Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1984. február 9.-- 1 TUDOMÁNY - TECHNIKA [ TÁPLÁLKOZZUNK EGÉSZSÉGESEBBEN! Űj termékek a sütőiparban A magyar ember táplál­kozásában igen nagy szerepe van a kenyérnek, a péksüte­ménynek, valamennyi sütő-, édes-, és cukrászipari termék­nek, valamint a száraztészták­nak is. Hazánkban az utóbbi évek­ben egyre többet foglalkoznak a szakemberek az egészsé­ges táplálkozás elterjesztésé­vel. a helytelen táplálkozás ártalmainak bemutatásával. Az új' táplálkozási struktúra kialakítását azonban nem le­het csupán a fogyasztóközön­ségre bízni. Ez csakis az élel­miszeripar és a kereskedelem tervszerű összefogásával old­ható meg. Ma még nagyon nehezen fo­gadja el a fogyasztó a hagyo­mányostól eltérő sütőipari ter­méket. Tapasztalataink sze­rint a kereskedelem maga­tartása még a közönségénél is konzervatívabb. Nem szíve­sen foglalkozik az új beve­zetésével és reklámozásával. Így a korszerű termék nem tud éljutni a vevőhöz. Példa rá a kecskeméti sütőipari vál­lalat — elsősorban bélbeteg­ségben szenvedőknek aján­lott — korpás pogácsája és piskótája. Mindkettőnek be­szüntették a gyártását. A közelmúltban több olyan édesipari lisztesárut jelente­tett meg a sütőipar, amit bát­ran ajánlhat bárkinek, nem­csak egy szűk rétegnek (így a kereskedelem hajlandó ve­le foglalkozni), de ugyanakkor képviseli a korszerű táplál­kozás új yranyát, sőt alkal­mas különleges célra is, neve­zetesen a lisztérzékeny bete­gek étkezésére. Ezek: a kuko­ricapasziánsz, kukoricatal­lér és a Hírős piskóta. Egyebekben jó néhány olyan termék van már, ami kapha­tó, csakhogy nem mindenütt, így kevesen tudnak róla. Pe­dig ha nagyobb lenne a keres­let a sütőipar akkor js el tud­ná látni a piacot. Érdemes fel- a hívni a figyelmet a többi kö­zött a kalocsai sütőipari vál­lalat rostban gazdag Graham kenyerére, amire a gyomor- betegeknek van szükségük, vagy egy másik kecskeméti termékre, a cukorbetegek­nek készült levegőkenyérre. Végül: a gabonaipari szak­boltokban mindig kaphatók olyan termékek, amelyek segí- tenek- a diétás étrend össze­állításában és hozzájárulnak a korszerű táplálkozás meg­honosításához. Néhány közü­lük: a búzacsíra, búzakorpa, rizsliszt, borsóliszt, kukori­caliszt, kukoricadara. vala­mint az extrudált szója,liszt. Dr. Bódogh Józsefné, megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője PTA—4000: gyors, olcsó - és nem devizáért adják VIZA-RADAR A viza. amelytől a legtöbb kaviár nyerhető, radarra em­lékeztető műszerrel tájéko­zódik a vízben, főleg sötétben. Szovjet kutatók felfogták en­nek a halfajnak a hangját, s kiderült, hogy ezek különösen kis rezgésszámnak. Míg a delfin tájékozódása hasonló, mint az ember által kifejlesztett rád ar.kés zülék, egyelőre nem tudni. vajon van-e párhuzam a viza beren­dezése és az emberi technika között, mert még nem sikerült megállapítani, hogy a viza mely szervével fogja fel a vis­szaverődött hanghullámokat. A „besózott” pókháló A Heidelbergi Egyetem szerves- kémiai intézetében analizálták a keresztespók hálóját. Az elemzés szerint a fehérjéken i1V- kívül káliumnltrátot (8 százalék), T! SSlöM*uml,ldrogén- f braf áto tJ X3 gsfcázau f ^. r lek) és pírról id cm t'.(8 “ százalék) tartalmaz. A fehérje a szálat ru­galmassá és ragadóssá teszi, s mivel a pirrolidon nedvszívó anyag, valószínűleg megakadá­lyozza a szál beszáradását. A savanyúan reagáló kálium- hidrogénfoszfát feltehetően a baktériumok pusztítása ellen véd. A fehérjék azért nem mennek tönkre ebben a savanyú környe­zetben, mert a káliumnitrát, meg­védi, úgyszólván „besózza” őket. Éppen ’ ötven esztendeje, hogy elindult az első 'trolibusz- járat Budapesten, Az első fel­sővezetékes közúti jármű­vet, amely a trolibusz elődje volt. Németországban 1882- ben egy 540 méteres útvonalon indították el. A kísérletezés csaknem fél évszázadig tar­tott, amíg tömegközlekedési eszközzé vált ez a sokat vita­tott járműtípus. Az ellene felhozott érvek szerint vi­szonylag sok üzemzavart okoz­nak az áramszedők kisiklásai; a trolibuszok egymást nem tudják előzni, csupán a for­galomból tudnak jobbra és balra kitérni; a trolibusz hely­igénye semmivel sem kisebb, mint az autóbuszé. A troli­busz hátrányai ma is válto­zatlanul fennállnak, de olyan előnyei vannak, melyeket ko­rábban nem hangsúlyoztak. Ilyenek: árammal járni gaz­daságosabb. mint benzinnel, vagy gázolajjal, a trolibusz nem szennyezi a levegőt; csen­des járása folytán nincs zaj­ártalom; a trolibusznak rend­Hétfőn négy számítógép érkezett a megyébe. Terme­lőszövetkezeteknek hozta a MGÉSZV (Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vál­lalat kecskeméti kirendelt­sége ... Azóta valószínűleg már meg is kapták a gazda­ságok és tüstént munkába ál­líthatják őket. Nem ezek az első számító­gépek a megye mezőgazdasá­gában, de eddig csak elvétve volt belőlük. November óta azonban gyökeres a fordulat: már elérhető áron kaphatók. A Sharp licenc alapján gyár­tott magyar PTA—4000-es alap­gépe húszezer forintba sem kerül, s ugyanennyi a kiíró is. Tavaly még egy ilyen szemé­lyi számítógépért 3—4-szer többet kellett fizetni. _A jherendb^és persze ön­magában még.' semmit, sem ér. Tudni kell, mire képes. Ebben segít a MGÉSZV. A kecskeméti kirendeltség tu­catnyi programot dolgozott már ki a mezőgazdasági nagy­üzemek használatára. Eze­ket bemutatták a múlt héten a TESZÖV kétnapos tájékoz­tatóján. s négy gazdaság úgy kí vül jó a gyorsulóképessége és könnyedén veszi az emel­kedőket. Az 1960-as évek végéig 49 ország csaknem ■ 500 nagy­városában járt trolibusz. Ezt követően azonban, az olcsó olajárak miatt a troli felett meghúzták a lélekharangot: sok országiban megszüntették a járatokat. Alig pár esztendő múlva azután megint elővet­ték. Nálunk az első budapesti trolibuszok Óbudán, 3,8 kilo­méteres útvonalon közleked­tek. Ma tizenhárom vonalon szállítják az utasokat, 63,2 ki­lométeres távon róják útju­kat. Már nemcsak a fővárosiak utazhatnak trolival, hanem Szeged lakói is. 1984-ben pedig Debrecen is trolibuszt kap. s remélhetőleg ezzel még nincs vége a sornak .. Képünkön a fél évszázad­dal ezelőtti első trolibuszt lát­hatjuk (még az akkori közle­kedési rendnek megfelelő bal­oldali ajtókkal). (KS) találta, hogy a várható ha­szonhoz képest nem nagy be­fektetés egy ilyen gép megvé­tele. Mennyi veszkődést je­lent például az energiataka­rékosság. A villamos energia költségelemzése címmel be­mutatott program azonban világosan választ ad nemcsak arra. hogy hol, hogyan lehet takarékoskodni, hanem meg­mutatja azt is: vajon a lehe­tő legoptimálisabb szerző­dést kötöttük-e az áramszol­gáltató vállalattal. Mi mindenre használható egy gazdaságban a számító­gép? Csak néhányat az eddig elkészült programokból: a nö­vény és állattenyésztés ön­költségszámítása, KM üzem- anyagnonma-ellenőrzés. gép- törzslap-feldolgozás munka­óra—munkabér program mű- trágyaprogram > - vstb.., Az üzemvitel minden ágában al­kalmazható a számítógép. Két magnetofon csatlako­zik a PTA—4000-eshez, az egyik a programokat szolgáltatja, a másik pedig nagy mennyiségű adathalmazt tartalmaz. Végeredményben nem is az a legnagyobb előnye a számí­tógépnek, hogy sokszorta gyorsabb az embernél, s így munkaidőt lehet vele megta­karítani. Sokkal fontosabb az, hogy nagyszámú adatot ké­pes elraktározni, s a döntések meghozatalakor valamennyit naprakészen tekintetbe veszi. Azaz: nemcsak meggyorsít­ja az üzemvitelt a számítógép, hanem a minőséget változtat­ja meg. Az irányítás minősé­gének javítása pedig a legna­gyobb gondunk a népgazdaság minden területén. Ebben rej­lenek ugyanis azok a tartalé­kok. amelyekkel legyűrhetők a gazdaság nehézségei. Volt egyszer egy vadnyugat? Ha a múlté is az amerikai vad­nyugat hőskora, a marhatolvajok és a törvény embereinek a csatá­ja mind a mai napig tart.Texas­ban. „Több marhát, vontatót, nyerget és egyéb felszerelést lop­nak el tőlünk, mint eddig bár. mikor” — panaszolja Don King, a texasi marhatenyésztők szö­vetségének főigazgatója. — „Csak az eszközök és a módok változ­tak: a marha tol vaj lás maradt”. (Hol vannak már a hollywoodi westernfU.mekibő.1 ismert lovak. Lasszótk és hatlövetűek? Ide is betört a modern technika. Ma­napság a marhatolvaj ok teher­autókkal törnek be a ranch-ekre és cb-adóvevőt használnak. Napjaink marhatolvajai ,,li. banyáknak” nevezett különleges vontatót használnak: platója csu. pán harminc-negyven centimé­terre emelkedik a talaj fölé, így könnyen felterelheti-k az ellő. pott állatokat. A tolvajok már húsz évvel ezelőtt is vontatókkal „dol­goztak” de akkoriban egyszerre csak néhány marhát tudtak el­vinni. M>a kevesebb a rablás, de sokkal több állatot lopnak el — egy-egy - „libanyakra” húsz— harminc megtermett marha fér fel. A marhatolvajok már nem „alkalmi amatőrök” — „főál­lásban” dolgoznak. Képesek egy egész karámot kiüríteni egy-egy rajtaütés alkalmával: a vontatók­kal odaállnak a karámhoz, és sor. ban felterelik az állatokat. Az ellopott marhák értéke elérheti a tíz—tizenkétezer dollárt. Sín nélküli villamos összeállította; Mester László NEM SAJNÁLTÁK A RÉSZESEDÉSI ALAPOT Jól sikerült év az Alumínium Ipari Szövetkezetben » Már több mint húsz éve foglalkozik évente növekvő mennyiségben alumínium megmunkálásával a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet, amely a termelés jellegének megfelelően. Alumínium Ipari Szövet­kezetre változtatta nevét. Mégsem erről, hanem a múlt évi terme­lésről, annak nehézségeiről, gondjairól, az idei tennivalókról beszél­gettünk Molnár Lászlóval, a pártalapszervezet titkárával és Sándor István főmérnökkel. — Szerencsés helyzetben va­gyunk -v- kezdte Molnár László — hiszen a szövetkezet 9 tagú veze­tőségében öten páVttagok, s a ter­vezéstől a döntésig érvényesül a közvetlen pártirányítás. A terve­zést ennek ellenére több szakasz­ban, termelési tanácskozásokon, pártcsoport-értekezleteken, tag­gyűlésekén vitatjuk meg, tehát az előkészítésben éppen úgy, mint a végrehajtásban részt vesznek a szövetkezet tagjai. Az éves tervet több variációban készítik el, s természetesen a legmegfelelőbbet fogadjuk el. ' — A múlt évi árbevételi ter­vünk 292 millió forint volt — mondta a főmérnök —, de a lét­racsalád iránt nagyobb volt a ke­reslet, azért 9 millió forinttal töb­bet adtunk el. így a tervet 312 millióra teljesítettük. Várható nyereségünk 43 millió forint, ami 3 millióval több a tervezettnél: Nyomban szeretném hozzátenni a nagyobb árbevétel, a nyereség a jó szervezés, az alapos politikai meggyőzés és a teljesen új ösztön­zési forma eredménye. A szövetkezet vezetősége — legalábbis nálumk — valóban szo­katlan módszert alkalmazott, amelyről a szervezőtitkár részle­tesen szól: — Már a múlt év elején felis­mertük, hogy nagyobb a rendelés- állomány, mint a szövetkezet ter­melőkapacitása. Emiatt ideiglene­sen két műszakot kellett szervez­ni, de volt szombati és vasárnaDi munka is. Az új munkarend ki­alakítása előtt beszéltünk az em­berekkel. megmagyaráztuk, mit jelent ez a szövetkezetnek, s a dolgozóknak. A kommunistákkal együtt, a többiek is vállalták a többletmunkát. Igen fontos volt, hogy a múlt évben 5,3 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, s a részesedési alapból félmilliót fizettünk ki ösztönzésre, célpré­miumokra. A dolgozók a nagyobb terhelés mellett sem tiltakoztak az idősza­kos átcsoportosítás ellen. Igaz, a vezetők odafigyeltek, hogy emiatt anyagi hátránya senkinek se le­gyen. Akadt olyan feladat, amit sem szervezéssel, sem bérezéssel nem tudtak megvalósítani. Egy­szóval, sikerült a múlt év. De mi­lyen lesz az idei? — Nagyon figyeltük a múlt év második felében a kereslet alaku­rainkat is. 'A közelmúltban érte­sültünk arról, hogy ipari létra­családunk nemzetközi minősítést kapott, ami annyit jelent, hogy1 azokat már világszínvonalon gyártjuk. A szövetkezet ez évi árbevételi terve 320 millió — bár ennek egy része alapár-növekedést takar —j mégis titkos reményük, hogy ezt is sikerül túlteljesíteniük. Biztató, hogy az éves belföldi megrendelé­seiknek már 60 százaléka megér­kezett; | több külföldi üzlet is ki­látásban van. Emellett töreksze­nek —, s ezt a gazdasági helyzet kényszerítette rájuk — rugalma­san alkalmazkodni az igényekhez. Az aluminium csövekből, profi­lokból akár egy-két napos határ­A A csőhúzógépen dolgozik Kelemen Józsefné és Szabó Sándorné. lását — válaszolt a főmérnök. — Azt tapasztaltuk, hogy néhány termékünk iránt csökken az ér­deklődés, ezért új terméket — speciális szén-, burgonya-, sze­métgyűjtő, dohánygyári konténe­reket, a MÁV részére gurulózsá­moly os és ablaklétrákat, ú.i típu­sú gyümölcsszedő állványokat, alumínium hordókat — kezdtünk gyártani. Tovább fejlesztettük az iSiB . időre vállalnak munkát, de a meg­rendelő kívánsága szerint egyedi darabokat is készítenek. A szerve­zőtitkár egyetlen mondata jelle­mezte igazán az ez évi tennivaló­kat. — Alkalmazkodnunk kell a pia­ci igényekhez, azt kell gyártanunk, amit a megrendelő kér, s amit gyorsan, jól el tudunk adni. Ez ma már törvényszerű. , Gémes Gáboir 4 ViÉ MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA ? II. „Kemény” és „puha” forint A vgm-ek eredményeinek érté­két nem csökkentik az új szerve­zetek kiforratlanságai, fogyatékos­ságai. Kár volna például tagadni, hogy a vgm-ek nem olyanok, mint amilyeneknek valamikor elkép­zelték őket. Döntően saját válla­latuk számára dolgoznak, s nem külső rendelésre. Jelentéktelen a lakossági szolgáltatások aránya. Vállalkozói jellegük fejletlen, tő­két, hasznot nem kockáztatnak. Munkavállalói pozícióik biztonsá­gosak, kényelmesek. A gyári ve­zetők az ellenpóluson nem érde­keltek a feltételek szigorításában, a „piaci” viszonyok pedig nem kényszerítenek — főleg a jövedel­mek terén — feszesebb vállalá­sokra. A vgm-ek és tagjaik száma korlátozott, helyzetük csaknem monopolisztikus, a munkákat el­osztják közöttük. Nem visszafelé Van tehát probléma és tenniva­ló — nem is kevés. Fontos, hogy előítéletektől mentesen értelmez­zük a helyzetet. Az új szerveze­tek révén régi problémák kerül­tek felszínre, éles reflektorfénybe. Vasyis nem visszafelé lépve, ha­nem határozottan előre haladva oldhatók fel az ellentmondások. A vgm-eket nem korlátozni kell, ha­nem olyan helyzetbe hozni, hogy Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Györ-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala teljesen kibontakozhassanak. Eh­hez bátorítani szükséges például számszerű gyarapodásukat, hogy kellő társadalmi \ nyilvánosság mellett érdemi verseny alakul­hasson ^ti közöttük. Viszonylag szűk körben — a korlátozott munkaidőben dolgozó, egészségre ártalmas üzemekben — kell kifejezetten megtiltani a vgm-ek alapítását. Mindenütt má­sutt inkább a létesítésük ösztön­zése. mintsem korlátozása a fel­adat. A vállalkozók nagyobb szá­ma esetén ugyanis a vgm-ek nem­csak versenyeztethetők (ezáltal a vállalati díjak mérsékelhetők), hanem felszámolható az úi szer­vezetek kasztjellege. A külön­munkák jobb „terítésével” pedig természetes módon összébbszorít- hatók a jövedelmi csúcsok. Az első számú feladat tehát az új szervezetek kibontakozásának útjában álló szemléletbeli akadá­lyok elhárítása. Hogy vannak ilye­nek, azt jelzi a vgm-ek rendkívül egyenetlen területi megoszlása. Ha eltekintünk a főváros és agglome­rációs övezete sajátos helyzetétől, szembetűnő Fejér megye kiugró első helye. Az új szervezetek szá­mát tekintve Komárom megelőzi Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Szintén figyelmet érdemel Csong­rád és Bács-Kiskun megye előke­lő helyezése a rangsorban. 769 565 20 443 648 279 9 201 8 306 200 42 274 1 406 9 203 290 65 378 . 1 357 37 192 645 42 642 703 53 330 5 964 47 764 80 28 965 328 61 538 5 477 6 354 37 76 640 530 5 714 142 36 255 739 45 749 1697 71 223 692 25 874 4 741 16 563 455 18 487 699 71 104 457 25 958 68 21 473 144 110 656 1 379 125 515 481 18 436 178 28 182 188 6 800 366 19 264 261 26 282 866 30 564 289 17 588 1 242 14 616 3 219 — 25 147 79 14 609 — 46 238 179 1*193 5 13,514 942 1 230 480 39 290 1 504 173 23 663 Közeledjenek a teljesítmények A vállalati gazdasági munkakö­zösségek kihívására megfelelő vá­laszt a nyilvánvaló anomáliák fel­számolása, az ösztönzés, a szabá­lyozás, az irányítás továbbfejlesz­tése, a reform kibontakoztatása hozhat. Vagyis a következőket kell elérni: 1. Fokozatosan csökkenjen és idővel szűnjön meg a „ke­mény” bér- és a „puha” költség­forint közötti különbség. Nincs szükség népgazdasági hasznot nem hozó vállalkozásokra. 2. Hatásos anyagi ösztönzés érvényesüljön a főmunkaidőben. 3. Csiszolódjék és szigorodjék a vállalkozói díi kal­kulációjának módszere. 4. Fontos az összeférhetetlenségi szabályok meghatározása, vagyis annak tisz­tázása, hogy milyen beosztású dol­gozók nem lehetnek, a vgm-ek tagjai. 5. Egyidejűleg meg kell ol­dani a vgm-ekkel kapcsolatos ve­zetői tevékenység honorálását. Fontosabb a főmunkaidő A tennivalók sokrétűek és 'ösz- szetettek, egymástól elválasztha­tatlanok. Miközben az új szerve­zetek létesítésére bátorítunk, nem válhatunk a formális és látszat­eredmények rabjaivá, vagy a vál­lalati gazdasági munkaközösségek megszállottjaivá. Valamennyi új szervezet lehetőségeivel szükséges számolni és tudni kell azzal élni. A legfontosabb azonban a fő- munkaidőben végzett tevékenység fejlesztése, korszerűsítése. A ki­válóan működő, mintaszerű vgm- hálózat, s a rossz hatásfokú, ér­dektelen főmunkaidős tevékeny­ség (nagy veszteségidőkkel, belső munkanélküliséggel) mint a tűz és víz összeférhetetlen. Bár a főmun­kaidős tevékenység korszerűsíté­sének, hatásos ösztönzésének kül­ső (szabályozási-irányítási) felté­telei is vannak, mégis saját tehe­tetlenségét bizonyítja az a vezető, aki nem képes a gyáron, a válla­laton belüli kihívásra meggyőzően válaszolni. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok és vállalati gazdasági munkaközösségek árbevétele megyénként 1983. I. félév (ezer/Ft) Megye Ipari és szolgáltató , .. szövetkezeti szak- Vállalati gazdasági csoportok munkaközösségek lakossá­gi szol­gáltatási lakossá­gi szol­gáltatási árbevétele Összesen: Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents