Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

1984. március 25. • PETŐFI NEPE • 3 ÜDVÖZLET GRÚZIÁBÓL (1.) Nincsenek magukra hagyva • Koba Guzuli műtermében egyik legújabb alko­tásával. • Grúzia, pontosabban a keleti Ibéria egykori első fővárosához, Mchetához tartozik ez a régi templom... Kelet és Nyugat kapuja IfslggÉ Olvasóinknak időről időre beszá­molunk külföldi élményeinkről. Rendszeresek lapunkban a test­vérmegyei útirajzok. A szovjet- unióbeli Krím, a romániai Fejér megye, a jugoszláviai Vajdaság és az olasz Modena élete, emberei, tájai évente többször is feltűn­nek a Petőfi Népe hasábjain. •... és a köztársaság jelenlegi fővárosa, az újjá' épülő-szépiilő ‘Tbiliszi részlete. % m • Barátságos vendég­látóhely árnyas szőlő­lugassal. • Festői utcakép, i A sokszor titokzatosnak tűnő Kelet világába próbáltunk bepil­lantást nyújtani nemrég a koreai, korábban az üzbegisztáni soro­zatunkkal. Most a Kelet és Nyu­gat kapujaként is emlegetett gaz­dag szocialista szovjet köztársa­ságban, Grúziában szerzett be­nyomásokat igyekszünk megosz­tani mindazokkal, akik velünk tartanak a négyrészes kirándu­lásra. Talán valami többletet nyújt az eddigiekhez ké­pest, hogy más-más szerzők tollából jelennek meg ate írások. Az APN szovjet hírügynökség vendégei­ként, a Központi Sajtószolgálat szervezésében az ország különböző részeiből jártunk a „boldog Grú­ziában”, ahogy Majakovszkij nevezte szülőföldjét. Ily módon a többi 'között azt nyújtjuk át egy-egy folytatásban, amit Szabolcs-Szatmárból a Kelet- Magyardrszág, Dunántúlról a Veszprémi Napló, Bács-Kiskunból pedig a Petőfi Népe főszerkesztő­je tartott érdemesnek a feljegyzésre. Mindannyian összehasonlítgató emberek lévén, gyorsan feltűnt, hogy jó az élelmiszerellátás, üde színfolt a vendéglátás, késő éjszakáig sétálgató pá­rokkal, társaságokkal lehet találkozni az utcákon. 22—23 óráig az áruházak is nyitva vannak. Tbiliszi élelmiszerüzletei pedig éjfélig árusítanak kenyeret, "tejterméket; húst, zöldségféléket. Ugyanez a helyzet ‘vásáthap is. A kereskedelem folyamatos. ' ' Igaz, mások a körülmények. Nyáron negyven fo­kos a hőség, 13—16 óra között ebédszünet és pihe­nő. Ez már a kelet! De a szabad időhöz jobban al­kalmazkodó kereskedelmi árusítást miért ne lehet­ne visszahonosítani nyugatabbra is? Például ideha­za nálunk, ahol szintén van fizetőképes kereslet és egyébként a kínálat sem hiányzik. Ellátogattunk Koba Guzuli ötvösművész, a tbiliszi művészeti akadémia tanárának műtermébe is. Első külföldi kiállítása a kelet-ázsiai művészetek buda­pesti múzeumában volt. Azóta is ápolja a kapcsola­tokat. Az ősi grúz ötvösség folytatója számos közös vonást említ nemzete és a magyarok közt. Ezek sze­rinte még abból az időből erednek, amikor elődeink az Urálon túl éltek. Egyik példaként azonos sza­vainkat, a hidat és a ceruzát említi. Rokonszenve mintegy előlegezi a a további találkozásokat. Halász Ferenc (Folytatjuk.) Olvasóink közérdekű gondjaikkal gyak­ran megkeresnek bennünket. Így tettek legutóbb a hetényegyiháziak, akik nem fo­gadták egyetértéssel, hogy a 4600 lakosú településen tavaly novemberben megszűnt az éjszakai és hétvégi orvosi ügyelet. Az­óta, hétfőtől péntekig délelőtt és délután a két 'községi orvos kezeli őket,' estétől reg­gelig és a hétvégeken pedig Kecskeméten a Nyíri úti megyei kórház felnőttambulan­ciája és az Izsáki úti gyermekosztály tart számukra sürgősségi ügyeletet. Előnyben a jobb ellátás Mi ebben a rossz? Miért kellett a lakók­nak ezért lapunkhoz fordulniuk? Végtére is a megyei egészségügyi intézménytől, jó feltételek mellett, szakszerű ellátást kap­nak. Kéznél a gyógyításhoz és az életmen­téshez szükséges felszerelés. Senki nem vitatja, hogy a Kecskemét­hez tartozó ihetényegyháziak, szarkásiak, miklóstelepiek és a többiek ilyen módon az ügyelet óráiban megbízható, magas szin­tű ellátásban részesülnek. A Lenin utca 124. szám alatt lakó Tóth Istvánná és má­sok szerint mégis gondot okoz, hogy ha­marább szüntették meg az ügyeletet, mint arra a feltételek megértek volna. „Akik ebben a kérdésben döntöttek, számításba vették-e a mi helyzetünket és a helyi sa­játosságokat? Gondoltak-e arra, hogy a község közepétől távolabb, 6—8 kilométer­re még nagynyíriek laknak? Főként időseb­bek, akiknek, ha valami bajuk volt, éjsza­ka, a rossz utakon eddig is nehezen jutot­tak be az orvgsi rendelőhöz. Most viszont még távolabb van a segítség!” — hangoz­tatják Hetényegyházán. A posta soron kívül kapcsol Hercz Józsejné, igazgatási főelőadó egy­ben pártvezetőségi tag, a tanácsi kirendelt­ségen ezt mondja: — Napközben, este 21 órakor indul az utolsó busz Kecskemétre. Ezzel a hetényi iskolától a szalagházig nyolc, illetve a vég­állomásig 14 forintért beutazik a beteg a városba. Majd átszáll egy másik buszra, amely már közvetlenül a kórházig viszi. Vissza ugyanilyen vargabetűvel érkezik. — Sürgős esetben, utazgatás helyett, ta­lán célszerűbb telefonon segítséget kérni. Kecskeméttel milyen a távbeszélő össze­köttetés? — érdeklődünk ezután a postán. — Huszonöt telefon-előfizető van a köz­ségben — tájékoztat Dankó Ferencné hiva­talvezető. — Amíg mi itt vagyunk nappal, a mentőket és a tűzoltókat soronkívül kap­csoljuk. Esténként pedig ellenőrizzük, hogy jó-e a segélykérő .telefon az- épület előtt. Mi ennyit tudunk tenni. Ez sem kevés — de nézzük tovább a le­hetőségeket! A település fekvése, és azon belül a távolságok olyanok, amilyenek. Az út- és a közleké.dési viszonyok nem változ­nak meg egyik napról a másikra. A köz­ség és a város közti kapcsolat erősítéséért, az elsősegélyre szoruló betegek érdekében azonban feltétlenül cselekedni kell. Ezt szolgálná, ha például a tanácsi kirendelt­ség több helyen, nagybetűs hirdetményeken közhírré tenné, hol van az a nyolc telefon- állomás, amelyet — a segélyhívó telefon- készüléken kívül — sürgős hívásra lehet használni. (A konzervüzemé, a'belsőnyíri szociális otthoné, az orvosi rendelőé ezek közé tartozik.) Ha teljesen kielégítően nem, de valamelyest javít a helyzeten ez a nyolc közületi telefon is, amíg ez év júniusában egész Hetényegyházát be nem kapcsolják a megyeszékhelyi automata telefonközpont­ba. Később, szeptembertől három helyre: a kisnyíri iskolához, az UNIVER ÁFÉSZ vendéglőjéhez és a Vezér utca sarkához egy-egy nyilvános állomást telepít a posta. Ki kezelje a CB-t? Ebben az átmeneti helyzetben dr. Szá­méi Éva körzeti orvos és kollégája válto­zatlanul .törődik a hetényegyházi betegek­kel. Ügyeleti szolgálatot is ellátnak a me­gyei kórházban; ezen felül, orvosi esküjük­höz híven, nem zárkóznak el a tőlük el­várható segítségnyújtástól rendelési idő után sem, ha otthofi vannak. Gondoskodik a hetényegyháziakról a megyei tanács egészségügyi osztálya is. Dr. Gubacsi László osztályvezető kérte a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzemet, hogy gyakrabban ellenőrizze a hetényi te­lefonvonalak üzembiztonságát. Ezenkívül megígérte, hogy egy CB-rádiót küldenek a településre. Csupán az a kérdés: ki vál­lalja a helybeliek közül, hogy a lakosság érdekében a CB-vel a megyei kórház te­repjárógépkocsis ügyeletével és a mentők­kel tartja a kapcsolatot. A lakók biztonságáért, reméljük, ezt is megoldják Hetényegyházán! Kohl Antal KISKŐRÖSÖN AZ EGÉSZ VÁROST „ELFOGLALTÁK" Jövőre is lesz úttörőriadó A Magyar . Tanácsköz­társaság ki­kiáltásának 65. évforduló­ján, március 21-én, más­fél millió kisdobos, úttörő és felnőtt részvételével rendezte meg „Riadó 19— 65—84” elnevezésű orszá­gos riadójátékát a Magyar Üttörők Szövetsége. A nagyszabású akció tapasz­talatairól tájékoztatta, az MTI munkatársát Harasz­ti István, az Űttörőszövet- ség Országos Tanácsának titkára. — A riadójáték tanul­ságai minden szempontból megerősítették az úttörő- vezetők VIII. Országos Konferenciáján megfogal­mazott elgondolásokat. Az egységes cselekvés érzését adó egész napos program nagy élményt jelentett a gyermekeknek, elsősorban azért, mert a legtöbb he­lyen önállóan játszhattak, oldhatták meg feladatai­kat, ehhez az önállósághoz megkapták a kellő segít­séget. A riadó ugyancsak igazolta azt az elképzelést, hogy lehetséges és szüksé­ges az úttörőmozgalom tár­sadalmi bázisának szélesí­tése. A gyermekek lelke­sedése, lendülete nemcsak a pedagógusokat ragadta magával, hanem a felnőtt társadalom szinte minden rétegét megmozgatta. Az Űttörőszö vétség nevében megköszönöm mindazok segítségét, akik munkájuk­kal, részvételükkel hozzá­járultak a riadó sikeréhez. — Szinte felsorolhatat- lan a gyermekek öntevé­kenységének, kezdeménye­zésének rengeteg formája. Kiskőrösön például „az egész várost” elfoglalták a pirosnyakkendősök, s eb­ben partnerre találtak a helység állami és társadal­mi vezetésében. A gyer­mekek viselkedését min­denütt az önként vállalt nagyfokú fegyelem jelle­mezte, s ez is bizonyítja a hasonló, romantikus játé­kok létjogosultságát. A: Űttörőszö vétség a követ­kező úttörőévben és jövő­re is megrendezi az orszá­gos akciót. !v5'Sv.v. .V.V.NV.V-V-V.!«".-.:.* A Tanácsköztársaság első napjai Kecskeméten (II.) Miután másnap délelőtt 9 órakor befejezték a direktóriumi hirdetmény megfogalmazását, megrendelték annak — több ezer plakát és röplap formában való — kinyomtatását a kecske­méti könyvnyomdában. Ezzel egyidejűleg a pártvezetőség egyes tagjai megkezdték a helyi mun­kás- és katonatanács együttes ülésének előkészítését és gyakor­lati megszervezgsét. Délelőtt 11 órakor a helyi mun­kásotthonban elkezdődött a munkás- és katonatanács össze­vont ülése. Elhatározták — a körtávirat útmutatása szerint —, hogy ezentúl a két külön hely­hatalmi szervezetet alkotó" tanács időnkénti ülésein hozzák meg minden jelentősebb városi szin­tű, elvi-politikai és hatalmi döntéseiket. Ügy határoztak, hogy az eddig hivatalos helyha­talmi testületként működött Kecskeméti Néptanács helyett e munkás- és katonatanácsot egye­sítő Kecskeméti Munkástanács képezi a jövőben azt a testületet, amely adott időben az egész vá­rosra kötelező érvénnyel bíró elvi-politikai döntéseket hoz. E Munkástanácsban azonban — amint ez az alkotó tanácsok­ból is kitűnik — nem képvisel­tette magát a város lakosságának többségét képező dolgozó paraszt­ság, minthogy a paraszt-tanács addig még meg sem alakult a városban. Tehát e városi szintű testület osztályösszetétele ritem tükrözte sem a város társadalmi struktúráját, sem a direktórium által meghirdetett széles osztály­tartalmú szövetségi politikát. A Kecskeméti Munkástanács a viszonylag szűk osztályösszeté­tele, valamint a hatalmi szerepe közötti ellentmondás csakhamar éreztette negatív hatását az irá­nyításban. A helyi politikai hatalom át­vételének deklarálása után a Kecskeméti Munkástanács, mint a Tanácsköztársaság legfelső helyhatalmi irányító testületé, gondoskodott saját operatív, végrehajtó szervének demokra­tikus és viszonylag végleges megteremtéséről is. Ennek meg­felelően a Forradalmi Kormány­zótanács, s a Kecskeméti Mun­kástanács rendeletéinek és elvi­politikai jellegű döntéseinek he­lyi végrehajtását vezető, szerve­ző és igazgató tizenöt tagú di­rektóriumot választott. A Mun­kástanács a direktórium tagjait a Szociáldemokrata Párt helyi szer­vezetének- vezetősége által már előbb kijelölt munkás- és kato­natanács, illetőleg a szocialista és kommunista párt tagjaiból vá­lasztotta ki. A tizenötös direktó­rium tagjául jelölt személyeket forradalmi módon, a felolvasott lista alapján, közvetlen és nyílt szavazással, a teljes konszenzus jegyében választották meg. A Kecskeméti Munkástanács a következő személyeket válasz­totta be a direktóriumba: Lugo­si István szabósegéd, Bódi János kőműves segéd, Szegedi Lajos kereskedő segéd, Tóth László köztisztviselő, újságíró, Hajma Józse'f köztisztviselő, Simon Ist­ván köztisztviselő, Soós Pál asz­talos-segéd, Sarlós Ágoston kéz­besítő postás, Csihalik László szabósegéd, Kása István szoba­festő segéd, Knapp Lajos kato­natiszt, Vértse Gábor földmunkás, Szakovits György tisztviselő, Vincze Lajos ács-segéd és Villám István földmunkás. Mindezekből kitűnik, hogy- a megválasztott direktórium a ta­gok1 eredeti foglalkozása szerint abszolút munkástöbbségű volt. Az ideológiai-politikai meg­győződés és az ebből fákadó po­litikai törekvés és cselekvés te­kintetében differenciált volt a direktórium összetétele. A tizen­öt tag között az adott . időben csupán egy jobbra tendáló cent­rista szociáldemokrata (Bódi) akadt. Ugyanakkor nyolc balol­dali szociáldemokrata (Lugosi, Tóth, Soós, Sarlós, Csihalik, Ko­sa, Villám), és két pártonkívüli baloldali (Knapp és Szakovits), valamint négy kommunista ide­ológiai-politikai meggyőződésű és törekvésű ember (Hajma, Simon, Vértse és Vincze) tartozott a dir rektófiumhoz. Mindemellett — amint ez már az előbbiekből is kiderült — Szovjet—Oroszorszá­got megjárt három internaciona­lista is volt (Hajma, Csihalik és Vértse személyében) a szociálde­mokrata és kommunista tagok között. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a direktórium létrehozásá­ban is — bár közvetlenebb mó­don, mint a már tárgyalt első direktóriumi hirdetmény meg­szövegezésében — alapvetően a szociáldemokrata ideológiai, po­litikai és szervezési alapelveket követték a munkástanács és a direktórium vezetői. Ezt kétség­telenül bizonyítja az is, hogy a munkástanácsot nyilvánvalóan nem & következetes proletárfor­radalom érdekei vezérelték a direktórium — a fentiekben már tárgyalt — megválasztásakor, ha­nem a Szociáldemokrata Párt vezetősége által a munkástaná­csok számára még 1918 novem­berében kidolgozott és elfogadott „A munkástanácsok szervezeti szabályzatainak paragrafusai. Mind az első hirdetmény, mind e forradalmi szervek létrehozá­sában domináló szociáldemok­rata ideológiai, politikai koncep­ciók érvényesülésének fő oka a központi politikai, hatalmi vi­szonyokról való tájékozatlanság és a viszonylag erős helyi szo­ciáldemokrata szervezet" léte, va­lamint a helyi kommunisták gyenge politikai befolyása volt. A munkásdirektórium — a fen­tiekben feltárt — belső szociá­lis, politikai és ideológiai struk­túrájának ellentmondásai, vala­mint következetlenségei á ta­nácshatalom első napjaiban még alig jutottak felszínre és csak elvétve mutatkoztak meg. A kez­deti lelkesedés hevében még nem éreztették azonnal negatív ha­• Buday Dezső, a direktórium vezetője. I tásukat a gyakorlatban sem. Ezért a direktórium lényegében meg tudott felelni a kezdődő szo­cialista forradalom első napi ér­dekeinek és követelményeinek. Amikor azonban a szocialista for­radalom fejlődése és kibontako­zása néhány nap múlva már mind nehezebb és bonyolultabb helyi politikai problémák meg­oldása elé állította a direktóriu­mot, fokozatosan kiéleződtek eáek aj: ellentmondások. Az el­következendő napok intézkedé­seinek meghozatalánál és gya­korlati kivitelezésénél mind éle­sebbé és hosszabbá váló politi­kai viták formájában felszínre kerültek az ellentétek. Lényegében tehát — minden ellentmondásával és problémá­jával együtt — a Munkástanács által március 22-én 11 és 12 óra között lebonyolított direktóriu­mi választás eredményeként Kecskemétet a munkás- és ka­tonatanácsból, illetőleg a szocia­lista és kommunista párt tagjai­ból alakult 15 tagú, immár vá­lasztott Munkásdirektórium irá­nyította a Tanácsköztársaság első napjaiban. A munkástanács ezen ülése a munkásdirektórium megválasz­tása után rövid helyzetelemzést végzett. Ennek alapján jóváhagy­ta a még 9 órakor kiadott első hirdetményben meghirdetett el­vi-politikai vonalat, és a forra­dalmi rend érdekében elrendelt statáriumot, valamint a szesz- és kijárási tilalmat stb. A munkás- tanács ülése ugyanakkor mind­ezek kiegészítéséül — szintén a forradalmi rend biztosítása érde­kében — elhatározta, hogy tö-. vábbi intézkedésig semmiféle gyülekezést, gyűléstartást nem enged meg. Végül — nyilván a lakosság jobb «tájékoztatása cél­jából —, úgy határozott a Mun­kástanács, hogy a proletárdikta­túra kikiáltását plakátokon hoz­za a város tudomására. Mindezen döntésekkel végered­ményben létrejöttek a Kecske­méten is — az ország többi vá­rosaihoz hasonló módon — a proletárdiktatúra legfőbb hely­hatalmi szervei, és elkezdték a szocialista forradalom legfonto­sabb helyi feladatainak megol­dását. Békevári Sándor (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents