Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

KÁDÁR JÁNOS BELGRÁDBAN A jószomszédság politikája t M eggyőződésünk, hogy ez a látogatás is tovább ösztön­zi a JKSZ és az MSZMP és a két szomszédos szocialista or­szág közötti baráti kapcsolatok és kölcsönösen hasznos együttműkö­dés fejlődését — kezdte pohárkö­szöntőjét a vendéglátó. Ez alkalommal is szeretném' ki­emelni, hogy Jugoszlávia nagy figyelemmel kíséri a szomszédos és baráti Magyarország fejlődését. Jugoszlávia dolgozói szintén je­lentős eredményeket értek és ér­nek el mind társadalmunk anyagi és kulturális fejlesztése terén, mind pedig a szocialista önigaz­gatási viszonyok fejlesztésében. Az utóbbi években, mint sok más ország, súlyosbodó gazdasági ne­hézségekkel kerültünk szembe, amelyek a nemzetközi gazdasági feltételek, valamint bizonyos bel­ső gyengeségeink következményei. Dolgozóink nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a nehézségeket ered­ményesen leküzdjék. Világos, hosszú távú gazdaságszilárdítási programunk van, ennek alapján szándékozzuk megoldani a mosta­ni problémákat és ebben már el is értünk kezdeti eredményeket. Külön megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy a JKSZ és az MSZMP, valamint a két szomszé­dos szocialista országunk közötti viszony és együttműködés ered­ményesen fejlődik, folyamatosan erősödik a barátság Jugoszlávia és Magyarország nemzetei és nem­zetiségei- között. A jugoszláv— magyar kapcsolatok ilyen fejlődé­se a jószomszédság politikáján, a függetlenség, a szuverenitás, a te­rületi integritás, az egyenjogúság, a be' nem avatkozás elvein és minden népnek a társadalmi fej­lődés útjaival kapcsolatos önren­delkezési jogán alapul. Népeink és országaink érdeke, hogy ezen az úton haladjunk tovább, külö­nösen a jelenlegi kiélezett nemzet­közi helyzetben. Ügy véljük, hoay ennek jóval szélesebb nemzetközi jelentősége is van. Gazdasági kapcsolatainkra és együttműködésünkre a kölcsönös érdekeken alapuló folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődés jellem­ző. Meggyőződésünk, hogy gazda­sági együttműködésünk további előmozdítása kölcsönös érdek, kü­lönösen a világgazdaság állandóan súlyosbodó feltételei között. . Barátságunk fejlődésében fon­tos szerepe van a Magyarországon élő szerb, horvát'es'^bVérimém- zetiségeknek és a Jugoszláviában élő magyaroknak. Országunk minden nemzete és nemzetisége egyenjogúságának politikája, nép­felszabadító harcunk és szocialis­ta forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya. Országunk .erőfeszítéseket tesz és — 'az el nem kötezelett mozga­lom keretében, az Egyesült Nem­zetek Szervezetében, az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezleten, valamint számos két­oldalú kapcsolatban — hozzájárul a mai világ égető problémáinak rendezését célzó építő jellegű megoldások feltárásához. Átfogó nemzetközi tevékenységével, a ha­ladó pártokkal és mozgalmakkal együttműködve e tevékenységhez teljes mértékben hozzájárul á JKSZ és társadalmi-politikai szer­vezeteink. Abból a meggyőződés­ből indulunk ki, hogy nincs más választás azonkívül, hogy el kell érni a nemzetközi feszültség álta­lános enyhülését, a békés egymás mellett élés elvei alapján konst­ruktív nemzetközi együttműködést kell megvalósítani. A zzal a megbízatással, és szándékkal érkeztünk , vendégszerető országuk fővárosába, Belgrádba — mond­ta bevezetőül pártunk első tit­kára —, hogy tovább erősítsük a szilárd elvi alapokon nyugvó magyar—jugoszláv barátságot, újabb lendületet adjunk az im­már negyed százada töretlenül fejlődő sokoldalú együttműködé­sünknek, bővítsük kapcsolatain­kat az élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy ez a leg­teljesebb mértékben megfelel or­szágaink, népeink érdekeinek és óhajának. Elveinkből és baráti érzéseink­ből egyaránt következik az a ré­gi álláspontunk, amit ma itt sze­retnénk hangsúlyozottan megis­mételni: a Magyar Népköztársa- s ság abban érdekelt, hogy szom­szédságában erősödjék és virá­gozzék a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Dragoszlav Markovics elvtárs a mai tárgyaláson tájékoztatást adott országuk helyzetéről, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­gének tevékenységéről, a szocia­lista építő munkában előtérben álló feladatokról. Nagyra . érté­keljük azokat a tiatalmas eredr ményeket, amelyeket a kommu­nisták vezetésével Jugoszlávia dolgozói a népi hatalom négy évtizedes történelmi útján az or­szág felemelkedésében, anyagi és szellemi javainak gyarapításában elértek. Tudjuk, hogy a Szocialista épí­tés jelenlegi szakasza Önöknél is — akárcsak nálunk — nehéz és r ridgy féiádátök’ megoldását köve­teli. Mi mágyárok szívből kíván­juk ’ jugoszláv elvtársainknak, a baráti Jugoszlávia népeinek, hogy saját boldogulásukra, a társadal­mi haladás és a béke nemzetkö­zi ügyének javára érjék el a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge XII. kongresszusán kitűzött célokat. , Most, amikor a magyar—ju­goszláv kapcsolatok fejlődését, jószomszédi viszonyunk folya­matosan gyarapodó eredményeit tekintjük át, jóleső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy együttmű­ködésünk elvi alapjai, amelyek kialakításában Joszip Broz Tito elvtársnak elévülhetetlen érde­A szocializmus fejlődésének je­lentős vívmánya az a tény, hogy a haladó társadalmi erők a prog­resszív társadalmi átalakulásokért folyó harcban felmerülő problé­mák megoldását országaink törté­nelmi, . társadalmi-gazdasági . és nemzeti fejlődéséből és sajátossá­gaiból, illetve országaik munkás- osztálya és népei tényleges érde­keiből kiindulva keresik és talál­ják meg — mondotta végezetül Dragoszlav Markovics. mei vannak, szilárdak és tartós­nak bizonyultak. A bennünket vezérlő szocialista eszmékből, né­peink érdekeiből kiindulva együttműködésünket arra ala­poztuk, hogy tudomásul vettük és tiszteletben tartjuk a szocia­lista építésnek azokat a sajátos vonásait, amelyek országainkban kialakultak, éppen úgy, mint azt, hogy Magyarország a Varsói Szerződés Szervezetének tagja, Jugoszlávia pedig el nem köte­lezett ország. Ezen az úton járva eddig is nagy eredményeket ér­tünk el. Meggyőződésem, hogy ezekre az alapokra építve barát­ságunk erős és együttműködé­sünk növekvő és gyümölcsöző lesz a jövőben is. A Magyar Szocialista Munkás­párt és a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének tartalmas együttműködése a közös érdeke­ket és célokat szem előtt' tartva fejlődik. Ugyanez mondható el a két ország vezető állami tes­tületéinek, kormányzati szervei­nek munkájáról is. örvendetes, hogy közvetlen kapcsolataink Jugoszlávia köztársaságaival és tartományaival immár hagyomá­nyossá váltak és gyümölcsözőek. Gazdasági együttműködésünk egyaránt kiemelkedően fontos országaink számára. Elismeréssel szólhatok arról, hogy közös erő­feszítésekkel a mostani nehezebb világgazdasági feltételek köze­pette is sikerül bővítenünk az áruforgalmat országaink között. Egyetérthetünk abban, hogy gaz­dasági kapcsolataink fejlesztésé­hez még .rendelkezünk ki ' nem használt 'lehetőségekkel A ma­gunk részéről is készek vagyunk, erősíteni a termelési kooperációk és az együttműködés más kor­szerű formáinak alkalmazását. Az országaink szomszédságából adódó lehetőségek között tart­juk számon és támogatjuk a köl­csönösen előnyös határmenti együttműködést, a széles körű lakossági érintkezéseket, a turiz­mus fejlesztését. Barátságunk ápolásában je­lentős a szerepük a Magyarorszá­gon élő délázláv és a Jugoszlá­viában élő magyar nemzetiségek­nek. Szocialista eszméink és gyakorlati politikai lépéseink egyaránt elősegítik, hogy nemze­9 tiségeink összekötő tényezők le­gyenek, s a barátság hídját erő­sítsék országaink és népeink ja­vára. Találkozónkra feszült és bo­nyolult nemzetközi helyzetben került sor. Sajnálattal kell meg­állapítanunk, hogy az agresszív imperialista körök törekvései kö­vetkeztében megnövekedtek a bé­két fenyegető veszélyek. Véle­ményünk szerint az új amerikai rakéták nyugat-európai telepíté­sének elkezdése növelte a poli­tikai és katonai feszültséget konr tinensünkön, és a világpolitikai helyzet további éleződéséhez ve­zetett. Meggyőződésünk, hogy min­den haladó és békeszerető erő összefogásával .a békét fenyegető veszélyeket el lehet hárítani, az erőegyensúlyt a fegyverzetek ala­csonyabb szintjén is meg lehet valósítani, s el lehet érni az összes érdekelt fél biztonságát kölcsönösen szavatoló megálla­podásokat. Mindehhez jó kiinduló pontot ad a Varsói Szerződés Szerveze­tének a NATO-hoz intézett ja­vaslata, hogy a két szövetségi rendszer kölcsönösen mondjon le az erő alkalmazásáról. Reális alapót kínál az érdemi tárgyalá­sokhoz és az elkerülhetetlenül szükséges megállapodásokhoz a Szovjetunió számos kezdeménye­zése, köztük .az, amely szerint lemond az atomfegyver elsőként való alkalmazásáról,, kijelenti, hogy kész az atomfegyverkezés befagyasztására és ehhez csatla­kozásra szólítja fel az Amerikai Egyesült Államokat, s az atom­fegyverrel rendelkező többi or­szágéit. Meggyőződésünk, hogy ezek a javaslatok megfelelnek az összes európai nép, az egész em­beriség érdekeinek. Változatlanul azt az álláspontot képviseljük, hogy a vitás nemzetközi kérdé­sekre tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. A Magyar Népköztársaság a békés egymás mellett élés elvei, a helsinki záróokmányban, a belgrádi, s újabban a madridi konferencia dokumentumaiban foglalt ajánlások szellemében kész minden lehetségest megten­ni a nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében. Ezt szem előtt tartva az együttműködés fenntartására és fejlesztésére, a párbeszéd folytatására törekszik a■' más' társadalmi berendezkedé­sű országokkal. A szocialista Jugoszlávia nem­zetközi tevékenységét jól ismer­jük, értékeljük azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket az el nem kö­telezett országok mozgalmában a béke és a biztonság érdekében, az egyenjogú nemzetközi kapcso­latok megteremtéséért kifejt. Meggyőződésünk, hogy Jugoszlá­via' népeinek szocialista építő­munkája, küzdelme a társadal­mi haladásért jelentősen hozzájá­rul az emberiség előtt álló nagy feladatok megoldásához, a világ­béke megszilárdításához. Végezetül, megköszönve a fo­gadtatást, népeink barátságára emelte poharát Kádár János. Erősíteni a barátság hídját Tiltakozó megmozdulás Manilában • Az eddigi legnagyobb kormány- ellenes meg­mozdulás zajlott le szerdán a Fülöp-szigetek fővárosában. A több oszlop­ból álló tiltakozó menet végigvonult Manila utcáin. Egy csoport elhaladt az amerikai nagy- követség újonnan erő­dített épülete előtt is, az Egyesült Államokat és Marcos elnök diktatúráját bíráló jelsza­vakat kiáltoz­va. A Varsói Szerződés javaslatának visszhangja WASHINGTON \ \ Magukat meg nem nevező ame­rikai kormánytisztviselőik ked­den — első nem hivatalos vissz­hangként — úgy nyilatkoztak, hogy még korai lenne érdemben foglalkozni a Varsói Szerződés tagállamainak azzal a javaslatá­val, hogy a két katonai szövetség fagyassza be és j később J csök­kentse a katonai kiadásokat. Arra hivatkoztak, hogy „még nem volt idő a hivatalos szöveg tüzetes tanulmányozására”. Néhány órával később Joe Reap, a Washington i külügymi­nisztérium szóvivője már eluta­sító hangnemben reagált a kez­deményezésre, mondván, hogy abban „nincsen semmi új”. Washington első hivatalos ál­lásfoglalása híven tükrözi a Reagan-kormányzat külpolitiká­jának azt a törekvését, hogy csak az első helyzetéből kiindulva kí­ván tárgyalni a Szovjetunióval, következésképpen nem hajlandó a katonai kiadások csökkentésé­re. LONDON A brit külügyminisztérium ked­den bejelentette, hogy a többi NATO-szövetségeshez hasonlóan tanulmányozza a Varsái Szerző­désnek a katonai kiadások be­fagyasztására és csökkentésére vonatkozó legutóbbi javaslatait. A brit küliigyiminisztérium .szó­vivőjének szavai szerint „Nagy- Britannia á biztonság minél ala­csonyabb költségszinten történő fenntartása mellett van”. De — tette hozzá — ezit „kiegyensúlyo­zott és ellenőrizhető egyezmények alapján kell'' megvalósítani”. BERLIN A józanság és a realizmus je­gyében született kezdeményezés­ként jellemzi a Neues Deutschland szerdai kommentárja a Varsói Szerződés tagállamainak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére tett javaslatát. LIBANON Washington „meg nem értést tanúsít” Izrael mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza a libanoni polgárháborús válság rendezését — mutatott rá a Nem­zeti Megbékélési Konferencia kö­zeli felújítása előtt Nabih Berri, a siit'a/Amal mozgalom vezetője. Az izraeli—libanoni szerződés ér­vénytelenítésé nein tekinthető tel- jes győzelemnek mindaddig —- folytatta —, amíg nem vetünk vé­get Dél-Libanon izraeli megszál­lásának. Az 1982-es izraeli invázió célja a libanoni nép megosztása volt és Izrael jelenleg is oly mó­don próbál nyomást gyakorolni az ország vezetésére, hogy kihasznál­ja a belső ellentéteikét, szövetség­re lép' a különalku érvényteleníté­sét ellenző jobboldali milíciákkal, a/néhai Haddad őrnagy által szer­vezett dél-libanoni zsoldoshadse­reggel és mindazokkal, akik lehe­tővé teszik számára a libanoni belügyekbe való beavatkozást. Bejrúti kormánykörökben nyugt talanságot keltett, hogy Washing­ton teljes meg nem értést tanúsít Amin Dzseihajél elnök hétfői lé­pése iránt. Elie Szalem külügymi­niszter sikertelenül szorgalmazta például, hogy az Izraellel kötött megállapodás érvénytelenítése előtt tartsanak sürgős amerikai--; izraeli—libanoni kqnzultációt az egyezmény megvalósításával kap­csolatos nehézségekből. Mose Arensz izraeli hadügymi­niszter nem zárta ki uyyan ann’k lehetőségét, hogy kormánya tár­gyalásokat kezd Libanonnal az egyoldalúan érvénytelenített egyezményt helyettesítő biztonsá­gi megállapodásról, dé a Tel Aviv-i hivatalos állásfoglalások többsége egyértelpiűen elutasító. Juri Lub- rani, a libanoni ügyek izraeli koordinátora azzal fenyegetőzött, hogy Izrael a megfelelő pillanat­ban és a megfelelő módon lécsap azokra,.akik akadályt gördítenek „az Izrael és Libanon közötti bé­ke útjába”. ., Az izraeli kormány a dél-liba­noni keresztény vallási és politi­kai vezetők megnyerésével, talál­kozók szervezésével, küldöttségek fogadásával igyekszik elmélyíteni, a libanoni társadalom megosztott­ságát; híveket toborozni az Izrael­lel való együttműködésnek. Az együttműködés éle minden szín­jén az izraeli invázió eredményeit megsemmisítő Szíria ellen irányúi. KÖRNYEZETVÉDELEM A feladatok megoldása cselekvő támogatást igényel Tanácselnökök, népfrontakti- visták, környezet- és városvédő egyesületi vezetők, nemzeti par-' kok szakemberei, újságírók szin­te egymástól vették el a szót a Hazafias Népfront budapesti szék- házában á tegnap délelőtti, ta­nácskozásán. Dr. •Gonda György, az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke az eredmé­nyeket és a tennivalókat áttekin­tő bevezetőjében a természet és az ember által teremtett éntékek megóvását napjaink egyik fő kérdésének minősítette. Az adott feladatok sikeres megoldása egy­re inkább igényli a társadalom egyetértő és cselekvő támogatását. Szép szándékok bizonyítják tár­sadalmunk növekvő érdeklődé­sét és fokozódó tenniakarását. Temérdek sürgősi, megoldandó problémát sorolt vitaindítójában Gabonatermesztésünk elérkezett a tíztonnás küszöbhöz, s ez a tény új helyzetet teremtett a növényvé­delem és agrokémia számára. Reális lehetőséggé vált a hektá- ronkéti tízezer kilogrammos kü- korica és búzahozam elérése, ami­ben — kiváltképpen a termékek minőségénél! — fontos szerepe van a kemizálásnak. Erről a kér­désről tanácskoztak a „növény- doktorak” szerdán. Pécsett a nö­vényvédelmi és agrokémiai na­pok keretében, amelyet 22. al­kalommal rendezett meg a pécsi Akadémiai Bizottság és a Bara­nya megyei Tanács a különböző agrárszervezetekkel közösen. Kormányzati célkitűzés, % hogy a kivitelre kerülő termékek mi­nőségét tovább javítsák, hiszen csak az átlagosnál jobb áru lehet versenyképes a világpiacon. A növényvédelmi és agrokémiai szakembereknek kell gondoskod­sz államtitkár. Hazánk lakossá­gának 40 százaléka esetenként, vagy tartósan kisebb-nagyobb mértékben szennyezett levegő­jű településen él. Mind több ve­széllyel, fenyegetnek a szennyiv- zek. miután kétszer akkora tel­jesítményű a vízvezeték, mint a csatornahálózat. Tegyünk még többet környeze­tünk védelméért: ez a vélemény alakult ki a jelenlévőkben. A ha­tóságoknak szigorúbban kellene f ellépni a rongálók ellen, a tár­sadalomnak szükség esetén ide­jében kell riadóztatni a közvé­leményt. Kitűnő ötletekkel, jó tapasztalatokkal, megerősödő tettvággyal távoztak a résztve­vők S. Hegedűs Lászlónak, a népfront országos titkárának zár­szava után. H. N. niuk arról,- hogy növény kárte­vők, fertőző betegségek ne ront­sák le a mezőgazdasági termé­kek értékét — mondotta a ta­nácskozáson Kovács Gábor, a MÉM Növényvédelmi és Agro­kémiai Központjának főigazga­tó-helyettese. A továbbiakban ki­tért arra is, hogy- a növényi olaj ára a világpiacon megemelkedett, ezért a napraforgó és repce hek­táronkénti termésátlagának nö­velése a mezőgazdaság soronkö- vetkező feladata. A főigazgató-helyettes arra is felhívta a szakemberek figyel­mét, hogy kevesebb és drágább kemikáliáikkal kell dolgozniuk, s ez a helyzet hosszabb távon sem fog változni. Az eddigieknél is ésszerűbben, takarékosabban kell tehát felhasználni a rendelkezés­re álló kémiai, anyagokat, ezt követeli egyébként a termelési költségek emelkedése iá. Célunk: az önellátás (Folytatás az 1. oldalról.) féle márkájú gép egészíti ki a nagyüzemi gépparkot. A gondot az okozza, hogy a legjobban be­vált francia gépek fele 7 évesnél már idősebb és mindössze egy- harmaduk fiatalabb 3 évnél. Űjabb importra nincs lehetőség, a gazdaságoknak most a hazai gépből kell felújítaniok az állo­mányt. A magyar berendézés azonban nehezebb a külföldiek­nél és többet is fogyaszt, meg­vásárlását viszont különféle tá­mogatással ösztönzik. Végered­ményben ára is kedvezőbb, hoz­závetőleg fele annyiért adják el, mint a francia gépet. Tőkés im­portból úgynevezett adaptereket vásárolhatnak a gazdaságok, ezek között francia és nyugatnémet típusok is találhatók; e szerke­zeteket a traktorokra erősíthetik. A tavalyi aszályos évben a cu­korrépa-termelés jövedelmező­sége romlott. Két-három éve még a szántóföldi növények között 1—3. helyen állt ez a növény, amely még 1982-ben is hektáron­ként tizenháromezer forintos tiszta jövedelmet hozott, tavaly azonban a szárazságban 5—6 ezer forintra csökkent á nyereség. Ezért a termelők nehezebben kötnek szerződést. Mindemellett az előirányzott 115 ezer hektárra várhatóan elvetik majd a magot. Az idén hektáronként 39,5 ton­nás termést várnak, és azt, hogy a helyes agrotechnika megválasz­tásával az üzemek legalább 15,5 százalékos cukortartalommal ad­ják majd át a répát. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT w Csernyenko képviselői megbízólevele Szerdán Moszkvában átadták Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának parlamenti képviselői megbízólevelét. A szovjet legfelsőbb tanácsi választások, mint ismeretes, március 4-én voltak. Csernyenko, aki. választókörzetében, Moszkva Kujbisev ke­rületében vette át megbízólevelét, megköszönte választóinak és vala­mennyi moszkvainak a bizalmat és megtiszteltetést, hogy a legfel­sőbb államhatalmi szerv képviselőjévé választották. Kijelentette, hogy mint képviselő, minden erejével választói érdekeit, a párt és a nép ügyét, a kommunizmus eszményeit szolgálja. Rámutatott, hogy a szovjet emberek, amikor a kommunisták és pártonkívüliek tömbjére szavaztak, egyöntetűen támogatták' a kommunista párt bel- és kül­politikáját, amelynek célja a kommunista építés diadalra juttatása. w Gáspár Sándor és Méhes Lajos hazaérkezett Moszkvából • A Szakszervezetek Központi Tanácsának hívására Moszkvában tar­tózkodott Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Méhes Lajos, a SZOT főtitkára. A magyar szakszervezetek vezetői megbeszélést folytattak Sztyepan Salajev elnök vezette szovjet szakszervezeti küldöttséggel. A két szakszervezet vezetői tájékoztátták egymást szakszervezeteik tevékenységéről, értékelték a magyar és a szovjet szakszervezetek 'kapcsolatait, s véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseiről. Gáspár Sándort és Méhes Lajost fogadta Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. ®> A Kecskemét nyerte az MNK rangadót "'Szerdai mérkőzés a röplabda MNK négyes döntőjébe jutásért: ' FÉRFIAK: Kecskeméti SC—Ű. Dózsa: 3c2 (11, —ló, —14, 13, 12J Növénydoktorok tanácskozása

Next

/
Thumbnails
Contents