Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

1984. március 31. • PETŐFI NÉPE • 3 MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA A MÁSÖDIK VILÁQHÁBC^Íf^tAj NEGYVEN ESZTENDEJE A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL Illúziók fogságában Határozatok és megbízatások összhangja Hazánk történelmében 40 esztendővel ezelőtt számos je­lentős esemény zajlott le: a német megszállástól az ország felszabadulásának megkezdéséig. Milyen volt mindezek poli­tikai előzménye — erre tekint vissza az évforduló alkalmá­ból az alábbi írás. Alig néhány héttel a második világháború kitörése előtt, 1939- ben gróf Teleki Pál miniszterel­nök levelet írt Hitlernek, amely­ben kifejtette, hogy egy általá­nos háború esfetén Magyarország a maga politikáját a tengelyha­talmak politikájával fogja össz­hangba hozni. Ehhez hozzátette: „Nem lehet azonban kétséges, hogy1 e politikához alkalmazkodá­sunk semmi esetre sem ejthet csorbát szuverenitásunkon, amely alkotmányunkban van megteste­sítve és nem emelhet akadályo­kat nemzeti céljaink megvalósí­tása elé.” A „nem hadviselés” tévútja Külpolitikai program volt ez, elég világos megfogalmazásban. Ez érvényesülni tudott mindad­dig, amíg a háború Délkelet- Európát el nem érte, de csak úgy, hogy egyre nagyobb enged­ményeket kellett tenni. A máso­dik bécsi döntés után már a ma­gyar kormány azt is megtette, amit Lengyelország esetében még megtagadott: átengedte területén az ún. német tankcsapatokat Ro­mániába. Ugyanakkor csatlako­zott a tengely szövetségi rendsze­réhez: 1940. november 20-án alá­írta a háromhatalmi egyezményt. Mindez arra késztette a brit kormányt, hogy kijelentse: amennyiben a magyar kormány más szövetséges vagy baráti or­szág ellen német csapatokat át­enged területén, akkor megsza­kítja a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal; ha pedig maga is részt vesz katonai akcióban' a németek oldalán, akkor Nagy- Britannia hadat üzen. A háború felé ; f. Amikor ez a kijelentés elhang­zott, Mussolini már megkezdte nem sok sikert hozó háborúját Görögország ellen. A német be­avatkozás várható volt, s 1 ebben kulcsszerepe lett volna Jugoszlá­viának: annak az országnak, amelyre a brit üzenet elsősorban vonatkozhatott. A Teleki-kor­mány megpróbálta kivédeni a veszélyeket a jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés megköté­sével. Amikor azonban 1941 már­ciusában Belgrádban megdöntöt­ték a németbarát kormány ural­mát és Hitler a balkáni hadjára­tot Jugoszláviára is kiterjesztet­te, a magyar politikai és katonai vezetés már nem volt képes — illetve nagy része nem is akart — ellenállni annak a német ké­résnek, hogy magyar területekről is támadás induljon. Az a csábí­tás is benne rejlett ebben, hogy a magyar hadsereg bevonuljon az egykor Magyarországhoz tar­tozó területekre. Teleki látta' mindennek ka­tasztrofális következményeit, és 1941. április 3-ára virradó éjjel öngyilkos lett. A Wehrmacht 6-án megkezdte támadását Jugoszlávia ellen, magyar területről is. Ugyanaznap a brit kormány meg­szakította a diplomáciai kapcso­latokat Magyarországgal. Április 11-én a magyar hadsereg bevo­nult Jugoszláviába. Alig két hónappal később, jú­nius 22-én a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót. Né­hány napig úgy tűnt, sikerül kj- vül maradni a háborún. Az elő­készületek idején ugyanis Hitler nem tervezte Magyarország ka­tonai részvételét a szovjetetlenes háborúban, s Bárdossy, az új mi­niszterelnök, egy ideig szem előtt tartotta Teleki örökségeként azt a katonai doktrínát, hogy a ma­gyar hadsereg épségét meg kell őrizni a háború végéig- így nem ajánlotta fel azonnal az önkéntes csatlakozást a hadjárathoz. A fo­kozódó német nyomás, a félelem, hogy Románia és Szlovákia elő­- nyösebb pozícióba' kerül Berlin­ben, s ez esetleg a bécsi dönté­; sek - i revízióját 'eredményezheti, azoknak a katonai és politikai erőknek a pozícióját erősítette, amelyek a háborút akarták, fgy aztán a június 26-i kassai provo­katív bombázás elegendő ürügy­nek látszott arra, hogy a Bár- dossy-kormány hadba lépjen a Szovjetunió ellen. Bezárul a kör Ez a háború — mint ahogy a kormány asztalára került több jelentés is leszögezte — nem vál­tott ki lelkesedést a magyar la­kosság körében. A nemzetközi erőviszonyok alakulása pedig —- a kezdeti nagy német sikerek el­lenére — hamar arra késztette a kormányt és Horthyt is, hogy megpróbálják a harcoló magyar hadtestet kihozni a szovjet front­ról. Ettől kezdve a német—ma­gyar kapcsolatok egyik jellegze­tes vonása lett, hogy a németek mind több katonát kértek, a ma­gyar kormány pedig mind keve­sebbet kívánt adni. A vita min­dig a németek javára dőlt el. Minden szempontból katasztro­fális következményekkel járt Ma­gyarország belépése a szovjetel­lenes háborúba. Megbukott a ma­gyar katonai doktrína: 1942-ben már a kétszázezres második ma­gyar hadsereg frontra küldéséről született döntés. Ez erősítette a félelmet a szomszédos németbarát országok formálódó új kisantant törekvéseivel szemben. A Szov­jetunió megtámadásával Magyar- ország szembekerült azzal a nagy­hatalommal, amely korábban el­ismerte bizonyos' magyar területi követelések jogosságát. 1941. de­cember 6-án Nagy-Britannia ha­dat üzent Magyarországnak, s hat nappal később a Bárdossy- kormány hadiállapotban levőnek nyilvánította az országot az Egye­sült Államokkal. A kör bezárult és ez magával hozta Bárdossy László bukását is 1942 márciusá­ban. Az új miniszterelnök, Kállay Miklós, azzal a megbízatással kezdte működését, hogy újabb kötelezettségeket nem vállal, s ha a háborúban az antifasiszta hatalmak erőfölénye sikerekben is megmutatkozik, megkezdi a nyugati hatalmakkal való fegy­verszünet titkos diplomáciai elő­készítését. A magyar megbízot­tak azonban minden alkalommal azt a választ kapták, hogy „amíg Magyarország szövetségeseink el­len harcol és a tengelyt támo­gatja, nem" számíthat sem rakön- Szenvre, sem kíméletre”. Ennek a formulának a /megváltoztatá­sát csak akkor vették fontolóra, amikor Szent-Györgyi Albert sze­mélyében a demokratikus ellen­zék képviselője jelentkezett Isz­tambulban, a szövetségeseknél, s amíg Londonban élt olyan elkép­zelés, hogy Magyarországon a de­mokratikus érők, az adott körül­mények között, kormányképes al­ternatíváját jelentik a horthysta hatalomnak. < A Kállay-kormány ugyanakkor szárnyaszegett próbálkozásokat tett, hogy kivonja hadseregét a keleti frontról. A hitlerista veze­tés gyanakvása és ellenkezése miatt azonban a legcsekélyebb si­ker nélkül. RÁDIÓJEGYZET Tűnődés a tünetekről Mi okozza a tavaszi fáradtsá­got ? A tavasz. Azaz egészen pon­tosan: a március elején megin­duló, fokozott ultraibolya-sugár­zás, ami bizonyos mértékig ugyan kedvező hatással van a szerve­zetünkre — a bőrszövetekben rejtőző elővitaminokat vitami­nokká változtatja —, ám oly mértékben is aktivizálhatja ideg- rendszerünket, illetve belső elvá­lasztási mirigyeink működését, ami már nem kívánatos. Külö­nösen azoknak, akiknek problé­májuk- van a pajzsmirigyükkel. Tehát a hormonelválasztás aZ ultraibolya-sugárzás hatására kj- sebb-nagyobb mértékben fokozó­dik, s a vérkeringésbe jutó na­gyobb mennyiségű hormonok Okozzák az úgynevezett tavaszi fáradtságot. Ilyenkor természete­sen a nemi hormonok is „kitesz- nék magukért”, ezért is szokás a szerelem évszakának titulálni a tavaszt... Hogy honnan tudom mindezt? Egyrészt a saját bőrömön tapasz­talom. Mármint a tavaszt és ha­tásait. Ami pedig a részletekbe menő magyarázatot illeti; hall­gattam a rádió Mindenki iskolá­ja című műsorát szerdán, amely­ben dr. Gács János egyetemi, ta­nárral beszélgetett Tarnay Márta. Tőlük tudom a fentebb említet­teket. Sőt, sok minden mást is, ami e félórás adásban elhang­zott. Például azt, milyen káros hatása van a dohányzásnak: egyebek mellett érelmeszesedést, gyomorfekélyt, a koncentráló ké­pesség csökkenését, a vér alvadé- konyságának megváltozását, s a hölgyek esetében a fogamzásgát­ló szerek (pirulák!) és a cigaret- tázás együttesen agytrombózist is okozhat. Szó esett továbbá ar­ról, hogy ma már nem kimon­dottan felnőtt betegség a gyomor­fekély, egészen fiatal (tizenéves) korban is egyre gyakoribb. A láz pedig lényegében a szervezet vé­dekezése a kórokozókkal szem­ben, ugyanis felgyorsítja az anyag­cserét, miáltal aktívabbá válnak az immunrendszerek, a védőanya­gok. Ám ha sokáig tart a láz, ko­moly károkat is okozhat az em­beri szervezetben, ezért szüksé­ges a csillapítása, amire egyéb­ként nem jó megoldás az izzasz­tás, helyesebb a forró testet hi­degvizes ruhába göngyölni, majd néhány perc múltán kitakarni, mert ilymódon a hőtől kevés fo­lyadékveszteséggel szabadul meg a szervezet... Sok hasznos tanáccsal szolgált a Mindenki iskolája, igaz jónéhá­nyat már ismertem közülük, ha nem is a rádió jóvoltából, de se­baj, gondoltam, elvégre az ismét­lés a tudás anyja. S bizonyára így voltak ezzel a kedves rádió- hallgató osztálytársaim is. Elvég­re a legfontosabbról', egészségünk megőrzéséről volt szó. És MIN- DENKInek készült a műsor, még az újszülöttnek is, akinek köztu­dottan minden új... Egy valáhút azonban most sem értek: miért kapta a Mindenki iskolája ez alkalommal azt az al­címet, hogy Tűnődés a tünetek­ről belgyógyász szemmel? A bel­gyógyászt értem: dr. Gács János­ra vonatkozott. Viszont ő nem tűnődött, hanem szakszerűen ma­gyarázott, konkrét esetekről be­szélt, megszívlelendő tanácsokat adott. S mennél tovább tűnődöm a Tűnődés a tünetekről alcím fö­lött, annál inkább meggyőződé­sem, hogy csupán a hangzatosság kedvéért született, vagyis félre­vezető. Sőt: nem is igaz. S mint minden efféle címmanipuláció, nem feljavítja, „karátozza”, ha­nem éppen ellenkezőleg: kicsit devalválja a valódi tartalmat, azaz a hallottakat. Persze annyi­ra azért nem (még szerencse!), hogy a nyilatkozó belgyógyász ta­nácsainak igazságtartalmát is — csak ezért — megkérdőjelez­zük ... k. e. Átmentési kísérletek Az angol—amerikai hadsereg szicíliai partraszállása után, az olasz kapituláció előkészítésének időszakában Kállay felajánlotta Magyarország feltétel nélküli ka­pitulációját a szövetségeseknek. Az USA és a- Szovjetunió tudtá­val titkos megállapodás jött lét­re Nagy-Britannia és Magyaror­szág között arról, hogy megfelelő időben a magyar kormány nyil­vánosan is bejelenti kapituláció­ját, s addig is megtesz mindent, ami szükséges a lépés előkészíté­sére. • Kállay miniszterelnök úgy vél­te, hogy ezzel a legfontosabbat elérte: Magyarországot kihúzzák az ellenséges országok listájáról, és ícellő óvatossággal elkerülhető a német megszállás is. Vagyis ki­várható a szövetséges haderő megérkezése anélkül, hogy az el­lenforradalmi rendszer összeom­lana. Ha pedig a keleti fronton harcoló haderő kivonása is sike­rülne, akkor a politika fő célja, a rendszer átmentése még in­kább lehetséges volna, hiszen megszűnne az ok, amiért a szov­jet hadsereg Magyarország terü­letére lépne. Az illúziók oly, mér­tékű eluralkodása volt ez a kül­politikában, hogy más eredmé­nyé,’ihint'a kudarc, ném is lehe­tett. Ezek után 1944. március 19-én bekövetkezett a német meg­szállás. A Kállay-kormány he­lyébe lépő Sztójay-kormány pe­dig már mindent megtett, hogy kielégítse Hitler katonai, gazda­sági és politikai igényeit. Juhász Gyula Számítástechnikai klub felnőtteknek Minden . határozat annyit ér, amennyit abból végrehajtanak. Ez a bölcsesség érvényes a pártalap- szervezetekre is. ahol eldől, mit és hogyan sikerül megvalósítani az elképzelésekből. A pártmegbízatá­sok teljesítése szorosan összefügg a hozott döntésekkel. Ezekről be­szélgettünk Bodnár Pállal, a kecs­keméti Közúti Építő Vállalat párt- alapszervezetének titkárával. — Amikor 1981-ben megválasz­totta párttagságunk a vezetőséget, a vállalatnál meglehetősen rossz volt a hangulat. Az okát mi ma­gunk is tudtuk. A magas termelé­si érték előállítása ellenére nem volt nyereség, éppen hogy állva maradtunk. Akkor fogalmaztuk meg: a döntő feladat a gazdaság- politikai agitáció, a vezetők be­számoltatása, az elemzés, az ellen* .őrzés. IE stratégiai cél érdekében születtek meg az alapszervezet határozatai. A végrehajtást segítette, hogy az utóbbi három évben több fiatal diplomás párttag került vezetői posztra, így a vállalkozási, az anyag- és szállítási, a közgazda- sági és szervezési osztályvezetők, illetve a főkönyvelő. Túl ezen, ki­alakult egy elvszerű, demokratikus légkör a pártalapszervezetben. — A vezetőségi' üléseken, tag­gyűléseken, termékeny, olykor heves viták zajlottak, amelyek során kikristályosodtak a tenni­valók. Jó a kapcsolatunk az igaz­gatóval; Alapelvünk: nem vele szemben, hanem vele közösen kell megoldani a feladatokat. A hatá­rozatok és a megbízatások össz­hangjára nagy figyelmet fordí­tunk. Az éves munkatervben, ép­pen a határozatok alapján, ponto­san megfogalmazzuk a géptelep, az I. számú főépítés vezetőség és a központ pártcsoportjainak felada­tát. A pái*csoportok kijelölik a fe­lelősöket. Év közben a taggyűlé­seken, a pártcsoport-értekezlete- ken többször visszatérünk a teen­dőkre, s párttagjainkat beszámol­tatjuk. Év végén a beszámoló taggyűlésen személyre szólóan, minden kertelés nélkül értékeljük a munkát. Volt rá példa, hogy a kommunisták felálltak és kijelen­tették: amit’ez vagy az az elvtárs tett, kevés, több tellene tőle. A megbíráltak kivétel nélkül javí­tottak munkájukon. Rendkívül nagy segítséget je­lentett a pártalapszervezet _ tevé­kenysége a gazdasági vezetők szá­mára. Igeíz, munkatervük 70 szá­zalékában gazdasági feladatok politikai támogatása szerepelt. Többek között: a bérezés, a szál­lítás, a létszámgazdálkodás, az anyagköltség-megtakarítás, a ter­melékenység, a gépkíhasználas. A vállalat már a következő évben megerősödött, s azóta évente je­lentős nyereséggel zárnak. — Mondanom sem kell, ez nem ment egyszerűen. Sok gonddal, bajjal kellett megbirkózni, embe­ri gyarlósággal megküzdeni. A pártvezetőség, a kommunisták szi­lárdan álltak a lábukon. A mód­szerünk bevált, sőt tovább is fej­lesztettük. A pártvezetőség ülései­ről emlékeztetőt készítünk, ame­lyet eljuttatunk a gazdasági veze­tőknek. Tesszük ezt annak ellené­re, hogy naponta szinte mindent megbeszélünk az igazgatóval. Ami új a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat pártmunkájában, az más alapszervezetek számára is ajánlható. A határozatokban nemcsak a felelősöket jelölik meg, hanem azt is, hogy ki ellenőrzi és segíti azok munkáját. Ez bizton­ságot ad annak, aki a feladatot végrehajtja, de a pártalapszerve­zet számára is. — Szükség van erre, hiszen mi, útépítők nagyon nehéz esztendő előtt állunk. Többet és jobban kell dolgozni az idén ugyanannyi pén­zért, s emellett meg kell alapozni a jövőt is. Az alapszervezetünk­nek az a véleménye: a műszaki értelmiség szellemi kapacitására építhetünk az új módszerek, tech­nológiák kidolgozásában. Renge­teg a tartalék ezekben a fiatalok­ban, fel kell szabadítani alkotó­kedvüket. Mi magunk is ösztönöz­zük őket. A pártmunka, a határozatok gyakorlati megvalósítása nem könnyű feladat. A kecskeméti KÉV kommunistái azonban sike­resen, jól alkalmazkodva a gazda­sági tennivalókhoz alakították ki munkastílusukat, módszerüket. Gémes Gábor „Elcsúszott” a TÜZÉP-alkalmazott Az első fokon ítélkező városi bíróság ítéletét súlyosbítva egy év és két hónapi szabadságvesz­tés helyett egy év és hat hónapi börtönben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte a Szegedi Megyei Bíróság Gémes István TÜZÉP- . alkalmazottat. Emellett két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásá­tól és kötelezte 137 000 forint jog­talanul felvett vagyoni előny megfizetésére. A megyei bíróság fellebbezés folytán foglalkozott az üggyel. Az ítélet jogerős. Gémes István 1980 óta volt a TÜZÉP alkalmazottja. Először a vállalat szegedi mintatermáben dolgozott vezetőhelyettesként, majd a Marx téri /önkiszolgáló áruház vezetője lett. A mintate­remben csúszópénz ellenében vett fel előjegyzéseket bizonyos hi­ánycikkekre és az önkiszolgáló áruházban is a neki juttatott anyagi ellenszolgáltatás fejében adott el kazánokat, radiátorokat, fürdőkádakat, szivattyúkat és egyéb keresett árukat. A vádlott és a tanúk beismerő vallomása szerint Gémes 26 személytől ösz- szesen' 137 000 forint csúszópénzt vett fel. Volt olyan ügyfele, aki­től. több alkalommal összesen 32 000 forintot kapott. A Neumann János Számítógép­tudományi Társaság megyei szer­vezetének vezetősége a legutóbbi ülésén a Szalvay Mihály Üttörö- és Ifjúsági Otthonban néhány hó­nappal ezelőtt üzembe helyezett Logi klub eddigi működésének ta­pasztalatait vitatta meg. A kimon­dottan fiatalok részére nyílt klub szinte napok alatt népszerűvé vált, hetente mintegy háromszázan ke­resik fel. Száz iskoláskorú rend­szeres látogató. Csak azért ennyi, mert a hamarosan szűknek bizo­nyult helyiségekbe nem férnek be többen. Gondot okoznak a szemé­lyi feltételek is. Az NJSZT vezetősége elhatároz­ta, hogy kezdeményezi a klub személyi állományának növelését. Üjabb számítástechnikai berende­zésekkel igyekszik bővíteni a gép­parkot. Ezek elhelyezésére úgy te­remt lehetőséget, hogy az ügyes­ségi játékoknak az úttörőház más részében kér helyet. Elhangzottak olyan javaslatok — sőt, felajánlá­sok is —, hogy a mikroszámító­géppel rendelkező vállalatok, in­tézmények, berendezésük szabad kapacitását bocsássák a Logi klub rendelkezésére. Igen fontos azonban az is, hogy a felnőttek, a középkorúak kor­osztálya körében terjedjen a szá­mítástechnikai kultúra. Az NJSZT vezetősége ezért elhatározta, hogy kezdeményezi egy felnőttek szá­mára nyíló számítástechnikai klub létrehozását. Ennek szervezését, gépparkjának beszerzését, üzemel­tetését, a MTESZ több tudomá­nyos egyesületének társulása alap­ján lehet megvalósítani. Ez a klub azonban önfenntartóvá válhatna a különböző számítástechnikai tanfolyamok rendezésével. A vezetőség végül úgy döntött, hogy az NJSZT mikroszámítógé­pek alkalmazásáról szóló előadás sál és bemutatóval vesz, részt az április közepén kezdődő megyei műszaki 'hónap rendezvényein. N. O. így is lehet(ne)! A kecskeméti Batthyány ut­ca enyhén szólva nem vetek­szik a fővárosi Váci utcával. Aki netán kételkedne állítá­somban: sétáljon végig mind­kettőn. Pesten könnyebben az utca végére ér, noha itt is, ott is építkeznek. Tenyérnyi fölvo­nulási helyről, a forgalmat alig-alig zavarva indulnak munkába Budapest belvárosá­ban, jókora területeket meg­szállva Bács-Kiskun megye székhelyén. (Jó lenne tudni, hogy a területfoglalási dijak különbözősége mennyire befo­lyásolja a pesti és az itteni építkezési stílust?) Az sem mellékes, hogy a híres korzón különösebb veszély nélkül szemlélődhet, sétálhat ifjú és idős, ha eltekintünk a kiraka­tok gutaütéses áraitól. A homok városában köny- nyen elképzelhető, hogy a re­mélt úticél helyett a kórház­ban, vagy a rendelőintézetben köt ki a boldogtalan. Ponto­sabban az élhetetlen. A körül­ményekkel ismerős ugyanis autóval közlekedik az ősi ut­cában. Vagy autóbusszal. A kocsiút ugyanis viszonylag jól járható. Gázvezeték elhelyezé­se, kábelfektetés után azonnal rendbehozzák az úttestet. A fölbontott járda hetekig-hóna­pokig csúfoskodhat. Néhány lapát betonnal helyrehozhat­nák a járda folytonosságát, de ezt is sajnálják. Nyilván úgy gondolják: az eltört csontok maguktól is összeforrnak, a babakocsiból kipottyant gye­rek legalább megszokja az élet nehézségeit, de a drága autóért netán kártérítést kell fizetni. Szóvátettem az ügyet a ro­konszenves építésvezető-he­lyettesnek. Beszámolt gond­jaikról és már-már azt vár­tam, hogy tehetetlenül szét­tárja karjait: „nem az én asz­talom”. Igaza is volna, mert az utak rendbehozása egy másik DUTÉP-részleg feladata. A fiatalember így okoskodott: az utánjárás több időt vesz el,, mintha magunk megcsináljuk. Másnap reggel a járókelők örömmel fedezték fel: a Bat­thyány utca egy kis szakaszán helyreállt a világrend, ismét balesetveszély nélkül közle­kedhetnek. H. N. ® Tóth Sándor felvétele még a gyors intézkedés előtt készült. fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents