Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
\ TANTEREMÉPÍTÉS, GÁZHASZNOSÍTÁS, TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT Beszéigeíés Területi együttműködés, dr. Oláh Pállal, ®*,1 . _ . ’ Kiskörös tanácselnökével hGlYI I6läQälOK Kiskőrös alig több,, mint tíz éve város. Nincs vára, nincs kastélya, se boltíves oszlopsora. Egykori és mai lakóinak szorgalmából fejlődött virágzóvá ez a homoki szőlőműveléséről leginkább ismert település, ahol a szűk utcáit, az alacsony, kertes házak, s a tanyák ma is emlékeztetnek a múltra. Az óváros .mellett azonban egyre inkább épül az új. Egy évtized alatt, 1973 és 1983 között olyan változás történt itt, amiről nemhogy az ősök, de imég a felszabadulással sorsának alakítójává lett .nemzedék se igen álmodhatott! Ezerötszázhatvanhat új lakásba költöztek a várossá válás óta. Sokat javult a víz-, a kereskedelmi, az egészségügyi és a szolgáltatói ellátás. A csatornahálózatot a szennyvíz elvezetésére, a lakások egyötödének a .bekapcsolásával, hét ikilométefesre bővítették. Építettek 25 kilométeres belterületi utat és járdát, az országban elsőként mezőgazdasági üzemi orvosi rendelőt, megoldották a szakorvosi, a közművelődési és az óvodai ellátást. A Petőfi Sándor Művelődési Központ- és Könyvtár is a városiasodás időszakából •való. S mialatt a .lakosok száma tíz év alatt ezerhatszázzal emelkedett — a mostani népesség 15 656 —, a mezőgazdaság fejlődése mellett meggyorsult az iparosodás. A nagyarányú fejlődés közben mind jobban érzékelhetővé vált Kiskőrös vonzása a környező községekre. Sokféle érdek következtében ezeket a településeket már eddig is ezernyi szál fűzte a városhoz, amelyet a középfokú központi szerepkör — a járások megszüntetésével — .korántsem ért felkészületlenül. — A közigazgatás korszerűsítését jelentő változásoknak megvolt tehát az előzménye. Az anyagi feltételek közt igen jelentős a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás. Ezek jó alapot adtak a körzetközponttá alakuláshoz? —,kérdeztük dr. Oláh Páltól, a kiskőrösi Városi Tanács elnökétől. — Igen. A Kiskőröshöz tartozó települések esetében az ezer szállal való kötődés nem csupán jelképes értelmű. Több községnek — mint például Csengődnek, Akasztónak, Kaskantyúnak és Páhinak — a kiskőrösi ÁFÉSZ az egyetlen kereskedelmi ellátója. A Kiskőrösi Ipari Szövetkezet autószerviz-, fodrász-, elektrotechnikai, szabászat!-, kozmetikai, és — kisebb részt — cipőjavító szolgáltatásaival területi feladatokat is ellát. Kialakult az a gyakorlat, 'hogy a hibás tévé-, rádiókészülékekről és háztartási elektromos gépekről a községek lakói a helyi vásboltok vezetőit értesítik, akik aztán jelentik a kapott információkat a kiskőrösi szolgáltatóknak. A javítók így, hetente kétszer, házhoz mennek. E túrajáratok alkalmával a megrendelőknek viszik a már javított, illetve elhozzák tőlük a rossz készülékeket. — A kölcsönös érdeken és szükségleten alapuló ellátásnak alighanem még hosszú a sora ... — Természetesen. Mindegyik alkotóelemét felsorolni szinte leihe teilen volna. Néhányat viszont, úgy érzem, szükséges Ismertetni ahhoz, hogy a középfokú központi* szerepkört néhány példával megvilágítsam. Szakorvosi rendelőintézetünkben gyógyítják a megszűnt járás községeiből azokat a betegeket, akik magasabb szintű ellátástól várhatják javulásukat. Jóllehet kórházunk nincs, s a rendelőkben időnként .kényelmetlen *a zsúfoltság, nem kis eredmény, hogy a körzetközpontban ez idő szerint 13-iféle szakorvosi kezelést nyújtanak. Dolgozik bőrgyógyász, ideggondozó, szemész, s adottak a lehetőségek fiziotherá- piára is. Az egészségügy mellett hasonllóan tartós kapocs köztünk és a fejlődő települések közt az Oktatás és a szakemberképzés is. A gimnáziumi tanulók egyharma- da, a szakmunkásképzősök 77, s a kertészeti szakközépiskolások 83,5 százaléka a környező falvakból jár be tanulni. Több nagyüzemnek, amely .majd foglalkoztatja őket, érdeke fűződik ahhoz, hogy ezók a fiatalok korszerű módon, .kényelmesen tanuljanak. A Kiskőrösi Állami Gazdaság, a MEZŐGÉP gyára, az ÉPSZER és néhány szakszövetkezet, a tanáccsal együttműködve felajánlotta, hogy a jelenlegi zsúfoltság enyhítésére pénzt ad négy újabb gimnáziumi és négy szakmunkásképzői tanterem 1985-ig történő megépítésére. Ezzel a — terven felüli — bővítéssel másképp várni kellett volna a VII. ötéves tervig. — A közigazgatási átszervezés a hatósági munkában milyen jelentősebb változást hozott? I — Elsőfokú hatósági jogkörünk alapján Kiskőrösön, Soltvadker- ten, Csengődön és Kecelen építésügyi igazgatási társulásokat hoztunk létre* felkészült, nagy gyakorlatú tanácsi szakemberekből. Többek között a Kiskőrösi Városi Tanács három építészmérnöke is részt vesz az építésügyi hatósági munkában, amelyet úgy szerveztünk meg, hogy egy nagyobb településhez több, kisebb helység tartozzék. Csengődön például Akasztó, Tabdi, Soltszent- imre és Fülöpszállás építési ügyeit intézik ilyen módon, az állampolgárokhoz közelebb, és hatékonyabban. — Együttműködéssel, ösz- szefogással milyen területen javítanak a lakosság * helyzetén? — Kecel térségében, az ott lévő gázmezők,hasznosítására társulatot szerveztünk 27 vállalat, mezőgazdasági és ipari szövetkezet közreműködésével. A programot már kidolgoztuk. A gazdasági számításokat most végezzük. A földgázzal jól járnak az üzemek, és jól jár majd a lakosság is. Az ilyen és más együttműködésre, úgy vélem, gyümölcsöző lesz ezután is ráhangolódni. Ha másra egyelőre nem is gondolok, csak a telefonra... — Fejletlen a távbeszélőhálózat? — De még mennyire! Előfordul, hogy Kiskőrösnek egy reggeli kecskeméti hívást csak valamikor délután kapcsolnak. Hiba volna azt hinni, hogy ez csupán személyes gondunk. Nem. Több annál! A gazdaságoknak, s a falvak lakóinak egyre égetőbb, egyre feszítőbb problémájává vált napjainkra a lassú, késedelmes kapcsolás. Ebben a helyzetben mi, a körzetközpont sem maradhattunk tétlenül. Kezdeményeztük a községek összefogását egy, 1985. december 31-ig megépülő kétezer állomásos távbeszélőközpont költségeinek részbeni fedezésére. Nincs egyetlen olyan település sem, amely ne adna valamennyi hozzájárulást közös feladatunk: a telefonhálózat fejlesztésére. Ezen a területen érdekeink a legnagyobb mértékben egybeesnek, így várható, hogy a tervezett 40 millió forintos beruházás a hálózat fejlesztésére — ebből 5 millió a községek, ugyanennyi a városi tanács, míg 10 millió forint a .megyei tanács hozzájárulása — nem késik, és a tanácsok erőfeszítése sikeres lesz. — A területi együttműködés módositja-e a közvetlen, helyi feladatok elvégzését? — Nem. Saját problémáinkat, miként a községek is teszik, túlnyomórészt és alapvetően helyi erőforrásokból kell megoldani. Mialatt a községekkel jó .partneri viszonyban akarunk lenni, kizárva az alá- és a fölérendeltséget, a város iránti felelősségünk továbbra is kötelez. A buszközlekedés javítására, az ideiglenes váróterem helyett egy autóbuszállomás építésére és az ugyancsak szükséges szociális otthoni bővítésre törekszünk a jövőben, hogy Kiskőrös körzetközponti szerepkörében a mainál is jobb életfeltételeket nyújtson lakosságának — mondta befejezésül dr. Oláh Pál tanácselnök. Kohl Antal Félidőben a zárszámadások » A múlt évben Üzembeállított modern fröccsöntő gépek jelentős árbevételt hoztak a szakszövetkezetnek. Csökkent az energiaköltség (Folytatás az 1. oldalról.) Pénteken tartotta 35. zárszámadását a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Mgtsz. Pesir István elnlök terjesztette elő az elmúlt évi gazdálkodásról szóló beszámolót. Elmondta. hogy a szövetkezet 508 millió forint árbevételt ért el, ami 13 százalékkal több az előirányzottnál.. Mindez azonban nem ellensúlyozhatta az aszály miatti veszteségekét, így a terve, zett 36 millió forintos nyereségből, csak 25,8 milliót sikerült elérni. Igen jelentős eredménynek tekinthető, hogy a 297,5 miliő forintos. kiadási előirányzatot nem ' lépték túl. ezen belül a tervezett energiaköltségeknek csak 91 százalékát használták fel. Az elnök az idei termelési tervet is vázolta. Eszerint a szövetkezet árbevételi terve 500 millió | forints A .termelés hatékonyságát pedig úgy szándékoznak növelni, ho,gy a nyereség elérje a'30 millió forintot. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Egyebek kö- I zöt-t hangsúlyozta: h,a a tagság jól végzett munkával támogatja a célkitűzések elérését, megiis- mételhetőik az 1982. évi jó mező- gazdasági eredmények. Nagy lendítője lehet mindennek,, ha a szövetkezet szocialista brigádja i minél szélesebb 'körben bekapcsolódnak a felszabadulási m u nka versenyb e. Jövedelmező ágazat Bugacoti. Bugacon, az Aranykalász Szakszövetkezet küldöttgyűlésén Bör- csök András elnök számolt be a múlt év terméseredményeiről, s vázolta az idei tennivalókat. Az aszályos időjárás ellenére a szak- szövetkezetben hektáronként átlagosan 1,9 tonna gabonatermést 'takarítottak be. A napraforgó 400 kilóval magasabb termést adott az 1982. évinél, a lucerna pedig a tervezett - átlagtermést hozta. Az 1981-ben megkezdett élelmiszeripari, építőipari és gépipari tevékenységüket a múlt évben ütemesen fejlesztették. Megkezdték a munkát a műanyag- feldolgozóban is. A különböző ipari tevékenységek mintegy tízmillió forintos eredményt hoz. tak 'a szakszövetkezetnek. A szakszövetkezet termelési értéke és árbevétele jelentős emelkedést mutat, az előző évinél húsz százalékkal magasabb. Az egy tagra jutó termelési érték 301 ezer,, az árbevétel 469 ezer, a nyereség . 37, a személyes jövedelem pedig 59 ezer forintot tesz ki. A közös gazdaság hitelállományát sikerült 22 százalékkal csökkenteni. . 1984. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Szövetkezet, mely vonzza a fiatalokat Látogatóban fejőmestereknél 9 Nyolcszázhatvan tehenet tartanak a kecskeméti Törekvés Tsz kisfái kerületében. • Kehellyel a kezében készülődik a délutáni fejeshez Halász István. (Pásztor Zoltán felvételei) • A fejőállásnak tisztának kell lennie. Földi László éppen vizzel „takarít”. • Figyelni, ellenőrizni: ez Tóth Józsefnek és társainak egyik legfontosabb feladata. • Az állatok teljesítményük szerint kapják az abrakot — mondja Héjjas József. Felásták az iroda és a szociális épületek melletti tértet. Odébb vízelvezető árok kiépítésén dolgoznak né- hányan. Azt mondja Bereczky Sándor, a kecskeméti Törekvés Tsz elnökhelyettese, hogy a múlt évi aszályban kisültek a kert növényei, újra kell telepíteni. Az árokásás meg a jövő reménye, hogy lesz eső, több mint tavaly, és itt a kisfái kettes kerületben az utakról, a szarvasmarha-telepről és a gépműhely-udvarról el kell vezetni-majd a vizet. A múlt hetekben a negyven millimétert sem érte el a lehullott csapadék, alig valami. Tavaly pedig... A kecskeméti Törekvés Tsz- be bekövetkezett az, amire huszonnégy év óta nem volt példa: veszteséggel zárt a növénytermesztési ágazat. Noha a .többiek — főként az állattenyésztők — túlteljesítették tervüket, azzal csak csökkenteni tudták a veszteségeket. A szövetkezet árbevétele csaknem húsz százalékkal nőtt, megközelítette a háromszázmillió forintot, ugyanakkor a nyereségük az 1982-esnek felére zuhant. A pénteki közgyűlésen Szmolenszki László — a napokban újraválasztott — tsz-elnök csupán kilenc millió forintos nyereségről adhatott számot. — Ebben, a kerületben sem termett meg a tehenek takarmányozásához szükséges takarmány mennyiség — folytatja az elnökhelyettes. — Kukoricából, kalászos gabonából sikerült any- myit betakarítani, hogy vásárüásT ira nem szorultunk, de félezer tonna szénát és negyvenezer tonna silót venni kellett. Ez kiadási többlettel járt, ami ugyancsak Csökkentette a nyereségünket. Délután fél három. A fejőbrigádot uzsonna közben találjuk a kerület szarvasmarha-telepének szociális épületében. Kevesel- lem, hogy csak hárman vannak ... — Két fejőcsapat dolgozik a telepen — kezdi Halász István csoportvezető. — Az egyik hajnali négykor kezd, a másik déltől este killende dolgozik. Korábban négyfős csapatok voltak, de megcsinálj uk hárman is.. . így több a •pénzünk. — Télen kevesebbet adnak a tehenek, naponta 52 hektoliter tejet fejünk. De nyáron 8—9 ezer liter tej jcifejéséhez kell 'majd még egy segítség — mondja Tóth József. — Mert oda kell ám figyelni! Rögtön meglátszik, ha' valaki nem feji ki rendesen a teheneket, és fél litereket bennük hagy ... A zsebünkre megy. Mintha csak kitalálta volna gondolatomat Héjjas József kerületvezető. mert rögtön a,bérezési ""undszer magyarázatába kezd: — Negyedévenként határozzuk meg, hogy mennyi tejet kell kifejni napi- átlagban. A teljesítéstől függ a fizetés, prémiumot pedig a többletért kapnak dalgo. zóink. A telepen mindenkinek minden liter tej fontos, a takar- mánytenmesztőkitől a. fejőkig. Mindez abból adódik, hogy- a telephez a nyolcszá aha tivan tehénhez „méretezett” •takarmány- termelő terület is tartozik, úgy mondhatom: önellátóak. Ha magas hozammal, jó* minőségű 'takarmányt termesztenek, a tejtermelés költségét csökkentük, •ugyanakkor a hozamot is javítják. Nem kevésbé fontos az eredményesség az állatgondozóknak, a borjúnevelőben, s a takarmánykeverőben dolgozóknak sem. Ezt nevezik „végtenmék-ér- dekeltségnek”, mert míndann yiuk fizetése, elismerése attól függ, mennyi a tejtermelés és a költsége A magyartarkáknak holstein. frízzel történő fajtaátalakító keresztezése több mint egy évtizede kezdődött. S tavaly néhány „csepp” hiányzott a négy és félezer literes tehenenkénti átlagos tejhozam eléréséhez. Az idén pedig a bűvös ötezer megközelítése a eél. — Mindennap 'nézzük a táblán., hol tartunk, — szól Földi ■László. — Eddig jól állunk... A ..táblát” a fejőházban látom. A napi előírás 4050 liter, s ahogy iái számsorokat nézegetem a teljesítés eddig még mindig több volt. 'Még azt is feltüntetik, hány órakor fejezik be a fejőst; Fontos, mondják, mert ha például — géphiba, áramkimaradás, miatt, vagy egyéb okokból — nagyon későn fejezik be a munkát, akkor „elfejik” a váltócsoporttól a tejet, s emiatt azoknak kevesebb lesz .a fizetésük. Az ilyet aztán keményen szóvá teszik ... Apró. ság? Lehet, de mint refrént ismétlem: zsebre megy minden. . Beszélgetésünk- közben kiderül. hogy a fej óm esterek szűkebb- szélesebb családja is itt dolgozik. Halász István váltótársa éppen a felesége ... Nemcsak a szövetkezetben, hanem otthon is állatokkal foglalkoznak, sertéseket hizlalnak. Csodálkozom, hogy nem szarvasmarhát tartanak. A válasz gyors: sok baj van vele, nincs legelő, nem éri meg. Nincs sok időnk, háromkor kezdődik a fejés. Elifa-Ingulsa 24 állásos. halszálkás elrendezésű fe- jdaliásokban kanyargós folyosón terelik a teheneket. A .többségük ismeri a rendszert. Türelmesen sorban állnak, aztán, ha nyílók a retesz, beballagnak a helyükre. Az „újdonsült” fejőstehenekkel sok baj van. míg megtanulják a módit. A három fejőmester gyorsan. dolgozik. Tőgymosás után felhelyezik a kelybeket. a többi mér a gép dolga. Nem 'mondhatom, hogy nehéz fizikai munka, de az bizonyos: szakértelmet és figyelmet kíván. Tisztaság és rend a fejőházban, az egész telepen. Gondolom, hogy ez fegyelmező hatású is. A hatalmas karámok mellett sétálva hallgatom a telepvezetőt: — Aszerint csoportosítottuk az állatokat, hogy mennyi tejet adnak. A nagyobb hozamúak több és jobb takarmányt kapnak. Ez a lényeg és még az, hogy kinn legyenek az állatok, mozogjanak, érje őket a nap, mert mindez hatással van a tej termelésükre. No még a takarmány is a teljesítményekhez kötődik .,. ami érthető, hiszen nem olcsó a fehérjével dúsított, jó minőségű abrakkeverék. Ezt ugyancsak a telepen készítik. Mégpedig a saját maguk szerkesztette berendezéssel, pontosabban Kovács István és tank-brigádja csinálta a gépet, a tsz kőműves szakemberei pedig átépítettek egy épületet, ahol felállíthatták. Lemenőben van a nap, amikor az elnökhelyettessel élkocsizunk a kerületből, s a Kecskemét felé vezető úton zötyögiünk. Alig megyünk néhány száz métert, lelassít: — Ez a kisfái tanyaközpontunk — mutat az út bal oldalán a takaros családi házakra. — Még csak hét épület van. reméljük rövidesen háromszor ennyi lesz. Eszembe jut, hogy Tóth József említette: szeretnének a kialakuló tanyaközpontban építeni. A Törekvés Tsz kedvezményeket ad, többféle módon segíti itt — és a tsz-központ mellet is — az építkezni szándékozókat. Ezzel, na és a fegyelmezett, jó munka igényével, a háztáji gazdálkodás integrálásával, az ösztön, ző bérezéssel egyaránt vonzóvá teszik a fiatalok számára a szövetkezetét.
