Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-23 / 70. szám
4 ® PETŐFI NÉPE • 1984. március 83. HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Szilva I. A házikertek és a szórvány gyümölcsösök gyakori növényei a szilva és a ringló. Mégis kevesen fordítanak gondot növény- védelmükue, ezért a termés nagy része értékesíthetetlen, élvezhetetlen lesz, vagy csak szeszipari felhasználásra alkalmas. A jó minőségű, egészséges termés és a fák egészségi állapotának megőrzése érdekében indokolt a szilva és a ringló növényvédelmét — a helyi megfigyelésekre alapozottan — a fejlődési szakaszokhoz igazodva elvégezni. TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS: A szilva káliumigényes növény, a jó vízellátású talajokon érzi jól magát. Száz négyzetméterenkénti tápanyag-igénye közepes ellátottsági! talajt feltételezve: szerves trágya (2—3 évente): 350 —400 kilogramm, N-műtrágya, ammonitrát: 2,4—3,8 kilogramm, vagy karbamid: 1,8—:2,8 kilogramm, P-műtrágya, szuperfoszfát: 2,0—3,0 kilogramm, K- műtrágya, kálisó: 3,0—3,5 kilogramm. A foszfor- és káliumműtrágyákat, valamint a szervestrágyát szüret után ősszel, a nitrogénműtrágyát megosztva, lcmbhullás után ősszel és virágzás idején tavasszal kell kijuttatni. PERMETEZÉSEK A NYUGALMI SZAKASZBAN: Ebben az időszakban, lomb- hullástól a rügypattanás előtti napokig a levél.lyukacsosodás, a monilia, a levelek vörösfoltossága, valamint a pajzstetvek és le- véltetvek ellen adhatunk védelmet Novendával (2,0 százalék), téli hígítású mészkénlével, Neo- pollal (5 százalék), a pajzstetvek, levéltetvek, atkakártevők ellen Agrollal (2,5—3 százalék). A permetezéseket föltétlenül előzze meg a fák tisztogatása, a fertőzött növényi részek eltávolítása és' az egyéb faápolási munkálatok. RÜGYPATTANÁSKOR: Csak akkor van szükség védekezésre, ha az előző permetezések elmaradtak. Ekkor még használható a Novenda (2 százalék), a téli hígítású mészkénlé, a Neo- pol (5 százalék), a levéllyukacso- sodás, a monilia, a levelek vörös- foltossága, a pajzstetvek, a levéltetvek és az atkakártevők ellen, valamint a réztartalmú szerek a bordói lé, a Rézoxiklorid 50 WP (0,2 százalék), vagy a Cobox (0,25 százalék) a gombabetegségek ellen. ZÖLDBIMBÓS ÁLLAPOT NÖVÉNYVÉDELME: Ahol nagyabb mértékben elszaporodtak a pajzstetvek, ebben az időszakban is indokolt a védekezés. Felhasználható szerek a Bi 58 EC (0,1 százalék), Sinora- tox 40 EC (0,1 százalék). A FEHÉRBIMBÓS ÁLLAPOT NÖVÉNYVÉDELME: A levelek vörösfoltosságát okozó gomba a fehérbimbós állapotban okozza az első fertőzéseket, így a védekezést feltétlenül érdemes végrehajtani. Elsősorban réztartalmú készítmények (például bordói lé, Rézoxiklorid 50 WP (0,25 százalék) Cobox 0,25 százalék) használata tanácsos. VÁLTOZATOK FÓLIÁRA SZOBANÖVÉNYEINK Klívia Nagyanyáink korában népszerű szobanövény volt az amaryllis- félék családjába tartozó klívia Napjainkban sajnos már ritkán találkozhatunk szép virágjával. A klívia fényigényes, ezért virágzása elmaradhat, ha fényszegény helyen nevelik. Igényli a rendszeres tápoldatos öntözést is. Augusztus elejétől két hónapig pihenő időszakra van szüksége. Ekkor tartsuk azért továbbra is teljes napon, de öntözését mérsékeljük és szüntessük meg a tápoldat adagolását. Ügyeljünk leveleire, hogy ne száradjanak el, mint más növényeknél —például az ama,ryllisnél — tanácsoltuk. Amennyiben ezt a pihenő időt nem kapja meg a növény, virágzása bizonytalanná válhat, sőt többször el is maradhat. Tavasszal díszít teljes narancsvörös, félgömb alakú virágzatával. A úirágszál hossza elérheti a 40—50 centimétert. A virágokból piros bogyótermések fejlődnek. Ezeket csak akkor hagyjuk meg, ha a magvakat el akarjuk vetni, máskor a „fejet” az elvirágzás után vágjuk le.. Az átültetés legkedvezőbb időpontja az április, május. Az idősebb példányokat elég 2—3. évenként átültetni. Gyökerei könnyen törnek ezért az új. cserépbe bújtatáskor vigyázzunk! Az átültetés jó . alkalom a növények szaporítására. A tőasztás során ügyeljünk a gyökérsérülésekre! Csak a gyakorlott szobakertészeknek ajánlható a magvetéses szaporítás. A termésházból kifejtett magvakat a szokásos módon kell elvetni. A magoncok nevelése azonos az idősebb növényekével. Az első két évben nem kell pihentetni a töveket. A vetés utáni harmadik évben várható az első színpompás „bemutatkozás”. Ekkor már szükség van a nyár végi pihenőre is. Néhány betegség megtámadhatja a féltve őrzött klíviát. Ha apró, pontszerű ' barnásvörös, később növekvő kidomborodó parázsfoltokat találunk a leveleken, akkor a növény „fázik” és a kelleténél több vizet kapott. A nagyabb felületű világosbarna, ösz- szetöppedő elhaló lévélrészek a rendszertelen öntözés következményei, de lehet, hogy kedvezőtlen helyen tartjuk a növényt. Ha pajzstetvek „garázdálkodnak” a növényen, akkor Pirimorral védekezzünk! Megkezdődött a különálló egyedi egységeknél előnyösebb fóliablokkok gyártása, s feltűnt a görgőkön elmozdítható típus is, a gördíthető, blokkos fóliaház. Ma már gyakorlattá válhat, hogy a termesztett növénytől, valamint a termesztési időszaktól függően, az egyréteges palástú fóliasátrakban, esetleg -házakban, illetve blokkokban még külön belső, kisebb méretű fóliasátrat, vagy -ágyat, esetleg fóliaalagutat állítsanak fel. A létesítményekben ilyenkor a belső vázszerkezet felállítása a növények kiültetése előtt, vagy közvetlen utána történhet. Erre a vázszerkezetre vékony, 0,10—0,05 milliméter vastag fóliából palástot feszíthetünk. Az egyik — külső — oldalán vékony földréteggel, vagy más módon rögzítsük, a másikon pedig csak ideiglenesén, akár egyszerűen fóliába kötött földnehezékkel, hogy bármiikor felemelhessük. A belső létesítményről ugyanis a fóliát a növény igényétől és az időjárástól függően kell le- és felhúzni. Hűvös napokon, valamint a magvetéseken a kelésig folyamatos a takarás. Jól beválik belső takarásra is a szabadföldi viszonyok között egyre szélesebb körben hasznosított lyuggatott vagy hasítékolt síkfólia. Ezeket ritkábban, csupán az erősebb felmelegedések idején kell levenni. Hőgazdálkodásuk azonban a kritikus hideg éjszakákon valamivel rosz- szabb. _ A legjobb megoldás a lyuggatott, illetve hasítékolt takaró, feketefóliás takarással kombinálva. Meglepően kevés fűtés is elegendő lehet, ha a meleg levegőt szállító légtömlőt vagy fűtőcsöveket az ilyen belső létesítmények valamelyikében helyezzük el. A három méter széles, 1,6—1,7 méter magas belső takaró alatt még állva is nyugodtan lehet dolgozni. A belső takarásra legfeljebb április közepéig lehet szükség. Akkor az átlátszó, vagy perforált, valamint a feketefólia-palást elrakható a következő évre. A kettős fóliatakarás kétségtelen hátrányát jelentő nagyobb kézimunkaerő-igányt ellensúlyozza a fűtési költség megtakarítása, és a korábban elérhető termés,. Maga a síkfóliás takarás is hasznos lehet a vázszerkezetes fóliaberendezésen belül. Hónapos retek korai hajtatása esetén egy héttel előbbi szedhetőséget érhetünk el, és a minőség is kiegyenlítettebb lesz. TARTSUNK ANGÓRANYULAT! E tanácsot gyakran halljuk mostanában. Az angóragyapjú piaca biztos, hiszen a nyugatnémet Medima-cég a vele kötött szerződés alapján minden gyapjút átvesz. Elfoglalt emberek számára is előnyös a gyapjútermelés, hiszen az évenként ötszöri, hat- szori nyírás hétvégeken, ráérő- sebb időszakban is végezhető. A gyapjú értékesítése pedig éppenséggel egyszerű dolog, mert nincs időponthoz kötve. Nem utolsó érv, hogy a nagyobb állomány tartása jövedelmező. Az angóragyapjú a legkiválóbb hőtartó, belőle készül az űrhajósok fehérneműje. Vásárolják az angóragyapjúból készült vagy az azt is tartalmazó ruhaneműt világszerte a reumások is. A textilipar korszerű eljárással a rövid szálú gyapjút is kitűnően hászno- sítja más alapanyagok nemesítésére. Az angóragyapjúval kevert anyagokból könnyű, puha, forma- tartó i szép kelmék állíthatók elő, A termelés gondolatával olyan' embereknek érdemes foglalkozni/ akiknek hasznosítatlan — száz vagy több száz ketrec elhelyezésére is alkalmas — istállójuk van, akik szeretik az állatokat, takarmánnyal és vízzel való- ellátásukra, állományuk áttekintésére legalább, naponta kétszer minimális időt képesek íordítáni, s két, két és fél hónaponként tudnak 'időt. szakítani a nyírásra, és a gyapjú értékesítésére. A termelés feltételei közül az egyik legfontosabb a rácsos alia- zatú ketrec. Az állat legfontosabb termékét, a gyapjút védeni kell a szennyeződéstől, a filcesedéstől. Megfelelő beltartalmú tápról vagy táp- és szemes takarmány keverékéről, valamint jó minőségű fű- vagy lucernaszénáról kell gondoskodni, hogy jó és kellő mennyiségű gyapjút nyerjünk. A szénán, s a kiegészítőként etetett zöldtakarmányon, sárgarépán kívül körülbelül 45 kilónyi tápot vagy szemes terményt fogyaszt el évente egv-egy angóranyúl. Ezért, s a megfelelő elhelyezésért, gondozásért — 900—1000 gramm legnagyobb részében első osztályú >— gyapjút ad egy- egy nyúl. Ez természetesen szépen fejlett, egészséges állatoktól várható, a csökött, betegségek által sanyargatott nyulak gyapjúhozama meg sem közelíti a várt meny- nyiséget és minőséget. Csökkent értékű gyarfjú az állatok lábáról, hasáról., ivarszerveinek környékéről nyírható, a nyúl hátát, oldalát, nyakát- rendszerint első osztályú- gyapjú borítja. Aki ma angcranyulat kíván vásárolni, nagyüzémtől szerezhet be tenyész- vagy gyapjútermelő' állatokat. így a megyében a felső- szentiváni Felsőszentiván, az imrehegyi.Ui Élet, I kunpeszén Fa- fasztbecsület Termelőszövetkezettől. A tenyészállatokat tartó nagyüzemek többsége tervezi az érdeklődő kistermelők ellátását nyúllal, ketreccel, takarmánnyal, sőt nyíróbrigádok kiküldésével. Érdeklődni máris érdemes az iránt, milyen lehetőségei is varinak a gyapjútermelésbe való bekapcsolódásnak. A Kis tény ész tök Lapjában ezekben a hónapokban cikksorozat ismerteti az angóragyapjú-termelés részletes tudnivalóit. összeállította; Gál Eszter GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN Űj utakon a kunszentmiklósi VÁV Húsz esztendővel ezelőtt kezdett dolgozni Kunszentihiklós első ipari üzeme, a mai Villa- ' mosberendezés és Elektronikai Vállalat Villamossági Állomás- szerelő Gyárnak elődje, a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Vállalat telepe. A két évtized alatt számottevőek a változások. A legjelentősebb fejlődési szakasz csak nemrég zárult: az elmúlt évben indult meg a termelés azokban az új üzemrészekben; amelyek felépítése az 1977. évi alapkőletétellel kezdődött, s amelyek együttesen 270 millióba kerültek. Nem okoztak csalódást Az évforduló mindig jó alkalom a visszapillantásra, az erőgyűjtésre. így van ezzel Zsíros Sándor gyáregységvezető is, noha túl sok ideje nincs az évekkel, évtizedekkel ezelőtti dolgokon elmerengeni. — Valóban mozgalmas napokat élünk, de ez a hét évvel ezelőtti alapkőletétel óta úgyszólván megszokott jelenség. Kisebb fejlesztések korábban is voltak, ám a. most befejeződött beruházáshoz egyik sem hasonlítható. A telephelyet a Vastömegcikkipari Vállalattól 1967-ben vette át a Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat, s már a következő évben kibővítették . a lakatosműhelyt, 1969-ben pedig felépült az új szereld®. Az irodák és a szociális létesítmények 1971-ben készültek el: mindez együtt 12 millió forintba került. A gyártási technológia akkoriban számottevően nem változott. Szabadtéri transzformátorállomásokat, egyszerűbb villamos elosztóberendezéseket készítettek. A budapesti központ 1972 körül látta elérkezettnek az időt arra, hogy bonyolultabb munkákat is a kunszentmiklósiakra bízzon. Hogy az időközben sok • tapasztalatot szerzett munkásgárda nem okozott csalódást, azt sok tényező bizonyítja ... A Villamosberendezés és Elektronikai Vállalat vezetői a hetvenes évek elején elhatározták: létrehoznak egy központi acélszerkezeti üzemet,' amely ellátja majd a ■ vállalat; gyárait a villamos és elektronikus berendezések gyártásához nélkülözhetetlen korszerű acélszerkezetekkel. A választás Kunszentmiklósra esett. Az építkezés 1977-ben megkezdődött, és a gyáregység dolgozói három Görögországban várják ezt a vezérlőtáblát, amelyen Csörgő Zsigmondné villanyszerelő dolgozik. (Bárdos Gábor felvételei) ® A beruházás legnagyobb tételét jelentő új acélszerkezeti csarnok. évvel később birtokukba vették az első, úgynevezett segédüzemi csarnokot. Ebben az üzemben 1980-ban már kuvaiti exportmegrendelésre termeltek. Elkészült az acélszerkezeti csarnok, a porszóró üzem, két segédüzem, a gázkazánház és a szociális épület. A termelés szempontjából az első két létesítmény a döntő jelentőségű. — Az acélszerkezeti csarnokban a legkorszerűbb gépünk a nyugatnémet CNC vezérlésű koordinátalyukasztó. Ez egyben a legjobban kihasznált berendezésünk is: folyamatosan két műszakban dolgozik. Ugyancsak az acél- szerkezetek készítését gyorsítja az a félautomata gyártósor, amelyet a Gépipari Tudományos Intézet fejlesztett ki. A . porszóróüzem teljesen új technológiát honosított meg. A nyugatnémet DÜRR-cégtől és a magyar Hajtómű és Festőberendezések Gyárától származó berendezések a hagyományos festés helyett elektrosztatikus porszórást valósítanak meg. Az eljárás lényege: a konvejorpályán mozgó alkatrészekre — megfelelő előkészítés- után — robotfejek viszik föl a műanyag port, amely az alagút- kemencében ■ olvad rá a felületre. A száradási idő a hagyományos festésnél 5—6 nap volt, most az alkatrész 3 óra múlva szemelhető. Vállalkozni kell! S ezek után a máról, illetve a holnapról. Tény, hogy az acél- szerkezeti üzem létesítésének gondolata jó tíz évvel ezelőtt vetődött föl. Mire a tervből valóság lett, bizony alaposan megváltoztak a keresleti-kínálati viszonyok, a gazdasági körülmények. A kunszentmiklósi VÁV-gyáregységet ma elhagyó termékeknek csak kisebb hányada olyan, i amelyek elkészítését eleve a korszerű, termelékeny gyártósorokra tervezték. A többségük egyedi termék, vagy hagyományos, régi típusú berendezés. Igaz, ezeket is az új gépeken munkálják meg (hacsak lehet), ám a termelés hatékonysága ily módon óhatatlanul alatta marad az eredeti elképzeléseknek. Mi jelenthetne ebben a helyzetben optimális mgoldást? — Feltétlenül arra törekszünk, hogy a termelőberendezéseket a lehető legjobban kihasználjuk — állítja meggyőződéssel Zsíros Sándor. — Am g hogyanra válaszolni nem mindig egyszerű. A Trumatic koordinátalyukasztó az egyik legjobban kihasznált gépünk, de már nem mondható el ugyanez, a porszóróüzemről, ahol jelentős kapacitás vár még hasznosításra. Éppen ezért megrendelőket keresünk, munkát vállalunk. Eddig a Kaposvári Villamossági Gyár bizonyult’ ehhez a legjobb partnernak. Tárgyalunk a Kontakta Alkatrészgyárral, a Fegyver és Gázkészülékek Gyárával, a pápai' Elekthermax-szal és a Salgótarjáni Tűzhelygyárral is. Irak, Kuvait, Algéria... Azt is megtudtuk Zsíros Sándortól, hogy a VÁV-gyár (amelynek termelési tevékenységéből a kunszentmiklósi gyáregység ma már igen tekintélyes reszt vállal) jó évet zárt 1983-ban. A tervezett 46 millió forint helyett 66 milliót tesz ki a nyereség. A többlet teljes egészében nyugati exportból származik.' A kiviteli tervek teljesítésében tehát a kunszéntmiklósiak is derekasan helytálltak, okkal fejezte ki elismerését a közösségnek a. városi jogú területi párt- végrehaj tóbizottság. — Az elmúlt évre az volt a jellemző, hogy a külföldi, helyszíni szerelési munkák révén jutott a gyár a dollárbevétel nagyobb hányadához, míg a berendezésgyártás bizonyos mértékig háttérbe szorult. Az idén változik a kép: a tavalyinál lényegesen több exportmegrendelésünk van kuvaiti, egyiptomi, görög, algériai éá osztrák cégektől. Kunszentmiklóson 1984-ben várhatóan 52 millió forint értékű tőkés exportot kell teljesítenünk. A gyáregység eddigi legtöbb dollárexportját 1982-ben értük el: akkor forintra átszámítva 42 millió árbevételhez jutottunk ... Ami pedig a helyszíni szerelést illeti, -nos abból is kivették, kiveszik részüket a kunszentmiklósi szakemberek. Tavaly tizenkét szerelő dolgozott 3—6 hónapig Irakban, illetve Kuvaitban. Jelenleg hárman /végeznek munkát külföldön, s az év folyamán újabb hat—nyolc szakember utazik majd Algériába és Kuvaitba. A külföldi gondos, pontos munkavégzés egyben a további megrendelések elnyerésének biztosítéka is. Természetes tehát, hogy a leginkább hozzáértőket küldik ki, akiknek hiányát bizony megérzi az üzem, a gyáregység. A termelésirányítók, a munkát megszervezők tevékenységét és. a munkáskollektívát dicséri, hogy a kunszentmiklósi VÁV-gyáregy- ség ennek ellenére 120 millióra teljesítette elmúlt évi 116 milliós tervet. Sitkéi Béla MINŐSÍTETTÉK AZ ÉRDEKKÉPVISELETET Vizsgálat a Bácskai és Dunamelléki TESZÖV-nél A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ellenőrzési főosztálya az elmúlt év végén vizsgálta a Bácskai és Duna melléki TESZÖV tevékenységét. Az értékelés célja annak megállapítása volt, hogy a szövetség érdekképviseleti munkájában'megvalósulnak-e az alapszabályban meghatározott feladatok. Adatgyűjtés végett ‘felkerestek három termelőszövetkezetet és véleményt kértek megyei vezető testületektől is. A vizsgált eredményeket összesítették, majd a közelmúltban megvitatták. A TOT főosztálya általánosságban megállapította: a szövetség igyekszik jól ellátni feladatát és néhány területen különösen sikeres munkát végez. Külön kiemelte az értékelés a termelési versenyeket, a szocialista brigádmozgalmat. A Kiváló szövetkezet kitüntető cím elnyeréséért évenként indított nemes vetélkedés előkészítésében, szervezésében a szövetség segít a közös gazdaságoknak. A. szövetkezetek aktív dolgozóinak fele szocialista brigádtag. Ez az arány az országos átlagot lényegesen meghaladja, egyúttal bizonyítja, hogy á szövetség munkatársai sokat foglalkoznak á mozgalom fejlesztésével. Az elmúlt években jelentősen javultak a terme- .iőszövetkezeti dolgozók élet- és munkakörülményei. " A TESZÖV körzetéhez tartozó gazdaságok 90 százalékában megoldott az üzemi étkeztetés. Több szociális létesítmény épült, nagymértékben javult a munkásszállítás. . A gazdaságszervezés korszerűsítését szolgálja, hogy a tefüléti szövetség elnöksége ösztönzi a közös gazdaságokat a számítógépek használatára. A kezdeményezés eredménye: jelenleg 30 PTK 109'6-os számítógép segít a közös gazdaságoknak, 20 számviteli, üzemgazdasági programmal betáplálva. E témában a közgazdaságtudományi egyetemmel együttműködést alakítottak ki. A tapasztalatok értékelésénél jelen volt dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese, aki megállapította: a szövetség ott van minden fórumon, szóvá tesz minden olyan gondot, jelenséget,, amely valamennyi szövetkezet érdekét szolgálja. A későbbiekben felhívta a figyelmet az új termelési módszerek elterjesztesének fontosságára. Szó esett arról is, hogy a szövetkezetek egymás közti, valamint a szövetség nemzetközi kapcsolatait jobban ki kell használni az új eljárások, javaslatok megismerésére. A külföldi kapcsolatok elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Jugoszlávia termelőszövetkezeteivel alakultak ki. Ezek az együttműködések nemcsak a termelési tapasztalatok cseréjét, hanem a barátság elmélyítését-, is szolgálják. , , Nincs arra mód, hogy1 a területi szövetség szeles körű munkáját és az értékelés során elmondottakat ismertessük. Ide kívánkozik azonban dr. Varga Antalnak, a szövetség titkárának megjegyzése. Eszerint: a szövetség tevékenységében több száz szövetkezeti vezető, szakember vállal társadalmi közreműködést. Csak ez a Széles körű összefogás tess» lehetővé, hogy a sokféle bonyolult feladatnak eleget tegyenek A kis létszámú apparátus másképp nem tudná ellátni munkáját. A TOT ellenőrzése a TESZÖV munkatársait is önvizsgálatra ösztönözte. Az észrevételek, rhunkájuk minősítése segítséget adnak további tevékenységükhöz.
