Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
2 » PETŐFI NÉPE O 1984. március 17. Megkezdődött a LEMP országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) — arra számít, hogy az országos értekezlet alapos vizsgálat tárgyává teszi a pártalapszervezetek munkáját, és megfelelő javaslatokat, döntéseket hoz. A társadalmi folyamatok és a szocialista állam pártirányítását taglalva kijelentette, hogy a párt levonta a •szükséges következteté. seket a múlt hibáiból. Nem lesz- visszatérés aí arrogáns, voluntarista irányítási módszerekhez, de nem kaphatnak teret a demokrácia leple alatt az anarchista nézetek sem.: „Szigorú elbánásban részesülnek mindazok — mondotta —. akik megpróbálnak az ál. lám és a társadalom ellen fellépni." A helyes káderpolitika az egyik legfontosabb eszköz a párt vezető szerepének betöltéséhez — mondotta. — A párt- és az állami vezetés valamennyi szintjén átfogó személyi változásokra került sor. A ma már 4 millió 300 ezer tagot számláló szakszervezeti mozgalom jó úton jár a nemzeti egységhez elengedhetetlen osztály- ás munkásegység megvalósítása felé. A LEMP KB első, titkára figyelmeztetett, hogy az önkormányzat nem kerülhet szembe az egész társadajom érdekével. Lengyelország gazdasági helyzetét elemezve emlékeztetett az 1980-as évek elején kierőszakolt béremelésekre, munkaidőcsök- kentásekre, új szociális juttatásokra. Ezek nagy mértékben előidézőjévé váltak annak a folyamatnak, amely a lengyel gazdaság szétzilálódásához vezetett. A jelenlegi, javuló, de még mindig nehéz Helyzetről szólva kiemelte, hogy az állam mindent megtesz a nehezebb anyagi helyzetben élők védelmére. A társadalom gazdasági és szociális helyzetének átfogó javításához azonban — mu- ■ látott rá — elengedhetetlen a gazdaság teljesítőképességének . jelentős növelése. Ezt a célt szolgálta a gazdasági reform megindítása; amely a kezdettől fogva egészen a mai napig a politikai ellenség támadásának kereszttüzében állt. A reform sikere azoknak az. erőknek a veresége lesz, akik a gazdaság szféráiban törtek a párt és a néphatálom ellen. A gazdasági reformot Lengyelországban minden ellenállást leküzdve, minden nehézség ellenére tovább fogjuk fejleszteni ' — mondotta Wojciech Jaruzelski. A párt alapvető célja olyan gazdasági folyamatok ösztönzése, amelyek a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit szolgálják. Lengyelország jelenlegi általános helyzetét értékelve a LEMP KB első titkára kijelentette, hogy a társadalmi élet alapvető területein létrejöttek a szocializmus alapjai. Ezek építménye erős. A termelésben a szocialista forma a meghatározó, az állam szocialista állam. Lengyelország a szocialista közösség szilárd tagja. Külön szólt a lengyel mezőgazdaságról, amelyre — mint mondotta — az utóbbi időben a LEMP a Lengyel Egyesült Néppárttal közösen különös figyelmet fordít. Létrejöttek a mezőgazdasági termelés stabilitásának feltételei valameny- nyi szektorban, erősödött a munkás—paraszt szövetség. Nőtt a termelési kedv, amit az állam erejéhez mérten a jövőben is támogat. Kiemelte a szocialista országokkal folytatott sokoldalú együttműködés erősítésének jelentőségét. A lakosság szociális, egészség- ügyi ellátásával, az iskolahelyzettel és a lakáshelyzettel kapcső- latban felhívta a figyelmet ■ az utóbbi években tapasztalható magas születési arányszámra és az ebből adódó rendkívüli feladatokra. Elismeréssel szólt a Hazafias Nemzeti Ojjászületési Mozgalom (PRON) jelentős eredményeiről az ország, előtt álló feladatok megvalósításához szükséges társadalmi egység megteremtésében. Hozzátette, hogy az új népfront tevékenységét igen nehéz körülmények között, és nem mindig hatékony eszközökkel folytatja. A párt a társadalmi megegyezés vonalát követve nem változtat jelszaván: „nem kérdezzük, ki honnan jött, mit tett tegnap, a fontos az, hogyan cselekszik ma, a jövőben, kívánja-e hazáját •szolgálni”. A harc és a megegyezés egy és ugyanazon politikát jelent — húzta alá Wojciech Jaruzelski. A párt eddig sem tett és ezután sem kíván-a társadalmi rendet érintő engedményeket tenni. A szocialista-ellenes szélsőségesekkel megegyezés nincs és nem is lesz. Lengyelország szocialista ország, és az is marad. „A konfliktus sem az egyháznak, sem az államnak nem érdeke”, s nagyra értékeljük azt a tényt — mondotta az állam és az egyház kapcsolatairól —, hogy a párbeszéd az állam és az egyház között a legnehezebb időszakban sem szakadt meg, és ma is különböző szinteken folyik”. Jaruzelski leszögezte: „A lengyel állam egyházpolitikája változatlan, valamennyi vallás gyakorlásához megteremtik a feltételeket, és jó kapcsolatokra törekszik a római katolikus egyház mellett a többi fejekezettel.” | A-párt mindent magtesz az értelmiség ’helyzetének javításáért, de elvárja ebben az értelmiségiek aktív részvételét is. Lengyelország nemzetközi kapcsolatairól szólva a LEMP KB első titkára kiemelte a szocialista közösség országai és pártjai, mindenekelőtt a Szovjetunió és az SZKP internacionalista segítségének, elvtársi megértésének szerepét abban, hogy Lengyelország sikerrel megbirkózhatott belső nehézségeivel, és eredményesen léphetett fel a nyugati imperialista körök reá-'nehezedő nyomásával szemben. A kormány beszámolója A kormány beszámolóját az ország gazdasági helyzetéről, a reformról és a legsürgősebb feladatokról Zbigniew Messner miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja terjesztette a párt- értekezlet elé. Emlékeztetett arra, hogy 1981ben, a IX. kongresszuson, a LEMP konstruktív programot dolgozott ki a gazdasági válság legyőzésére, s ebben fontos szerepet szánt a gazdasági irányítás és a döntés- hozatalok társadalmi ellenőrzése mélyreható reformjának. A kormány Wojciech Jaruzelski miniszterelnök vezetésével hozzá is kezdett e program megvalósításához, közvetlenül a kongresszus után, ezek az erőfeszítések azonban nem tudták elérni a kívánt eredményeket, mert a gazdaság- szakadatlanul a politikai harc színtere volt. A következmény az volt, hogy 1981-ben katasztrofális mértékben esett vissza a termelés. Ebben a helyzetben a pártnak és a kormánynak'kötelessége volt megállítani a hanyatlást, és ezt a célt szolgálta a szükségállapot bevezetése — mutatott rá Messner. A szükségállapot azonban nem szüntethette meg a 7Ö-es években felgyülemlett gazdasági aránytalanságokat, és nem pótolhatta automatikusan azokat a veszteségeket, amelyeket 1980-ban és 1981-ben a politikai harcok okoztak a gazdaságban. A válságból való kilábalást tovább nehezítették a Lengyelország elleni nyugati szankciók 4— tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. A szükségállapot bevezetése után megfelelő feltételek jöttek létre a gazdasági visszaesés megfékezésére, amit a hároméves terv is szolgált. E terv első évét (1983) elemezve Messner megállapította, hogy „az eredményeket nehéz egyértelműen pozitívan értékelni”. Rámutatott, hogy a gazdasági folyamatokat vizsgálva, .az eredmények nem mindig olyan jók. mint az a statisztikai adatokból kitűnik. „Egyes jelenségeket egyenesen kedvezőtlennek kell értékelni a gazdaság további fejlődése szempontjából” — tette hozzá. A kedvező eredmények között említette a termelés növekedését, a piaci feszültségek enyhülését. Előnyösen alakul a kereskedelmi forgalom a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. A kedvezőtlen fejleményekre térve megemlítette, hogy a beruházások meghaladják a tervézett szintet, ugyanakkor jóval kevesebb beruházás készült el, mint amennyit terveztek. Nem teljesült az a terv sem, hogy' az inflációt 16 százalékos szintre szorítsák. Az infláció- ellenes küzdelem hatását lerontotta a következetlen pénzügyi politika. Nerp volt kielégítő haladás a takarékossági program megvalósításában sem, s nem javul az ipari termékek minősége — húzta alá Messner. A Lengyelország előtt álló feladatokat ismertetve a miniszter - elnok-helyettes elsőrendűnek minősítette a gazdaság teljes stabilizálását, az egyensúly megteremtését, továbbá a lengyel gazdaság hosszú távú fejlődési távlatainak meghatározását. A Központi Bizottság és a kormány beszámolói után a pártértekezlet plenáris § ülésen folytatta munkáját. A tanácskozás szombaton teljes ülésen és munkabizottságokban folytatódik. Béke és barátság O A nemzetközi béke és barátság eszméje vezeti annak a békemenetnek a résztvevőit, akik most a Szovjetunióban tartózkodnak. A kanadai, amerikai és norvég békeharcosok a képen Moszkvában az úttörők nagygyűlésén vesznek részt. EGY TITKOSÜGYNÖK FELJEGYZÉSEI — III. Isztambuli küldetés Átkoztam a sorsot, amely előző este főnökömet-. Roberts-szel ösz- szehozta. Nem volt mit tennem, csak abban reménykedtem, hogy az általam Moszkvától kért megelőző lépések Roberts akcióbalé- pése1 előtt megtörténnek. Az utolsó pillanatban azonban a véletlen iött segítségemre. Főnököm sürgősen hivatott. Lehangolt volt, s elmondta, mi történt. Már az első szávaiból kiderült, hogy az átkozott sors váratlanul a javamra fordította az eseményeket.. Az egyébként bátorságáról ismert Roberts irtózott a repüléstől és ragaszkodott hozzá, hogy a következő héten induló ■hajóval utazzék. Válaszként azt mondtam, hogy ez esetben nincs mit tennünk • nekem magamnak kell Isztambulba repülnöm. Helyettesemnek rövid idő alatt át tpdom adni a folyó ügyeket és a szükséges formalitások elintézés^ után azonnal indulhatok. A főnök beleegyezett. Együtt mentünk a külügyminisztériumba. Ott kaptam "egy Knox Helmnek, a törökországi brit nagykövetség tanácsosának szóló levelet, amelyben • kérték, hogy küldetésemet mindenben támogassa, • Ezután Hill tábornokot, a Code- osztály főnökét kerestem fel és kértem, hogy speciális code-t 'bocsásson »rendelkezésemre. Ez meg is történt., Ez a kis késedelem nem vált káromra, mert így módomban volt isztambuli akciótervemet még egyszer végiggondolni. Három nap múlva, a megfelelő papírokkal felszerelve, Kairón keresztül Isztambulba kerültem. A repülőtéren az Intelligence Service ottani rezidense, Cyrill Machray fogadott. Röviden tájé-' koztattam őt küldetésem céljáról, Este Machrayval együtt az akció- program valamennyi részletét végiggondoltuk. Különböző változa-/ tokát dolgoztunk ki, hogyan tud- nárík Volkovot elvinni. A számba- jöhető helyek közül végül is’ a legkézenfekvőbbet választottuk. Page, a brit alkonzul, ugyanis elmesélte, hogy folyó konzuli ügyek elintézésére gyakran szokott Vól- kovval találkozni. Így semmi feltűnő nem lenne abban, hogy ha hivatalos megbeszélésre meghí”- ná Volkovot. Page felemelte a telefonkagylót, hívta a szovjet í konzulátus számát és kérte Volkövot. A hallgatóból csak égy gyenge férfihang szólt. A beszélgetést nem értettem, mert oroszul- folytatták. Page csak csóválta a fejét. -Sejtettem, hogy valami újabb akadály támadt. Page visz- szatette a kagylót. „Nem tud jönni?” — kérdeztem. — „"Érdekes”. Page így válaszolt: „Még érdekesebb, mint- ahogy képzeli. Kértem Volkovot. Férfihang válaszolt és közölte, hogy ő van a készüléknél. Ez pedig nem igaz: én ismerem Volkov hangját, hiszen gyakran beszéltem vele”. Page újra felhívta a számot. A telefonosnő' ezúttal nem kapcsolta, hanem közölte, hogy Volkov nincs ott. Page dühöngött:- „Egy perccel ezelőtt pedig állítólag kapcsolta őt!” Egymásra néztünk és nem találtunk magyarázatot. Megjegyeztem,' hogy a szovjet főkonzulátuson valószínűleg valami közbejöhetett. „Majd holnap újra megpróbáljuk, reméljük több szerencsével”;-^*-. fűztem hozzá. Éreztfem, hogy valami történt. Ebéd után jelentést küldtem a főnöknek. Másnap, reggel ismét találkoztam Machray-vel és Page- zsel, aki újra felhívta a szovjet, konzulátust, Gyenge női hangot hallottunk, majd utána rec^senést. Page zavartan nézett az elnémult kágylóra: „Mit szólnak hozzá? Volkov után érdeklődtem és a nő azt felelte, hogy Moszkvában van. Aztán valami zajt hallottam és letették a kagylót”. Ekkor már tudtam,, mi történt. Az ügy elintéződött. Nekem áz ügyet végig kellett vinnem, hogy megfelelő jelentést tehessek a főnökömnek. Kértem Page-et, hogy utolsó kísérletként keresse fel személyesen a szovjet- konzulátust és érdeklődjék Volkov iránt. Page el volt- szánva, hogy végére jár a dolognak és azonnal beleegyezett. Egy óra múlva dühösen és zavartan tért .vissza: „A világon semmit sem csinálhatunk !” -* jmondta:.;,--^ „Már semmit sem értek. Senki nem tud semmit Volkovról!” Elváltunk és én ismét táviratoztam a főnökömnek. Kértem az engedélyt, hogy visszatérhessek Londonba. Útban hazafelé kidolgoztam a sikertelen küldetésemről szóló jelentésem vázlatát. Különböző változatokat fejtettem ki \az eredmény elmaradásáról. Leljet, ho"v Volkov, maga is rájött arra, milyen hiba volt részéről, hogy ragaszkodott a postai úthoz. Megjegyeztem továbbá, hogy majdnem három hét telt el azóta, hogy Pa- ge-hez fordult, és mi megpróbáltuk vele a kapcsolatot felvenni. Ez alatt az idő alatt a szovjet elhárításnak lehetősége volt a leleplezésre. Lehet, hogy feltűnt, hogy ő és a felesége is rendkívül idegesen viselkedett, és .ezzel elárulta magát. Az is lehetséges, hogy - túl sokat ivott és elszólta magát. Az sincs kizárva, hogy meggondolta magát és mindent bevallott. Persze mindezek csak feltételezések — fűztem hozzá és az igazság valószínűleg soha nem fog kiderülni. A másik változatot,: hpgy.a szovjet elhárítás tájékozva volt Volkov szándékáról, semmi sem bizonyította. Erről tehát r»m tettem említést jelentésemben. (Vége.) Gáti István Felavatták a kalocsai tejüzemet (Folytatás az 1. oldalról.) va maga látta el ezt a nem mindennapi feladatot is. Az élelmiszer-feldolgozó nyersanyagát tizenkét mezőgazdasági szövetkezet, két állami gazdaság tehenészete szállítja, ezenkívül 13 gyűjtőhely továbbítja Kalocsára az átvevőkhöz beszállított tejet a volt kétjárásnyi körzetből. 44—45 ezer liter tej érkezik naponta az élelmiszer-feldolgozóba, hogy pasztőrözött zacskós tejként, csomagolt túróként, tejfölként jusson el a fogyasztókhoz. A KAGE tejüzeme gondoskodik ezenkívül a társvállalatoktól átvett, nyolcvanféle tejtermék forgalmazásáról, mivel nagykereskedelmi tevékenységet is végez. • Pénteken délután házi ünnepséget rendeztek a KAGE kalocsai tejfeldolgozójában. Szab® István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ez alkalommal aVatta fel a létesítményt, és kitüntetést adott át a beruházás kivitelezésében derekasan helytállt dolgozóknak. K. A. Az antifasiszta hagyományok ébrentartása A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének Országos Bizottsága pénteken a Belügyminisztérium Művelődési Házában ülésezett. Ispánovits Márton főtitkár beszámolt a szövetség elmúlt esztendei tevékenységéről. Egyebek között elmondotta: 1982- ben nemcsak a neve változott meg az akkori Partizán Szövetségnek, hanem taglétszáma, összetétele is. Az elmúlt két évben a szövetség taglétszáma megduplázódott, napjainkban 5600-an tevékenykednek a MEASZ-ban. A kilenc tagozat közül a legnépesebb, az egykori hazai politikai és fegyveres ellenállási mozgalom harcosaié: 3040 tagjuk van. A főtitkári beszámoló utalt arra, hogy a szövetség a közelmúltban együttműködési szerződéseket írt alá a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a Magyar Honvédelmi Szövetséggel., A magyar ellenálló, antifasiszta múlt hagyományainak ébrentartásában, ápo-. lásában, őrzésében a MEASZ fontos szerepet tulajdonít az ifjúságnak. Ezért a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen kidolgozza a szélesebb együttműködés kereteit és tartalmi feladatait. A MEASZ egyik alapvető tevékenységének tartja az antifasiszta ellenállási mozgalom történetének feltárását. A szövetség erkölcsi kötelességének tartja azok nevének és emlékének megörökítését, akik sokat tettek a fasizmus elleni harcban. Még ebben az évben megjelenik „Ellenállók, antifasiszták” címmel a szövetség saját lapja, amelyben a tagozati élet kiteljesedéséről, a szervezet mindennapjairól számolnak maid be. A szövetség külügyi munkája területén a kapcsolatok erősítése volt a Jegfontosabb feladat: Az együttműködés a szocialista or- , I szágok testvérszervezeteivel mindennapos gyakorlattá" vált. Nyugat-európai országok szervezeteivel is jók a kapcsolataik, amelyeket megerősít az európai béke megőrzésének egységes szándéka, és a nukleáris leszerelés követelése. KILENC ÉS FÉL MILLIÁRD JÓLÉTI ÉS KULTURÁLIS CÉLOKRA Vállalati gazdálkodás 1983-ban Á vájlálati és szövetkezeti mérlegbeszámolók alapján a pénzügyi szervek sokoldalúan elemezték a népgazdaság fejlődését, s számba vették a gazdálkodás főbb eredményeit és hiányosságait. A múlt évi gazdálkodást értékelve a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága megállapítottara vállalatok eredménye (adózatlan nyeresége) összességében meghaladta az előző évit, de elmaradt a tervezettől. A ráfordítások ugyanis a számítottnál gyorsabban növekedtek, egyes mezőgazdaságii üzemekben az aszály terméskiesést okozott, a külpiacokon pedig számos terméket csak a korábbiaknál alacsonyabb áron sikerült értékesíteni. Nem mindenütt alkalmazkodtak kellő rugalmassággal a módosult szabályzórendszerhez, a szigorúbb közgazdasági körülményekhez. Az ipari vállalatok eredménye összességében a népgazdasági átlagnál gyorsabban növekedett. Bár e téren is vannak kivételek; például a bányászatban és a köny- nyűiparban csökkent az eredmény. A mezőgazdasági, a -közlekedési vállalatoknál és szövetkezetekben, valamint a posta és távközlés területén összességében az előző évinél kis'ebb eredményt értek el. 1983-ban 123 gazdálkodó szervezet zárta veszteséggel, illetve alaphiánnyal mérlegét. Hetvenen gazdálkodtak veszteségesen, kétszer annyian, mint 1982-.ben, és a veszteségek nagysága is jelentősen meghaladja az előző évit. 1983-ban 119 mezőgazdasági termelőszövetkezet zárta az esztendőt pénzügyi hiánnyal. A veszteséges és alaphiányos vállalatok nagyobbik részénél a saját források lehetővé teszik a pénzügyi egyensúly megteremtését, de az érintett vállalatok ás mezőgazdasági, szövetkezetek egy részénél ehhez központi intézkedésre is szükség lesz. A gazdálkodó szervezetek növekvő erőforrások felhasználásával érték el nyereségüket. A vállalati állóeszközök bruttó értéke 5,7 százalékkai haladta meg az 198i2-es szintet, a befejezetlen be-, ruházások állománya mintegy 7 . százalékkal csökkent, a készletek állománya, pedig 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. A beruházási vásárlóerő visz- szaszorítását szolgáló központi intézkedésék hatására a vállalatok és a szövetkezetek nyereségükből 1983-ban 7 százalékkal kevesebb fejlesztési alapot képezhettek, mint 1982-ben. Tartalékalapjaikat a központi intézkedések hatására csak korlátozott mértékben csoportosították át fejlesztésre. A fejlesztésialap-hiánnyal gazdálkodó vállalatok száma az előző évinek kát és félszerese. Gondot okoz, hogy a fejlesztési alaphiányos vállalatok, szövetkezetek egy része már évek óta nem tudja helyreállítani pénzügyi egyensúlyát. A vállalatok és a szövetkezetek nyereségükből 8,2 milliárd fo- rint részesedési alapot képeztek, I .11 százalékkal-többet, mint 1982- ben. A kifizetett munkabérek öt százalékkal —| az előző évinél kisebb mértékben, a tervezettnél azonban gyorsabban — emelkedtek. Á gazdálkodók összességében 4,4 milliárd forintot — 5—6 - napi bérnek megfelelő összeget — fizethetnek ki ,áv végi nyereségrészesedésként dolgozóikénak. A múlt esztendőben a vállalatok és • szövetkezetek 9,5 milliárd forintot költöttek jóléti és kulturális célokra,. 8,4 százalékkal többet, mint 1982-ben. I LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT O Röplabda NB I. férfi mérkőzések KSC—Ü. Dózsa: 3:1 (14, — 14, 10, 5) ‘ Tungsram SC—Bp. Honvéd 3:1 (— 11, 2, 11, 7) * 1
