Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 1. TARTALÉKOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Erdei hulladék hasznosításai Kiskunhalason A Kiskunhalasi Állami Gazdaság 1982-ben pályázatot nyújtott be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz, amelynek témája: gombatermesztés és takarmányelőállítás erdei hulladékon. Az előterjesztést elfogadták, és megkezdődött az elképzelések valóra váltása. A gazdaság 850 ezer forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott kísérleteihez, valamint 5,7 millió forint hitelt kért és 8 millió forint saját eszközzel járult hozzá a kunfehértói kerületben létesítendő üzemhez. A gazdaságnak 2 ezer hektár erdeje van, ebből 1450 hektár cellulóznyár, amelynek gyérítése befejeződött és a fatuskókon laskagombát termesztettek. A kedvelt fehérjedús csemegét egyre többen keresik. Ezért határozta el az állami gazdaság szakembercsoport-, ja az előbb említett pályázat kidolgozását és a siker érdekében összefogtak a soproni erdészeti egyetem, a kecskeméti Zöldség- termesztési Kutató Intézet és . a cseneli Duna Termelőszövetkezet kutatóival. Egy régi épületet alakítanak át a gombatermesztéshez. Farkas László környezetvédelmi felelős: — Az alapanyagot az erdőkitermelésnél jelentkező vágástéri hulladék adja. A gallyak feldolgozására tavaly vásároltunk a meglevőhöz még egy aprítógépet. Az aprí- | technológiának megfelelően hőkezeljük, csírával keverjük, zsákoljuk. Az alapanyag bizonyos idő múlva átszövődik, kifejlődnek a gombák, amelyek leszedése után a táptalajt takarmányként hasznosítjuk. Elhatároztuk azt is, hogy a laskán kívül újabb gombafajták termelési technológiáját is kidolgozzuk. A telep ez év októbertől termel majd és modellüzemként tartják nyilván. léköt az előirt Kocsis Vilmos erdészeti ágazatvezető az előbbiekhez hozzáteszi: — Az Amerikai Egyesült Államokban,- Kanadában — a szakirodalom szerint — az erdei hulladék mintegy 20 százalékát hasznosítják takarmányként oly módon, hogy előzőleg az apríték kémiai kezelést kap. Ez az eljárás számunkra nagyon drága, mert a szükséges vegyianyagot dollárért kellene megvásárolni. Ezért keressük a gazdaságos módszereket, a mi elgondolásaink szerint az aprítékon értékes emberi táplálékot termesztünk és hasznosítjuk takarmányként húsmarha-ágazatunkban is. Sőt, az említett társintézmények kutatóival együtt azon kísérletezünk, hogy mikrogombákkal bomlasztjuk az erdei gallyakból készített aprítékot, majd takarmányként hasznosítjuk. A fakitermeléskor nemcsak a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban, hanem más, erdészettel foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemben is több ezer tonna vágástéri hulladék keletkezik. Többféleképpen lehet hasznosítani ezt a mellékterméket. Az állami gazdaság példája követésre méltó. K. S. Nagyobb követelmények a gépjárművezető-képzésben Kissé meghökkentő számadatok: A megyében a 125 köbcentinél nagyobb motorkenékipá - rákiból 20 319-et. személygépkocsiiból 65 878-at. tehergépkocsiból 6045-öt, autóbuszból 1070-et tartanaik nyilván. iE gépjármű- állománnyal Bács-Kiskun áz országban a második—harmadik helyet foglalja $1. A képző szerveknél — a két autóközlekedési tanintézet, az MHSZ, a Magyar Autóklub és a kecskeméti gépjárművezető-képző munkaközösség — 17 év alatt, 1966—1982 között 106 ezer 622 személyautó-ve-, zető, 21 ezer 788 hivatásos sofőr és 57 ezer 637 motorkerékpár-vezető szerzett jogosítványt. A megyében — becslés alapján — 220 ezren rendelkeznek valamilyen gépjármű, s 80 ezren segédmotor, illetve lassú jármű vezetésére jogosító igazolvánnyal. Többet, jobbau it A kérgezett cellulóznyár szállítása. A kéreg sem megy kárba, mert ennek aprítékán is lehet gombát termeszteni. • Ez a laska- gombacsokor tüskön termett, egyetlen tőről fakadt. Tavaly ez volt a legnagyobb, frissen több mint nyolc kilogrammot nyomott. A vállalkozó szocialista állam Beszélgetés dr. Kozma Ferenc közgazdásszal Minden évtized egy-egy sajátos jelszóval vonul be a gazdaságtörténetbe. A hatvanas évek magyar gazdasága a reform jegyében a vállalati önállóság megvalósítását tűzte zászlajára: a hetvenes eszendőkben.jelszónk az alkalmazkodás lett a megváltozott világgazdasági helyzethez. A nyolcvanas évtized beköszöntével az alkalmazkodás egyik lehetősége, a szocialista vállalkozás vette át a stafétabotot. Ám mégis merőben új gondolatnak számít, hogy ne csak a vállalatok, hanem maga a szocialista állam is vállalkozzék. Ennek lehetőségéről, a megvalósítás feltételeiről és a jelen korlátáiról beszélgettünk dr. Kozma Ferenc közgazdásszal. — Manapság sokat vitatkoznak a szakértők arról, hogy milyen szerepet játsszék az állam a gazdasági élet irányításában. Sokan csak koordinációt és a népgazdasági szintű feladatokat tartják központi teendőnek. De hogyan illeszkedik a vállalkozás egy ilyen makroszintű irányításhoz? — Ha végiggondoljuk az állam mai feladatait és. funkcióit, egyhamar kiderül, hogy az állaim amit nevezhetünk gazdaságiirányító központnak is, a maga módján . szintén .vállalkozik. A gazdasági növekedés, az áttérés új fejlődési irányokra mindig megköveteli, hogy a stratégiai célok érdekében beavatkozzék a gazdasági élet mindennapos folyamataiba. Felelőtlenül persze nem lehet ilyen nagy horderejű kérdésekben dönteni. Az előkészítés során az állaim sajátos vállalkozói arcot ölt. mintha nem is hatalmi szerv, hanem egy konszern központja lenne. Felméri például a hazai társadalmi és gazdasági , fejlődés lehetőségeit, elemzi a világpiacon végbemenő változásokat, vázlatosan főitérképezi a jövőt, egyszóval stratégiai központú és makroökonómiai értékű piackutatást folytat. Majd újítási láncot indít- el a változásokhoz szükséges alap- és alkalmazott kutatások fejlesztésével, központi programok kidolgozásával: a szakemberek képzését a távlati célokhoz igazítja, ahogyan a gazdasági szabályozást is. Persze a vállalkozás ilyen magas szintű megvalósítása ma még csak csírájában található meg. A szocialista állam még keresi* a helyét a gazdasági folyamaitokat részleteiben szabályozó ..üzemvezető”., valamint, a háttérből közömbösen igazgató."úgyszólván csak az adót beszedő állam végletei között. De a vállalkozásnak az alapvonásai már most is kirajzolódnak mindennapi tevékenyr ■ ságei között. — A jelenlegi rendszerben ml akadályozza az állam vállalkozásának a kibontakozását? — Mindössze néhány korlátot sorolok • föl. Vegyük például a döntésekhez oly nélkü’özhe tétlen információkat. Szerepük kettős. Nemcsak előkészítik az egyes döntéseket, hanem hatásukat is nyomon követik. Hogy ezt a kettős szerepet betöltsék, mindenképpen válogatni kell közöttük, mi fontos és mi nem: csak a valóban lényeges elmék szerepeljenek a tervezetekben. Sajnos éppen, ennek a szelekciónak a hiánya akadályozza a döntéshozatalt. Megfelelő iniforihácdók híján aligha lehet egy döntés több alternatíváját kidolgozni. Ezért az illetékesek ahelyett, hogy az egyes variációk előnyeit és hátrányait mérlegelnék, inkább csak i a döntések időszerűségét latolgatják. A másik probléma a döntéseket előkészítő folyamatban rejlik. A javaslatoknak sok esetiben csak a hátrányukra válik, hogy hosszan tartó, formális egyeztetéseken mennek keresztül. A sok csiszolgatás során kimaradnak vagy elkopnak az eredetileg kitűnő és időszerű gondolatok: a sorozatos, s nem is feltétlenül szükséges, kompromisz- szumok miatt elvesztik ütőerejü- ket. Szerintem a jelenlegi intézményrendszer se,m teremt ideális környezetet az állam vállalkozásai számára. A gazdaságirányítás intézményeinek feladatai rendkívül vegyesek: keverednek a*szűkebb értelemben vett, hatósági-igazgatási jogkörök a tulajdonosi felügyelettel, a szakmai koncepciók kidolgozásának a feladataival. némelykor közvetlen irányítói, sőt finanszírozói funkciókkal. Mindig az kénül felülire, és nyomja rá a bélyegét az Intézmény működésére, amely megfelel a szervezet természetes helyének az irányítás munkamegosztásában. Ha például egy bank egyszerre hitelez pénzt a vállalatoknak, s emellett még a készpénzforgalomért felelős.-pénzt bocsát ki, tehát jegybank, akkor óhatatlanul ez utóbbinak rendeli alá a finanszírozást: i mert itt kézzelfoghatóbb és súlyosabb a felelőssége. A Pénzügyminisztérium is napról napra latolgathatja, miként alakítsa a nyereségelvonásra vonatkozó politikáját: rendelje alá á vállalati ■ hatékonyság ösztönzésének, vagy a költségvetés pillanatnyi egyensúlyának. — Az eddigi beszélgetésünkből a mostaninál jobban tájékozott, és gyorsabban döntő állam képe rajzolódott ki. Csak ez jelentené a vállalkozás 'kibontakozását? — Nem. hiszen a vállalkozás 'lényege, hogy valaki haszon reményében befektet valamekkora összeget. Az állam is csak akkor vehet részt a vállalkozás folyamatában, ha van pénze, s ez- az összeg elkülönül a klasszikus értelemben vett költségvetéstől. Ebből a pénzből finanszírozzák az olyan horderejű fejlesztéseket, amelyekre már nemcsak több vállalat pénzéből, hanem a banktól kapható hitelekből sem futja. A korábbi központi fejlesztési programoknak megfelelő, ám vállalkozásközponitú elképzeléseket fizetné ez az alap. De egy népgazdaságban nemcsak ilyen nagy horderejű vállalkozásokra akad lehetőség. Egy vállalati rekonstrukció például már nem tartozik állami hatáskörbe. A szükséges pénzt a bank, vagy a bankok adnák, szigorúan a gazdaságosságot szem előtt tartva; ez tehát már a. bank vállalkozása lenne. A bankok ügyelnének arra is. hogy érvényre jussanak a főbb népgazdasági érdekek, gazdaságpolitikai célkitűzések. Ne növekedjék egy új gyár miatt például jelentősen az import, a berendezésék energiatakarékos an működj enek és így tovább. A harmadik lépcső már isimert. A vállalatok, ameddig a pénzük futja, saját maguk is kihasználják lehetőségeiket. egyszóval vállalkoznak. — Bármilyen szintű vállalkozásról beszélünk is. fontos feltétel. hogy mindenki azonos pozícióból induljon, s hogy a gazdasági háttér, a szabályozás se viselkedjék egy megvadult hátaslóhoz hasonlóan. — Valóban az állam csak alkukor 1 találhat * vállalkozásaihoz korrekt üzleti partnerekre a vállalatok között, ha azok bizonyos adók befizetése után önállóan gazdálkodhatnak. Minél nagyobb a függetlenségük, annál i inkább I a hatékonyság szempontjai szerint fektetik be pénzüket. És mindenféle vállalkozás /feltétele, hogy a mainál egyszerűbb, csak a főbb tendenciáikat befolyásoló. normatív szabályozó-' rendszert alkossunk, s az ár-, ■ költség, és adóviiszonyok híven tükrözzék, nyereséges-e egy tevékenység vagy sem. L. M. Madáreleség exportra A tavalyi termésből több mint 20 millió forint értékű különböző ma. dáreleséget exportál a Vetőmagtermeltető és «Feldolgozó Vállalat Hajdú-Bi. har megyei központja. Az 1700 tonnányi madáreleséget olasz, NSZK-beli, holland és belgiumi cégek rendelték. Elsősorban fénymagot, kölest vásároltak, de nagy' tétellel szerepel a szállítmányokban iregi, csíkos héjú napraforgó is. Ha egy másik adatot vizsgálunk. mely szerint egy személy- gépkocsira csupán 1,6 jogosítvány jut, s ha a családokat átlagosan három személlyel számoljuk, nyomban kitűnik: van bőségesen tennivalójuk a gépjárművezető-képző szerveknek. A közúti közlekedés fejlődése, s ezen belül is a magángépjárművek — személygépkocsik, motorkerékpárok és a segédimotor- kerékpároik — számának emelkedése, s ezzel bizonyos fokig a közúti balesetek 'számának növekedése. a járművezetői jogosítvány. megszerzésének igénye arm ösztönözte az irányítókat, hogy szigorítsanak a képzés formáin. Űj tantárgyak beiktatásával. gyakorlati oktatással tegyék még alkalmasabbá a járművezetőket a közlekedésben való részvételre. Január 1-től mind óraszámban, mind tematikájában újfajta képzési rendszert hoztak létre. Űj tantárgy a járművezetés elmélete, amely három igen fontos alaptudnivalót foglal magában : partnerisimeretét. a vezetéstechnikát és a veszélyismeretet. Minden járművezető-tanfolyamon kötelezővé tették az egészségügyi alapismereték oktatását. Aimi eddig nem volt —. de nagyon hiányzott: kötelezővé tették a motorkerékpárosok és segédmotorosok tanfolyamszerű Oktatását, illetve a segédmotorosok és lassiújármű-vezetök gyakorlati vizsgáját. A forgalomhoz alkalmazkodva Az óraszám a különböző tanfolyamokon 10—15 százalékkal magasabb az eddiginél. A példa kedvéért: motorkerékpárosoknál 48-ról 88-ra, a szeméLy,gépkocsi - vezetőknél 108-ról 118-ra, a segédmotorosoknál 28-ról 56-ra, a lassújármű-yezetőknél pedig 47-ről 66-ra növekedett az elméleti és gyakorlati órák száma. Ez még önmagában nem old meg mindept. A törekvés természetesen az s ezt a tematika is alátámasztja, hogy a jelöltek a valódi forgalomban, ahhoz gyorsan alkalmazkodva, a veszély- helyzetet felismerve legyenek képesek, jól közlekedni. A gépjárművezető-képzésben jelentős fia- talodás 'tapasztalható, ugyanakkor változott a nemek aránya is. A tanfolyamokon az átlagéletkor 28 év. s míg korábban csak a férfiak, ma már 50 százalékban a nők vesznek részt az oktatásban legalább olyan, vagy johb eredménnyel, mint a férfiak. A fiaté lodás természetes, hiszen a felnövekvő nemzedék — ők már a motorizációba születtek — műveltsége, érdeklődése, igénye ezt törvényszerűvé teszi. A nők arányának növekedése azzal magyarázható, hogy többen használják munkájukhoz a személyautót. Tizennyolc-féle tanfolyam Ebben az évben a gépjárművezető-képző szervek segédmotor- kerékpár-vezetők'ből 4—5 ezret, motorkerékpár-vezetőkből 2 és félezret, személygépkocsi-vezetőből 7500-at, hivatásos gépjárművezetőből 900-at képeznek ki. Csupán a gyakorlatra 318 ezer órát fordítanak. amihez még 40 ezer elméleti óra kapcsolódik. Az ATI két iskolájára épül a gépjármű- vezetők alap- és középfokú oktatásán kívül a továbbképzés, s más egyedi tanfolyamok szervezése is. Ebben az évben a rendelkezések értelmében a veszélyes anyagot szállító járművek vezetőinek vizsgát kell tenniük. Az ATI iskoláin megszervezték az ADR-tanfolyamokat. A közlekedési szakemberképzést szolgálja a gépjármű ügyintézői alap- közép- és felsőfokú oktatás. A speciális igények kielégítését célozza a gépjármű- karbantartó szakmunkás-.—, ili- letve a targoncavezetői, szakoktatói, különleges gépjárművezetői és még mintegy 18-féle tanfolyam. Egyfajta szolgáltatást, is bevezéttek. A vállalatok, termelőszövetkezetek’, intézmények 16-féle továbbképzési lehetőségből. választhatnak, amelyekhez az ATI-iskolák előadókat, szemléltető eszközöket, filmeket adnak. Gémes Gábor A gyógynövények faggatói Budakalász határában, a 11-es út mellett van a Gyógynövény Kutató Intézet — hat gyógyszer- gyár közös vállalata —, amelynek nevéhez fűződik több gyógyszeralapanyag kikísérletezése. Hatvankilenc esztendeje alapította az akkori Földművelésügyi Minisztérium. Jelenlegi kutatási munkájuk három nagy területre osztható fel. Elsőként a mákalkaloidok kikísérletezése érdemel említésit. Ez még a mai tiszavas- Vári Alkaloida Gyárat alapító, s az intézetben dolgozott . Kabay János nevéhez fűződik. Az e növényből nyert alapanyagokból állítják elő a fájdalomcsillapítók javarészét, és a köhögés elleni jelenlegi leghatékonyabb gyógyszer,, a kodein alapanyagát; Az alapkutatás megkezdése óta a nemzetközi piacon is jelentős tényezőnek számít a magyar gyógyszeripar terméke. Az intézet foglalkozik-ja mák nemesítésével és a különféle termesztési, gyártási technológiák kidolgozásával. Az előbbihez kapcsolódik az az elmúlt őszi fajtaelismerés, amelyet a Fajtaminősítő Tanácstól kapta: termesztésire alkalmasnak ítélték a Kozmosz nevű új őszi mákfajtát. A Gyógynövény Kutató Inté- ' zet másik jelentős vizsgálati területe szintén meglehetősen régi keletű. Az anyarozs-alkaloidok előállításával a 20-as években Békésy Miklós kezdett foglalkozni. A 30-as évek végén talált rá, a mesterséges fertőzésre, vagyis arra, hogy nemcsak gyűjteni kell' W, . anyarozsot, hanem a megfelelő spórával be is lehet oltani a növényt. így vált iparszerűen előállíthatóvá a szüléseknél, operációknál alkalmazott vérzéscsillapító; -gátló. Illetve különféle fájdalomcsillapítók alapanyaga. Az eljárás az egész világon elterjedt,' hasonlóan mint a sKabay-félie szabadalom. Az anyarozs-alkaloidok gyártásával a' Kőbányai Cyógyszerárugyár öregbíti hírnevét a nemzetközi gyógyszerpiacon. ■ S> Gombaölő hatású vegyületek keverése. Az intézet tevékenységében jelentős helyet foglalnák el a külföldi növények meghonosítására törekvő kísérletek, valamint a hazánkban vadon élő növények üzemi termesztésbe vonási kísérletei. Ezek jelentőségét egyetlen példa is érzékelteti: hetven esztendeje Magyarországon sehol sem volt található borsosmenta, ma pedig a világpiacon Hungaro- Mitcham-nek hívják azt a minőséget, amit hazánkban állítanak elő. A Gyógynövény Kutató Intézet munkája komplex jellegű, 'tehát a növények gyűjtésétől kezdve a botanikai, agrotechnikai kísérleteken keresztül a növénynemesítésen, a hatóanyagok kinyerésén át a feldolgozás technológiájának kutatásáig minden itt törtémik. Közvetlenül környezetünkben százhektárnyi területen folytatnak termesztési kísérteteket, és közel negyvenféle növény szaporító anyagát állítják elő. A labo- ra tóriumokban 25 kutató vizsgálja nap mint nap — a jelenleg létező szinte legkorszerűbb mód- . szerekkel és berendezésékkel — egy-egy növény biológiai és kémiai tulajdonságait. Az intézet munkája iránt rendkívül nagy a nemzetközi érdeklődés is. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a szovjetunióbeli és a többi szocialista ország hasonló területen dolgozó kutatóival, valamint jelentős nyugati partnerekkel. Az ősszel Magyarorszá-, gon megrendezett 2. UNIDO gyógyszeripari konzultáción húsz vendégük volt, köztük két miniszterhelyettes. Huszonkét esztendeje jelenik meg folyóiratuk, a Herba Hungartca, amelyből 250 példányt külföldi előfizetők rendeltek meg. Hosszabb-rövidebb tanuimányutakra rendszeresen érkeznek hozzájuk külföldi — köztük sok fejlődő országbeli — gyógyinövénykütiatók. Több vezető tisztséget töltenék be a nemzetközi szervezetekben az intézet dolgozói, dr. Tétényi Péter igazgató például elnökségi tagja a két legjelentősebb ilyen jellegű nemzetközi társaságnak. Az egyik a FIP (Nemzetközi Gyógyszerészeti Társaság) Gyógynövény Szekciója, a másik az ISHS (Nemzetközi Kertészettudományi Társaság gyógy- és aromanövény szekciója. Eddig is .több ENSZ-szervezet megbízásából végeztek elismerést kiváltó vizsgálatokat, amelyek sora a jövőben tovább fog folytatódni. Van még egy jelentős tevékenysége a Gyógynövény Kutató Intézetnek. Itt végzik a gyógynövények hazai hatósági minősítését is. Ez azt jelenti,1 hogy Magyarországra nem jöhet be. nem kerülhet forgalomba úgy gyógynövény, akár drog, akár illóolaj, hogy iazlt laz intézet meg ne vizsgálta volna. Ez évente körülbelül /3—400 mintavételt jelent. ám ennél nasyobb számúak a külföldre exportált maeyaror- szági gvógyinöVénv-iszáliítmánvok ellenőrzései. A 140 dolgozót foglalkoztató intézet, mindemellett a hazánkban működő gvógvnövénv- árusítn üzletek hat.óságj-szak- mai felügyeletét is ellátja. Kg J.
