Művek és a Bakony Művek gyártja), s ezért kész autókat kap cserébe. A megállapodás értelmében a mostani 1000—2000 darab helyett 1985-től 4000—5000, Zasztava kerül majd a magyar piacra.

K. M.

Naperőművek, szélturbinák a Szovjetunióban

A Szovjetunióban a hagyományos energiahordozók mellett nagyobb figyelmet kapott a nap-, a szél-, az árapály- és a geotermikus energia hasznosítása. Eddig 45, s a következő három évben további 62 kísérleti berendezést készítenek, amely a napsugárzás hőenergiáját hasznosítja melegvíz előállítására és fűtésére. Az elképzelések sze rint a jelenlegi ötéves terv végére a szövetséges köztársaságokban összesen 12 millió négyzetméternyi lakóterület,tlűtésél.>oldják meg a .napenergia segítségévé pj-pr 29J9S9vJaéq e némisz •

A Krím-félszigeten 3—5 megawattos teljesítményű kísérleti naperőmű építését teryezik, amely prototípusként szolgálna 200—300 megawattos napenergia-hasznosító energiaközpontok kifejlesztésehez. Terveznek jóval kisebb villamosenergia-termelő^ naperőműveket is, elsősorban a villamos távvezetékektől távoli mezőgazdasági területek részére, főként a Karakum sivatag juhtenyésztő üzemeinek áramellátására.

Napelemekkel már több mint 100 törpeerőmű működik a Szovjetunióban. A tapasztalatok szerint ezek a kis energiatermelő telepek karbantartást úgyszólván nem igényelnek, de a drága napelemek miatt építésük meglehetősen költséges. Ennek ellenére újabb jelentős beruházásokkal fejlesztik a napelemek gyártását.

A föld mélyéről feltörő termálvizet Tbilisziben és Grúzia más városaiban lakások, növényházak és ipari üzemek fűtésére hasznosítják, s így évente 55 ezer tonna kőszén fűtőértékével egyénértékű energiahordozót takarítanak meg. A Kámcsatkán felépített élső geotermikus erőmű teljesítménye 11 ezer kilowatt, s a félszigetre tervezett újabb geotermikus erőmű már 150—200 ezer kilowattos lesz. Ä kis teljesítményű szélturbinákból 400 működik az' országban, de 1985-ben már évente 500 ilyen kis szélerőművet gyártanak. A Fehér-tengeren és az Ohotszki-tengeren árapály-erőműveket építenek.

Videó-levelek a flottának Az év minden szakában több száz szovjet hajó szeli fáradhatatlanul a tengereket és óceánokat. Némelyik ..közülük hosszú hó', napokig hajózik, távol a hazai partoktól, de a tengerészek ilyenkor sem nélkülözik az otthoniak hangját. A szovjet hajósok első hangstúdióját húsz évvel ezelőtt alapították meg a baltikumi kereskedelmi flottánál. A stúdió egyik részlege a „beszélő” leveleket, a hozzátartozók, barátok magnószalagra rögzített üzeneteit továbbítja az idegen felségvizeken haladó hajókra. A közelmúltban a részleg — a matrózok nagy örömére — új szolgáltatást vezetett be: — videoszalagok viszik a „leveleket”.

A GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TÁRGYALTA

Több és jobb szerszám, javuló versenyképesség

A háttéripar fejlesztése először 1980-ban szerepelt a Minisztertanács napirendjén. Most ennek egyik különösen fontos része — a szerszám- gyártás — önállóan is helyet kapott a kormány Gazdasági Bizottságának megvitatott témái között. Ennek egyik oka az volt, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szerszámok iránti igény. Ez érthető is, hiszen bár a gépipar gyártási költségeinek csupán 1,5—3 százalékát teszik ki a szerszám- költségek, a szerszámok szerepe ennél jóval jelentősebb. A szerszámok alapvetően befolyásolják a gyártott termékek minőségét, a termelékenységet és a versenyképességet. Ezért aztán világszerte —, de különösen a legfejlettebb országokban — rendkívül nagy figyelmet fordítanak a szerszámok ku- , tatásár a-fejlesztésére, gyártására és gazdaságos alkalmazására.

Drága devizáért

Sajnos a hazai szerszámgyártás ezzel a gyors nemzetközi fejlődéssel és a hazai igények növekedésével’ az elmúlt években nem tudott lépést tartani, ezért az ellátás is romlott. E téren is állandósult a hiánygazdálkodás, a szükséges szerszámok előállítása rendkívül hosszú átfutási időkkel történt.

Sajátos vonásként jelentkezett, hogy a hiányok pótlására még olyankor sem vették igénybe a megrendelők a szocialista országok kínálatát, amikor erre nemcsak mód nyílt volna, de esetenként a kínált , áruk minősége is .’jobb volt a tőkés import útján beszerzett áruknál.

E tényezők vezettek végül oda, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt ötszörösére nőtt a tőkés szerszámimport, s ebben egyre ,több olyan „közönséges”, a világon hétköznapi kereskedelmi áruként forgalmazott szerszám , is megtalálható volt, amit nemcsak más szocialista országokból lehetne beszerezni, de a magyar

ipar is gyárt, vagy megfelelő kapacitás esetén gyártani tudna.

Ennek az áldatlan állapotnak tulajdonképpen már a háttéripar ügyeinek megvizsgálását követően igyekeztek gátat szabni.

Romlott a helyzet

A háttéripar hosszú távú fejlesztésének koncepciója számos, a szerszámgyártás fejlesztésére vonatkozó pontot is tartalmazott. Ennek nyomán,valósult meg néhány fontos fejlesztés-beruházás, mint az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a keményfémgyár- tás, a Forgáesolószerszámipari Vállalatnál a marógyártás, vagy a Danuviánál a szerszámelemgyártás. A fejlesztést szolgálja az a 784 millió forint is, amelyet a kutatás-fejlesztés céljaira t irányoztak elő. A gyártás, az előállítás helyzetének javítására hivatott a hét megkötött licencia és know-how vásárlási szerződés is. Ezeknek egy része a termelési együttműködésre is kiterjed olyan nagyhírű vállalatokkal, mint a Krupp, s az ugyancsak NSZK-beli Greiner, Feintool, Geissler, Sustan, vagy a Vereinigte Edelstahlwerke és Güh- ring cégekkel.

Ezekre a megállapodásokra azért is nagy szükség volt, mert a hazai szerszámfelhasználás sajátos képet mutat. Gyorsabban nő ugyanis, mint a gépipari termelés, és kétszerese a nemzetközi átlagnak. S ez nem csupán minőségi problémákra vezethető vissza, hiszen a nyugati importszerszámok felhasználására vonatkozó adatok is hasonló tendenciákat jeleznek. S tegyük hozzá: a tőkés importból származó szerszámok ára sokszor kétszerese a hazainak. Az itthon gyártott szerszámok minőségének javítása mellett tehát már a közeli jövőben a felhasználás módszereinek fejlesztése sem elhanyagolható feladat. Akad persze tennivaló a kereskedelmi munkában is. Az eddigi í gyakprlat szerint ugyanis a vállalatok által leadott szerszámrendeléseket a külkereskedelmi vállalatok nem- gyűjtötték és csoportosították, hanem apró egyedi tételenként folyamatosan továbbították a címzetthez. Ezt az „adj uramisten, ,de rögtön” stílust a vállalatoknál fellelhető tervszerűt- lenség és kapkodás ókozta, és hosszú ideig lehetővé tette a tőkés itnportlehetőségek viszonylagos szabadsága.

Miután a felhasznált szerszámok értéke a termékek önköltségének csak néhány százalékát teszi ki, a jelenlegi szabályozók nem eléggé kényszerítik a vállalatokat a szerszámfelhasználás, s- különösen az e téren mutatkozó tőkés importhányad csökkentésére. A korábban ismertetett tervszerűtlen beszerzés, kereskedelmi gyakorlat érthető okokból népszerűtlen szocialista partnereink körében (ez is oka az alacsony szocialista import- hányadnak), de egy másik hátránnyal is járt. Nevezetesen azzal,1 hogy elestünk a nagytételű beszerzésből és az eladók versenyeztetéséből származó előnyöktől.

Komplex program

Minden bizonnyal előrelépést jelent majd az Ipari Minisztérium kezdeményezésére megalakult, a gyártókat, forgalmazókat egyaránt tömörítő Szerszámimport Koordináló Társaság.

Nyilvánvaló azonban, hogy a szerszámellátás színvonalának a tőkés a szerszámimport csökkentésével párosult javítása csak összehangolt, tervszerű fejlesztéssel, a szervezettség növelésével, a műszaki fejlesztés hatékonyabbá tételével, mindenekelőtt a szerszámok minőségének emelésével, alkalmazásuk javításával, a gazdálkodási fegyelem erősítésével, az erre a célra rendelkezésre álló, illetőleg előteremthető beruházási források tervszerű és hatékony felhasználásával, á szükséges beruházások gyors ütemű megvalósításával és a szocialista szerszámimport, valamint a nemzetközi együttműködés fokozásával oldható meg.

E feladatokat az Ipari Minisztérium egy olyan részletes cselekvési programba foglalta össze és terjesztette jóváhagyásra a kormány Gazdasági Bizottsága elé, amely 1986-ig tartalmazza a konkrét tennivalókat.1 A program1 egyben megteremti a szerszámgyártás, -ellátás és -forgalmazás megjavításának feltételeit a további évtizedre, sőt remélhetőleg még azon túlra is. Ez pedig alapvető feltétele annak, hogy a következő tervidőszakban a magyar ipar termékeinek versenyképessége javuljon a világpiacon.

A. T. •

tízezer mintát vizsgálnak évente

Szakszolgálat a termelés biztonságáért

• Katonáné Hazafi Erzsébet mikroelem- takarmány- vizsgálatot végez.

Új tanintézet az észak-csehországi Mostban

Lengyel

utcaseprő

gépek

A miedzychúdi Prokom Épitőgépgyárba n előállítóit utcaseprő gépekből ni ár 50- et használnak a budapesti utcákon, A Prokom-gépek- , kel eddig csuk üzemcsarnokokat takarítottak.

Amennyiben beválnak a járdák tisztításánál is. az elkövetkező' években további szállítmányok érkeznek Budapestre. A szocialista országok közül Magyarország volt az első. amely Prokom utcaseprőket vásárolt. A gépeket megrendelte az NSZK, Svájc. és Ausztria is.

Tavaly szeptemberben Mostban átadták az észak-csehországi szénvidék új tanintézetének első részét. Az intézet műhelyekből, szociális helyiségekből, konyhából és étteremből, valamint segédüzemekből áll. A mostani tanévben háromezer tanuló látogatja. 1988- ban, amikor az építés befejeződik és az iskola további tantermekkel, szálláshelyekkel, fedett úszómedencével, atlétikai stadionnal gazdagodik, négyezer-négyszáz tanuló gyarapítja itt ismereteit. A tanulás befejeztével a fiatalok mindenek' ’őtt az észak-csehországi szénviúék külszíni szénbányaüzemeiben találnak munkát.

Mikroelektronikai termékek az NDK-ból

A Német Demokratikus Köztársaság az.utóbbi években jelentősen gyorsította a mikroelektronikai termékek gyártásának fejlesztését. Az a cél, hogy 1985-ig a mikroprocesszorok iránti kereslet túlnyomó részét saját forrásukból fedezzék, messzemenően maguk állítsák elő a szükséges nyersanyagokat, • alkatrészeket (és a legfontosabb technológiai berendezéseket. Az országban jelenleg évente 300 millió elektronikus alkotóelemet gyártanak, s ezen belül évi 2,5 millió szilícium-lapkát. Az alkotóelemeket, illetve a mikroprocesszorokat elsősorban a robottechnikában, a számítástechnikai és adatátviteli berendezésekben hasznosítják.

A szocialista országokból származó elektronikus áramköri elemek importját is < dinamikusan növelték, 1980 és 1983 között 97 százalékkal bővítettek. A hazai gyártásban jelenleg 400-féle mikroelektronikai áramköri elemet készítenek, ám 1986-ig megkétszerezik az alaptípusok számát. Ugyanakkor a termelés bővítésében évi 25 százalékos növekedést .terveznek. Erősödik a magyar—NDK mikroelektronikai

együttműködés is, A magyar fél több -technológiai eljárást vesz át az NDK-tól s , viszonzásként korszerű vizsgálóberendezéseket, műszereket és más termékeket szállít.!

Kecskemét határában, a volt Parasztfőiskola bekötőútjának. kezdetén tábla jelzi: még néhány méter és a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Társulásához, a Szakszolgálati Állomásra érkezünk. Ez az intézmény jól felszerelt laboratóriumával és felkészült szakembergárdájával kilenc állami gazdaságot, harminc termelőszövetkezetet, tizenöt vállalatot, valamint termelési rendszert és kutatóintézetet segít. Munkájukkal hozzájárulnak az eredményesebb, biztonságosabb termeléshez, gazdálkodáshoz. Az • állomás vezetője, Bokor József ad tájékoztatást sokrétű tevékenységükről :

— A szakszolgálati állomás több vállalattal, intézménnyel tart fenn kapcsolatot. A Biotechnika RT budapesti mérnöki vállalatával együtt szakembereink azon fáradoznak, hogy az intenzív tápanyag-gazdálkodás miatt a talaj felső harminc centiméterében túlzottan felhalmozódott műtrágya hatóanyagát a teljes gyökérzónába keverjék. Ez fontos lépés a műtrágyatakarékos- ságban. Sőt, néhány ipari hulladékanyag „segítségét” is igénybe vesszük, megszüntetve ezek egyébként környezetszennyező hatását. A talajok ily módon való javításához természetesen technológiai változtatást is javaslunk.

Az Erdőkémia Vállalattal együttműködve Szorgalmazzuk a természetes' alapanyagú bevonó- j, szerek alkalmazását. Műszaki fejlesztésünkhöz tartozik e. szer csávázáshoz és lombvédelemhez használható technológiájának kidolgozása. A tapadást ífokozó anyagok importból, származnak, helyettesítésük .ezzel megvalósulhat. Köztudomású, hogy a ker- - tészeti kultúrákat gyakran kell permetezni, a szerrel kapcsolatban kialakított technológia lehetővé teszi a permetezések számának csökkentését is. Az ezzel, kevert vetőmagon pedig biztonsággal megmarad a csávázószer, és ha a 'mag földbe kerül, a tapadást fokozó anyag is a biológiai körforgás egyik eleme lesz, lévén I természetes „származású”.

Az idén • bővítjük a szakszolgálati állomás eddigi vizsgálatainak körét. Újdonság lesz az istállók klimatikus ‘ viszonyainak mérése, valamint a tejminőség javítása érdekében végzett technológiai-takarmányozási, fejési, tejtárolási, vizsgálat, Bevezetjük a borászati szaktanácsadást is. Elsősorban a borok állóképességének, stabilitásának javítására igyekszünk megoldást találni, együttműködve a gazdaságokkal.

Természetesen vannak hagyományosnak számító szolgáltatá- saihk is. Egyik legjelentősebb ilyen- tevékenységünk az állattenyésztésben felhasznált | takarmányok, tápok aminösav-mérése, valamint az ehhez társuló mikrobiológiai és toxikológiai elemzés. Ez utóbbi mostanában vált igazán fontossá. Ugyanis a kukbrica monokultúrás termesztésének elterjedése maga után vonta egyes gombák és egyéb kórokozók elszaporodását. Különösen veszélyes a fuzáriummal fertőzött abrak- és tömegtakarmány. Ha ilyenre akadunk, a gazdáságnak tárolási, etetési és detoxikálási javaslatot teszünk. A szakszolgálati állomáson éven-' te mintegy tízezer mintát vizsgálunk (meg. Ez 100—120 ezer adat feldolgozását jelenti, amelyhez most már elengedhetetlenül szükségessé vált a számítógép alkalmazása is. Az idéij tervezzük az épületek bővítését, Azt \ hiszem, nem számít dicsekvésnek, ha elmondom, hogy egy múlt évi országos felméréskor a vizsgálátok pontossága, megbíz- hatósága és gyorsasága alapján igen előkelő .helyre sorolták a szakszolgálati állomás laborató- r-iurr\át. Tőlünk már megszokták, elvárják a gazdaságok, hogy a vizsgálatok eredményeit két héten belül megküldjük. Az eddig elért színvonalat mindenképpen tartani akarjuk. -G. E.

t