Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-27 / 73. szám

1984. március 27. • PETŐFI NÉPE • S Diákkatonák és ifjúmunkások a tanácshatalom védelmében A Tanácsköztársaság megszüle­tése az európai reakciós erők he­ves ellenérzését váltotta ki. At­tól féltek, hogy a szovjet-orosz és a magyar Vörös Hadsereg erői egyesülnek, ami a kommunizmus gyors európai terjedését vonhat­ta volna maga után. Éppen ezért egyre sűrűbben hangzottak el a követelések: intervenciót a Ta­nácsköztársaság ellen. Ennek tu­datában a magyar Vörös Hadse­reg megszervezése a Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 24-i rendeletével kezdődött el. A proletárhadsereg a nép hads.ere-, ge, és az épülő szocialista hazát, a Tanácsköztársaságot védte. A haza pedig végszükségben volt, s mindenkit várt, aki fegyvert tu­dott, vagy akart ragadni. Az elődök nyomán Ez a magyarázata, hogy az idő­sebb generáció mellett a fiata­labb nemzedék is egyre nagyobb számmal jelentkezett a Vörös Hadseregbe. Az első diákönkén­tesek meg sem várják a tobor­zási felhívást. Egy március 22-i híradás szerint Kecskeméten „a lelkes diákifjúság most sem ta­gadta meg önmagát, mint elődeik a nagy francia forradalomban, vagy a 48-as szabadságharcban, megérzik ők is az idők hívó sza­vának első fuvallatát, s ifjú lel­kesedéssel sietnek a szabadság zászlai alá. Alig érkeztek meg a fővárosból a nagy események leg­első hírei, máris jelentkeztek a diákszövetség szóvivői és felaján­lották szolgálatukat a direktó­riumnak.” Hódmezővásárhelyen Banga Sándor tartalékos főhadnagy „diák vörös gárdát alakított, mely­be az erősebb fizikumú felső osz­tályú tanulók léptek be. A lelkes gárda 50 személyből állt, s kato­nai kiképzést Banga tanár már tegnap megkezdte a tó alatti piactéren.” Balassagyarmatot a csehek fe- ’riyé'gették, :ez a magyarázata ían- nak, hogy „Gimnáziumuk ifjúsá­ga'belátta Já helyzet komolyságát/ és szervezkedett. Parancsnokuk, Vandler Márton gimnáziumi tor­natanár két csoportra osztotta őket, úgy mint katonacsapatra és egészségügyi csapatra... A kato­nacsapat parancsnokának Bajatcz századossal történt .megbeszélés folytán abban állapodtak meg, hogy mihelyst a katonacsapat fegyvert kap, azonnal akcióba lép.” Másutt, mint Szombathelyen, március 21. után a diákok je­lentkezését elutasították, mond­ván, hogy a Tanácsköztársaság majd üzen értük, ha szükség lesz rájuk. „Ma 300 középiskolai nö­vendék jelent meg Obal volt kor­mánybiztos előtt, és felajánlkoz­tak, hogy belépnek a Vörös Gár­dába. Kérésüket azonban nem teljesítették. A volt kormánybiz­tos azzal utasította őket vissza, hogy menjenek egyelőre tanulni, ha a Tanácsköztársaságnak szük­sége lesz rájuk, majd hívni fog­ják őket.” De nem sok időnek kel­lett elmúlnia ahhoz, hogy bebizo­nyítsák: a hazának szüksége van minden fegyverforgató fiatalra. Életkorra való tekintet nélkül A fiatalok helyzete, hadsereg­ben való részvétele március utol­só napjaiban még rendezetlen volt. A hádsereg március 24-i to- borzó felhívása még nem egyér­telmű. Így az iskolák vezetése sem mert állást foglalni a diákok katonai besorolása mellett, ezért március utolsó napjaiban csak ott voltak diákönkéntesek, ahol a kommunista tanárok, erős kom­munista Szervezetek, forradalmi érzületű tehetséges diákok hallat­tak magukról. A diákkatonák és az ifjúmun­kások tömeges besorozását csak rendelettel lehetett megvalósíta­ni. Ennek érdekében adta ki már­cius 30-án a hadügyi népbiztos: „Minden jelentkező egyén az élet­korra való tekintet nélkül a Vö­rös Hadseregbe felveendő.” Ez meggyorsította a középiskolák felső tagozatos növendékeinek és általában az ifjúságnak a katonai szolgálat vállalását. Már a hadseregszervezés első napjaiban szép szokásként ala­kult ki, hogy a fiatal katonák zászlót kérték a lányoktól, amit a frontra is magukkal vittek. így kértek a szegedi és környéki fia­talok zászlót a kecskeméti lá­nyoktól: „A szegedi és környék­beli fiúk, akiket Kecskeméten szerelnek föl a Vörös Hadsereg­be, tisztelettel felkérik a kecske­méti leányokat, hogy részükre egy vörös zászlót ajándékozzanak, ígérjük, hogy erre a zászlóra büsz­kék lesznek a kecskeméti leá­nyok. A Kecskeméten tartózkodó szegedi Vörös Gárda nevében a század bizalmi emberei. Kecske­mét, 1919. április hó 3-án.” A fiatalok lelkesedése ellenére nagyobb számú diák és ifjúmun­kás jelentkezésére mégis április 16-án a román, majd csehszlovák intervenció megindulásával ke­rült sor. Április végén, május ele­jén a KIMSZ->nek 153,vidéki szer- : v ez été ÉVÖft?? B&§±%$Skun i megjyjéhelrt? mizsén, Kúnszentmilcloson,‘ Sza­badszálláson, Fülöpszálláson, Kis­kőrösön, Kiskunmajsán, Kiskun­félegyházán, Kecskeméten volt erőteljes kommunista ifjúsági szervezete. Ezek mozgósították tagjaikat a fegyver felvételére. Ennek hatására újabb jelentke­zők, vonultak a Vörös Hadsereg­be. Rövid kiképzés után a hát­országban vagy éppen a fronton vették ki részüket a Tanácsköz­társaság védelméből. Sok fiatal hősi halottja is volt az északi hadjáratnak, majd később a ro­mánok elleni hadműveleteknek is. Tömeg a sétatéren Kecskemét ebekben a hónapok­ban a magyai Vörös Hadsereg egyik fontos bázisának számított. A mai Bács-Kiskun megye terü­letéről, de még távolabbról is — egészen Szegedig — a besorozott fiatalok, az önkéntesek Kecske­méten vették fel a fegyvert. Szé­ŰJlTÁSI SZOLGÁLAT Nyilvántartás, felvilágosítás, értékesítés Az - idén már központilag is nyilvántartják a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti újí­tásokat. A MÉM irányítása alá tartozó ágazatokban az újítások száma évente meghaladja a tíz­ezret. Közöttük jelentős számban vannak olyan megoldások, ame­lyek szinte minden mezőgazdasá­gi üzemben alkalmazhatók len­nének, elterjesztésük azonban a kívántnál lassabban halad, mivel nehezen hozzáférhetőek, s gyak­ran csak a legszűkebb szakmai körben válnak ismertté. Az újí­tások „forgalmazásának” könnyí­tésére I MÉM információs köz­pontja, az AGROINFORM egysé­ges tájékoztatási rendszert hoz létre. Korszerű elektronikai esz­közök felhasználásával;,-: gyorsan és könnyen kezelhető nyilvántar­tó ás visszakereső szolgáltató rendszert dolgoztak ki. Az AG­ROINFORM újítási szolgálata — ezen a néven működik majd a szervezet — eg/ben az újítások jogvédelmét- is garantálja. Az újítási szolgálat rendszeré­be való felvétel — az újítások nyilvántartása — önkéntes és költségmentes/ A rendszerbe azo­kat az újításokat veszik fel, ame­lyek ’ egyfelől hasznos eredmény alapján — kalkuláció szerint S; díjazottak, másfelől eszmei' ala­pén ípt erről a Magyar Alföld a június 2-i számban: „Tegnap so­roztak a Vigadóban. A legfiata- labbakra került a sor. Már korán reggel hatalmas tömeg gyűlt ösz- sze a sétatéren, hogy megjelenjen a sorozóbizottság előtt, bemutat­ván proletárkészségét a proletár­haza iránt. Ezeken nyugszik a jö­vő boldogsága, mert ők fogják tettleg védeni a magyarországi közönséget, ha az imperialista rablók még e talpalatnyi földre is ki akarják nyújtani a kezüket. Ez a harc lesz a végső. És látom is, hogy szörnyű nagy harc lesz. Két világ harcol majd egymás ellen. Az igazak, az élni- és jól élni aka­rók, meg a más húsán élősködők, a fegyverük erejére támaszkodók, az idegen rablóik. Fiatal vörös­katonák, én bízok bennetek. A ti szívetek fiatal, és hisz a legszen­tebb igében, a közösségben és a dolgozók jutalmában, szabadságá­ban. Fiatalok, hogy ti sorba áll­tatok a proletárhazáért, megmu­tattátok hűségeteket. Mi bízunk bennetek...” S a bizalom nem volt hiábavaló. A fiatal diákkatonák és ifjúmun­kásokból lett harcosak nem hul­latták hiába a vérüket, bár a túl­erő leverte a Tanácsköztársaságot, s az ellenforradalom hatalomra jutása után megkezdődött a volt fiatal vörös katonák üldözése. E fiatalok legtöbbjét kitiltották az iskolából. Egyeseket kizártak az ország összes középiskoláiból, má­sokat magántanulásra kárhoztat­tak, és egy év múlva csak ható­sági erkölcsi bizonyítvány felmu­tatása esetén bocsátottak vizsgá­ra. A fegyelmi határozatot a bi­zonyítványba bejegyezték. Az érettségi vizsga előtt állókat egy évre visszavetették, egyetemre az érettségi után sem iratkozhat­tak be. A horthysta dr. Torday Ányos be is vallja, hogy „a legfőbb ko­rifeusokat a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter kizárta az ország összes iskoláiból”. A fegyelmivel sújtott diákok nevét a hivatalos közlönyökben közzétették. A kizárt diákok rend­őri zaklatásoknak is alávetet­ték, bírósági eljárást indítottak ellenük, többet börtönbüntetésre ítéltek. Mégis, e fiatalok áldozata nem volt hiábavaló. Emlékük ma . fényesebben ragyog* mint válaba. Varga László a Magyar Történelmi Társulat tagja LISZT, NÉGYFÉLE GABONÁBÓL KUNSZENTMIKLÓSRÓL Malomipari kutatások A kenyér és a péksütemény választékának bővítésére ,új re­cepteket, gyártási technológiá­kat dolgoz ki a Malom- és Sü­tőipari Kutató Intézet. Első­sorban olyan rozsban gazdag újdonságokkal foglalkoznak, amelyek a korszerűbb táplál­kozás követelményeinek , is megfelelnek. A kutatómunka nyomán az idén előreláthatóan 6—8-féle új készítmény süté­sét kezdhetik meg az üzemek­ben. A malomipar részére olyan, négyféle gabonát — búzát, ro­zsot, árpát és zabot — tartal­mazó liszt-receptúrát dolgoz­tak ki, amely az emberi szer­vezet által legjobban haszno­sítható alkotóelemeket; rost­anyagokat, aminosavakat, vi­taminokat stb. tartalmaz. Az ebből sütött kenyér élvezeti értéke is magas. A Bács-Kis­kun megyei Gabonaforgalmi Vállalat kunszentmiklósi mai­mában rendezkednek be a négyféle gabonát tartalmazó liszt őrlésére — ez különleges technológiát igényel —, s még az idén megkezdik az új ke­nyér sütését a kecskeméti, a szegedi és a Nyugat-Pest me­gyei Sütőipari Vállalatnál, majd később másutt is. Sikeres újdonságnak ígérke­zik a cukorbetegeknek össze­állított lisztkeverék. Ebből a normál kenyérhez hasonló ter­méket készítenek; összetevő anyagait szigorú egészségügyi előírások szerint, patikamér- leg-pontossággal adagolják. A rozskenyér nagyobb ará­nyú gyártását eddig az hátrál­tatta, hogy hosszú időt vett igénybe a kovászkészítés. Az intézet ezért olyan rozs-cito- pánt állított elő, amellyel húsz óráról két órára csökkenthetik a rozskenyér dagasztásának és sütésének idejét. A kutatók foglalkoznak a tartóskenyér-gyártással is. Az intézetben új recepteket kísér­leteznek. ki; a többi között korpás, komlós és köményes ízesítésű, rozsban gazdag tar­tós kenyerek készülhetnek majd ezek alapján. TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI OTTÖRŐSZEMLE Megyei döntő Lajosmizsén Nagyszabású esemény színhe­lye volt az elmúlt1 szombaton a lajosmizsei általános iskola: a városi Tudományos-technikai út­törőszemle legjobbjai mérték ösz- sze tudásukat, hogy a bíráló bi­zottság értékelése alapján eldől­jön, kik lesznek a megyei első helyezettek, s egyben az országos vetélkedőre indulók: Csillebércre április 4—8-ig az orosz, Szegedre a technikaverseny legjobbjait, il­letve Csillebércre június 18— 23-ig a többi tárgy első helye­zettjeit várják. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, valamint a megyei úttö­rőelnökség által szervezett ver­senyt a lajosmizsei tantestület gördülékenyen rendezte még. Az alábbiakban azoknak a nevét kö­zöljük, akik Bács-Kiskunt képvi­selik majd az országos vetélkedő két színhelyén. A kisdobosok összetett — vala­mennyi tárgyat felvonultató — versenyén a kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola tanulói győztek: Pápay Nikolett, Nótári Zsolt és Gyökér Szabolcs. • ' Az úttörők orosz versenyén, a normál tanmenetű iskolák ver­senyzői közül a kecskeméti Pe­tőfi iskola diákjai kerültek az élre: Horváth Edina, Megyeri Gabriella, Sz. Tóth Ildikó. A ta­gozatos osztályban tanulók közül a kecskeméti Zrínyi iskola úttö­rői bizonyultak a legjobbnak: Vajda Márta, Szabó Tünde, Tajthy Gabriella. r Az eszperantó verseny egyéni kategóriájában Szabó Lajos győ­zött, a kecskeméti Zrínyi iskolá­ból. Az eszperantó csoportos verse­nyen a Kecskemét-kertvárosi Ál­talános Iskola tanulói jelesked­tek: Szanda Gabriella, Mócztt Erika, Török Tünde. Az úttörő-technikusok közül el­ső helyen végeztek a bajai József Attila iskola úttörői: Dobos Zsolt, Várnai Zsolt és Drapkó Tibor. Rajzból három kategóriában folyt a verseny. A megadott témát rajzolók kö­zül első lett Tardi Tünde (Bács­almási Általános Iskola). A sza­badon választott témák elkészítői közül maximális pontszámmal (!) első lett a kiskunfélegyházi isko­lából érkezett Petrik Csaba. Az elméleti, főként művészettörténet­tel foglalkozó kategória legjobbja soltvadkerti úttörő: Örkényi László. A természetkutátók közül (bio­lógia, kémia, földrajz, fizika) a kalocsai 3. számú Általános Is­kola tanulói bizonyultak a leg­jobbnak: Musza Katalin, Rapp Attila és Szegedi Katalin. A társadalomkutatók (magyar, történelem, zene) közül elsők a kecskeméti Hunyadivárosi Iskola versenyzői: Bakó Judit, Dombaj Tünde, Varga Edit. A kisegítő iskolák versenyzői közül a bajaiak lettek az elsők: Nagy Szilvia, Mayer János, Debel­la Katalin, Keszthelyi Attila. A német nyelvi vetélkedőn a nemesnádudvariak győztek: Ba­konyi Érika, Heckenberger Ma­riann, Knáb József. A szerb-horvát nyelvi verse­nyen a katymáriak bizonyultak' legjobbnak: Dujmov Milán, Janity Zita, Patarcsity Anikó. A hetedikes matematikusok kö­zül Késmárki Szabolcs, a kecs­keméti Lánchíd utcai iskola, a nyolcadikosok közül Kullai And­rás, a kecskeméti Béke téri isko­la úttörője lett dobogós. S. K. Magyar művészet 1919—1945 A Magyar Tudományos Akadé­mia művészettörténeti kutatócso­portjának irányításával, Kontha Sándor szerkesztésében elkészült, s jelenleg nyomdában vanA''ma­gyarországi művészet' toríenete” kézikönyv-sorozat legújabb, he­tes számú, sorrendben második­ként megjelenő két kötete. A tu­dományos mű a két világháború közötti magyar képzőművészet — építészet, szobrászat, festészet, grafika és iparművészet — s eh- hgz kapcsolódóan a művészeti ok- itatás, a művészeti élet, * a mű­gyűjtés, a műkritika és a művé­szettörténet-írás történetét dol­gozza fel. ÜDVÖZLET GRÚZIÁBÓL (2.) ____________________________________1 T alálkozások a Kúra partján pon fizettek értük kétezer forint­nál nagyobb összeget. Nyilvántar­tanak továbbá minden olyan újí­tást,. áíhely a balesetveszély vagy az egészségre káros körülmények csökkentését, a munkakörülmé­nyek javítását, illetőleg a-környe­zetvédelmi feladatok megoldását teszi lehetővé. A nyilvántartásba vett adatok csekély összegű térí­tés ellenében, szolgáltatásként ki- kérhetők* igénybe vehetők. Az adattárban való keresést — tu­lajdonképpen a megrendelést — a rendszeresen közreadott szak­mai jegyzékek segítik majd elő. Az újítási szolgálat megbízás alapján vállalja a teljes újítási dokumentáció értékesítését is. En­nek a szolgáltatási formának az az előnyé, hogy a felhasználó a cimszävas rendszerben megtalált és alkalmazni kívánt újítások tel­jes’ leírását a központi helyről szerezheti meg, az újító pedig gyorsan és megbízhatóan kap tá­jékoztatást újításának használat­ba vételéről. Az AGROINFORM már meg­kezdte a tájékoztatók szétküldé­sét és a beérkező adatlapok rend­szerezését, illetve az adattár fel- töltését. A rendszeres szolgálta­tást a negyedik negyedévben in­dítják meg. A Kaukázus völgyében, sziklák ölelésében él Tbiliszi, Grúzia más­félezer éves fővárosa. Negyven- fokos a meleg, mintegy igazolva a város nevét: meleg föld. A széles sugárutak szegélyeiben óriási pla­tánok adnak árnyat az ilyenkor is tömeges gyalogosforgalomnak, s üde látványt nyújtanak a fehér és világoskék házak oszlopos tor­náccal csipkézett teraszokkal. A Kúra folyó — Tbiliszi Duná­ja — mentén mindenütt építkez­nek. De a belvárosban panelből sehol, a felújítás csupán arra szolgál, hogy összkomfortossá te­gyék a múlt századi képüket visz- szanyerő házakat. A szálloda ablakából nézem a teret, ahol szüntelenül nyüzsög­nek a turisták. Bécsből, Tokióból, Milánóból, Prágából, New York­ból és Budapestről jöttek ezen a napon, hogy megízleljék a táj varázsát, a nép régmúltját, jele­nét, ételeit, italait. A piacon óriási a felhozatal. Dinnyehegyek, nyári alma, körte, szőlő és szilva halmokban, para­dicsom, uborka és mindenféle más zöldség, kis zacskókban ke­leti fűszerek. És keleti a hangu­lat is. A grúz kolhoz-piacon ugyanis elképzelhetetlen a vásár­lás hosszú alkudozás nélkül. Az idegen felfedez még egy érdekes­séget: jelentős, olykor száz száza­lékos a különbség az őstermelő, meg a hasonló állami termékek árai között. Mégis minden áru el­kel, hiszen a kolhozpiacra vitt gyümölcs és zöldség nyilvánvaló előnye az aznap hajnali szedés. Dinnyére alkuszom a piacon, s a szép szál fekete legény meg­kérdezi, milyen nemzetiségű va­gyok. Amikor megtudja: a kezem­be adja a dinnyét és közli: sem­mibe se kerül, az ő ajándéka. Hu- zakodunk egy ideig, de nem tá­gít. A magyarok — mondta — hasonlítanak a grúzokhoz. Mind­két nép szereti a lovat, a tüzes borokat, és hát rokonok is va­gyunk ... Ettől kezdve még. nagyon sok­szor találkoztam a néhány napi O) Bőséges a kínálat. Eladók és vásárlók a dinnyepiacon. If •• Óváros. A meredek szikiaparlon lakóházak állnak. ott-tartózkodás során a felénk áradó szeretet megannyi jelével. x Kísérőm, Dávid Imedasvili, a moszkvai APN hírügynökség tbi­liszi irodájának munkatársa ka­pásból említette a grúz és magyar kapcsolatok néhány szép példáját, s bizony szégyelltem, hogy ezek többségéről most hallok először. Mert mit tud a magyar 'Grúziá­ról? Ismeri a teát, a konyakot, talán tudja, hogy kitűnőek az ottani borok, esetleg azt is, hogy jó — sok tekintetben a mienk­hez hasonló — a konyhájuk ... Imedasvili a teáról beszél. Ki­számolom: körülbelül ugyanolyan területen, s ugyanakkora meny- nyiségben termesztenek teát a grúzok, mint téli almát a szabol­csiak. Érdekes a termesztés tör­ténete is: 1921 előtt nem volt tea j! ezen a tájon, s csak Lenin levele nyomán kezdték ültetni ezt az illatos cserjét a Kaukázus ölén. Tisztelettel’ tartják számon itt azt is, hogy a magyar Misztótfa- lusi volt a grúz nyomtatott írás atyja. Sétálunk a Rusztaveliről, . a grúz Petőfiről elnevezett sugár­úton. Impozáns méretű és külse­jű középületekben — köztük a sok kilométernyi Körfolyosós kul­túrpalotában — bővelkedik az utca. Rengeteg a bevásárló- és szórakozóhely. Teázó- és borozó­pincék, sokfogásös ételek, s meg­csodáljuk a grúz kenyeret, amely a megszólalásig hasonlít az arab lepényhez. Tbiliszi futballjáról is híres. Ak­kor is, ha már csak hárman van­nak a Dinamó két éve Kupagyőz­tesek Kupáját nyert csapatából. „Micsoda tömeg gyűlt össze, ami­kor a fiúk megnyerték Düsseldorf­ban a kupát!” — mondja feltüze- aedve Dávid, aki maga is az if­júsági válogatottságig vitte va­lamikor. Mellesleg érettségi után darukezelő volt, aztán háromszo­ros grúz bajnok birkózásból. A sportról a kultúrára* vált. Meghív bennünket egy népmű­vészeti műsorra, ahol kórus éne­kel gyönyörű hangon, a hegyek vad ritmusát idézik a táncosok. Japán csoport tagjai között ülünk, s magyarok szólalnak meg a há­tam mögött. Idős asszony árado­zik: érdemes volt eljönni ide eb­ben a rekkenő hőségben is. Este egy hús pinceétteremben ősi kőfalak és korsók társaságá­ban vacsorázunk. A pincérnő hosszasan magyarázza az étlapon szereplő finomságokat és úgy kí­nálja a babsalátát, hogy finom, mert a hozzávaló Magyarország­ról érkezett... (Folytatjuk) Kopka János f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents