Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

1984. március 22. • PETŐFI NÉPE 6 3

Miről tanácskoztak a bizalmi testületek?

Beszélgetés Princz Lászlóval, az SZMT titkárával

Hogyan javíthatók a Mezőgép kerekegyházi üzemegységében a munkafeltételek? A bajai Volán-gépkocsivezetők hátrányosabb körülmények között dolgoznak, mint a kecskemétiek? Hogyan teljesítheti exporttervét a Finomposztó? Megbecsülik-e a törzsgárdatagokat? Miért nem érzik „kézzelfoghatóbban” a jobban dolgozó vállalatok; munkásai, alkalmazottai, hogy ők többet adnak a népgazdaságnak? A Bács-Kiskun megyei szakszervezeti bizalmi testületi üléseken vitatkoztak a fölsorolásban említett kérdésekről. Vitatkoztak, tehát ezek az ügyek és hasonlók foglalkoztatják az embereket. Rontaná közérzetüket, ha nem beszélhetnének gondjaikról, panaszaikról, ha ötleteikkel, javaslataikkal nem segíthetnék kisebb-nagyobb közösségük boldogulását.

Szükség van jól szervezett fórumokra. Véleményemmel nyilvánvalóan egyetért Princz László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára. Kérdésem ezért inkább .annak kitudakolá- sára irányul, hogy a lassan befejezésükhöz közeledő bizalmi testületi tanácskozások bevál- tották-e a szervezők, a résztvevők reményeit.

— A legtöbb helyen érdemi eszmecsere alakult ki, általában már a bizalmi testületi ülések előtt tájékozódhattak az érdekeltek a fontosabb vállalati ügyekről, az üzem helyzetéről, a gyár lehetőségeiről. Tehát a minden, korábbinál alaposabb előkészítésre hivatkozom, amikor lényegében sikeresnek ítélem az idei fórumokat. Brigádértekezleteken, műhelytanácskozásokon, a szak- szervezeti bizottságok ülésein mérlegelték a körvonalazódó elképzeléseket. Egyik-másik vállalatnál — például a 9. sz. Volánnál, a kecskeméti kádgyárban — már szőkébb körben éles szóharcok bontakoztak ki bizonyos élgondolásokról, tervezett intézkedésekről. így jó, hiszen a hely;? színen, a közvetlenül érdekeltek körében tisztázódnak a nézetek.

— így is csökkent a mindig fenyegető formalizmus veszélye. A tervezési folyamatban felvetődött és hasznosnak ígérkező észrevételek, indítványok szervesen beépülhetnek a vállalati tervbe. Jól gon- áglfftp,?,] .

iyjimiDéífiokráttkusabban készültek az 1984-es gazdasági év tervei, mint. eddig bármikor. Ezért is jobbak, .áttekinthetőbbek, tájékoztató, eligazító és mozgósító funkciójuknak megfelelőbbek. Végleges megformálóik az esetek többségében figyelembe vették, hogy az összeállítás nem a Magyar Tudományos Akadémia számára* készül és nem is agitációs brossúrát várnak tőlük, hanem tömör, a helyzetértékeléshez elengedhetetlen adatokat tartalmazó, a termelési, az értékesítési lehetőségeket fölsoroló előterjesztést.

— Figyelembe vették-e a tanácskozásokon, hogy a változások iránti gyors érzékenység alapkövetelmény népgazdaságunkban? Előfordulhat, hogy a piac jelzéseire gyorsan, határozottan módosítják a bizalmi testület által is jóváhagyott 1984-es tervet. Akkor viszont felmerülhet a kérdés: Minek töltötték olyan program tárgyalásával idejüket a bizalmiak, amelytől el lehet, sőt el kell térni?

— Adódhatnak ilyen szélsőséges esetek, de csak elenyésző számiban. A tervek és a bizalmiak egyaránt számolnak ugyanis a bizonytalansági tényezőkkel általában és üzemükre vonatkoztatva. Többnyire csak a több tennivalókat. jelölték meg. Több vállalatnál úgynevezett sávos,(az alsó és felső 'határokat megjelölő) terveket készítettek. Esetleges későbbi módosításukat a szakszervezeti bizottságok hatáskörébe utalták a bizalmi- testületek. De ppldát is mondok: a bajai Finomposztóhan miután megismerkedtek az anyagbeszerzési, értékesítési, kooperációs problémákkal, arról is bőven esett szó, hogy a valószínűsíthető vagy váratlan változások miként hatnak a fonókra, a szövőkre, a festőkre, a kikészítőkre. Azt is jól tudják itt: időben fel lehet, fel kell készülni a termékváltásra, hiszen egy új gyártmány bevezetése tudatos előkészítést igényel.

— összvállalati, a termelés szerkezetét, a munkafolyamotokat, az irányítást érintő ügyekben is véleményt nyilvánítottak a bizalmiak?

— Jóval többet foglalkoztak a megtermelt javak, a nyereség mikénti fölhasználásával, bérkérdésekkel, a különféle munkateljesítmények értékelési rendjével. Például: a fizetésemelések mértékét most, vagy a mérleg elkészülése után határozzák meg? Indokoltak-e az azonos munkakörben dolgozók keresete közötti eltérések? A többség azonban az egyenlősdit érezte visszahúzó tényezőnek. Azt szeretnék a dolgozók, ha nemcsak szavakban, hanem a valóságban is arányosan többet kapnának mindenütt a megtermelt javakból — a fizetésiből és a különféle kedvezményekből, juttatásokból — akik többet tettek előállításukért. Szeretnék gyorsan és közvetlenül élvezni jobb munkájuk gyümölcseit.

— A legtöbb helyen — például a Mezőgép Vállalatnál — az előterjesztő, a műszaki igazgató kerekperec megmondta, hogy bizonyos bérezési, juttatási szinthez mennyit és hogyan kell termelni. . Azt mondták a dolgozók, rendben van: de tisztelettel kérjük némely termék gyártásának a fölülvizsgálatát. A Robi kapálógépet mind nehezebb eladni. Mintegy 25 százalékkal csökkent általában a mezőgazdasági gépek hazai forgalma, a szocialista piacon jó ha tudjuk tartani a mostani szintet, a tőkés piacon pedig mind élesebb a verseny. Kiderült: drága a Robi. Drága, mert sok a hulladék, az anyagfelhasználási hányad. Űj technológia kívánatos, vagy termékváltás. A kerekegyiházi üzemegység a rossz munkafeltételeket bírálta. Joggal; közölték velük, hogy mikorra készül el az új csarnok. Kifogásoltak szervezési hibákat, esetenként anyaghiányt, noha a Mezőgép a jobban gazdálkodó vállalatok közé tartozik.

— Mindenütt megtartották a bizalmi testületi üléseket?

— Áprilisig szinte kivétel nélkül tanácskoznak a bizalmiak, ahol a szervezeti előírások ezt megkívánják. Kisebb üzemekben fölösleges ilyen fórum, mert gyakorlatilag a szakszervezeti bizottság is ellátja ezt a feladatkört. Néhány gyáregység jövője még nem tisztázott, értelmetlenség lenne most — ebben az összetételben — töprengeni a hogyan továbibon.

— Végül: mennyien vettek részt a bizalmi testületek évkezdő tanácskozásán?

— Alig-alig hiányzott valaki az illetékesek közül. Az embereket ma különösen érdekli a munkahellyel szorosan összefüggő sorsuk. Ha a bizalmiak továbbadják amit följegyeztek, amit elfogadtak, ha kisebb közösségekben is napirenden tartják az éves tervvel, a munkaversennyel, a bérezéssel, a szociális-kulturális alap felhasználásával kapcsolatos állásfoglalásokat, akkor tekinthetők igazán hatékonynak ezek a fórumok.

Heltai Nándor

Nagy László-emlékház Iszkázon

A Veszprém megyei Iszkázon eredeti formájában állították helyre Nagy László szülőházát. Rendbehozták a ház két é$ fél holdas kertjét, s gondosan ápolják a régi fákat, köztük a már irodalmi emlékfának számító öreg vadkörtefát is.

Az emlékházzá nyilvánított épület helyiségeiben kiállítás szemlélteti majd 1978-ban lelhunyt költőnk munkásságát. Az ) egyik kisebb szobában állítják ki képzőművészeti munkáit: rajzait, festményeit, faragásait. Érdekessége lesz az emlékháznak a bolgár szoba, amely a költő szófiai ösztöndíjas éveit, a magyar— bolgár irodalmi kapcsolatokat mutatja be. A kiállítás anyagát a bulgáriai Szmoljanban megnyitott Nagy László Emlékmúzeumból szállítják lszkázra. Az emlékházat április 10-én, a költészet napja alkalmából avatják fel.

HOLNAP:

Meteorológiai

világnap

Az időjárás nem ismer országhatárokat, ugyanakkor alig van emberi tevékenység, amelynél e tényezőt ne kellene figyelni. Világszerte március 23-án emlékeznek meg a meteorológiai világnapról: 1950-ben ezen a napon lépett érvénybe az ENSZ szakosított szervének, a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a megalakításáról . szóló; egyezmény.

A Meteorológiai Világszervezet tevékenységének az országok gazdasági fejlődése szempontjából óriási jelentősége van. A szervezet célul tűzte ki, hogy a meteorológiai megfigyelőállomások. és időjárásjelző szolgálatok hálózatának létesítésével megkönnyíti a nemzetközi együttműködést, előmozdítja az időjárási helyzetképek kicserélését, elősegíti a meteorológiai ismeretek alkalmazását a különböző munkaterületeken, ösztönzi, valamint összefogja a meteorológiai kutatásokat és képzést.

A nagy műszaki fejlődés, a műholdak alkalmazása, a számítástechnika felhasználása és az új matematikai módszerek használata a hpSszú távú előrejelzésben lehetővé tette a teljesen egységes meteorológiai világszolgálat létrehozását is. Ez lett a Világidőjá- rás Figyelő Szolgálat (WWW), amely 1968-ban kezdte meg működését.

A Föld légköréről, valamint az időjárást befolyásoló valamennyi tényezőről ma mesterséges holdak gyűjtik az adatokat, s ezeket három világmeteorológiai központban — Moszkvában, Washingtonban és Melbourne-ban — dolgozzák fel naponta, elkészítik a napi világidőjárási térképeket is. A WMO és az ENSZ több más szervével együttműködik, közös programokban vesz részt. Ilyen például a FAO-val a növényvédelem és a sáskaellenőrzés programja, de a sivatagi övezetek problémáinak tanulmányozása közben foglalkozik például azzal is, hogyan lehetne a Közel- Kelet egyes vidékem a nap és a szél energiáját hasznosítani a hiányzó energiaforrások pótlására.

A tudományos munka jelentős eredménye volt a klimatikus világaitlasz összeállítása, amely az 1898. évi, legutolsó ilyen természetű munkát kívánta helyettesíteni. Külön érdekessége, hogy az európai rész kidolgozását a magyar meteorológiai szolgálat vállalta.

Sz. T.

• Az idén Már százezer kiskacsa • bújt ki a tojásból.

1/' özei egymillió tojást kel- tetnek évente a dusnokí Egyesült Munkás—Paraszt Tsz keltetőiben. A gazdaság 220 ezer pecsenyekacsát nevel fel az idén, a többit — még néhány napos korában — téeszeknek, áfészek- nek és kistenyésztőknek adja el.

Kiskacsa

fürdik

9 A 16 napos szépen fejlett szárnyasok már a szabadban futkároz- nak. (Pásztor Zoltán felvételei)

SZEGED

ÉS KECSKEMÉT UTÁN

Izotóp-hordozó

gyógyszerek

előállítása

Gyulán

A Szegedi» Orvostudományi Egyetem és a kecskeméti kórház után — harmadikként az országban — á gyulai megyei kórház is gyárt, házi használatra, izotóphordozó gyógyszert. .

Az izotópos vizsgálatoknál a radioaktív anyagokhoz hordozógyógyszert használnak; a kettőt együtt fecskendezik a vénába. Az izotóp nem drága — betegenként tíz—húsz forint értékűre van szükség —, jóval többe kerül viszont a részint külföldről beszerzett hordozóanyag: ampullánként kétszáz—ötszáz forintba. (Egy ampullányi szer öt—hat vizsgálathoz elég.)

Gyulán kilencféle izotópos vizsgálatot végeznek — egyebek közt a különféle vesevizsgálatoknál, az agydaganatok kimutatásánál, valamint az agy- és vesevérkeringés vizsgálatainál élnek az izotópos módszerrel —, s háromféle vizsgálathoz immár saját gyártmányú hordozót, inaktív radiofarmakont használnak; ezekből kettő .behozatalt pótol, a harmadik pedig nehezen beszerezhető. A házilag előállított gyógyszer önköltségi ára néhány forint: az eddig gyártott százötven ampulla értéke száznegyvenezer forint, ám az egész mindössze nyolcvan forintba került. A kórház célja, hogy az összes hordozó- gyógyszert maga állítsa elő.

KERESKEDŐ, GAZDÁLKODÓ DiÁKOK

Felmérés az iskolai szövetkezetekről

Az áfészek keretében működő iskolai szövetkezetek helyzetét elemezte a SZÖVOSZ felmérése. Eszerint 176 áfész keretében 313 iskolai szövetkezeti csoport munkálkodik, összességében 31 ezer 520 taggal, s számuk folyamatosan növekedik. Az országos megoszlás azonban meglehetősen eltérő képet mutat. A tapasztalat szerint azokban a megyékben, ahol a MESZÖV-ök nagyobb segítséget adnak, erősebb a mozgalom, s az iskolaszövetkezetek munkája is eredményesebb ; így elsősorban Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Szabolcs, Tolna, Vas és Zala megyében.

Az iskolai szövetkezetek többsége kereskedelmi tevékenységet folytat; összesen 183 iskola- bolt működik. A diákok maguk gondoskodnak a reggeli, a tízórai árusításáról, s jelentős a szerepük az iskolatej-akció szélesítésében. Sok helyen szerepet vállalnak a diákétkeztetésben, például azzal, hogy segítik a korszerű táplálkozás követelményeinek érvényesítését az étrend összeállításában, és ellenőrzik az ebéd minőségét. Egyre több szövetkezeti csoport tevékenysége egészül ki termelő tevékenységgel. Huszonöt csoport primőrzöldségeket termeszt, további kilenc iskola- szövetkezet málna, feketeribizke, illetve szőlőtermesztésre „szakosodott”. Ami nem csupán gazdasági hasznot hajt; ezekben a közösségekben a diákok megtanulják az alapvető szakmai fogásokat is. Az áfészek az iskolaszövetkezetek életre hívásához, működtetéséhez jelentős anyagi támogatást adnak. A különféle eszközök — hűtőgépek, büféberendezések — biztosítása mellett az elmúlt két éviben 2,4 millió forintot adtak egyéb fontos felszerelések, kellékek, berendezések vásárlására.

A felmérés a hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Például arra, hogy indokolt lenne az eddiginél nagyabb arányban fejleszteni a középiskolákban és felsőoktatási intézményekben az iskolaszövetkezeteket, amelyeknek döntő többsége jelenleg az általános iskolákban működik. Sok még a kihasználatlan lehetőség a szakiskolákban, a tanműhelyek is jobban bekapcsolódhatnának a mozgalomba. A tervek szerint az •idén a szövetkezetek, s megyei szövetségeik, az oktatási és ifjúsági szervekkel, szervezetekkel együttműködve tapasztalatcserékkel, versenyek és pályázatok kiírásával nyújtanak segítséget az iskolaszövetkezeti mozgalom szélesítésére, a jó eredmények népszerűsítésére, elterjesztésére.

Sátoraljaújhely hősei

Nagyon kevesen vannak, akik elmondhatják: részt vettek, a sátoraljaújhelyi börtönkitörésben. Pedig sokan voltak — bizonyítják a sírok a határmenti város főterén. 62 elesett és 11 kivégzett hős sírja.

Tizenkét akasztófa állt a börtönudvaron, tizenkét halálos ítéletet mondott ki a bíróság, előre elhatározva még mielőtt megkezdődött a tárgyalás. Tizenegyen ott fejezték be fiatal életüket, a tizenkettedik — Szemere Imre, aki az utolsó percben kegyelmet kapott — itt él közöttünk, Budapesten.

— 1943 májusában tartóztattak le — kezdi az elején a történetet Szemere Imre. — A kertészetből, ahol a szakmát tanultam, egyenesen a soroksári Csikány-villába vittek a fekete autón. Az akkori polgármesteré volt a villa, átvette tőle a hírhedt „def ”, a vezérkari főnökség elhárító osztálya.

Egy hónapig verték, kínozták az elfogottakat, a Deák-féle kommunista csoport tagjait a csendőrnyomozók. Tárgyalásra a Margit körútra (ma Mártírok útja, a börtönépületet néhány éve lebontották) vitték az elfogottakat. Két csoportban negyven vádlottat állítottak a vezérkari főnök különbírósága elé. Szemere Imrét három évre ítélték.

Sátoraljaújhely börtöne mindaddig nem volt ismert a kommunisták, antifasiszták előtt, 1943 nyarán érkezett oda az első fogolycsoport, Szemeréék a másodikba tartoztak. A háromemeletes börtön két felső emeletét vette át a katonaság, az elítélteket katona • fogházőrök őrizték.

— Eleinte öreg tartalékosok őriztek bennünket — mondja —, főleg a néhány évvel korábban át- esatolt felvidéki területekről, ök

sokat segítettek nekünk, levelet, csomagot is hoztak családtag-' jainktól. 1943 végén le is váltották őket, úgy gondolták, • hoev a fiatalabb katonák nem bánnak majd ilyen kesztyűs kézzel velünk. De csalódtak: az új őrség nagy része ugyanarról a vidékről származott. Tényleges katonák voltak és nem rajongtak Hor- thyékért. Nem is maradtak sokáig, 1944 márciusában elvezényelték őket. Akkor került oda Spollner Ödön főhadnagy, őrségparancsnok és Kovács főfoglár, aki addig a Conti utcai elhárítóknál szolgált.

Lehet, hogy akkor is lett volna börtönkitörés, ha nem következik be a legsúlyosabb: az ország német megszállása. A sátoraljaújhelyi börtön foglyai között sok jugoszláv nemzetiségű volt. Főként Zsablya és Csurog bácskai községek környékéről, ök már hosszabb ideje tervezték, hogy kijutnak a börtönből. A kitörés időpontját is kitűzték, de többször elhalasztották.

1944. március 19-én, vasárnap látogatási nap volt. Mindenki várta hozzátartozóját, de kevesen jöttek el, mert nem lehetett egykönnyen eljutni az ország egyik részéről a másikra. Magyarországot megszállta a náci hadsereg; a hírt a látogatók vitték el a börtönbe. Akkor már nem volt mire várni. A jugoszlávok elhatározták, hogy napokon belül *— szerdán, március 22-én — kitörnek. A magyarok közül is többen csatlakoztak.

— Szerda reggel — mondja tovább az elfelejthetetlen órák történetét Szemere — az előre megbeszélt terv szerint minden zárkában egy-egy fogoly beszélgetett a kulcsos prrel „küblizéskor”. A jelszó „juris” volt, ami szerbül annyit tesz: rajta! Amint ez elhangzott, a „beszélgetők” berá->- tották az őröket a cellákba. Ezen az egyetlen szón kívül mindennek hangtalanul kellett volna történni.

Szemere elkapott a fegyverállványról egy puskát, azzal futott tovább. Ám az egyik őr ezt meglátta, behúzott egy másik puskát az őrszobába és vaktában lövöldözni kezdett. Vagy 15-en voltak az őrszobában, Szemere is lőtt feléjük, csupán azért, hogy ne merjenek kijönni a katonák. Előre megbeszélték: magyar katonát

nem bántanak, de csendőrt és — ha beavatkoznak — németet igen.

— A lövöldözésnek csakhamar megvolt az első áldozata — folytatja a tizenkettedik halálraítélt — egy öreg szerb, aki a lányával együtt volt a börtönben. Közben meghallotta a lövöldözést az egyik őrmester, a pisztolyához kapott, én pedig leütöttem. Ez alatt a többiek már kinyitották a kaput, mentek kifelé. Egyik fogolytársam támogatta Pákei törzsőrmestert, akit egy pisztolygolyó megsebesített az arcán. Bevittük a konyhába, elvettem a pisztolyát, majd, amikor hallottam, hogy katonák tódulnak befelé, visszaadtam az üres pisztolyt, leültem a törzsőrmester mellé és vártam a sorsom beteljesülését...

Március 22-től április elejéig zajlott a sátoraljaújhelyi tragédia. Ezalatt 62 szabadulni akaró rab esett el a börtönben, környékén és

a közeli hegyekben. Sokan megsebesültek. Az utolsó három szökevényt április 6-án, a statáriális hadbírósági tárgyalás harmadik napján fogták el.

A kitörés nem sikerült. Élve vagy holtan, mindenkit visszavittek a börtönbe. Kiszálltak a kassai katonai elhárítótisztek, napokon át ütlegelték, kínozták a foglyokat. Aztán, hetek múltán kezdődött a tárgyalás.

Nyolc fiatalkorú ügyét elkülönítették, átadták a rendes bíróságnak. Néhányan úgy menekültek meg, hogy a tárgyalás idején még kórházban voltak.

— Tizenhárom halálos ítéletet mondtak ki — emlékezik Szemere Imre — ebből egyet „visszavontak”, mert kiderült, hogy az egyik szerb fiú még fiatalkorú. S a hosszú indoklás végén olvasta a bíró: „Ezt az ítéletet a kassai hadtestparancsnok úr aláírásával ellátta és jogerőre emelte azzal a záradékkal, hogy Szemere Imrének megkegyelmez, a halálos ítéletet tízévi börtönbüntetésre változtatja át”.

A felszabadulás után Spollner főhadnagy, őrségparancsnokot a népbíróság elítélte. Pákei törzsőrmester — a volt foglyok közbenjárására — nyugdíjat és néhány hold földet kapott.

De akkor még ez távolinak látszott. Dühöngött a fasiszta terror. Az ítélet kihirdetése utáni napon egymás után hurcolták a bitó alá a tizenegy hőst. Volt, aki jelszót kiáltott, mások énekelve tették meg utolsó lépteiket, Benya Antal délvidéki főiskolai hallgató az In- ternacionálét fütyülve várta a halált.

Hősök voltak. Emlékeznünk kell rájuk most, mártírhaláluk 40. évfordulóján is.

Várkonyi Endre