Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
1984. február 9. « PETŐFI NÉPE • 3 Szabadszállás „kizökkent a kátyúból” Tisztán látni A múlt században épült-tanács- háza, szemben a. hajdani fogadó — most üzletház — meghatároz- zd a nagyközség jellegét. Különösen mostanában, hogy elkészült á tér látképébe szépen belesimuló gyógyszertár, s az utak buikola- la. Mintha Csipkerózsika-áilmából ébredne a település! Az elmúlt években kiépítették a vízvezetékhálózatot — alig egy-két kis köz maradt ki, ahol nehéz megoldani a csatlakozást. Ebben az esztendőben a Petőfi Sándor utca vízvezetékét kell még lefektetni a benzinkút mögötti új lakótelepig, s akkor befejezettnek tekinthető a nagy „mű”. Hasonlóképpen nem sok hiányzik már a 12 tantermes új iskolából, amelynek avatását augusztus 20-ra tervezik. Mindezek mellett már csak apróságnak tűnik, hogy a bölcsődébe beszerelitek a' központi fűtést. Dr. Bak István, a nagyközség tanácsának elnöke a falugyűlésen ezekről az eredményekről is beszámolt a másfél száz érdeklődőnek. De a .lakosságot mosit jfaár: .nemi diái aihnyira a „műltt" éf- aäekM.ß.ÄÖlPiäis, diogy megkezdődött a gázprogram. Utcagyüléseken született meg a döntés, melyhez nyomós érvként a nagyközség 19 gazdálkodó egységének Szeretném megvédeni a boltost. Már régen szerettem volna írni róla valamilyen formában elismerően, de mégsem tettem. Mert így teljesen önzetlen volt a barátságunk, nem voltunk semmivel isem elkötelezve egymásnak. Bár az ismeretségünk mindössze anyagiból állt, hogy egyszer megállt a hátam mögött, amikor diétás termékeket keresgéltem, és a segítségemre volt. Tanácsokat adott, messze túl a kapható — sajnos nem tűt bőséges — választékon. Elmondta a diétára ítélt ember természetes reakcióit/ reagálását, és azt is, hogy mikor mi a teendő, ha például nem ehet édeset vagy tésztafélét az illető. Mindezt nagy szakértelemmel, mint kiderült egy infarktussal és egyéb egészségügyi kényszerű tapasztalatokkal a háta mögött. Aztán ha meglátott, mindig ajánlott valamit, $ elmondta azt is, mennyit kell veszekednie. telefonálgatnia, hogy időben megjöjjön az áru ünnep előtt, amikor általában késett a szállítás mindenütt. Akaratlanul is összehasonlítottam egy másik boltos ismerőssel, aki bezzeg nyugodtan hagyta ott az üzletet ilyenkor is. nem sokat törődve azzal, mennyit kínlódnak a beosztottai. Szerettem volna megírni — de hát nálunk ez ugye nem számít csodának! —, hogy milyen szép állandóan a hűtőpult, a gusztusosán díszített, zöldséggel dekorált húsokkal, felvágottfélékkel. Tényleg,í a szemnek is tetszetős, szinte nem lehet megállni szó nélkül. Így volt ez — mint neki is megjegyeztem — a már mindenki által ismert húsáremelés előtti napon is. „Minszázezreket, meg milliókat érő voksa járult: a tavaly novemberben a Lenin Tsz-ig lefektetett vezetékre megépítik a nagyközségi gerincvezetéket is. A lakosság 99 százaléka aláírta, hogy portánként 10—10 ezer forinttal hozzájárul a gáz vezetéséhez. Csak elismeréssel lehet szólni a tavaly meghirdetett „dolgozz két napot az iskoláért” akció eredményéről. S bár az egy lakosra jutó társadalmi munka összegében még vannak Bács- Kiskun megyében élenjáróbb települések, azért a tanács költség- vetését támogató tavalyi 7,7 millió forint előre lendítette a nagyközség sokáig kátyúban levő szekerét ... Erre a jó szándékú segítségre a továbbiakban is számítanak. A tavaszi fásítási akcióra majd kétezer csemetét rendeltek, ezeket el kell ültetni. De a Köztemető utcában is 'csak összefogással lehet befejezni az útépítést. S ha a járdaépítésben is. szeretnének előre jutni, nem árt megfontolni a pöstämester, " Asbóth József hé javaslatát: aki szép,' új házait épít, fordítson egy kis gondot — no, meg betont —, az előtte levő járdaszakasz rendbehozására is. Tavaly létrehozták a központi dent kirakattam, nemi tartottunk vissza semmit!” — mondta válaszul, s ezt el is hittem neki, hiszen egy józaneszű boltos csak tudja, hogy az áremelés után kis időre biztosan visszaesik a vásárlás, s ilyenkor könnyen nyakukon maradhat a portéka. És most ez az újságcikk! Egy kis hírfej, bizonyára csak véletlenül lehagyott aláírással. Első személyben írva. de nem saját tapasztalat alapján. Egy ismerős gyermeke karajt vásárolt. s a két szelet friss hús közé — amint otthon már észrevették — két zöldes színű állott hússzeletet ■is csomagolt az eladó. Eszembe jutott boltos ismerősöm. akire — ahogy mondani szokták: nem ez a jellemző! Bár a kis hírfej utolsó mondatát hozzá intézték, mint akinek kötelessége tudni arról, ami a rábízott sok millió értékű és forgalmú boltban történik. És ez így is igaz. Azt csak ő tudja, és néhányon a környezetéből, amit naponta tesz a vásárlók érdekében, olykor a saját egészségét sem kímélve. De ézt már biztosan nem írhatja bele a panasz nyomán készült pizsgálati jegyzőkönyvbe, amely arról szol majd. hogy sikerült-e kideríteni a két szelet megzöl- dült hús történetét, és megtalálni annak felelősét. Talán nem haragszik,. hogy a teljesebb igazság kedvéért mindezt leírtam helyette. Helyette, aki — meggyőződésem szerint — készségesen kicserélte volna a kifogásolt árut, ha a vásárló visszaviszi. a boltba. F. Tóth Pál H> Tizenkét tanterem és egy szertár: ilyen kényelmes, tágas iskolában kezdik a tanévet szeptemberben a szabadszállási diákok. Az építés üteme jó, a nagyközségben dolgozó szocialista brigádok társadalmimunka-fel- ajánlással támogatják az iskola- építést. orvosi ügyeletet, amely gépkocsival segítve az orvos munkáját, megbízható ellátást ad. A rész- falugyűléseken felvetették a kérdést, miikor lesz gyermekorvos? Nem véletlenül foglalkoztatja ez a szabadszállásiakat, a nagyközségben kétezer 0—14 éves korú gyermek él. De már épül az orvoslakás, jövőre pedig a gyermekorvosi státusszal is „biztatták” a tanácselnököt. A tanácsnak nem kis -gondot okoz az sem, • hogy a községben és a környező tanyavilágban sok az idős ember. Az öregek napközi otthonában félszázan kapnak ellátást, s a községi beteglátogató után a tanyavilágban is munkába állítottak egy tiszteletdíjas gondozót. Nem csoda, hogy a tanácselnök beszámolója nem kevert fergeteges vitát. Hiszen javarészt eredményekről, fejlődésről esett szó a közvetlen hangú tájékoztatóban, s a hozzászólásokban is. Ez az egyetértés, ia nagyközség gyarapodására való szövetkezés — a munkát adó’ termelőszövetkezetek, gazdálkodó egységek és a nagyközség egész lakosságával — záloga az előrehaladásnak. Nagy Mária Vízgazdálkodás számokban A Statisztikai Kiadó gondozásában megjelent az új vízgazdálkodási zsebkönyv, amely több évtizedre, s részletesebben az 1979 és 1982 közötti évekre- vűsz- szatekintve a vízért és a viz ellen folytatott küzdelem erőfeszítéseit. eredményeit szemlélteti adatsoraival. Ebből kitűnik, hogy 1960 óta egy év — 1973 — kivételével minden esztendőben visszatérő gond a belvíz, s a megáradt folyók, patakok 9 alkalommal léptek ki medrükből. A folyók mentén kiépített, csaknem 4200 kilométer hosszú fő védelmi vonal több mint 2 millió hektárnyi területet mentesít az árvíztől. A belvízelvezető-tiálózat kiépítettségének aránya 78 százalék. Az ország felszíni vízkészletének 95 százaléka folyóink felső szakaszairól, külföldről érkezik, de nem nyáron, vagy ősz elején kapjuk a legtöbb vizet, amikor a -legnagyobb szükség lenne rá. Ezért épülnek nagy víztározók, amelyek száma az utóbbi négy évben huszoneggyel nőtt. Az ország vízellátása gyors ütemben bővült :x1961—1982 között 720-ról 1664-re emelkedett a közüzemi vízellátásban részesített felépülések száma, s a 9 ezerről 38 ezer kilométerre bővített vízvezetékhálózaton a korábbi 3.5 helyett 8,5 millió lakos jut ivóvízhez. A szennyvízelvezető csatornák kiépítésének -üteme lassúbb volt. Az említett 21 év alatt 332-ről 461- re nőtt a közcsatorna-hálózattal rendelkező települések, s 2,3 millióról 4,6 milliáóa a vezetékes szennyvíz-elvezetési szolgáltatásban részesülő lakosok száma, A szennyvíz mennyisége is növekedett, s ezért nagy erőfeszítésre volt szükség, hogy a kellő tisztítás se m'aradjon el. Szerény eredmény,, hogy 1978—1981 között a. folyókba és a tavakba jjuj tó. szennyvíz menyisége évi 2,1 mil'liárdról 1,9 milliárd köbméterre csökkent, de ebből még mintegy 800 millió köbmétert kellő tisztítás nélkül engednek be. A folyók és patakok is jelzik a változásokat: a Bodrogban, a Murában, a Sió-csatornában, a Keleti-főcsatornában és a Heves megyei Tarna-pa-taikiban javult a víz minősége, ám a Szamosé, a Zaláé és több kisebb pataké romlott. Életünknek úgyszólván minden egyes napján érzékeljük valamiképpen, hogy a világ gazdaságában olyan tendenciák érvényesülnek, amelyek a vele való kapcsolatunkat számunkra előnytelenül befolyásolják, ezért meglehetősen gyakran- tekintünk határainkon túlra. Szó sincs arról, hogy a gondjaink okát kizárólag ott -keresnénk, hiszen a gazdaságpolitikai elemzések rámutatnak belső gyengeségeinkre is. A hangsúly épp ezek felismerésén, tudatosításán van, -mert változtatni csak a rajtunk múló tényezőkön tudunk, megújulva, alkalmazkodva a nemzetközi körülményekhez. A mostani nehezebb időszak előtt, amikor évről évre jelentős mértékben nőtt a nemzeti jövedelem, ennek révén az egyéni keresetünk, emelkedett az életszínvonalunk, akkor az emberek kevesebbet foglalkoztak a külpiaci viszonyokkal. s kevésbé kritikusan tekintettek saját gazdaságunkra. a tulajdon munkahelyükre is; Ritkábban lángoltak föl viták arról, hol, mikor és mit kéllett volna másképpen csinálni. Köny- nyebb dolguk volt 'akkor a párttagoknak a pártonkívü- lieket is érintő agitációs és propagandamunkában, a gazdaságpolitikai célok megisA munka melletti ismeretszerzés új, szervezett formájának létrehozásáról döntött legutóbbi ülésén a KISZ KB mellett működő testület, a Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa. A tanács véleménye szerint a korszerű gépek- és berendezések, az új eljárások és technológiák élelmiszer-gazdaságban való elterjesztésére országszerte elegendő tapasztalatcserét, konferenciát, találkozót rendeznek, ám ezeken kevés fiatal vesz részt. Ezért a testület szükségesnek tartotta olyan, bel- és külföldi tapasztalatcsere-rendszer kialakítását, arfiely a fiatalokat az itthon is fellelhető, korszerű szakmai ismeretek megismerésére ösztönzi, s ezután lehetőséget ad a külföldi tájékozódásra is. Az „Ifjúsági Szakmai Tapaszmertetésekor. Annál is inkább, mert ma nem elég a gondokra rámutatni, a megoldást kell keresni, kezdeményezésekre mozgósítani. Ehhez mindenekelőtt tisztán kell látni az előbbre jutásunk. a munkánk színvonala és a nemzetközi környezet közötti összefüggéseket, párttagnak és pá rtonkí vülin ek egyaránt. A tisztánlátás fontosságát húzta alá a héten a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének halasi központjában a pártnap előadója, Trombitás István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KFV vezérigazgatója. Ezt szolgálják a hagyományos év eleji pártnapok is, amelyeken — miként az olajbányászoknál történt — az ország, a népgazdaság helyzetének elemzésétől a KB határozataiban megfogalmazottaktól elvezetnek a gondolatok az adott munkahely dolgozóinak konkrét tennivalóihoz. A párt gazdaságpolitikájának helyességét igazolják az utóbbi öt évben — a korszakos világgazdasági változások közepette — elért eredmények: ,megőriztük fizetőképességünket, a lakossági jövedelmek és a megvásá- rolható árualap összhangját, sikeres kormányprogramok zajlottak :— például az anyagtalatcsere Rendszer” (ISZTR) elnevezésű programban, amelyet első ízben idén hirdetnek meg. azok a harminc — KISZ-tagok esetében 35 — évnél fiatalabb szakemberek vehetnek részt, akiknek végzettsége, illetve munkaköre megkívánja szakmai ismereteik bővítését. Az ISZTR lényege: megyénként 5—10, eredményesen működő rtó zisgazdaság a kijelölt napokon fogadja az ország minden tájáról érkező fiatal szakembereket és bemutatják nekik munkájukat. A jelentkezést egy hónappal a látogatás előtt kell eljuttatni a gazdaság KISZ-titkárához. A tapasztalatcsere költségeit a résztvevő, illetve küldő gazdaság fedezi. A látogatásról a vendégek igazolást kapnak. Az ismeretszerzés új. szervezett formájának következő lépcsője a ./ gal és energiával való éssze- 1 rű takarékosság elősegítésé- 1 re —, s újabb , reformlépések- I re került sor a gazdaságban. J Mindezek az eszmecserék- ||f ben meggyőző érvek a kom- j mun isták kezében. A teendők I elsősorban a gyengéink olda- 1 Iáról jelentkeznek: a haté- 1 konyság nem javult kellőkép- § pen. s ez különösen olyan te- I rület. ahol nem elég a felső- 1 szintű elhatározás; a szűk- 1 séges Változásban nagy szere- 1 pe van a felelősségteljes kol- ff lek tív és egyéni munkának. A tisztánlátáshoz hozzátar- fj tozik annak ismerete is, hogy jp§ a népgazdaság egészéinek érdé- lg kében mit kell tenni a saját jjf munkahelyen. Az olajbányá- I szoknál — mint elhangzott — j a legfontosabb az ország ener- g giaelláfásából rájuk háruló feladat maradéktalan telje- | sítése, hiszen a legkisebb el- § maradás zavart okozhatna. 1 terven felüli behozatalt ten- | ne szükségessé. Ez pedig az 1 egyensúly ellenében hatna. I Azonban ma már az sem mind- 1 egy, hogy mekkora áron hoz- 1 zák felszínre az olajat, föld- p gázt. Gazdálkodni kell. emel- | kedő színvonalon. A brigá- dóktól a vállalkozói készsé- gük kibontakoztatását vár- 1 ják. A szocialista építőmunka - sikereit, életszínvonalunk jövő- f beni alakulását befolyásoló sóik más tennivalóról is szó . esett — ahogyan más pártna- | pokon a megyében — az olaj- fi bányászoknál: segítendő a tisztánlátást. A. Tóth Sándor külföldi tapasztalatcsere, amelyet a KISZ Központi Bizottsága a MÉM Ifjúsági Bizottságával közösen átlagosan húsztagú csoportoknak szervez, meghatározott szakmai témákban. Ezeken az utakon azok á fiatalok vehetnek részt, akik korábban legalább két hazai gazdaságot meglátogattak, ismernek egy idegen nyelvet, és munkahelyük javasolja külföldi utazásukat. Az út költségének tíz százalékát a MÉM és a KISZ KB fedezi, a fennmaradó részt a fiatal szakember, vagy a küldő gazdaság utalja át a KISZ KB-hoz. A külföldi tapasztalatcsere után minden résztvevő, aki nem saját költségén utazott, köteles olyan tanulmányt, fejlesztési javaslatot készíteni, amely a szakmai út tapasztalatai alapján segíti saját gázdaságának további munkáját. JEGYZET A boltos helyett... HULLA DÉKFELDOLGOZÁS A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat környékén. sőt a szélirány változásakor a távolabb lakók életét is állandó kellemetlém jelenség zavarta: a gyár hulladéktárolpjábdl és annak feldolgozójából feléjük áradó szag. A bűzforrás megszüntetésére éveken át többféle technológiával próbálkozott a vállalat. A legutóbbi megoldás, amely az úgynevezett melegeljárással készített húslisztet, itt, a lakókörnyezetbe telepített üzemben végképp nem vált be. A gép használatának idején főleg nyáron, be kellett csukná ajtót, ablakot a Hunyadlivárosbam. a Bethlenvárosjjan és környékén. Évente mintegy ötezer tonna hasznosítható szerves anyag képződik a gyárban, ezért a vállalat tovább kereste a megoldást. Remélhetőleg meg is találta. Tavaly augusztusban végre leszerelték a húsliszt gyártósorát, és összehangolt hulladékhasznosító megoldást dolgoztak ki a Monori Mezőgép Vállalattal együtt. A két módszer között az az alapvető különbség, hogy ez az utóbbi a hidegeljárással készít húspépet, amelyet takarmányozásra használhatnak. A baromii- vágácsarnokból csöveken át jut el a szenves anyag — a toll kivételével — egy külön épületbe, ahol ugyancsak zárt rendszerű a technológia. A Pankotai Állami Gazdaság szabadalma alapján figyelembe véve a kecskeméti vállalat igényeit, a mononak gyártották és állították össze a berendezést. A technológia az eddig ismert eljárástól any• Az ipari daráló működését figyeli Fekete Sándor, a vállalat dolgozója. (Tóth Sándor felvételei) Szaggal, vagy anélkül? <9 Ábel Antal a hulladékhasznosító víztelenítőberendezését ellenőrzi. nyiban tér el. hogy Kecskeméten ipari húsdarálót ’alkalmaznak az egységes gépi technika érdekében. A felaprított hulladékhoz tartósító- és egyéb anyagokat kevernek, ennek következtében a húspép takarmányozási, ibeltantalmi értéke megegyezik az extrahált szójadaráéval. A Városföldi Állami Gazdaság különleges járművei szállítják naponta el a húspépet a_z ottani sertéstelepre. Az új hulladékhasznosító berendezés előnyei között első helyen a környezetvédelmet, a -kellemetlen szaghatás megszűnését említik meg a baromfi- feldolgozó szakemberei. A külső szemlélő előtt kevésbé ismert haszna is van ennek a rendszernek, hiszen a csatornák vizének szennyezése is jócskán csökkent. Az eljárás energiaigénye csekély, a technika egyszerűbb, olcsóbb és kevesebb személlyel működtethető. Az sem elhanyagolható körülmény, ’hogy közös érdekű kapcsolat jött létre a gyár és a Városföldi Állami Gazdaság között. A hulladékhasznosító most februárban négyhetes üzemelés után — viszonylag hidegben — előreláthatólag beváltja a hö?zá fűzött reményeket. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat azonban — biztosíitékkénit — folytatja a sok éves kisajátítási törekvéseit, Ä a gyár tőszomszédságában megvásárolja a lakóházakat. Helyükre szociális létesítményeket. sportolási lehetőséget teremt és zöldövezetet hoz létre. Ezt a tervet a VI. ötéves terv végéig szeretnék valóra váltani. G. E. T apasztalatcsere-rendszer mezőgazdasági fiataloknak
