Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

$ * i‘Llúí'1 NÉPE ® 1984. március 1.

i TUDOMÁNY • TECHNIKA

Termelés és kutatás

• Atomabszorpciós spektrofotométer. 67-féle elemet analizál. Képünkön: Papp Kálmánné laboráns André János talajerő-utánpótlási kísérletéhez a szőlőlevél-roncsolmányok vastartalmát analizálja. 9 Balra: a vírusmentes szőlőfajták gyors szaporításának módszerén dolgozik dr. Haydu Zsolt tudományos csoportvezető. A képen: steril körülmények között fenntartott tenyészetei között. (Méhes! Éva felvételei)

A tudományos munka és a termelés sajátos, példás összhangját teremtették meg Kecskeméten a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben. Feladatuk a szőlőtermelés és a borászat országos jelentőségű célkitűzéseinek vizsgálata, de számottevő gazdasági eredményeket is felmutatnak. A saját termésű szőlőből ugyanis

bort, üdítőital-koncentrátu- mot, vermutot, valamint likőrbort készítenek.

Kutatásaik három fő irányban folynak: szőlészet, borászat és az ökonómia kérdései.

A szőlészetben nemesítéssel, élettani problémákkal, talajerő-utánpótlási, agrotechnikai és növényvédelmi kutatásokkal foglalkoznak. A borászati

Százéves a greenwichi 0 meridián

Hosszú acélszalag fekszik a földön. Ha átlépsz rajta, egyik lábad a keleti, a másik a nyugati féltekén ... ! A szalag a London melletti Greenwich csillagdájának udvarát szeli át. A 0 meridián, azaz térképeink kiinduló délköre. Hozzá igazodik a Föld országainak pontosidő- szolgálata.

Mióta? Száz éve.

Csak egy évszázada!

Addig a legnagyobb káosz uralkodott. A pontos tájékozódás azóta létfontosságú, hogy az ember kimerészkedett az óceánokra. A térképészek vízszintes és függőleges vonalakkal behálózták a földgömböt. A hajósok megnézték: melyik szélességi és hosszúsági fokon van egy sziget, és odataláltak; a zátonyt elkerülhették . ..

Igen ám! A szélességet köny- nyű meghatározni. Minél északabbra vagyunk, annál laposabban süt a Nap. Csak meg kell mérni a szöget (a Sarkcsillag megbízhatóbb támpont). De mihez mérjük a hosszúságot? A sebességből és időből kiszámítható az út, ám tengeren pontatlan a sebesség- mérés. Megint csak az égbolthoz kell fordulni. A Hold a bolygók mindig más helyet foglalnak el a csillagok között. Ez a Földön mindenünnen azonos pillanatban látható. Ha tehát tudom, hogy az induló kikötőben éjfélkor mit látni az égen, s én ugyanezt látom két órával előbb vagy később, , akkor kétszer 15 fokkal vagyok nyugatra vagy keletre a kikötőtől (mert a Föld 24 óra alatt teljesen körbefordul, azaz 360 fokot tesz meg, egy óra alatt tehát 15 fokot). Persze elég egyetlen kikötőre, azaz egyetlen földrajzi pontra kiszámítani az időket, s akkor mindenki ehhez a ponthoz képest ismeri majd a helyzetét a glóbuszon. (Megjegyezzük: rádiótilalom idején a távolfel- derítők még a második világ9 A kép bal sarkát átszelő vonal a 0 meridiánt jelző vonal Greenwichben.

háború idején is így tájékozódtak.)

Ám sokáig nagy összevisszaság uralkodott. Melyik pontot szelje át a kezdő délkör a térképen? Volt párizsi, nürnbergi, bonni, pétervári 0 meridián. Ahány ország, ahány térképkészítő, annyiféle. Magyarországon pl. ismerünk budai, pozsonyi, nagyszombati, marosvásárhelyi 0 meridiánt. A monarchia katonai térképein a Kanári-szigetek egyikén, Ferron (ma: Hierro) feküdt a kezdőkör.

Ma általában Greenwicht fogadják el. Az itteni obszervatóriumot 1675-ben alapította II. Károly angol király. Hallatlan mennyiségű adatot dolgoztak fel (a II. világháborúig 650 ezer mérési eredményt jegyeztek), és rendkívül pontos táblázatokat készítettek. Ezért száz éve, 1884- ben nemzetközileg elfogadták kiindulási meridiánnak a greenwichit.

Az obszervatórium a legutolsó háborúban megrongálódott. A terjeszkedő London is már-már elnyelte, és mind jobban zavarta a megfigyeléseket. Az intézetet áthelyezték Sussexbe. Greenwich ma múzeum.

Ködből épült kártevő: a zúzmara

Mindenki látott már zúzmarát. Télen igazán nem számít mifelénk ritikiaisiágimaik'. Amikor ködös az időjárás, és a hőmérséklet fagypont alá süllyed, megjelenik a fáik ágain. a drótkerítésekéin vagy épp a tv-anibenmián1 a szemre nagyon szép, csillliogó fehér bevonat. Olykor te- -kinitéllyes méretűre megnő.

Keletkezésének magyarázata az, hogy ha a lehűlő levegőiben 0 Cel- .sius-fok alatti hőmérsékletű tárgyaik vaimríiatk, akkor a ködöt alkotó vízgőzből jégkristályok ra- y kódnak rájuk.

Olykor a zúzmara hasznos lehet a növényeknek, mert szivacsos szerkezete miatt ‘ elég jó hőszigetelő, s így megóvja a rügyeket a túlzott lehűléstől. Am gyakrabban károkat okoz. Ha például a súlya többszörösén felülmúlja az ágaikét, .amelyekre kikristályosodik. Ezért láthatunk annyi letört ágú fenyőt hegyi erdeinikben. A lombos fákat kevésbé veszélyezteti, minthogy ezeknek a fe’ülete télen jóval kisebb, rnint az örökzöld tüüe-veiűeké.

A zúzmara az építményekben is sok kárt tesz. A postának, az elektromos műveknek, válláratoknak pedig évente sok mtliHóba kerül az, hogy túlsúlyával megterheli

© Szélben a kis átmérőjű tárgyakon jégzászlócskák képződnek a hideg ködből.

és leszakítja a> (légvezetékeket. Sajnos, alig tudunk védekezni ellene. Egy megoldás van: a huzalok túlméretezése. Szélsőséges esetekben méterenként 5—10 kilogrammot is ki kell bírniuk. A védekezés egy ritkábban aikalm azott módja: zúz- miaraveszely idején olyan erős áramot -kell átvezetni a fémszálakon), aminek a hőhatása megakadályozza a jégkiválásit.

kutatások a technológia, a biokémia, a mikrobiológia és a gépészet tárgyköreire terjednek ki.

Az intézetnek nagyon fontos .tevékenysége a szaktanácsadás. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a szőlészeti és borászati nagyüzemekkel, részt vesznek fejlesztési terveik kidolgozásában és végrehajtásában.

Áramtermelő fogkefe

Többféle módon próbálták a fllu- orDdtairitalimú fogpasztából a flu- oridokatt a fogakba bejuttatni, és sokakat itta is foglalkoztat a feladat.

Angliában átvették azt a japán szabadalmat, amely a problémát a következőképpen oldja meg. A hagyományos fogkefe nyelét cink- és magniéziiumtairtalm ú aűlumíndumötv özeiből készítik, s a nyelet vezetéken keresztül összekötik a fogkefe sortéi ailá helyezett szén-, vagy nikkel-elaktródidal. E fogkefe használójának csupán nedves kézzel kell megfognia a fogkefe nyelét, s ekkor egy volt feszülltséig- különbség jön létre a nyél és- az elektród között. A hatásiára fellépő kb. l'OO miikroamper áram a fogkefe és« a használója szája, illetve a keze között áramlik, és elősegíti a fluoridok behatolását a száj szöveteibe, illetve a fogakba.

Álmatlanság ellen

Szovjet kutatók álmatlanság elleni készüléket kísérleteztek ki, és elnevezték Ritmoszon- nak. A készülék, amely akkora, mint egy telefon, és gyenge ritmikus hang- és fényjeleket bocsát ki, a kutatóknak azt a megfigyelését hasznosítja, hogy a tökéletes csend és sötétség számos álmatlan embernek nem hoz nyugalmat, a vonatkerekek egyhangú zaja és á tovasuhanó fények ellenben altató hatásúak.

A Ritmoszon kis hangszórója egyhangú esőcsobogást, tengermorajlást, vagy egyéb altató zajokat közvetít, és két zöld fényszórón át gyenge, villogó fényt sugároz ki. A készüléken szabályozható a hang- és fényerősség, a jelzések gyakorisága és a színfokozatok a világoskéktől az ibolyán át a sötétzöldig.

A Ritmoszont első ízben a kisinyovi kórházban próbálták ki. Megállapították, hogy különböző neurózisok és idegeredetű szervezeti működészavarok esetében is hatásos.

RÖVIDEN

Egy frankfurti intézetben új benzintakarékos módszert dolgoztak ki. Beépített elektronika szabályozza a gázpedál ellenállását. Ha nincs szükség gázadásra: nehéz lenyomni a pedált. A sebesség- váltás időpontjára pedig egy kis motor rezgése figyelmeztet: meg- bizsergeti a lábat.

*

Nem porol a vagon. A novoszi- birszki vasúti főiskolán hulladék- anyagokból új folyékony kötőanyagokat állítottak elő. Levegőn megköt. Ha nyitott tehervagonokra szórják, védőhártyát képez pl. a szén felületén, s nem sodorhatja le a rakományt a menetszél.

*

Egy NSZK-beli cég a hagyományos indító és fojtótekercs helyett tranzisztoros generátort használ a fénycsövek, begyúltására. Nem villog, azonnal gyújt, és erősebb fényt ad. Egy ígv felszerelt 10 wattos fénycső egy negyvenes égőt helyettesít.

*

A leningrádi bányászati kutató- intézet új fúróberendezése lángsugárral működik. Gyorsabban dolgozik, mint a gyémántfúrók, az akna falait nem kell megtámasztani. mert a megolvasztott kőzet szilárd falat alkot a fúrólyuk körül.

*

Megint a jaoánok! A Matsushita úi magnószalagjain nem kötőanyag rögzíti a bevonatot, hanem fémgőzként viszik fel a filmre. így a bevonat mindössze 1 mikron vastagságú. Kétszer annyi szalag fér fel a kazettára, mint eddig. A minőség pedig olvan. hogv b^abi) lehet a rögzítési sebesség. Mindez különösen a videokazetták esetében lesz nagy előny. Az új szu- nerszalagot nem dobták még piacra.

(összeállította: Mester László)

A BIOMASSZÁRÓL

Nem hulladék, hanem nyersanyag

A Minisztertanács legutóbbi — február 16-i — ülésének egyik fontos napirendi pontja volt a biológiai eredetű erőforrások komplex hasznosítása, illetve az' e cél eléréséhez szükséges legfontosabb tennivalók megfogalmazása.

A biológiai eredetű anyagok — vagy ahogyan a szakemberek fogalmaznak: a biomassza — fogalma meglehetősen nehezen írható körül. Ide tartozik minden olyan anyag, amely él, vagy a közelmúltban még élt. Vagyis minden növény, a gabonafélék- tői az erdők, mezők növényzetéig, akár mezőgazdasági művelés keretei között termesztik, akár vadon terem. A biomassza fogalmába tartozik melléktermék is, szalmától a fagazdaságban keletkező nyesedékig.

Ide kell sorolni az állattenyésztés minden élelmezésre felhasználható termékét a hústól a tejig, gyapjúig és bőrig. A biomassza része* a baromfitoll, a csont, a húsfeldolgozás során keletkező hulladék, sőt a földterületek termőerejének regenerálódását szolgáló trágya is. Biomassza keletkezik a háztartásokban és az ipari tevékenység során egyaránt.

Ez a csonka felsorolás is elegendő azonban annak érzékeltetésére, hogy a kormány nem jelentéktelen témát tűzött napirendjére. így kap nagyobb hangsúlyt az a megállapítás is, hogy hazánknak kedvezőek az adottságai éhben a szférában. Viszonylagos nyersanyag-szegénységünkkel ellentétben a biológiai eredetű anyagok előállításában gazdagnak mondhatjuk magunkat. ,

Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk stratégiai jelentőségű. A gabona, a zöldség és gyümölcs, a takarmány, hús, tej, tejtermék, bor — ma keresett cikkek. Világszerte egyre több figyelmet fordítanak annak a vizsgálatára is, hogy a különböző biológiai anyagok milyen szerepet tölthetnének be az energia- termelésben és másban. Üj iparágak alakulnak ki, mikroorganizmusokat fognak munkára, s mind nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, természetes anyagokkal igyekeznek helyettesíteni a műtrágyákat és növényvédő szereket.

Nem új dolgok ezek, hiszen valamikor teljesen természetes volt, hogy az emberi fogyasztásra, vagy takarmányozásra alkalmatlan anyagokat felhasználták trágyázásra, vagy energia előál- . látására. A technika rohamos fejlődése azonban fokozatosan le- . szoktatta az emberiséget erről. a régi és jó gyakorlatról, s e szabály alól hazánk sem volt kivétel.

Pedig óriási mennyiségű, fhin-t- egy 60—65 millió tonna biomasz- sza keletkezik nálunk évenként. Ebből 55 millió tonna a növényvilág és -termesztés hozadéka, a többi pedig az állattenyésztésé. A számítások szerint a növényi eredetű biomassza 60 százalékát hulladékként tartottuk nyilván, az állattenyésztésben pedig még ennél is magasabb volt a hulladékarány.

Természetesen azért nem arról van szó, hogy minden mellékterméket veszni hagytunk. De bizonyára mindenki látott már aratás után felégetett tarlót, ahol lángok pusztították el a kiosépelt szalmát is, vagy állattelepet, ahol szabadon folyt a hígtrágya, szeny- nyezve a vízgyűjtő területet. És biztosan sokan láttak már erdőirtást otthagyott vágótéri nyesedékkel, vagy vágóhídi, konzervgyári hulladékszállító autókat, amint a szeméttelepek valamelyikén kiürítik tartalmukat.

A komplex hasznosításra készült program ezt a tékozló és ésszerűtlen bánásmódot — nevezzük nevén — pazarlást akarja megszüntetni. Többféle úton- módon, közöttük az érdekeltség hatékonyabb formáinak bevezetésiével, a technológia továbbfejlesztésével, az ipari háttér megteremtésével, a gazdálkodás feltételrendszerének módosításával.

A Minisztertanács rámutatott, hogy a már meghirdetett anyag- és energiagazdálkodási kormány- programok eszközrendszerét is fel lehet és kell használni a cél érdekében.

A tét igen nagy. Az előrejelzések szerint mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk az ezredfordulóig másfélszeresére tudja növelni a teljesítményét és — ezzel párhuzamosan — képes akár megháromszorozni is a kivitelét. Ebhpz minden természeti adottsággal rendelkezünk.

Hogy ezekkel az adottságokkal élni is tudjunk, ahhoz a még feltárható lehetőségek felkutatására, egyszóval — ahogyan a kormány fogalmazta — a biológiai eredetű anyagok komplex hasznosítására van szükség.

Á. T.

Elegendő műtrágyát rendelt az AGROKER

Fontos az igények szerinti szétosztás

A legtöbb mezőgazdasági üzemben- ilyenkor aggódva kémlelik -az eget; a hőmérőt: alkalmas-e az idő a műtrágyázás megkezdésére. Ideális körülmények mellett, a szakmai igények szerint ennék a feladatnak a végrehajtása egyszerűbb lenne. A korszerű gépbe bele kellene zúdítani a megfelelő műtrágyát, s a területre kijuttatni. A valóság ennél zordabb képet mutat.

— Ha egy átlagos esztendő küszöbén állnánk, hogyan jellemezhetnénk ezt az időszakot — kérdeztem dr. Mormer Miklóstól, a kecskeméti AGROKER Vállalat igazgatójától.

— Leszámítva az elmúlt esztendő kedvezőtlen alakulását, az üzemek és az AGROKER Vállalat az eddig megszokott ütemezés szerint készült 1984-re. Vagyis a gazdaságok tavaly májusban és júniusban már leadták igényüket. Ennek alapján rendeltük meg a hazai gyáraktól és az AGROTEK-en keresztül a külföldi gyártóktól a műtrágyákat. Harmincféle kemikáliát, hatóanyagban mintegy 142 ezer tonnát. Ez azt eredményezte, hogy mennyiségben és választékban az üzemek igényeit mintegy 98 százalékosan ki tudnánk elégíteni.

— Az elmúlt napokban néhány

m.ezőgazdasági üzemben érdeklődtem. Mindenhol fennakadás nélkül halad a munka.

Az a tapasztalatunk, hogy akkor biztonságos a tápanyagellá- tas, ha novemberben és decemberben „betárolnak” a gazdaságok, vagyis élnek az előszállítás adta lehetőségekkel. Szerencsére egyre több helyütt megszokottá vált az a gyakorlat, hogy az első negyedévben felhasználandó nitrogénműtrágyák már az előző évben vaz'üzemekbe kerülnek.-. ■

— Mások , viszont, akik kevésbé vóliatc' élelmesek, vagy előrelátók, aggódnak, Azt is rebesgetik, hogy nem a szakmailag kívánatos amónniummitrátot, vagy pétisót kapják majd a kalászosok fej-trágyázásához, hanem az ennél kevésbé hatásos karbami- dot. •

— E téren az országos érdekeket is figyelembe kell venni. Éppen ezért a Mezőgazdaságii és Élelmezésügyi Minisztérium koordinálásira kényszerült. Ez tulajdoniképpen szükségszerű is, hiszen aa önállóvá vált AGROKER Vállalatok, élve a többcsatornás kereskedelem adta lehetőségekkel, innen-onnan szerezték be a műtrágyát. Ezek az intézkedések tehát az egyik megyének a létét jelentik, a másikat — így minket is — kellemetlenül érintenek. Ettől függetlenül mindent megteszünk azért, hogy a mezőgazdaságii üzemek ne lássák ennek kárát. Vagyis más csatornákon is próbálkozunk műtrágyát beszerezni.

*

Az óvatosan fogalmazó igazgató véleményéhez feltétlen ihozzá kell tenni, hogy valóban helyes ezeknek a fontos műtrágyaféleségeknek az igények szerinti szétosztását megszervezni, az azonban bizonyára jobban szolgálná az üzemi, vállalati, népgazdasági érdekeket, ha a koordinálás korábban történt volna, nem pedig a huszonnegyedik órában. Továbbá. bizonyára jobb hatást ért volna el, ha nemcsak a MÉM, hanem a gyártók felügyeleti szerve, az’ Ipari Minisztérium is hasonlóképpen cselekszik.

Czauner Péter

ENERGIATAKARÉKOS SZAUNÁKALYHAK

9 A Dunaújvárosi Víz- és Csatornamű Vállalat a szaunázás mielőbbi hazai elterjesztésének érdekében megkezdte az energiatakarékos szaunakályhák készítését. A vállalat szerelő részlege 6, 9 és 12 kW-os kivitelben, a "hozzávaló szabályozó egységgel együtt, ez idáig már több mint. 30 darahnt adott át a kereskedelemnek.

Mezőgazdaság a képzőművészetben

A magyar mező- és erdőgazdaság, az élelmiszeri pair az elmúlt évtizedekben az átalakulás korszakát élte. A régi és az új 'küzdelme számos olyan témát kínál, aminek megörökítése művészi és történeti szempontból egyaránt fontos. Ennek érdekében a Mezőgazdasági és ÍUelmezésügyi :'MJ- n isztérium megbízásából' a" Mágyát Mezőgazdasági Múzeum képzőművészeti alkotásokra nyilvános pályázatot hirdet.

A pályázatra a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Népiköztársaság Művészeti Alapjának, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Fliatal Iparművészek Stúdiójának tagjai küldhetik be alkotásaikat.

A pályázatot első ízben hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával 1971-ben, majd ezt követően másodízben 1973- ban és Í978-ban ’hirdették meg.

A beérkezett alkotásokból a Magyar Mezőgazdasági Múzeum „Mezőgazdaság a képzőművészetben” címmel kiállítást rendezett.

Pályázni lehet — 1980. utáni időszakban készült — bármilyen képző- és iparművészeti alkotással (festmény, grafika, szobor, dombormű, kisplasztika, érem- és ötvösmunka, kerámia, textil, gobelin), amely a magyar mező- és erdőgazdaság, élelmiszeripar valamely jelenetét, létesítményét, személyiségét ábrázolja. A pályázók a túlzó méreteket kerüljék.

A beküldhető alkotások száma nem korlátozott. A szerző nevét és címét — a méret, a műcíme és anyaga feltüntetésével — külön ( jegyzékben mellékelni kell. A pályázat nem jeligés.

Cím: Magyar Mezőgazdasági Múzeum.' 1367, Budapest, XIV., Városliget, Vajdahunyadvár.

Beküldés határideje: 1985. január 17.

A művek átvétele január 14., 15.. 16.. 17-én 8 órától 17 óráig. Pályadíjak:

A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter fődíja: 25 000 forint.

2 db i díj ^0 000,— 40 000 Ft

2 db II. díj 15 000,— 30 000 Ft

2 db III. díj 10 000,— 20 000 Ft

A fentieken kívül külön díjak

adományozására is lehetőség lesz.

A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumot, valamint a íelügyelete alá tartozó intézményeket. vállalatokat elővásárlási jog illeti meg. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a pályázat anyagából 1985 augusztusában kiállítást rendez, s a műveket később vidéken is bemutatja.

A beküldött pályamunkákat a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által kijelölt zsűri értékeli, melyben a Mezőgazdasági és.Élel- mezésügy.i Minisztérium és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képviselői is részt vesznek.

Bővebb felvilágosítást ad a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közművelődési és Igazgatási Főosztálya. Budapest, XIV.. Városliget, Vajdáihuinyadvár. Telefon: 412-011, 428-573. N

Magyar Mezőgazdasági Múzeum