Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

1984. március 29. • PETŐFI NÉPE • 3 A falusi körzeti orvosi ellátás jellemzői Rács-Kiskun megyében* ■Az egészségügyi ellátás jelen­tősége a lakosság életmódjának, munkaképességének alakulásá­ban egyre inkább nyilvánvaló. Sajnos, nem kis mértékben a né­pesség tartósan romló egészségi állapota miatt. Az érdekeltek véleménye A múlt év tavaszán — az egész­ségügyi infrastruktúra területi különbségeivel foglalkozó vizsgá­lat részeként — a megye körzeti orvosainak körében kérdőíves fel­mérést készítettem. Célja a kör­zeti orvosi ellátás tárgyi-szerve­zeti feltételeinek, az ezekben mu­tatkozó területi különbségeknek a leírása volt. A megye 105 községéből 102- től kaptam választ. Az orvosok szálnát tekintve: 73 százalékuk küldött vissza kitöltött kérdőívet. A feldolgozásnál a fő figyelmet a hátrányos helyzetű körzetekre fordítottam, illetve arra, hogy mely körzetekre jellemző a hát­rányos feltételek halmozódása. A hátrányos helyzet vizsgála­tánál az alábbi tényezőket vet­tem figyelembe: kedvezőtlen köz­lekedési, "kedvezőtlen hírközlési helyzet; alkalmatlan az orvosi rendelő épülete; nem megfelelően felszerelt rendelő; az egészség- ügyi alapellátás elemei közül a községben csak a körzeti orvosi ellátás és csak egy körzet talál­ható; nagy a betegforgalom, a ta­nyai népesség aránya meghalad­ja az 50 százalékot. Ha egy körzetre a fentiek kö­zül legalább három tényező jel­lemző volt, akkor az adott körze­tet halmozottan hátrányos hely­zetűnek tekintettem. Telefon? Közlekedés? A felmérésben részt vevő 115 körzet közül 38-ban, a körzetek 33 százalékában a körzeti orvosi ellátás kedvezőtlen feltételeinek halmozódását figyelhetjük meg. A felsorolt 7 hátrányos helyzetet előidéző-tényező közül 5 jellem­ző — például — Dunaegyházára, Ballószögre, Városföldre, _ Imre- -iih§gy?£, ?safi4Eftt>-í?ácsszőlősr^.; Az ■ orvosok a körzetek 43 százalékát (, ■tanítják • f többpldhilúan hátrányos ;. helyzetűnek. Néhány adattal szeretném szemléltetni ezen körzeteknek a helyzetét. Az orvosok megítélé­se szerint munkájukat legnagyobb mértékben a rossz közlekedési és hírközlési viszonyok akadályoz­zák. -21 orvosnak a lakásán, ket­tőnek a rendelőjében nincs tele­fon. A körzeten belüli mostoha közlekedési feltételek számos községben a szakorvosi ellátástól való jelentős távolsággal párosul­nak: A falusi lakosság több mint fele, vagyis a megye majd min­den harmadik lakosa csak 20 ki­lométernél távolabb találja meg a teljes körű szakorvosi ellátást. (Alapszakmákat tekintve ennél kedvezőbb a helyzet.) A szakor­vosi ellátás és a lakóhely közti távolságot tekintve Bács-Kiskun megye az ország egyik legrosz- szabb helyzetű megyéje. Felmérésünk szerint 20 község­ben nem megfelelő az orvosi ren­delő épülete. Az orvosok egyhar- mada szerint a műszerezettség hiányai akadályozzák a gyógyító tevékenységet, kifogásolták a mű­szerbeszerzés jelenlegi módsze­reit. (Kiskunmajsán, Kunszent- miklóson, Orgoványon, Császár- töltésen most épül új, korszerű rehdelő. Tágasabb helyre költö­zik a Bácsbokod-bácsborsódi. Né­hány év múlva lényegesen javul­nak a tiszakécskei feltételek is. A szerk.) • A Bács-Kiskun megyei falvak né­pességmegtartó képességéről befeje­zett vizsgálatot Összegező március má­sodik! tudományos tanácskozáson fog­lalta össze röviden a fenti tárgykör­ben végzett kutatást eredményeit a szerző. Közérdekű, értékes kiselőadá­sát némi rövidítéssel közöljük. © jónéhány községben elkelne ilyen modem egészséghez, a csávolyi. • Jól felszerelt a bócsai orvosi rendelő. Dr. Olasz Béla körzeti orvos munka közben. Az orvosok 42 százaléka jelölt meg a kórházzal való szakmai kapcsolatát nehezítő, akadályozó tényezőt: nagy távolság, a he­lyettesig. njegoldása, a , kprjházi .orvosok, .nem. megfelelő, gondol- jkpd^pa^stb^ £/: í i j:ii r ini-íJ I Homokhátság! gondok öt nagyon kedvezőtlen ellá­tottságé község közül négy a Ho­mokhátságon található. Szoros kapcsolat mutatható ki a közsé­gek lélekszám szerinti nagyságá­val: a 3000 főnél kisebb lélekszá­mú falvakban található a kedve­zőtlen helyzetű körzetek kéthar­mada. A kedvezőtlen helyzetű körze­teket abból a szempontból is vizsgáltam, hogy vannak-e köz­tük olyanok, amelyekben az egészségügyön kívüli —„települé­si, közlekedési, hírközlési — ked­vezőtlen feltételeket bizonyos fo­kig kiegyenlítik az egészségügyi ellátás jó tárgyi feltételei. Mind­össze hat ilyen körzet van: Lász- lófalva, Kunszállás, Füiopháza, Balotaszállás és Császártöltés 2 körzete. . A felmérés eredményeit össze­hasonlítottam Beluszky Pál és Síkos T. Tamás Bács-Kiskun me­gyei falutipológiai vizsgálataival. Az állapítható meg, hogy a hal­mozottan hátrányos helyzetű or­vosi körzetek a szerzők áltál elkü­lönített 4 alaptípus közül a „szél­sőségesen agrár jellegű, rohamo­san csökkenő népességű szór­ványtelepülések (tanyaközségek) ” típus -falvaiban koncentrálódnak. Teháit igaz, hogy az alapfokú in­tézményhálózat — közte a körze­ti orvosi ellátás — ezen falutípus községeiben is ki van építve, ez azonban más viszonyokat takar, mint például egy Duna-menti vagy bácskai községben: az or­vosok számára mostohább mun­kakörülményeket, a lakosság szá­mára az igénybevétel korláto­zottabb lehetőségeit. Kitekintés Ahhoz, hogy más megyék köz­ségeinek egészségügyi ellátásával összehasonlítsuk Bács-Kiskun megye községeinek egészségügyi ellátását, sem statisztikai adatok, sem megfelelő módszerek nem állnak rendelkezésre. így a kö­vetkező adatok is csak részleges információt adnak. Csak Békés és Szolnok megye előzi meg Bács- Kiskunt, ha azt vizsgáljuk, hogy a községek hány százaléka orvosi székhely. Előnytelen képet kapunk ellen­ben, ha azt vesszük figyelembe, hogyan alakultak a községek egészségügyi-szociális kiadásai a 70-e's évtized folyamán. 1972- ben Bács-Kiskun megye a me­gyék rangsorában a hetedik he­lyet foglalta el és 10 százalékkal magasabb volt az egy községi la­kosra jutó egészségügyi-szociális kiadás az országos átlagnál. Ez­zel szemben 1980-ban a 15. he­lyen állt a megyék rangsorában. (Elsősorban az arányok változ­tak, de nem csökkentek a falusi egészségügyi ellátásra szánt ke­retek. Az új megyei kórház épí­tése — amely közvetve a műkö­dési körzetben élőket is szolgálja — módosította az összképet. A szerk.) Az egészségügyi alapellátás nem­csak Bács-Kiskun megyéből van hát­rányos helyzetben az erőforrások el­osztásaikor. Ezt igazolja Levelűid Lász­ló írásából (Valóság, 1982. 5. szám) vett idézet is „A magyar egészségügy irányítása, problémamegoldó útke­resése is szinte reménytelenül kór­házcentrikus ... Nagyon fontos volna az alapellátás jelenlegi rendszerének és lehetőségeinek felülvizsgálata”. Orosz Éva az MTA Regionális Tudományos Osztálya tudományos munkatársa ÖNÁLLÓ EXPORTJOG, KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Termelők a külpiacokon Jelenleg 226 vállalat és szövet­kezet foglalkozik * külkereskede­lemmel; ebből — leszámítva a szakkülkereskedelmi vállalato­kat — az önálló külkereskedel­mi jogot kapott termelő, keres­kedelmi és szolgáltató szerveze­tek száma eléri a száznyolcva­nat. A külpiaci önállósítás folya­mata az utóbbi években gyorsult fel, 1981 óta több mint 60 válla­lat és szövetkezet kapott enge­délyt arra, hogy maga intézze külkereskedelmi ügyleteit. A ta­pasztalatok — amelyek összessé­gükben kedvezőek — arra utal­nak, hogy mindenekelőtt azok a vállalatok tudnak élni az Új le­hetőséggel, amelyek korábban is szervezetten és előrelátóan gaz­dálkodtak. Ezek viszonylag rövid idő alatt számottevően bővítet­ték a kivitelt. Bebizonyosodott az is, hogy mivel a termelők érzé­kenyebbé váltak a piac igényei iránt, a korábbinál tudatosabban törekednek a választék bővítésé­re, a minőség javítására, s a csomagolás korszerűsítésére. A Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát négy éve ka­pott önálló külkereskedelmi jo­got, s ezalatt mintegy háromszo­rosára növelte kivitelét. A kom­binát tőkés exportja a múlt esz­tendőben meghaladta a 70 millió forintot. Az önálló exportjoggal rendel­kezők nem minden esetben hoz­nak létre saját külpiaci szerve­zetet, mert ha előnyösebb szá­mukra, esetenként továbbra is a Nemzetközi tanácskozás a történelem tanításról Hazánk látja vendégül ápri­lis 3. és 6. között a szocialista országok 10. nemzetközi törté­nelemtanítási szimpóziumát. Észtergomban a Tudomány és Technika Háza és a Tanítókép­ző Faiskola ad otthont a Mű­velődési Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet közös rendezvényének, amely­re Bulgáriából, Csehszlovákiá­ból, Kubából, Lengyelország­ból, Mongóliából, az NDK-ból, a Szovjetunióból és Vietnam­ból érkeznek pedagógiai szak­emberek. A két évenként más-más szocialista országban rendezett konferencia lehetőséget ad a történelemtanításban elért eredmények és gondok kölcsö­nös megismertetésére, a tudo­mányos véleménycserékre, va­lamint a kétoldalú oktatásügyi kapcsolatok erősítésére. A mostani szimpóziumon „A tár sadalmi formák fejlődésének tanítása” címmel tartanak vi­tát. Három szekcióban 50 elő adás hangzik majd el. A szak emberek a fővárosi és az esz­tergomi iskolákban bemutató­órákat is megtekintenek. Érdé késnék ígérkezik az itthon is újszerű esztergomi képtár-óra, amelynek során a képzőművé­szeti alkotások segítségével is­merkednek a diákok egy-egy történelmi korszakkal. ELEGENDŐ ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS — KEVÉS CSERÉP ÉS TÉGLA Január-februári áruforgalmi mérleg Ä Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első két hónapjában mintegy 66,5 milliárd fo­rint értékű árut adtak el a kiskereskedelmi hálózatban. A január—februári forgalom folyó áron 10,9 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A februári áruellátásról a je­lentés megállapítja, hogy összes­ségében kielégítő volt. Húsból és húskészítményekből a január 23-i áremelést követően a kereslet mérséklődött — a vevők inkább az olcsóbb termékeket keresték, s ebből az igényeket többnyire ki­elégítette a kereskedelem. To­vábbra is folyamatos volt az ellá­tás halból, tojásból, tejből és tej­termékekből. A téli tárolású zöld­ség- és gyümölcsfélékből volt ele­gendő. s megjelentek a primőr­áruk is. A fővárosi szabadpiaco­kon burgonyából. 14, gyümölcsből 21, zöldségfélékből 52 százalékkal többet kínáltak, mint tavaly feb­ruárban. Az árak viszont 15 szá­zalékkal magasabbak voltak, mint a múlt év azonos hónapjában. Javult az ellátás a korábbiakhoz képest háztartási vegyiárukból, főként a hazai termelés növeke­désének eredményeként. A mosó­szer-ellátás megfelelőnek bizo­nyult, bár a nagy csomagolású To­miból időnként nem volt elegen­dő. A kozmetikai cikkek közül dezodorokból, borotvakrémekből és hajlakkokból nem volt kellő választék. Élénk volt a ruházati cikkek iránt az érdeklődés, a hónap kö­zepén megtartott téli vásár ideje alatt 1,2 milliárd forint értékű árut értékesítettek 770 millió fo­rintért, az árkülönbözetet a lakos­ság takarította meg. A kínálat összetétele az előző hónapokéhoz hasonló volt. Gyapjú méteráruk­ból, kötöttárukból és csecsemőru­házatból a keresletet időnként és helyenként változatlanul nem tud­ták kielégíteni. A vegyes iparcikkek közül ele­gendő mennyiségben és választék­ban kínált a kereskedelem szi-- lárdtüzelésű tűzhelyeket és kály­hákat, füstcsöveket, épület- és bútorvasalást. Javult az ellátás kerti szerszámokból, viszont vál­tozatlanul nem volt elegendő szeg, csavaráru, zár és lakat, továbbá fürdőkád. A híradástechnikai ké­szülékek nagy részéből kielégítet­ték. az igényeket, viszont változat­lanul hiánycikk a színes televízió. Ugyancsak nem tudta kielégíteni a kereskedelem a keresletet mély­hűtőből, hűtőszekrényből, automa­ta mosógépből. A bútorok közül kárpitozott garnitúrából volt ele­gendő, viszont szekrénysorokból, elemes és konyhabútorokból több is elkelt volna. Élénk volt a februári kereslet a tüzelőanyagok iránt. Különösen sokat értékesítettek a TÜZÉP-ek szénből, lignitből és brikettből. Minőségi szenekből változatlanul nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit. Az építőanyagok közül a ce­ment- és mészkínálat jó volt, ja­vult az ajtó- és ablakkeretek vá­lasztéka. ezzel szemben téglából, cserépből, s esetenként vasbeton­gerendából változatlanul hiányok voltak. ÜDVÖZLET GRÚZIÁBÓL (4.) A vendégszeretet köztársasága Nem a grúz állami idegenfor­galmi bizottság elnökétől értesül­tem először róla, hogy kevés olyan szép része van a világnak, mint Grúzia. Állítólag az Ür megfe­ledkezett róluik a teremtés nagy munkájában, s hogy jóvátegye hi­báját, a saját tartalékolt földjét adta kárpótlásul. Ennél hihetőbb az a történet, amelyet a görög mitológia is va­lószínűsít. Az argonauták vitorlá­sokon utaztak ide a boldogságot hozó aranygyapjúért. Ma másért •érkeznek a turisták messze or­szágokból — erről beszél Levan Mataradze, az Intertourist grúziai vezérigazgatója az Iveria Hotel legfelső emeletének különtermé­ben. A hegyek és völgyek köz­társasága sok érdekességet tar­togat. • Az ország háromnegyedét he­gyek borítják, 11 csúcs ötezer mé­ternél magasabbra nyúlik. Egye- dlülá'lló környezet fogadja a szik­lamászókat és sízőket. Vadregé­nyes a táj. Az idegenforgalom már a múlt században fölfedez­te a Kaukázus és a szubtrópikus övezet természeti csodáit. A Fe­kete-tengeri fürdőhelyek Bács- Kiskun testvérmegyéje, a Krím- félsziget partvidékéhez hasonlít­hatók. Több mint ötezer védett műemléket, tartanak nyilván. Nem ritkák a 6Ö0—800 éves erődítmé­nyek, várak romjai sem. Modern látnivaló a zemo-avcsalai vízi erőmű, amely a Kaukázus első ilyen létesítményeként készült el 1927-ben. Tbiliszi határában 50 hektáros falumúzeum őrzi az életmód múlt emlékeit. A hegyvidéki keleti te­rületeken főleg kövekből, nyuga­ton inkább fából építettek lakó­házakat az idegenvezető szerint. De egyaránt megtalálhatók a 9 Levan Mataradze az In- tourist grúziai vezérigazgatója, az állami idegenforgalmi bizott­ság elnöke. vendégszeretet fönnmaradt jelei­ként a földbe mélyített bortáro­lók, jókora cserépedények és : a vendégszobák. Nyolcadik' éve nyitotta meg kapuit ez a skan­zen, a tervek szerint 300-ra bőví­tik az épületek számát. A meg­levők egy része már most is bú­torzattal együtt várja az érdek­lődőket. Volt idő, amikor tömegesen hagyták el otthonaikat a hegyi­lakók. Magához vonzotta a mun­kaerőt a völgyek ipara, mezőgaz­dasága, a városok megannyi gyá­ra, fejlődő szolgáltatása. A szívó-- erő csökkent a mezőgazdaság gé­pesítésével, s az életfeltételeket kiegyenlítő törekvésekkel. Utak vezetnek a hegyekbe, villany vi­lágít a magaslati településeken is, lakóházak épülnek és azadott­szakkereskedelmi vállalattal mű­ködnek együtt. A Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat — amely évente mintegy 3500—4000 tonna jól értékesíthető tollat dolgoz'fel — a TERIiMPEX-szel együtt szer­vezi az értékesítést. Elsősorban Franciaországba, Svájcba és az NSZK-ba exportálják a kecske­méti tollat. A termelők a közvet­len piaci tapasztalatokat felhasz­nálva korszerűsítették a tollüze- met; legigényesebb vásárlóik igé­nyeinek kielégítésére automata mosó-, keverő- és töltőgépsorokat helyeztek üzembe. A Rekard Győri MEZŐGÉP Vállalat szintén az olyan cégek között van, amelyek saját kül­piaci szervezetét egyelőre nem akarnak létrehozni, ám termékeik — az ipari gépekben, járművek­ben felhasználható kardánok — alkalmazóival közvetleh kapcso­latot teremtettek. 9 Kirándulók keresik fel a falumúzeum egyik lakóházát. Ságoknak megfelelő ipar foglal­koztatja a jelentkezőket. Hozzá­járul az elvándorlás csökkenté­séhez a téli turizmus megterem­tése. Többet szeretnének megmu­tatni vendégeiknek a vadregényes hegyekből is. A Kaukázus ormai között ve­zet, időnként kitáruló távlatot nyújtva, a Grúz Hadiűt. Lírai szárnyalással szól róla az úti­könyv is: „Az ember csodálattal és hódolattal néz fel a sziklacsú­csokra, úgy érzi, mindegyiknek külön legendája van. S szinte félve szemléli a vad sodrású, taj­tékzó folyókat. Nem csoda, ha Lermontov hőse, a megváltást ke­reső Démon a Kaukázus fölö't átrepülve megállt itt... ” Cseh'v újságíróként járt erre, s levelé­ben arra biztatta szerkesztőjét, hogy „adja el a házát, ha kell az újságját is, és az árából feltétle­nül utazzon ide”. A kétszáz kilo­méternél hosszabb út mentén egyelőre három szálloda talál­ható, bővül a kempinghálózat, bevonják az ellátásba a hegyvi­déki házakat, s grúz ételkülönle­gességeket kínálva úgynevezett „ínyenc-kőrút” szervezésére is készülnek. Jól mondja Levan Mataradze: a turizmus nem csupán pihenés. Hozzásegít ahhoz, hogy többet tudjunk meg egymásról. A sok­ban egyedülálló természeti adott­ságok nemcsak a kikapcsolódást szolgálják, hanem sajátos gazda­sági feltételeket is jelentenek. A grúzok és magyarok életében egy­aránt fontos szerepet játszik az asztal. ‘Mindenekelőtt az élel­miszerprogram teljesítését téte­lezi fel, hogy gazdagon lehessen teríteni. Ez a köztársaság adja a Szov­jetunió teatermésének 96 száza­lékát. Egyetlen kiló teához a nö­vény háromezer levelét kell le­szedni. A kézi munka gépesíté­sére itt hozták létre az első kom­bájnokat. Kiváló minőségre tö­rekszenek a nagy hagyományra alapozódó szőlőtermelésben, fej­lett a kertészeti kultúra. Beérik a citrom, narancs, mandarin is. Az éghajlati adottságokhoz" alkal­mazkodva foglalkoznak a gabo­na és kukorica művelésével, ál­lattenyésztéssel.' Több ágazatban új, ösztönző formákkal kísérle­teznek. Tanulmányozzák és hasz­nosítják a magyar tapasztalato­kat is. A Szovjetunió idegenforgalmi .mérlege szerint Grúzia a harma­dik legjelentősebb köztársaság. A grúz statisztikában hazánk az első öt ország között foglal he­lyet: A turizmusnak is köze van hozzá, hogy többet tudjunk en­nek a földnek lakóiról, akik Euró­pa és Ázsia határán ablakot nyit­nak keletről nyugatra és viszont. Halász Ferenc (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents