Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

Az asszony köténye Egy mai dalt és egy régi népi mondást szeretnék idézni. A dal így kezdődik: „Szólj rám, ha 'hangosan énekelek...” A mondás — vidékenként kissé vál­tozva, de — lényegében így szól: „Az asszony köté­nye mindent eltakar”. Hogyan keidül a két dolog egymás mellé?! Az, hogy az asszony köténye mindent eltakar, igen régi mondás, úgy is fogalmazhatnám, hogy ta­pasztalatokon alapuló bölcsesség\Jelentése: történ­het a családban bármi, az asszony köténye elta­karja, „nem teregeti ki a szennyest”. A második mondás talán világosabbá teszi az elsőt is azok előtt — a fiatalok, előtt —, akik nem ismerték. Ta­lán néhány példa: a részegen hazatérő 'férj jól el­verte az asszonyt, az teli van kék-zöld folttal, de másnap a szomszédasszonyoknak azt mondja, éle­sett az udvaron, attól vannak a foltok. Velük lakó fiáék válófélben vannak, rosszul élnek, marják, las- san-lassan már meggyűlölik egymást, de ő csak azon könyörög, el ne váljanak, kifelé ne mutassák, hogy baj van, hiszen az szégyen. És ő maga a szomszéd­ban arról mesél, milyen boldogok a fiatalok. A példák talán szélsőségesnek tűnnek, pedig min­dennapiak: ha a mondás lassan már a múlté is, de az asszony köténye gyakran ma is igyekszik min­dent eltakarni. Miért, hogy a mai dallal együtt idéztem? Mert tapasztalható egy ellenkező véglet* ami leg­alább olyan káros, mint a mindent eltakarni aka­rás. Ez pedig a „rászólás”, a mások előtt történő meg­szégyenítés. Lehet, hogy a dolog nem is annyira ko­moly, ám, amikor megérkeznek a vendégek, az asz- szony (vagy a férfi) első dolga elmesélni, mennyi gondot okoz neki élete párja. A vendégek vacsorá­hoz ülnek a háziakkal. Az asztalon a finom, nagy gonddal elkészített étkek, de valahogy mégsincs ked­vük enni, mert percenként felhangzik valami. Pél­dául így: — Édes fiam, már hányszor kértelek, hogy ne csámcsogj! — Kedvesem! Képtelen vagy megtanulni, hogy a sót is oda kell tenni az asztalra?! — Látod, kifogyott a szóda! Erre is nekem kell gondolni? Menj ki és csinálj! És így tovább... Ha nem a házastárs, akkor a gyerek, vagy a családdal lakó idős szülő a nyilvános megszégyenítés alanya. A mamára is rászólnak: ve­gyen tiszta kötényt, de akkor, amikor már a ven­dégek is hallják. A gyerek ugyancsak idegenek előtt kapja a fejmosást: miárt piszkos a keze stb. Ügy vélik, a nyilvános megszégyenítés majd használ ne­ki. Nem használ! Árt! Árt mind a két módszer. Valóban zajlanak az otthon falai között olyan események, amelyek nem tartoznak senkire, de azzal a bizonyos köténnyel mégsem lehet mindent eltakarni, és a baj attól csak nagyobb lesz, ha fedjük, takargatjuk. Ellenkezőleg: nincs rosszabb, kellemetlenebb dolog, mintha vala­ki- a másikat, legyen az fia, lánya, idős szülője, vagy éppen házastársa, mások előtt „neveli”. Valahogy, jó érzékkel, meg kell találni a két szél­sőség között a helyes utat. S. M. PIACI KÖRKÉP Árak Kecskeméten Élő csirke (pár) 90—150 (Ft. kg) Élő tyúk (pár) 140—340 Burgonya 7.—>12 Elő kacsa 200—250 Sárgarépa 15—20 Petrezselyem 20—25 Arak Kiskunhalason Vöröshagyma 12—18 Fejeskáposzta 15—18 Burgonya 10—12 Üjkaralábé (db) 1.6 Sárgarépa 14—16 Zöldpaprika (db) 4—12 Petrezselyem 20—25 Fözőtök 10—12 Vöröshagyma 15—16 Uborka 80—90 Fokhagyma 55—60 Hónapos retek Paraj 40—50 (csomó) 5-r-12 Sóska 50 Zöldhagyma Alma 6—16 (csomó). 3—5 Dió 24—25 Paraj 50—80 Szárazbab 45—50 Sóska 70—90 Savanyúkáposzta 20 Gomba , 130 Mák 120 Alma 7—15 Elő csirke 50—55 Körte 10 Élő tyúk 45—50 Dió 30—35 Élő pulyka 48—50 Mák 1.23—140 Tehéntúró 60 Tej (1 iiter) 8 Juh- és tehénsajt 100 Tejföl (liter) \ 60 Tojás (db) 1,50—1,60 Túró 50—60 Saláta 50 Juh- és tohánsajt 103—1.20 Hónapos retek 50 Tojás (db) 1,40—1,70 Zöldhagyma 60 Egész napos program minden korosztálynak Bár a tavasz már beköszöntött, az időjárás nem túl kegyes a hétvégi ki­rándulókhoz. Mii tegyen a család — főleg ha lakótelepen, az emeleten él —, hogy a szombat—vasárnapot a hosszú téli esték után ne a négy fal között tölt­se? Ezen a gondon próbál segíteni — immár hanmadízben — a kecskeméti Erdei -Ferenc Művelődési Központ az­zal, hogy Családi hétvége címmel egész­napos programot szervez. A legközelebbi március 31-én (egy hét múlva) lesz, ahol minden korosztály szórakozhat. Délelőtt 10 órakor az ár­pádvárosi óvodások, iskolások adnak műsort, 11 órától mesefilmeket láthat­nak a gyerekek, akiknek a Ciróka báb­színház tagjai kedveskednek. Az „erősebb nemre” is gondoltak a szervezők: a Belépés csak férfiaknak cím sütés-főzésre1 invitálja őket. A lá­nyok—asszonyok ezalatt megtudhatják, hogyan lehetnek még szebbek, sőt meg is vásárolhatják a szükséges kozmetiku­mokat. Lesz bábkészítés, papírjáték- hajtogatás. A madárvilág iránt érdek­lődők a víziszárnyasokkal ismerkedhet­nek. Ebéd u^án, két órától a Kalamajka népzenei együttes Szórakoztatja a je­lenlévőket. Á tavaszi virágcsokor-köté­szet után kofhatár nélkül aerobik-torna következik. A tavaszi öltözködéshez az Alföld Áruház ad jótanácsokat — ter­mészetesen divatbemutatóval. A prog­ram záróeseménye: 18 órától: Egy este Ruttkai Évával. Beépített polcok Azokban a lakásokban, ahol nincs fürdőszoba, de tágas, nagy konyha van, egy sarkot ki lehet alakítani, mégpedig zuhanytál­cás megoldással. Itt .természete­sen célszerű a falfelületet 1,60— 1,80 centiméteres magasságig kicsempézni, s magát a zuhany- tálcát is pvc-függönnyel körbe­vonni. S ha akad egy 25—28 centimé­ter mélységű falfelület a zuhany­zó mellett, azt érdemes polcrend­szerrel beépíteni. Itt nemcsak a tisztálkodáshoz szükséges hol­mikat (törülközőket, fürdőlepe­dőket, kozmetikai szereket stb.), hanem a takarítószereket, mosó­szereket stb. is elhelyezhetjük. EGÉSZSÉGÜNK ÉS AZ IDŐJÁRÁS A frontátvonulás hatásai A normális légköri vi­szonyokhoz szervezetünk hozzászokott, a kisebb fo­kú változásokhoz alkal­mazkodik. Ha azonban hir­telen és jelentős időjárás­változás következik be, szervezetünk alkalmazko­dása rendszerint elmarad, ami bizonyos tünetekben nyilvánul meg. Időjárás alatt egy-egy röviddbb, néhány napos időperiódusra vonatkozó meteorológiai tényezők összességét értjük; front alatt pedig a különböző hő­mérsékletű, nagy mennyi­ségű levegőnek egy adott területre való betörését. A magas hőmérsékletű leve­gő érkezését melegfront­nak nevezzük, ilyenkor a hőmérséklet emelkedik és a légnyomás süllyed. Álta­lában felhőképződéssel, esőzéssel, vagy havazással jár; A melegfront után hi­deg következik, s a hőmér­séklet esik, a légnyomás emelkedik. ■ A frontok szokatlanul nagy megterhelést jelente­nek szervezetünknek, be­folyásolják a lelki életet, a munkavégzést, és általá­ban a szellemi funkciókat. Ismert, hogy a reumatikus fájdalmak megjelenése nagymértékben összefügg a különböző meteorológiai viszonyokkal. Az ilyen betegek a legérzékenyeb­bek, a barométernél is ko­rábban megérzik az időjá­rás változását.'' Ilyenkor fo­kozódnak a különböző ideg­fájdalmak, melyek közül leggyakoribbak a lumbágó tünetei. Megfigyelték azt is, hogy időjárásváltózáskor és kü­lönösen a melegfront-betö­réseknél gyakoribbak a trombózisok, az embóliák, agyvérzések és a különböző allergiás folyamatok. Az asztmában, a migrénben szenvedő betegek is nagyon megérzik a frontváltozáso­kat. Ezt az iS alátámaszt­ja, hogy az allergiás bete­gek állandó időjárású vi­dékeken viszonylag tünet­mentesek. Tehát az időjá­rásnak, a klímának fontos szerepe van a közérzet szempontjából. Az egészsé­ges embereknél a külön­böző meteorológiai vál­tozások okozta • működési zavarok az alkalmazkodás határain belül folynak le és általában észrevétlenek. Kimutatott, és bizonyított,' hogy a hidegfront betöré­se emeli, a meleg csökken­ti a vérnyomást. Akadnak olyan emberek, akikben a frontátvonulások nem okoz­nak betegségeket, de köz­érzetüket megzavarják. Ilyenkor fáradtságérzés, csökkent munkaképesség, ingerültség, enyhe fejfájás és bizonytalan panaszok je­lentkeznek. Ha ilyen labi­lis emberekben idült fo­lyamatok vannak, vagy a szervezetükben valamilyen betegség lappang, akkor a frontátvonulások okozta megterhelés „felerősíti” azt. A klíma és az időjárás nem vált ki betegséget, csu­pán a meglévőket képes fellobbantani, sőt a még egészséges embernek is le­het tőle rossz közérzete. Arra a kérdésre, hogy a frontátvonulások idején létrejövő zavarokat ho­gyan próbáljuk elkerülni, nehéz választ adni. Az ember a saját betegségét megismerheti, az időjárást azonban nem tudja befolyá­solni. Ezért meg kell is­merni az esetleg lappangó betegségeinket és kezel­tetnünk kell azokat. Leg­inkább a vérnyomás-inga­dozást érezzük meg, mivel az szédüléssel, fejfájással, rossz közérzettel társul. HORGÁSZOKNAK Irány a tenger! M .Tavaly sokan keltek útra, ez­rek kerestek felüdülést a tenger­partokon. Valószínűleg így lesz ez az idén is. A kérdés tehát is­mét időszerű: vigyenek-e maguk­kal horgászbotot, lahet-e, sza- bad-e a tengeren horgászni? Erre próbálunk választ adni a most következő sorozatunkban, a jugoszláviai Adrián szerzett ta­pasztalatok alapján. A kék ten­geren mintegy 30 halfaj fogható horoggal.* A pecások többsége valóiban csak horgot és zsineget fog a kezébe, s újjával érzékeli a kapást. (Nem elvetendő mód­szer még hazai, megyei vizeken sem!) Természetes, hogy a botnak is megvannak az előnyei, külö­nösen fárasztásnál. Az Adria melléki horgászok nappal csónakból vetik be kész­ségeiket 8—40 méter mélységig. Éjjel partról, partközeiből érde­mes próbálkozni 5—10 méter mélységben. Éjjel ugyanis egyes halfajták a sekélyebb vízben ke­resik a táplálékot. A csónakból való horgászatnál 0,15—0,50-es zsinór használatát javasoljuk, attól függően, miilyen halfajra vetjük be hongainkat. A felszerelés lehet'nehezék nélküli is, nehezékkel viszont a horgot vagy horgokat ajánlatos az ólom fölé kötni. Használják a csúszó­ólmos szereléket is, mert vannak halfajok, amelyek csak akkor nyúlnak a csalihoz, ha fenéken fekszik. A tengeri horgászatban igen élvezetes szórakozást nyújt a vil­lant ózás, amelyet a helybeli hor­gászok csak kevesen alkalmaznak. Annál elterjedtebb annak kezdet­leges változata, a csónakkal való csalivontatás, ami sokszor igen szép eredményekkel jár. Van még egy érdekes és ered­ményes módszer, az úgynevezett parangól (véghorog) lerakása éj­jel. Ezen a felszerelésen 20—25 horog is van, amelyek felcsaliz- va a tengerfenéken fekszenek, egymástól egy méternyi távolság­ra. A szerelék két végét bóják­kal (úszókkal) látják el. Az Adrián a partról való hor­gászathoz — attól függetlenül, hogy bottal, vagy Anélkül pecáz- nak — nem kell engedély. A csó­nakból való horgászathoz, a vég­horgos szerelékek használatá­hoz viszont ki kell váltani a je­gyet. Az engedély nem kerül sok­ba. Bármelyik nyaralóhelyen megvehető, s a tengeri horgászat élménye bőven kárpótol bennün­ket a kiadásért. (Folytatjuk) Turistáknak ajánlja olvasónk „Gubacsi Sándor rokkantnyug­díjas vagyok, 9 éve dolgozom - a Szabadszállási Sporthorgász Egyesület gazdasági vezetője­ként. Van egy faházam a vízpar­ton, amit egészségi állapotom romlása miatt már tavaly sem tudtam kihasználni. Ezért idén szívesen a horgászok rendelke­zésére bocsátanám a Dunavölgyi Főcsatorna partján, a Tőzeges tó­tól 'mintegy 200. méterre lévő faházamat. A világítás akkumu­látorral megoldható, tv működtet­hető, a tetőn antenna is van. Fő­zéshez 2 karikás gázpalack, re- zsóval rendelkezésre áll. Egyéb felszerelés: háromláb bogrács­‘csal, ágyneművel ellátott két fekhely, kétszemélyes berende­zés. Sátorozási lehetőség a ház előtt. Részletes felvilágosítás a Zrínyi köz 7. szám alatt, (telefon: 130), ugyanott a napijegy is megváltható horgászegyesületünk vizére.” NAPTÁR Március 25-itől 28-ig jó, 29-től április 4-ig igen jó fogást ígér a horgásznaptár. A nagyapa Beszélgetés kijzben egyszeresük szóba ke­rült, hogy a nagypapa tulajdonképpen nem rentábilis. Ahelyett, hogy igyekezne olyan fontos tényező lenni, amely a maga területén aktivizálja a gazdasági reform végrehajtását, szemmel láthatóan nem tart lépést az aktuá­lis eseményekkel. Felveszi a nyugdíját, • és egész nap nézi a televíziót. Ezért, amikor leg­közelebb a postás meghozta a nagyapa nyug­diját, egyhangúan úgy döntött a család, hogy itt az ideje véget vetni ennek az egészségte­len állapotnak. — Be kell vezetnünk a nagypapa számára a ,•,nehezen megszerezhető pénz” elvét — vetet­tem fel az ötletet. A nyugdíjat a fiókba tettük és bezártuk. Ám ezt a megoldást még távolról sem tart­hattuk kielégítőnek. Például ki kellene talál­ni valamit a nyaralással kapcsolatban is, mert nagyon sokba kerül az utazás a nyaralóhely­re. — Talán» bőröndben* kellene vinni a nagy­apát, hogy megtakarítsuk a vasúti jegyet — mondta a feleség. Igen, napjainkban a legfontosabb gazdasági követelmény a takarékoskodás. Na, de mit csináljunk azután? t Általános volt az a vélemény, hogy ne ve- gyürlk a nagypapának jegyet az üdülőbe, mert ez pazarlás lenne. Hanem mihelyt megérke­zünk és kicsomagoljuk a nagypapát a bőrönd­ből, rejtsük el a szekrénybe, és azzal etessük, ami az ebédből megmarad. Ez lenne csak az igazi anyagmegtakarítás! Hiszen semmit, a szó szoros értelmében semmit sem szabad el­pazarolni! — Jó-jó — mondta a nagynéni —, de ki öntözi a virágokat, amíg mi nyaralunk? Ezen elgondolkodtunk. Hiszen semmi nem mehet kárba, még a virágok sem. Végül úgy döntöttünk, a legjobb lesz, ha a nagypapa itthon marad, és öntözi a virágokat. Megszületése után megvitattuk a döntést a nagypapával is. Ehhez azt a pillanatot hasz­náltuk fel, amikor a nagyapa éppen aludt a tévékészülék előtt. Mégsem voltunk teljesen elégedettek. Ha igazán mozgósítani akarjuk a nagyapát, nem eléggé produktív, ha csak a virágokat öntözi. — Talán megkérdezhetnénk a szomszédokat, akik szintén nyaralni mennek, nem akarják-e, hogy a nagyapa az ő virágaikat is megöntöz­ze? — mondta ekkor a kisebbik fiam. — Ter­mészetesen pénzért! Ez igazán jó ötlet volt. Lassan-lassan új perspektíva bontakozott ki: végre rentábilis lesz a nagyapa! Némi gondolkodás után pedig eszembe ju­tott, hogy a nagyapa sétáltathatná a szomszé­dok kutyáit is. Pénzért, természetesen. Amikor pedig befejezi a kutyasétáltatást, újságot vehet ‘a lakóknak. Így kevesebbet né­zi a televíziót, és nem rontja a szemét. A nagyapa kezdetben lázadozott, de végül érveink nyomása alatt megértette, hogy meg kell mentenie az államot. Beleegyezett, hogy a maga eszközeivel ő is hozzájárul a hatéko­nyabb gazdálkodáshoz. Nyaralás közben egyszerre csak híreket hal­lottunk a nagyapáról. Kiderült, hogy lassan- lassan egyre rentábilisabb lesz. Aktivitása az egész környék érdeklődését felkeltette. Nem­sokára a televízió is felfigyelt rá, és interjú- sorozatot készített vele. Ekkor mindenhonnan özönleni kezdtek hozzánk a nagyapával ren­delkezők, hogy tapasztalatcserét folytassanak vele, és a példát követve ők is aktivizálják még élő elődeiket. Ekkor azonban az ügy szerencsétlen fordu­latot vett. A nagyapa, aki kezdte megérezni, milyen jó dolog a rentabilitás, nagy lelkese­désében újabb jövedelemforrást ' talált ki: mindazoknak, akik őt tapasztalatcsere céljá­ból meglátogatták, felajánlotta a kocsimosást, természetesen borsos árért. Nem telt bele sok idő,'a nagyapa sokféle forrásból összegyülem- lő bevételei „bérkéményt’’ hoztak létre, és mire észrevettük, a nagyapa már milliomos volt! Azután gyorsan követték egymást az ese­mények. A nagyapát kipellengérezte a tele­vízió, az újság, mint olyan élősködőt, aki a piaci hiányjelenségeket, a kielégítetlen szol­gáltatási igényeket kihasználva érdemtelenül jutott magas jövedelemhez. Most, miután már hazatértünk a nyaralás­ból, még arra sem merjük megkérni a nagy­apát, hogy nekünk hozzon fel egy újságot a standról. Ez esetben ugyanis kénytelenek lennénk nyilvánosán szakítani vele, mint a társadalom kiközösítettjével. Janusz Oseka (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) Beljajevre emlékezve A. R. Beljajev szovjet—orosz író, a tudományos fantasztikus irodalom kimagasló alakja száz éve — 1884. március 16-án — született. Rejtvé­nyünkben, a . vízszintes 13., 41., 65. és a függőleges 7. számú sorokban az író egy-egy kitűnő regénye találha­tó. VÍZSZINTES: 1. Régen élt névadó rokona. 4. Gondolkodásában bizony­talan, hebehurgya. 11. Képzőművé­szété alkotás tárgya lehet. 16. A Föld­közi-tenger mélláktengere. 17. Számi, amellyel egy másik számot osztunk. 118. Indiai politikus, l'969-(től 1'974-ig köztársasági elnök volt, 20. A népdal szerint ez az élet a legszebb a vilá­gon. 2il,. A hajó fara. 2:2. Meleg téli alsómba. 20/ Kisebb állat lakóhelye. 24. Világhírű ' revütáncosnő volt (Jo­sephine). 26. Attila első félesége volt. 2i7. Kis, sötét szobára mondjuik (táj- szóival). 2i8:. A midit század elején volit divatos nőit selyemruhák. « 3*0. Ebben a várban nem laknak katonák. 31. Plusz, mint az összeadás szava. 3>2. Somogy megyei község. 35. A havazás ideje. 3i8. Patak, Veszprémen folyik keresztül. 38. H^jóSebesség- mérő készülék. 46. Képes elviselni. 4-7. Kinek orvosság, kinek1 kábítószer. 48. Nemzetközi írói egyesülés rövidí­tett neve. 49. Avulni kezd! 50. Infor­máció. 51. Aroiitás itat. 53. Hangta­lan nóta!, 54. Kitűnő lengyel labda­rugó. 56./Kettéoszt; 59. Téli,...; Sha­kespeare drámája öl. Idegen női. név. 63. Rátatál. 64. A család védőistenei a« római mitológiában, 68. A svédek fillérje. 69. Az ostor ad ilyen hangot. .70. Alföldi jellegű. FÜGGŐLEGES: 2. A fővárosi Nép- köztársaság útjának első neve. 3. . . . és emberek, Steinbeck műve. 4. Félig zárt! 5. Nehéz mint ... 6. A szokottnál szélesebb, kövérebb. 8. Nagyon megijed valamitől. 9. Beliül romos! 10. Soós Mihály. 11. Bárczl Benő arája. 112. vKút is van ilyen. 14. Rikoltoz. 15, Fűt-fát. . .; kilátásba helyez. 16. Készül a ház. 19. 'Főváro­sa Bagdad. 24. ...-ben; a londoni Parlament harangtornya. 25. Bécsi piros. 28. Szubaipin kiírná jú Vasme­gyei üdülőhely lakója. 29. Görög vá­ros a Messzinai öbölben. 31, Egész­séges édesség, 33. Kétszeresen: cso­koládéból készült töltött cukorka. 34. A babonás ember szerencsét,, remél tőle. 35. Kamionok felirata. 36. Egyik szemével...; a másikkal ne­vet. 37. Nyugatnémet, portugál és olasz gépkocsik betűjele. 39. Népie­sen masina. 40. Francia város a Loi­re tölcsértorkolatában, 42. Uray^..; kiváló művész, színész volt. 43. Falu németül. 44. Ugrásfajta a műkorcso-< lyázásban. 45. Égylkor törökbúzának is nevezték. 50. Piszkos téli víz. 52. Tenger Elő-India és Kelet-Afrika •között. 55. Kugli. 57. Női név. 58. El­gázol* 60. Erekkel mintázott. 62. Et cetera ('latin satöbbi! •rövidítése. 64. Egymást kővető mássalhangzók. 66. Irodalmi hetilapunk rövidített névé. 67. Spanyol és osztrák autó jel. Holló János Beküldendő: a vízszintes 13., 41., 65|. Sés a függőleges 7. számú sorok megfejtése. - , Az elirrtúl-t héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtő’-! közül könyv­utalványt nyertek: dir. Jávorszky Zoltánná, Dunapataj, Nádor | Lász- Icná, Baja, Farkas András, Kiskun- majsa, Zclei Fülöpné, (Bócsa. A március 17-én közölt rejtvény he­lyes ' megfejtése: Bsnyovszky Móric; Stein; Bíró La­jos; Déczy; Lóczy Lajos; Körösi Cso­rna Sándor; Jelky András; /

Next

/
Thumbnails
Contents