Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-16 / 64. szám
4 © PETŐFI NÉPE O 1984. március 16. iíMjnktája VIRÁGZÁS .ALATT: A meggyben legnagyobb a moníliás fertőzés veszélye. Különösen a hűvös, csapadékos időjárás okozta elhúzódó virágzásban fontos ellene a kezelés. A teljes virágzásban felhasználható gombaölő szerek: Topsin Metil 70 WP (0,08—0,1 százalék), Orthocid (0,2 százalék), Zineb (0,3 százalék), Dithane M—45 (0,2 százalék), Rondán 50 WP (0,1 százalék) vagy Rubigan 12 EC (0,03 százalék). A terméskötődés elősegítése érdekében a meggyfák Nevirollal történő kezelését javasoljuk 0.2—0,4 százalékos töménységben. SZIROMHULLÁST KŐVETŐEN: Nem beszáradó ragasztóval bekent sárga lapokat helyezzünk el a gyümölcsösben a cseresznyelegyek megfigyelésére. A legyek megjelenésekor kezdjük el a védekezést. A vegyszeres kezelésre Sinoratox 40 EC (0,1 százalék), Unifosz 50 EC (0,1 százalék), An- thio 33 EC (0,2 százalék) használhatunk. A rovarölőszeres védekezést egészítsük ki gombaölő szerekkel, így Orthocid 50 WP (0,2 százalék), Dithane M—45 (0,2 százalék), Ortho-Phaltan (0,2 százalék). A lombosfa-fehérmoly ellen nagy hatású készítményekkel védekezzünk, a Decis 2,5 EC, valamint a Chinetrin 25 EC (0,05 százalék). Ezeket a szereket a lepkék egyes nemzedékeinek tömeges repülésekor, évente három alkalommal tanácsos használni. A lepkék ellen a hagyományos szerek közül az Unifosz 50 EC-t is javasoljuk. SZÜRET UTÁN: Két védekezés indokolt: a kali- fprniai pajzstetű második nemzedéke és az amerikai fehér szövőlepke, valamint az aknázómolyok és atkák elleni védekezést gombaölő szerrel is egészítsük ki. Felhasználható készítmények: Sinoratox 40 EC, illetve Unifósz 50 EC (0,1 százalék), Ditrifon 50 WP (0,2 százalék), a gombaölő szerek közül a Chinoin Fundazol 50 WP (0,1 százalék), az Orthocid 50 WP (0,2 százalék) vagy a Zineb 80 (0,3 százalék). VEGYSZERES GYOMIRTÁS: Alkalmazható a Gramoxón (1 százalék), a Ronstar (1 százalék) és a Glialka 20 EC (2 százalék). A Maloran 50 WP rügyfakadás előtt kipermetezve sorkezelésben 4—6 dekagramm 100 négyzetméterre, a ténylegesen kezelt területre számítva 100 négyzetméterre 6—8 liter vízben kijuttatva használható fel, ötévesnél idősebb fák esetében. A következő alkalommal a szilva növényvédelméről adunk tájékoztatást. A varázsdomb építése Az elmúJit kiét pénteken áttekintettük, mire jó a varázsdomib, s hogy -készítjük az építésihez szükséges alapanyagot, a komposztot. Most maigát az építést ismertetjük. A domiboságy megépítéslének legkedvezőbb időpontja az ősz. Választunk :ki a kertben egy olyan/'lehetőiéig gyepes területet, amelyik az elmúlt hat-hét évben nem kapott mű*- trágyát. Észaik—déli irányban . tervezzük domibunikat, ugyanis- így az agy ás keleti és nyugati oldalán fejlődő növények bőségesen' élvezhetik a napsugárzás jótékony hatását. A füvet gyeptéglaként vágjuk föl, és az egyik oldalon rakjuk egymásra, majd mélyítsük az árkot tovább egyenletesen 30 centiméteres mélységig. Az árok közepére, fél méter szélesen és magasan arasznyi hosszúságúra vágott különféle fenyő- és lombosfa gallyakat, zöldség-, virág-, napraforgó-, burgonya-, paradicsomszárat halmozzunk. Erre a halomira fektessük a gyeptéglákat,- füves részükkel lefelé. A hézagokat talajjal jól döngöljük le. A letakart földeságyra, harminc centiméter magasságban különböző, nedves, korhadó leveleket halmozzunk. Ezt 5 centiméterenként rétegeljük a már korábban elkészített komposzttal. A halom tetejére 15 centiméter vastag fedőréteget hordjunk, kenünk legjobb földjéből, ' komposzttal keverve. Ezután döngöléssel kialakíthatjuk a körülbelül egy méter magas ovális formát. Ha mindezzel elkészültünk, a dombos zöldségágyat akár „üzembe is helyezhetnénk", de célszerű tavaszig várni a telepítéssel. A szakcsoport három éve I 1 1 Mindig a kezdés a legnehezebb — vélekednek sokain. Okkal,, különösen olyankor, amikor a majdani haszon reményében egyelőre csak fizetni kell. A hetényegy- •há.zi Egyetértés Szakszövetkezet Szőlőtermesztő szakcsoportjának elnöke, Boncz Zsolt bízik befektetéseik megtérülésében. A helybéli UNIVER konzervüzem mögötti parcellákon beszélgettünk. — Nem is kívánhatnánk ettől a fajtától többet, így a harmadik esztendőben — mondta az egyik tőkénél leguggolva. — A metszőik már a termőkart alakíthatják az idén. Jól választottunk a Zalagy öngyével. Csettintett néhányat metszőoil- lójával, bemutatva melyek lesznek azok a rügyek, amelyekből hajtás zsendül. — Két ütemben telepítettünk. Először 25 hektárt, majd hatvanét. Jelenleg kettőszázhetven tabunk van. Jellemző, hogy milyen gyorsan áramlik nálunk az információ, mert éppen csak eltéptünk az elmúlt két év borértéke- sítési mélypontjáról, újra föillán- goll a telepítési kedv. Az elmúlt tíz napban majd hatvanan jöttéik hozzánk. Most kezdjük szervezni a harmadik ütemet. ősszel 20 hektáron ültetnek Bianca vesszőiket. A kutatók szerint ez a fajta a Zalagyöngyénél is jobb „képességű”. Majd másfélszer annyit terem, magasabb a cukorfoka, s ellenáll a lisztharmat és a peronioszpóra gomba támadásának, emellett kevésbé érzékeny a fagyra. — Az elmúlt napokban tartott közgyűlésünkön a tagság elhatározta, hogy a szőlő mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkozzunk — említette a tábla szélén. — A választás a szőlőhöz hasonlóan műlvelhető tüskementes feketeszederre esett. Az értékesítést biztosítottnak látjuk, hiszen a gyümölcsöt külföldön ás kedvelik. Kiváló üdítői tal-szörpalapanyag. Néhány szót a szederről: már gyermekkorunkban megismertük az erdők-mezők szúrós tüskéjű, apró gyümölcsű növényét. Azonban a tüskementes, igen nagy termesztési értékű THORNFREE csak 1980 óta honos, államilag elismert fajta hazánkban. Minden tavasszal 4—5 erőteljes növekedésű, tüsikementes hajtást hoz. Ezeken a következő nyár éleién másodlagos hajtások képződnek. Az oldalvesszőkön a nyár végén érnek be a fényes, fekete színű bogyók. Súlyuk elérheti a 4 grammot is. A termőkorú növényről jobb esztendőben akár 7—8 kilogramm gyümölcsöt is szüretelhetünk. Az ültetvény támrendszert igényel, ami 3 huzal kifeszítésével létesíthető, a © A szakcsoport elnöke hamar végez egy-egy fiatal tőke metszésével. (Opauszky László felvételei) földtől 70—120—180 centiméter magasságban. A letermett hajtásokat szüret után, vagy kora tavasszal kell eltávolítani. A faj ritkítást nem igényel. A' szakcsoport felkészült a széles körű érdeklődésre, ezért a szakszövetkezet inagyüzemlileg nem hasznosítható kisebb parcellákat bocsát a rendelkezésükre. Cz. P. ÚJDONSÁGOK A FÓLIÁS TERMESZTÉSBEN A terméshozamokat minden lehetséges módon növelnünk kell. E tekintetben nagy szerepük lehet a kutatási ás fejlesztési eredményeknek. Az utóbbi években a fólia alatti korai termesztés már jelentősen hozzájárult a lakosság zöldségellátásához, és sok olyan tapasztalat összegyűlt, amely hozzásegít e munka hatékonyabbá tételéhez. A fólia alatti termesztésben az öntözés és a növényvédelem hagyományosan csak sok kézi munka ráfordításával, egészségre ártalmas körülmények között végezhető el. A hazai szakemberek azonban már kifejlesztettek a fóliaházakba egy'olyan permetezőöntöző berendezést, amely kívülről vezérelhető és autoniatizál- shatő. ’ A berendezés a fóliaházban felső pályán mozgaható, így a belső munkákat nem akadályozza, és a házsátor vázszerkezetének módosítása és megbontás nélkül felszerelhető. Ezen a pályaszerkezeten a permetező-öntöző keretet olyan görgős kocsi szállítja, amelyet a házon kívül elhelyezett kis teljesítményű villanymotoros hajtóművel működtetett drótkötél mozgat. Maga a szórókeret az éppen termesztésre kerülő kultúra mindenkori állapota szerint igazítható, s állítható át teljes felület- vagy sorpérmetezésre. Egyszeri oda-vissza mozgatásával elvégezhető a permetezés. A szórókerethez a pályán felfüggesztett és a kocsi által mozgatott hurkolt tömlőn át eljutó permetlé a kí- vpl maradó mobil permetező egységből adagolható. Kultúraváltáskor még a gyomirtó szer is kijuttatható vele. Öntözéskor pedig a berendezés mindaddig oda-vissza jár, amíg a kívánt vízmennyiséget ki nem szórja. Különösebb felügyeletet sem igényel. Munkája kifogástalannak ígérkezik, víz-, illetve szer takarékos is. segítségével egyenletes és kisadagú öntözés lehetséges, nem váltja ki a hőmérséklet hirtelen csökkenését, és sohasem vezet a talaj hátrányos cserepesedéséhez. A szükséges tápanyag-utánpótlás — levéltrágyázásként ugyancsak megoldható vele. összeállította: Gál Eszter ‘ ’ *■ Jó évtizede még sokan arB ™ ra esküdtek: a szolgáltatás ügye a nagy, országos, de leg- H alább egész megyéi behálózó ■ szervezetek létén áll vagy bukik. Az ölet nem igazolta ezt I a feltevést; a méreteikben B szerényebb, ugyanakkor- ön- ■ álló, a helyi szükségleteiknek frissen alkalmazkodni képes műhelyek, üzletek vitték el a pálmát, a gazdaságosság te- ■ kintetében is. A szolgáltató szektor reformja során — az utóbbi két-három évben — önállóságot kaptak a megyében is megtalálható AFIT- és GELKA-egységek, százszámra nyíltak a szövetkezeti gebiines és a magáinkisipari műhelyek fi — vajon a változások meg- H hozták-e a várt eredményt: a ■ reálisabb árakat, a jobb minőséget, az udvariasabb, gyorsabb kiszolgálást, a teljesebb skálájú ellátást? Megalapozotf választ e kérdésre legfeljebb a tervidő- B szak végén adhatunk majd, hiszen a számításba vett verseny kibontakozásához idő szükséges. Azonban néhány ■ észrevételhez máris elegendő tapasztalat gyűlt össze. A korábbi nagy szervezetből létrehozott önálló autó-, Illetve B elektromos berendezéseket jail víló tanácsi vállalatok álta- B Iában kimutatnak fejlődést, fi átalakulást szolgáltatásaikban, azonban megítélésük a lakos- B ság körében lényegesen nem változott. Ma is meglehetősen B sokan panaszkodnak a kapott munka minőségére, a nehezen B kivárható határidőkre. A közI . . Szolgáltatás ségekből, ahol az utóbbiaknak felvevőhelyeik vannak, úgy viszik el a mosógépet, televíziót a -városi központba megjavítani, hogy a tulajdonosnak pontos és közelii határidőt nem jelölnek meg. Lehetséges, hogy emögött alkatrészbeszerzési gondok is meghúzódnak, de ez a lakosság oldaláról nézve nem lehet /mentség. A mosógép, centrifuga, hajszárító, rádió, televízió használata elengedhetetlen a mindennapi jó közérzethez a községekben is. , A falu az a település, ahol — kevés kivételtől' eltekintve — egyelőre maradt minden, á régiben. Bár, általában több a kisiparos, mint korábban volt — itt övék a vezető szerep —, a szakmák' köre alig bővült. Az árakra a kereslet és a kínálat viszonyában bekövetkezett kis változás semmilyen hatást nem gyakorolt. A községekben dolgozó miagánkis- iparosok helyzete továbbra is hátrányos a városiakéval szemben, az alkatrész vagy anyagbeszerzés tekintetében. * Ugyanakkora forgalomért nekik többet kell tenniük, mint a nagyobb településen dolgozó társaiknak. Műhelyüket kevésbé bátran korszerűsítik — kisebb a felvevő piac —, s nem fehér holló az a kisiparos, akinek a működési engedélye kis faluba szól ugyan, de döntően a közeli városban BBBfiBKR&'JBBBfiBBBI vagy nagyközségben dolgozik 1 egész érvben. Oda megy — le- I gálisan vagy szabályokat nem 1 .tisztelve —, ahol több jőve- 1 delemre • tehet szert, s e tö- 1 rekvéséért még csak el- sem 1 ítélhetjük, ott is szükségletet SÍ elégít ki munkájával. Ám a 1 kisebb bevételt < hozó helyi 1 megrendelések így nyilvánva- | lóan 'háttérbe szorulnak. Az | adóztatás rendszerében meg- I levő, több javítás és karban- | tartás vállalására ösztönző I kedvezmények a helyzet alap- |1 vető megváltoztatásához ke- | vésnek bizonyulnak. Olykor derűlátásra okot adó | szolgáltatói magatartással is a találkozni. Nemrégiben az I egyik községben egy idős néni I hőtároló vi'llanykályhája el- | romlott. A félegyházi GEI.K A- I szervizbe jelentette a hibát, g ahonnan haladéktalanUl ki- I jöttek, és elvégezték' a szűk- -B séges munkát. A borravalói azzal-utasította vissza a szak- | ember: örülünk, ha elegedet- I tele velünk, de ezért cserébe | csak azt kérjük: hogy máskor I is bennünket hívjaniik. És a | következő nap még szerét ej- | tette, hogy benézzen a néni- N hez: jó lett-e — éjszaka fel- I töltődött-e — a kályhája. A szolgáltatások színvonala | az életkörülményeket befő- | lyásoló, jelentős tényező. Bí- | zunk abban, hogy akár a sza- f bályozás, az érdekeltségi rend- I szer további finomításával, de I megoldhatók a napjainkban fyt még érzékelhető problémák. A. T. S. fi GYAKORI A PÁLYAMÓDOSÍTÁS Kertészeti szakmunkásképzés A mezőgazdaságban, ezen bélül a kertészeti ágazatban inkább a szakmunkások hiánya, mint a telítettség a jellemző. A szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség-, a dísznövénytermesztő szakmunkások aránya csak néhány nagyüzemben megfelelő, ami nem a képzés színvonalával, hanem inkább az üzem gazdasági helyzetével, termelési struktúrájával magyarázható. A képzésről, az üzemekkel való kapcsolatról, az intézet munkájáról beszélgetünk Ti- ba Istvánnal, a Kecskeméti Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola igazgatójával és Jantovics Lászlóval, a párt- alapszervezet titkárával. • Tiba István igazgató a négyütemű motor működésével ismerteti meg a tanulókat. — Négy év átlagában — kezdte az igazgató — 1981—1983 között a dísznövénytermesztő szakmát a felvett tanulók közül elsőként 62, másodikként 25, harmadikként 42 százaléka választotta. A kertészek közül elsőként 30, másodikként 46, harmadikként 20 százaléka választotta ezt a szakmát. Ezek a számok és az általános iskolából hozott tanulmányi eredmények is mutatják: sok fiatal számára ez kényszerpálya. Vizsgáltuk a pályánmaradást is. Egy évvel az iskola befejezése után — ez öt év átlaga — a dísznövényesek 73, a kertészek 68 százaléka marad szakmájában, de később ennél nagyobb a lemorzsolódás. — Az iskola mindent elkövet a tanulók jó szakmai, politikai felkészítéséért, a mozgalmi életben való részvételéért — kapcsolódott a beszélgetésbe a párttitkár. — A 42 dolgozónk közül tízen tagjai a pártnak, kilenc pedagógus és egy szakmunkás. Rendszeresek a vezetőségi ülések, a taggyűlések, a politikai képzés. A kommunistaj ped'igógiisfik cgvéb párlírladataik elvégzése mellett — p'irtyrxrlösé- gi, pártbizottsági tagok, munkás^ őrök, vezető propagandisták, népfrontblzottsági tagok és sorolhatnám tovább — egy-egy iskolai KISZ-alapszervezetet patronálnak. A 227 tanuló közül 210-en KISZ-tagok, s igazán eredményesen dolgoznak. A fiatalok, ismerve az iskola tanárainak felkészültségét — 10 egyetemi, 11 egyéb felsőfokú végzettségű, akiknek 90 százaléka megszerezte a pedagógiai képesítést is — megkapnak mindent, ami szakmailag és politikailag szükséges. Vajon az üzemek igényei milyenek? — Tapasztalataim szerint fiktív számokkal dolgoznak, nem képesek felmérni, hogy 4—5 év múlva milyen szakmunkásokra lesz szükségük. Jövőre például zöldségtermesztőből 5A szőlő- és gyümölcstermesztőből ' 25, dísznövénytermesztőből 30—35 szakmunkás az igény, holott 60—65-en végeznek — mondta az igazgató. — A másik alapvető ellentmondás, ogy a tanulók 80 százaléka lány, akik nehezebb munkát nem tudnak végezni. Az ijzernek és a tanulók számára is hasznos, lenne, ha univerzális kertészeket képeznénk ki, akik egyaránt érte& A kerti traktorral végzett munka éppen úgy hozzátartozik a tananyaghoz, mint a palántanevelés és -gondozás. Jantovics László gyakorlat) oktatást vezet. nének szakmunkás szinten a szőlőhöz, éppen úgy, mint a zöldséghez. S ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy a kertészképzésben — legalábbis Kecskeméten — egy láncszem kimaradt. Van szakmunkás, van felsőfokú képzés, de nincs középfokú iskola ... — A pártalapszervezetet — folytatta Jantovics László — régen foglalkoztatja az a gondolat, hogy jobban használjuk ki a szellemi kapacitást. Legalább' évente egy szakközépiskolai osztályt lehetne indítani, amely középfokú ismeretekkel rendelkező szakembereket képezne az üzemek számára, s hozzájárulna a főiskolai oktatás folyamatosságához. Mezőgazdasági szakmunkásokat lehetetlen lenne képezni „műhelyek”, gazdaságok nélküj, hiszen a szakma igazi fortélyait munka közben lehet tökéletesen elsajátítani. Milyen ezekkel az iskola kapcsolata? — Gyakqrló gazdaságunk — folytatta Tiba István — a Magyar —Szovjet Barátság Tsz, illetve a Kecskemét-szikrai Állaipi Gazdaság. Kapcsolataink nagyon jók, kölcsönösen igényt tartunk egyr más segítségére. A táesz központjában van a bemutató kertünk, a gyakorló munkatermek, a fóliák, a mikroparcallák és 3,7 hektáron szőlő ás gyümölcsös, ahol a technológiákat mutatjuk be, illetve a tanulók gyakorolhatnak. A két gazdaságban a legmodernebb technikával és; technológiávál ismerkedhetnek meg tanulóink. Az idősebb, másod-, harmadéves tanulók természetesen részt vesznek a termelésben is, segítünk más mezőgazdasági nagyüzemeknek a munkacsúcsokban ... A kertészeti ágazatban a szakmunkás-utánpótlás lehetőségei megvannak, ugyanakkor az üze- ■9HH r/ igényeiket nem a valós ■»iknok megfelelően ad- i:Jk sok fiatal módosítja . nem hasznosítja a tanultakat. Szükség lenne pedig a nagyüzemi kertészetékben hozzáértésükre, j dolgos kezükre. Gémes Gábor KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Cseresznye, meggy « "
