Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

1984. február 14. • PETŐFI NÉPE • 5 Egy nap a gyermekintézménye­kért!, — szólt a felhívás. S ami­kor az akció elindult, még bizo­nyára kevesen gondolták, hogy ilyen szép sikere lesz. A helyi vállalatok, szövetkezetek, intéz­mények és a tehetősebb lakosok, mintegy félmillió forintot utal­tak át az utóbbi három eszten­dőben a tánács számlájára, óvo­da- és iskolafejlesztési célra. Eb­ből a magánszemélyek által ado­mányozott összeg meghaladja a százezer forintot. S mindehhez még hozzájönnek a különféle társadalmi munkák ... — Az alapozástól a befejező munkákig, nagyon sokat segítet­tek a szülők, az új épületszárny építésében — magyarázza Fehér László, a Kossuth Lajos Általá­nos Iskola igazgatóhelyettese. — Betonozás,' festés, különböző kis­ipari munkák ... Hat alkalom­mal, összesen 460-an jöttek, es szerényen számítva is, mintegy 1^0 ezer forint értékű társadal­mi munkával járultak hozzá az iskolánk bővítéséhez. Amikor el­készült az új épületrész, az anyukák egy hét alatt kitakarí­tották, rendbe tették a folyosó­kat, tantermeket. Azután még tavaly fezülők bálját rendezett a szülői munkaközösség, amely­nek bevételéből nylon és söté­títő függönyöket vásároltak a termek ablakaira, s különféle felszerelésitárgyakat.. játéko^ kát... Hátra volt még a kör­nyék parkosítása, fásítása, az udvar feltöltése. Körülbelül négy­száz köbméter földet hordtak ide az apukák saját járműveikkel. Ezekrtek az önkéntes földmun­káknak az .értéke ugyancsak meghaladta a 30 ezer forintot... A szülők báljának hagyomá­nyai vannak immár a soltvad- kerti iskolában. A nagyszabású • Az iskola új szárnyépülete. rendezvény célja, hogy a bevé­telből anyagi segítséget nyújthas­son a szülői munkaközösség az iskolának, a diákoknak (sport- rendezvényeket, ünnepségeket, kirándulásokat támogatva). Ezen kívül persze egyéb jelentősége is van, amit ‘ Fehér László így méltat: — A közös együttlétek — tár­sadalmi munka, szülők bálja stb. — során jobban megismerik egymást a szülők és a nevelők, közvetlenebb kapcsolat alakul ki az iskola és a családok kö­zött. Így mi is teljesebb képet nyerhetünk arról, hogy milyen körülmények között élnek, ne­velkednek otthon a diákjaink, a szülők pedig jobban magukénak érzik iskolánk - gondjait, amire egyebek mellett az is utal, hogy a szülői értekezleteken ma már • Az épülő sportcsarnok. Soltvadkerti példa szülői munkaközösség jelenlegi vezetői — Nyerges Ferencné és dr. Utassy Béláné lelkes, agilis szervezők. A különböző iskolai ünnepségek rendezvények le­bonyolításában való önzetlen közreműködésükkel jelentős ter­heket vesznek le nevelőink vál­láról. Így a TIT-tőI a Vöröske­resztig, a HNF-tól a tanácstagi munkáig, a nőbizottságtól a sportkörökig, igen sok pedagó­gusunk vállalhat társadalmi megbízatásokat Soltvadkert köz­életében, ezzel is honorálva a la­kosság — a szülők — segítségét. Nyerges Ferencné, a szülői munkaközösség elnöke: — Néhány napja tartottuk az idéi szülők bálját. A tiszta nye­reség 45 ezer forint volt, amit takarékba tettünk, s felhasználá­sáról majd az iskola igényeit mérlegelve dönt munkaközössé­günk. Csaknem 400 résztvevője volt a bálnak, a bevételt a belé­pőjegyek a büfé és a tombola je­lentette. Szívem szerint felsorol­nám mindazoknak a helyi cé­geknek, szövetkezeteknek, s szü­lőknek a nevét, akik önfeláldo- zóan hozzájárultak a rendez­vény sikeréhez, de nagyon hosz- szú lenne a lista... Persze sen­kinek nem lehet mindegy, mi­lyen körülmények, feltételek kö­zött tanul a gyermeke. Csakhogy ez még kevés. Tenni is kell — a szükség és lehetőség szerint — azért, hogy minél jobbak legye­nek ezek a feltételek. A külön­böző társadalmi munkák mellett, a szülők bálja egy szórakozással egybekötött formája a segítség­nek, amivel szerencsére a vad­kerti szülők legtöbbje tisztában van. Erinek köszönhető ez a „45 ezres siker” ... Az épülő új sportcsarnok nem­csak kimondottan az iskolai test­nevelés céljait szolgálja majd: a nagyközség sportszakosztályai­nak is rendelkezésére áll. A több mint 13 millió forint ráfordítás­sal készülő létesítmény szakipari munkáinak befejezése után — ez év végén, s a jövő év elején — ugyancsak számítanak a lakos­ság segítségére, társadalmi mun­kájára. S az 'eddigi tapasztalato­kat figyelembe véve minden bi­zonnyal nem hiába! Az adatok önmagukért beszélnek: Évente mintegy hétmillió forint értékű társadalmi munkát vállalnak a soltvadkertiek, vagyis egy lakos ily módon ezer forinttal járul hozzá a település fejlesztéséhez. Sokak szerint, most éli virágko­rát a nagyközségben ez a moz­galom. Koloh Elek Szülők az iskoláért Éppen huszonöt esztendeje épült a solt­vadkerti Kossuth Lajos Általános Iskola, amely 1971-ben 64 személyes diákotthonnal, tavaly pedig egy nyolctantermes új épület­szárnnyal bővült. Így jelenleg a 965 vadker­ti diák harmincöt korszerűen berendezett tanteremben tanulhat, hatvan pedagógus irányítása mellett. Már tető alatt van, s á tervek szerint jövőre a birtokukba vehetik a nebulók az iskola udvarában épülő, 1200 négyzetméter alapterületű új sportcsarno­kot. Kétségtelen: a korszerűsödés, az okta­tás feltételeinek igények szerinti, gyors lép­tű javulása szembetűnő ebben a Bács-Kis- kun megyei nagyközségben. S ez jórészt a lakosságnak is köszönhető. Az apukák és anyukák segítőkészségének, szorgalmának, példás összefogásának. 9 Fehér László. 85—90 százalékos a részvételi arány. Az az igazság egyébként, hogy eddig még egyetlen egy­szer sem fordult elő, hogy ha valamit kértünk, az apukák és anyukák ne . segítettek volna. A KÖNYVKIADÁS GRÚZIÁBAN A több mint 5,1 millió lakosú Grúz Szovjet Szo­cialista Köztársaságban 10 ikönyvkiadó működik. A kiadók évente mintegy 2500 lkötetet jelentetnek meg, összesein körülbelül 17 millió példányban. A kiadott műveknek 1csaknem a fele Szépirodalom, i Grúz nyelven évente 1900 kötet kerül pz olvasók­hoz. A legújabb kiadói tervek között szerepel a 8 kötetesre tervezett „Grúz nyelv értelmező szó- tárá”-nak közzététele. Rövidesen napvilágot lát a „Grúz népköltészet” 12 kötetes akadémiai kiadása, s megkezdik az 5 kötetes „Grúz eposzok" szerkesz­tési munkálatait. A legsikeresebb kiadványok közé tartozik az orosz és grúz nyelven megjelent „Grúz enciklopédia” első 5 kötete és a 2 kötetes „Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság” című gyűjtemé­nyes tnű. Már iklapható a 16 kötetes „Grúz költészet” című antológia első 13 kötete és a 30 kötetes „Grúz prózagyűjtemény” első két kötete. Komputerizált írta: Art Buchwald A nagy számítógépgyártók tévéreklámjai ma már szinte ül­dözőbe veszik a szülőket. Nem kevesebbet állítanak, mint hogy a szülő, aki nem szerez be ha. .ladéktalanul számítógépet iskolás gyereke számára, megfosztja gyermekét tíz életben való boldo­gulás lehetőségétől. A reklámokat a gyerekek is nézik, és ez számos probléma forrása a jómódú és kevésbé jómódú gyermekek kö­zött. — Johnny, hol az ellenőrződ? — Itt. — Miért kaptál rossz jegyet matematikából? — Nem tehetek róla. Nem vet-' tél nekem számítógépet. — Nincs rá pénzem. A kompu­ter 200 dollárba kerül. — Mindegy. A tévében akkor is azt' mondták, hogy magadat hibáztathatod, hg nem megfele­lően indítasz el (az életben. — Ez csak szöveg. Én is számí­tógép nélkül tanultam meg a matematikát. — Lehet, hogy pont ezért nincs pénzed rá, hogy nekem vegyél egyet. — Akkoriban nem is voltak komputerek. Egyébként sem si­került még bebizonyítani, val/ ■ban használnak-e a Számítógépek a gyerekeknek. Sokak szerint in­kább akadályozzák a tanulást, és bűntudat a ayerekek jobban teszik, ha mitn gépekre, hanem saját agyukra tá­maszkodnak. A számítógép tneg- tudja ugyan mondani, mennyi 4+4, de attól még nem tudod, hogyan alakult ki az eredmény. — Az iskolában senkit sem ér­dekel, hogyan jön ki az eredmény, lényeg, hogy kijöjjön. — Hagyjuk a matematikát. Magatartásod miért nem kielé­gítő? — Fejbevágtam Jill Gleasont egy könyvvel. ■— És miért? — Mert neki van számítógépe, de nem akarta megmondani ne­kem az eredményt. — Nem vághatsz fejbe embe­reket csak azért, mert nekik van számítógépük, neked pedig nincs. — Persze, hogy fejbevághatom, ha emiatt a szüléimét ócsárolják. — Mit mondott Jill? — Azt mondta, megfosztotok attól a lehetőségtől, hogy valaha is vigyem valamire qZ életben, és legjobb lenne, ha elvennének en­gem tőletek és nevelőotthonba adnának. — Alig hiszem, hogy ilyesmit mondott. — A többiek is hallották. Akik­nek van számítógépük, nevettek, akiknek pedig nincs, épp úgy meg akarták verni, mint én. — A tanár mit szólt? — Az igazgatói irodába kül­dött, ott betáplálták a nevem a számítógépbe, és azt mondták, ha még egyszer ilyesmit csinálok, kirúgnak. — Ég a helyesírás? Ebből is rosszul szerepeltél. Miért? — Nekem magamnak kell ve­sződnöm a helyesírással. Ha len­ne számítógépem, az ellenőriz­hetné a leckémet. Ha Jill Glea­son beadja a dolgozatát, abban soha sincs hiba. Azt mondja, öt­ször olyan gyorsan lesz kész, mint én. — Az lehet, de meg is tanulja a helyesírást? — Az apja azt mondta, ez tel­jesen mellékes, mert mire felnő, az már úgy is a számítógépek feladata lesz.­— Ügy látszik, Jill apja nem érti: sokkal fontosabb, hogy va­lóban tanultak-e a leckeírásból, mint hogy vannak-e hibák a dói- ; gozatotokban. — Johnny Parkx apja is ugyan­azt mondja, mint te. Neki sincs pénze számítógépre. — Értsd meg, mivel nem tudok számítógépet venni, legjobb lesz, ha megembereled magad és leg­közelebb jobb bizonyítványt ho­zol. mert különben bezárlak a szobádba minden hétvégén. — Nem érdekel. Ügy is börtön­be jutok. — Hát ezt meg ki mondta? — A . tévében hallottam. Azt mondták, ha a szülők nem vesz­nek számítógépet a gyereküknek, nem csodálkozhatnak, ha na­gyobb korában italboltokba tör be. Irodalmi kávéház Prágában Prága kulturális életében egye­dülálló szerepet tolt be a Viola irodalmi kávéház. A most 100 éves prágai Nemzeti Színház kö­zelében álló épület éppen húsz esztendeje fogadja a költészet barátait: A két évtized alatt ezerkét ön­álló műsort adtak elő a Violában, összesen 5558 alkalommal. A vi­déki előadásokkal együtt pedig több mint hatezer ..Víola'-progra- mot” élvezhetett a közönség. A kávéház hangulatos pódiu­mán a klasszikus és modern cseh költészet legszebb darabjai, vala­mint a világirodalom remekei hangzanak el estéről estére, ne­ves előadóművészek tolmácsoló, sában. A kávéház irodalmi est­jeit eddig több mint négyszáz- ezren látták, i a műsoroknak kétszáz zenész ötven énekes és háromszázkilencyenhét színész közreműködője volt. Legnagyobb sikerét a Viola a Hamlet társaságában című prog­rammal aratta, amely Vladimír Hölan verse alapján készült, és eddig százharmincszor került műsorra. Több mint száz előadást ért meg Miroslav Hornicek Pro- vence-i levelek című műsora. Cocteau egyik monológja és A prágai nép da'.ai című összeállí­tás. Az irodalmi kávéház műsorait nemegyszer átvette a rádió és a televízió, több programját pe­dig hanglemezeken is forgalmaz­zák. L assan vége felé közeleg a tanya közművelődési évad: hosszabbodnak a nappalok. A fagyos föld kienged, kezdődhetnek a nagyobb mun­kálatok. Nem tétlenkedtek per­sze a télen sem az ott élőik. Az enyhe időiben még januárban megkezdődött a munka a gyü­mölcsösökben és a szőlőültetvé­nyeken. De akárhogyan is for­dul a világ, egy valami változat­lan: télen rövi- debbek a nap­palok. én hosz- szabbak az es­tek. éjszakák. A közös gaz­daságokban és a háztájiban végzett munka után jóval több idő és energia marad közös idő­töltésre. találkozásra, eszmecse­rére. Űj téma, megbeszélni, ér­telmezni való pedig bőven akad. hiszen a tömegkommunikációs eszközök nagyarányú elterjedésé, vei mindenhova eljutnak a nagy­világ hírei. l Vajon hogyan’ teltek az esték a mostani_ idényben? Akadt.e hely és elég lehetőség a közössé­gi összejövetelekhez? Vállalták-e a közművelődés hivatásos szerve­zői, hogy á falvak'—városok kul­turális ügyeinek intézése mellett a külterületeken élők részére is eljuttassák az intézményes mű­velődés joggal elvárt áldásait? Ha jó példákat keresünk, nem kell sokáig kutatnunk utána. Megyénk országosan is példlaadó eredmé­nyeket mutatott fel a. külterületi közművelődés gondozásában. A tanyás körzetek ..gazdájaként” számon tartott gazdaságok több­sége rangján kezelj az ott élő la­kosság ügyeit. Ahol (még) lehet, kultúrközpontokká. tanya­klubokká építik át a körzetesítés miatt megüresedett iskolákat. (Sok más — államigazgatási teendőként ismert feladatot is magukra vállalnak. Javítják az utakat, orvosi rendelőt működ­tetnek. gondoskodnak a lakosság csoportos utaztatásáról, sőt nem egy helyen, a kereskedelmi ellá­tást is szervezik.) Sajnos, a köz- művelődési alapellátás nem egyenletes színvonalú. Tudjuk, hogy Lajosmizsén, Orgovány- Kargala pusztán, Kígyóson, vagy Bodogláron országos hírű. ha­gyományosan magas színvonalon működő klubok szolgálják a szór­ványtelepülések lakosságát. Rend­szeresek, a filmvetítések, műsoros előadások, bálák, tudományos is­meretterjesztő előadások és ta­hi — a J á noshalma-klsei dci ta- nyaklubban megrendezett — ta­nyafórumon megtudtam, az em­lített helyeken — egy-két meg­szállott, hivatásának élő pedagó­gus-népművelő tevékenységének köszönhetően — szinte ingyenből szerveződnek programok. De hogyan gyakorolhatták a — közművelődési törvényben kö­telességgé dekralált — művelő­déshez való jogukat Balázs- (Sza­badszúllás). Gedeon- (Izsák), Kur­jantó- (Fülöpszállás), Nagykút- (Apostag). Homok- (Szalkszent- márton.) puszták lakói —. hogy csak néhány, válogatás nélkül ki­ragadott példát említsek? Bi­zonyságul, hogy nem valami avult problémád boncolok, álljon itt néhány adat. Jelenleg me­gyénk lakosságának 18 százaléka, mintegy lül ezer emiber él kül­területeken. Az utóbbi években az elvándorlás lelassult.' Egyre több a gépesített gazdasággal rendel­kező. . felújított, vagy újonnan épült tanya. Ha pedig ezt a te­lepülésformát elismerjük mint termelőihelyet, el kell ismerni lakóhelyként is. Hisz olyan, tár- sadamilag hasznos termékek ke­rülnek ki onnét, amelyekről sem ma. sem holnap nem tudunk le­mondani. Az Izsák-Matyó-pusztán élő 75 éves Diegner Ferenc nemrégen farsangi néphagyományokat gyűjtő egyetemistáknak így sum­mázta a tanyaközpont ..kulturá­lis életének" jelenlegi állapotát: ' „bizony becsukódott már itt min­den". Pedig ő i.s tudja, látja, hogy az elmúlt évtizedben megválto­zott arrafelé is minden. Alig-alig található üres. elhagyott ház. A lakó- és gazdasági épületeket fel­újítják. bővítik. Ahová megéri, eljut a villany, és nyomában gyors ütemben változik az élet­mód is. A- közművelődés szerve­zőinek és irányítóiinak tehát nem lehet megfeledkezni arról, hogy — legalább egy-egy arra alkal­masabb időszakban — nagyobb gonddal figyeljenek az ott élők kulturális igényeire. A körzete­sítések miatt nagyobb települé­sekre költöztetett tanítók helyet­tesítésére új segítőtársakat vár a legendásan hűséges és hálás, de oly sokszor árva tanyai közönség. Farkas P. József riácsadásök. Amint azt a legutóib­SZÉPEN MAGYARUL — p i SZÉPEN EMBERÜL Táj nyelv — „Dzsúdinak neveztük el, mert olyan palincolós — elcsavargó, ki- . kapós, mászkáló természetű — ember”. — hallottuk egyszer a rádióban. A „palincolós” nincs benne fájszótárainkbam, s a szó­fejtő szótárak sem ismerik, de talán összefügg a palinkózik igé­vel, amely a székelyeknél azt je­lenti: „lebeg (pl. a panyókára ve­tett zeke vagy mente a szélben)”, s ugyanott a palihká-t .panyóka’ értelemben is használják. A „ikukoricacsuhé”, „kukorica­héj” jelentésű suskó-t a televízió szigetközi adásában hallhattuk:, ez, akárcsak rokonai, (a susolina, a susorka, susujka) a szlovákból kerültek hozzánk, némileg meg- magyarosodva (a szlovák sustic a .száraz’ jelentésű suchy szárma­zéka). Lényegében mezőgazdasági (háziipari) szakszó, de a gányol, összegányol ige már ,jközérde- kűbb”, éppen ezért fedeztem föl örömmel az Esti Hírlap egyik színi bírálatában: „A Patika rossz darab. Pontosabban összegányolt, végig nem gondolt darab”. A .gyengén, rosszul összetákol’ je­lentésű gányol ige 1785 óta kö­vethető nyomon, de mindeddig nem vált irodalmi nyelvünk szó­kincsének részévé (az Értelmező Szótár sem vette föl), pedig a köznyelv nyelvjárásokban: Szatmárban, a Szamosháton ma is él. Alkalma­sint onnan hozta magával a bí­rálatíró, s szerencsére a szer­kesztő sem húzta ki: mindany- nyian jól járnánk, ha megragad­na irodalmi szókincsünkben ez a 'kifejező (hangutánzó-hángfestő) szó, ahogy a közelmúltban a töb­bi egykori tájszó is: a kikupáló- dik, a viszolyog, az óckodik (va­lamitől), á höbörög, a pótyol(gat). A .serénykedik” jelentésű ká­romkodik is megérdemli, hogy (a .csipkedd magad’) belekerüljön az irodalmi és a köznyelvbe; ezt a Rádió Tömörkény István egyik elbeszélésével hintette szét az or­szágban, de nemcsak. Szeged kö­rül használják, hanem Debrecen vidékén is mondogatták: „Köröm- ködjetek a dohán körül!” Sze­ged írója, Móra Ferenc pedig .szorgosan összegyűjt’ jelentésben használta az összekörömködik igét: „Mák ángyó az impérium, nem hiába ő körömködte össze az egész vagyonkát”. Nos, körömködjünk mi is: egész csinos kis vagyonkát kö- römködhetünk még össze, ment­hetünk meg kallódó, ízes tájsza­vainkból +‘ sok fölösleges idegen szó / helyébe. Szilágyi Ferenc Kortárs NSZK-festészet a Műcsarnokban A bécfei Museum Moder­ner Kunst anyaga után má­sodízben jelentkezik olyan kiállítás a Műcsarnokban, amely a mai művészet új irányzatát, az „Üj Vada­kat” mutatja be. A bécsi múzeum festményeinek csalk egy része képviselte a nyolcvanas évek művésze­tét, az Essenből érkező ki­állítás egésze a fiatal né­met képzőművészek anya­gából áll, akik — olasz tár­saikkal együtt — elindítot­ták az új expresszív fes­tészetet. A kiállítás február 26-ig látható. 9 Adamski: Csók. (Fordította: Loch Éva) Tél a tanyán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents