Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. március 29. I TUDOMÁNY ■ TECHNIKA CIZ Az első félév sikert ígér Nem először számolunk be lapunkban a Kecskeméti Óvónőképző Intézet és a Bajai Tanítóképző Főiskola közös kísérletéről, amelynek keretében 'közelítik az óvónő- és a tanítóképzést. A kísérlet lényege az, bogy a pedagógusjelölteket a 3—10 évea korú gyermekek nevelésére készítik fel. így részint egységesebbé válhat a nevelés az alsó korosztályokban, részint pedig sokkal inkább a szükségleteknek megfelelően foglalkoztathatók a pedagógusok, illetve maguk is szabadabban választhatnak munkahelyet. Talán mondanunk sem kell. hogy ugyanakkor megnövekednek a fiatal pedagógus- jelöltekkel szemben támasztott követélmények, hiszen az eddigi két tananyagot most egyszerre, Illetve egymás után kell elsajátítaniuk. Felkérésünkre az első félév tapasztalatait dr. KRAJ- CSOVSZKY JÓZSEF, az Óvónőképző Intézet igazgatója összegezi: Előrebocsátom, hogy az integrált képzés indítása a jelek szerint jól sikerült. Kedvező helyzetet teremtett már eleve az a tény, hogy volt módunk válogatni. 150 jelentkezőből vettüik fel a a magas zenei előképzettséggel rendelkező legjobb ötvenet. A Bajiai Tanítóképző Főiskolával és a Kecskeméti Kodály Intézettel együtt készítettük, el a kísérleti tantervet, összehangolva az óvónő- és a tanítóképzés általános tartalmát, s figyelmeit fordítva az emelt szintű zenei képzésre. Jó munkakapcsolatok alakultak ki, segítséget kapunk mindkét tanintézettől kezdettől fogva, s figyelemmel kísérik munkánkat. Kialakultak a Ko- 'dály Zoltán Ének-Zenei Iskolával a gyakorlati képzést szolgáló kapcsolatok, hallgatóink betekintettek mind az óvoda, mind az általános iskolai alsó tagozat .munkájába. Szokatlanul nagy a szakmai körök érdeklődése is. Szakbizottságok, igazgatói kollégiumok, szakfolyóiratok foglalkoztak a kísérletünkkel. Néhány szót a gondokról: Az óvónőképzésben eredetileg nem jelentős terület a természettudomány. Sem előadóval, sem szaktanteremmel, szertárral, felszereléssel nem vagyunk kellőképp felkészülve. A természetismeretnevű tantárgyhoz jelenleg a Kodály-iskola adja a szaktanárt és a szaktantermet. Ha az új típusú integrált képzésre végképp rátérünk, Intézetünkön belül kell ezt a feladatot megoldani. Lássuk ezekután az első félév statisztikai adatait: A kísérleti évfolyamra felvett 50 hallgató közül vizsgát tett 49. Valamennyien sikeresen zárták a félévet. Az 1 fő lemorzsolódás sem végleges, hallgatónk ugyanis évhalasztást kért/ A sikeresen vizsgázoftak közül 1 lett jeles rendű, jórendiű 21, közepes 27. Tehát elégséges nem volt egy sem! A csoport átlaga így 3,52 lett. Érdekesen alakultak a tantárgyi átlagok: általános pszichológia kollokvium 3,09, pedagógia 3,12, magyar nyelv 3,20, matematika 3,52, orosz nyelv 3,71, ének-zene 3,96 és hangszer 4,04. A csoport 3,52-es tanulmányi eredménye, figyelembe véve a kísérleti tananyag magas követelményeit, igen jó a 3,59-es intézeti átlaggal összevetve. A rendűség is elfogadható szóródást mutat, a közepesek nagy száma ugyanis általá- ban jellemző a pedagógusképzőkben. A tantárgyi eredmények között pedig az ének és zene elsősége nem meglepetés, hiszen ez már a kiválogatásnál vezető szempont volt. Figyelmet érdemel azonban emellett a matematika és az orosz nyelv jó átlaga. Homokjavítás — Van még olaj a föld alatt! agyaggal, iszappal A felmérések szerint több mint százezer hektár javításra szoruló homoktalaj van Bács-Kiskum megyében. Ennek az óriási területnek kifejezetten gyenge a természetes termőképessége, minthogy a talaj kevés szerves és szervetlen kolloidot tartalmaz, s emiatt rossz a víz- és táp- anyaggazdálkodása. ; Az ilyen talajt azonban termőképessé lehet tenni. A jelenlegi gyakorlat az, hogy lápföldet hordunk rá és szerves trágyát adunk hozzá. Ennek a módszernek a költsége hektáronként általában 30—40 ezer forint. Az összeg nagy hányadát, gyakran 40—50 százalékát a javítóanyag szállítási köiltsége teszi ki. Ráadásul a lápföld javító hatása csak időleges, ugyanis a szerves anyag gyorsan mineralizálódik, azaz ásványosodik: a szerves anyagok szervetlen vegyü- letekké alakulnak át. Az elmondottakból következik, hogy a homokjavítás költsége kétféleképpen csökkenthető. Részint célszerű volna helyben fellelhető javítóanyagot felhasználni,- részint pedig olyat találni, amelyiknek hosszabb ideig tart a javító hatása, nagyabb a szervetlen kolloid tartalma. Ilyen talaj van! S egyszerre elégíti ki mindkét követelményt! A szakirodalomban nem új dolog: Prettenhoffer Imre már 1960- ban javasolta a szervetlen anyagokkal való talajjavítást. A homoktalajok szervetlen kolloidokkal történő ■javításán azt az eljárást értjük, amelynek során a talaj felszínére a közelben kitermelt nagy agyag- vagy iszaptartalmú talaj kerül. Ezt elterítve és bemunkálva a talaj művelt rétege kolloidokban gazdagodik, s ezáltal növekszik tápanyagmegkötő és szolgáltató képessége. A módszer állókultúrák és szántóföldi növény- termesztés esetében egyaránt javasolható. A javítóanyag dózisát a javítandó homoktalaj és a javítóanyag szervetlen kolloidtartalma határozza meg. Ez mérhető, kiszámítható. A szerszám: fénysugár • Gázvezeték-szerelés Szibériában. Földünk 600 ún. üledékes medencéjéből eddig csak 400-at tártaik fel és kutattak át. Ezek az üledékes medencék ígérnek a legtöbbet a szénhidrogén-lelőhelyek szempontjából. Feltárásra vár tehát további 200 medence. Viszonylag keveset tudunk Afrikáról, Alaszkáról, Dél-Amerikai középső térségéről. Szibériában is vannak még feltárásra váró területek. Nem lehet egyetérteni azzal az elmélettel, hogy a Föld minden baját az olajkészletek kimerülésére és az olajárrobbanásra vezetik vissza. Az utóbbi 15—20 év alatt skerült új olajlelőhelyeket felkutatni. Egyebek között az Északi- tengeren, Alaszkában, Nyugat-Szibériában és a kontinenseken további olaj készletek rejtőznek, nem beszélve az ismeretlen földrészekről, mint a Déli-sarkvidék, amelynek geológiai viszonyait az ember ma még csak hézagosán vagy egyáltalán nem ismeri. A szovjet olaj- és földgáztermelésben területi szempontból a nyolcvanas években Nyugat-Szibéria lépett előtérbe. Földgázban az ötéves terv 1985-ben 600—640 milliárd m3-t irányoz elő, ezen belül Nyugat-iSzibéniában 330—370 milliárd m3-t. Nyugat-Szibériában nagy szerepet kap az uren- goji lelőhely ebben az évtizedben. ^ A szovjet földgázból az elkövetkezendő években Nyugat- Európa és a szocialista államok egyaránt részesednek, és mindez enyhít majd földrészünk energiagondjain. A talajjavítást csak szakvélemény birtokában érdemes és szabad elvégezni. Figyelembe kell venni a várható hozamtöbbletet és a ráfordítást. A költségek meghatározó része a szállítás. A szakirodalom adiatai szerint maximálisan 800 méterről még kifizetődő a javítóanyag el- hordása. A talajjavítás technológiája a következő: a meddőréteg letermelése, majd a javítóanyag kitermelése és nedvességi állapotától függően depózása vagy azonnali elterítése. Ezután következik az elterített anyagnak a talaj felső 30 centiméteres rétegében történő bemunikálása, végül a bányahely feltöltése és javítása az előbbiekkel azonos módon. Ennek a homoktalaj-javítási módszernek megyénkben nagy jelentősége lehetne. A VII.. ötéves tervidőszakra a Tisza mentén elhatározott új térségi komplex meliorációban — kedvező tapasztalatok birtokában — a lápföldes talajjavítást a hosszabb időtartamú és kevésbé költséges ismertetett módszerrel helyettesíthetnénk. Labanc Antalné a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője Alig több mint két évtizede kezdett működni a világ első lézere. Azóta rohamosain meghódított sok ipari, tudományos, építőipari és orvosi szakterületet. A tökéletesítésén dolgozó tudósok különféle típusú lézereket hoztak létre, amelyekben az aktív (közeg, a fénynyalábot kibocsátó ■ test szerepét szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok, sőt akár plazma is betöltheti. A korszerű lézerek nagysága és ereje változó, az aktív közeg gerjesztését szolgáló módszerek és a munkamód is különféle lehet. Az elsők között vetődött fel az a gondolat, hogy a lézereket az anyagmegmunkálásban alkalmazzák, időközben kiderült, hogy főiként a mák- romé gmunkálások területén gazdaságos a munkába állításuk. A legegyszerűbb feladat bizonyos anyagmenynyiségnek az eltávolítása: a lézersugár pillanatok alatt minden nehézség nélkül és nagy pontossággal végzi el a lyukaik fúrását, az anykg formálását és vágását. A nehezen hozzáférhető helyekre pedig fényt irányítani sokkal könnyebb, mint bármilyen mechanikai eszközt. Lézersugárral kitűnöm lehet forrasztani és hegeszteni is úgy, hogy a környezet hőmérséklete ne emelkedjen egy bizonnyos hőfok fölé (pl. a hőre igen érzékeny félvezető elemeknél.). A lézernek egy másik, jól bevált ipari alkalmazása: a nyomtatott áramkörök elemeinek beállítása, a trimmelés. • Képünkön jól láthatjuk, hogy milyen Intenzív fénytünemény kíséretében végzi az anyagmegmunkálást a nagy energiasűrűségű lézersugár. Összeállította: Mester László MEGKÉTSZEREZTÉK A NYERESÉGET Űj szolgáltatások a BÁCSMOBlL-nál 0 Műszeres vizsgálatot végez Kosa József autószerelő párttitkár. Nehéz esztendőt hagytak maguk mögött a BÁCSMO- BIL Autó-, Motor- és Gépjavító Ipari Szövetkezet dolgozói, de a februári mérleg- beszámolón ennek ellenére igen jó eredményekről kaptak számot. Ebben természetesen a tagoknak volt a legnagyobb szerepük, de nem hanyagolták el a jó üzletpolitikai elképzelések megvalósítását sem. Az elmúlt évi eredményekről, gondokról váltottunk szót Csontos Gáspárral, a a szövetkezet elnökével és Kosa Józseffel, a pár tata pszervezet titkárával. — Tavalyi árbevételünk meghaladta a 47 millió forintot, ami 22,1 százalékkal magasabb volt az 1982. évinél — kezdte az elnök. — A lakossági szolgáltatás is eredményesebb volt, hiszen ennek árbevétele az előző évhez viszonyítva 110,4 százalékra teljesült. Szövetkezetünk fő feladatának tekintette a lakossági igények széles körű kielégítését, s tevékenységét ebben az irányiban fejlesztette. A személygépkocsik garanciális és azon túli javításán kívül lakatos részlegeink elsősorban különféle élelmiszeripari berendezések kis sorozatainak gyártásával és javításával foglalkoztak, s ez több mint kétmilliós árbevételt jelentett. A termelékenységet főleg jobb munkaszervezéssel, a termelés előkészítésének javításával és különböző kooperációjával tudtuk növelni. A itőkés importot helyettesítő gépek gyártását vállalni tudtuk a konzervgyárak részére. — Viszonylag új teyékenysége a szövetkezetnek — kapcsolódott a beszélgetésbe a párttitkár — az autóbontás, illetve a használt alkatrészek eladása. Az elmúlt évben 104, különböző típusú, totálkáros személygépkocsit szedtünk szét, s ebből több mint kétmillió forint értékű alkatrészt értékesítettünk. S ha már az elmúlt évi eredményekről beszélünk, elmondom: a szövetkezet tagjai, dolgozói helytállásának köszönhető, hogy nyereségünket megdupláztuk, bár ,á létszámunk hússzal csökkent'. Igaz, az éves bérszínvonal majdnem kétezer forinttal emelkedett, de ez több munkát is takar, ugyanis az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelés» az előző évhez viszonyítva 134 százalékra emelkedett. — A múlt év jelentős árbevételt, nyereséget hozott a szövetkezetek számára, 'de mi lesz ebben az évben? — Kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezet vagyunk, tehát alapvető, hogy a tevékenységi körünkbe tartozó szolgáltatási .igényeket az eddiginél is magasabb színvonalon elégítsük ki — mondta az elnök. — Emellett fokoznunk kell a szabadáras és az ipari termelést. Az erőforrásokat koncentrálnunk kell, s ugyanakkor növelni a hatékonyságot is. Ennek érdekében tovább fejlesztjük a technológiát, csökkentjük az anyag- és energiafelhasználást, szigorítjuk a munkafegyelmet. Megvalósítjuk a motorkerékpárok, az utánfutók és lakókocsik zárt technológiás vizsgáztatását, további személygépkocsi típusok garanciális javítását vállaljuk. A lakosság mélyhűtő ládáinak, mezőgazdasági kisgépeinek garanciális és azon kívüli javítását is megszervezzük. Rövidesen megnyitjuk az elf ekvő készletek -boltját. Itt azokhoz a régi típusú személygépkocsikhoz árusítunk — ha kell, leértékelve is — alkatrészeket, amelyeket már nem gyártanak, de még forgaloméban vanjj nak. Több összeironesolt és hasz-* nátt .gépkocsit»,^igyfleszünk szétbontani és a kinyert alkatrészeiket értékesíteni vagy a javításban felhasználni. — Van tennivalónk más vonatkozásban is — folytatta Kosa József. — Március 31-e után bevezetjük a teljesítményhez kötött bérezést. Megszigorítjuk a szerződéses fegyelmet, jobban előkészítjük a műszaki munkát. Az anyaggazdálkodásban a munkahelyi fogyóeszköz-gazdálkodást és az elszámoltatást fogjuk szorosabb gyeplőre. Az élelmiszeripari gépgyártás jelenlegi profilja mellett olyan termékeket kell gyártanunk, amelyek importot helyettesítenek, s ezekből szeretnénk kielégíteni a hazai igényt. Ehhez természetesen új technológiák felkutatása, kiválasztása és bevezetése szükséges. A 14 tagú párt- alapszervezetünk 1 már megtárgyalta és jóváhagyta a szövetkezet éves tervét, s támogatja a végrehajtását. Az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordítunk a gazdaságpolitikai agitációra, a szolgáltatás színvonalának emelésére. A BÁCSMOBIL Autó-, Motor- és Gépjavító Ipari Szövetkezetnél az ez évi gazdasági feladatok teljesítése érdekében nemcsak az új szabályozók adta lehetőségeket vették figyelembe, hanem az MSZMP XII. kongresszusának határozatát, s az OKISZ ajánlásait is. Elképzelésük előre mutató, hiszen ebben az évben 50 milliós árbevételt tervezlek, amelyből ^ fogyasztási, lakossági szolgáltatás meghaladja a 28 millió forintot. Gémes Gábor Lesz-e elég cukorrépánk? Vissza a kapához? Néhány gazdaságban újra ízlelgetik ezt a fogalmat s azt tervezik, vegyszer helyett megint előveszik a hagyományos gyomirtást. Természetesen nem i hajladoznak majd asz- szonyok százai a földeken, csak amolyan gazoló kapálásról van szó. Mindez a takarékosság jegyében. A legutóbbi években emelkedett a vegyszerek ára, némely mezőgazdasági termény felvásárlási ára pedig alig változott, így aztán romlott a termelés jövedelmezősége. Ezt javítandó, igyekeznek mindenféle módszerrel takarékoskodni a gazdaságok, s nem riadnak vissza a már elavultnak tartott eljárásoktól sem. Visszaesett a termelés A cukorrépaföldek egy részén ás csak az úgynevezett alapkezelést végzik el vegyszerrel s ezt követően a gyéren kibújó gyomoktól már szorgos kezek szabadítják meg a fejlődő növényeket. A technológiai visszalépésre magyarázatot is tudnak a gazdaságok vezetői: az emberi munkaerő olcsóbb, mint a vegyszerezés. Valószínűleg nem általános érvényű igazság ez, ám néhány gazdaságban számításokkal is igazolható. A lényegesebb mégiscsak az, hogy vállalkoznak a cukorrépa termelésére. A legutóbbi időben ugyanis visszaesett a termelési kedv. Az" idei esztendő elején is vontatottan indult a szerződéskötés, januárban ezt a körzeti tanácskozásokon igyekeztek éleszteni. A tapasztalatok szerint több-kevesebb sikerrel járt a buzdítás, ám osztatlan örömet mégsem hozhatott. Még mindig kevesebb a tervezettnél a szerződött cukorrépa-terület. A gazdaságok vezetői ugyan értik az összefüggéseket, elfogadják az országos érdekből fakadó érveket, ám amikor döntéseiket meghozzák, másként gondolkodnak. Saját helyzetükből indulnak ki. Magatartásukért aligha kárhoztathatok, hiszen nekik elsősorban tagjaik, választóik előtt kell felelniük. Ezért cselekedeteiket is saját szövetkezetük érdeke vezérli. Ez pedig a cukorrépatermelés dolgában nem mindig egyezik a nagyobb közösség akaratával. Sokan érthetetlennek tartják a gazdaságok magatartását. Mondván, hogy a cukorrépatermelés jövedelmezősége még mindig meghaladja a kenyérgabonáét. A statisztika őket igazolja: a MÉM Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának értékelése szerint 1982-ben a búzatermelésben Száz forint költségre 32 forint jövedelem jutott, a cukorrépatermelés - ben 45 forint. Ebből az következne, hogy buzog a cukornépater- ' melési kedv a gazdaságokban. Hogy mégsáncs így, arra a termelőknek is vannak érveik. Emelkedtek a termelési költségek, drágább lett a műtrágya, a növényvédőszer, esetenként hiányos a választékuk; megszűnt a többlettermelési felár. Másfelől az említett átlagok nagy szóródást takarnak, s számos gazdaságban lónyegíesen csökkent a termelés jövedelmezősége. Nem vesznek gépet Mindezt talán még elviselnék a gazdaságok. A termelési költségek ugyanis más növényeknél is emelkedtek, ezzel összefüggésben a nyereség is megcsappant, mégsem mondanak le termelésükről. A döntőbb énv a cukorrépatermelés fékeződésénél az, hogy sokba kerül a fejlesztése. Egy kombájn ára négy millió forint, a vetőgépé 600 ezer forint, s ezeket csak ennél' a kultúránál hasznosíthatják a gazdaságok. Néhány hét kivételével a gépudvaron állnak, s így amortizációjukat egyedül a cukorrépa viseli. iNem így van ez más növényeknél, hiszen a gabonakombájnok dolgoznak a búza, repce, napraforgó, kukorica betakarításánál isi. Megoszlanak a terhek, tehát gyorsabban megtérülhetnek a beruházási költségek is. A cukorrépánál viszont lassú a megtérülés, hiszen a több millió forintos beruházással szemben csak a cukorrépa jövedelmezősége áll. S ha ez csökken, akkor a termelők magatartása sem lehet kétséges. Egyébként nem is hagynák semmilyen bizonytalanságot, hiszen tavaly a gazdaságok már egyáltalán nem vásároltak cukor- répa-betakarító gépet. Egy esztendő adataiból ugyan nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ám az is igaz, hogy a betakarító gépek egy része már elöregedett, sokáig nem tudnak velük dolgozni. S ha nem pótolják Őket újakkal, a cukorrépa termeléséről is eleve lemondanak a gazdaságok. Ráolvasással.. * Nem tartanak ettől messze azok sem, akik — az említett példa szerint — visszatérnek a kapához. Amíg ugyanis működőképesek a gépeik, igyekeznek azokat kihasználni, kiokoskodják a takarékosi- ságot, De ha végleg használhatatlanná válnak a masinák, egyszerűbb lemondaniuk a termelésről, mint a nagy megterhelést jelentő beruházást vállalni. A cukorrépa ugyanis jó minőségű földeken terem, amelyeken növelhető a búza, kukorica hozama, a ezek betakarítása, nem okoz különösebb gondot. A jelenlegi szabályozás és a termelő érdeke között tehát feszültség lappang. Ezt az idén már félreérthetetlenül jelezték a szerződések. Az is kiderült, hogy ^ráolvasással”, buzdító szavakkal nem lehet elmozdulni a kívánt irányban. A buzdításnak hatásos módja az anyagi ösztönzés lehet, mint ez már oly sokszor bizonyítást nyert. Egyebek között, ez a cukorrépánál azért is fontos lenne, mert a hazai cukorszükséglet itthon megtermelhető, másfelől az előrejelzések szerint ‘a világpiaci kereslet is élénkül a jövőben. F. J. «
