Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
1984. március 4. • PETŐFI NÉPE • 3 SZABADABB MOZGÁS A HELYIEKNEK — ELŐSZÖR FALUGYŰLÉSEN Városok és községek — együtt Beszélgetés dr. Papp Lajos államtitkárral, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala vezetőjével Szükséges, sőt szükségszerű volt, megkövetelte a társadalmi-gazdasági fejlődés ... Ezt a mondatot sokszor és sokan elmondták, leírták az utóbbi hónapokban a közigazgatási átszervézéssel, a járások megszüntetésével, a városok, nagyközségek és községek tanácsai önállóságának növelésével kapcsolatban. De hogyan hatnak vissza a közigazgatási változások a helyi társadalmi és gazdasági fejlődésre? Erről és az átszervezéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről érdeklődtünk dr. Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezetőjétől. — Milyen anyagi hatása van az átszervezésnek?- — Mint ismeretes, a feladatok átcsoportosításának arányában a városok, a városi jogú nagyközségek, valamint a községek tanácsapparátusai a volt .járási hivatalok létszámának csak a kétharmadát kapták meg. Az így felszabadult béralapból a községi tanácsok dolgozóinak helyzetén igyekeztek javítani. Ez pedig nemcsak annyit jelent, hogy a községi tanácsházán dolgozók ezután többet kapnak, hanem elsősorban azzal az előnnyel jár, hogy végre lehetőségünk lesz megfelelő végzettségű szakembereket alkalmazni olyan helyeken is, ahol eddig éppen az anyagiak miatt volt hiány szakképzett köz- igazgatási dolgozókban. Eddig már több mint ezernágyszázan kaptak oklevelet az Államigazgatási Főiskolán, tehát van utánpótlási lehetőség. A magasabb követelményekhez szükség is van a jól képzett közigazgatási szakemberekre. — Magasabb követelményeket említettMit jelentenek ezek a gyakorlatban? , / — Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a eál a helyi önállóság, távlatokban a megye és a település közti közvetlen kapcsolat. Ez év elejével' átkerült a hatáskörök döntő része a községi, nagyközségi tanácsokhoz, végtére is ők ismerik legjobban, legközelebbről a, helyi lakosságot, te^-. meszetes, hbgy íegeredményeseb- befr-dk.tudjak intézni az ügyeket. Magasabb követélményt jelent az ügyek növekvő száma, amelyeket az eddiginél öntevékenyebben, önállóbban kell elintézni. Magasabb követelményt jelent az is, hogy a helyi tanácsoknak jobb, intenzívebb munkakapcsolatokat kell ki- alakítaniok a lakossággal, hiszen csak úgy számíthatunk az önálló településpolitika további kibontakozására. — Hogyan változik az irányítás? ' i — Mint említettem, hosszabb távon az a cél, hogy a megyék közvetlenül irányítsák a községi tanácsok apparátusának munkáját. Most még a megyék* megbí-. zásából a városok közreműködnek a községekben, folyó tanácsi munka felügyeletében, ellenőrzésében, szakmai irányításában. Erre főként ott van szükség, ahol sok a kis község, amelyek tanácsait nem lehet egyik napról a másikra segítség nélkül hagyni. Ahol viszont jobbára nagyobb települések vannak — mint például egyes alföldi megyékben —, ott már ma közvetlenebb lehet a megyei ás a községi tanácsszervek kapcsolata, a megye kevésbé kényszerül igénybe venni a városok közreműködését a községek irányításában. Mindezt máris gyakorolhatják a megyei irányítású nagyközségek esetében. A községi tanácsok segítésénél azonban fontos, hogy a megyei vagy a városi tanács apparátusa ne végezze el a munkát a községi helyett, hanem tanítsa meg rá, hogy mit, hogyan csináljon. A megyei irányítás jellegén, stílusán is változtatni kell, hogy az utasítás, a közvetlen beavatkozás helyébe még jobban a keretszerű szabályozás lépjen, amely szabadabb mozgást hagy a helyiek számára, több lehetőséget nyújt a kezdeményezésre, önálló döntésre. — Mennyire vannak meg az önállóság feltételei? — Természetes, hogy ma, az átszervezés utáni első hónapokban ezt még nem lehet pontosan felmérni, de éppen ezért kaptak és kapnak több irányú segítséget a községi apparátusok, hogy mindinkább kialakulhasson a nagyobb feladatok megoldásához szükséges, kvalifikált apparátus. Mindenekelőtt a helyi tanácsok vezetőitől várunk sokat. Kezdeményezni akaró és tudó vezetőkre van szükség, olyanokra, akik képesek dönteni, nem várnak mindent fent- ről. A vezetőnek olyan közérdekű célt, feladatot kell kitűznie, amit a lakosság elfogad és a megvalósításában cselekvőén részt vesz, — Ez feltételezi, hogy a lakosságnak az eddiginél nagyobb be-• leszólása lesz a helyi . ügyekbe, nem utolsósorban a költségvetésbe is... — Beleszólása eddig is volt, most is van, de feltétlenül kívánatos, hogy sokkal tartalmasabb legyen. Az lesz a helyes, ha először megkérdezik falugyűlésen, hogy mire szeretné, fordítani a helybeli lakpsság a rendelkezésre álló összegeket, majd a tanácstestület is véleményt nyilvánít, instrukciókat határoz meg apparátusának. Ezek után a tanácsapparátus megnézi, mennyi pénz lesz és az mire elegendő, javaslatot dolgoz ki, majd — a közvélemény igényének ismeretében — azt.újra a tanácsülés elé tárja, döntés végett. Hozzá kell tennem: falugyűlést ezután minden községben kell tartani,. legalább évenként. Eddig — mint köztudomású — csak a közös tanácsokhoz tartozó társközségekben volt kötelező falugyűlés, ösz- szehívása. Nagyobb-településeken' kózségrészenként, a városokban utcánként vagy akár háztömbönként célszerű összehívni a lakosságot a tanácsi tervek, programok megvitatására, a lakosság tájékoztatására, véleményének, javaslatainak megismerésére. — Mennyiben változik az önálló tanáccsal nem rendelkező községek* helyzete? — Most ezekben a községekben tanácstagi csoportok működnek, döntési ás képviseleti hatáskör nélkül. A következő általános tanácstagi választás után alakulnak meg a községi közös ‘tanács nem székhely társközségeiben az elöljáróságok, élükön az elöljáróval. Az elöljáró a község választott vezetője lesz. Az elöljáróság dönt a rendelkezésre álló anyagi .eszközök felhasználásáról. Természetesen ugyanúgy a lakosság véleményének megkérdezése után, mint arról az előbbiekben szó volt. Az elöljáróság szervezi a kis települések közösségi életét a Hazafias Népfronttal és a többi társadalmi szervezettel együtt. Igen fontos teendője, hogy képviselje a községet a közös tanácsban, közvetítse a település lakóinak kívánságait, javaslatait a tanácsnál ás ismertesse a településre vonatkozó határozatokat, tanácsrendeleteket a helyi lakosság körében. Ha az elöljáróság a tanácsnál, végrehajtó bizottságnál előterjeszt valamit községe nevében, azt a testületeknek napirendre kell tűzniük, s ha az elöljáróság a döntést sérelmesnek tartja, újra kell tárgyalniuk. A közös tanács és annak végrehajtó bizottsága át is ruházhat döntési, véleményezési, egyetértési jogköröket az elöljáróságra. Mindezzel .azt akarjuk elérni, hogy egyetlen település lakói se érezzék magukat hátrányosabb helyzetben másokhoz képest. — Hogyan alakul a városok és a községek kapcsolata? — A Magyar Népköztársaságban a területi egység a megye, a helyi egység a város, a városi jogú nagyközség, a nagyközség, a község. Jelenleg a városok a megyék megbízottaiként közreműködnek a községi igazgatási munka segítésében. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a városok és a községek mellérendelt viszonyban vannak egymással, s nem alá-fölérendeltságben. Kivételt képeznek azok a hatósági ügyek, amelyekben a községi tanácsapparátus elsőfokú döntését a városi tanácsapparátusnál, mint másodfokú hatóságnál lehet megfellebbezni. Az az egészséges gyakorlat, ha a város és a község intézményei kiegészítik egymást, közös érdekeket szolgálnak. A középiskolák, az egészségügyi intézmények, a kereskedelem szakboltjai általában a városokban vannak, de a községek lakosságát is kiszolgálják. A piac álialaban a városé, de áruellátásának nagy részét a községek szövetkezetei, biztosítják. A város és a község közösen tarthat fenn költségvetési tanácsi üzemet, amely itt is, ott is karbantartja a parkokat, szolgáltatásokat végez a lakosságnak, és így tovább. — Vannak-e, lesznek-e viták a települések újfajta kapcsolatáról? — Mi azt szeretnénk, hogy ne erről vitatkozzanak a városokban és a községekben, hiszen az átszervezés befejezett tény, amit jogszabályok rendeznek. De igenis szeretnénk több termékeny vitát! A legutóbbi időben egyes törvényjavaslatok előkészítése során ismételten megmutatkozott a pozitív vitaikászség, jó lenne, ha ez érvényesülne helyileg is. Ezért született most olyan jogszabályi előírás, hogy a lakosság széles körét közvetlenül érintő tanács- rendelet tervezetét társadalmi vitára kell bocsátani. Szükség van a hasznos vitákra, különböző elképzelések felvetésére és egyeztetésére, amire kitűnő fórumok lehetnek a falugyűlések, a lakógyűlések, a réteggyűlések, és természetesen maguk a tanácsülések is. Így mind jobban érvényesülhet a demokrácia. Az is ide tartozik, hogy az állampolgárok így ismerik meg a közéleti embereket, s azokat választják meg, akik a legtöbbet akarnak és tudnak tenni községük, városuk fejlődéséért. V. E. Tetőcserépgyár épül Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról.) és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárának fejlesztése, amelyhez jelentős segítséget nyújtott “áz alföldi testvérvállalat. Automatikus gépekkel, téglaátrakó berendezé- I sekkel szerelték fel a gyárat, amely az idén már mintegy négymillió téglával többet szállít a lakásépítőknek, mint a múlt évben. A mohácsiak kapták meg az első hazai automatikus rakodógépet, amelynek gyártására csehszlovák licenc alapján az alföldi testvérvállalat rendezkedett be. Kis számítógép vezérli ezt a berendezést, amely az egyik legnehezebb fizikai munkát végzi el, a téglaégetésre előkészített kemencekocsit rakja meg emberi .kéz érintése nélkül. Ilyen korszerű rakodó berendezést szállítottak az abo- nyi, a hajdúszoboszlói és a mátraderecskei üzemnek, s gondoskodnak a többi gyár ellátásáról is. A fejlesztésekben tehát fokozottabban támaszkodik a saját erejére az iparág, így az Alföldi Téglaipari Vállalat maga épít korszerű alagútkemencét a debreceni és a kunszentmártoni gyárában is. A testvérvállalatok látják el egymást úgynevezett szárító kocsikkal és más korszerű felszerelésekkel, sőt a békéscsabai új üzemük öntvényekkel, fontos alkatrészekkel is. Az idén 16 üzemben befejeződő fejlesztéssel együtt további nyolc gyárban végeznek jelentős' rekonstrukciót. E beruházások nemcsak gépsorok és a szállítás korszerűsítésére terjednek ki, hanem új égetőkemencék építésére, sőt műszárító létesítésére is. Utóbbi függetleníti a gyárat az időjárástól, mert megszűnik a nyerstégla szabadtéri szárítása. A rekonstrukciós program folytatódik a következő tervidőszakban is. Az elképzelések szerint a hajdúnánási, a tápiógyörgyei, a szécsényi, és a putnoki fejlesztéssel 1988-tól további évi 22,3 millióval több kisméretű téglához jut az ország. A tetőcserép gyártásfejlesztésére Békéscsabán új üzem épül, Tatán pedig, ahol jelenleg téglát és cserepet is gyártanak, megszüntetik a falazóanyag termelését, és csak egyféle termék, a tetőfedőanyag előállítására rendezkednek be, ami évente hétmillió darabbal több cserepet jelent. A Tégla- . és Cserépipari Tröszt tárgyalásokat folytat külföldi partnerekkel új, nagy teljesítményű tetőcserépgyárak létesítéséről. Nők az iparban 9 Délelőtti pillanatkép a TEXCOOP halasi konfekcióüzemében. • Solymosi Tivadarné a Finomposztó Vállalat hercegszántói üzemében a szakma fogásait mutatja be a helybeli általános iskolásoknak. • A mélykúti UNIVEREXPO első munkahelye Szőke Mártonné- nak és Kiss Józsefnénak, akik a külföldön is keresett faházak elemeit vágják méretre. • Orbán Vilmosné 13 éve betanított munkás a kecskeméti „Fémmunkás” Vállalatnál. Lánghegesztés közben... 9 ... s gyerekeivel otthon. • A porcelánfestéshez türelem és kézügyesség kell. (Méhesi Éva felvételei)