Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-14 / 37. szám

1984. február 14. • PETŐFI NÉPE • 3 VENDÉGÜNK VOLT Dr. Jakucs Tamás, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője Alapvető társadalmi érdek a bűnözés visszaszorítása, csök­kentése. Ezt a feladatot a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek látják el. A rendőrség felderíti a bűncselekménye­ket, az ügyészség vádat érnél, a bíróság pedig elítéli a bűnö­söket. Elegendő-e ezekre a hatóságokra bízni a megelőzés te­endőit? Erről, valamint a bűnmegelőzés társadalmi és jogi eszközeiről kérdeztük dr. Jakucs Tamást, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, ki a XXII. Kecskeméti Jo­gásznapon előadást tartott a témáról. ■ — E hatóságok segítik a bű­nözés visszaszorítását, ám tevé­kenységük nem elegendő ehhez. Ezért lényegesen szélesebb kör­ben kell keresnünk azokat a cse­lekvési lehetőségeket, amelyek a megelőzést hatékonyabban szol­gálják — mond,ta/ a főosztályve­zető. — Mi lehet az oka ionnak, hogy növekedett az utóbbi időben a vagyon elleni, valamint az erő­szakos, garázda jellegű cselekmé­nyek száma? — Változatlanul vannak úgy­nevezett bűnkeltő tényezők. Ezek nem mindig az elkövetőkben, rej­lenek, hanem olykor az adott tár. sadalmí környezetben. A vagyo­ni bűncselekmények növekedésé­nél nagy szerepe van a harácsoló szemlélet megjelenésének. Az erő­szakos jellegű cselekményeknél pedig, felfedezhető bizonyos mér. tékű tudati fellazulás. A fiatalok kedvezőtlen neveltetési körülmé­nyei. a. környezet közömbössége elősegíti q gátlástalanságra, a jog­szabályok semmibevevésére való hajlam kibontakozását. Előadá­somban is említettem, hogy a tudati tényezőket egészen fiata­lon kell kialakítani és pozitívan befolyásolni,, Az Igazságügyi Minisztérium 1981:—85. évekre szóló középtávú tudományos terve a bűnm.egelő- zés társadalmi és jogi eszközei­nek vizsgálatát helyezte közép­pontba. Számos tudományos ku­tató foglalkozik azzal, hogy meg­alapozza a bűnmegelőzéssel kap­csolatos állami és társadalmi fel­adatókat, valamint a bűnmeg­előzés koordinációjáról rendelke­ző jogszabály előkészítési mun­kálatait. Tulajdonképpen magas szintű jogszabály alkotása várha­tó, a#ú«lyben végső fokon kiraj­zolódik a feladat- és intézmény- rendszer. . — Tervezik-e |az intézmény­rendszer bővítését, iha a jelenlegi nem elegendő? — A kutatások szerint úgy tű­nik, szükséges egy speciális or­szágos bűnmegelőzési szervezet létrehozása, amely az egész in­tézményrendszer működését ösz- szefogná. Sőt, ideje . lenne meg­kezdeni a szakemberképzést is ezen a területen. Jó lenne, ha bekövetkezne az a szemléleti vál­tozás, hogy a bűnmegelőzés nem csupán szakmai, hivatásszerű te­vékenység, hanem. össztársadal­mi ügy. Ez. föltételezi azt. hogy állampolgáraink kötelességtudata is erősödik. Mindenképpen szükséges, hogy szociálpolitikai megközelítésben is tanulmányozzuk a bűnmegelő­zés helyzetét. Az olyan bűnkeltő tényezők feltárására gondolok, mint a társadalmi beilleszkedési zavarok feloldásának lehetősége, a veszélyeztetett gyermekek, fia­talok helyzetének elemzése. — Feltehetőleg több tudomány­ág találkozása kell iahhoz, hogy megvalósuljanak evek jiz elkép­zelések. Szükségvan a pedagógia, a szociológia és a jogtudomány képviselőinek együttműködésére. Amíg a széles körű összefogás megvalósul, jberveznek-e operatív intézkedéseket a rendőrségi, "bí­rósági munkánál? — Nem. Viszont a figyelmet föl kell hívnunk arra, hogy a bün­tetői ítélkezés keretében széle­sebb körben, tárják föl az okokat és körülményeket. Sokkal mélyeb­ben vizsgálják a bíróságok az elkövetők személyiségét. Ezek fi­gyelembe vételével megfelelő' büntetést szabhatnák ki, de ugyanakkor jelzéseket is adhat­nák az olyan szerveknek, ame­lyeknek hivatali kötelességük a körülmények javítása. — Lehet-e arra számítani, hogy a büntetés szigorodni fog az el­követőkkel szemben? — Erre általában nincs szük­ség. Inkább arra, hogy az 1978. évi büntető törvénykönyvet — amely rendkívül széles körben vonta meg a büntetések és intéz­kedések körét — jobban használ­ja ki a bíróság, s akkor számít­hatunk arra, hogy nagyobb lesz a visszatartó hatás. Tuza Béla BAJA IS VÁRJA A FIATALOKAT MEGYEI ALMASŰRÍTMÉNY AZ USÁ-BA Csaknem ötvenmillió dolláros forgalom kiscikkekből A GENERALIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat megalakulása óta eltelt három esztendő alatt össze­sen csaknem 50 millió dollár ér­tékű,árut exportált.. A vállalat tő­kés kivitele 1981-ben 12 millió, egy évvel rá pedig már 15 millió dollár volt. Tavaly a kivitel még erőteljesebben, tovább; 40 száza­lékkal bővült,, s meghaladta a 20 millió dollárt. A tervek szerint az export az idén is gyors ütemben, 30—jO százalékkal növekszik. A GENERALIMPEX zömében kis és közepes tételek kivitelével, s a külföldi kereskedőházakhoz hasonlóan szinte mindennel fog­lalkozik. Az export termékskálája ennek megfelelően igen széles. A vállalat játékokat, nyomdaipari termékeket, gombát, savanyúká­posztát, ERDÉRT-faházakat, ház­tartási edényeket, dísznövényeket, vízinövényeket a . legkülönfélébb mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket stb. exportál. De fog­lalkozik például fogtechnikai bér­munkával is,1 Néha különleges megbízásokat is teljesít, mint ami­i A közeli napokban—hetekben számos fiatal — eleget téve ál­lampolgári kötelességének — le­szerel a sorkatonai szolgálatból. Az I jogaikról, kötelességeikről adtak tájékoztatást a ' Honvéqlei-. mi Minisztériumban az MTI mun­katársainak. A' leszerelést megelőzően pj rá­szoruló fiatal segélyt kérhet a néphadseregtől, amelynek össze­ge 1000—3000 forint között lehet. A segély, odaítéléséről a KISZ- alapszervezet és a katona köz­vetlen parancsnoka javaslatéira a kérelmező szociális helyzete, egészségi állapota és a szolgálat alatt tanúsított magatartása alap­ján az egység parancsnoka dönt.. Minden sorktonai szolgálatból leszerelnek 14 ;n,apo;n belül je­lentkeznie kell munkára a koráb­bi vállalatánál, mert;' ellenkező esetben joga van a munkáltató­nak „kilépett” bejegyzéssel meg­szüntetni a munkaviszonyát, amely .jelentős- hátrányokat jelent a dolgozó számára., 1 Ha-a fiatal a volt munkahelyén dolgozik tovább, -akkor a bérét a vele hasonló munkakörben dol­gozókéval' azonos szintre kell lyen a Magyar Macskabarátok és -Tenyésztők Országos Egyesületéé, vagy a Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületéé volt; a közel­múltban osztrák cégnek mintegy 25 ezer dollárért adtak el macs­kákat, és a múlt év második felé­ben több száz kutyát értékesítet­tek több mint 20 ezer dollárért. Az elmúlt három év alatt több jelentői üzletet is kötöttek a kül­kereskedők. Például a Hosszúhe­gyi Állami Gazdaságnál kés-'"1 almasűrítményből a múlt eszten­dőben mintegy 1500 tonnát szállí­tottak az Amerikai Egyesült Álla­mokba, s az árbevétel meghaladta az egymillió dollárt. Mivel az. amerikai partner elégedett volt a magyar termékkel, az idén már mintegy 6 ezer tonna almasűrít­mény kiviteléről tárgyalnak. Emel­lett jelentős mennyiséget értéke­sítenek aVILGÉP Szövetkezet ál­tal gyártott öntött alumínium ker­tibútorokból, a Fémbútor Ipari Szövetkezet és a HAFÉM Ip.ari Szövetkezet kempingbútoraiból. emelni, azaz pótolni kell a mun­kaadónak az elmaradt béremelé­seket. A volt katona, ha szolgá­lati ideje alatt szakmát, ' vagy szakképesítésépen- gyakorlatot szerzett, ezt munkabérének meg­állapításánál figyelembe veszik. A munkaviszonyát' pedig a lesze­reléstől számított 15 napon be­lül a munkaadó felmondással nem szüntetheti meg. Munkába álláskor — ha.kéri a .fiatal — két hétre járó személyi alapbérét előre felveheti, s ezt a kifizetési követő kél-hat hóna­pon belül részletekben vonhatják le. Jogosult a sorkatonai szolgá­latot 'teljesített a munkásszállás­ra is, amennyiben a bevonulás előtt ott lakott, s időközben nem szűnt meg .a vállalat dolgozóinak nyújtott szálláslehetőség. Ha a fiatalnak • a bevonulás előtt nem volt munkahelye és a katonai szolgálattal összefüggő balesetet szenvedett, vagy tartó­san megbetegedett, akkor kérésé­re az egészségi állapotának meg­felelő munkaalkalmat kell bizto­sítania a lakóhelye szerinti j ta­nácsnak, Sokrétű program az óhazában Sokféle program közül választ­hatnak az idén is a külországok­ban élő' magyarok, akik — hosz- szabb-rövidebb időre — hazaláto­gatnak az óhazába. A rhagyar anyanyelvi mozgal­mat szervező és patronáló testület, az Anyanyelvi Konferencia Véd­nöksége ezen a nyáron is lehető­vé teszi a külföldön élő, magyar származású, 7^-14 éves gyermekek számára a Balaton menti üdülést, amelynek programjában magyar nyelvi, irodalmi, népzenei ismere­teiket gyarapíthatják. Kéthetes turnusokban fogadják az érdeklő­dőket -— június közepétől augusz­tus végéig — Fonyódligeten, Bog- lárlellén és Zamárdiban, az ottani SZOT-gyermeküdülőkben. E ha­gyományos program mellett ugyancsak ismétlődő nyári ren­dezvény, hogy Sárospatak, a Rá- kócziak ősi városa és az Anya­nyelvi Konferencia Védnöksége július közepétől tanfolyamot széy^ vez 15—18 éves, külföldön .élő magyar származású fiatalok ré­szére, akik • gyarapítani akarják magyar nyelvi ismereteiket,' és tá­jékozódni kívánnak szüleik óha­zájáról, a fnagyar kultúra és mű­velődés kérdéseiről. Baja város ezen a nyáron is — július végétől augusztus végéig — hívja és várja azokat a külföldi fiatalokat, akik neveltetésüknél, családi környezetüknél fogva sze­retik Magyarországot, a magyar nyelvet és azokat is, akik még nem ismerik, de szeretnék megis­merni. Angol—magyar „profilú” ez a tábor, amely egyszerre jelent Baján nyári üdülési és tanulási lehetőséget a külföldön élő. ma­gyar származású, 14—18 éves fia­taloknak. Magyarországi középis­kolásokkal együtt , üdültetik őket. lehetőséget teremtve a közvetlen megismerkedésre a magyar nyelv­vel és kultúrával. Ehhez kirándu­lások, gyakorlati foglalkozások — kerámia; tűzzománc, . kézimunka, batik, fotó és egyéb szakkörök — kapcsolódnak. A tanulmányi prog­ramban — kezdő, közép- és hala­dó szintű — magyar nyelvtanulás, valamint történelmi, néprajzi, művészeti ’ ismeretek, oktatása; néptánc- és, népdal-tanítás , szere­péi'.-!' , ’ Az immár sok éV óta sikerrel szervezett és lebonyolított tovább­képző .tanfolyamét 'a külföldön magyar nyelvet oktatók - részére július 18. és 28. között tartják Debrecenben, a Tanítóképző Fői iskolán Leszerelő katonák tudnivalói Falvaink népességmegtartó ereje A járások megszűnése, a községi tanácsok önállóságá­nak növekedése, a társközsé­gekben is megalakuló elöljáró­ságok tevékenysége napjaink­ban fokozottan ráirányítja a figyelmet a kis falvak hely­zetére. sorsára, jövőjére. Az elmúlt két-háro.m évtized fej­leményei ismertek, és ma már ezek megítélése is eléggé egy­értelmű. Akadtak esztendők, amelyekben egészségtelenül felgyorosult a városiba öziönlés. Ennek fő oka az volt, hogy a szocialista nagyüzemi útra lépett mezőgazdaság egyre in­kább korszerűsödött és a gé­pek, a vegyszerek térhódítása, az iparszerű termelés érvé­nyesülése a korábbinál sokiklal kevesebb munkáskezet kívánt. Az utóbbi negyedszázadban a mezőgazdasági dolgozók csak­nem egyharmada, 750 ezer em­ber hagyta el a mezőgazdasá­got. és vállalt munkát más népgazdasági ágban. Túlzott csökkenés Közülük egyesek a lakóhe­lyükön találtak új foglalkoz­tatásra, mások napi. heti in­gázók lettek; továbbra is a falujukban, laktak, de köze­lebbi vagy távolabbi — rend­szerint nagyobb — települé­sen, városban' dolgoztak. Akadtak azonban olyanok is, akik el is költöztek elmara­dott falujukból, a korszerűbb életkörülményeket, jobb ellá­tást és sokféle új munkaalkal­mat kínáló valamelyik város­ba. Sokat mond, hogy 1960-ban hazánk lakosságának még 55 százaléka lakott falun, az 1980. évi népszámlálás adatai sze­rint viszont már csak 45 szá­zaléka. Ez igen naav. túlzott csökkenés még akkor is. ha tudjuk, hogy az említett idő­szakban a városaink száma a negyedével növekedett, és ez a tény, ez az átminősítés is gyarapította a városi lakossá­got. Az idén. január elsejével újabb 12 nagyközséget nyil­vánított a kormány várossá. Így minden elköltözés nélkül fninfégy "síáze'zbh' éfnbért' Újra le lehet írni a falusi lakosság számából. Természetesen, az ilyen átminősítések önmagá­ban nagyobb változásokat nem okoznak, hiszen követlenül sem lakóhely, sem munkahely változások nem követik őket. Senki se vitatja, hogy a na­gyobb városokban létesüli köz- intézmények. kórházak, egye­temek, főiskolák, áruházak a kisebb települések érdekét is szolgálják. Ezt tudva és elis­merve is kétségtelen, hogy az elmúlt negyedszázadban az országosan rendelkezésre álló településfejlesztési eszközö­ket ésszerűbben, arányosab­ban kellett volna elosztani. Bizonyába kevesebben hagy­ták volna el a kisebb falva­kat, ha az 1970-es esztendők­ben nem csupán az említett eszközök 10 százaléka jutott volna a falvak korszerűsíté­sére. Hiszen ezekben az évek­ben falun még mintegy 5 mil­lió erriber lakott: az ország la­kosságának csaknem a fele! Nem meglepő az, hogy az el­múlt évtizedben is az 500 fő­nél kisebb _ lakó népessé g ű 829 településen következett be a legszámottevőbb népesség­csökkenés: meghaladta a 18 százalékot. Országosan ez a csökkenés 4 százalékos volt. Helybeli munka Közismert, hogy apró fal- vainkra a lakosság elöregedé­se a jellemző. A fiatalok egy része a munkaalkalmak hiá­nya, és az elmaradott lakóhe­lyi körülmények miatt már korábban elköltözött. Ezeken a településeken kisebb az él- veszületések és nagyobb az el­halálozás aránya. Sok az egye­dül élő idős ember. Már most is jelentős az üresen álló fa­lusi lakások száma. Ugyanak­kor a nagyobb városókbán nem kielégítő a lakáshelyzet, és más vonatkozásban is sok problémát, súlyos gondot ókoz a lakosság hirtelen felduzzadt száma. Ezek a feszültségek jelzik, hogy közös' érdekünk az el­vándorlás mérséklése, a ki­sebb falvak népesség-megtar­tó erejének növelése. Ma már az is eléggé pontosan megfo­galmazható, hogy hol mit is kell tenni ennek érdekében. Áz első és legiontosább tapasz­talat, hogy elegendő és meg­felelő választékot_nyújtó mun­kaalkalmak szükségesek hely­ben, illetve -ésszerű, elviselhe­tő ingázással elérhető közel­ségben. Ezt a célt követte és ezt szolgálja- a vidéki iparosí­tás, a különféle telephelyek, üzemek, gyáregységek falura telepítése. Sokat tettek ennek érdekében a tsz-ek és az ál­lalmi gazdaságok is: feldolgo­zó üzemek létesítésével, a ki­egészítő tevékenység egészsé­ges bővítésével. Kulturáltabb körülmények Az oly sokat emlegetett né­pesség-megtartó erő növelésé­hez a munkaalkalmakon túl elengedhetetlen a falusi lakó­helyi viszonyok, életkörülmé­nyek korszerűsítése. Nélkülöz­hetetlen a megfelelő lakóház, az egészséges ivóvíz, a villany, a sártól megszabadító köves út. járda, a jó közlekedés, a kielégítő színvonalú egészség- ügyi ellátás, oktatási, műve­lődési lehetőség, és nem utol­só sorban a jó ellátás élelmi­szerekből. * napi cikkekből. Meg kell találni a módját a . gyermekintézmények, főképp óvodáik — körzeti óvodák, esetleges bölcsődék létesítésé­nek. A fiatalabb nemzedék megtartását hatékonyan szol­gálhatják ia sportcélú fejlesz­tések, a szórakozási lehetősé­gek megteremtése. Arra természetesen senki se gondol, hogy egy-egy kis fa­luban a lakosság minden igé­nyét ki lehet elégíteni. Az azonban szükséges, hogy a te. lepüléshálózaton belül a kö­zeli nagyobb települések léte­sítményed a kis falvak lakos­ságát is szolgálják. A közle­kedés, főiképp az- autóbusz- közlekedés — a jogos helyi pa­naszok ellenére is — a múlt­hoz képest sokat fejlődött. Ez, valamint a személygép­kocsik számának a gyarapodá­sa. a televízió robbanásszerű térhódítása a hajdani isten - hátamögötti kis falvakat is közelebb hozta a világhoz. Így az egészséges, természet­közeli. csendes falusi- környe­zet nagy visszatartó erő, sőt sokakat — értelmiségieket is — csábít a letelepedésre, a 'ki­költözésre, a közeli zajos, füs­tös nagyvárosokból, a rövid távú. kényelmes ingázás vál­lalására. A hasonló előjelű nyugat-európai fejleménye­ket, a menekülésit a nagyvá- , . rosokból, a kiköltözést a zöld­területekre nagy — később helyrehozhatatlan — hilba len­ne figyelmen kívül hagynunk. Biztató, hogy hazánkban a lakosság — a kereseti viszo­nyoktól függően — anyagiak­kal, társadajmi munkával nagy erőfeszítésekre hajlandó falu járjak fejlesztéséért. Sok is a pótolni való. Épp ezért kell megfontolni, értelmesen elosztani az országosan ren­delkezésünkre álló anyagi esz­közök felhasználását. Tóth Benedek ELAKADT MENTŐKOCSIK, KISIKLOTT MOZDONYOK Küzdelem a hóviharral w*SaVV5? jarhato. (Mehesi Éva felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) téré sikerült kijavítani. Ezen kí­vül rengeteg hiba keletkezett a kisfeszültségű vezetékekben. Ezek elhárítását folyamatosan végez­ték, illetve végzik a DÉMÁSZ dolgozói. Megtudtuk továbbá, hogy a Bá'cs-Kiskun megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya folyamatosan figyelemmel kísérte, ellenőrizte a települések ellátását, elsősoriban a keleti és déli területeken, ahol a legkritikusabblak voltak a köz­lekedési viszonyok. A kialakult összkép azt mutatta, hogy az áru­ellátásban alapvető problémát nem .okoztak a rossz útviszonyok. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a helyi tanácsok vezetői szükség esetén gyorsan' intézked­tek, továbbá annak, hogy a szál­lításokba bekapcsolódtak q kato­nai alakulatok is. Egyetlen gond volt még tégnaip is, hogy Algyő- ről nem érkeztek meg a palac- * kosgáz-szállítmányok. Az illeté­kes megyei szervek ez ügyben megtették a szükséges intézkedé­seket. Érdeklődtünk a megye néhány déli «településén is: okozott-e kárt az utóbbi napok, hóvihavos. időjárása? Tompán, például a Kossuth Termelőszövetkezet fóliatelepét tette teljesen tönkre a Vihar. A kár a becslések szerint mintegy •félmillió forint. Szombaton szü­netelt a községben 'gz áramszol­gáltatás és nem volt tej aiz üzle­tekben. - Ezeket a problémákat azonban sikerült viszonylag gyor­san elhárítani. Csólyóspáloson viharkár' ugyan.néni keletkezett, | de itt sein volt egészen gond nél­küli az élet. Szegedről nem érke- . zett meg a tejszállítmány, s a Csongrád megye felé vezető utak járhatatlanisága miatt szünetelt a távolsági buszközlekedés. A Szegedi Közúti Igazgatóisig Kecskgmétii Üzemmérnöksége teg_ A Hótorlaszokkal körbezárt gátéri tanya, nap délután közölte, hogy Bács- Kiskun megye területén a.z 54-14- es és az 5405-ös utak járhatat­lan-ok. Nehezen járhatók: a 451-es számú főközlekedési, az 5302-es, az 5508-as, az 54122-es, és az 54123-as alsóbbrendű utak. A megye déli részének főközle­kedési útjai és mellákútjai a reg­geli órákban esett hótól síkosak, csúszósak. Emberségből srkan vizsgáztak jelesre az utóbbi napokban. A segítségnyújtás egyik szép példá­járól kaptunk hirt tegnap Kis­kunfélegyházáról. A selyimesi külterületi iskola pedagógusai — Borzai Tibor és felesége — több mint ötveo embert fogadtak be egy éjszakára. Fűtöttek rájuk, és étellel is ellátták őket R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents