Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 15. GAZDÁLKODÁS OKOSAN, JOBBAN SAJTÖPOSTA Legfőbb mérce a vállalati eredmény A kecskeméti MEZŐGÉP évek óta a megye sikeresen gazdálkodó vállalatai közé tartozik. Az elmúlt esztendőt is jó eredménnyel zárta. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a vállalati munkában az innovációs tevékenységet előtérbe helyezték, ily módon korszerű termékszerkezettel rendelkeznek. Gyártmányai kelendőek mind a bel-, mind a külföldi piacokon. Lakos Alfrédet a vállalat közgazdasági főosztályának vezetőjét, Csuthi Béla termelésszervezési, ellátási főosztályvezetőt és Ember Csaba fő- konstruktőrt kérdeztem a könnyűnek éppen nem mondható siker elérésének körülményeiről. — Tavai}' ilyenkor még sok nehézség tornyosult előttünk, i.. . nehéz volt az évkezdet — idézi a hátrahagyott esztendőt Lakos Alfréd. — Most mégis a íróit adhatok számot, hogy célkitűzéseinket túlteljesítettük. Árbevételünk 1983-ban meghaladta a 2,3 milliárd forintot, ezen belül a rubelelszámolású export elérte a 610, a nem rubelelszámolású pedig a 223 millió forintot. Ez annyit jelent, hogy termékeink mintegy 35 százalékát a külső piacokon értékesítettük. Sőt, ide számít az a 103 millió forint értékű közvetett exportunk is. amely az ÉLGIÉP Vállalaton keresztül jutott el' a tőkés országokba. Az évek óta folyamatosan végzett gyártmányfejlesztés eredménye, hogy válla látunk gépeivel, berendezéseivel sikeresen szerepelt a magyar mező- gazdaság részére meghirdetett nemzetközi versenytárgyaláson. és jelentős mennyiségű munkagépét értékesített a Világbank által finanszírozott vásárlások keretében. Mindezt úgy érte el. hogy több mezőgazdasági gépet gyártó világcéget is megelőzött. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kollektívája keményen és eredményesen dolgozott az elmúlt évben. Nemcsak abból a szempontból, hogy bel- és külföldi kötelezettségeinket teljesítettük, hanem azért is, mert közben 11 millió forint értékű anyagot és energiát takarítottunk meg, s kilenc millió forint értékű tőkés import anyagot pótoltunk hazai, illetve szocialista országokból beszerzett anyaggal, emellett tenmékeinkkel 167 millió forint értékű tőkés gép behozatalától mentesítettük a népgazdaságot. Munkánk legfőbb mércéje a vállalati eredmény. Ez tavaly egy főre esően meghaladta a 102 ezer forintot ami, ágazati szinten is figyelemre méltó. Ez tette lehetővé, hogy dolgozóink részére — átlagot meghaladó — 6,7 százalékos bérfejlesztést hajtsunk végre. Az idei év nehezebb lesz, mint a tavalyi. A szabályozó rendszer szigorodása, a vásárlóképes belföl. di piac szűkülése mellett is olyan, eredményt kell elérnünk, amely biztosítja a vállalati egyensúlyt. Ehhez 2—2,2 milliárd forint árbevételhez kell jutnunk, termékeinket pedig plyan hatékonysággal előállítani, hogy legalább 280 milliós vállalati eredményt érjünk el. — Termelésünk az ismert nehézségek ellenére is folyamatos volt 1983-ban — hangsúlyozta Csuthi Béla^— Jelentősebb anyagellátási gondjaink rfem voltak, még az import anyagok at ^is 'be tudtuk'Ráérezni, ha nem is mindig idejében. Termelésünk jelentős hányadát a mezőgazdasági munkagépek, részegységek és azok alkatrészeinek gyártása teszi ki. Másik nagy termékcsaládunk a konzervipari feldolgozó gépek, gépsorok, alkatrészek gyártása, amelyből számottevő exportot bonyolítottunk le. Termékeink eljutottak a Szovjetunióba, az NDK- ba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, az NSZ'K-ba, Algériába, Franciaországba, Hollandiába. Számottevő volt 1983-ban a Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat közreműködése az IKARUS-a'utóbu- szok gyártásában is, ami ugyancsak közvetett exportnak tekinthető. Tavaly mintegy 14 ezer autóbusz alumínium szerelvényeit, ablakkereteit állítottuk elő. Jelenlegi kilátásaink szerint az 1984-es év minden tekintetben nehezebb lesz. mint a tavalyi esztendő volt. Kapacitásunk ez ideig csak 80 százalékra van szerződéssel lekötve. Részt veszünk a Világbank által kiírt tenménysiló versenytárgyaláson, jelenleg is folytatunk tárgyalásokat a szocialista és tőkés export növelésére. Természetesen keressük a lehetőségeket a hazai piacon is. • A gyártmányfejlesztés eredménye többek között a Lipp-licenc alapján készített gabonatároló prototípusa. A termelésben a hatékonyság javítására törekszünk, költségérzékenyebbé tes&züik a-z ellátás és a gyártás minden területét. Ehhez kapcsolódik a műszaki-fejlesztő apparátusunk, amely a h'azai és a külföldi piacok igényeit figyelve igyekszik termék- kínálatunkat korszerűsíteni. Csuthi Béla utolsó gondolataihoz kapcsolódott Ember Csaba főkonstruktőr: — Valóiban, a szűk beruházási és piaci lehetőségek arra késztetik vállalatunkat, hogy nagy súlyt helyezzen a műszaki fejlesztésre. Az elmúlt évben 79 millió forintot költöttünk ilyen célra. Ebből gyártmányfejlesztésre 58, gyártásfejlesztésre 17, egyéb fejlesztési célokra 4 millió forintot fordítottunk. Fő feladat volt a gyártmányfejlesztésben a tőkés import gépek hazai gyártmánnyal való helyettesítése; a világbanki tenderen való jó szereplés; fejlesztés a konvertibilis devizapiacokra, valamint a tőkés kooperációra; a KGST szakosítási szerződések teljesítése stb. Tavaly 30 gyártmány fejlesztési témacsoporton, belül tizenkét új termék null szériáját gyártotta le vállalatunk. A fejlesztés eredménye pedig 15 prototípus, amelyek közül kiemelkednek a Lipp-licenc alapján elkészített 300 és 1000 köbméteres gabona- tároló tornyok. Az idén már mindkettőből nullszériát gyártunk. Az elmúlt évben három korábbi szolgálati találmányunk szabadalmát kaptuk meg, több új szabadalmi bejelentést tettünk. Az Ipari Mii nisztérium licemchonosítási pályázatán két díjat nyertünk. A műszaki fejlesztéssel egyébként vállalatunknál hatvan fizikai és hatvan alkalmazotti besorolású munkatárs foglalkozik, rajtuk kívül a gyáregységek szakemberei is részt vesznek a munkában. Szeretnénk további sikereket elérni 1984-ben a műszaki fejlesztésben. Sajnos - anyagi íéhetőségeinlk csökkennek, mert várhatóan-csak 40 millió forintot fordíthat a vállalatunk a műszaki fejlesztésre, a tavalyi 79 millióval szemben. Feladataink ugyanakkor növekednek, hiszen a kül- és belföldi piac igényei a gyártmány- és gyártásfejlesztés fokozását követelik — mondta nyomatékosan hangsúlyozva befejező szavait Ember Csaba. Nagy Ottó HALÁSZAT ÉS ÖNTÖDE Szakmári tervek ^ A szakmári Petőfi' Termelőszövetkezet halászatában ilyenkor, télen cérnán a gazdaság három szakboltjának ellátása a feladat. A tavak környéke csendes. Van idő az eredmények taglalására és a tervezésre is. A valamikori szikes, mocsaras rétek helyét ma már 270 hektáron nyolc mesterséges halastó foglalja el. Az Alföldön, és különösen a szakmárihoz hasonló talajokon célszerű alacsony vízmélységű tavak létrehozása. A dinnyési keltetőből vásárolt, előnevelt ponty-, amúr- és busaivadékok nőnek a' szakmári tavakban. A kétéveá halak egy részét a horgászegyesületeknek adják át, “nagy többségét azonban tovább nevelik, míg piacra szállíthatóvá válik. ssasr .. Országos összehasonlításban igen jó eredményeket mutat fel a szövetkezet halászati ágazata. Általában a második-harmadik helyet foglalja el a haltartó gazdaságok között. A Petőfi Tsz-ben hektáronként mintegy 1,7—1,8 tonna halat fognak ki évenként, ennek felét a ponty, felét a növényevők teszik ki. A tógazdasági termelés indulásakor a szakmári szövetkezet jó helyzetbe került, hiszen a ,n- kosság halhús fogyasztása akkori - ban emelkedett. Néhány éve azonban visszaesett, és alig keresik a boltokban a növényevő halakat. Ezért döntöttek úgy a gazdaság halászai, hogy a busa tartását a jövőben mérséklik, és az eddigi arányt a ponty javára megváltoztatják. Ezenkívül a növényevő halakat is népszerűsítik a vásárlók körében. A halboltjaikba rövid időn belül megérkezik a busából készíthető ételek száz receptjét tartalmazó füzet.-Reménykedve a piaci helyzet javulásában, a szövetkezet szakemberei folytatják a halászat fejlesztését. Mintegy 140 hektáron építenek halastavakat a következő években, amit az ezen a területen megemelkedett talajvízszint is indokol. Az „építkezéshez” pedig szinte minden feltételt megteremtettek már az eddigiekben. A jól felkészült, fiatal szakember- gárda és a részben házilag átalakított célgépeik várhatóan megfelelnek e feladatnak is: A szakmári Petőfi Termelőszövetkezet szántóterülete alig ezerkétszáz hektár. Célszerű tehát a mezőgazdasági termelés mellett az ipari tevékenység folytatása. A tizennégy éve működő öntödében napjainkban annyi csatornaöntvényt készítenek, amennyi az országos igénynek mintegy 25 százalékát fedezi. Tavaly könnyítették az öntödei dolgozók munkáját, amikor a kézi formázásról áttértek a gépire. A gazdaságban keresik a jövedelmezőbb, ipari termékek gyártásának lehetőségeit. Év végén leállították a gazdaságtalanul működő tésztaüzemet és az ott tevékenykedő harminc nő január óta sorozatban gyártja a Dunai Vasműnek a kohászati segédanyagot, I hőszigetelő lapokat. « El © így védik Szakmaron a halastavak gátjait. (Méhesi Éva felvétele) ÜZENJÜK M. J.-nek, Kiskunhalasra: Rosz- szul tette, amikor szóbeli hitegetés alapján vett „készpénznek” egy új munkahelyet, melyért cserében felmondott az eddigi munkáltatójánál. Az igaz, hogy ígérgetni sem szabad megalapozatlanul munkaügyben, ám most mégis ön húzza a rövidebbet. Tanácsoljuk, őszintén tárja fel a dolgokat a főnökeinél s kérje a szak- szervezet segítségét. Bízunk benne. megértik, ami történt és továbbra is foglalkoztatják, sőt alkalmat teremtenek az egészségi állapotának jobban megfelelő munkavégzésre. Lévai Jánosnénak, Páhira: A társadalombiztosítási törvény szerint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag akkor szerez szolgálati időt a teljes naptári évben — az 1970. december 31-e után fennálló tagság esetén —, ha a közös munkában a férfi 150, a nő pedig 100 munkanapot teljesített. Mint leveléből kiderül, ön több helyen dolgozott, s a nyugdíjazásához szükséges éveit az igénylése alapján a megyei társadalombiztosítási igazgatóság állapítja meg. Werner Sándornénak, Borotára: A gyerek egyéves korának betöltése után igényelheti a gyest az apa is, feltéve, ha a jogosultság feltételeinek ugyanúgy megfelel, mint a vele közös háztartásban élő anya. A jogszabály értelmében a gyermek születését megelőző két éven belül összesen legalább 270 napig kell napi 4 órás idejű munkaviszonyban állnia annak, aki igényt tart a gyermek- gondozási szabadságra. Január 25-i számunkban beszélgetést közöltünk a kecskeméti Elektromos Karbantartó Vállalat igazgatójával, aki egyebek között elmondotta: a tavaly kialakított — minőségre és termelékenységre ösztönző — bérezési rendszer kedvezően érezteti hatását, amire bizonyság, hogy 1983- ban már alig volt minőségi reklamáció. s azt is csak két alkalommal okozta ' műszerész. Ez a gondolatsor enyhén szólva más véleményre késztetett számos olvasót, aki megrendelőként állt kapcsolatban az elmúlt évben e céggel. Többen szóvá tették: a háztartási készülékük helyrehozása túlságosan sokáig tartott, s a munka ráadásul olyan rosszul sikerült, hogy miatta ismételt panaszra kényszerültek^ Ketten, pedig részletesen megírták, miképpen jártaik' pórul a tévéjükkel, mely után évekig fizették a javítás átalánydíját. Íme a Lajosmizse, Asztalos János u. 17. szám alatt lakó Bese- Mihályné sorai: 1983 tavaszán jelentettem először az ELEKTROSZER-nél, hogy elromlott a televízióm. A szerelő felvilágosított: a iképcsővel van baj, ám az hiányzik a raktárukból. Ezzel letudta a dolgot. Hetek múltán újra „zaklattam” a szolgáltatót mire a szakember úgy végezte el javítómunkáját, hogy rá két hónapra megint bekövetkezett a hiba. Reklamálát- somra azt a választ kaptam, hogy továbbta is hiánycikk a keresett, alkatrész. Telt-múlt az idő, én sürgettem az újbóli javítást, de'hiába. Végül az igazgatót kerestem telefonon, aki gyors orvoslást ígért. S mert ez nem történt meg, újra telefonáltam neki, mire csodálkozott a dolgon, majd segítséggel biztatott. Ehhez kevés reményt fűztem és sajnos, igazam lett, ugyanis a szerelő most sem érkezett meg. De hozott a posta értesítést, melyben tudtomra adta a vállalat: a készülékem 10 évnél régebbi lett, s tovább már nem érvényes rá az átalánydíjas szerződés. Nős, így járultam hozzá a cikkben említett jó eredmény eléréséhez! Hasonló esetét így ecsetelte Bari Istvánné, a Kecskemét. Pá- kozdi csata u. 'U-ből: Kevéssé értek az elektronikához, mégis furcsállom, hogy egy hanghibát hosszú ideje képtelen megszüntetni az ELEKTROSZER. Ahol legutóbb is kerek hónapot töltött a televízióm, s mint kiderült, fölöslegesen, mert bár ez év január 17-én visszaszállították a szervizből, azóta is csak akkor nem néma. ha a hanggombját rendszeresen ütögetem. Az ilyen minőségű javítással korántsem vagyok elégedett, az meg elkeserít, hogy a nemrégiben végzett <hangszórócsere alkalmával csú. nyán felsértették a készülék hátlapját. Dehogyis tudtam én előre, hogy az átalánydíjas javítási szerződés csak az egyik felet kötelezi, nevezetesen a tévé-tulajdonost, akinek pontosan kell fizítnie az esedékes összeget... □ □ □ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □ □ □ A rendkívüli szociális segélyről A januári áremelés óta igen sok idős és csökkent munkaképességű ember fordult hozzánk személyesen . és telefonon. Szinte egybehangzóan panaszolták, bármennyire is csökkentik majd a saját fogyasztásukat, annyi plusz kiadás terheli meg őket a legszükségesebb cikkek vásárlásakor, hogy nem futja mindenre a 2500 forintnál is alacsonyabb nyugellátásukból. S minthogy dolgozni már képtelenek és a kedvezőtlen anyagi körülmények között élő gyermekeiktől sem várhatnak segítséget, aggodalommal tekintenek jövőjük elé. Arról szeretnének tudni, tehet-e érdekükben valamit a helyi tanács. Válaszúink kedvező, ugyanis tavaly nyá.r óta van érvényben a 7007-1983 EüM—MM számú Elmúlt évi munkáját a közelmúltban mérlegelte a vasút. Az illetékes vezetők nem rejtették vé. ka alá a tényt, miszerint a reméltnél is lényegesen kevesebb volt az utasuk, úgyannyira, hogy a szerelvények közlekedtetésének költségei lényegesen magasabbak a személyszállításból eredő bevételeknél. A ráfizetés tehát^ejt. hető, melynek csökkentése érdekében különféle kedvezmények várhatók. Efféle dolgokról a vezérigazgatóságon döntenek, míg a takarékos gazdálkodás egyedi módszereinek bevezetésére felhatalmazottak a területi igazgatóságok. S hogy ez utóbbilak néha olyat is tesznek, ami a meglevő gondokat, csak fokozza, példa rá az alábbi történet, melyről a kiskunfélegyházi Csendes Lászlótól értesültünk. Olvasónk nap mint nap utazik kecskeméti munkahelyére és vissza. Reggel mindig a gyorsvonatot veszi igénybe. A 6 óra 17- kor történő indulásával nincs különösebb baj, x az érkezése is megfelel a menetrendben foglaltaknak. Ami a 709-es számú szerelvényről mindig .eszébe, jut, az a pénztárcája, melyből több mint 1100 forintot kell kiadni havonta a bérletért. Az összegért cserébe eleddig leülhetett, sőt az étkezőkocsiban reggelizhetett is. Ám á napokban megváltozott ez a helyzet. Február 7-én arra figyelt fel 1 sokadmagával, hogy a Szegedről jövő és Pestre tartó szerelvény megrövidült, a korábbi 8—10 kocsi helyett csak ötöt. húz a villanymozdony. Nem nehéz elképzelni, hogy összébb kellett hú-, zódnia a jórészt munkába járó szép szpmú ambcrcsoportnak a együttes irányelv, mely a tanácsi szociális segélyezési tevékenység továbbfejlesztését tagiálja. E szerint az államigazgatási szerveknek figyelmet kell fordítaniuk az alacsony összegű nyugdíjban részesülők anyagi helyzetére, életkörülményeire is. Például célsze- inu, ha. felmérik .a szükségleteiket, igényeiket, függetlenül attól, hogy a nevezettek kopogtattak-e támogatásért valahol, vagy sem. A helyszíni tapasztalatszerzés során számításba veendő, mennyit költhet a rászoruló az otthona fenntartására, az élelmezésére (diéta esetén lényegesen több ez a költség), a közlekedésre, a tüzelőjére, f a ruházkodására, á gyógyszerére stb.) és a felmerülő összegek'alapulvételével kell dönteni a részére kiutalt rendkívüli szociális segélyről. Mivel nincs "értesülésünk afelől, hogy melyik tanács végzi már ebben a szellemben szociális jellegű muakáját, így általánosságban javasoljuk: a .nehéz anyagi három másod-, s az egyetlen első osztályú kocsiban. A peronon tartózkodók meg is kérdezték, fni az oka e váratlan körülménynek,“ mire a MÁV tisztviselői azt válaszolták. ia havas, jeges, csúszós időben több kocsit nem tud biztonságosan vontatni ® mozdony. Egyesek bele is nyugodtak az érvelésbe, mások azonban nem hitték el. És e kétkedőknek lett igazuk. A következő nap ugyanis nem volt lényeges változás az időjárásban, viszont az említett gyors már. csak négy kocsiból állt. mert az étkező részt is lekapcsolták róla. Csendes László a bőrén., tapasztalta akkor reggel, mit jelent utazni agyonzsúfolt kupéban. A Kecskeméten leszálló rengeteg bosszús utas nevében a -MÁV Szegedi Igazgatóságénál tudakozódott, ahol közölték vele: a kevés és a hullámzó utasszám miatt nem indokolt a hosszabb szerelvény. Nos, a vasutasok a mi érdeklődésünkre js megerősítették, hogy a költségcsökkentés, a takarékoskodás eredménye a nyúlfarknyi hosszúságú gyors, ami — s ezt a panaszkodó utasok fogalmazták meg — jelenleg már olyan messze van a kulturált utaztatás feltételeitől, mint a régi viteldíj a felemelt jegyártól. Nem vitatjuk, a pénzügyi (gazdálkodási) okokból esetenként indokolt vál- ; toztatni a közlekedés megszokott rendjén, gyakorlatán, de azt kötve hisszük, hogy ennek jogán kiszolgáltatott helyzetbe hozhatók az utazók, akiknek megnyerésén M s nem elriasztásán — kell mostanában fáradozniok a Magyar Államvasutak dolgozóinak! viszonyok közé jutott kisnyugdíjasok bátran, bizalommal kérjenek esetenkénti segélyt az ügyben illetékes helyi szervtől, amely minden bizonnyal rövid időn belül és lelkiismeretesen eleget tesz az ezzel kapcsolatos társadalompolitikai feladatának.vMi az igazság csapadékvíz-ügyben? Gyuris Antal, özv. Kazinczi Ferencné, Szabó Sándor és mások írták alá a szerkesztőségünkhöz érkezett levelet, melyből kiderül, hogy a kecskeméti Szent- györgyi utcában egyre tarthatatlanabb állapotokat idéz elő az elfolyni sehová nem tudó csapadékvíz, ami most már a családi házak állagát is veszélyezteti. Olvasóink hivatkoztak a városi tanács 1970-ben keltezett levelére, mely sürgős intézkedésre kérte fel az ügyben illetékes vízmű vállalatot, de az máig adós a műszaki teendők elvégzésével. Kitől kérhetjük majd a lakáskáraink megtérítését? — zárulnak e kérdéssel a géppel írott sorok. Az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főmérnöke, Szekeres István felkérésünkre azonnal ellenőrizte az utcai közművel kapcsolatos írásos dokumentumokat. — Azok egyértelműin bizonyították, hogy az említett utcában sem zárt, sem nyílt csatorna «nincsen, és nem is, volt. Az átirat tehát tévedésen alapult, ezért maradt reagálás nélkül. A lakók panasza jogosságához ettől függetlenül nem fér kétség, hiszen a régebbi vízvezeték-építés során talán feltöltődhetett a csapadék vízfolyás természetes < medre, melynek 'tisztántartása tanácsi kötelesség. Ezek után beszéltünk a városi tanács műszaki osztályával, ahol megtudtuk, hogy a Szeoitgyörgyi utca csapadékvizének elvezetése sürgető feladat —, sajnos, sok az ilyen jogos panasz még Kecskeméten —, de pénzügyi fedezet híján egyelőre nem rendelhetők meg a szükséges kivitelezői munkák. Társadalmi összefogás révén persze kialakítható árok, ám az a bökkenő hogy e keskeny utcán effélére nincs lehetőség. A hatóság azonban keres valamiféle áthidaló megoldást, melyről a helyszíni szemle tapasztalata alapján doni. A szerk. megjegyzése: Ha a 14 évvel, ezelőtt írott hatósági levelet is megelőzi egy, alapos helyszíni szemle, talán már régen nem aggódjak a csapadék miatt a környékbeli családok, akiknek a kára peres eljárás révén bizonyítható. illetve megtéríthető. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.i Telefon.: 20-111. Mint a heringek... Gál Eszter VISSZHANG így teljes a kép...
