Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-15 / 38. szám
1984. február 15. • PETŐFI NÉPE • 3 ELÉG EGYSZER ELMONDANI Falugyűlés Nagy bar acskán ÖSSZEFOGÄSRA VAN SZÜKSÉG Az üdülőtavak védelmében A Duna és a Tisza üdülőterületein kívül népes és látogatott telepek alakultak ki a Vadkertj, a Szelidi és a Kunfehértói tó környezetében is. (Számos azonos vonás révén általában ide soroljuk a laki- telek-tőserdői Holt-Tiszaágat is.) A szép célok és vitathatatlan eredmények mellett azonban a zsúfolt beépítés, a növekvő látogatottság környezeti ártalmai gyorsan megmutatkoztak. Ez 1982 nyarán már katasztrofális méreteket öltött Soltvadkerten, ahol a tó biológiai egyensúlya megbomlott és tömeges halpusztulás következett be. Ez volt a természet félreérthetetlen figyelmeztetése. amely már átfogó intézkedések, kezdeményezések megtételét, széles körű összefogás szervezését sürgette. Mi történt az elmúlt másfél évben e tennivalók előkészítésében, végrehajtásában? Vadkerti feladatok A halpusztulást követően az üdülőtavak fenntartásában, hasznosításában érdekelt szervek bevonásával olyan megbeszélésekre került sor. amelyeken részletesen vizsgálták a kialakult helyzetet, az elvégzendő teendőket, ezek várható költségeit, a pénzügyi fedezet előteremtésének lehetőségeit. Ezek alapján az általános 'tennivalókra és helyi feladatokra részletes intézkedési terv készült. Ez kiterjed a rendezési tervek felülvizsgálatától a környezetvédelem, az üzemeltetés, a fejlesztés minden kérdésére, a számbavehető közösségi feladatokra. A végrehajtás felelősei a helyi tanácsok, az illetékes megyei szakigazgatási szervek és egyéb érdekeltek. Legsürgetőbb feladatnak a Vadkerti-tó védelmét tekintettük. A rekonstrukció előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy azonnali intézkedések szükségesek a káros iszaplerakódás gyors eltávolítására és a vízszennyezés megakadályozására. korlátozására. Számos lehetőséget vizsgálva, az érdekeltek a váci regionális vízmű ajánlatát fogadták el, amely 120 ezer köbméter iszap eltávolítását tartalmazta, körülbelül 12 millió forint ráfordítással. A költségek 50 százalékát az Országos Vízügyi Hivatal és a megyei tanács vállalja, a másik felét, mintegy 6 millió forintot pedig helyi összefogással, az érdekelt üdülőtulajdonosok, horgászok és közületek hozzájárulásából lehet előteremteni. Ennek szervezése folyamatban van. Ezúton is kérjük az érdekelteket, hogy megértő támogatásukkal segítsék a Vadkerti-tó megmentését, fejlesztését mindannyiunk hasznára. A soltvadkerti tanács egyidejűleg intézkedett a szervezett szemétgyűjtés fejlesztésére. a helyi szennyvíz-szikkasztás megszüntetésére, szennyvízleürítő-hely kialakítására. Korlátozzák a nagy tömegeket vonzó rendezvények szervezését, megtartását is. Korlátozni a beépítést A további előkészítő munka során szükségesnek tartottuk az üdülőtavak és a tőserdei üdülőterület beépítésének korlátozását is. Kezdeményezésünk alapján a helyi tanácsok átmeneti telekalakítási és építési tilalmat rendeltek el a négy üdülőterületre. Amennyiben a kiváltó okok megszűnnek, a tanácsok a tilalmat feloldják. Távlatokban arra számítunk, hogy az egyes üdülő- területeken 20—30 porta beépítésére még sor kerülhet, további üdülőtelkek kialakítását azonban már nem engedélyezik. Ebben Soltvadkert. Kun- fehértó és Lakitelek már állást foglalt. Dunapataj még további száz telek kiosztását tervezi. Ezt a jelenlegi helyzetben megfontolandónak ítéljük, és csak az előzetes feltételek megteremtése után tartjuk végre- hajthatónak. Az illetékes szervek, hatóságok vizsgálják ezeket a feltételeket, amelyek elsősorban a jelenlegi vízminőség fenntartásával, javításával kapcsolatosak. Terv és megvalósulás A kunfehértói tónál a vízutánpótlás jelenti a legnagyobb problémát. A múlt évi aszály súlyos helyzetet teremtett. Ez sürgős beavatkozást, fejlesztést igényel. Megkezdődött egy átfogó tanulmány kidolgozása, amely magában foglalja a tó biológiai védelmét és azokat a műszaki feladatokat, amelyek az iszapkatrással, a vízutánpótlással stb. kapcsolatosak. A tervet a Szegedi József Attila Tudományegyetem és a Szegedi Vízügyi Igazgatóság közösen készíti, s az előreláthatólag május végén lesz vitára bocsátható. Ennek során tisztázhatók lesznek az elvégzendő munkák, a szükséges és a biztosítható pénzügyi fedezet is. Már most nyilvánvaló azonban, hogy megfelelő előrelépés itt is csak összefogással érhető el. Bízunk abban, hogy az érdekeltek ezt megértik, és támogatni fogják a tó védelmét segítő intézkedéseket. A helyi kezdeményezés és összefogás szép példája a kiskunhalasi Sóstó megmentése. A ‘ tó az elmúlt évtizedekben csaknem teljesen feltöltődött, pusztulásnak indult. A tervszerű fejlesztés ma már jelentős szabad vízfelületet, part- rendezést stb. eredményezett. Ez nemcsak „horgász-paradicsomot” teremt, hanem már gondolhatunk megfelelő szabadidő központ, skanzen, strand kialakítására is. Sándor Béla a megyei tanács ÉV osztályvezetője Középdöntőnél tart az állampolgári vetélkedő Bár kissé terjedelmesre sikerült az a mondat, amely a néhány nappal ezelőtt megtartott, nagybaracskai falugyűlés beszámolójában hangzott el. — és az új sportpálya építőinek munkáját köszönte meg —, Fölföldi Lajos tanácselnök büszlkén vállalhatja: jól tükrözi ugyanis azt a széles körű társadalmi összefogást, amely a helyi életviszonyok fejlesztésére irányul, immár évek óta. Az áldozatvállalás méreteire mi sem jellemzőbb, mint az újalbb járdák építésével kapcsolatos tervek. Mivel az utcák állapota még mindig sok panaszra ad okot, az idén a közlekedési feltételek javítására összpontosítják a figyelmet: 14 utcában akarnak járdát építeni a lakosság társadalmi munkájának megszervezésével, mégpedig úgy, hogy az anyag- költség felét is az érdekelt utcabeliek adják össze. Tekintettel arra, hogy az egy- egy háztartásban élőik által vállalt hozzájárulás mértéke ebben az esetben ezrekkel mérhető, felvetődik a kérdés-; ugyan milyen tényezők befolyásolják a Nagyba- racskán élők áldozatvállalását? Kétségtelenül az egyik legfontosabb. hogy a társadalmi ösz- szefogás gyakorlata sbk-sok évvel ezelőtt elkezdődött már ebben a Duns melletti faluban, ahol az új és még újabb létesítmények zöme egyben, a helybeliek személyes sikere is. Éppen ezért személyes értékűiknek tekintik ezen értékeik védelmét, további fejlesztését is. A másik hogy erőfeszítéseik nem egyoldalúak: mint ahogy a Lakosság nem marad közömbös a tanácsi célkitűzések iránt, úgy a tanácsiak is mindent elkövetnek a lakossági gondok mielőbbi felszámolásáért. Jó példa volt erre a mostani fórum. is. ahol az eredmények számbavételét azzal kezdték: mit tett a helyi tanács azért, hogy az egy évvel korábbi falugyűlés kérései teljesüljenek? Lenagyobb horderejű problémának alkkor a postai hírközlés elmaradottsága tűnt. Szinte lehetetlenre vállalkozott az. aki telefon segítségével próbált kapcsolatot teremteni valamelyik távolabbi várossá!. vagy akár csak a szomszédos faluval. Nos, ez az állapot ma már a múlté: megépült az új telefonközpont, felszereltek két nyilvános és egy segélykérő telefont. ,s ezek éjszaka is használhatók. Szorgalmazták a magánerős építkezéseik fokozottabb segítését; az illetékes tanácsi és tenmelő- szöyetkezeti vezetők 36 házhelyet jelöltek ki. amelyeknek jogi rendezése jelenleg a megyei földhivatalnál'folyik. Ezzel párhuzamosan 8 üresen álló családi ház megvásárlását tették lehetővé — kedvezményes hitelfeltételek mellett. Sokan kifogásolták az ivóvíz minőségét. Időközben ez is sokat javult, mert üzembe helyeztek egy vas tálán,ító berendezést. Felvetették továhbá, hogy rendkívül korlátozottak az előfizetéses étkezés lehetőségei. Ebben az ügyben a helyi termelőszövetkezet vállalta magára a teendőket, s már megbízást adott egy olyan üzemi konyha tervezésére, amelynek szolgáltatásait a kívülállók is igénybe vehetik. A felszólalásokat meghallgatva kiderült persze: bármennyit lépett is előre Nagybaracskia az elmúlt esztendőben, a helybeliek még mindig úgy érzik, hogy akadnak sürgős pótolnivalók. Hídvégi István, Kovács Ferenc és dr. Nagy Attila felszólalásából az derült ki, hogy a szolgáltatások színvonala messze van még az ideálistól. A felemlített tények között szerepelt például, hogy a bölcsőde nyitva tartása nem igazodik a szülők munkarendjéhez, gyakran lehetetlen friss élelmiszerhez jutni, megbetegedni pedig egyáltalán nem ...ajánlatos”. Ez utóbbival- kapcsolatosan erőteljesen sürgették többek között az életmentéshez szükséges berendezések megvásárlását, és javaslatot tettek a hétvégi ügyelet célszerűbb megszervezésére. Mindez persze úgy hangzott el. hogy a. jelenlevők biztosak voltak abban: egy évvel később mindezt nem kell majd újra elmondani. K. J. Első hazai olvasztó kemence Korszerű 500 kilogrammos indukciós olvasztókemence telepítésére kötött a közelmúltban szerződést a Kohászati Gyárépítö Vállalat, az OMFB és az Öntödei Vállalat Acélöntő- és Csőgyára. A megállapodás értelmében 1985-ben az Öntödei Vállalatnál munkába áll az első hazai fejlesztésű, villamosfűtéses olvasztóberendezés. Az ötszáz kilogrammos kemence megépítése első lépcsője annak a programnak, amelynek keretében a hazai kohászati iparban alkalmazott kokszos tüzelésű, úgynevezett kupolókemen- céket fokozatosan indukciós kemencékre cserélik fel. A villamosfűtésű indukciós kemence ma már az iparilag fejlett országokban széles körben elterjedt. Az eljárás lényegesen kisebb energiafelhasználást igényel, sokkal kevésbé környezetszennyező, mint a régi módszer. Már középdöntőinél tart a „Hazám állampolgára vagyok” vetélkedő, amelyet az elmúlt év szeptemberében hirdetett meg — több más szervvel, intézménnyel karöltve — a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A játékra, amelynek legfőbb célja, hogy fokozza a fiatalok érdeklődését a közélet, a politika, az állampolgári ismeretek iránt, az országból összesen 545 csapat jelentkezett. A versenyt három kategóriában bonyolítják le, külön mérik ösz- sze tudásukat, felkészültségüket a gimnáziumi, a szakközépiskolai, valamint a szakmunkásképző intézeti tanulók. A kiírók szándéka az volt, hogy céljukat ne a hagyományos módon érjék el, a feladatok tehát elsősorban ne a lexikális ismeretekre'alapozódja- nak, hanem inkább a gyakorlati alkalmazás képességét tegyék próbára. A vetélkedő lebonyolításában meghatározó szerepet juttattak a számítógépeknek. A csapatok teljesítményeit adatlapokon rögzítették, s így bármikor visszapergethetők a lezajlott események, tisztázhatók az értékelés körüli esetleges bonyodalmak. A középdöntők márciusban fejeződnek be. a finálé pedig áprilisban, Veszprémben lesz. A legjobbak külföldi jutalomutazáson vesznek részt, a helyezettek pedig értékes tárgyakat vehetnek majd át. 35 ezer ablak évente (9 Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat ferencvárosi gyárában az idén mintegy 35 ezer, a korszerű hőszigetelési követelményeknek megfelelő ablakot gyártanak házgyárak és magánépítkezők részére. A képen: üvegezés előtt az ablakkeretek. HATÁROZATOK UTÁN, PER ELŐTT? A tét egy lakás Az egyik oldalon áll a csaknem 14 éves bajai kisfiú, aki szüleivel lakik együtt, a. jegyzőkönyvek tanúsága szerint 104 négyzetméteres, háromszobás, Su- govicára néző lakásban, a másikon 508 nyilvántartott, jogos lakásigénylő. S folyik a harc — immáron több mint egy esztendeje — kié is legyen az úgynevezett MABI-palotában az egy szoba, hallos tanácsi összkomfort. Ütközet ez, amely eleinte a felszín alatt rejtve maradt, de a körülményeik alakulása, mondhatni a véletlenek játéka folytán kirobbant. Bedobnak érvet, paragrafust, jegyzőkönyvet F>ék, a gyermek szülei, a jelenlegi bérlők, akik küzdenek a bérlakásért is, s ugyancsak érvekkel, jogszabállyal, határozattal válaszol a tanács, a lakásigénylők képviselője. Elsőfokon a városi, majd fellebbezés után a megyei igazgatási osztály utasítja el F.-ék kérelmét, amelyben fiuk javára lemondanak a bérleti jogviszonyról. Ennyit tudtam az ügyről, amikor Bajára utaztam, hogy utánanézzek a történteknek. Eltartási szerződést kötöttek A tanácsnál Kretter Rudolf lakásügyi előadó segítségével próbálok tájékozódni a vastag iratgyűjtőben. Nem könnyű, hiszen I közvetlen előzmények' is 1980-ig nyúlnak, vissza. Ugyanis annak az évnék a közepén F.-ék — akik akkor Kalocsán laktak — eltartási szerződést kötöttek a féleség szüleivel, N.-ékkel. Az idős. beteges házaspár 'vállalta/, hogy a gondozásért, ápolásért cserébe a fiatalok javára lemond a harkányi üdülőről, a bajai garázsról és bérlakásról, valamint egy budapesti családi ház 1,8 részének tulajdonjogáról. E tartási szerződést 1980. december 10-én jóváhagyta a bajai tanács — feltehetően néki is az okozott fejtörést, vajon hogyan lehet gondosan ápolni valakit 4.0 kilométer távolságból. (Másik kérdés: miért kell ezt szülő—gyermek viszonylatában szerződésbe foglalni.) E gordiuszi csomót elvágandó F.-né és fia 1980. szeptember 27-én állandó bejelentett lakos lett. a Béke téri lakásban. December közepén meghalt N., az idős férfi. 1981. június 16-án — többszöri levélváltás, megkeresés után — papírforma szerint is F.-ék lettek a bérlők, N.-né pedig családtagként lakott tovább a lakásban. Egy esztendő múltán végre elkészült a baijaiak által csak „Kék fény ház”-naik emlegetett lakás- sicvetkezeti épület, | F.-ék is beköltöztek a háromszobás, összkomfortos, 104 négyzetméter alap- területű otthonukba. Ekkor történt az első mulasztás: F.-ék nem közölték a tanáccsal a szövetkezeti lakás névre írásakor, hogy ő,k ugyanakkor egy tanácsi lakás bérlői is. Erre legfeljebb a szomszédok figyelhettek fel. A tanácsnál ez nem derült ki, ezek az ügyek a hivatalban sehol sem találkoznak. A később lebonyolított hagyatéki eljárás sem jelezte két lakás birtoklását, miután a Béke téren lakó N.-né 1982 decemberéiben meghalt. Az ügy most már ügy Az esetet vélhetően egy újabb hiba pattantotta ki. A városgazdálkodási vállalat 1983. január 2-ári kelt levelében közli a tanáccsal, hogy a Béke téri lakás bérlője meghalt, a lakás üres. Rejtély, miiért hitték azt. hogy továbbra is N.-né a bérlő, amikor a kezükben kellett lenni a lakást F.-éknek kiutaló határozatnak. Ha pedig nem volt (!), akkor hogyan számolták el éveken át az F.-ék által befizetett lakbért? Válasz — egyelőre — nincs, az ügy azonban most már ügy. Vizsgálat, helyszíni szemle, meghallgatás utáni .» városi tanács 1983. április 20-án levélben felszólítja az'F. családot: nyilatkozzék, kiköltözik, s így lemond a bérlakásról hozzátartozója javára, vagy pénzvisszatérítést kér, másik választási lehetőség, hogy bennmarad. Ez esetiben a szövetkezeti lakást kell értékesíteni. A választ hat hónapon bélül várták. Noha a határidő nem volt sürgető, a válaszlevél mégis elkésett. Éppen egy hónapot. (F.-ék rosszul számoltak.) 1983. november 22-én tettek lemondó nyilatkozatot kiskorú gyermekük javára, amikor a városgazdálkodási vállalat is meghozta — válasz hiányában — a lakásbérlet felmondásáról szóló határozatát, amely szerint 1983. , december 31-ig a lakást át kell adni. Ellenkező esetben a vállalat pert indít. A bajai tanács igazgatási osztálya a lemondást nem hagyta jóivá, mert a gyámhatóság a kiskorú gyermek családiból való kiválásához nem járult, hozzá. Ezt F.-ék sérelmesnek találták, és megfellebbezték, arra hivatkozva, hogy az I. fokú hatóság tiltó rendelkezés hiányában hozott döntést. Ezt a fellebbezést a megyei tanács igazgatási osztálya 1984. január 23-án keltezett határozatában elutasította, s a korábbi döntést — indoklását kiegészítve —> helybenhagyta. Ezután már további fellebbezésre nincs lehetőség. F.-ék bíróságtól kérhetik a döntés hatályon kívül helyezését. Ha ezt választják — 30; nap gondolkodási Idő most is van —, akkor per lesz Kecskeméten. Egy másik lett volna Baján is. ha a városgazdálkodási vállalat nem fut ki az időből. | ugyancsak pert indít a bérlakás kiürítésének elmulasztása miatt. De — a figyelmeztetés ellenére — elszalasztottal Mindent megpróbálunk Mielőtt F.-ékkel — akik fog- technikusok — talál'kclznék. gondoltam, megnézem | Béke téri, egy szoba, hallos bérlakást. De csak az ajtóig mentem. Ott ugyanig egy tábla volt. rajta a' felirat: Kerámia labor. És most ha Ugat lass ék mes> a másik fél is. A látogatás váratlanul érié F -éket. Mint kiderült, egy ó''á,ia kapuik meg a második elutasító határozatot. —*Az a furcsa, hogy az én ügyemmel lépten-nyomon foglalkoznak — mondta a feleség. — Megállítanak az utcán és megkérdezik, mi van már másodfokon? Horniét tudhatják? Nyugdíjas férfi jön, hogy adjak neki kulcsot, megnézné a lakást, mert az az övé lesz. Azt, is hallottuk, hogy három jelölt van. — De nézze, mi mindent megpróbálunk. Az a lakás a szüléimé volt. Apám is. anyám is beteg volt. Mi ápoltuk őket, s cserébe, hogy érezzék, ők is adtak valamit, mindenüket ránk íratták. Ez a lakás meg, amiben most vagyunk. nem háromszabás. Két szoba és a műhely — a használatbavételi engedélyt is így adták ki. Azt. mi is tudtujs, két éve is. ha ravaszkodjunk, és elválunk, akikor jog szeriint sincs semmi probléma, s a gyereknek is megvan a nagyapjától örökölt lakás. Én jelenleg is ott lakom. És dolgozom is ott. Mikor lesz rége ? Dr.’ Szakoli Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője leszögezi: — Elsőrendű szempontba kiskorú gyermek a családon« belül nevelkedjék, s nem volna helyes, hogy nagykorúságáig egy állami lakást fenntartsanak neki. Ami jogszabályilag nem kizárt ugyan — különleges esetekben —. de a gyámhatóság nem tartja ezt indokoltnak. .Itt tart ma az ügy. s ki tudja, mikor lesz vége. A tanulságot persze ki-ki megfogalmazhatja magában. A Béke téri lakás új bérlőjét mindenesetre már tavaly novemberben kijelölte a bajai tanács végrehajtó bizottsága. Öogy mikor költözhet... ? Váczi Tamás r' Árszakértői vizsgálatok a fogyasztók védelmében Az áru nem megfelelő minősítése miatt még gyakran keverednek a különböző kategóriájú termékek, a pult alóli árusítást sem sikerült visszaszorítani, s az ár feltüntetésének hiánya is sokszor okoz bonyodalmat a kereskedelemben; a szolgáltatások körében a munka színvonallá hagy kívánnivalót maga után — csupán néhány azon észrevételek közül, amelyet a Fogyasztók Országos Tanácsa mellett működő Árszakértői Bizottság tett a közelmúltban. A zöldség-gyümölcskereskede- iem árképzési rendszerét áttekintve például megállapították: a felvásárlói érdekeltség nem teremtődött meg mindenütt, a szerződések sók esetben előnytelenek a termelők részére. Akadnak viszont olyanok, akik a forgalmazásból kívánnak aránytalan hasznot húzni, az áru, mielőtt piacba kerülne, többször cserél gazdát, mesterségesen növelve így az árakat. Az élelmiszer-kereskedelemben, krónikusnak mondható probléma árváltozásokkor,- hogy a- termelő sokszor hónapokig a régi áron futtatja” termékét, és sokhelyütt a pultokon sem tüntetik fel az új árakat. A feltárt visszásságok megszüntetésére az árszakértői bizottság valamennyi vizsgált terület gazdájához eljuttatta véleményét, s szorgalmazta: az állami—tanácsi felügyeleti szervek, a hivatásos ellenőrök szigorítsák ellenőrzési tevékenységüket.
