Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIX. évf. fii. szám Ára: 1,40 Ft 1984. március 20. kedd PROGRAMNYILATKOZAT A CÉLKITŰZÉSEKRŐL Befejeződött a LEMP országos értekezlete A vasárnap délelőtti plenáris ülést követően határozatok elfoga­dásával, majd Wojciech Jaruzelski zárszavával befejezte háromnapos országos értekezletét a Lengyel Egyesült Munkáspárt. Az 1981-es rendkívüli kongresz- szus küldötteinek részvételével megrendezett tanácskozás eleget tett a kongresszus által ráruházott feladatoknak: értékelte a kilence­dik kongresszuson elfogadott po­litikai vonal és az ebből adódó konkrét feladatok végrehajtásá­nak helyzetét, kijelölte az aktuális tennivalókat egészen a következő, tizedik kongresszusig. A plenáris üléseken és a mun­kabizottságokban elhangzott fel­szólalások hitet tettek a kilence­dik kongresszus határozatainak helyessége mellett és azok követ­kezetes érvényesítését szorgalmaz­ták a politikai, a gazdasági és ^a társadalmi élet minden területén. A küldöttek különös hangsúly- lyal szóltak a párt egysége, veze­tő szerepe, a demokratikus cent­ralizmus és- a LEMP ideológiai offenzívája erősítésének szükség- szerűségéről. Az országos pártértekezlét nagy teret szentelt a gazdasági kérdé­seknek és támogatásáról biztosí­totta a gazdasági reformot. A leg­több türelmetlen hang is itt, a gazdasági gondok felszámolásának ütemével kapcsolatban hangzott el. Számos felszólaló éles szavak­ban ítélte el azokat a közép- és felső szintű vezetőket, akik ké­nyelemből, szűklátókörűségből * ed­dig még nem tették magukévá a gazdaság megújításának új elveit, sőt helyenként egyenesen akadá­lyozzák az előrelépést e téren. A tanácskozás befejező napján, vasárnap elfogadott határozatok (Folytatás a 2. oldalon.) A JÓ MUNKA ELISMERÉSE _______________________________________ V örös Vándorzászló hat KISZ-szervezetnek Már hagyomány, hogy a For­radalmi Ifjúsági Napok idején megjutalmazzák a legjobban tevé­kenykedő KlSZ-alapszervezete- ket a legmagasabb KlSZ-kitün- tetéssel, a KISZ Központi Bizott­ságának Vörös Vándorzászlajá­val. A múlt héten a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola KISZ-esei vet­ték át munkájuk méltó jutalmát dr. Szebellédi Istvántól, a KISZ KB Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának titkárától, immá­ron negyedszer. A halasi szak­középiskolások szép eredménye­ket tudhatnak magukénak, nem­csak a mozgalmi munkában, ha­nem más területeken is. Például: jeleskednek a város fontosabb ak­cióiban. s kapcsolatban állnak Kiskunhalas valamennyi közép­iskolájával. Hatéves múltra te­kint vissza a KISZ-bizottság ál­tal meghirdetett tanulmányi moz­galom, amelyet rendszeresen ér­tékelnek. A jelentős anyagi és erkölcsi elismerésnek köszönhe­tően minden esztendőben emel­kedik a diákok és az osztályok tanulmányi átlaga. Holnap Kiskunfélegyházán, Ke­belen, és Kalocsán lesz rövid ün­nepség, A kiskunfélegyházi Áp­rilis 4. Gépipari Művek KISZ- bizottsága elsőként érdemelte ki a KISZ KB Vörös Vándorzászla­ját. A vállalatnál csaknem négy­száz harminc éven aluli fiatal dol­gozik, s közülük kétszázan tagjai az ifjúsági szervezetnek, hat alap- szervezetben. A KISZ-esek rend­szeresen részt vesznek különböző szakmai tanfolyamokon, tovább­képzéseken, e mellett egyenjogú tagjai a vállalati szempontból fontos munkát végző GMK-knak. Nagy figyelmet fordítanak - a Paksi Atomerőmű beruházására készülő gyártmányok precíz elké­szítésére. Sokat tesznek a szabad idő hasznos eltöltése érdekében is. Vörös Vándorzászlóval ismer­ték el a kiskunfélegyházi 608. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet fiatáljainak munkáját, ezút­tal másodszorra. A tanulók pél­dát mutatnak a tanulmányi ered­mények javításában, s évente több mint kétmillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeznek, isko­lákat, óvodákat, patronálnak, szor­goskodnak az őszi munkákban, a nyári szakmai gyakorlatokon, s az építőtáborokban. Fontos fel­adatnak tekintik a jövőben, hogy méltóképpen megünnepeljék a fél­egyházi szakmunkásképzés száz­éves évfordulóját. A sikeres szer­vezés és lebonyolítás érdekében még tavaly novemberben cente­náriumi emlékbizottságot alakí­tottak. A keceli pedagógus KlSZ-alap- szervezet 1977 tavaszán alakult meg. Tavaly ifjúsági politikai klu­bot is szerveztek, s sokan látogat­ják a vitaköröket. Segítik a pá­lyakezdő pedagógusok beillesz­kedését, de a nyugdíjas tanárok­ról sem feledkeznek meg. A fiar tál alapszervezet munkája nem­csak a nagyközségben meghatáro­zó, hanem aktivitásuk Kiskőrös környékén is érzékelhető. Egy példa: ezen a vidéken már 12 pedagógus KISZ-szervezet léte­sült, azelőtt egy sem volt. Most, március 21-én a kecellek is meg­kapják a KISZ KB Vörös Vándor- zászlaját. Szintén e magas kitüntetés bir­tokosa lesz a kalocsai ÉPGÉP Ságvári Endre KISZ-bizottsága is. Ök már 1982-ben is elnyerték a vándorzászlót. Nemcsak a vál­lalatnál dolgoznak aktívan, ha­nem a város életének alakításá­ból is részt vállalnak. 1980 óta szervezik a negyedév legjobb fia­tal forgácsolója, a Kiváló ifjú szakmunkás, és Ki minek mes­tere? szakmai versenyeket. A bácsbokodi községi KISZ-bi- zottság kilenc alapszervezet munkáját irányítja. Eddigi ered­ményeiket április 2-án ismeri el a KISZ KB, amikor átnyújtják nekik a Vörös Vándorzászlót. B. T. Negyven tanterem épül Bács-Kiskunban 1976 és 1980 között óvodákra volt szükség. A VI. ötéves terv­időszakban — hiába, felnőnek, a gyerekek — iskolára: összesen hétezerrel gyarapodik a 6—14 éves korosztály. A növekedés nem érte váratlanul az illetékeseket, bár az is igaz, hogy a fejlesztést egyáltalán nem segítette elő a népgazdaság közismerten nehéz helyzete. Pénz-átcsoportosítással, nemritkán rohammunkával si­került csak úgy-ahogy elfogadha­tó szinten tartani az oktatás e legfontosabb tárgyi feltételét. En­nek eredménye, hogy — eddig — ütemesen teljesült a megye ötéves iskolaépítési terve, s a cé­lul tűzött 320 osztályhelyiségből a 83 84-es tanév kezdetére 279 elkészült. Csak a példa kévéért: Kiskunfélegyházán a Móravá- rosban 12 termes új intézményt adtak át (határidő előtt egy év­vel), s bővült az iskola Szalk- szentmártonban, Kaskantyún, Csólyospáloson, Ladánybenén is. Apostagon — a társadalmi össze­fogás szép példájaként — terven felül építettek új általános isko­lát. A legsúlyosabb a kecskeméti iskolahelyzet: itt, bár az öt évre tervezett 65 helyett három esz­tendő alatt 103 tantermet adtak át, csupán annyit értek el, hogy a zsúfoltság nem fokozódott. Az 1984/'85-ös tanév kezdéséig új általános iskolát nem avatnak a megyében, viszont a meglévő épületek bővítésével tovább foly­tatódik a fejlesztés. A . már el­készült 15 terem mellett, szep­temberig még 40-et adnak át. <9 Tiszaalpáron nyolc tanterem­mel bővül az iskola. Épül a tor­nacsarnok is. Kalocsán — igaz, egy éves késés­sel — néggyel, Tiszaalpáron és Tompán nyolc-nyolccal, Szabad- szálláson pedig tizenkettővel nö­vekszik az osztályhelyiségek szá­ma. Szeptemberig befejeződik a Keceli Nevelési Központ második ütemének építése is. Az 1981-ben átadott épület újabb nyolc osz­tályteremmel és egy több célra használható nagyteremmel bő­vül. Hírt adhatunk arról is, hogy a kecskeméti hunyadivárosi és a jászszentlászlói iskolához tanév­kezdésig tornatermet építenek. A tanulólétszám várhatóan ezer­rel nő az előző évihez képest, még mindig az alsó tagozatban. Ez azt jelenti, hogy harminckilenccel több tanulócsoportra kell számí­tani. Az általános iskolai létszám az 1986 87-es tanévben tetőzik, ezután lassú csökkenés várható. A VI. ötéves tervidőszak tante­remépítési akciója ennek a de­mográfiai hullámnak a levezeté­sére szolgál. A középiskolai tanulók száma 1987-ben, illetve 1988-ban lesz a legmagasabb. A VII. ötéves terv első időszakában fogják átadni az új kecskeméti tizenkéttan- térmés középiskolát és a tíztan­termes bajai szakmunkásképzőt. Az idén mindössze négy teremmel bővül a középiskolai hálózat me­gyénkben; a régi épület melletti íoghíjbeépítésseL.. a kecskeméti Közgazdasági Szakközépiskola gyarapodik. VASÁRNAPTÓL LÁTHATÓ Megyei grafikai kiállítás „A grafika puritán műfaj. Leg­inkább a fekete-fehér ellentétek­re épít. De eszköztelenségével a látvány mögötti gondolat mélysé­gét, az alkotó vérmérsékletét és szakmái virtuozitását egyaránt képes kifejezni. Fogalomkörébe számos technikai eljárás tartozik az egyedi alkotásoktól a sokszo­rosított műig. Ezen a'ílrlaton pél­dául megtalálható a hagyományos ceruca, toll- és tusrajz, továbbá a rézkarc, cinkmetszet, viaszrajz, linó, szitanyomat és viszonylag nagy számban, a vegyestechnikai eljárás” — írja dr. Bánszky Pál művészettörténész a IX. Bács- Kiskun megyei Grafikai Kiállí­tás prospektusában. A megyében élő amatőr és hi­vatásos művészek munkáiból ad válogatást ez az évenként meg­rendezésre kerülő bemutató. Va­sárnap délelőtt, az Erdei Ferenc Művelődési Központ első eme­leti kiállítótermében, érdeklődők — művészek, művészetbarátok — népes csoportja előtt Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesz­tője nyitotta meg az idei grafikai tárlatot, amelyen harminchat művész hetvenhét alkotása lá­ttató. A kiállítást szemlélve, ismét igazolódik az a megállapítás, hogy a grafika a legfrissebb, leg­mozgékonyabb, leginkább kísér­letező és újat hozó képzőművé­szeti ág. Úgymond: a képzőmű­vészet esztétikumot, gondolatot hordozó, gondolatokat ébresztő hadának »„könnyűlovassága”. Ez a hetvenhét alkotás, az előző esz­tendők kiállítási anyagához ha­sonlóan, ugyancsak azt mutatja, hogy a Bács-Kiskunban élő gra­fikusok igenis tudnak . „lovagol- _ni”. Ki egészen kitűnően, ki ki­csit még gyengébben, de tud. Kü­lönösen figyelmet érdemel mind­ez, ha hozzátesszük, hogy a kiál­lítók jó kétharmada amatőr. A IX. Bács-Kiskun megyei Grafikai Kiállítás megnyitása után ismertették a bíráló bizott­ság döntését; mely szerint a me­gyei tanács kiemelt díját Kalmár- né Horóczi Margit, Kecskemét város Tanácsának díját Hegedűs 2. László, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ díját, Pócs\ Pé­ter, a Pedagógusok Szakszerveze­tének díját Csáky Lajos, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának díját pedig Gulyás Géza kapta. A tárlat április 16-ig tekinthe­tő meg a megyeszékhelyen. Áp­rilis 26-tól a tiszakécskei, május 18-tól a bajai és június 13-tól a kiskunfélegyházi művelődési köz­pontjában látható a megyei gra­fikai kiállítás anyaga. K. E. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE A labdajátékoké volt a főszerep szombaton és vasárnap. Me­gyénk mindkét NB Il-es labdarúgócsapata hazai pályán játszott, s végre győzött. A KSC sikere az értékesebb, mivel a feljutásra pályázó Hódmezővásárhellyel szemben diadalmaskodott, de jó já­tékkal nyert a BSK is a Bakony Vegyész ellen. 1 A területi bajnokságban játszó együtteseink viszont nem dicse­kedhetnek eredményeikkel. Mindössze a KTE szerzett pontot, s a négy csapatnak összesen két gólra futotta erejéből... Befejeződött a férfi NB I-es röplabdabajnokság rájátszása. A tavalyi bajnok KSC-nek nem sikerült legyőznie az idei első Tungsramot Harmadik helyezett a Honvéd lett. Szép sikert ért el a KSC női ifjúsági kosárlabda-gárdája: meg­nyerte az NB I-es ifjúsági bajnokságot. Részletes beszámolóinkat lapunk 7. oldalán találhatják meg ol­vasóink. O Képünkön; L'lbert kapus parádés vetődéssel üti ki Patkós lö­vését az I—0-ás kecskeméti győzelemmel végződött KSC—Hód­mezővásárhely NB Il-es labdarúgó-mérkőzésen. Akcióprogram a boltok felújítására A kistelepülések és a tanyavilág áruellátásának javításáért A SZÖVOSZ elnöksége a kö­zelmúltban három éves akció- programot hirdetett meg a kiste­lepüléseken és a tanyavilágban lévő szövetkezeti kereskedelmi egységek rekonstrukciójára. A kezdeményezés az országban mintegy 4 ezer boltot, vendéglátó és felvásárló helyet érint az 1500 alatti létszámú településeken. A megye áfészei is összesítették az igényeket a rekonstrukcióra vo­natkozóan. A 18 fogyasztási szö­vetkezet programja 26 községben és a tanyavilágban mintegy 110 ezer embert érint. Három eszten­dő alatt 105 üzlet felújítását sze­retnék befejezni. Megkülönböz­tetett figyelemmel foglalkoznak az 500 lakos alatti települések és tanyacsoportok ellátásának javí­tásával. Ez utóbbi eddig is a legfontosabb feladatok közé tar­tozott. Egy-egy ötéves tervidő­szak alatt a szétszórt települése­ken 20—25 boltot létesítettek. Az említett program előkészí­tése során megállapították, hogy az elárusító helyek egyharmada szorul felújításra, az ehnez szük­séges beruházási igény 43 millió forint. Az összeget részben saját erőből, részben a MÉSZÖV, va­lamint a SZÖVOSZ támogatási alapjából teremtenék elő. A ren­delkezésre álló pénz megyék kö­zötti elosztásáról, vagyis arról, hogy a központi alapból mennyi jut Bács-Kiskunra, a SZÖVOSZ a jövő hónapban dönt. Jól beváltak a mozgóboltok, ezért a rekonstrukció mellett az idén tovább növelik ezek számát is. A meglévő négy árusító autó­buszokon kívül újabb ötöt állí­tanak be meghatározott útvonal­ra. Kecskemét. “Kiskunhalas, Ka­locsa, Bácsalmás ritkán lakott te­rületein javítják velük az alap­ellátást. K. S. A napokban, a megyei egy­házközi békebizottság alakú, ló ülésén a különböző vallási felekezetekhez tartozó lelké­szek álltak ki őszinte szenve­délyességgel a Hazafias Nép­front zászlajára tűzött béke­politika mellett. A felszólald, sokból az is egyértelműen ki­csendült, hogy a lelkipásztorok készséggel szolgálni kívánják a népfront társadalompoliti­kájának egészét. Miért említem ezt, amikor a mozgalom lakóterületi mun­kájáról kívánok szólni? Azért, mert jól tükrözi a népfrontban rejlő erőt, azt a képességet, hogy tömöríteni tudja az állampolgárok vala­mennyi rétegét a közös célok megvalósítására. E célok egyi­ke a lakóterületek szépítése, gyarapítása. Településeink fejlődése ma már elképzelhe­tetlen a lakosság aktív közre­működése, segítsége, társa­dalmi munkája nélkül. Ennek szervezésében hosszú idő óta jeleskednek a helyi népfront- szervek. Az utóbbi években általá. ban megpezsdült, sokszínűvé vált a lakóterületi népfront­munka. Vonatkozik ez a kül­területekre, a kis- és nagy­községekre, a városkörzetek, re egyaránt. Sokak véleménye, hogy a lakóközösségek soha nem kaptak olyan sokirányú tájékoztatást, bel- és külpoli­tikai információt, mint az utóbbi két—három esztendő­ben. S mindez jórészt a helyi népfrontbizottságok közvetí­tésével, közreműködésével tör. ténik. Ápolják a lakosság és a he­lyi tanács, tanácstagok, vala­mint az országgyűlési képvi­selők és a választókerületek polgárai közötti kapcsolato­kat. A különböző lakossági fő. rumokon rendszeresen ismer­tetik a településfejlesztési ter­veket, a közműépítési elgon­dolásokat, a lakáshelyzet vár­ható alakulását, a gyermek- intézmények körüli problémá­kat. Az ilyen összejöveteleken kialakult véleménycserék, vi­ták a lakosság és a tanácsi tisztségviselők számára egy­aránt hasznosak. A népfront aktivistái figye­lemmel kísérik a településpo. litikai szempontból ugyan­csak alapvetően fontos keres­kedelem és szolgáltatás hely­zetét is. Az e területeken ta­pasztalt hiányosságokat, eset­leges visszásságokat jelzik az illetékes szerveknek. Elismer­ten szervezik — a politikai té­májú ismeretterjesztés mel­lett — a jogismertető előadá­sokat, elöadássorozatolGit. Ezek a rendezvények rend. szerint nagy érdeklődés mel­lett zajlanak, ami érthető, hi­szen a jogban járatlan ember — legyen az bármilyen felké­szültségű — nehezen, vagy egy­általán nem tud eligazodni a törvények, rendeletek labirin­tusában. Nem kívánom felsorolni a lakóterületi népfrontmunka teljes példatárát. Néhány fontos dolog azonban még min­denképpen ide kívánkozik. Az a segítség például, amelyet az iskolák szülői munkaközössé­geinek, a kluboknak, szakkö­röknek nyújtanak. Vagy az a támogatás, amelyben az idős, magányos embereket része­sítik. Keresik a lehetőségét a gyermekgondozási segélyen lévő kismamák foglalkoztatá­sának, szorgalmazzák az in­gázó dolgozók közéletbe való bevonását, a cigány szárma­zású lakosság életkörülmé­nyeinek a javítását. Mindezek állandó témák a lakótelepi népfrontszerveknél. Hogyan győzi a népfront e sok munkát? Ügy, hogy vala­mennyi választott testületé, ben, munkabizottságában ott találhatók a társadalom min­den rétegének a képviselői: zömmel olyan emberek, akik közéletre termettek, akik ál­landó kapcsolatban vannak környezetükkel Rapi Miklós J

Next

/
Thumbnails
Contents