Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1984. február 24. I HÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁNLJUK! Őszibarack I. Az egyik legízáetesebb gyü­mölcsféle. Termesztése során a növényvédelem fontos szerephez jut. A nagyüzemekben és házi- kertekben egyaránt a levélfod­rosod ás, a monília, valamint a le- véltetvelk és a gyümölcsmolyok veszélyeztetik a fáikat, illetve a termést. Nagy jelentősége van a kártevőik elleni küzdelemben a helyi megfigyeléseknek. TAPANYAGwUTÁNPÖTLAS : Az őszibarack nitrogénigényes növényfaj. Termesztése során a legtöbb gond a megfelelő kálium­felvétel megteremtése. Homokon a kimosódás lehet a hiány oka, míg a kötött talajon nem jut elegendő mennyiség a gyökérzó­nába. A trágyát, illetőleg a nit­rogént évenként kell adagolni. Kisebb mennyiség esetén célsze­rű a nitrogén harmadát, felét a kötődéstől függően, de még ta­vasszal felhasználni. Homokon a túl korai adagolás nem indokolt. Gyenge hajtásnövekedés esetén a nitrogént ajánlatos a nyár vé­gén. kora ősszel kijuttatni. Legmegbízhatóbb a talajvizs­gálaton alapuló tápanyagután­pótlás. Ilyen vizsgálatot és az azon alapuló szaktanácsadást, Amint a föld fagya kienged, hozzákezdhetünk a kiskertekben a tavasziak vetéséhez. Megfelelően előkészített talajba már február végén, március elején duggathat- juk a hagymát. Szaporítóanyag­nak a makói fajta piklesz minő­ségű dughagyimáját vásároljuk meg. Ha ez nem kapható, akkor jó a valamivel kisebb méretű I. osztályú dughagyma is. Ezekből fejlődik ki ugyanis a leggyorsab­ban a kedvelt tavaszi csemegénk, a zöldihagyma. A hosszú fehér szár .nyerésé1 miatt érdemes 5—§ ően- fíméter mélyre duggatni a sza­porítóanyagot. Ha zöldhagymának termesztjük, a sor- és tőtávolság 5x5 centiméter lehet. Tehát egy négyzetméterre 400 dughagymát ültethetünk. Ha ősszel elmaradt a fokhagy­ma duggatása, akkor most pótol­hatjuk. A sértetlen, jól fejlett ge­rezdeket 25 centiméter sortávol­ságban és 10 centiméteres tőtá- volságban, 3—4 centiméter mé­lyen duggathatjuk el. Február végén, március elején a zöldborsót is vethetjük. A fo­lyamatos szedés érdekében érde­mes különböző tenyészidejű faj­tákat vetni. Ha viszont csupán jgy-két fajtát' sikerült beszerez­ni, akkor hetenként szakaszosan vessünk. A kisebb magvú fajták­ból 20—25 dekagramm, a nagyobb magvúakból pedig 25—35 deka- ramm vetőmagot számíthatunk tíz négyzetméterre. A sortávolság 25—30 centiméter lehet, a tőtá­volság pedig 2—4. Homokon a ve­tés mélysége 8, kötött talajon pe­dig 4 centiméter. A gyökérzöldségeket is korán kell vetni. A sárgarépa vetőmag­ját 2-—3 centiméter mélyen, lega­lább 30 centiméter sortávolság­kistermelőik részére a Bácsikai és Dunamenti Tsz-ek Szövetsége Szolgáltató Laboratóriuma, Bács­almás, Rálkóczi út 25. végez. Száz inégyzetméterenként 2—3 évenként szerves trágyából 300— 500 kilogrammot, 34 százalékos ammóniumnitrátból 3—5 kilo­grammot, 18 százalékos szuper­foszfátból 1,8—2,8 kilogrammot, 60 százalékos káffliumklor&dból 2—3 kilogrammot juttassunk ki. RÜGYPATTANÁS ELŐTT A tafirtinás levélfodr őstudás el­len elmaradhatatlan a bordói le­ves vagy rézoxikloridos kezelés. Ezek a szerek a monília ellen is hatásosak. Alkalmazható a bé­ri um poliszul fid (Neopol) 5 szá­zalékos oldata is. Őszibarackban a Nővén da 'használata nem en­gedélyezett, mert rügyperzselést, s így termésveszteséget okoz. Az áttelelő rovarok ellen eredmé­nyesen alkalmazható az Ágról 3 százalékos dózása. Pajzstetvek, .rügysiodrók. ba- raókmoly ellen használható a Bi 58 EC 0,1 százalékos oldata. A jövő héten a pirosbimbós állapot utáni növényvédelmi munkákról írunk. ban szórhatjuk ki. Korai ter­mesztésre beváltak az Amsterda- mi minicor, és a Tip-Top rövid-, a nyári időszakra a Nanti Forto, Nanti Slendero középhosszú, téli tárolásra és raktározásra pedig a Fertődi vörös, a Flancoro és Fi­garo hosszú tenyészidejű fajták. A petrezselyem magját 25—30 centiméteres sortávolságban ves­sük. Ügyeljünk azonban a vetés mélységére, lehetőleg 2—3 centi­méternél vastagabb földréteg ne Jserüljőn>c a magvakra. jsaAi hónapos retek magvait 5x5 centiméteres kötésben szemenként vessük. Csak a nagy magvakat használjuk föl, ezért még az el­ső osztályú vetőmagot is érde­mes átrostálni. A vetés mélysé­ge 1—1,5 centiméter legyen. Ve­tés után cirakseprővel húzhatjuk a magokra szép egyenletesen a takaróföldet. A szabadföldbe nyugodtan le­het korán vetni a sóskát és a spe­nótot. A sóskamag már a fagy­pont feletti néhány fokos hőmér­sékleten csírázik. A csírázás las­sú, a mag hosszabb ideig elfek­szik a talajban. Ezért azonban nem kell nyugtalankodni, kis ké­séssel ugyanis kikelnek a mag­vak. A sóskát 30—40 centiméte­res sortávolságban, 2—3 centimé­ter mélyen, sorba vethetjük. A spenót is jól bírja a hideget. Vetéséhez ezért már február vé­gén hozzáláthatunk. A palántanevelés elhagyásával vállalkozhatunk a fejes saláta termesztésére. Számításba vehet­jük a tavaszi hajtató, a Jessy, a Május királya, az Odeon, a Rigo- letto és az Qresto fajtákat. A sor­távolság 25—30 centiméternyi le­het. A kelés után azonban 15—25 centiméter tőtávolságra szüksé­ges ritkítani. A kajszi metszése Sokan a telet és a fagyos hónapok végét tartják a metszés legkedvezőbb idő­pontjának. Akik a kajszi­fák alatt állva szemlélik, hogy hol kezdjenek olló­csattogtató munkájukhoz, azoknak ajánlhatom, hogy várjanak még. A kajszi Ideális metszési időpontja ugyanis tavasszal, illetve kora ősszel van. Ez a fajtáikor számos vé­lemény ellenére igényli a koronaalakítást. A munka elhanyagolásának következ­ménye lehet a szétterülő, korán kopaszodó, gyenge növekedésű korona. Ritkító metszés esetén a sűrítő elágazásokat tőből kell eltávolítani. Vissza- metszéssel megakadályoz­hatjuk az erősen növekvő fiatal fák „seprűképzé- sét”. A koronaalakítás során — amelyet nem kell min­den évben elvégezni — el­érhetjük, hogy fánk egyen­letesen teremjen. Az erőtel­jesebb olló- vagy fűrész­használattal megakadályoz­hatjuk a korona elsűrűsö- dését és megteremthetjük az ideális termőegyensúlyt. Az egy évtizednél idő­sebb fákon ajánlatos ter- mőrészritkítást végezni. En­nek lényege, hogy az elöre­gedő, felkopaszodó karo­kat visszavágjuk, „ifjítjuk”. Így a megmaradó részek­ből az erőteljes növekedés nyomán új termőképes ka­rok, részek alakulnak. Az ezeken növő hajtásokat kel­lőképpen meg kell ritkíta­nunk, nehogy sűrűsödést okozzanak. Virágkiállítás A hét végére virágdíszbe öltözik a HUNGEXPO vásár­város 25-ös számú pavilonja. Az ország legjelesebb kerté­szei és termelőszövetkezetei mutatják be most nyíló gyö­nyörű, hajtatásos, hagymás növényeiket. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat rendsze­resen szervez ilyen bemuta­tókat. A hazai és külföldi termesztők a nagyközönség számára ma délután 14 óra­kor nyíló kiállításon megis­merhetik a nárcisz, a kró­kusz,: az amaryUisz, a frézia és az írisz számtalan szín- pompás fajtáját. A kiállítás egyébként holnap és vasár­nap is 10 órától 18 óráig várja az érdeklődőket. összeállította: Czauner Péter Tavaszi veteményezési program A MINDENTUDÓ KERTÉSZNAPLÓ • A napló segít be­vásárláskor is. Könnyebben tudunk vá­lasztani az esetleges növény- * védőszer-hiány esetén, ha a helyettesí­tőszerek hatásáról már van némi fogalmunk. Hosszabbodnak a napok, a ker­tekben megkezdődtek a tavaszi előkészületek. Talán most a leg­alkalmasabb az idő arra, hogy munkanapló vezetésére biztassunk minden kertészkedőt. Nem kell egyéb, mint egy vastagabb füzet, s annak a felismerése, hogy ke­vés fáradsággal, termelési tapasz-' talataink, megfigyeléseink folya­matos rögzítésével ezer hasznú is­meretek birtokába juthatunk. A szakkönyvek, szakmai előadások nagyon hasznosak, de természete­sen csak általánosságban tárgyal-, hatják az egyes témákat. A gya­korlati alkalmazás gondja a ter­melőé. A megfigyelések, gazdaságunk eseményeiről készített feljegyzé­sek azért különlegesek, mert rend­szeres munkával olyan összegezett ismeretek birtokába juthatunk, amelyeket' senki más nem nyújt­hat. Mit tartalmazzon a kertésznap­ló? Minden valóban lényeges ese­ményt, adatot rendszeresen rög­zítsen. Elmaradhatatlan része le­gyen az időjárás alakulásának fo­lyamatos feljegyzése: a hőmérsék­let változás^ "éjjel és nappal, fel­hőtlen, vagy borús volt-e az ég, hullott-e csapadék, milyen volt a szél erőssége, iránya'a megfigyelt napokon. Hogyan. zajlott le a vi­rágzás a gyümölcsösben? Kedvenc virágaink „viselkedése” sem lehet érdektelen, csakúgy a különböző munkálatok: a vetés, a , metszés ideje és módja —, s a különböző módszerek alkalmazása nyomán tapasztalható eredmények. Nélkülözhetetlen rész a trágyá­zásról, idejéről, anyagairól, meny- nyiségéről és hatásáról készített feljegyzés. 'Ugyanúgy tanulságos a növényvédelem minden mozzana­tának rögzítése, hatása. A kert vázlatos térképe is el­maradhatatlan része a naplónak. Feljegyezhetjük, mit, hová, mikor vetettünk, ültettünk. Minél kisebb területet művelünk, ez annál lé­> y nyegesebb, mert ng°yobb a ve­szély, hogy ismételtv S ugyanaz a növény kerül ugyana. i. a helyre, noha sok faj ezt nehezen, vagy egyáltalán nem tűri. Térkép, ve­tésvázlat nélkül az okszerű vetés­forgót lehetetlen megtervezni, be­tartani. S végül az sem árt, ha felje­gyezzük, hogy a termeléshez mit vásároltunk, mennyit költöttünk — ézt összevethetjük a termés- eredményekkel. az esetleg a kert­ből származó bevételekkel. Sok mindent felejtünk az idő múlásával. A naplófeljegyzések fennmaradnak, segítenek a terve­zésben, mindennapi tennivalóink jó elvégzésében is. ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Dű V edres Ferenc tsz-elnök . Kiskunmajsán született 1923-ban. Négyen voltak testvé­rek. Az érettségi után Budapesten dolgozott. Volt műszaki vezető, kereskedelmi előadó, könyvelő, szerszámkészítő, mű­szaki ellenőr és áruházvezető. Időközben elvégezte a köz­gazdaságtudományi egyetemet. A doktori disszertációjának címe: Bács-Kiskun megye gyümölcs- és zöldségtermesztése. 1961 óta dolgozik a majsai Jonathán Tsz-ben, 1978 óta mint elnöke. Harminc éve tevékenykedik a szövetkezeti mozgalomban. — Eredetileg milyen pályára készült? — Mindig történelemtanár sze­rettem volna lenni.. Emlékszem apám egyre mondta, hogy az a legbiztonságosabb foglalkozás. Ráadásul engem még érdekelt is. Ugyanakkor kereskedői hajla­maim is megmutatkoztak. Ez csa­ládi örökség, hiszen egyidőben apámnak boltja volt. Az ezzel kapcsolatos élményeimet sokáig sorolhatnám: a mi kicsi üzletünk­ben zajlott az élet, előfordult ott pletyka, politika, minden. Gorkijt idézve számomra ez egy­fajta „egyetemet” jelentett. — Nem bánta meg, hogy végül is nem pedagógus lett? — Egyáltalán nem; hiszen amit eddig tettem, szívvel-lélekkel cse­lekedtem. Lehetővé vált számom­ra a mezőgazdasági munkaterü­leteken, hogy mindig közvetlen közelségben lehettem az emberek­kel. — Ez azt jelenti, hogy szereti azokat, akikkel (munkakapcsolat­ban min... — Hozzám senki nem tud úgy közeledni kérő szóval, hogy ha nem is tudok, de legalább ne akar­jak segíteni. 1400 dolgozónk van és 900 nyugdíjas. Sokféle étn- bert megismerhetek. — Gondolom nagy felelősséggel jár irányítani ennyi embert... Nem nyojnasztja ez? — Megvallom, tudok aludni miatta. Ha pedig nem, az egészen más okok miatt van. Például a gazdasági követelmények növe­kedése, valamint a termelésiben megmutatkozó gyors változások okoznak fejtörést. A többi között azért, mert ezekre keresem a he­lyes és célravezető megoldást. — Mondana példát arra, hogy az ilyesfajta igyekezete közben mi okozta a legtöbb gondot? — Gyakran úgy érzem, hogy eredményesebb, hatékonyabb lett volna a gyorsabb és rugalmasabb kis üzemrészek szervezése, mert akkor megfelelő mennyiségű tő­két és termelési anyagot tudtunk volna adni számukra. Ehelyett azt kellett választanunk, hogy az egyes ágazatokban sok dolgozót és kevés eszközt igénylő, ugyan­akkor kevesebb eredményt hozó fejlesztéseket szorgalmazzuk, vi­szont megoldottuk a tagság teljes foglalkoztatását. — Ez nem mond ellent a köz- gazdasági törvényeknek? — De igen. Azonban szerintem sokkal jelentősebb ennek a do­lognak a társadalompolitikai ol­dala. Hiszen tanyákon élő lányok és asszonyok, különösen a fiata­lok kötődnek így a szülőföldjük­höz. Hiszek abban, hogy részben ezért is maradnak többen ma már itthon, mint régebben. Ha a gyors sikerekre pályáznánk, ak­kor például egy húsz személyt foglalkoztató korszerűbb üzem­mel egy adott területen nagyobb 6ikeít érnénk el; ám ez az alap; vető gondjainkat kevésbé eny­hítené. — Ügy tudom, ,hogy ezen a kör­nyéken meglehetősen sok a ter­méketlen rossz földterület... — Így van. Kilenc aranykoro­nás a szántó, és közben, csupán a mi érdekeltségi területünkön, mintegy ezer tanya van. Ez a kegyetlen realitás, Ha mindezt 'nem vennénk figyelembe, bűnt követnénk el. Ezért a valós hely­zet ismerete alapján tárgyilagos döntéseket kell hoznunk. Pél­dául annak érdekében, hogy a rossz földjeinket jobbá tegyük. Ide tartozik, hogy az utóbbi tíz évben 450 hektár új szőlő-gyü­mölcs és ezer hektár erdő gaz­dagítja határainkat. Summázva, a homok gazdaságos termővé té­tele egyik legfőbb célkitűzésünk. — Volt már olyan intézkedése, melyről később bebizonyosodott, hogy téves? — Van olyan vezető, akinek nincsen? Saját gyakorlatomból is mondhatok .példát. Néhány év­vel ezelőtt a juhászatot fejleszte­ni akartuk, ám sajnos a kellő elő­rejelzések hiányában tettük ezt. Vagy egy másik példa: a túlter­melés miatt két éven át nem tud­tuk eladni a télire betárolt bur­gonyát. — Előfordul, hogy gazdasági problémákról álmodik? — Elég gyakran. Ne nevessen ki, de például szüret táján nem­egyszer azt álmodom, hogy jön a sok hó, a termés a tőkén ma­rad, én meg szaladgálok, hogy mit lehetne tenni. Vagy egy má­sik: a termést szállítanunk kel­lene, de lerobbannak az autók. — Esetleg van , reális alapja ezeknek az aünoknak? — Sajnos igen, főként a szállí­tással kapcsolatban. — A Jonathánt úgy emlegetik, mint a kulturális törekvések tá­mogatóját, a múzeumalapító szö­vetkezetei. Ez azt jelenti, hogy egyfajta mecénás szerepet is be­töltenek. Miért? — A feleségem szenvedélye a közművelődés. Sokáig könyvbi­zományos volt, egyik lelkes szer­vezetője a földrajzinév-gyűjtésnek és jelenleg irányítja az idegen­forgalmi munkát. Ezen kívül — mint már említettem — engem mindig érdekelt a történelem. Nyilván ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy vezető társaimmal együtt azt tegyem, amit tettem. Ösztönzött bennünket az is, hogy ennek a nagyközségnek * számos nagyszerű néprajzi és népművé­szeti hagyománya van. Miért ne tehetnénk a magunk eszközeivel mindezt még élőbbé. — ön szerint a szakember mi­lyen arányban legyen egyben po­litikus is? — A mindennapi politizálás szerintem elengedhetetlenül fon­tos. Ám a szakmai gyakorlat vé­gül is más. Ugyanakkor vallom, hogy a korszerűen dolgozó szak­ember nem élhet megfelelő poli­tikai állásfoglalások, nézetek nélkül. — Kimagasló munkájáért meg­kapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Mezőgazdaság Kivá­ló Dolgozója kitüntetést és a Mathiász-díjat. Több fontos tár­sadalmi megbízatása van, nem beszélve a Imár régóta gyakqrolt elnöki tisztéről. Mindez együtte­sen arra enged 1 KÖvétltezielni, hogy megbecsülik. , — Szeretném hinni, hogy így van. — Ez nyilván nagy örömet je­lent. Van más öröme is? — Elősorban az unokáim. — Végezetül még egy kérdés: sokat hallani mostanában arról, hogy Kiskunmajsa elöbb-utóbb város lesz. Mi a véleménye er­ről? — Remélem, hogy hamarosan így lesz. Ami rajtam áll, mindent megteszek érte. Varga Mihály JÓ EREDMÉNYEKET HOZOTT A MUNKA VERSENY Növelte exportját a Vízgépészeti Vállalat Az 1300 dolgozót foglalkoztató lajosmizsei székhelyű Vízgépé­szeti Vállalat tavaly ünnepelte állapításának 25. évfordulóját. Az elmúlt év elején a gyulai gyáruk egyik szocialista brigádjának fel­hívására az évfordulóra munka- versennyel emlékeztek. Az ered­mények értékelésére a napokban kerül sor. — A legjobb brigádok jelentős pénzjutalomban és erkölcsi elis­merésben részesülnek — mondta Nagy Lajos, a vállalat igazgatója, amikor az 1983-as tevékenysé­gükről érdeklődtünk^ — A het­ven brigád 750 tagjának — akik csatlakoztak a felhíváshoz — je­lentős szerepe volt abban, hogy terveinket sikerült túlteljesíteni, összes árbevételünket a tervezett 817 millió forint értékű termelés helyett 950 milliót ért el. — Melyek voltak tavaly a leg­jelentősebb munkák? — Fővállalkozásban úgy bel-, mint külföldön, hozzájárultunk a vízellátás javításához, illetve a szennyvíztisztításhoz. Az idén be­fejezzük az észak-pesti szennyvíz- telep létesítését, amely összessé­gében 2 milliárd forintba kerül. A szovjet tervek alapján készülő, napi 140 ezer köbméter kapacitá­sú tisztítótelep hazánk legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Az év­század végére, ha majd rendelke­zésre állnak a szükséges anyagi eszközök, a telep kapacitását 580 ezer köbméterre növeljük. Ugyan­csak az idén fejezzük be a „Cse­pel III” vízkezelőmű létesítését, amely napi 100 ezer köbméterrel segíti a vízellátást. A fonyódi re­gionális vízmű építésével , jelen­tősen hozzájárultunk a Balaton vízvédelméhez és Kaposvár víz­ellátásához is. Már elkészült a hatvan kilométeres távvezeték, amelyben a nyáron napi 15 ezer köbméter egészséges ivóvíz jut a városba. Ugyancsak hazánk leg­nagyobb tavának vízminőségét ja­k vítja majd a BoglárleLlén épülő, napi 8 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító-telep, amelyet jövőre helyezünk üzembe. A za­laegerszegi szennyvíztisztító-te­lep első üteme elkészült, napi tíz­ezer köbméter kapacitással, a második ütem befejezése ezután következik. Ez a létesítmény is hozzájárul a Balaton védelméhez. Nyíregyháza mellett, Tiszaberce- len decemberben kezdődött meg a húszezer köbméter kapacitású vízmű próbaüzeme, mely nem­csak a város, hanem a környező községek ivóvízéllátását is meg­oldja. • — A vállalat szakemberei so­kat járnak külföldön. Tavaly és az idén merre dolgoztak, illetve dolgoznak? — A múlt évben örvendetesen növekedett a tőkés exportunk. Al­gériában például elvállaltuk há­rom kórház vízellátásának a .meg­oldását. Tavaly egyben már el is végeztük, két kórházban pedig hamarosan megkezdődik az álta­lunk gyártott berendezések sze­relése. Tavaly szállítottuk Algé­riába egy víztározó gépészeti be­rendezéseit is, amelynek szerelé­se tavasszal kezdődik. Ezeken kivül természetesen más országok részére is dolgoztunk, így példá­ul NSZK megrendelésre szenny­víztisztító berendezések alkatré­szeinek gyártását vállaltuk. Eb­ből januárban már 1,2 millió fo­rint értékűit útnak-és indítottunk. Mindent összevetve, 1982-höz ké­pest, tavaly megdupláztuk tőkés exportunkat, gyártmányainkért és a szerelésért 79 millió forin­tot kaptunk megrendelőinktől. Jól alakult a szocialista kivite­lünk is, 65 millió forintot szám­láztak termékeinkért. Reméljük — mondta befejezésül az igazga­tó — a második negyedszázadunk első éve is sikeres lesz és eleget tudunk tenni megrendelőink igé­nyeinek. O. L. f I Ü. • A lajosmizsei gyáregységben elkészültek és szállításra várnak a debreceni vízműbe a 25 köbméteres tartályok.

Next

/
Thumbnails
Contents