Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-27 / 73. szám
4 9 PETŐFI NÉPE ® 1981. március 21. Virágszál ezernégy százért Több tsz kertészeti vezetőjétől hallom, hogy nem éri meg üvegházban, fűthető fólia alatt zöldségfélét — paprikát, paradicsomot, uborkát — termelni, viszont a virágnevelés jövedelmező. És mit látok a napokban Kecskemét központjában, a virágüzlet kirakatában: egy szál orchidea 250 forint, a rózsából ugyanennyi nyolcvan forint... Mit mondjak, elállt a lélegzetem, s rögtön arra gondoltam, hogy a piros rózsa szúrós végével páholna el bájos feleségem, ha netán, csak úgy szerétéiből három szállal beállítanék. Nem a virágszeretettel van baj, csakhogy az ár két kiló harminc deka hússal egyenértékű, amit három napig eszünk!... Ám ez még semmi. Egy másik orchideán ez áll: virágonként száz forint. Nem szálanként a virág — félreértés ne essék. „Nyomatékként” egyetlen szál díszeleg belőle a vázában. Számoltam, összeadtam: az egy szál ezernégyszáz forintot ér! Hát nem törték össze egymást érte a vásárlók. Persze még jó, hogy lehet kapni. E mondat hasonló, de szelídebb változatát manapság egyre többet hallani, valahogyan így: de lehet kapni. Mert ugye az ára nem számít. Van, ez a fontos. Zöldség is van, volt, meg lesz is. Hogy menynyibe kerül? A lényeg nem ez, hanem: de lehet kapni. Tavaly már tizennégy—húsz százalékkal többet fizettünk a levesbe valóért, mint 1982-ben. De volt! Igaz, hogy ennek egyre nagyobb részét magánvállalkozók termelik — főként a primőröket — mert velük a nagyüzem versenyképtelen? Bizonyítja ezt, hogy egyre több helyen hagyják abba a termelését. Még az olyan híres nagy zöldséges gazdaság is, mint a tompái Kossuth Tsz harmadára csökkenti szabadföldön a zöldségtermelését, mert ráfizetéses. Valami baj lehet a termeléspo- litikával, a kertészeti ágazat szabályozó i rendszerével. Mindezek ellenére azonban senki se essen pánikba, mert zöldség lesz! Mint ahogyan virágból sem szenvedünk majd hiányt. Olcsóbban is adják, egy csokor ibolyát majd még húsz forintért is lehet venni. Volt virág a nőnapon. És mennyi fogyott? Az egyik dunántúli városban, minden virágüzlet vezetőjének feladata volt, hogy jegyezze, hányán vesznek három szál vágott virágnál többet. Egyetlen vevő sem akadt, aki tere- bélyesebb csokrot köttetett. Pedig hát nem lehet mondani, hogy a szebbik nem nincs szívünk csücskében, de egy százasnál többet adni egy szegfűcsokrétáért, hát az már egyenértékű a foghúzással. Szóval nem volt jó üzlet a virágosoknak az idei első ünnep, sőt fájó csalódás a tavalyi bevételhez viszonyítva. Mert a fizetőképes keresletnek határa van, az iránya meg nem emelkedő. De ha a háztáji vagy magánzöldségtermelőn csupán egy esztendőben is rajta marad az áruja, vagy úgy kell eladnia, hogy haszna alig lesz, nem kockáztat a következő évben. Mint ahogyan a virágtermelők is meggondolják. Bár feltételezem, hogy az senkinek sem okoz gondot meg fejtörést, ha a virágüzlet kirakatában árválkodik egy váza és búsul az ezernégyszázat érő díszének hiánya miatt... Csabai István LEGYŐZTÉK A GONDOKAT Tizenkét esztendeje társult az ország 21 szőlőtermesztő állami gazdasága, valamint az ÁGKER KFT borkősav termelésére. A társulás ügyintézője a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Ismeretes, hogy a borászatnak ezt a melléktermékét a gyógyszergyártásban, az élelmiszeriparban és üdítő italok készítésénél hasznosítják. A borkősavat külföldről szereztük be azelőtt, most a szükséglet egy részét — a Kunfehértón létesült üzem belépésével — itthon gyártjuk. Tavaly az 1982. évi 20 millió helyett 41 millió 390 ezer forint eredménnyel zárta az esztendőt az üzem. Ilyen dinamikus fejlődést még soha nem értek el a borászat melléktermékeinek gyártásában — állapították meg a minap tartott igazgató tanácsülésen. Találékonyság, hatékonyabb termelés: kétszeres nyereség Első az országban Tavaly 10 millió forintért az NSZK-ból vásárolt termelési és irányítási rendszert — technológiát — és ennek működtetéséhez szükséges berendezést a FÉKON kalocsai gyára. A beruházáshoz szükséges pénz felét az országos műszaki fejlesztési bizottság kölcsönözte, ugyanis ez egy kísérleti rendszer, hasonló az országban még nincs. Röviden megfogalmazva arról van szó, hogy csoportmunkákhoz alakították ki a technológiát, az anyagok kiszabásától a ruhák raktárba, illetve kamionba szállításáig. Lényege egy függesztett pályás szállító szalagrendszer, amelyet nem folyamatosan és még nem is motorikusán működtetnek. A különböző varrási műveletekhez ezen csoportosan juttatják el a ruhákat, és kézzel tolják át egy-egy munkahelyre, ahol is minden dolgozó a sajat maga által diktált tempóban varrja össze a ruhaalkatrészeket. Szeptember óta működik az új technológia, amelytől 20 százalékos termelékenységjavulást vártak, amely az eddigi mérések szerint reális is. A kalocsai gyárban tőkés exportra már nemcsak blúzokat készítenek, hanem ruhákat és nadrágokat. A dolgozók munkafeltétele is sokat javult, valamint keresetük is növekedett. A tervezett 20 százalékos termelésnövekedés elérése azt jelenti, hogy 12 százalékos bérfejlesztésre nyílik lehetőség a gyárban. A A szabászműhelyből a ruhadarabokat lift viszi fel a varrodába. fi> Az NSZK-ból vásárolt veit-rendszer előnye st csoportos munkarend, a dolgozók munkaintenzitására alapozott teljesítmény és a kényelmes munkahely, ahol is a függesztettpályás szállítószalagról a dolgozók időveszteség nélkül gép alá tudják tenni a ruhák „alkatrészeit”. MEGKÉRDEZTÜK... Veliczky Istvánnét, a DUTÉP területelőkészítő és vállalkozási csoport vezetőjét: — mi az oka annak, hogy a lapunkban nemrég közzé tett KSH jelentésben, a megyei minisztériumi építőiparról szólva (lévén, hogy egy van, tehát a DUTÉP-ről) ez olvasható, 1983-ban 1,3 milliárd forint értékű megrendelést utasítottak vissza. A fejlődés igen figyelemre méltó, mert az üzem végtermékeinek piacán 1983-ban — a borkősav kivételével — számottevő értékesítési gondok keletkeztek. A% ideszállított törkölyt, 'seprőtésztát és borseprőt, valamint a borkövet feldolgozásuk során fontos termékké alakítják át. Az alkoholkészítés után visszamaradó törkölyből takarmány készül, amelyet Urevitid néven hoznak forgalomba. Az elmúlt esztendőben pangott a kereslet, csak a második félévtől kezdve jelentkezett igény a takarmánypiacon. Ezzel egyidejűleg sikerült lényegesen magasabb árat elérni. A fordulatot az aszály okozta, minden takarmányra szükségük volt az üzemeknek. Az elmúlt év utolsó hónapjában egy új, hatásosabb, szintén törköly alapanyagból készült takarmány gyártását kezdték meg, Vinamix néven. Tavaly a szesz iránt is csökkent a kereslet az első nyolc hónapban, emiatt jelentős készletek halmozódtak fel, az értékesítés pedig gyakorlatilag megszűnt. Ilyen körülmények között. került sor egy rendkívüli igazgatói tanácsülésre, ahol döntés született magasfokú borpárlat gyártására. Más szóval olyan finomszeszt állítottak elő, amely a borok javítására alkalmas, és az új törvény értelmében engedélyezett. Döntően ennek köszönhető, hogy az év végéig sikerült a szesz- készleteket a januári meny- nyiség alá szorítani. A főtermékből, a borkősavból mintegy 600 tonna — Működési területünk Bács-Kiskun és Dél-Pest megye, valamint Csepel és Budapest déli része. Az e területről érkezett építési igényekből nem utasítottunk el egyet sem, s hangsúlyozom, hogy Bács-Kiskun megyében sem. Sőt az említett körzeten kívüli megrendelések közül azokat is teljesítettük, amelyek speciális feladatok, mint a míkroncölöpözés, vagy a DUT-izolát távfűtő- vezeték készítése. — Akkor miből adódik az említett, nagy értékű elutasítás? — Működési területünkön kívüli 10 megrendelő felkérését nem teljesítettük; nagyobb részt ezek budapesti építkezésekre vonatkoztak. Okai között gazdaságossági szempontok és a meglévő kapacitás lekötöttsége az elsődleges. A statisztika mindezt nem mutatja ki, sőt az országos összesítésben halmozottan jelenik meg az, hogy forintban kifejezve mennyit utasítottak el a minisztériumi építőipari vállalatok, ha például több kivitelező sem vállalkozik ugyanannak a megrendelésnek a teljesítésére. — Az idén volt elutasítás ? — Nem, még a működési területen kívül sem. ~ " -r-—' 3 (9 Papp Zsuzsa szakmunkás a párló berendezést kezeli. (Méhesi Éva felvétele) körüli mennyiséget gyártottak. Az üzemrész gépeinek nagymértékű elhasználódása, az épület károsodása miatt kérdésessé vált a terv teljesítése. Ezért júniusban hozzákezdtek a felújításához. A rekonstrukció a tervezettnél tovább tartott ugyan, de nem akadályozta a termelést. A technológia korszerűsítése, a gyártó kapacitás bővítése lehetővé tette a terv túlteljesítését. A Cofuna nevű humusztrágya szintén a visszamaradt törkölyből készül, értékesítését a szerződés szerint az elmúlt év december 31-ig az AGROTEK- nek kellett volna megszervezni. Sajnos, ez nem sikerült. Az üzemnél lévő mintegy 700 tonna készletből jelentéktelen mennyiséget szállítottak el. Éz a talajerőpótló hússzoros hatékonyságú, mint a szerves trágya, keresik az üzemek, nem indokolt tehát, hogy készletek halmozódjanak fel. Az igazgatótanács véleménye szerint hiányzott a meggyőző reklám és a propaganda. A gyártással tehát az idén sem állnak le, de az értékesítést a társulás szervezi meg. Hangya Pál üzemigazga- tó-helyettes szerint a kiváló eredményeket a jó alapanyag-ellátásnak, a termelés növekedésének, a három műszakos folyamatos termelésnek,'az-intenzív műszaki fejlesztésnek, a költségtakarékos gazdálkodásnak köszönhetik. Nem elhanyagolhatók azok az üzem- és munkaszervezési intézkedések sem, amelyek tovább növelték a hatékonyságot. Tavaly megalakították a borkősav üzemben a gazdasági munkaközösséget, azóta két újabb munkaközösség alakult, amelyek elősegítik, hogy az idei tervet legalább olyan sikerekkel teljesítsék, mint az elmúlt esztendeit. K. S. Vasalás után a ruhákat fogasra helyezik és innen közvetlenül a kamionok gyomrába, vagy raktárba gördítik. (Pásztor Zoltán felvételei.) M egyénkben, miként országosan is, 1983-ban több volt az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmény, mint az előző évben. Számuk — a 4,5 százalékos emelkedéssel — mintegy hét és félszáz. Arányuk az összes ismertté vált bűn- cselekményhez viszonyítva megközelíti a 9 százalékot. A bűncselekmények e csoportjába tartozik — többek között —- a körülbelül kétötöd részt kitevő emberölés és testi sértés, valamint a csaknem egyötöd részt jelentő garázdaság és rablás. Ezek a cselekmények a közrend, a közbiztonság állapotának megítélése szempontjából igen jelentősek. Ez a kézenfekvő magyarázata annak, hogy a lakosság élénk érdeklődést tanúsít ezeknek a bűncselekményeknek az alakulása iránt. A bűnüldöző és az igazságügyi szervek ugyanezért fordítanak megkülönböztetett figyelmet megelőzésükre, elkövetőik felderítésére és felelősségre vonására. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények közbiztonságra gyakorolt hatásának reális megítéléséhez azonban azt is tudnunk kell, hogy — nem szólva most a garázdaságról, a rablásról, és más e kategóriába sorolható cselekményekről — az emberölés, a testi sértés jórésze egymást ismerő, sőt hozzátartozói, rokoni kapcsolatban álló emberek között, a magánlakásoknak — ezekben az esetekben a biztonságnak csak az illúzióját keltő — falain belül történik. A múlt évben például huszonnégy elkövető közül kilencnél a rendezetlen családi élet, egynél pedig a féltékenység volt az indíték az emberölés végrehajtásához vagy megkísérléséhez. A 284 súlyos testi sertésből pedig 122-t lakóházban követtek el. Ide kívánkozik még annak a kiemelése is, hogy mind az áldozatok, sértettek, mind az elkövetők között sok volt az ittas ember. Ezek a körülmények természetesen nem csökkentik e súlyos, az ember élete és testi épsége elleni bűncselekmények jelentőségét, veszélyességét. Felvetődik azonban, hogy a szűkebb (családi) és a tá- gabb (munkahelyi, szomszédsági) környezet sokat tehet, illetőleg tehetne a tragédiát sokszor előre sejtető, az emberi kapcsolatokat gyakran éveken át mérgező okok, viszonyok megváltoztatása, megszüntetése érdekében. Ennek elmulasztását az esetek legnagyobb részében a bíróság nem kéri ugyan számon, de az erkölcsi, felelősség alól nem térhetünk ki. TESTVÉRHARC A TANYÁN Halálos késszúrás A Csömör testvérek: Dezső (52 éves) és öccse, József (49 éves), mindketten alkalmi munkások, a szülőktől örökölt Kiskunmaj- sa, Ötfa 138. sz. alatti tanyájukban kettesben éltek. A környékbeli szomszédokhoz jártak napszámba. Szerették a szőlő levét, alkoholistának ismerték őket/ A pénz és a koszt mellett a napi bérben természetesen benne volt a bor is. Ha nem kaptak elég italt, azr zal fenyegetőztek, hogy riem dolgoznak tovább. A két testvér kutya— macska viszonyba élt egymás mellett, néhá tettleges- ségig fajult köztük a nézeteltérés. Életük nem volt titok a szomszédok előtt. Most elmondták, hogy míg anyjuk élt, Csömör József addig nem volt hajlandó dolgozni, míg annak nyugdíjából tartott. Bátyját néhány éve egy vasdarabbal úgy fejbe verte, hogy orvost kellett hívni. Az is mérgesítette a helyzetet, hogy Dezső, ha bort- vitt haza, nem kínálta meg öccsét; hanem este az ágy mellé tette, és éjszaka „el- szopogattá”. Január 20-án a fivérek együtt dolgoztak egy szőlősgazdánál. Másnap, szombaton csak Dezső ment vissza, s délután 2 óra tájban indult haza. Otthon tyúkból készült éjtelre számított, amit a megbeszéltek szerint testvérének kellett megfőznie. Csömör József ezen a napon reggel bevásárolt a boltban. Vett bort is, amit napközben megiszogatott. Ügy elment az idő, hogy mire testvére 4—5 óra tájban hazaért, csak a leves volt készen, a pörkölthöz még akkor kellett krumplit hámozni. Dezső ezt nem vette jónéven, öccsét felelősségre vonta. Az indulatok olyan magasra csaptak, hegy a szomszédos tanyában is hallották a veszekedést, üvöltözést. Azt, hogy a továbbiakban mi történt a tanyában, az előzetes letartóztatásban lévő Csömör József vallomásából tudjuk. Csömör Dezső indulatában a konyha padlójáról felkapta a csizmahúzó fakutyát, és azzal a bátyja fejére ütött, aki a kisszéken ülve éppen a krumplit tisztította. Az ütésnek tulajdonképpen nem lett következménye, mert erejét felfogta a bá- íánybőr kucsma. Ezzel azonban betelt a pohár. József ültében a kezében lévő konyhakéssel bátyja felé bökött, és ánnak pengéje behatolt a hasüregbe. Hirtelen kijózanodtak. Mindketten rádöbbentek, hogy nagy baj,'végzetes dolog történt. A sérült utolsó erejét összeszedve ledőlt a fekhelyre, testvére pedig a mintegy másfél kilométerre lévő tanítói lakáshoz indult, hogy orvosért, mentőkért telefonáljon. Mire azonban a mentők megérkeztek, Csömör Dezső elvérzés következtében meghalt. A tragikus eset ideijén az elhalt igen súlyos, az elkövető pedig súlyos, fokban volt ittas. Az igazságügyi orvosszakértő Csömör József alkoholelvonó kezelésének szükségességét állapította meg. Az eset eggyel növelte az erőszakos és garázda jellegű bűnügyek számát. F. I.
