Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

2 • PETŐFI NÉPE e 1984. március 31. Usztyinov— Mengisztu találkozó I Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere pénteken Moszkvában megbeszélést folytatott Mengisztu Hailé Mariammal, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó ta­nács elnökével. Az etiópiai vezető csütörtök óta tartózkodik baráti munkalátogatáson a szovjet fővá­rosban. események sorokban BUDAPEST __________________ A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága üdvö­zölte az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt meg­alakulásának 50. évfordulója al­kalmából;_____________________ MOSZKVA___________________ A ndrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első helyet­tese, külügyminiszter pénteken Moszkvában megbeszélést folyta­tott Mengisztu Hailé Mariammal, az Etióp Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanács elnökével. Parasztpártok az élelmiszerhelyzetről A világ csaknem két tucat pa­rasztpártja és parasztszervezete kezdett pénteken délelőtt nemzet­közi tanácskozást Varsóban a vi­lág élelmezési helyzetéről és a bé­kés együttműködésről.’ A tanács­kozás kezdeményezője a lengyel Egyesült Néppárt, amely jelentést is terjesztett az összejövetel elé. Ma egyre világosabbá válik, hogy az élelmezés világméretű gondját csakis nemzetközi erőfe­szítéssel lehet megoldani. Szakem­berek szerint Földünk képes ele­gendő táplálékot biztosítani nö­vekvő számú lakosságának, de •csak azzal a feltétellel, hogy ál­landó nemzetközi együttműködési rendszer jön létre, amely a köl­csönös előnyön és a bizalmon ala­pul — vélekedik a lengyel Egye­sült Néppárt, a nemzetközi ta­nácskozás házigazdája. A szerve­zők szerint a varsói parasztpárti találkozó újabb ösztönzést adhat az ilyen együttműködés létrehozá­sára irányuló erőfeszítéseknek." Nyugtalanító bejelentés Washingtoni diplomáciai kö­rökben és az amerikai sajtó­ban is mély nyugtalanság fo­gadta az amerikai külügymi­nisztérium egy csütörtökön kiadott nyilatkozatát, amely felveti azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok 1985 vé­gén nem fogja meghosszabbí­tani a SALT—I stratégiai fegyverzetkorlátozási megál­lapodást. A nyilatkozat szerint Washington „a nemzetközi helyzettől és saját nemzetbiz­tonsági szükségleteitől” teszi függővé ezt a- döntést. A külügyi nyilatkozatot megelőzően Shultz amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az amerikai álláspont szerint fegyverzetkorlátozási megállapodások nem örök ér­vényűek. A munkájukért tüntetnek O Acélipari munkások tüntetése a kelet-franciaországi Longwy vá­rosában. A munkások az ellen tiltakoznak a szocialista párt helyi székháza előtt, hogy az acélipar modernizálásával mintegy 25 ezer munkahely felszámolását tervezi a kormány. Kádár János találkozott Nyikolaj Bajbakowal Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tegnap az MSZMP KB székházában találko­zott Nyikolaj Bajbakowal, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökhelyettesével, az Állami Terv­bizottság elnökével és Nyikolaj Inozemcevv'el, az Állami Tervbi­zottság elnökhelyettesével. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az MSZMP KB első titkára egyházi vezetőkkel beszélgetett Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken a Parla­mentben, az Elnöki Tanáfcs ülé­sét követően találkozott dr. Bár- tha Tibor református püspökkel, az Országos Béketanács Egyház­közi Békebizottságának elnöké­vel és Bíró Imre kanonokkal, az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága főtitkárával. A beszélgétés során Kádár Já­nos kifejezésre juttatta elisme­rését a két szervezet rendezésé­ben csütörtökön,. a Parlamentben megtartott nagy jelentőségű or­szágos tanácskozás eredményes munkájáért, a magyarországi val­lásfelekezeteknek a társadalom békés jövője érdekében együtte­sen kifejtett hazai és nemzetkö­zi tevékenységéért. Nőtt a termelékenység a félegyházi cipőgyárban Nyugtalan évforduló A norvég KP kongresszusa A tornádó következményei Ellentmondások Genscher nyilatkozatában O Tornádó pusztított az Egyesült Államokban. A képen Dél-Karo­linában egy összedőlt üzletközpont romjait takarítják el. ’ Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, pénte­ken ellentmondásos nyilatkozat­ban foglalkozott a kelet—nyugati viszony helyzetével és várható alakulásával. Genscher egyfelől védelmébe vette az amerikai rakéták nyugat­európai telepítésének megkezdé­sét, amely szerinte csupán a Szovjetunió által megbontott erő- egyensúly helyreállítását szolgál- - fei 4 jiüjügymjn.isz­tgr i megerősítette,^ hogy a gépii .tárgyalásik; újrakezdése •, érdeké­ben a Nyugat nem hajlandó le­állítani a telepítést. Érvelésében Genscher teljesen figyelmen kí­vül hagyta, illetve kiforgatta azt á tényt, hogy az amerikai Pers­hing—2-es rakéták elérik a Szov- • jetefiíh&területét, míg a szovjet SS-^^lF rakétaUbnem tudják el- érnHHr Egy™ülLÁllamok terű­1 /vkrtt­Másfelől ugyanakkor Genscher szorgalmazta a kelet—nyugati vi­szony javítását és hosszú távú fej­lesztését. A stockholmi konferencia meg­kezdése, a bécsi tárgyalások foly­tatása, Thatcher brit és Trudeau kanadai kormányfő látogatásai a szocialista országokban, a két né­met állam javuló kapcsolatai Genscher szerint azt bizonyítják, bogy a- megléMő--;ebe!ítétek elle­nére van. lehetőség hosszú fávú, XohiS^EúHtíy,-szilárd;, .és.: egyenjogú Viszony kialakítására'’a' Kelet és a Nyúgat között. Hans-Dietrich Genscher úgy ítélte meg, hogy a gazdasági és a kulturális együttműködés még számos, eddig ki nem használt lehetőségeket kínál az NSZK és a szocialista országok viszonyá­ban. A tagállamok zászlaját ünnepélyesen vonják majd fel, s a beszédek nyilván hangzatosak lesz­nek Brüsszelben április 4-én, amikor az Észak-At­lanti Szerződés szervezetének 35. évfordulóját kö­szöntik a NATÖ központjában. De a kötelező mél­tatások sem hallgathatják majd el, hogy a kato­nai tömörülés újabb belső viták színhelye lett az elmúlt hetekben. Mint már annyiszor, ezúttal- is Washingtonból jött a figyelmeztetés, igaz, nem hi­vatalos formában; az európai NATO-tagállamok- nak fel kellene már számolniuk időről időre meg­nyilvánuló vonakodásukat az amerikai célkitűzé­sekkel kapcsolatban. , AZ ÉVFORDULÓ KÜSZÖBÉN nem más intézte ezt a figyelmeztetést a többiekhez, mint Henry Kissinger, az egykori amerikai külügyminiszter, aki újabban nem egyszer képviselte nem hivatalosan a Reagan-kormányzat gondolatait. Latin-Amerika után Kissinger, úgy tűnik, most Európát akarja ráncbaszedni. Szemére Veti Washington partnerei­nek, hogy nem mindegyikük mutat kellő készséget az állítólag közösen elfogadott rakétatelepítési terv végrehajtására, nem mindegyik tesz eleget az állí­tólag ugyancsak közösen elfogadott fegyverkezési programokban (hasonló ígéret már sokszor elhang- „kettős arculatot” mutatnak; a nyilvánosság előtt is bírálják nagy tengerentúli partnerük egyes tet­teit, Igaz, Kissinger, aki átfogó programot is elő­terjesztett a NATO „megreformálására”, azért gt mézesmadzagot is elhúzta a szövetségesek orra előtt: európai tábornokra bízná például a NATO európai hadseregeinek főparancsnoki tisztét, amit eddig hagyományosan | amerikai tábornok töltött be, ígéri a nagyobb részvételt a közös fegyverkezési programokban (hasonló ígéret már sokszor elhang­zott, de azért a NATO-programok haszna eddig mindig a nagy -amerikai fegyvergyártó vállalatok kasszájába került). Egészében véve azonban azt kö­veteli, hogy Európa „vállaljon nagyobb szerepet saját védelmében” —, de ugyanakkor ne vitassa az amerikai politika célkitűzéseit, hagyja, hogy az alapvető NATO-stratégiát változatlanul Washing­ton- szabja, meg. AZ AMERIKAI RAKÉTATELEPÍTÉS körüli bel­ső vita még nem ült el teljesen a NATO berkeiben' még mindig nem sikerült például kicsikarni Hol­landia egyértelmű támogatását, de az újabb vita máris erőteljes hullámokat kavar a szövetségen belül. Igaz, sokak szerint ez is' csak vihar egy po­hár vízben; ahogy eddig, úgy ezután is csak lát­szat-ellenállás mutatkozik Washington terveivel szemben. AZ Egyesült Államok eddig még mindig érvényre juttatta akaratát, s a NATO politikája és katonai.stratégiája egyaránt az amerikai kormány­zat politikájának és stratégiájának megvalósulását szolgálja, annak *van alárendelve. HÁROM ÉS FÉL ÉVTIZEDDEL ezelőtt Washing­ton a „szovjet fenyegetés” elleni küzdelem zászlaja alá toborozta partnereit. A jelszó ma is változat­lan, holott az európaiak jó része ma már nem hisz benne, s nemcsak a nyugat-európai lakosok, ha­nem már a kormányok között is akad olyan, ame­lyik kétségbe vonja a „fenyegetés” létét. Lassan többen vannak már azok, akik kezdik belátni: nem a nem létező szovjet fenyegetés, hanem a valóságos amerikai fenyegetés sodorhatja veszélybe Nyugat- Európát, hogy a NATO-fagállamo-k szerepét Wa­shington csak annyira értékeli, amennyire beveté­sük képes lenne csökkenteni az Egyesült Államok fenyegetettségét egy esetleges nukleáris konfliktus­ban, hogy az amerikai .• rakéták nyugat-európai te­lepítése nem csökkenti, hanem növeli az érintett országok veszélyeztetettségét, hiszen célponttá vál­toztatják őket. ÉPPEN EZ NYUGTALANÍTJA most az ameri­kai illetékeseket, ezért panaszolja fel Kissinger pél­dául, hogy „a békemozgalmak némileg az általuk kívánt irányba' tudnák terelni” egyes nyugat-euró­pai NATO-tagállamok politikáját. A Reuter hír- ügynökség úgy fogalmazott, hogy a NÁTO-n belül szaporodik a „lábjegyzetes” országok száma, a ta­gok egy része nem minden parancsot fogad el fenn­OSLO Több mint száztíz küldött és a meghívott vendégek részvételé­vel pénteken Oslóban megkezdő­dött a Norvég Kommunista Párt XVIiII. kongresszusa. Hans I. Kleven, a párt elnöke a Központi Bizottság beszámoló­ját ismertetve egyebek között rá­mutatott, hogy a legutóbbi, 1981- ben tartott pártkongresszus óta a nemzetközi helyzet tovább élező­dött. Ennek legfőbb oka az új amerikai középhatótávolságú nuk­leáris rakéták és robotrepülőgé­pek nyugat-európai telepítésének megkezdésében keresendő — mondotta, majd rámutatott, hogy napjainkban adottak a feltételek egy esetleges új háború megaka­dályozására. Ennek fő biztosíté­kát a szocialista államok, a tőkés országok munkásmozgalma és a nemzeti felszabadító mozgalmak együttes ereje jelenti. tartas nélkül, a közös határozatokhoz fűzött meg­jegyzésekben fejti ki saját álláspontját, i Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy a NATO katonai tömbje gyö,kérésén megváltozott volna, farkasból báránnyá alakulna át. A NATO amerikai irányvonala változatlanul azt célozza, hogy egyoldalú fölényt teremtsen a szervezetnek a szo­cialista országokkal szemben, politikai és katonai eszközökkel fenyegesse őket, megtegye az előké­születeket egy esetleges agresszív háborúra. Pusz­tán csak arról van szó, hogy ez a politika ma már a szervezeten belül is nehezebben juttatható ér­vényre. S ez mindenekelőtt annak eredmény^, hogy — ellentétben a NATO sokat hangoztatott „békés kezdeményezéseivel’; — a szocialista országok ké­pesek voltak bebizonyítani a világ, és mindenek­előtt Európa közvéleményének, hogy a feszültség enyhítésére ők törekednek komolyan és őszintén. S ha a NATO — Washington által diktált — közös politikája változatlanul, veszélyezteti is a konti­nens békéjét, van más út .is, amelyre Európa lépi hét. ENNEK AZ ÜTNAK első állomása az lehetne, ha a NATO hajlandó lenne elfogadni a szocialista országok, a Varsói Szerződés javaslatait: lemon­dana az erő alkalmazásáról, a fenyegetésről, nukleáris f egyverek It elsőnek történő alkalmazás ról. S az első állomás után sok újabb következhet ne addig, amíg el lehetne jutni a katonai tömbijj teljes felszámolásáig. Az évfordulón erről kelle: elgondolkodni Brüsszelben. Kis Csaba BEJRUT Kivonták a francia katonákat A tervezettnél egy nappal ko­rábban, már pénteken befejezték a Bejrútban állomásozó, 1250 fő-, nyi francia katonai egység kivo­nását. A nyugati négyhatalmi haderő kötelékébe tartozott fran­cia kontingens utolsóként, jóval •a brit, az olasz és az amerikai egységek után, hagyta el, adta át a libanoni rendőrség e célra szer­vezett alakulatának a bejrúti pol- [árháborús zöld vonal mentén ^foglalt állásait. ‘Háromszáz libanoni rendőrrel feyütt 40 újonnan érkezett fran- ja tűzsröneti megfigyelő is szol- az ütközőövezet­(Folytatás az 1. oldalról.) • dot kell fordítanunk a selejt csökkentésére, az anyaggal való takarékosságra. Kidolgoztunk egy új ösztönzési rendszert, amely­nek hatását máris érezzük. Nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy csökkentsük az importfelhaszná­lást. Gyárunkban sikeresnek ígérkező kísérletek folynak új ra­gasztóanyagok hazai gyártására. Ennek jelentőségét bizonyítja, hogy évente mintegy 100 tonna ragasztóra van szükségünk, 7,3 millió forint értéhben. Nem kö­zömbös tehát a sikerért folyó munka. O. L. Társadalombiztosítási tanácsok alakulnak fr,t$óoz sAí^ertr-áHignsti^cáírc^zi'^d- lami Bér- és Munkaügyi Hivatal ielnöke, .továbbá Csehák. Judit.,és Sólyom Ferenc, a fezÖT titkárai tegnap a Parlamentben tájékoz­tattak az újságírókat a társada­lombiztosítási és a munkavéde­lem irányításának korszerűsíté­séről, amelyről az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, illetve a Minisztertanács határozata intéz­kedik. Utaltak arra, hogy a társada­lombiztosítás irányítását 1950 óta a szakszervezetek látták. el, ha­sonlóképpen — más társadalmi szervek és a tanácsok közremű­ködésével — a munkavédelmi te­vékenységet is a szakszervezetek irányították. Feladataikat jól vé­gezték, jelentős eredményeiket ér­tek el. A társadalmi változások­kal azonban mind több állami feladat is a szakszervezetekre há­rult. Az ötvenes években még csupán a bérből és fizetésből élőkre terjedt ki a társadalom- biztosítás, vagyis arra a rétegre, amelynek érdekvédelmi és ér­dekképviseleti feladatait is a szakszervezetek látják el. Azóta azonban a társadalombiztosítást lényegében az egész társadalom­ra kiterjesztették. A döntéseknek megfelelően 1984, július 1-től az eddigi SZOT Társadalombiztosítási Főigazga­tóság Országos Társadalombizto­sítási Főigazgatóságként a Mi­nisztertanács közvetlen irányítá­sa alá kerül, ugyancsak július 1- től a Minisztertanács irányítása alá vonják az Országos Munka­védelmi Főfelügyelőséget. Mind­két szerv erőteljesen támaszko­dik az érdekképviseleti szerveik, mindenekelőtt a szakszervezetek véleményére, kezdeményezései­re, állásfoglalásaira. Újra meg­alakítják az Országos Társada­lombiztosítási Tanácsot, aminek tagjai sorában háromnegyed részben az érdekképviseleti szer­vek — több mint fele arányban a szakszervezetek képviselői — fog­lalnak helyet, ez a szerv társada­lombiztosítással összefüggő ja­vaslatokat tér jeáit ielő^l'-Vefénne- nyezi az Országos Társadalombiz- j tosítási Főigazgatóság tervezett intézkedéseit, ezen a fórumon egyeztetik a lakosság különböző rétegeinek érdekeit. Az Országos Társadalombizto­sítási • Tanács önkormányzattal rendelkezik, maga választja tiszt­ségviselőit. A megyei társadalom- biztosítási igazgatóságok mellett szintén társadalombiztosítási ta­nácsok működnek majd hason­lóan demokratikus alapokon. A munkavédelem állami irá­nyításával az ilyen jellegű szak- szervezeti érdekvédelmi felada­tok is tpvább nőnék. A 247 hiva­tásos munkavédelmi felügyelő ál­lami státuszba kerül. A társadalombiztosítás irányí­tási rendszerének korszerűsítése a lakosság szempontjából nem jelent változást. A különféle ügye­ket helyileg ugyanott intézik, mint eddig, az ügyek intézésében za­varok még átmenetileg sem kelet­kezhetnek, és senkinek a jogai nem csorbulhatnak. A társada­lombiztosítási szabályokban — említett korszerűsítéseken kívül — semmiféle változás nincs. To­vábbra is megmarad a MÁV Nyugdíjintézete, a vasutasok tár­sadalombiztosítási osztálya, s más hasonló intézmények. A tár­sadalombiztosítás, valamint a munkavédelem egységes állami irányításának megteremtése nem érinti a szakszervezeteknek és más érdekképviseleti szerveknek a társadalmi ellenőrzésben be­töltött szerepét. A társadalombiz­tosítási és munkavédelmi appa­rátusban dolgozók helyzetét sem változtatja meg a korszerűsítés. A változások egyedüli célja, hogy a munka hatékonyabbá . váljék, vagyis az állami feladatokat az állami szervek, az érdekvédelmi «.teendőkét pedig a társadalmi szervezetek lássák él. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ® A kecskeméti nemzetközi sakkverseny 5. fordulójának eredményei A csoport: Sárosi—Kormányos 0:1; Bany—Pekarek 1:0; Brandies —Hevér döntetlen. Vezet: Brandies 4 ponttal. B-csoport: Hercog—Kamarás 1:0; Kállai—Jasnikowski 1:0; Filep— Stefanov 1:0; Pólyák—Gottardi 0:1; Ábel—Faragó 0:1. Vezet: Kállai 5 ponttal. ® KSC-győzelem az MNK-ban Pénteken a Sportcsarnokban megkezdődött a férfiröplabda MNK háromnapos körmérkőzéses döntője. A nyitányon a' papíformának megfelelő eredmények születtek. A bajnok' Tungsram 3:0 (5, 13, 1) arányban győzte le a Bp. Honvéd együttesét, a kupát védő Kecske­méti SC ugyancsak 3:0 (0, 6, 14) arányban * nyert a MALÉV ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents