Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1984. február 8. TERMÉKVÁLTÁS ÉS EXPORT Felépült a bácsbokodi tejüzem Vadonatúj létesítménnyel gya­rapodott a megye élelmiszeripara. Bácsbokodon, a régi üzem szom­szédságában, felépült a napi 120— 150 ezer liter tej feldolgozására alkalmas gyár. Dél-Magyarorszá- gon a kisteleki és a makói után a bácsbokodi lett a harmadik kor­szerű tejüzem. A beruházó Csongrád megyei Tejüzem Vállalat pár éve a já­noshalmi Bácska Építőipari Szö­vetkezettel kötötte meg a kivite­lezési szerződést. Később a Du- na-Tisza közi Állami Építőipari Vállalat kezdte el és fejezte be a létesítmény építőmesteri és szakipari munkáit. A technoló­giai szerelést az Élelmiszeripa­ri Gépgyáa végezte, s néhány .berendezést is az ÉLGÉP készí­tett el. A nagy teljesítményű tejipari gépsor, s a különböző munkafo­lyamatokat vezérlő automaták NDK gyártmányúak. Bács-Kis- kun tejiparában újdonságnak szá­mít az itt felállított, folyamatos üzemű tejfölöző gép, valamint az automatikus vezérlésű pasztőrö­ző, amely óránként 20 ezer liter tejet képes hőkezelni. Külön mo­sóközpont gondoskodik a tejvo­nal tisztán tartásáról, az élelmi­szeriparban megkövetelt higié­niai előírásoknak megfelelő ke­zeléséről, amelyet ugyancsak au­tomaták vezérelnek. Bácsbokodon 33 év óta műkö­dik ugyan egy hasonló teljesít­ményű tejfeldolgozó, de a silány építőmesteri munka rpiatr a lé­tesítmény falai, födéméi annyi­ra tönkrementek, hogy az utóbbi évtizedben már csak aládúcolt állapotban lehetett használni. Elképzelhető, hogy milyen fára­dozással, átlagon felüli teljesít­ménnyel voltak képesek a régi tejüzem dolgozói mindennapi fel­adataikat ellátni. Ilyen körülmé­nyek között is jó-minőségű tejet, tejterméket készítettek. A bács­bokodi sajtot a Közel-Keleten, sőt a legutóbbi években már a ten­geren túl is megismerték, szíve­sen vásárolták. Tavaly a vállalat 7,2 millió liter pasztőrözött te­jet értékesített a szomszédos Ju­goszláviában, ahová jelenleg is indulnak tejszállítmányok a téli olimpia városába, Szarajevóba. A bácskai tejüzem körzetében az állami és szövetkezeti gazda­ságok, kistermelők nap nap után tekintélyes mennyiségű tejet ér­tékesítenek, a nyerstej fogadása, feldolgozása a most felépült új üzemben összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között törté­nik. Az építőmesteri, szakipari, technológiai szerelési munka nagy­jából kész, a világos, korszerű munkacsarnokban pedig a tej­üzem dolgozói a gépek finombe­állítását végzik. Az élelmiszer­ipari szakembereken kívül szá­mos műszaki szakember is dol­gozik már, hiszen a korszerű technológiával a fizikai munka könnyebb lett,. a műszerek, az automatikus vezérlőberendezések kezeléséhez, ellenőrzéséhez azon­ban nagyobb tudásra van szükség, mint a régi üzemben. A tejfeldolgozás folyamatos, ezért a vállalat dolgozói a régi és az új üzem különböző részlegei­nek a munkáját összehangolták. Tavaly nyár óta a hűtőközpont már az egész telepet kiszolgálja. Az új hűtőtároló és csomagoló úgyszintén üzemképes, ahol még a régi feldolgozóban előkészített termékeket tárolják a belkereske­delmi és határon túli szállításig. Az új munkacsarnokban fel­állított gépeket, vezetékrendsze­reket tisztítják, fertőtlenítik, vég­zik a. hideg- és melegvizes pró­bát, hogy február közepén már fogadhassák a bácskai tehené­szetek nyerstej-szállítmányát. A hónap végén a túrógyártás is megkezdődik az új feldolgozóban. Ezzel egyidőben termékszer­kezetet vált a gyár. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat dél­magyarországi ellátási körzetébe Bácsbokodról szállítják majd a kiváló minőségű tehéntúrót, ami­ből jelentős mennyiséget kap a főváros is. A vállalat többi üze­mében megszűnik a túrókészí­tés, az eddig Bácsbokodon gyár­tott sajt helyett pedig a szekszár­di sajtgyárból szerzi be ezt a terméket. A beruházás költségét 150 mil­lió forintra tervezték. A kivite­lezést úgy végezték a közremű­ködő vállalatok, hogy az előirány­zott költségkereten belül marad­janak. A Csongrád rpegyei válla­lat a bácsbokodi telep régi üzem­épületét is felújítja és a későb­biekben hasznosítja. A vállalatnál előkészítés alatt van az,úgyneve­zett féltartós tej előállítása. Amint ennek feltételeit megteremtik, akkor Csongrád és Bács-Kiskun megye déli felének fogyasztói is hozzájutnak a több napig eltart­ható pasztőrözött tejhez. A bács­bokodi üzem szakemberei jó kapcsolatot tartanak körzetük ál­lami és szövetkezeti tehenészetei­vel. Szakmai tanácsokat nyújta­nak ahhoz, hogy a gazdaságok az új értékesítési rendszer elő­nyeit minél előbb élvezhessék. A bácskai körzetben a tehenészetek 50 százaléka tért át eddig az új minősítés szerinti tejforgalma­zásra. Kiss Antal • A tejtechno­lógiai beren­dezéseket tisz­títják, mossák az üzem dol­gozói. .• .... # Hídvégi At­tila főműveze­tő és Harsá­ny! József he­lyettes tőmé- ehanikus a É» pasztőröző gép-?/ sort vezérlő au­tomatákat el­lenőrzi. (Méhe- Si Éva felvé­telei) MIRE INT A VGM-EK KIHÍVÁSA ? I. A vállalati kassza és az egyén haszna Az új típusú gazdasági szerve­zetek — ahogyan mondani szok­tuk: kisvállalkozások — száma, létszáma ugrásszerűen gyara­podott 1983 első félévében. A nö­vekedési ütem egyaránt jelzi a lehetőségeket és az előrehaladás türelem- és -időigényességét. A magánjellegű vállalkozások a rugalmasabbak, ezek nagyobb lendülettel startoltak, ám a ta­valyi fejlődés már szerényebb. A kisvállalatok és a vállalati gaz­dasági munkaközösségek szám­szerű gyarapodása viszont tavaly fél év alatt nagyobb volt, mint az azt megelőző egész esztendő­ben. Számuk és létszámuk alap- . ján a vállalati gazdasági Inunka- közösségek a legelterjedtebbek. (Hatvannégy és fél ezer embert érint, a vállalati dolgozók 3 szá­zalékát.)' Helyzeténél fogva e szervezet a legtöbb vita. kritika, társadalmi feszültség forrása. Tetten ért veszteségek Az első vgm-ek többnyire a gyárak, az intézmények vezetői­nek kezdeményezésére jöttek lét­re. ök mondták meg. s jelenleg is közük, hogy milyen feladatok elvégzésére tartanak igényt a hi­vatalos munkaidőn túl, külön jö­vedelem ellenében. A-z új munka­leányvállalatok Kisszövetkezetek: ipain és szol \>n Itató szövetkezet i szak csoportok Mozöe-a/.dasát>i szakcsoportok •Vállalati | m'unkaközóssé.uok: MagáTi gazdasági mun i<aközösséíiek : , A tál á n y y 1 s /<i mo 1 á sos ' / % rész lesek: Szerződéses részlegek Bérlemények Kiskereskedelmi .szerződéses részlegek: * féléves átlagos ÁtlvmÁnyi létszám szervezőtek menet közben azon- ban önálló arculatú, teljesítmény- központú kollektívákká váltak. Nem tűrik meg soraikban a fe­gyelmezetlenséget. a hozzá -nem értést, jól előkészítik, megszerve­zik a munkát. Elvetik a merev hierarchizálódást. .amikor a tar­goncás csak targoncát vezet, az esztergályos csak esztergál, s öl- • be tett kézzel vár. ha valami hiányzik a munkához. Íme a konkrét leladatmeghatá- rozás és az egyértelmű, hatásos anyagi ösztönzés eredménye. „Fi­zessenek úgy a főmunkaidőben is, mint a vgm-ben, s ugrásszerűen növekszik majd a teljesítmény” — állítják a jóhiszemű kívülállók, akik a pénz mindenható erejében bíznak.*Sokan a munka szerinti elosztás szocialista. elvének meg­sértését látják abban, hogy a különórákért átlagosan kétszer annyit fizetnek, mint a főmun­kaidőben végzett munkáért. Ez§k a vélekedések bagatellizálják, vagy kétségbe vonják a 20—40, olykor 100—200 százalékos telje­sítménykülönbségeket. Pedig a tényleges különbségeket azért is szükséges elismerni és felismerni, mert a meglévő és gyakran igen jelentős munkaidő-veszteségek­re irányítják a figyelmet. Az okok­ra is fényt deríthetnek az analí­(Ifl 38 W3 204 487b4 8169" 477 034 26325 2688 2891 2775 6281 29331 64562 2341 3624 11145 17649 3>230 4136 17196 MII 274 — \ 87 122 — . — ‘5885 8057 ' — ­— zisek, a párhuzamok. Az érdekte­lenség mindenekelőtt fegyelmet és figyelmet lazít, megakadá­lyozza az ésszerű munkakapcso­latok kialakítását, a dolgozókat elválasztó merev válaszfalak le­bontását, a termelés közvetlen, öntevékeny szervezését. Az. életrevalóság bizonyítékai A vgm-ek .gazdasági haszna egyértelmű, segítik a szűk I ke­resztmetszetek feloldását, a ru­galmas alkalmazkodást a , piaci igények változásaihoz. Igaz, a kü­lönmunka többnyire drágább a főmunkaidőben végzett tevé­kenységnél, de olcsóbb a tsz- kooperáeiónál, a vendégmunká­nál, vagyis annál, amit helyette­sít, illetve pótol. A különmunká­hoz hasonlóan drága a túlóra is. csakhogy a túlórát a „kemény" bér-Jorintból. a különmunkát p^- dig „puha” költségforintból szá­molják el. A vállalati kassza kü­lön haszna — persze ténylegesen népgazdasági haszon nincs' eb­ből —| ha költségforinttal bér-, 'vagy fejlesztési alapforintot le­het megtakarítani. Az új munkaszervezetek — életrevalóságuknak ez a fő for­rása — a tagok számára egyér­telműen hasznosak. A nerrV lebe­csülhető küiönjövedelmek — 1982-berí 3000 forint volt a havi átlag — kikényszerítik a diffe­renciálást, lehetővé teszik, -hogy újabb társadalmi rétegek, döntően a városi munkásoik a saját válla­latuknál érvényesülhessenek, a mai nehéz viszonyú): közölt . is megtalálhassák anyagi boldogu- ' Jósukat. Ennek össztársadalmi haszna: érzékelhetően csökkent az indokolatlan | munkaerő-ván­dorlás. Főleg a rhunkások kép­zettebb. vállalkozó szellemű | — következésképpen mozgékonyabb' rétegeit — stabilizálta, s egyben a káderkiválasztás és -képzés új formáit teremtette meg. Kovács József Következik: IL. ..Kemény" és „puha” forint.­Az új típusú gazdasági szervezetek száma és létszáma A szervezetek A foglalkoztatottak szama ' száma * 1B82. í 19831 . 1982. • ' , _______£________________ XII. .TI. VI. 3H. XII. 31. VI. 30. K isvállalatok: 23 IBII 329» 13393» ebből: kisvállalati formában miikiidő SAJTOPOSTA ÜZENJÜK Boromissza Andrásnak, Kecske­métre: Szigorú előírás, hogy a ki­vitelező felel a közcélú munkák során1 felbontott (vagy óhatatlanul tönkretett) járda, úttest helyreho, zásáért. Az ilyen kötelezej-tség tel- ■ jesít’ésével — tudtuk meg a beje-/ lentés jogosságát megerősítő kör­zeti tanácstagtól — sajnos máig adós az a cég, mely az ön sző­kébb lakhelyén, a Sarkantyú utcá­ban végzett kábelfektetést koráb­ban. Megjegyezzük még, hogy é gond megszüntetése, tehát a köz­terület állagának védelme érdeké-^ ben a városi tanács jogosult intéz­kedni. „Egyik olvasó” jeligére, Izsákra: Mint azt a január 25-i Sajtóposta .ro­vatban már közöltük, az út. és köz­műfejlesztéssel kapcsolatos úi . ren­delet a kötelező lakossági hozzájáru­lás legmagasabb mértékét határozza meg, s> a konkrét összegről a helyi tanács dönt, a munkálatok révén fel­merülő teljés költség ismeretében. Az előző — és a tavaly ossz fi hatályát vesztett — jogszabály is hasonló tar­talmú volt. Hogy azt miképpen haj­tották végre Izsákon.. vagyis ott az. elmúlt években a kelleténél több pénzt fizettettek-e hozzájárulás cí­mén néhány érdekelt családdal, azt csak vizsgálat derítheti ki. .melynek' lefolytatását kérheti a tanács vezetői­től. Ha a válaszukkal elégedetlen, pa­nasszal élhet ellené a megyei tanács építési osztályán. Dr. Gulyás Jánosnak, Kiskunba, lasra: A társadalombiztosítási tör­vény csak a rokkantsági nyugdíj- • ra jogosultság esetén teszi lehető-, vé a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanul­mányok éveinek szolgálati időként való beszámítását. Bár a leveléből . arra következtetünk, ön öregségi ellátást igényel —, s erre nem terjednek ki az előzőekben leir- 'tak —, mégis javasoljuk, hogy a meg.yej társadalombiztosítási igaz­gatóságnál benyújtandó kérelmé­ben részletesen taglalja az ösz*- löndíjasként külföldön iöltölt ide­iét, hiszen ezzel kapcsolatosan mód van az egyedi elbírálásra. Hídvégi Istvánnak, Nagybaracská- ra: Az a tény, hogy cin és munkatár­sai nagy mélységű és sok vizet tar.* talmazÖ ásott kőiből sikeresen 4 ki­mentettek ogy idős asszonyt a kö_ Mire jogosít a zenészolgáltatási engedély? Szabó Ferencné a kecskeméti Petőfi u. 2. számú ház lakói nevé­ben tudatta szerkesztőségünkkel, hogy hosszabb ideje mindannyian kialvatlanok, mert otthon nincs nyugalmuk. Mégpedig a szomszé­dos Júlia presszó „jóvoltából”, ahol nap mint nap éjfélig bömböl a zene./Ez okból már többször pa­naszkodtak az illetékeseknél, akik a csendesebb vigalom érdekében eddig semmit nem tettek. Olva­sónk szerint az egység gazdáinak nem lenne szabad figyelmen kívül hagyniuk a sűrűn lakott környe­zetet. Igaz, nem ismeretes, hogy mire jogosítja őket a zepeszolgál- tatási engedély. Elöljáróban emlékeztettünk arra, legutóbb két évé írtuk meg ,e . hasábokon, hogy túlságosan hangos a presszó, s az akkori gyors, határozott intézkedés hatá­sosnak bizonyult, ám úgy tűnik, ,az idő múlásával arányosan nőtt a zenészeinek fegyelmezetlensé­ge. Miért kerülhet sor az ilyes­mire?-— kérdeztük a helyi tanács kereskedelmi osztályán. A tájékoztatás .szerint a „hírős” város nagyon kevés kultúráltan berendezett szórakozóhelyainek, egyike a Júlia presszó, ahol éj­szakánként szól a talpalávaló. A hivatalos engedély valóban feljo­gosít az ottani zeneszolgáltatás­ra, de nem arra, hogy ezáltal zavarható a környékbeliek nyu­galma. E sérelmet természetesen kivizsgálja a hatóság —* hozzá mostanában nem érkezetLhason- ló észrevétel —, s megfelelően intézkedik, ha szükséges, oly módon, hogy csak 22 óráig enge­délyezi a diszkrét zenélést. . Beszéltünk a presszó új veze­tőjével is, aki közölte, ő sem tu­dott a csendzavarás tényéről. Bár a .szerda esti diszkómuzsika több száz fiatalt vonz, az egyéb napo­kon felhangzó „élő”, s nemegyszer műsorral, is egybekötött zene pe­dig az idősebb korosztályt csábít­ja szép számban, ám a Júlia for­galmát, népszerűségét alá kell rendelni a szomszédságban lakók érdekeinek, vagyis annak, hogy odahaza nyugodtan pihenhesse­nek'. Ezentúl tehát nem lesz na­gyon hangos a presszói zene, mélyért,felelősséggel tartoznak a foglalkoztatott zenészek. Hogyan állapítják meg a szabadság mértékét? A luki teleki AJmási József csak­nem negyedik éve dolgozik éjjeli­őrként. 1982 októberétől kezdő­dően minden második nap egy­folytában 10 órán át látja c) fel­adatát. E körül rendjén is , /elmúltban, példás,- bátor tettnek mi_ nősül. A történtekről tájékoztattuk a megyei tanács vb-titkárát. Kovács .Jánosnak, Jánoshalmá­ra: Amennyiben közös tulajdon­ban van a levelében említett két szomszéd lakóháza közötti csapa­dékvíz-elvezető csatorna, annak fenntartásáról,, tisztításáról egye­temlegesen kötelesek gondoskod­ni a tulajdonostársak. Ha csak az egyikük a tulajdonos, őt terheli a csatorna njűködésével összefüggő költség, s a másik féltől — felté­ve. hogy a birtokáról e létesítmény segítségével folyik el a csapadék­víz — követelhet használati díjat. Az esetleges . vita elkerülése vé­gett tanácsoljuk, hogy a helyszínt is megtekintő jogász közreműkö­désévél döntsenek ügyükben. T. L.-nének, Soltszentímrére: Er. deklödésünkre . elmondták az ille­tékesek. hogy ön jelentős1 késedelem­mel juttatta el .az ingatlana megvéte. léről szóló szerződést a'~m,egyei il­letékhivatalba. mely emiatt a kamat, tál megemelt összegben állapította meg az ügylettel járó illetékét.' Erre csak ráadás volt. hogy a fizetési kö_ telezettségének sem a határidőn be- lül tett eleget.,a tartozása ezért sza­porodott, amely .végül ,i.s a keresete fegy részének hatósági letiltásához Vezetett. Informátoraink szerint azon. ban lehetőség van arra, hbgy indokolt esetben — például a nehéz anyagi .helyzetére váló tekintettel — mérsé­keljék. esetleg eltöröljék méltányos­ságból a hátralékát, mégpedig az il­letékhivatalhoz - benyújtandó kérelme alapján. Többeknek, Lajosmizsére, Ha­jósra, Kiskunmajsára és Tiszaal- párra: Egy hete közöltük, hogy a családi ház vásárlója is megkapja a gyermekek, illetve egyéb eltar­tottak utáni szociálpolitikai ked­vezményt. Nos, ezzel kapcsolato­san tudni kell, csak a nem kész épület új gazdija -részesülhet ilyen- kedvezményben, tehát az a személy nem, aki teljesen felépí­tett házat vásárol. Vidákovics Jánosnénak, Bajára: Táppénz a beteg kisgyermekét, oda­haza gondozó, szülőnek jár. meghatá­rozott ideig: Ami pedig a nemrég megállapított 70 forintos jövedelemki- egészitést illeti, azzal nemcsak a csa. ládi pótlék, de a gyes ossz éje iS nö­vekedett. , minden, nem így a kapott szabad­sága mértékét illetően. Munkahe­lye, az állami gazdaság ugyanis a szabadsága meghatározásánál nem veszi figyelembe a korábban má­sutt munkaviszonyban töltött mintegy 16 esztendjejét, s* ilyen szempontból sajátosan értelmezi a jelenlegi munkaidő-beosztását is, azt a tényt, hogy nem mindennap van szolgálatban. A következmény pedig az összesen 14 nap, amit ilyen címen évente biztosítanak részére. Olvasónk e sérelmét már nemegyszer közölte a bérszámfej­tőkkel, akik máig sem méltatták válaszra, vagy intézkedésre. Szer­kesztőségünket arra kéri, tájékoz­tassunk az ezzel kapcsolatos elő­írások lényegéről. * A Munka Törvénykönyve vég­rehajtásáról szóló hatályos ren­delkezések értelmében 1982. ja­nuár 1-től évente 15 nap alap- és a munkában töltött 3 évenként 1 nappal szaporödó pótszabadság­ra jogosult az a dolgozó, aki a teljes naptári évben munkavi­szonyban áll. Az alapszabadság mértéke nem függ attól, hogy az érintett személynek naponta, vagy frí'ás rend szerint kell-e . munkát végeznie. E napokkal összefüggő­en csupán a heti. vagy a havi munkaidő-teljesítést kell figye- ■ lembe venni, ami az ilyenkor számfejtett átlagkereset mér­tékét határozza meg (pl. a napi négyórás»munkaidőben foglalkoz­tatottat egy szabadságnapra csu­pán a négy órára jutó bére illeti meg. (Pótszabadság megállapítá­sához pedig kötelező a korábbi összes munkaviszonyt — az eset­leges megszakításokra tekintet nélkül egybeszámítani.) A rendelkezésünkre álló ada­tok alapján mi nem ítélhetjük meg, önnel szemben milyen mér­vű mulasztást követett el a mun­kaadó, javasoljuk azonban, hogy a történtekkel kapcsolatosan kérje a helyi szakszervezet tá­mogatását. S ha az illetékesektől kapott újabb válasszal sem ért egyet, vigye azt a munkaügyi döntőbizottság elé. Végezetül idekívánkozik egy észrevétel:- Sajnos, nem egyedi a ' jogos panasá1 amiatt, mert a munkálta­tó megsérti a dolgozó foglalkoz­tatásával. pihenőidejével, sza­badságával kapcsolatos kötele­zettségét. S bár általában meg­nyugtató megoldások születnek a kivizsgálásokat' követően. arról- még egyszer sem hallottunk, hogy a visszás eset beküve)kezeséért fe­lelős személyt, szabálysértés so­rán vonták vol/na it felelősségre. Pedig a. kormányrendelet szerint akár háromezer, forint pénzbir- sújlhaló a 'munkavál- érdekeit semmibe vezető. ! Zsákbamacskák ? Ismétlődő' pan asz okiból tudjuk, hogy számos álilaml és szövetke­zeti Üzletben csak minta után le­het vásárolni kisebb-nagyobb .értékű' iparcikkeket, mert az el­adótér is 'szűkös, szintúgy a rak­tár, így hát nem lehet egyebet tenni, mint a kiválasztott árut tar­talmazó csomagok egyikével ki­szolgálni a yevőt. Aki elhiszi,* hogy a. pénzéért megkapta a tökélete­sen használható terméket, az ősz-» szes tartozékával együtt, örömét aztán elkeserítő tény fagyasztot­ta arcára otthon, amikor kicso­magolta a tévéasztalt, melynek egyik lába törött yolt, vagy almi­kor kezdte felszerelni műszaki vizsgához a vadonatúj 125 köb­centiméteres MZ típusú motor- kerékpárt. s nem találta a dobo. zában a vi 1 logól ám pá kát, a vissza­pillantó tüik-röt. a dísztárcsát, vagyis a közúti forgalomban való részvételhez elengedhetetlen kel­lékeket. Ez utóbbi zsákbamacskát potom 12 ezer forintért vásárolta a ke. rekegyháza, Dózsa György u.- M2 szám ..alatt lakó ötvös István. Minthogy az NDK-ból származó motor értékesítője," a a kiskőrösi áruház egyelőre képtelen volt mit I kezdeni olvasónk reklamációjával, így a Jármű ez idő szerint sorsára hagyatva áll egy tárolóhelyiségben. Nem tudni meddig tarthat ez az állapot, mint ahogy rejtélyes az is. miért kerülhetnek a csomagók- ,ba — főleg a külföldről érkezők­be — hiányos tartozékú. vagy ép­pen sérült termékek: Ha ez a gya­korlat a tudatos bosszantást szol­gálja, akkor nyert ügye van a kiötlőjének. Gyanítjuk, persze, hogy az ef­félék mögött a vállalati', minőség­ellenőrzők és csomagolok laza munkafegyelme húzódik meg, melynek megváltoztatására talán az hatna a legösztönzőbben, ha a kezük közül kikerült zsákba­macskák egyáltalán nem jutnának tovább az üzemcsarnok határán . . . S a kiengedett hibás, hiányos termék pedig mielőbb visszake­rülne! ' FOGADÓSZOBA-Két óvodáskorú és egy kisis­kolás gyermekem elhatározta még tavaly decemberben, hogy aput és’ anyut karácsonyi aján­dékkal lepi meg. A hozzávaló pénz megszerzésére egyetlen le­hetőség kínálkozott: a lakásban levő megannyi kiolvasott, de szép rendben gyűjtött újság, amiért — mert az- ilyesmit annyiszor lát­ják a tévé reklámműsorában — értékes forintokat ad a MÉH. A gondolatot tett követte, gondo- san egyberakták a lapokat — né­melyik példányt ' még óvatosan Hl is simították —, én pedig gon­doskodtam az elszállításról. Azon az ünnepnap előtti péntek dél­előtt azonban nem jártak a lur­kók szerencsével, mert bár nyit­vatartási időben étkeztek, az ot­tani alkalmazottak már siettek él, hogy a bevásárlást, meg az egyéb dolgaikat intézzék. Sebaj,, majd legközelebb, döntöttünk, és indpltunk haza. A szeretet ünnepe utáni mun­kanapon ismét ott voltunk a helyszínen, ahol semmiféle írásos tájékoztatás nem jelezte, miért a zárt ajtó. Mi azért nem adtuk fel a reményt, s kiderítettük, hogy január 3t-ig tart a leltár.' Aznap újra meglátogattuk a hul­ladékgyűjtő telepet, ahol a cse­metéim szorgosan mázsára tették a lapokat, majd vitték a távolabb levő raktárba. Utá.ná siettek a pénztárhoz —■ én csak a távol­ból figyeltem az önállósodásukat —, ahol megkapták a pénzt. Még­pedig 127 forint 20 fillért, az 59 kiló papíréi'), melynek áttételi ára 2,40 kilónként. Ük a boldog­ságtól kipirosodva szorongatták-a számlát, én .viszont azonnal ösz- szevontam a szemöldököm, mert sejtettem, valami hiba van a szá­molás körül. Ellenőriztem a jegyzékén levő adatokat, s' fény derült a rej­télyre, mert minőségi levonás ürügyén 6 kilóval csökkentették a lemért összsúlyt. Ekkor már én léptem a színre, s közöltem az átvevőkkel, hogy tiszta, gyűret- lert, gondosan óvott sajtótermé­kekről van szó, nem értem tehát a minőségre való hivatkozást. "Magyarázlfhdásuk arról győzött meg, ilyen előírás nincs abban a bizonyos rendelkezésben, mely a MÉH 'ártarifáit tartalmazza. Ak­kor milyen jogon történt a levo­nás? — kérdeztem, mire megval- lották, tőlük is ilyen módon ve­szi át a feldolgozó cég a papír- hulladékot. Itt bezárulja kör. s kisom fordái tunk a telepről. A gyerekek azóta is kérdik is­mételten: miért nem 59 kiló az, ami valójában is' annyi? Erre nem tudok felelni, illetve ha meg p; próbálnék, nem sokra mennék az árkalkulációk kibogozhatatlan szövevénye „jóvoltából”. Marad hát a tanulság: nem érdemes vi­gyázni az odahaza elfekvő újsá­gok minőségére, ha az átvételi hflven a pvíh'etlent- gyűröttnek, 3 fehéret meg feketének minősít­hetik, szinte tetszés <zérint.. : íE’rnondta: Harmos. Jenő kiskun- halasi olvasónk.) Szélvészti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l.'a. Telefon: 20-111.“ KÉRDEZZEN — FELELÜNK sággal is laló törvényei van vevő munkahelyi f 4 /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents