Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1984. március 28. Diagnosztikai állomás Baján a BKR közös válla­lat központi műhelyében elké­szült az a diagnosztikai állo­más, amely ma az országházi a legkorszerűbbnek tekinthető. Osztrák, dán valamint szovjet mérő- és vizsgálóberendezé­sekkel elsősorban nagyobb gép­járművek, IFA-teherautók és különféle autóbuszok, vala­mint a 300 lóerős traktorok komplex vizsgálatát végzik. Egyebek között meghatároz­zák a motorok elhasználtsági fokát és- azt is, mikor legopti­málisabb a felújítás. A diag­nosztikai állomás beruházási költsége 10 millió forint volt amelyhez a MÉM is hozzájá­rult. Az idén háromszáz kü­lönböző gép mérését, diagnosz­tikai vizsgálatát tervezik Bács- Kiskun, Csongrád, és Baranya megye területén, de ennél többre is képesek. Az igények szerint három műszakban üze­meltetik a berendezéseket: Szerződést kötöttek a 9-es Vo­lán Vállalattal, elsősorban az autóbuszok műszaki paramé­tereinek meghatározására. O A fékpad szovjet berendezés, amelynek próba­járatásáról készült a felvétel. 0 Bréti Zoltán, a diagnosztikai csoport vezetője az üzemanyag­befecskendezést ellenőrzi (Pásztor Zoltán felvételei.) HAZAI TERMELÉSBŐL Az OKISZ kezdeményezései importcikkek helyettesítésére Másfél milliárd Az OKISZ gazdaságszervező te­vékenységében arra törekszik, hogy szövetkezetei figyelmét rá­irányítsa azokra a feladatokra, amelyek az import helyettesíté­séből adódnak. Az elmúlt három esztendőben évről évre bővült az ilyen jellegű termelés köre. Jel­lemző például, hogy az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat budapesti bemutatótermében nemrégen rendezett kiállításu­kon a szövetkezeti ipar 254 olyan terméket mutatott be, amely kö­zel másfél milliárd forint impor­tot tett nélkülözhetővé. Valószí­nűleg, ezzel nemcsak az ott be­mutatott gyártmányok iránt nö­velhetjük meg az igényeket, ha­nem megismerve a szövetkeze­tek termelési kultúráját, mű­szaki színvonalát, az érdeklődők­ben ötletek merülhetnek fel a szövetkezetek profiljához közel álló újabb termékek gyártására. Olyan termékekről is tudunk^ amelyek azáltal tesznek lehetővé importmegtakarítást, hogy al­kalmazásukkal anyag és energia takarítható meg. Ilyen a Politur Vegyipari Szövetkezet ESKA egységes súrlódás- és kopáscsök­kentő adalékja, amellyel hozzá­vetőlegesen 150 millió forint ér­tékű üzemanyagot takarított meg a lakosság. A Ferromechanika Szövetkezet energiatakarékos háztartási főzőlapja például 11 százalékkal jobb hatásfokot ígér a jelenlegieknél, a Ferrokámia Szövetkezet FERROKALOR vegy­szere pedig a kazánok hatásfokát 3—4 százalékkal javítja. Hason­lóan importhelyettesítést jelent az Elektrofém Szövetkezet ke- ménykrómozási technológiája. Ezzel mintegy két és fél milliárd forint értékű — zömében import eredetű — állóeszközök zavarta­lan működése , válik lehetővé, mintegy 700 millió forint értékű alkatrész-importot megtakarítva. Találmányok hasznosításával Nem kis feladatot jelent az importcikkek helyettesítését elő­segítő termelésre való felkészülés a szövetkezetek számára, a part­nerek ugyanis csak azt tekintik Népgazdaságunk ismert külpiaci egyensúlyi hely­zete szükségessé tette, hogy az utóbbi időben előtérbe kerüljön a kon­vertibilis devizáért be­szerzett gépek, . alkatré­szek, árucikkek hazai gyártása is. Ennek előse­gítésében fontos szerep jutott az ipari szövetke­zeteknek is, különösen a kis- és középszériás al­katrész- és részegység- gyártásban, mint háttér­ipari tevékenységben. helyettesítésnek, ami valóban el­éri az importtermék színvonalát nemcsak technikailag, hanem ár­ban is. A szövetkezetek ezért leggyakrabban — például a Kis­kőrösi Ipari Szövetkezet — hazai találmányok, újítások hasznosí­tásával próbálnak a külföldi gyár­tók helyére lépni, másutt tőkés partnerrel kialakított kooperáció révén jut a belföldi importminő- séget jelentő termékhez (Bajai Lakberendező, Építő 'és Vasipari Szövetkezet). Ilyen egyebek kö­zött az Apolló Szövetkezet Scholl papucsa, a Kőszegi Ruhaipari Szövetkezet melltartói, fürdőru­hái, az Orosházi Vas-Műanyag- ipari Szövetkezet cipő, bőrdísz­mű és ruhaipari fémkellékei, a Lakmetáll desodorai, a Keszthe­lyi Vasipari Szövetkezet osztályo­zó- és adagolóberendezései. A Belkereskedelmi Miniszté­riummal együtt tovább keresik a szövetkezetek azokat a módsze­reket, amelyek segítségével a tő­kés exportra gyártók kapacitását kihasználva, belföldre is export­minőségű terméket szállíthatnak. A minőséget alapvetően befolyá- sóló alapanyagot a belkereskede­lem saját devízakeretéből bizto­sítja. Megvannak tehát az el­képzelések, hogy ezen a területen is tovább lehessen lépni. Ily mó­don 200—250 millió forint több­let-árualap érhető el. Ennek egyik előzetes próbálkozásaként tavaly egymillió dollár értékű tőkés alapanyagból készítettek a szö­vetkezetek felsőruházati terméke­ket. Ezek részben karácsony előtt kerültek a boltokba, részben ja­nuár-február hónapban jelentek meg az áruházakban. További eredmények várhatók a Belkeres­kedelmi Minisztérium által Vöt termékcsoportban meghirdetett pályázatoktól, amelyek keretében újabb termékek importjának pót­lására kerülhet sor. Közös kockázat Remélhető, hogy a szövetkeze­tek újabb impulzusokat kapnak a további fejlesztésre, hiszen ez a tevékenység bővíthető. Gondot okoz azonban a megfelelő infor­máció feltárása. Egyelőre sem a külkereskedelmi, sem az import- terméket felhasználó vállalatok­nak nem igazán érdekük, hogy az importot hazai termékekkel pó­tolják. A felhasználók érdekelt­ségét kellene megteremteni. Sok­kal több eredmény érhető el, ha ők is szervezik ezt a termelést. Jelenleg a külkereskedelmi válla­latoknál ez forgalomkiesést okoz, az iparvállalat pedig nem vállal­ja a hazai termék bevezetésével járó bizonytalanságot. Ily módon az import helyettesítésére vállal­kozók kockázata is nagy, mert nincs biztosítékuk arra, hogy si­keres fejlesztés esetén piacot tud­nak találni a termékeiknek. Rit­ka ma még az olyan típusú együtt­működés, ahol a gyártó és a majdani felhasználó szorosan együttműködve, közös kockázati alapon fejleszti ki a terméket. Az elért eredmények az esetek több­ségében esetlegesen alakultak ki, többnyire a szövetkezetek kezde­ményezésére, önálló piackutatá­suk folytán. A központilag készí­tett, kigyűjtött különféle import­kiváltó listák általában nem nyújtottak elegendő információt a vállalkozáshoz. Természetesen a szövetkezetek lehetőségei is behatároltak. Csak­is a gazdaságos megoldások ke­rülhetnek előtérbe, ahol az im­portkövető ár megfelelő nyerésé-' get biztosít. A hazai gyártású ter­mékeknek ánban is versenyké­pesnek kell lennie az importtal. Ahol ez nem biztosítható, nincs értelme az import helyettesítésé-, nek. Az. OKISZi továbbra is ke­resi az információk feltárásának különböző módjait. Így például az importáló külkereskedelmi válla­latokkal a közvetlenebb együtt­működést. A külföldi kapcsola­taiban is arra' törekszik, hogy a kooperációs együttműködésekben az importot helyettesítő termelés lehetőségeit is biztosítsa. Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese SAJTOPOSTA Ki segít rajtuk? Nincs hivatalos kimutatásunk arról, hogy havonta (évente) meny­nyi életerős emberből lesz megváltozott munkaképességű, illetve rok­kant egészségromlás következtében, ám ha csupán a sajtóban közölt igen súlyos közúti, munkahelyi, vagy háztartási baleseteket vesszük alapul, akkor is számottevőnek tűnik az adat. Az így bajbajutottak anyagi támogatásának lehetőségéről-módjáról jogszabályok rendel­keznek, amelyek gyors és helyes alkalmazása sok család számára ga­rantálja a biztos létfenntartást. Ha azonban egy-egy rászoruló mind­untalan meg nem értéssel, közönnyel találkozik, okkal érezheti ma­gát csalódottnak. Az utóbb említettekkel kapcsolatosan két levelet is kapott nemré­gen szerkesztőségünk. A bennük foglaltakról azért számolunk be a nyilvánosság előtt, hogy siettessük a segítségnyújtást, másrészt ezál­tal is szeretnénk figyelmeztetni a hasonlóan sajnálatos panaszok megelőzésének fontosságára. Sem akkor, sem utólag? A kiskunfélegyházi Bátki Ernő még most is kesereg. Pedig az ügyében hozott megyei postahi­vatali határozat már hónapokkal ezelőtt kimondta: az elveszett — s az általa félezer forint értékű — kárnak minősített — ajánlott küldeményével kapcsolatosan csak legfeljebb 100 forint térítésre jo­gosult. A postai szabályzat 90. parag­rafusának első bekezdése tényleg ezt teszi lehetővé, amivel élt is az illetékes hivatal. És olvasónk mégsem elégedett. Miért? Akkor, az ominózus küldemény feladásakor senki sem világosítot­ta fel, hogy ha az átlagosnál fon­tosabb dolgokat bíz a posta szál­lító szolgáltatására, érdemesebb az úgynevezett értéklevél-formát alkalmazni, melynek révén meg­térül a levélen feltüntetett érték, ha netán nyomtalanul eltűnne, amit küld. Hát persze hogy szí­ves-örömest vállalkozott volna, hogy így postáz, hiszen fontos műszaki dokumentumokat tartal­mazott a pesti címre szánt borí­ték. De hát nem volt része e tájé­koztatásban, mint ahogy hiány­zik a már említett határozatból is az erre való utalás. Pedig még utólag is megérdemelte volna az ügyfél, hogy a szolgálni hivatott posta felfedje előtte, a jövőben miképpen lehet megelőzni a ha­sonló kellemetlenségeket! ÜZENJÜK Kapocsi Tamásnak, Kecske­métre: A városi tanács végrehaj­tó bizottságának — immáron két évvel ezelőtti — döntése értel­mében köteles fizetni 10 forin­tot az autós, ha a személygépko­csiját a Széktói stadion melletti kiépített parkolóhelyen hagyja a sportprogram, például labda­rúgó-mérkőzés idejére. (A díjösz- szeg megállapításakor a parkoló kialakítási és fenntartási költsé­gét, a forgalmi helyzetet, vala­mint a más városokban érvény­ben lévő hasonló tarifát vette alapul a hatóság.) E létesítmény­től távolabbi közterületeken va­ló parkolás természetesen' több­nyire ingyenes. Scheib Györ.gynének, Császártöltés- re: Minden alapot nélkülöző híresz­telés, hogy azt a családot, ahol az anya gyes-en van, kedvezőtlen elbí­rálásban részesíti az OTP az építési kölcsön kérelmével kapcsolatosan. Hi­szen ez esetben is csak a jövedelem mértéke, a vagyoni körülmény, vala­mint a felmerült költségekhez nyúj­tandó hitelkeret szabja meg, hogy vélgül mennyi lehet a kapott összeg. Tanácsoljuk, további felvilágosításért keresse fel konkrétabb tartalmú le­velével az Országos Takarékpénztár Bács-Kiskun megyei Igazgatóságát. Somogyvári Istvánnénak, La­kitelekre: A levélben említettek ismeretében arra következte­tünk, hogy ön — kinek családjá­ban álig haladja meg az ezer fo­rintot az egy főre jutó jövede-r lem — igen nehéz anyagi felté­telek közepette neveli egyedül a négy kiskorú gyermekét. Így hát jogosult a munkahelyi szakszer­vezet gyakoribb pénzbeli támo­gatására, valamint az évente többször is folyósítható rendkí­vüli szociális segélyre. Ez utób­bi érdekében forduljon írásbeli kérelemmel a nagyközségi ta­nácshoz, melytől kaphat ruhane­mű és tüzelő beszerzésére szóló utalványt is. Szilágyi Péternek, Kaskantyúra: A tanyáját villamosítva tó jelenleg is kap­hat maximum 30 százalékos állami hozzájárulást a költsége fedezéséhez. E pályázatot a helyi szakigazgatási szerv közreműködésével kell eljuttatni — mindén év május 31-ig — a megyei tanácshoz, s annak szakhatósága .dönt az összeg folyósításáról a szükséges feltételek meglétekor. Az ön és társai ügye — tudjuk meg soraikból — kissé eltérő módon alakúit, ettől függetlenül lehetséges, hogy utólág megkapják a villanyhoz jutásért kifizetett pénzük egy részét. A megyei építési osztály javaslatát tolmácsoljuk: mielőbb küld­jék el kérelmüket a nagyközségi ta­nácshoz, mely megteszi a további in­tézkedéseket. Értesítjük kedves olvasóinkat, ■ hogy a Sajtópos,ta rovatunk leg­közelebb április 11-én, szer­dán jelenik meg;. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, 'Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Fél éve kereset nélkül Tasson lakik Csabai Mihály, akinek a gyötrő gyomorpanaszai 23 éve kezdődtek, baleset követ­kezményeként. Azóta rendszere­sen gyógykeziellték szanatórium­ban, kórházban, ahol műtéten ,Ss átesett. Vissza-vdsszatórő betegség ge miatt táppénzes állományból táppénzes állományba került, s e jogosultságát tavaly nyár végén kimerítette. Munkába azonban nem állhatott, hiszen továbbra is gyengélkedik. Az anyagi helyzetét így ecse­telte: A kovács szakmát már koráb­ban abbahagytam és a tsz — ahol tag voltam— könnyebb munkára osztott be, viszont a havi jöve­delmem alig érte el a 2600 forin­tot. Ebből nem tudtam kellően el­látni a kiskorú gyermekeimet, ezért más vállalathoz mentem. Ott magasabb bért kaptam, de a betegség hamar levett a lábam­ról. Legalább fél éve ismét távol vagyok a munkahelyemtől, s az­óta semmiféle címen nem folyó­sítanak pénzt részemre. Leg­utóbb kértem a rokkantosításo- mat, de rettenetesen lassúnak bi­zonyul az ügyintézés ... Mindenhonnan elbocsátották Harkai Elek a kecskeméti Szé- chenyiiváros lakója. Másfél éves kisgyermek apja, s hosszabb ide­je rokkant. Mert nagyon kevés a nyugdíja, úgy döntött, annak pót­lására vállal egyszerűen elvégez­hető feladatot. Talált is ilyet, ám amikor megtudta a munkaadója, hogy időnként görcsös fájdalmai vannak, melyek rohamszerűen megnyilvánulhatnak, azonnal úti­laput kötöttek a talpára. Ez ideig mindegyik cég elbocsátotta e be­tegségére való hivatkozással. A vele történtekről még az alábbiakat közölte: Kertészkedő segédmunkás vol­tam, udvart sepertem, gyepet ge­reblyéztem, virágot locsoltam. Mégpedig nagy kedvvel, hiszen jót tett a friss levegő. Maradéktalanul teljesítettem a reám bízottakat, de hét hónap elteltével kiadták a munkakönyvemet holott ez idő alatt egyszer sem betegedtem meg munka közben. De óvakodtak tőlem, mint egy leprástól. Azóta megint elkeseredetten keresek va­lamilyen elfoglaltságot, mellyel kiegészíthetném a szűkös forint­jaimat ... ÁSS ÜNtVER ÁFÉSZ KECSKEMÉT'' ttdtíiu&oji íiüuiáoqüii 1984. május 1. napjától 1989. április 30. napjáig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre átadja AZ ALÁBBI EGYSÉGEIT: 20. sz. Növényvédő- szer-bolt 28. sz. Háztartási bolt 49. sz. Vegyesbolt 53. sz. 54. sz. 36. sz. 31. sz. 45. sz. 109. sz. 110. sz. 111. sz. 112. sz. 114. sz. 115. sz. 117. sz. 121. sz. 210. sz. 219. sz. 205. sz. 221. sz. 223. sz. 308. sz. 309. sz. 306. sz. 317. sz. 33. sz. Húsbolt Vágottbaromfi- bolt Halbolt TÜZÉP-telep TÜZÉP-telep Vegyesbolt Vegyesbolt Vegyesbolt Vegyesbolt Húsbolt Háztartási bolt Tüzeld- és ép. anyag-telep Benzinkút Tüzelő- és anyag-telep Benzinkút Húsbolt Benzinkút Húsbolt Tüzelő- és ép. anyag-telep Üzemanyag­töltő áll. Húsbolt TÜZÉP-telep TÜZÉP-telep ép. Hetényegyháza, Kossuth L. u. Kecskemét, Joó Mária u. Kecskemét, Katonatelep Zsigmond Ferenc u. Kecskemét, Piactér Kecskemét, Piactér Kecskemét, Piactér Hetényegyháza, Micsurin u. Ágasegyháza Kunbaracs, Kossuth u. 3. Fülöpháza, Kossuth L. u. 3. Fülöpháza, Solti betonút 268. Kerekegyháza, Kunpuszta 68. Kerekegyháza, Lenin tér 3. Kerekegyháza, Lenin tér 5. Kerekegyháza, Széchenyi u. 111. Kerekegyháza, Szabadság u. 13. Lakitelek, Széchenyi krt. 64. Lakitelek, Széchenyi krt. Lakitelek, Petőfi u. 1. Nyárlőrinc, Rétalja u. 1. Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 17. Orgovány, Kun Béla u. 4. Orgovány, Kossuth L. u. 81. Orgovány, Hajma A. u. 11. Jakabszállás, Petőfi S. u. 45. Helvécia, Korhánközi dűlő 1. A pályázatokat 1984. április 19. napjáig keli benyújtani a Szövetkezet Központjába (Kecskemét, Katona József tér 18. Igazgatási és Ellenőrzési Főosztály). A versenytárgyalás időpontja: 1984. április 27. de. 9 óra, Kecskemét, Katona József tér 18. (MESZÜV-székház) Itt. emeleti tanácsterem. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetke­zet Igazgatási és Ellenőrzési Főosztálya ad (Kecskemét, Ka­tona József tér '18. fsz. 1—2.) 595

Next

/
Thumbnails
Contents