Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

f: 1984. március 24. • PETŐFI NÉPE • 3 NEGYVENÓRÁS MUNKAHÉT A közlekedés gondjai A 40 órás munkahétre való áttérés nem megy olyan simán, mint az ezt megelőző 5 napos munkahét bevezetése. Az okok meg­értéséhez vissza kell menni időben néhány hónapot. A 40 órás munkahétre való átál­láshoz szükséges rendelet megjelenése az Ipari Minisztérium által kiadott irányel­vekhez viszonyítva késett. Ily módon egyes vállalatok már felkészülhettek az önerő pótlására, a szervezeti intézkedések meg­tételére, míg mások a rendeletre vártak, amely végül is 1983 októberében jelent meg. A rendelet előírta, hogy a 40 órás munkahét bevezetése előtt két hónappal a tanácsi vállalatoknak jelentést kell készíte- niök az átállás feltételeiről, az ágazati mi­nisztériumokhoz tartozó üzemeknek pedig egy tájékoztatót, amelyeket a megyei ta­nács elnökének kellett megküldeni. Hiányzott az egyeztetés A réndelet tett ugyan utalást a munká­ba járást illetően a tömegközlekedési vál­lalattal való egyeztetésre, de ezt a vállala­ti vezetők jórészt figyelmen kívül hagyták, formális választ küldtek, roszabb esetek­ben a tájékoztatókban nem is tértek ki er­re. A megyei tanács munkaügyi és közleke­dési osztályai tehát nem jutottak a miun- kábajárással és a hazautazással kapcsolat­ban megfelelő információkhoz. Ez volt a kisebbik baj, ugyanis a beérkezett tájékoz­tatók alapján próbáltak egyeztetni. A na­gyobb gond másból származott. Mint em­lítettük, az irányelvekkel rendelkező vál­lalatok felkészültek, s nyomban áttértek a 40 órás munkahétre, míg azok, amelyek a rendelet megjelenésekor szereztek erről tudomást, kénytelenek voltak legalább két hónapot, de sok esetben még ennél is töb­bet várni, hiszen a feltételeket is meg kel­lett ehhez teremteni. Maga a rendelkezés sem intézkedett egyértelműen, hogy egy­szerre, egyidőben térjenek át a vállalatok, hanem, amikor ennek a lehetőségei meg­vannak, akkor vezessék be a 40 órás mun­kahetet. Áttekinthetetlen helyzet Mindezek meglehetősen kaotikus helyze­tet teremtettek a munkásszállításban. A korábban áttérő vállalatok vezetői a mun­kaidő -kezdetének és befejezésének meg­állapításakor csak a csoportérdekeket vet­ték figyelembe, a korábban bevezetett lép­csőzetes munkakezdést viszont már nem. A Volán Vállalat mindezekről — éppen is­meretek hiányában — nem tudhatott, ugyanakkor a 40 órás munkahétre már áttért vállalatok joggal kifogásolták az autóbuszmenetrendet. Eltelt két hónap, s január elsejétől 106 vállalat kezdte el a 40 órás munkahetet. Számos üzem, vállalat tette ezt anélkül, hogy erről bármiféle in­formációt is nyújtott volna a tanács ille­tékes osztályainak, illetve a munkásszállí­tást végző Volán Vállalatnak. A helyzet emiatt áttekinthetetlenné, bonyolulttá vált, s a Volán kénytelen volt operatív intézke­désekkel megoldani az egyre inkább fe­szítő tömegközlekedési gondokat. Éppen a zűrzavaros helyzet és a jogos utazási igények miatt, a vállalati vezetők — köztük sokan olyanok is, akik nem egyeztettek a szomszédos üzemekkel, a me­gyei tanács közlekedési osztályával, / s a Volánnal —, minden fórumot felhasználtak arra, hogy dolgozóik munkába érkezését és hazautazását biztosítani tudják. Emiatt jelentések, emlékeztetők, beadványok, új­ságcikkek születtek, s nem egyszer parázs viták alakultak ki. Üjabb három hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a már áttért vállalatok igényeit úgy-ahogy egyeztessék, s ne csak a munkába járást, hanem a böl­csődék, óvodák, iskolák munkarendjét is összehangolják. Az természetes, hogy ee idő alatt az autóbuszok túlzsúfolták voltak, sokan lemaradtak, az üzemekből elkéstek. A jobbítás lehetősége A jelenlegi helyzetet — amely egyálta­lán nem nevezhető rózsásnak — még to­vább bonyolítják a tömegközlekedési esz­közöket üzemeltető vállalat gondjai is. Annak ellenére, hogy menet közben igye­keztek megoldani a vállalatokkal, a tanács­osai közösen a problémákat —, s továbbra is éppen az utazóközönség érdekében szük­ségesnek tartják a lépcsőzetes munkakez­dés és -befejezés megvalósítását — maguk is nehézségekkel küzdenek. Az autóbusz- park elöregedett, de pótlására a fejlesztési alap nem ad lehetőséget, mert közben az autóbuszárak is növekedtek. Az is termé­szetes, hogy az autóbuszpark avulásával többe kerül a fenntartás és gyakoribb a jár­művek menetközben való meghibásodása is. A 40 órás munkahétre való áttérés mun­kásszállítási gondjai tehát ebben gyöke­reznek, amelyből természetesen van kiút, jobbítási lehetőség. Ehhez azonban önma­gában a Volán Vállalat, a megyei tanács munkaügyi és közlekedési osztályainak erőfeszítései nem elegendőek. Ennél sok­kal több kell! Mégpedig az, hogy a válla­latok vezetői, szakszervezeti bizottságai te­remtsék meg — a vállalati érdek csorbí­tása nélkül — a lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével a vállalatok egymás közötti, illetve a Volánnal való együttműködés le­hetőségét. Ez szervezés kérdése, de elen­gedhetetlen ahhoz, hogy kényelmesebbé tudják tenni a munkábajárást és hazauta­zást! Gémes Gábor Készülnek az öntözésre A fajszi öntözőfürt dolgozói kijavították a szi­vattyúkat, folyamatosan cserélik a négyezer hek­táros területen lévő hidrásokat. Ezt a munkát jö­vőre fogják befejezni. Már csak a csőhálózat fel­töltése van hátra április elsején és kezdődhet az öntözés. PÁLYÁZAT Népviselet a színpadon Király llus, a népművészet s mestere ■ emlékére „Népviselet a színpadon fejdísztől a sarkantyúig’’ címmel országos pályázatot hirdet a Népművelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács, a Bács-Kis- kun megyei Tanács V. B. Művelődési Osztálya és a Néptáncosok Országos Tanácsa. A pályázat célja: a hivatásos és az amatőr népi együttesek, tánccsoportok színpadai viseletéből be­mutatni azokat a kosztümöket, amelyek tervező köz­reműködésével, népviseletünk etnikai hagyományai­ra támaszkodva — ezek sajátosságait szem előtt tartva — születtek, és a színpadi követelményeknek is megfelelnek. A pályázat meghirdetői a legjobb viseletek bemu­tatásával segítséget kívánnak nyújtani azoknak az együtteseknek, amelyek a tájjellegű viselet korsze­rű színpadi alkalmazásának lehetőségeit keresik. A nyilvános pályázatra az együttesek 2—5-féle rend öltözetet küldhetnek be, a viselet tervezőjének és kivitelezőjének nevét is feltüntetve. A díjnyertes pályaműveket a VIII. Duna menti Folklór, Fesztivá­lon, Kalocsán az I. István úti\ kiállítóteremtíen mu­tatják be. A legjobb alkotásokat Király llus-emlék- díjjal, illetve további értékes díjakkal jutalmazza a bíráló bizottság. A pályaműveket június 1-ig kell eljuttatni Kalo­csára, a Művelődési Központ és ifjúsági Házba az t. István út 1. szám alá. A meghirdetők kérik, hogy az egyes kosztümöket tartozékaikkal együtt külön zsákban, pontos tárgyjegyzékekkel együtt helyezzék el a pályázók, feltüntetve a ruhák értékét is. , A Tanácsköztársaság első napjai Kecskeméten (I.) 1919. március 21-én este — mint ismeretes — 9—10 óra kö­zött ért véget a fővárosban a Bu­dapest Munkástanács történelmi jelentőségű ülése, amely kikiáltot­ta a Tanácsköztársaságot. Ezt követően a Magyarországi Szo­cialista Párt titkársága körtáv­iratban ' értesítette a jelentősebb vidéki városok — közöttük Kecs­kemét — munkástanácsait és a Szociáldemokrata Párt helyi szer­vezeteinek vezetőségeit az orszá­gos szintű eseményekről, vala­mint a munkástanácsok felada­tairól. A Párttitkárság e körtáviratá­nak szövege a következőképpen szólt: „Az antant imperializmus a román és cseh vonalon több ezer négyzetkilométernyi újabb területet követel, és ezzel a köve­telésével Magyarországot a nem­zetgyűlési választás lehetősé­gétől megfosztotta. A kormány a követelést visszautasította és le­mondott. Helyét a munkástanács határozata alapján tiszta szocia­lista kormány foglalja el. A párt­vezetőség a kommunisták veze­tőségével megegyezett. Az egész proletárság egységes akcióban egyesül. A munkástanács meg­követeli minden fosztogatás és önkényes eljárás megakadályo­zását. Fosztogatók ellen a legszi­gorúbb eljárás indítandó. Gyá­rakban és földeken, bányákban és vasutakon teljes erővel tovább dolgozni. Szocializálás és föld- birtokreform kérdésében az új kormány a legközelebbi napok­ban intézkedik. Addig önkényes eljárás minden erővel megaka­dályozandó. Mindenki tartozik a szocialista kormány Rendeletéit legnagyobb pontossággal végre­hajtani. Az ellenszegülőkkel szem­ben a helyi munkástanács a leg­kíméletlenebbül járjon el. A rend fenntartásáról a ínunkástanács gondoskodjék. Kormánybiztosok dolgában a kormány máris dönt, addig tartsátok fenn a rendet. A munkástanács a helyi katonata­náccsal egyetértőleg tartsa együtt fegyelemben a katonaságot”. Az egyesült párt titkárságának a Tanácsköztársaság kikiáltásá­ról szóló első és hivatalos kör­távirata március 22-én détolőtt fél kilenc és kilenc óra között ér­kezett meg a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezetének vezetőségéhez. A munkáshatalom megterem­téséről szóló távirat megérkezé­sekor a város valamennyi politi­kai irányzatának és szervezeté­nek, valamint helyhatalmi szer­veinek — a néptanács, munkás- tanács és a katonatanács*— veze­tői és képviselői a1 Városházán tartózkodtak. Éppen a Bőhm-félé rendelet alapján tárgyalták és kezdeményezték, illetőleg köve­telték a helyhatalmi viszonyok forradalmi átalakítását. A prole­tárdiktatúra létrejöttéről hírt hozó távirat tehát a helyhatalmi kérdésekben rendkívül kiélező­dött, és hevesebbé váló politi­kai osztályharc állapotában ér­te a város vezetését. Következés­képp a központi politikai hatalom minőségi megváltozása, azaz ta- nácshatalommá történt forradal­mi átalakulása, objektíve fordu­latot idézett elő Kecskeméten is az osztályok erőviszonyaiban és politikai aktivitásában. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának gyorsan terjedő hírére a burzsoá érdekek képviseletére a Kecskeméti Néptanácsba tömö­rült polgári elemek meglehető­sen passzív, illetve defenzív jel­legű politikai pozícióba vonul­tak. A baloldali fordulat további megnyilvánulása volt a dolgozó .tömegeket a Kecskeméti Nép­tanácsba képviselő baloldali for­radalmi politikusok aktivitásá­nak fokozódása. Ezeknek mintegy logikus következményeként, ami­kor a Kecskeméti Nép tanács, mint 9 Lugossi István szabósegédnek, az SZDP helyi szervezete elnö­kének nagy szerepe volt kezdet­től az események alakulásában; a kettőshatalom viszonyai kö­zött a koalíciós kormány helyha­talmi szerve „... amelynek kezé­ben volt eddig a város közigazga­tási és társadalmi életének köz­vetlen irányítási és gyakorlási jo­ga ... az eseményekről értesül, mint a villámsújtott, működésé­ben teljesen megbénul” — amint ezt Lettrich Edit írja egyik köny­vében. Mindezek azt mutatják, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásá- sának hatására mind a helyhatal­mi, mint az osztályerőviszonyok a forradalmi baloldal javára to­lódtak el Kecskeméten. Viszony­lag gyorsan és szinte akadályta­lanul bontakozott ki a kommu­nistáknak, valamint a munkás- tanácsban és a katonatanácsban lévő forradalmi erőknek és a bal­oldali szociáldemokratáknak a párttitkársági távirat útmutatá­sa szerinti harca, egy városi szin­tű munkástanács demokratikus megteremtéséért. Ennek élére a Szociáldemokrata Párt helyi szer­vezetének kommunista és más ré­gi baloldali vezetői álltak. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának hírére a polgármesteri szobában azonnal végeszakadt a négytagú direktórium manifesz- tálódási folyamatának. Tagjai — kiváltképp Vincze Lajos, aki vá­lasztott tagja volt a helyi szociál­demokrata vezetőségnek is — mind hamarabb igyekeztek felven­ni a kapcsolatot a helyi szociál­demokrata vezetőkkel. S csakha­mar befejeződött a tanácsterem­ben a munkás- és katonatanács kizárólagos helyi hatalmát köve­telő katonatanács ülése is. Mindez a Tanácsköztársaság . kikiáltásának nemcsak logikus következménye; hanem egyben az immár egységes városi szintű di­rektórium létrehozásának is elő­feltétele volt. Mindezek követ­keztében tehát a burzsoá érdeke­ket képviselő polgári pártok he­lyi vezetőinek köreiben a zavar és a tehetetlen visszavonulás, a munkás- és katonatanács forra­dalmi vezetőinek köreiben pedig a tömörülés, átrendeződés és az integrálódó forradalmi aktivitás folyamata bontakozott ki. Következésképp az addigi ket­tőshatalom helyi városszintű tes­tületéiben részt vevő erők adott időben és helyen végbemenő át­csoportosulásának eredménye­ként a városi székház egy pilla­nat alatt az ide-oda futkosás és bábeli zűrzavar színhelye lett Ilyen körülmények között ült ösz- sze a Szociáldemokrata Párt he­lyi szervezetének vezetősége. (Folytatjuk.) Békevári Sándor MÉRLEGEN A KISZ-TAGLÉTSZÁMA Javítani kell a szervezettséget a munkásfiatalok között A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség szervezettségi arányszáma tavaly lényegében nem változott: továbbra is nagy­jából minden harmadik KISZ- karú állampolgár tagja a jelen­leg 907 608 fiatalt tömörítő szö­vetségnek — egyebek közt ez de­rül ki a nemrég elkészült úgy­nevezett KISZ-építési mérlegből. A korábbi évek mérsékelt ütemű növekedésével ellentétben vi­szont tavaly csaknem 4 ezerrel csökkent a tagjainak száma. Az elemzések szerint a taglétszám visszaesésében leginkább az ját­szott közre, hogy a 14—29 éves korosztályhoz tartozó KISZ-tagok száma egy esztendő alatt 18 ezer­rel csökkent. A fő foglalkozási rétegek sze­rinti elemzés azt tükrözi, hogy a KISZ-tagok 61 százaléka dolgozó, 39 százaléka pedig tanuló fiatal. Ez az arány tavaly némiképp a tanulók javára változott, ami an­nak tulajdonítható, hogy jelentő­sen nőtt a közép- és felsőfokú képzésben részt vevő nappali ta­gozatosok száma. Az ifjúsági szö­vetség határozott törekvése, hogy javítsa a szervezettséget a mun­kásfiatalok között. Ennek megfe­lelően a korábbi években szá-1 mottevően emelkedett a mun­kás és mezőgazdasági fizikai dol­gozó fiatalok körében' a KISZ- tagok létszáma, ám a tavalyi adatok tanúsága szerint ez a fej­lődés lelassult. A fizikai dolgo­zók között több mint negyedmil­lió tagja van a KISZ-nek, szá-, műk félezerrel gyarapodott az elmúlt évben. Nem változott a szakmunkás KISZ-tagok száma, nőtt azonban az ifjúsági szövet­ség befolyása a betanított és a se­gédmunkás fiatalok körében. Fi­gyelemreméltó, hogy jelentős mértékben visszaesett a KISZ- taglétszám a közvetlen termelés- irányítók között. A szellemi dolgozó KISZ-esek több mint fele, mintegy 120 ezer értelmiségi; közülük 37 ezren az oktatásban, 14 ezren az állam­igazgatásban, a társadalmi szer­vezeteikben és az igazságszolgál­tatásban dolgoznak. A KISZ-nek jelenleg több mint 10 ezer mér­nökként és 6 ezer technikusként dolgozó tagja van. Kedvezőtlen változás, hogy a műszakiak ka­tegóriájában visszaesett az ifjú­sági szövetség taglétszáma. A tanuló fiatalok közül az egy évivel korábbihoz képesít 10 ezer­rel többen, csaknem 320 ezren tagjai a szövetségnek. A diák KISZ-tagok legnépesebb csapata a középiskolába járóké, számuk meghaladja a 165 ezret, a szak­munkástanulók közül 108 ezren, az egyetemisták és főiskolások közül csaknem 43 ezren tagjai a KISZ-nek. A KISZ-tagság életkor szerinti megoszlásában a korábban is ta­pasztalt tendenciák változatla­nok: tovább nőtt a 14—18 éve­sek aránya, a 19—26 év közöt­tiek száma csökkent. A 26 évnél idősebbek ma már a KISZ-tag- ság 27,5 százalékát alkotják, e korosztály több mint fele 30 év feletti. RÁDIÓJEGYZET Csehszlová­kiában roha­mosan csökken a születések száma az utóbbi években. A de­mográfiai helyzet kedvezőtlen alakulását sokan a hagyományos /családi _ .kapcsolatok. felbomlásá­val, a válások fiagjr számával, a többgyermekesek anyagi gond­jaival magyarázzák... — A Szovjetunióban hosszú ideje fog­lalkoztatja a tudósokat és a köz­véleményt, miért terjed ilyen mértékben az alkoholizmus, mi­közben arra keresik a választ, hogyan lehetne megfékezni, a nagyarányú vodkafogyasztást. Vannak, akik a sör és a bor választékának növelésében látják az égetett szeszek népszerűségé­nek csökkenését, vannak, akik határozott adminisztratív intézke­désekben. Egyik -sem látszik azon baji járható útnak. A szak­emberek inkább a társadalmi összefogást sürgetik, s annak mi­nél intenzívebb tudatosítását, hogy az alkoholizmus milyen egészségi és erkölcsi károsodásokat ered­ményezhet. Ezért tudományos alapossággal igyekszenek feltárni e szomorú jelenség szociális gyö­kereit ... > — „Ennek nem lett volna sza­bad megtörténnie!” Ez a címe annak a filmnek, ami nagy vi­hart kavart Kínában az utóbbi hetekben; nem hosszú címe miatt, hanem mert alkotói arra keresték a választ, hogy elkövet­het-e hibákat iaz országot vezető párt, s ha már elkövette, el­várhatja-e, hogy a nép úgy bízzon benne, mintha mi sem történt volna? ... Mennyit keresnek Jugoszláviá­ban a J funkcionáriusok? Több­ségük nem túl sokat, mármint az országos átlaghoz képest... A fent leírtak, a szerdai In- termikrofon című húszperces műsor vázáatpontjai. Mondhatni: érdekes magazin volt ez a Nyá- rádi Péter szerkesztette adás, mely a „Szomszédolás sok zené­vel” alcímmel kellette magát. Pontosabban: nagyszerű magazin. Amellett, hogy érdekességeket, kuriózumokat ecsetelt, sok tanul­ságot is kínált megszívlelésre. Nekünk, magyaroknak, kimon­datlanul is, miközben más or­szágok gondjairól beszélt. Gon­doljunk csak a demográfiai hul­lám „megtorpanására”, az alko­holizmus terjedésére, a vezető értelmiség jövedelmére, az átlag- jövedelmekhez viszonyítva, és így tovább, vagyis határainkon belül is léteznek — vagy a kínai film témáját illetően: léteztek — ha­sonló problémák. Hasznos, cél­szerű más országok példáját megszívlelni, problémamegoldó kísérleteiket (vagy csak magát a jelenséget) elemezni, a szerdai Intermikrofon ezen túl mégis azt a konklúziót sejtette: van mit söprögetnümk jócskán a saját portánkon is, miközben a máso­kéról' beszélünk ,... k. e. Intermikrofon Engedményes tüzelővásár! Az éves tüzelőszükségletét kedvezményes áron szerezheti be amíg a készlei tart AZ ALFÖLDI TÜZÉP VÁLLALAT BÄCS-KISKUN, BÉKÉS ÉS CSONGRÁD MEGYEI TELEPEIN. Egyes hazai szénféleségek 13 Ft/q, illetve 17 Ft/q.- a hazai brikettek 10 Ft/q engedménnyel kaphatók. Az engedményes akció a tüzelőutalványokra is érvényes. Ha nem késlekedik, pénzt takarít meg! VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents