Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-07 / 31. szám

1984. február 1. • PETŐFI NÉPE • 3 DOLGOZÓK, AKIKET NEM FELEJTETTEK EL 0 . . Klubdélutánok a Fémmunkásban Tápanyag­gazdálkodási világkongresszus Június 11—16: A FALVAK ÁTALAKULÁSA A 70-ES ÉVEKBEN Befejezés előtt az akadémiai vizsgálat Akik tavaly, az ősz elején a kezükbe vették a Petőfi Népét, többször is olvashatták a lap hasábjain a Szilády Károly utcai nyugdíjasklubról. A kezdeménye­zés korántsem ismerétlen! A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában ugyanis már tíz eszten­dővel ezelőtt megalakították ezt az „intézményt”. Azóta is minden hónap első szerdáján itt találkoz­hatnak az üzem nyugdíjas dol­gozói. A jubileumi délután al­kalmával beszélgettem el a részt­vevőkkel. — Amikor annak idején a gyár szakszervezeti bizottsága elhatá­rozta, hogy a jóléti keretből idő­ről-időre összejövetelt rendez a mi kedves öregeink részére, csak halvány elképzeléseink voltak az égészről, mert nem volt előttünk követendő példa — mondta Bán György, újítási előadó, aki már az induláskor is jelen volt, ma pedig irányítja a klub életét, és fáradhatatlanul szervezi a prog­ramokat — társadalmi munkában. — Eleinte bizony mindig hi- bádzott valami — vette át a szót .Csőszt Feri bácsi, a társaság leg­idősebb tagja. — Aztán viszont bejárónőit a gépezet, és sikerült kellemesen eltölteni a délutánokat. De kérdezze csak meg a Bandit! — Mi a jó szándéknak is örül­tünk — szólt „Bandi”, azaz a fe­hérhajó Márk András. — Annak meg különösen, hogy a színes dia­vetítések segítségével bejárhat­tuk a fél világot, és sok szép tá­jat ismerhettünk meg. — Igen. Számos alkalommal útibeszámoló volt a program — mondta ismét Bán György. ■ — Szerződést is kötöttünk a TIT-tel, így általában ők kínálják a mű­sort, és küldik az előadókat. Per­sze nemcsak Mexikót, Görögor­szágot vagy Ausztráliát barangol­hattuk be, hanem járt nálunk — többek között — Tóth István, a neves fotóművész, Leskowsky Albert népzenekutató, vagy Szo- kolai Péter mesemondó. — Akkor fordult ám meg a világ — szólt közbe nevetve Sza­bó Mihály, nyugdíjas üvemveze- tő —, amikor egy tizennégy éves gyerek mesélt nekünk, mi meg elszórakoztunk rajta. — Nagyon érdekesek voltak az9k az orvosi előadások is, ame­lyeket az időskori táplálkozásról, betegségekről, vagy az időjárás és életkor összefüggéseiről tartot­tak — fordult hozzám'Rácz End­re. , — Most pedig egy pannóniás rendező avatott be minket a rajz­filmkészítés rejtelmeibe. Én egyébként történelmi témájú fej­tegetéseket is szívesen meghall­gatnék. — Lehet, hogy az elkövetkezen­dő programokban ilyen is szere­pel majd. Mindenesetre érdek­lődőben nincs hiány. Mert hiába esik valakinek nehezére a járás, vagy ha messzebb is lakik, az állandó résztvevők mellett visz- szahúzza azt ide a szíve, aki egy­szer már . kellemesen érezte ma­gát közöttünk — mondta végül a klubvezető. Miután az összejövetel véget ért, s ki-ki otthonába tért, sokáig gondolkoztam, mit jelenthet ezeknek a megfáradt emberek­nek a havi kétórás találkozó. Közös emlékek fölelevenítését a pogácsa és az üdítő mellett, idő­töltést, vagy azt, hogy mégsem felejtették el őket a maiak. Sze­rintem ez a legfontosabb: a ve­lük való rendszeres törődés. J. G. A Magyar Agrártudományi Egyesület 1984. június 11—16. kö­zött Budapesten rendezi meg az ötvenéves fennállását ünneplő Nemzetközi Műtrágyaközpont, az CIEC IX. világkongresszusát. A nemzetközi szervező bizott­ság — Láng István akadémikus elnökletével — Bécstoen tartott ülésén megállapította: a szerve­zés jó ütemben halad. A talaj ter­mékenységének fokozását, a mű­trágyák szakszerű használatá­nak módszereit, a trágyázás, va­lamint a termelés és a környezet-’ védelem összefüggéseit mintegy száz előadás keretében ismerte­tik a kongresszuson a világ min­den részéből összesereglő neves szakemberek. Már eddig negyven országból jelentkeztek a rangos nemzetközi rendezvényre. Hazánk mezőgazdaságának nem­zetközi elismerését is jelzi, hogy az Agárdra, Bábolnára, Bólyba, Mezőfalvára és Nádudvarra, a nö­vényvédelmi és' agrokémiai köz­pontokba, valamint más mező- gazdasági létesítményekbe szer­vezett szakmai bemutatók iránt is élénk a nemzetközi érdeklődés. Kábeltelevízió kísérleti adása A helyi adások, műsorok sugárzásra alkalmas kábel­televízió kísérleti , adása kezdődött meg vasárnap Székesfehérváron. A nagy­közösségi antennarendszer­re kapcsolt 21 ezer lakásban délelőtt 9—10 óra között a tv-készülékek 12-es csator­náján a Képújság híreit, közleményeit foghatják a fehérváriak, az antenna- rendszert üzemeltető Ingat­lankezelő Vállalat szakem­berei ugyanis olyan teletex- dekódert iktattak a rend­szerbe, amelynek segítségé­vel a meghatározott prog­ram szerint „lapozott" Kép­újság jelenik meg az adott csatornán. A műszaki kísér­letek befejezésével megkez­dődhetnek Székesfehérvá­ron is a helyi adások. Egye­lőre az előkészítésen dol­goznak az IKV szakembe­rei, s úgy tervezik, hogy a műszaki kísérlet befejezésé­vel rendszeressé teszik majd a helyi televíziós adást, adásnapokat tartanak, Fejér megyei híreket, információ­kat, műsorokat sugároznak. (MTI) Számítástechnikai tanfolyam Napjainkban egyre több infé.zntféfW, ü?erryés hivatal rendelkezik számítógéppel..Lassan ugyan, de előbb-utóbb sok ember életében jelentős sze­repet kapnak majd. A felnövekvő nemzedék az iskolában tanítási óra keretében ismeri meg ,a számítógépet, an­nak felhasználási lehetőségeit, programozását. De mit tegyen a számítástechnikához nem értő, a téma iránt érdeklődő szülő? Mit tegyen a munkahely, ahol lehetőség van ugyan számító- géppark telepítésére, de nem tudják, milyen gé­pet vásároljanak, hogyan készítsék fel munka­társaikat a kezelésre? Mit tegyen á hétközna­pok embere, aki személyi számítógépet szeret­ne otthonában működtetni, vagy csak egysze­rűen érdeklődik felépítése, működése iránt? A TIT matematikai szakosztálya e problémák .megoldásához szeretne segítséget nyújtani, ami­kor a kecskeméti Gépipari ’és Automatizálási Műszaki Főiskola matematika—fizika tanszéké­vel közösen alapfokú tanfolyamot hirdet érett­ségizetteknek, akik a mikroszámítógépekkel és a programozással szeretnének megismerkedni. Az érdeklődők február 29-ig jelentkezhetnek a TIT Bács-Kiskun megyei szervezeténél. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Válás — 35 év után A házasság harmincöt évig tar7 tott, felneveltek három gyerme­ket, amikor megkezdődött a váló­per. Az asszony arra hivatkozott, megsokallta férje durvaságait, a veréseket. A tanyát, amelyben laknak; ő örökölte, de később kö­zösen bővítették, és felnőtt, csa­ládos gyermekeik is ott élnek. A járásbíróság a házasságot fel­bontotta, és a ház használatát kö­zöttük megosztotta. Fellebbezésre a megyei bíróság a ház kizáróla­gos használatára a feleséget jogo­sította fel míg a férjet kötelezte, hogy tizenöt nap alatt távozzék; elhelyezéséről magának kell »on- doskodnía. Döntését azzal indo­kolta, hogy a tettlegességek miatt lehetetlen vele egy házban lakni. A jogerős ítélétnek csak a lakás- használatra vonatkozó része el'en emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a já­rásbíróságot új eljárásra kötelez­te. ' A határozat indokolása szerint a házasság megromlását mindkét fél magatartása okozta. A koráb­bi tettlegességeket a megyei bíró­ság tévesen tekintette olyan sú­lyos oknak, ami az elvált házas­társak között a ház megosztott használtát lehetetlenné tenné. A férj már hosszabb ideje nem vi­selkedik úgy, ami a bérlőtársi jog­viszony megszüntetését vonná ma­ga után. i Közös tulajdon esetén ilyen döntés csak akkor indokolt, ha a lakás — terjedelme vagy be­osztása, illetve a felek közti rossz viszony miatt — megosztva nem használható. Még ha az ingatlan az asszony kizárólagos tulajdona akkor is súlyos méltánytalanság volna a férjet távozásra kötelezni. A ház terjedelme és beosztása a megosztott és jól elkülönített használatot lehetővé teszi. —' Mindezek miatt 1 jogerős ítélet törvénysértő, ezért hatályon kívül kellett helyezni, és úi bizo­nyítási eljárást kell lefolytatni — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Nincs tisztázva: a tanya az asz- szony külön vagyona-e vagy mint a házasság tartama alatt történt építkezéseket figyelembe véve, kö­zös tulajdon-e. Az új eljárás során azt U meg kell állapítani, hogy a házban a gyermekeik is ott laknak-e. mert akkor őket is perbe kell 'hívni. Jár-e gyermektartásdíj egyetemi hallgatónak? — Egyetemi hallgató fiamat el­vált feleségem teljesen elidegení­tette tőlem, semmi kapcsolatot nem tart velem, sőt nemrég rend­kívül durva hangú levelet írt ne­kem, amelyben második felesége­met is sértegette — adta elő egy művezető a járásbíróságon. Ezért kérem a bíróságot, mentesítsen a gyermektartásdíj fizetése alól. — .Nem én, hanem a volt fér­jem magatartása idegenítette el gyermekünket apjától — repliká- zott az asszony. A járásbíróság az apát gyer­mektartásdíj fizetésére kötelezte, mert úgy találta, hogy a fiú nem érdemtelen arra. Az ítéletet a me­gyei bíróság helyben hagyta. A ‘ jogerős döntés ellen emelt törvé­nyességi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság minőkét ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint úi hatá­rozat hozatalára utasította. — Az egyetemi' tanulmányait folytató nagykorú gyermeket a szülő nem kötéles eltartani, ha nemcsak vele, hanem közeli hoz­zátartozójával szemben is súlyo­san kifogásolható magatartást ta­núsít— mondta ki a határozat: Az ilyen korú gyermektől foko­zottabban elvárható: ne csak anyagi igényt támasszon, hanem a családi kapcsolatnak megfelelő magatartást is tanúsítson. Abban a korban van, amikor viselkedé­sének helyes vagy helytelen vol­tát. valamint annak következmé­nyeit el tudja bírálni. Aki ezt nem tartja be, nem méltó a törvényen alapuló tartásra. Ilyen esetben azonban gondosan vizsgálni kell, hogy a kifogásolható magatartást mi váltotta ki. Ebben a vonatko­zásban a szülőnek gyermekével való kapcsolatát is figyelembe kell venni, mert az érdemtelenség csak a kettőjük közt kialakult vi­szony alapján bírálható el. — Az apa csatolta az általa ki­fogásolt levelet, ami a kapcsolat végleges megromlását idézte elő — hangzik tovább a határozat. Az anyát és a fiút terhelte annak bi­zonyítása, hogy ezt a súlyosan el­ítélendő viselkedést valóban az apa magatartása váltotta ki. Ezt azonban az ügyben eljárt bírósá-, gok nem vizsgálták, ezért az új eljárásban tisztázni kell. Meg kell hallgatni a fiút is. Az anya állí­tásával szemben ugyanis a húsz­éves gyermek lelki - egyensúlyát nem borította volna fel, ha már az elsőfokú bíróságok idézésének eleget tesz, és a tárgyaláson meg­jelenik. Éppen ellenkezőleg: bírói kioktatás után megkísérelhető az ellentétek megszüntetése. Azt is meg kell állapítani, igaz-e az apa állítása, hogy elvált felesége ide­genítette el tőle gyermekét. Amennyiben az új eljárás során az derül ki, hogy a fiú a tartásra érdemes, ennek összegét a szülő teherbíróképessége, a gyermek szükségleteinek figyelembevételé­vel kell megállapítani, de tekin­tetbe kell »venni azt is, kap-e ál­lami. vagy társadalmi támogatást, és az anyától mennyiben várható el, hogy a továbbtanulás költsé­geihez hozzájáruljon. A MÁV felelős a csomagmegőrzésért Egy vidéki gyár alkalmazottja Budapesten átutazóban poggyá­szát a Keleti pályaudvar automa­ta csomagmegőrzőjében helyezte el. Amikor dolgai végezte után ki­nyitotta, megdöbbenve látta: a rekesz üres. Kárának megfizeté­séért a MÁV ellen pert indított. Az Államvasutak azzal védeke­zett, hogy az automata csomag- megőrzőben elhelyezett tárgyak elvesztéséért csak vétkesség ese­tén felelős. Ez nem terheli, tehát a kárt nem tartozik megtéríteni. Az elsőfokú bíróság ezt az érve­lést elfogadta, és a' keresetet' el­utasította. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság az ítéletet megvál­toztatta, a MÁV-ot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. — Helytálló a MÁV védekezése, hogy a rekeszekben elhelyezett tárgyakért csak vétkesség esetén felelős, de azt, hogy vétkes-e, nem a károsultnak kell bizonyítania, hanem a vasútnak • kell kimente­nie magát, és bizonyítani, hogy az elvárható módon járt el — hang­zik az ítélet. Ez azonban nem ál­lapítható meg. Nem elég, ha auto­mata rekeszeket bocsát rendelke­zésre, hanem a psomagok megőr­zéséről is, gondoskodnia kell. En­nek a kötelezettségének úgy is ele­get tehet, hogy minden rekeszt olyan zárral lát el, amit más nem nyithat ki, vagyis eltér az általá­ban használatos szerkezetektől. A technikai fejlettség mai színvonala mellett nincs akadálya ilyen zárak ‘felszerelésének, és ez a MÁV-tól mindenképpen elvárható. Miután ezt elmulásztotta, őrzési kötele­zettségét megszegte, és a csomag elvesztéséből eredő kárt megtérí­teni tartozik. H. E. Míg a 60-as éveikben a népes­ség mozgására a városokba ván­dorlás volt jellemző, addig az elmúlt évtizedben ez a tendencia megfordult. A nagy munkaerő- kínálatra alpított helyi ipartele­pítés ugyanis megfelelő munkát adott a nem városiak nagy ré­szének. A‘ hetvenes években már a lakosságnak a fali-vak közti mozgása vált általánossá, és eh­hez az is hozzájárult, hogy a településeket az évtized elegén szerepkörük szerint' csoportosí­tották, így a „ranglétra” maga­sabb fokán álló falu lett vonzó a kisebb szerepkörű települése­ken élők számára. A technik- szervezeti fejlődés — a szakoso­dás. a gépesítés, a melléküzem­ága^ létesítése — révén a mező- gazdaság is egyre több munka­helyet kínált, így a városokból a munkaerő egy része visszaáram­lott vidékre. ’Egyebek köát ezekről a jelen­ségekről ad képet az a jövő év elején lezáruló kutatás, amely a falvak átalakulásában szerepet játszó folyamatokat elemzi. A vizsgálódások eddigi tapasz­talatairól Vágvölgyi András, az MTA Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa el­mondotta : — A rangsorolás igen érzéke­nyen érintette a kistelepülése­ket. Ezek nagy része elvesztette közigazgatási intézményeit, is­koláját és sok esetben az értel­miség is hátat fordított az apró- falvaknak. Ez azért is súlyos vesz­teség volt, mert az értelmiségiek viselkedése, életmódja egyfajta követhető mintát is adott a fal­vakban élőknek. Az apró-közsé­gek száma különösen Zala. Vas. Baranya, és Borsod-Abaúj-Zemip- . lén megyében magas, 1970-ben az ilyen- településeken 794 ezer, 1980- ban pedig 803 ezer ember élt. A növekedés azzal magyarázható, hogy az ezer—kétezer lelket számláló települések egy részé­ből is aprófalu lett az elvándor­lások miatt. Gondot okoz, hogy ezeken a kistelepüléseken az átla­gosnál jóval több a 60 éven felüli, s kicsi a gyermekek száma. Je­lenleg mintegy 1200 olyan telepü­lés található az országban, ahol a 60 évesek aránya magasabb az országos átlagnál. Az elöregedés elsősorban azokon gj területeken tapasztatható, ahoj a foglalkoz­tatásban a mezőgazdaságé.'a ve­zető szerep. A kistelepülések fel­karolása halaszthatatlan fel­adat, mert nemkívánatos, hogy a nagyobb városokban felduz­zadjon a népesség. A lakosság számának növekedésével ugyan­is nem tudna lépést tartani a la­kásépítés. az infrastruktúra fej­lesztése. ' A gondok ellenére a hetvenes évtized telépü’lésihálózati fejlő­dése alapvető változásókat ho­zott. A jegdvező tendenciák ki­alakulásához. az is hozzájárult, hogy ebben az időszakban vidé­ken a szolgáltatások színvonala is jelentősen fejlődött. Az élet minőségét falun a modernizáló­dó mezőgazdaság is javította mind nagyobb életteret adva az értelmiségieknek, főleg az agrár- szakembereknek. A faluhálózat fejlődése különösen az Alföldön szembetűnő. Itt, a 2—3 ezer lel­ket számláló településeken az utóbbi évtizedben számottevően javult a lakosság ellátása, jelen­tősen szélesedett az infrastruk­túra, új iskolák, orvosi rendelők, utak épültek. A vizsgálatok arról tanúskodnak, hogy a falvakban modern kialakítású korszerűen berendezett. városias - házakat emeltek. A falvak életében, átalakulá­sával foglalkozó vizsgálatok megerősítették a településfej­lesztési elgondolások helyessé­gét. A kutatások ugyanakkor ar­ra is felhívták a szakemberek fi­gyelmét: az életkörülmények ala­kulását ma a lakóhely döntően befolyásolja. A kistelepüléseken élőket — mivel például a kívánt árucikkek megvásárlásáért leg­többször vonatra, vagy buszra kell szállniuk — többletköltség sújtja. Épp ezért legalább az alap­ellátásban célszerű lenne meg­közelítőleg azonos feltételeket kialakítani, hogy a térbeli távol­ság ne járjon együtt társadalmi hátrányokkal. „INDULJTE IS, KUTASD HAZÁDAT...” Körösi Csorna Sándor - vetélkedő Szombaton egész napos vetél­kedő zajlott Kecskeméten, a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kolában: összemérte tudását a Körösi Csorna Sándor-emlékver­senyre érkezett hatszázötven, a csapatversenyeken első helye­zést elért úttörő. . A budapesti Akácvirág utcai általános iskola által meghirde­tett vetélkedőre megyénk hu­szonhat iskolájából érkeztek diá­kok; Felsőszen tivánról. Bácsal­másról. Ladánybenéről, Kunfe- hértóról. Lakitelekről. Dunave- cséről, Bugáéról, Soltvadkert- ről, Szakmárról. Apostagról. Kis- kunmajsáról, Sükösdről. Gátér­ről, Fajszról. Kiskőrösről az Is­kola és a Bem utcából. Kiskun­félegyházáról a Bajcsy-Zsilinsz- ky, a Móra és a Batthyány utcá­ból. Kiskunhalasról a felsőváro­si iskolából. Kalocsáról az ének­zenei iskolából és Kecskemétről a máriavárosi, a Zó ja- utcai, a Budai Dezső és az ének-zenei ál­talános iskolából. Eljött a ver­senyt kezdeményező iskola két tanára és két tanulója is. A kétfordulós — délelőtt és délután — lebonyolított esemé­nyen a gyerekek Körösi Csorna Sándor életének eseményeit, út­jának földrajzi, történelmi, mű­vészeti, nyelvi, vallási, néprajzi vonatkozásait dolgozták fel. A szoros küzdelem első helye­zettjei a kiskőrösi Bem iskola út­törői lettek. (Firkó Zsuzsa, Ku- rucz Krisztina. Nagy Piroska — felkészítőjük: Grünwaldné Ta­kács Aranka). A második helye­zettek a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Általános Iskola diákjai. (Toldi Gyöngyi, Füri Gabriella, Gál László — felkészítő tanáruk Bartha Sándorné). A harmadik helyre a kiskőrösi Iskola utcai is­kolából, a negyedikre a lakitele­ki gyerekek kerültek. Az első két csoport tagjai in­dulhatnak márciu«, 15-én a terü­leti döntőre — feltehetően Sze­gedre —. hogy számot adjanak széles körű tájékozottságukról, az őshazát kutató Körösi Csorna Sándor születésének .kétszázadik évfordulóját ' ünneplő esemény- keretében szervezett vetélkedőn. Képünk a nyerteseket örökítet­ne meg. • (Méhesi Éva felvétele) • — így készül a rajzfilm — mutatja Újvári László, rendező.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents