Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-23 / 70. szám

1984. március 83. • PETŐFI NÉPE • 5 ÜDÜLTETÉS, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS TÖMEGSPORT-AKCIÓK Központi Ifjúsági Alap 1984-ben » Az alapból az idén 10 millió forinttal támogatják az úttörőcsapa­tok táborozását. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság ebben az évben a tava­lyival azonos összeget, 80 millió forintot fordíthat a központi állami ifjúságpoli­tikai feladatok megvalósítá­sának támogatására, s ezt a forrást mintegy 120 millió forinttal egészítik ki a helyi tanácsok ifjúságpolitikai célú pénzeszközei. Az idei Köz­ponti Ifjúsági Alap felhasz­nálásáról — amelyről a kö­zelmúltban döntött az ÁIB —. Gálos Lászlóné, az ÁIB titkárságának gazdasági ve­zetője tájékoztatott. — A fiatalok szabadidős prog­ramjainak támogatására ez évben összesen 40 millió forintot fordí­tunk az alapból. A már eddig is alkalmazott és, jól bevált hagyo­mányos formák mellett | fontos feladatnak tartjuk, hogy anyagi eszközökkel segítsük az ifjúsági létesítmények műsorellátásának javítását. A Művelődési Minisz­tériummal közösen „színházi buszjáratokat” szervezünjk, s az akció révén várhatóan mind több kistelepülésen élő fiatal válik gaz­dagabbá eddig talán soha nem ismert1 élményekkel. — Az éves költségvetés készí­tésekor figyelembe vettük,' hogy az idén tovább szeretnénk foly­tatni az ifjúsági turisztikai 'köl­csönzőszolgálat kiépítését, esz­köztárának bővítését és támoga­tást adunk a kedvezményes bér­leti díjakhoz. E hamar népszerű­vé vált szolgáltatást J977-bsn a KISZ KB hozta létre, s az Ezer­mester Vállalat üzemelteti több megyeszékhelyen és az ifjúsági turisztikai központok környékén. Az- idei költségvetésben is jelen­tős tétel a különböző- üdülések támogatása. Csaknem 10 millió forinttal járulunk hozzá az - út­törőcsapatok önállóan szervezett vándortáborozásához, a központi sátortáborokhoz és a osapattábo- rokhoz. 1984-ben körülbelül 22 ezer középiskolás és szakmunkás­tanuló fiatal üdültetését segít­jük, ösztönözve azokat az üdül­tetési formákat, amelyek vonzó és mozgósító erejű programjaikkal -jól szolgálják a fiatalok sokolda­lú nevelését, a' szabad idő hasznos áttöltését. Az idén először a fia­talok jó élőre kidolgozott egyhe­tes programok közül választhat­ják ki az érdeklődésünknek leg­inkább megfelelő tábort. Anya­gilag is támogatjuk a különböző betegségben szenvedő ,— például cukorbeteg —, valamint a hátrá­nyos helyzetű gyermekek üdül­tetését, amit a Vöröskereszt, il­letőleg a KISZ KB és a megyei KISZ-bizottságok szerveznek. A veszélyeztetett fiatalokkal kapcsolatos állami feladatok kö­zül már idén sok pénzt fordítunk az új típusú gondozási formák modellszerű bevezetésére, a gyer­mek -és az ifjúságvédelem javí­tását szolgáló helyi kezdeménye­zések, és a nevelőotthonokban élő állami gondozott fiatalok sport­életének támogatására. Az alapból jelentős összeget. szánunk a központi politikai, köz­művelődési és tömegsport-akciók, a termelési mozgalmak finanszí­rozására, az ifjúság nevelésében kiemelkedő munkát végző kol­lektívák és személyek elismerésé­re. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával karöltve tovább szerétnek bővíteni az államközi egyezményeken alapuló, deviza- mentes ifjúsági csereüdüléseket. — Évről évre növekvő összeget fordítunk a nem tervezhető, de szerencsére mind gyakrabban je­lentkező új kezdeményezések fel­karolására. Olyan, az öntevékeny és a társadalmi munkára épülő akciókról van szó,- amelyeknek eredményeként a használaton kí­vüli épületekből, helyiségekből ifjúsági klubokat és más létesít­ményeket hoznak létre, s a fia­talok az átalakításhoz, vágy az elkészült helyiségek berendezésé­hez kérnek anyagi támogatást. — A Központi Ifjúsági Alap minden forintját igyekszünk úgy elkölteni, hogy a fiatalok fejlő­dése szempontjából valóban hasz­nos kezdeményezéseket, progra­mokat támogassuk. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az idén — az ÁIB és a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége közös pályáza­ta alapján — 35 személyi számí­tógép beszerzéséhez adunk anya­gi hozzájárulást, segítve ezzel, hogy a gyerekek játékos formá­ban, szinte szórakozva sajátít­hassák el a legkorszerűbb szá­mítástechnikai alapismereteket rr- mondotta végezetül Gálos Lászlóné. FILMJEGYZET Az új olasz kulandfilm cny- p® hén szólva kétes kimene­telű kalandra vállalkozik, amikor egy Dumas-nál, Vernénél és kor­társaiknál jól bevált romantikus témára, a kincskeresésre próbál egy még csak mainak sem álcázott mesét előadni. A rendező, Sergio Corbucci kritikátlanpl megbízik a (több) száz éves receptben, meg sem próbálkozik a korszerűség látszatát kelteni. A főszereplőkre húzott farmer és egyéb ruhada­rabjaik kivételével, messzire ke­rüli a mai olasz valóságot, sőt le­hetőleg a XX. századot is. Hőseink ugyanis a civilizációtól még alig érintett egzotikus környezetben játsszák kisded játékaikat egy­mással, s a kinccsel, Corbucci pe­dig az. egyre inkább lejáratott, ol­csó- humor-effektusokkal. Ha nem üldöznék Alaint, eszé­be sem jutna, hogy gondtalan, semmittevő életét holmi fáradsá­gos kincsvadászaira cserélje. Így viszont kénytelen egy Zord ,.ten­geri medvét" rábírni, hogy egy térképen sem' jelzett aprócska szi­Kincs, ami nincs túl gyorsan, fogy kedvenc étele, a paradicsomos bab, Charlie, a ka­pitány méregbe gurul. Elkerülhe­tetlennek látszik a kiadós pofoz­kodás, melyet csak a kincs felfe­dezésének kilátása függeszt fel — rövid 'időre. E bárgyúságokon még az sem képes sokat enyhíteni, hogy Búd Spencer és Terence Hill alakításá­ban láthatók. A kalandfilm időn­ként — a néző rekeszizmainak örömére — elkalandozik a tárgy­tól. Ezekben a felejthetetlennek azért mégsem mondható percek­ben ütéstől-veréstől hangos imp­rovizációkat. hallhatunk, s látha­tunk — előadóink már jó ideje kiforrott stílusában. Sajnos, a verekedés variációi korlátozottak, a néző türelme pedig véges; egy időn túl érzéketlenül figyeli!?), hogy a tökéletes technikával le­ütött bűnöző egyszerű, nagyszerű vagy dupla szaltóval zuhan a föld­re, vízbe, sátorba stb ... Lehet, sőt kötelező az autóval, repülővel, tankkal, hajóval történő üldözés, nem is maradhat ki, még a pál­mafákkal zsúfolt tenyérnyi szige­ten sem. Mert szintén feltétlenül mutatós kívántatik; az álruhás Piedone Kairó, Hongkong és Szin­gapúr után nem mutatkozhat akárhol. Míg a jó (és közepes) olasz filmvígjátékok, szatírák pontosan kimért hatáselemekkel dolgoznak — jó arányérzékkel adagplva bo­hóckodást, komolyságot, J iróniát —, addig' Corbucci nagy merész­séggel, pusztán a verekedés ko­reográfiájának humorára bízza közönségét. Azi üzletszerű olasz filmgyártás is ontja azokat a gyak- rán éppen a fenti főszereplők ne­vével fémjelzett „műveket”, ame­lyek céltalan, tartalmatlan és vég­nélküli helyzetkomikumok sorával törekednek a mindenáron való ne­veltetésre. Mindezekért persze nem a lejáratott műfai a felelős, hanem kihasználói, akik sikerei­ken felbuzdulva meg vannak győ­ződve arról, hogy a szerencsétlen néző úgy sem lesz képes jobb mu' latságot találni, mint rendületlen hőseit, akik másfél órán át v.ala- m! elvont ütődöttséggel ütik-verik egymást. Károlyi Júlia get felé vegye hajója útját. Mivel GYERMEKÉVEK - GYERMEKÉLET Március 15-én kokárdát tűzte­tek a szívetek fölé, emlékeztetek mindazokra, akik 1848 tavaszán kibontották a szabadságharc zász­laját. Március 21-én, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság hősei előtt tisztelegtetek, megkoszorúz­tátok az emlékműveket, részt vettetek az országos riadóban. A közeli napokban pedig hazánk felszabadulásának 39. évforduló­ját készültök megünnepelni. Emlékezni fogtok azokra a szovjet harcosokra, tiszt-helyet­tesekre, tisztekre, főtisztekre és tábornokokra, akik hazánkban Battortyától Nemesmedvesig űz­ték az ellenséget, és meghozták népünknek a szabadságot. Tisztelegni akartok mindazok előitt, akik a magyarországi had­műveletek alkalmával emelked­tek a Szovjetunió legnagyobb fiainak sorába. Ti is tudjátok, hogy közülük sokan óriási ipar­telepeken hagyták abba a mun­Ünnepre készülünk kát, és ragadtak fegyvert hazá­juk védelmében. Mások apró te­lepülések kolhozaiból indultak, vagy éppen az iskolapadból men­tek a frontra. És sokan voltak, akik kijárták a .polgárháború is­koláját, ismerjék a ravasz, kegyet­len ellenség harcmodorát; fel­nőtt férfiak voltak. Az elmúlt -napokban Moszkvá­ban, a Barátság Házában vendé­geskedett egy megyénkből indult csoport. A ház vezetői mellett fogadásukra eljött Igor Grigorje- vics CSEPAJKIN tábornok, aki maga is részese volt hazánk, és ezen belül a Bács-Kiskun megye területén folyó harcok irányítá­sának. Köszöntőjében! arról szólt, hogy 1944 decemberében Soltnál ho­gyan készítették el a katonák — Tolbuhin marsall megbízása alapján — nyolc nap alaitt a pon- tonhidat, az előző helyére, amit a jeges ár elmosott. A szovjet harcosok embertelen -körülmé­nyek között teljesítették ezt a feladatot! A híd pedig megnyitotta az utat át a Dunán — Berlin felé. Ez az út természetesen még hosz- szú és keserves volt, de a magya­rok mindenhol szeretettel fogad­ták a fáradt katonákat, a sebe­sülteket befogadták, ápolták. A 3. Ukrán Front katonái soha nem felejtik el a magyarok rokonszen- vét! — fejezte be gondolatait Csepajkin tábornok, aki az itt élő fiataloknak szánt köszöntőjét az itt látható sorokban is rögzí-‘ tette. S. K. (Csepajkin tábornok kö­szöntésének fordítása:) Meleg szeretettel köszön­tőm Bács-Kiskun megye is­kolásait és úttörőit. Mi, szovjet harcosok hálásak vagyunk a solti úttörőknek, akik őrzik katonáink emlé­két. Azokét a harcosokét, akik életüket vesztették a sóit—dunaföldvári híd épí­tésekor ! 1984. március 13. Csepajkin tábornok fii, /<***-*& J ZS ^ • Elindultak emlékezni Szerdán reg­gel izgalom­mal várták a- megyében élő kisdobosok és úttörők is az országos riadó felhívását. Tud­ták, ez lesz a jel, aminek alapján elin­dulnak emlé­kezni a Magyar Tanácsköz­társaság dicső napjaira. A ra­jok tagjai vi­rágot helyez­tek el az 1919- es emlékmű­veknél, könyv­tárban és le­véltárban ku­tatták a Ta­nácsköztár­saság doku­mentumait. Ké­pünkön a kecs­keméti Petőfi Sándor Álta­lános Iskola Homoki Nagy István rajá­nak tagjait örökítettük meg, amint Berény Róbert plakátjait vala­mint életrajz-gyűjtemények ada­tait tanulmányozzák szerkesztő­ségünkben. (Straszer András felvétele.) Rejtvényfejtőknek A legutóbb közölt fejtörő helyes megfejtése: Száraz ágon haOQigató ajakkal1 / Meddőig ültök csüggedt ma­darak. A helyes megfejtésiek beküldői közül könyvjutalmat nyert: Székely Edina, Kiskunfélegyháza; Geiger Zol­tán, Érsekcsamiád; C senki An aszta zia, Izslálk; Novak Attila, Vaskút; Eke Ist­ván, Pirító; Hegedűs József, Csávoly; Kovács Hanna, Kecskemét; Kúrái András, Nagykőrös; Horváth János, Batja; Jánosi Péter, Budapest. roy-PTi ai héten dominó-rejtvényt köz­lünk. Az itt llátható dominóikookák közül' cseréljetek meg kettőt úgy, hogy a pontstzóimok összege a négyzet min­den oOtíiadlán egyforma legyen. Kér­dési: melyik két kockát kell megcse­rélni? A választ április 3-ig. levelezőlapon küldjétek be szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecske­mét, 6001. Pf. 76.) A levelezőlap cím­oldalára most is írjátok rá: Üttöro- rejtvény. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Egy álom valóra vált — erről szól három jánoshalmi ifjú ripor­ter — Czeglédi Zsolt, Tóth Ildikó és Petrovics Szilvia — levele. „Már úttörőtanács-ülésen is tárgyaltuk, milyen jó lenne egy rádióstúdió, hiszen segítené az iskolai és a mozgalmi munkát egyaránt! Az álmot a tanács valósította meg: megvette számunkra a stú­diót! Baka Jenőné csapatveze- Sőnktől azt is megtudtuk, hogy nagyszerűen hasznosíthatjuk majd ezt a berendezést, közöl­hetünk híreket, készíthetünk is­meretterjesztő és zenés műsoro­kat. A műsorkészítésben -nem egy stáb fog dolgozni, hanem egy- egy raj, hogy valamennyien ki­próbálhassuk a rádiózás örömeit. A 15 ezer forintos berendezés­re nagyon szeretnénk vigyázni! Itt mondunk köszönetét a Bácska Ipari Szövetkezet és a KIOSZ alapszervezet villanyszerelőinek, akik társadalmi munkában vállal­ták a hangszórók beszerelését.” Érdekes, újszerű kezdeménye­zésről szól Vattay Noémi levele, amelyet Bajáról írt, a Tóth Kál­mán úttörőcsapat tudósítójaként. „A nyolcadikosok ebben a fél­évben állampolgári ismereteket is tanulnak. Mi meghívtuk a bajai FÉKON Ruházati Vállalat sze­mélyzeti osztályának vezetőjét, va­lamint a Vas- és Fémipari Szövet­kezet párttitkárát, hogy beszélje­nek nekünk üzemük szerkezetéről, felépítéséről, a nyersanyag beszer­zéséről, az értékesítés mikéntjéről. Mindkét vendégünktől értékes fel­világosítást kaptunk. Iskolarádióról küldött tudósí­tást a kecskeméti Árpádvárosi Iskolából El-Salem Leilla is. „A nagyszünetben mindennap hallhatjuk iskolarádiónk adásait. Különféle versenyekre, eredmé­nyekre, jól dolgozó szakkörökre hívják fel ilyen módon figyel­münket. Ügy gondolom, mi na­gyon jól felhasználjuk -a stúdió nyújtotta lehetőséget. A márciusi ünnepeket mi is méltón akarjuk megünnepelni, és javában készülünk az Erdei Ferenc Művelődési Központban sorrakerülő, iskolánk nevét vise­lő Árpádvárosi napra is”. Községük, Kecel újratelepítésé­nek 250. évfordulóját ünnepelték Kriston Éváék. „Ebből az alkalomból versenyt hirdetett iskolánk: gyújtsünk kü­lönféle régi használati tárgyakat. A verseny keretében végzett mun­ka értékelésére később kerül sor, de a pontok már javában gyűlnek a csapatfalon, hogy a tanév végé­re kiderüljön: melyik raj vehet részt az iskola balatonmáriai tá­borában egyhetes üdülésen.” A Hunyadivárosi Általános Is­kola szülői munkaközösségének vezetője, Balla Lajosné a csapat kisdobosainak dicséretét vetette papírra. „A Tinódi utca környékén szor­goskodtak a gyerekek, összege­reblyézték a szétdobált szemetet, ástak, kapáltak. Ezen kívül isko­lájukban is rendben tartják a kert hozzájuk tartozó részét.” Géderlakról egy jól sikerült karneválról szólnak Miholics An­namária sorai. „Nagy izgalommal készültünk a művelődési házban sorrakerült eseményre. Örömünkre mi, a ha­todikosok kerültünk ki győztesen a jelmezversenyből. Társunk, Vigh Zsolt, aki jegesmedve-jelmezben érkezett, az egyéni első helyezést is kivívta magának. Természete­sen volt tombola, büfé és tánc is.” Vers- és prózamondó verseny volt Zsurek Éváéknál, Hetény-’ egyházán. A legjobbak — két kisdobos és két úttörő — részt vehétsnak a városi versenyen! összeállította: Selmeci Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents