Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-14 / 37. szám
4 & PETŐFI NÉPE • 1984. február 14. Nagyobb segítség a gazdaságoknak Beszélgetés Magony Imrével, a Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárával Ezekben a napokban tartják zárszámadó közgyűléseiket a kiskunsági szövetkezetek, amikor is nemcsak a tavalyi esztendőről, hanem a hatodik ötéves tervcélok eddigi teljesítéséről is képet adnak. Magony Imrével, a Kiskunsági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárával a gazdaságok helyzetéről és a fejlesztési irályokról beszélgettem. — Az átlagostól eltérő, sajátos helyzetű gazdaságok a Kiskunságon, a Homokhátságon tevékenykedő szövetkezetek. Lehetőségeik összhangban vannak terveikkel? — A VI. ötéves terv programjának megfelelően a hús- és gabonatermelés fejlesztését határozták el szövetkezeteink. A tendencia megfelelő, az eredmények szerények. A tervezés óta változott a közgazdasági kör-i nyezet, ami a jövedelmezőséget módosítötta. A múlt évben az időjárás sem volt kedvező. Legdöntőbb, hogy talaj és éghajlati adottságaink nem teszik lehetővé a szántóföldi növénytermesztés dinamikus fejlesztését. A háztájiban, a kisüzemben elsősorban az állattenyésztés, néhány nagyüzemben pedig a kalászosgabona területi és hozamnövelése valósítható meg gazdaságosan. Helyzetünkre példaként említem: a termelési rendszerek dz országban a szántóterületek 80—90 százalékában segítik a gabonatermesztést, nálunk viszont a vetésterületnek csupán negyven százalékát integrálják. — Noha a számokat köny-- nyebben feledjük, mégis arra kérem, néhány adattal szemléltesse a térség adottságait. — Kettős arculatú a megye mezőgazdasága, mi a kedvezőtlenebb részéhez tartozunk. Nézzük az adatokat: az ország szövetkezetei földjének 76 százaléka szántó, a megyében ez 69, a Kiskunságban 59 százalék, vagyis a legkisebb. Viszont gyepből — elsősorban a gyenge minőségű legelőkből — itt van a legtöbb, az ország szövetkezeti földterületének 22 százaléka a gyep, a megyében 25. a mi vidékünknek 32 százaléka. Adottságainknak megfelelően leginkább az ültetvények dominálnak, négyszerese az országosnak. A megyei szövetkezeti területnek hat, míg a kiskunsági gazdaságok területének 9 százalékát foglalja el. A fő művelési ágak aránya az egyik legjobb kifejezője lehetőségeinknek is. — Miképpen hat mindez a gazdálkodás jövedelmezőségére? — A hatodik ötéves tervidőszak első két esztendejében a termelési érték 7,5 milliárdról csaknem kilencmilliárd forintra nőtt és a nyereségráta tíz százalékos maradt. Viszont 1983- ban változatlan termelési érték mellett három százalékkal csökkent a nyereség aránya. Ennek belső szerkezete aggasztóbb! mert lényegesen több azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyek nyeresége' négymillió alatti és kevesebb a húsz millió forintnál többet elérő, mint 1982-ben. Gyarapodott az alaphiányos, illetve veszteséges gazdaságok száma is. Mindebből következik, hogy a szövetkezeteknek kevés pénzük vah a fejlesztésekhez, a bővített újratermeléshez. — Bármennyire meghatározók a körülmények, nem lenne szerencsés dolog ebbe, mint meg- változtathatatlanba, beletörődni. Jellemző a gazdaságokra a cselekvő- és alkalmazkodó képesség, a tenniakarás? — Mondhatom, hogy jellemző, de még nem általános. Két úton járnak a szövetkezetek: lehetőségeik szerint fejlesztik a - melléküzemágakat, valamint alkalmazzák az újabb módszereket és bevezetik a vállalkozási formákat. A sort olyan dolgokkal kezdem, amelyek elterjedését, fejlesztését gyorsítani szükséges. A tervezésnél a munkahelyek, üzemegységek javaslatait jobban kellene "hasznosítani. Az elemző munka a gazdaságok kétharmadában havi rendszerességű, de még így is sok az olyan szövetkezet, ahol év végén döbbennek rá a bajokra. A szükségesnél lassabban terjednek az együttműködések, különösen az élelmi- szeripari, szolgáltató vállalatokkal, ami a bizalom és a kölcsönös előnyök hiányát, vagy fel nem ismerését mutatja. A teljesítménytől függő bérezés’ is ki- terjesztést érdemel. Föladatunkénak tartjuk, hogy ats említett gondok megoldásában szövetségünk jobb és nagyobb segítséget adjon a gazdaságoknak. Tudom, még azt várja, hogy a termelési költségcsökkentés lehetőségeit, említsem. Ehelyett úgy fogalmazok: arra van szükség, hogy növekedjenek a fajlagos hozamok, melyek egységnyi terméket tesznek olcsóbbá. Ehhez olykor nagyobb figyelem, jobb szervezés vagy új technológia is elegendő. — A vállalkozási formákban rejlő lehetőségeket hogyan hasznosították a szövetkezeteik? — A válaszom felemás, mert bátrabban kellene élni ezzel is. A jó kezdeményezések sorolhatók, például terjed, a részes művelés, az állatkihelyezési Ugyancsak ide tartozik a tagság pénzének bevonása a közös célok megvalósításába. Erre csupán tizenhét szövetkezetnél van még példa: mintegy harminc millió forintot vettek kölcsön tagjaiktól. Elsősorban a forgóeszközök kiegészítésére, a megnőtt készletek — bor, takarmány ,— finanszírozására használják, de van olyan gazdaság is, ahol ebből építenek takarmánykeverőt, vagy szállítójárműveket vásárolnak. Tizenegy szövetkezetben alakult gazdasági munkaközösség, illetve termelési szakcsoport. Az utóbbiak szőlőtermesztési és’ állattenyésztési jellegűek, míg a gmk-k az ipari ágazatokban alakultak. — Sikeresen fejlesztik a szövetkezetek melléküzemágaikat? — Erre adódik lehetőségük, egyébként rá is kényszerülnek, hogy megfelelő nyereséget érjenek el, mert ebből tudják az alaptevékenység veszteségeit rendezni, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket megoldani, másrészt a teljes foglalkoztatást és a terület-eltartó .képességet biztosítani. A melléküzemágak aránya területükön a legnagyobb, amit mutat, hogy míg a szövetkezetek termelési értékének 31 százaléka származik az országban alaptevékenységen kívüli tepnejésből, § , a^.tn^gyében harminckettő, addig szövetségünk területén negyvenkét százaléka. Több ipari üzemmel hasznos kooperációk alakultak ki, így az Alföldi ■ Cipőgyárral, a MEZÖGÉP-el, a DUTÉP-el, hogy csak néhányat emlí.tsek. A múlt évben új üzemágak létesültek, s ez a folyamat tovább tart. — Elégedett a szövetkezetek' kereskedelmi munkájával? A kooperációban gyártott termékek értékesítésére saját, szövetkezeti üzlet nyitásával lát lehetőséget? Vagy éppen arra, hogy jobban bekapcsolódjanak a zöldség- és gyümölcskereskedelembe? — Intenzívebb a szövetkezetek nagykereskedelmi tevékenysége, javult piacérzékenységük és a kereslethez már gyorsabban tudnak alkalmazkodni. A kiskereskedelmi értékesítésre mindez még nem jellemző, bár tavaly is elkészült néhány élelmiszerbolt, vendéglátó egység. A kérdésében megfogalmazottakat elképzelhetőnek tartom és magam is szeretném, ha mielőbb nyílnának egyéb szö- - vetkezeti boltok. Sajnos* az üzlethelyiséghiány, vagy annak magas vásárlási költsége visz- szariasztja azokat is, akik terveznek ilyesmit. Ami a zöldségkereskedelmet illeti, ugyancsak van tennivaló. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy térségben dolgozó gazdaságok tagjaikkal megtermeltetik, utána felvásárolják, elszállítják az árut és a saját vagy partnereik piaci standjain értékesítik. Természetesen volna egyéb lehetőség is, de bármilyen megoldást választanak a gazdaságok —, mert az nyilvánvaló, hogy szükség van a zöldségkereskedelem jelenlegi rendszerének megváltoztatására — a legfontosabb: az áru gyorsan jusson el a fogyasztókhoz, s ami megtermett, mind értékesüljön, mégpedig olyan áron, hogy a kockázatvállaló zöldségkertészeknek tisztes haszna legyen, s ne csak a kereskedelemben „csapódjon le” a nyereség. A jelenlegi zöldségkereskedelmi szervezetben olyan költségek is rakódnak az árukra, amelyek — bár a vállalat szemszögéből indokoltak — valójában kiiktathatók, vagy mérsékelhetők. A szövetkezetek összefogásában látom a megoldást. — Végsősoron említést tett már az idei esztendő feladatairól is.* Közepes időjárás esetén sikeresebb évet vár, mint a tavalvi volt? — Az elmúlt esztendőben is nagy erőfeszítéseket tettek a gazdaságok a tervcélok elérésére, az időjárás viszont sok kárt tett. Például még nem volt soha annvi másodvetés mint az elmúlt nyáron, hogy „nem jött be”, emiatt nem szabad, visszakozni ettől, mert szükség van a másodvetésre, a tö- megtakarmánvok és a kertészeti termékek növelésére egyaránt. Ugyancsak fontos — legalább a tavglyi pénzügyi feltételek mellett — a bortárolók építésének folytatása. Még kétszázezer hektoliterrel bővíteni kell a tárolókapacitást. Ha az időjárás jobb lesz a tavalyinál, főként a szőlő és a gabona termésmennyiségének növekedésére számítok. A gyepgazdálkodásban és a tömegtakar- mány-termesztésben is előrelépést várok. Nincs kétségem afelől, hogy a szövetkezetek tagjai és vezetői ú»v akarnak dolgozni, hogy mielőbb feledtessék a tavalyi gondokat. Bízhatunk a szövetkezeti gazdák találékonyságában, az alkalmazkodó képességben, a szövetkezeti mozgalom erejében és összetartásában, a mezőgazdaságban dolgozók lelkiismeretes helytállásában. Egyszérsmind. ahhnry hogy terveinket teljesítjük. Csabai István MAI JEGYZET Kémények Sokszor, rácsodálkoztam már a megyét járva azoknak a hajdani gyáraknak az égbe meredő negyven—hatvan méteres kéményeire, amelyek évek (némelyek évtiz'edek) óta füstöt nem pipálnak. Koptattá ezeket az idő, egyik-másik tetejéről — például Császártöltés határában lévőnek — ki is hullott néhány tégla. Az 54-es út mellett még van egy hasonló, valaha téglagyári kéményként ontotta a füstöt. Már rég nem üzemel, itt nincsenek meg a feltételek hasonló üzem működtetéséhez. Vagyis olyan kéményekről szólok, amelyeknek semmi haszna, és remény sincs arra, hogy valamikor is újra begyújtsanak a hozzájuk csatlakozó — legtöbbször már meg sem levő — kemencébe. Mégis lehetne hasznosítani ezeket pontosabban az anyagukat, amelyből felépítették. Ugyanis bármilyen régiek, az akkori legjobb minőségű téglából készültek. Ezeket érdemes megmenteni. Igaz, a hatalmas kémények lebontása nem egyszerű feladat, de van alkalmas módszer, amely- lyel megoldható. S hogy hány ezer darab tégla egy kérvény? Pontosan nem tudom, de kétségtelen volnának többen — községekben, városokban egyaránt —, akik szívesen felhasználnák lakás, hétvégi ház építéséhez. Napjainkban, amikor téglából nem a legrózsásabb az ellátás, ezt p lehetőséget sem szabadna figyelmen kívül; hagyni. —csis— Hi Az eredeti Cordia fúrógép terhelési próbáját, s egyben a gépkönyvi adatokat is ellenőrzi Janko- vics Oltó, a forgácsoló üzem művezetője. (Pásztor Zoltán felvételei) Megvásárolta' a Gordia fúrógépcsalád gyártásához szükséges gépsort és gyártási licencet a Dunavecsei Fémipari Szövetkezet. A korszerű és energiatakarékos gépekkel többféle munkát — menetvágást, - iúrást, marást stb. —-lehet végezni, amihez korábban kétféle gépre volt szükség. Súlya is mintegy harmada a korábbi gépekének ugyanakkor kevesebb elektromos áramot fogyaszt. A fúrógépcsaládot a tavaszi BNV-n mutatja be a dunavecsei szövetkezet. A maradék is érték A Mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezetnél évente mintegy 8 ezer köbméter fát dolgoznak fel. Az alapanyag javarésze a Szovjetunióból származó fenyő fűrészáru. Miközben a majd ezerféle faalkatrészt, épületelemeket elkészítik, bizonyos — esetenként tekintélyes — mennyiségű, itt már fel nem használható „maradék” képződik. Ennek eddig is kerestek piacot. Tovább adták vállalatoknak, szövetkezeteiknek, ahol éppen az ilyen tíz-húsz centiméteres, esetleg félméteres fadarabokból indult a termelés. Január első hetében készítették el a szövetkezet tmk-műhelyében azokat a gépeket, amelyek segítségével az ilyen darabfáikat ösz- sze tudják illeszteni, ragasztani, préselni. Ezeket az elemeket a faházakban olyan helyekre építik be, ahol különösebb teherbírásra nincs szükség. Sere János tmlk-lakatos remek munkát végzett, Az egyik gép surranva, sdvítva vágja az ék alakú hornyokat, míg a másik célszerszám — két műhellyel odébb — egymásba illeszti és préseli a korábban csalk pingpongütő nyelének készítésére alkalmas darabokat. Amikor az ott dolgozókat kérdeztem, mosolyogva húztak elő a gép mögül egy fadarabot. Megpróbálták eltörni,, de a ragasztás nem engedett. Néhány centiméterrel arrébb hasadt ketté a fa. A gépek múlt héten csütörtökön kezdtek üzemszerűen dolgozni. Az eddigi tapaszig latok kedvezőek, és nem utolsó sorban egyfajta takarékoskodásra is nyílik így lehetőség azzal, hogy a drága alapanyagot nem kell az értékénél alacsonyabb áron eladni. C*. P. <9 A horonyvágó másodpercek alatt kialakítja a ragasztáshoz szükséges profilt. (Straszer András felvételei) n Ezek a fadarabok a fűrész alakú hornyokon tapadnak egymáshoz. • A gépcsoport második része préseli össze a ragasztós végeket. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elsősorban a gyakorlatban meghonosított új módszerekről indított sorozatot, amelynek harmadik kötetét nemrég kapták meg az ország mező- gazdasági üzemei. A mostani kiadványban 53 olyan új. módszert adtak közre, amelyeket igen sok gazdaságban eredményesen alkalmazhatnak, bevezetésükkel nő. vélhetik ia termelés hatékonysá- gátÁ csökkenthetik a költségeket, az energiafelhasználást és a hulladékanyagok szélesebb körű alkalmazására is több módszert sorakoztatnak. Vámcsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kiadvány előszavában az anyagfelhasználás javításának fontosságá. ra utal, és arra, hogy 0 téren még számtalan lehetőség kínálkozik a takarékosságra is. Felhívja a figyelmet, hagy a fő termékek mellett még hasonló mennyiségű szerves maradványtömeg keletkezik a földeken, s ezt a hatalmas biológiai erőforrást szükséges mielőbb hasznosítani. A kiadványban egyébként a kertészet, az állattenyésztés, a takarmányozás, a talajművelés, a aép- használat, a tervezés és szervezés területén bevezetésre javasolt gyakorlati és tudományos eredményeket, gyűjtöttek össze. 30—40 %-os engedményes áron kaphatók 1984. JANUÁR 30-TÓL FEBRUÁR 18-IG EGYES SZILÁRD TÜZELÉSŰ BERENDEZÉSEK — kályhák Ég réz fürdőszobahengerek — 41. SZ. VAS-MÜSZAKI ÁRU MINTATEREMBEN Kecskemét, Halasi út 12. Telefon: 20-099 93 mellék, valamint a — 43. SZ. RAKTÁRÁRUHÁZBAN Kecskemét, Városföld 2., (Parasztfőiskola mellett). Telefon: 20-181, ahol egyéb vas-műszaki áruk is nagy választékban szerezhetők be. HlVj'UK, — VÁRJUK, — KISZOLGÁLJUK. 504 ® A fúrógépek gyártásához alkalmas gépeket már üzembe helyezték, az egyik marógépen Valaeka István az új gyártmány alkatrészeit készíti. Fúrógépcsalád — licenced
