Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
4 • PETŐFI NEPE 9 1984. március 20. FELOLDHATÓ ELLENTMONDÁSOK Merre tartanak a termelési rendszerek? Sokféle ellentmondás kíséri a termelési rendszerek munkáját. Egy időben a gazdálkodás homlokterébe kerültek. Számuk gyarapodott, tevékenységük terebélyesedett. A nyolcvanas évek elején már megközelítően hetven termelésig rendszer dolgozott az országban. Van köztük nagyobb, híresebb, közepes nagyság- és presztízsű. és van néhány jelentéktelenebb rendszer is. GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN _______ M indenkit a megfelelő helyre Az új technika bázisa A szervezés gondolata még I H hatvanas évek derekán fogal- I mazódott meg. Akkor Bábol- I nán tették fel a kérdést: mi- I Jrént lehetne a nyugat-európai I országok mezőgazdaságának I termelési színvonalát meg- I közelíteni? Erre legkézenfek- i vőbbnek az látszott, hogy itt- 8 hon is meghonosodik a fejlett 1 technika, technológia, s ennek I kiszolgálására felkészítik az I embereket. Így is történt. A i hetvenes években vásároltuk i I John Deer traktorokat, a I Class Dominátor kombájnokat, I .soha nem tapasztalt mértékül ben gyorsult fel a technikai JÉ fejlődés a mezőgazdaságban. S I ennek éppen a termelési rend- szerek voltak a hordozói. Ä A rendszerközpontok egyben továbbképzési; központok- ; ká is váltak. Traktorosok, sze- I re lök ezrei sajátították el a Ii' legfrissebb, ismereket, tanul- I iák meg ai bonyolult szerkeze-' S lü masinák kezelését, javítását, j Az új technika tágította világ- I látásukat, csiszolta elméjüket, I növelte igényeiket. Tapasztal- J :ák, hogy nemcsak fülke nél- cü 11 masinákon ülhet a trak- uros, hanem légkondicionált f helyről is vezetheti a gépét. Vitathatatlan, a termelési I i endszerek megalapozói, tér-. I lesztöi voltak a technikai ha- . adásnak, a technológiai kul- 1 túrának. Ezt a szerepet szinte csak . gyedül vállalhatták. Nyuga- 1, li, magas színvonalú géphez I ugyanis rajtuk keresztül .jut- : hattak a gazdaságok. Jórészt • ez volt érvényes a nagy ter- [ mőképességű vetőmagokra, S termelőképességű állatokra is. i Így aki haladni akart, kényte- I lén volt valamely termelési rendszer tagjává Válni. Márpedig a haladás mindenkinek elemi érdeke volt, régebben is és ma is az; hiszen így tudja javítani a térmelés jövedelmezőségét. Fogyatkozó előnyök Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban alacsonyabb az energiaköltség, az értékcsökkenés, kevesebb pénzt fizetnek ki munkadíjra, mint a rendszeren kívül dolgozó üzemekben. S miután a termelési rendszerek elsősorban a,jobb földeken gazdálkodó szövetkezeteket, állami gazdaságokat toborozták tagnak, s a legkorszerűbb termelési eszközökkel, biológiái anyagokkal látták el őket, a hektáronkénti termésátlagok is látványosan emelkedtek. Sokáig úgy tűnt, pótolhatatlan előnyt jelent rendszertagnak lenni. Ezt az állattenyésztési eredmények cáfolták először. Az ágazat jövedelmezősége szerény volt, s ezen a hátrányon a rendszerekhez tartozó gazdaságok sem tudtak változtatni. Egy felmérés szerint 1980-<ban például mindössze 3 százalékkal több tejet fejtek egy tehéntől a termelési rendszerekhez tartozó gazdaságok, de egy liter tej előállításának költsége már csak egy százalékkal volt jobb, mint a rendszeren kívül dolgozóké. Ezekből persze az is következett, hogy a tejtermelés jövedelmezősége serif térttel számottevőén egymástól.7 A gazdaságok vezetői fontolóra vették: érdemes-e rendszertagnak lenni? S néhány helyen nemmel feleltek a kérdésre. Elhatározásukat az is erősíti, hogy g többcsatornás ’ értékesítés bevezetése óta egyszerűbben és könnyebben hozzájuthatnak a keresett és élenjáró technikához, a nagy termőképességű fajtákhoz. Kedvezőbb helyzetből ítélhetik meg a rendszerek munkáját, többféle szempont szerint mérlegelhetik elhatározásukat. A vállalkozás .segíthet Megcsappant tehát a termelési rendszerek nimbusza. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség rájuk. Éppen ellenkezőleg, a gazdaságok a rendszerek aktivizálódását', másfajta segítőkészséget várják. Kevésbé fontos számukra a technológiai szaktanácsadás, a termelési fölyamatokba való beavatkozás. Ilyen feladatokat a gazdaságok szakemberei is elvégeznek, és — elsősorban helyismeretüknél fogva — olykor jobban, mint a termelési rendszerek szaktanácsadói. Nehezén nélkülözhetik viszont a gazdaságok a rendszerek szolgáltatásait. A legtöbb, üzemben nincs például fejőházi gépekhez jól értő szakember, — az ilyen javításokat a termelési rendszerek vállalhatják. Kialakíthatják az alkatrészek raktárhálózatát, fejleszthetik a szervizszolgálatot, szélesíthetik a szakemberek továbbképzési központjának tevékenységét, bekapcsolódhatnak a számitógépes információ-feldolgozásba, folytathatnak gyakorlati célú agrárkutatást. Korántsem lezárt a termelési rendszerek előtt a vállalkozás lehetősége. A termelés gyakorlata éppen erre ösztönzi őket. A nagyobb rendszerközpontok felismerték a gazdaságok újabb igényéit, s igyekeznek is teljesíteni azokat. Voltaképpen létük függ rugalmasságuktól.,, A tartalékok feltárásának kényszerét ugyanis naponta érzékelik a termelő- szövetkezetek, állami gazdaságok, s erre késztetik segítőtársaikat is. F. J. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban 1978-at nyereség nélkül, a következő évet veszteséggel zárták. Akkor merült fel. hogy a gazdaságot szanálják. Alapos megfontolás után az üzem mégis bizalmat kapott. És az azóta eltelt idő alatt sikerült bizonyítaniuk az ott dolgozóknak. A múlt évben már 721 millió forint volt a- termelési érték, a nyereség pedig elérte a 46 millió forintot. Természetesen ez a folvamat nem volt gond nélküli, a gazdaság fizikai dolgozóinak harminc százaléka kicserélődött és a szakembergárda nagy része is megújult. Az. első számú vezető, 1979-től, az Izsáki Állami Gazdaság eavkorív igazgatóhelyettese. Javik József lett. Azt az évet — 1979-et — a dolgozók maguk között a félelem évének nevezték el. Volt miért •Sokan úgy érezték a belső emberek közül is, hogy a gazdaság képtelen lesz talpra állni, és volt bizonyos fokú fenntartásuk az új igazgatóval szemben is. Lassan elmúlt öt év. A termelés eredményes lett. Vajon hogyan értékel az igazgató? — Milyen utat járt be eddig? — Izsákon születtem. 43 éves vagyok, feleségem pedagógus, a fiam harmadikos gimnazista. Gödöllőn végeztem, aztán Szilvásvá- radón főállattenyésztő, maid Izsákon az állami gazdaságban kerületvezető, később igazgatóhelyettes lettem. 1978. november 16-án kezdtem meg a munkámat itt. Kiskőrösön. Hogy miért jöttem ide? Először is: felkértek. Másodszor: megkeresett a párttitkár és felajánlotta a párttagok együttműködését, ami azóta is nagy segítséget jelent. Harmadszor:'olyan feladat előtt álltam, amelyben bizonyítani lehet. — Mi volt az első tapasztalata a gazdaságban? — Ha valaki végigmegy a dolgozók portája előtt, észre kell vennie, hogy a többség kistermelői gazdálkodást folytat. Nem is akárhogyan. Precízen, szorgalmasan dolgoznak otthon,-. Ha valaki .ott meg tudja fogni a, dolog végét lisztességésen, akkor a munkahelyén is megállja a helyét. Ehhez ..csak” a megfelelő módszert kell megtalálni. . . — Nem volt könnyű az első időben. Az itteniek többé-k.evésbé ismertek a „szomszédból”, tudták milyen a vezetési stílüsom. módszerem. Magas követelményszintet • Janik József. állítottunk, ehhez kellett alakítani a belső rendet. Fegyelmet követeltünk és megpróbáltuk az adott lehetőségeket maximálisan kihasználni. öt évvel ezelőtt pontosan szabályoztuk a szervezeti működést. konkrét munkaköri leírásokat készítettünk. így nem lehet kérdéses, hogy egy feladat vaion kié. — Hogyan alakították ki a gazdaság „szakember-összetételét”? ■■J— Először is kemény munkát követeltünk meg. Csak a végzett tevékenység és annak eredménye számít. Hogy nő vagy férfi végzi és mióta dolgozik itt, nem érdekes. Ezt „harsogtuk” minden fórumon és kínosan ügyeltünk arra, hogy e szabály ellen véletlenül se vétsünk. A fiatal közgazdászunk, aki fél évvel az egyetem befejezése után osztályvezető lett, ragyogóan végzi a munkáját. Elismerésünket bizonyítja, hogy van, aki tizenöt éve itt dolgozik, és nem keres többet nála. — A kollektíva hogyan fogadta a változást? . — Miután a szakemberek „megtanulták”, milyen hozzáállást várunk el tőlük, a vezetőkön kívüli körben is megváltozott a felfogás. Az első három évben minden lehetséges fórumon részt vettem, ahol a fizikai dolgozókkal szót lehetett érteni. Nagyon őszintén elmondtam. mit. hogyan akarunk csinálni, miért nincs nyereség és hogyan lehetne. Persze, ötleteket kértünk. Ne is mondjam, az első időben nem volt egy sem. Aztán sok-sók bátorítás után ráiöttek, hogy lehet beszélni, sőt kell... Mindenki javaslattal élhet, de csak ha tisztességes munkával bizonyítja, hogy erre érdemes. Ma egy-egy ilyen „értekezleten” harminc—negyvgn hozzászóló van És nem egyéni gondokkal jelentkeznek. Természetessé vált a nyílt vita. Nagyon lényegesnek tartom, hogy 1982-re a „csapat” összeállt. Ma 25 olyan poszt van a gazdaságban, amelyre nagyon lehet és kell támaszkodni. Ez egyébként hosszú távú stratégiánk sarkalatos pontja, úgymond „több lábon állni” ilyen tekintetben. Mielőtt idekerültem, negyvenhat egyetemet, főiskolát végzett szakember volt, ma csaknem nyolcvan a számuk. — Beváltak-e a számításai, s miben vár még többet? — Meglepően hartgzik, de elképzeléseimből több valósult meg az eltelt időben, mint Vártám. Nagy szerepe volt ebben a kulcs- pozícióban levő és feladatukat ' szívvel-lélekkel végző emberek munkájának. Igaz, a lehetőségek még mindig többet kínálnának. Néhányat el is -szalasztottunk, és ez baj. Főleg akkor, ha ez azért történt, mert yalaki éppen akkor „kihagyott”. Most ott» tartunk, hogy az emberek az adottságaiknak legjobban megfelelő helyeket foglalják el. önmaguk is meg tudják ítélni — hiszen önkontrollja mindenkinek van —, hogy képesek-e ellátni a rájuk bízottakat. És ha nem, tudnak váltani. Ehhez minden segítséget megadunk. Csak egy . példa. Egy állattenyésztő üzemmérnökünk ( elment. Tudta, hogy nem képes annyit nyújtani,' mint amennyit elvárunk tőle. Aztán egy év múlva jelentkezett. Ma a kistermelőket ő koordinálja. Nagyon jól. Magas célprémiumot tűztünk ki számára, amit ki is érdemelt. — Van-»e „titka” a sikerének? — Mindennap tapasztalható, hóg.Vuaz élet különböző területein.' így a gazdálkodásban is az ember maga a legfontosabb tényező. Főleg. ha megfelelő helyre, megfelelő társakra talál — vallja a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója. Gál Eszter KURSZK! ATOMERŐMŰ Épül a negyedik energiablokk ÉRDEKELTEK EREDMÉNYEIK NÖVELÉSÉBEN Mimkaverseny Helvécián 2P1gffcf$*f**: H> Jcvgenyi.) Akimov íbalról), a Kurszki Atomerőmű főmérnöke és Vlagyimir Rogozenko, az automatika és méréstechnikai műhely vezetője. A Kurszki Atomerőműben üzembe íelyezték a harmadik snsrgia- jlokkot. Ennek működésbe lépésével javul a Kurszki Mágneses Anomália ércbányászati vállalatainak 'villamosenergiaellátása. Szovjetuniói európai ' terü-j létén ez a legnagyobb vas-l érclelőhely. Azl atomerőmű építése folytatódik: jelenleg a negyedik energiablokk üze. mi épületei készülnek. A Szovjetunió európai részén az atom-1 erőművek tése biztonságosabbá teszi a népgazdaság energiaellá- 1 tását, csökkenti az ország keleti területeiről történő fű- , tőanyag-szál. lításokra fordított;- i. költségeket, éven - te több millió tonna kőolaj és szén megtakarítását teszi lehetővé. A szovjet népgazdaság fejlesztésének XI. ötéves tervében (1981—1985) előirányozták, hogy az ország európai részén a villa- mosenergia-termelásnek gyakorlatilag a teljes "nöyeksdése az atomerőművektől fog származni. A tervek szerint közel háromszor anrtyi atomerőművi kapacitást helyeznek üzembe, mint az előző öt évben. A Szovjetunióban az első atomerőmű 1954-ben. épült (ez volt az első a világon is). Ma már az ország egész területén működnek atomerőművek — Örményország hegyei között és a sarkkörön túl is. A szovjef atomerőművek üzemeltetésének gyakorlata azt bizonyítja, hogy azok téljes mértékben veszélytelenek a természetre, és a kezelőszemélyzetre. a szocialista címek .odaítélésére. A szakszervezeti bizottság felülvizsgálja ezeket az .értékeléseket, és ha szükséges, módosítást. kezdeményez. Céljuk, hogy a lehetőségeken belül a termelési egységek nyereségre alapozott önelszámolási rendszerét a verseny anyagi elismerésében is érvényesítsék. Más szóval: érdekeltté akarják tennis' a versenyző kollektívákat az ágazat A Helvéciái Állami Gazdaságban nemrég értékelték a szocialista brigádok 1983. évi versenyét. Harmincnégy kollektíva 879 tagja vett részt a vállalások teljesítésében. A gazdaság igazgatójával, dr. Mészáros Istvánnal és a szakszervezeti bizottság titkárával, Orbán Nándorral a mozgalom új vonásairól beszélgetünk. Ismeretes ugyanis, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága együttes határozatot hozott a munkaverseny továbbfejlesztéséről. Ennek alapján készült el a gazdaságban az új munkaversenyszabályzat. Dr. Mészáros István elmondja, hogy a termelési érték növelésére tett vállalások eredménye az elmúlt évben megközelítette a 11 millió forintot; Legtöbb dicséretet a munkabrigádok, és a kereskedelmi dolgozók érdemel-'- nek. Ez utóbbiak munkáját azért tartják kiemelkedőnek, mert a környék ellátásának javulását, is eredményezte. — A költségcsökkentésre tett kezdeményezések sikerrel jártak — folytatja az igazgató. — Csaknem kétszeresen teljesítették a vállalásokat. Azt is szükséges megjegyezni, hogy fellendült az újítási kedv, ami szinten a szp-. cialista munkacsoportoknak köszönhető. Tavaly hét jelentősebb újításban működtek közre. A gazdaságban két évvel ezelőtt ágazati irányításra tértek át. ez év január 1-től pedig önelszámoló egységek lettek az ágazatodból. Lényegesen nagyobb önállóságot kaptak a középvezetők, nagyobb felelősséggel és munkáltatói jogokkal. Orbán Nándor, a szakszervezeti bizottság titkára hozzáteszi: — Űj vonás az is, hogy az önelszámoló egységek versenybizottságot alakítanak, ■ amelynek tágja az egység vezetője, áz ágazatok irányítói, a főbizalmi, ■ a versenyfelelős. Ott van a bizottságban. a párt ás a KISZ képviselője is. Ez a testület véleményezi és visszaigazolja a brigádok versenyvál'álásait. az Önértékelések alapián a munkahelyi tanácskozásokon . javaslatot tesz eredményeinek növelésében és ennek függvényében adják a juttatásokat. Az érdekeltséget ■ jó minőségű munkához, a fegyelmezett magatartáshoz, az eszközök kihasználásához kötjük. Az anyaggal, energiával való ésszerű gazdálkodás megkívánja a képzettség folyamatos növelését, a jó kollektív szellem és munkahelyi légkör megteremtését. Szakszervezeti bizottságunk a gazdaság vezetésével, a helyi KISZ-szervezettél áttanulmányozta a munkaygrseny új vonásairól szóló együttes határozatot. Felülvizsgáltuk a régi szabályzatunkat, a szükséges korszerűsítéseket, módosításokat- elkészítettük és vitára bocsátottuk — tájékoztat a szakszervezeti bizottság titkára.* A közeljövőben a szocialista brigádok tanácskozásán véglegesítik az új szabályzatot. K. S. ffi A y.izd.isát; Kunbaraeson telepített szőlőjében a Dózsa György szocialista brigád dolgozik. A kollektíva tizenkétszer volt aranykoszorús és a legutóbbi értékeléskor megkapta a Vállalat kiváló brigádja címet. IretSfl Elegendő burgonya, hagyma, zöldség a raktárakban Elegendő zöldség és gyümölcs' van még a tárolókban az új termés piacra kerülésóig; így a következő hónapokban is jó színvonalú lesz az ellátás. Mint a hazai forgalmazásban 40 százalékos arányban részt vevő ZÖLDKER Egyesülés tagvállalatainak legújabb összesítőjéből kiderül, a legfontosabb termékből — burgonyából — megközelítően 40 ezer tonna vár eladásra, s ez bőségesen fedezi a szükségletet. Ván elég hagyma, sárgarépa és petrezselyem, fogyóban van viszont a kelkáposzta. Az almafajták közül jonatánból kitart a készlet, ám a tárolást kevésbé tűrő star- kingból már az utolsó tételeket szállítják el a raktárakból. Az egyesülés tagjai — S ZÖL- DÉRT-vállalatok, áfészek — megkötötték 1984-re szóló terme- lesi szerződéseik zömét mezőgazdasági partnereikkel. A tavalyi aszályos év ellenére az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek túlnyomó többségében nem csökkent a termelési kedv, általában megfelelő mennyiségekre szerződtek. A rnegál'lapodávsök szerint, ha ,az időjárás is megfelelő lesz, különösen gyümölcsből, elsősorban meggyből és almából ígérkezik bőséges kínálat. Várhatóan' uborkából, paradicsomból, sárgarépából és káposztából is elegendő kerül majd az üzletedbe. Ez idáig viszont a kívántnál yalamivgl- ke- vesebbre szerződlek étkezési paprikából és görögdipnyéből. Évek óta csökken a ,'zöldborsó- és . a zöldbabtermelés', ez a.folyaniat az idén, is tart, a terhiélők rés a ke- reskédelepi’ ezúttal is kevesebbre szerződött, i ez főleg a íartósitó- ■ iparban okozhat gondokat.
