Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
PN MAGAZIN Innen-onnan — Európa területén több mint hatszáz fajta ősihonos fa és bokor található. — A világ legmagasabbra növő fája a tengerparti imammutfenyő. Néha eléri a száztizenkét méter magasságot. A hegyi mammutfenyő viszont hosszú lideig él. Olykor megérheti a háromezer esztendőt üs. — Szerte a Földön összesen hatszázféle bükkfa található. A babérfélék közül viszont ezernél többet ismer a tudomány. Az meg egyenesen elképesztő, hogy összesen háromezer-kétszáz fajta rózsafa van a földkerekségen. — Mexikóban él a tőrlevelű pálmaliliom, amelynek virága eléri a tíz métert is. — A világ évi olajtoogyótermése egymillió tonna. — A tiszafa magja mérgező anyaga miatt életveszélyes az emberre. Ritka növények Türkméniáb an A Nyug a t-iKope td ag hegység növényvilága legalább olyan gazdag, mint a Kaukázusé — állítják iá botanikusok. Itt körülbelül négyszáz megtalálható a világ hatszáz nagyon ritka, vagy kipusztulóiban ilévő növényfajtáiból. Türkméniában eddig ismeretlen növényt fedezett fel az idén nyáron ott járt expedíció. Feltételezhető, hogy ez a szép sötétbordó virágzaté, alacsony, az évelő cserjefélékhez sorolt növény igen ősi, így bevezetik a Szovjetunió „Vörös Könyvébe”. A sziklák repedéseiben nő. mert ott elegendő nedvességhez jut. A növényt Kurbanov görvélySüvének mevezték el, annak a botanikusnak a neve alapján, aki megtalálta. Ez már az ötödik új növényfaj, amit iá fiatal tudós fedezett fel. A barátság fája A Fekete-tenger partján fekvő Szocsiiban van egy fa, mely a szelekció csodája: a termés idején japán mandarin, olasz citrom, amerikai barack, indiai grape-fruit és tucatnyi más gyümölcs érik rajta. A fának más gyümölcsei is vannak: a barátság gyümölcsei. A kialakult hagyományok szerint 1940 óta á Szovjetunió híres emberei és a külföldi vendégek belemetszik zöld „kézjegyüket” vagyis oltásukat. A fát beoltotta egyebek között Otto Smidt szovjet sarkkutató és Jurij Gagarin, az első űrhajós, Ho iSi Minh és sokan mások. Babérolaj reuma ellen... Néhány példa arra, hogy sok évszázados tapasztalatok alapján milyen népi gyógymódok alkalmazását tették lehetővé a fák, bokrok. A baöérolajat reuma ellen, a bodzabokor bogyóját köhögés csillapítására használták. A diófalevél főzete jónak bizonyult bőrbetegségek ellen. A fügefa sérüléseiből kicsorduló nedv viszont eredményesen sorvasztotta a szemölcsöket. A szelídgesztenye leveleiből főzött folyadék a szamárköhögésre volt gyógyír. Az erdők haszna Magyarország területének egyharmada fákkal, bokrokkal borított. Megyénkben , hasonló arányban terülnek el erdők: Bács-Kiskun 135 ezer hektárnyi fás résszel dicsekedhet. Tóth László, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság főmérnöke elmondta, hogy ennek a fele az ő kezelésükben van. A többi a gemenci gazdaság, valamint a termélőszö vet kezetek és állami gazdaságok tulajdona. Megtudtuk, hogy szőkébb hazánkban az erdők élő faállományának a tömege — becslések szerint— meghaladja a tízmillió köbmétert. Érdekes adat, hogy fáink 93 ^százaléka termelési célokat szolgál. A többi úgynevezett véderdő és pihenő-, üdülőhely, mint például Kecskeméten a Csalánosi parkerdő. ÍÉwi«£lÉ ® A Győr-Sopron megyei Zsenye falu határában látható az ország legöregebb fája, az ezer esztendős tölgy. Botanikuskert a „világ tetején” A burgonyagumó súlya négy kilogramm, a napraforgónak több óriási tányérja van, a paradicsombokorról több mint tíz kilogramm paradicsomot szednek le. Mindez a Szovjetunióban, a pamíri magashegyi botanikuskertben látható. Ennek a bőkezűségnek és a növények ritka fajtáinak egyik oka a napsugárzás, amely itt tízszer intenzivebb, mint a síkságon. Megállapították, hogy a napsugárzás nemcsak a növények fejlődésére,’ növekedésére hát, hanem azok génszerkezeteit is befolyásolja. A tengerszint feletti 2320 méteres magasságban fekvő botanikuskert a Tadz'ik SZSZK Tudományos Akadémiája Pamíri Biológiai Intézetének tudományos kutatóbázisa. A botanikuskertben megtaláljuk Európa, Eszak-Amerika, Ke- let-Azsia és a Távol-Kelet nó-r vényvilágának képviselőit. A világ számos országából küldött növényeket próbálnak itt ki, és sok áttelepített növény igen jól érzi magát a magashegyi körülmények között. Igaz, még a jól ismert növények is erősen megváltoznak. Például a fügebokor itt olyan nagyra nő, mint a diófaóriások. Juszufbekov . akadémikus, a Biológiai Intézet igazgatója egyik legutóbbi munkáját a Pamir legelői megjavításának szentelte. A lakatlan hegyoldalak rétekké való átalakításának olcsó módszerét dolgozta ki. Kiszámította, hogy a „világ tetején” mintegy 150 ezer hektár földet lehet öntözni, és újabb kétmillió hektárt művelt legelővé lehet átalakítani. Ez per dig azt jelenti, hogy a Pamir Kö- zép-Ázsia egyik legnagyobb állat- tenyésztési körzetévé válhat. H> A Pamir Biológiai Intézet állomása. Itt a tengerszint feletti 3860 méteres magasságban végzik a tu dományos kutatásokat. 5 Fából készült vonat a kecskémért Csalánosi erdőben. Orchideák Két évszázada, hogy Európa vi- vúgoskertjében „trónra lépett”. Sok titokzatos történet lengi körül. Ókori mondát is ismerünk róla: ,jEgy szép ifjú beleszeretett Bakkhosz papnőjébe. A templom őrei elfogták, vadállatok elé vetették. de a tigrisek nem tudták széjjel tépni; mert a fiú orchideává változott.” A trópusok éke évszázadok óta foglalkoztatja az irókait és költőket. Kosztolányi Dezső ilyennek látta: „Ajkam olyan színű, mint a nyershús, duzzadt, mint a gyulladásos I ltorok, s nyálkás és mézes. Néha ' azt hiszed,’ hogy nem is vágyók virág, hanem kis veres sárkány. A gyarmati napfény bujasága árad belőlem, rhelyet nem tudok soha elfelejteni.” . Furcsa, de az egzotikus szépségben a sci-fi Irodalom is borzongató titokzatosságot talált, így születtek meg a vérszívó orchideák, amelyek megölték rajongójukat, -a virággyűjtőt. Persze mindez csak fantázia. A valóságban szelíd növények a fák ágain, törzsén megkapaszkodó (de nem élősködő!) orchideák. A virágfajok között a legnépesebb — 20—22 ezer változatú — család az övéké. Legtöbbjük a trópusok, szubtrópusok őserdeiben él, azonban a mérsékelt égövben is számos epifita vagy italajlakó szép fajta található. A nálunk is jsmert nagy virágú Cattleya hazája Dél-Amerika. a barna-sárga virágfürtű Cymbi- diumé Madagaszkár. India, Ausztrália, Japán. Földünkön -r az Északi- és Déli-sark, valamint a sivatagok kivételével — csaknem mindenütt vannak orchideák. Még hazánkban is 44 fajtája lelhető fel lápos területeken, erdőkben, réteken. Szombathelyen van Közép- Európa legnagyobb „orehidea- gyára”j_ az egzotikus növényházakban valóságos orahideamezők virulnak a téli hónapokban. Kétszáz fajitát nevelnek, legtöbb az indonéz származású Cymbidium, amely kiválóan alkalmas az iparszerű termelésre. Bokrai december végén virágba borulnak, s hetekig pompáznak a fűszeres Illatú kelyhek. Az igazi nagy szüret ideje február, ilyenkor a virágok egyharmadát külföldre szállítják. Az orchidea Földünk egyik legszebb virága, olyannyira, hogy az ember még a kozmoszban sem akar megválni tőle. Amikor megkezdődtek a Szaljut—6 fedélzetén a kísérletek, a malahit elnevezésű berendezésbe virágzó orchideát ültettek. E növény biológiai adottságai ugyanis sokkal kedvezőbbek más virágénál. Nem zavarja annyira a súlytalansági állapot, hisz a trópusok őserdedben fákra kapaszkodó növények légzőgyökerei, szárai minden irányban lebegnek, s nem egy közülük fejjel lefelé virágzik. Elképzelhető, hogy a távoli jövőben az orchidea nemcsak "a Föld, hanem ,ái galaktika virága is >lesz.. - * fí. A. Fából vaskarika Nagy fába vágja a fejszéjét, sőt kínlódik, mint a fába szorult féreg, aki fából farágja a beretvát. Nem lesz abból más, mint fából vaskarika. Hiába faragták kemény fából, csak maga alatt vágja a fát, ha tovább erőlködik. Rossz fát tesz a tűzre, aki az ilyen bolond fáról puffant embernek azt bizonygatja, hogy érdemes dolgozni rajta, a fát sem ejtik le cgyvágásra. Nem igaz ez, mert amely fából horog akar lenni, idején meggörbül, nem látja a fától az erdőt, ha nem veszi észre, milyen nagy fát mozgat. Mikor aztán látja a beretvás, hogy lepottyant a fáról, nem csoda, hogy könnyebb a fából'vizet csavarni, mint belőle jókedvet. Megtanulta, hogy ne hagyjon fát vágni a hátán, mert ledőlt fának fejét a gyermek is ráncigálja. H. Z. « Dühöngök mindenütt akadnak. Akik a kukákat felborítják, vagy éppenséggel betörik a buszmegállók üvegfalait. Akadnak akik letörik a védett fák ágait, rombolják a féltve-őrzött növények csodálatos világát. Am szerencsére azok vannak töibben, akik a képünkön látható tábla szövegét komolyan veszik, magukra nézve kötelezőnék tartják. Jó lenne, ha az ő táboruk egyre erősödne. Összeállította: Varga Mihály
