Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-24 / 46. szám
1984. február 24. • PETŐFI NÉPE • $ EMLÉKEK ERDEI FERENCRŐL A tanyai gazdálkodásról több kellene” 99 A Budapesti Kertészeti Egyetem Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Karának Erdei Ferenc Kollégiuma névadójára emlékszik pénteken és szombaton nyilvános Rendezvényekkel. Február 24- en délelőtt 10 órai kezdettel Király László előadása után három főiskolai hallgató korreferátuma tájékoztatja a megjelenteket az író, politikus, közgazdász Erdei Ferenc munkásságáról, Bács-Kiskun megyei kötődéseiről, Délután 2 órai kezdettel a Futóhomok című könyvből és helytörténeti kiadványokból ösz- szeáliított szellemi vetélkedő csapatversenyen a rendezőkön kívül bajai és tiszántúli együttes is jelezte részvéteiét. Sportversenyek, népzenei est és táncház is szerepel a délutáni és esti műsorban. Szombaton népművészeti kirakodóvásárt, a gyerekeknek bábműsort, mesemondást szerveznek az Erdei Ferenc napok keretében. Ebből az alkalomból közöljük az Erdei Fe- rencre vonatkozó ismereteinket újabb adalékokkal gazdagító cikket. • Az ezerkilencszázbatvanas években is ellátogatott Erdei Ferenc egyik 1944 őszi. rejtekhelyére, Sántha György jakabszállási birtokára. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Köszöntés az úttörőházban A nyilas hatalomátvétel után súlyos büntetés várt a kérészéletű hatalom szemében gyanús embereket bújtatókra. Érthető, hogy a kecskeméti Sántha Györgyék barátaik előtt is titkolták: a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetőjének adtak menedéket Gyenes tér 6. számú' lakásuk sarokszobájában. A költő-tanár házigazda — otthonában vendégelte ■ már Szabó Pált, Illyés Gyulát, Móricz Zsig- mondot, Németh Lászlót, Sárközi Györgyöt — vitte-hozta a híreket. Bizonyos jelekből mégis azt gyanították: mások is tudhatnak a szívesen fogadott politikus-ismerősük, Erdei Ferenc ottlétéről. A hírős városi rejtőzködés ötödik napján ezért a házigazda jakabszállási birtokára csempészték az akkor 34 éves politikust. Innen indult a szovjet katonák elé. Solt- vadkertről öccsével együtt gyalogolt Pirtóra. Itt várták be a felszabadító csapatokat. Erdei Ferenc pontosan tudta, hogy milyen veszélyeknek tette ki magát és családját Sántha György. Az áldozatkész segítségért élete végéig hálás volt. Többször meglátogatta a költőt, olykor levelet is váltottak. Sohasem felejtette el Tóth László barátja említését, ’Wlfit’-ahogyan a Laci bácsinak küldet,is ritkán hiáíiy- ■Wft'líájdanf vendéglátójának neve. Az ország egyik legnagyobb, leggazdagabb falusi múzeuma a „112 Petőfi-vers falujában”, Szalk- szentmártonban működik. Népszerűségét bizonyítja, hogy tavaly például több mint 15 ezer látogató kereste fel. Az egykori mezővárosi kocsma és mészárszék épületében a Petrovics családra vonatkozó irodalomtörténeti jelentőségű emlékek mellett gazdag néprajzi ás ipartörténeti anyaggal' is megismerkedhetnek az érdeklődők. Az intézmény vezetője, Maj- sai Károly nemcsak muzeológusként, vagy vendég-kalauzként tevékenykedik itt. Az általa irányított kulturális szervező munka az egyik legfontosabb 1 tényezője A politikus a város sok színes emberét ismerte. Többször találkozott a változatos sorsú Bodócs Gyulával. A hadirokkant újságíró keményen bírálta a visszaéléseket, a helyi vezetőket. Noha indítékai olykor személyes jellegűek voltak, noha ingatag, olykor zavaros szemléleti alapokról támadta a Horthy-rendszer kecskeméti korifeusait, közgyűlési felszólalásai, többször betiltott, majd véglegesen megszüntetett időszaki kiadványai népszerűvé tették az úgynevezett kisemberek körében. Lapunk is szívesen közölte írásait. 1957-ben — például — szinte sorozatban jelentek meg közleményei. Erdei Ferenc is becsülte. Szívesen vállalta tanulmányainak lektorálását. Az Aranyhomok szerkesztősége nagy örömmel adott helyet Bodócs Gyula A kecskeméti tanyavilágból alakult községek érdekesebb történeti adatai című, kissé vázlatos dolgozatának. Tudták : betegsége akadályozta meg a téma alaposabb kimunkálásában. Jól érezte Bodócs Gyula: sietni kellett. Már nem élhette meg írása megjelenését. A Futóhomok szerzője 1962. október 10-én Tóth Lászlónak cím- :zMt , levelében nyomatékosan _%jáglO|ÉÉa publikálását. Tanulságosak megjegyzései mai helytörténeti kutatók számára is: a Duna menti település közművelődésének. A múzeumalapító pedagógus a látványosabb, láto- gatottabb március 15-i, vagy Szilveszter-esti Petőfi-ünnepsé- gek szervezése mellett művészeti csoportokat és irodalombaráti kört irányít.- A múzeum 1984-es tervében az is szerepel, hogy továbbfejlesztik a múzeumbarátkör munkáját. Szorosabbra fonják kapcsolatukat az általános iskolával és az úttörőcsapattal. Szeretnének egyre több alkalmat teremteni a tanulócsoportok számára a múzeumi órák megrendezésében. Folytatódnak a hagyományos „Múzeumkerti hangversenyek”. Májusban például a Pedagógus 1. Az általános tudnivalók szerencsés összeállítása. Egyet ajánlanék: a tanyai gazdálkodásról több kellene, mert ez nagyon homályos már a mai fiatalok előtt is. 2. Lakitelek a leggazdagabb, Bugac és Hetény után következik. Nagyon jól sikerültek a természeti ismertetések. A Bódvány- hegyet egészen megkívántam. S utána a 19-es mártírok olyan drámai izgalmat idéznek elő, hogy az egész nagyon érdekes olvasmány is. 3. Szentkirály és Szt.-lőrinc halványabbak, inkább a teljesség kedvéért vannak. Nem rosszak azonban, de itt a szerzőnek nem volt külön szívbeli mondanivalója. 4. Együtt az egész: szép és becses munka, s azonkívül, hogy érdekes, olvasmányos, külön érdekessége, hogy egy színes, sokat tudó és nemes törekvésű szerző profilja tetszik ki belőle. Egy hónap múlva már Erdei részvétlevelét vitte a postás Bodó- csék megárvult hetényegyházi portájára. „Érdekes és értékes embert , vesztettünk el vele... Még örülök, hogy a nyáron találkoztunk és sok olyan dologról tudtunk beszélni, amit már senki sem tud folytatni Ö utána.” Heltai Nándor Szakszervezet Központi Ének- és Zenekara látogat el Szalkszent- mártonba Augusztusban, Vass Lajos irányításával, a Vasas Művészegyüttes énekkara és szólistái orgonaművész közreműködésével hangversenyeznek az emlékhely szomszédságában levő műemlék -templomban. Ápolják, építik a CSEMADOK Ipolyság Városi Szervezete és a Petőfi Emlékmúzeum Baráti Körével kötött gyümölcsöző barátságot. Találkozókat, népzenei fesztiválokat rendeznek közösen. A szalkszentmártoni múzeum- barátoknak egy régi vágya is teljesül az idén: megjelenik az intézményt bemutató füzet. F. P. J. Megható, szép ünnepség színhelye volt az elnyúlt napokban a kecskeméti Szalváy Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthon: azokat a ' szaktkörvezető-pedagógusokat köszöntötték, siklik harminchárom évvel ezelőtt, 1951-ben a régi úttöirőházban dolgoztak. Az esemény szervezői huszonkilenc meghívót küldték a hajdani úttörővezetőknek —. akiknek egy része ma már nyugdíjas — és örömmel állapíthatták meg, hogy csaknem mindenki eljött! A jelenlegi tágas, szép épületben folyó munkáról Burján Sándorné igazgató szólt köszöntőjében. Beszélt a huszonhárom szakkörben folyó munkáról, arról, hogy egyetlen esztendő alatt százötvenezer úttörő vett részt a különféle eseményeken, ünnepségeken, vetélkedőkön, kiállításokon, a szabadidős programokon. Szólt a ház kibővült feladatáról, hiszen ebben az épületben gondosan összeállított program várja a KlSZ-korosz- tály tagjait is. A köszöntők sorába Herczeg Béla né tanítónő is bekapcsolódott, hiszen ő kutatta fel aprólékos munkával a vendégeket, köztük az első igazgatót, Pajor- Gyulai Károlyné Bakos Jolánt. Méltó módon folytatódott a köszöntés: az úttörők műsorával. Soós Andrea szavalatával, Sze- bellédi Ildikó gordonkaszólójával, a Kodály-Sskola fúvós-trióAz elmúlt héten közölt rejtvény helyes megfejtése Thomas Alva Edison. A sorsolás alkalmával könyvet nyert: Gálfi Szilvia, Tiszaalpár; Gulyás József, Lakitelek; Pásztor Petra, Cegléd; Huber László, Hajós; Szenek Mónika, Kecskemét; Mészáros Zsolt, Kiskunfélegyháza; Szauter Anikó, Nemesnádudvar; Balogh Annamária, Kiskunhalas; Nagy Erika, Jánoshalma; Vetró Éva, Városföld. v Ezen a héten a fejtörő külön szól a kisdobosoknak, és külön az úttörőiknek. A kisdobosoknak az itt látható ábra alapján azt kell megállapítani, hogy melyik fiúé a lepke: a kép jának — Dobos Zoltán, Papesch László, Szűcs László — bemutatójával. Befejezésként a ház bábosai marionett-játékot, a népi- játékszaikfeör tagjai vidám dalokat, játékokat mutattak be. Képünk az ő mókázásuíkat mutatja be,' háttérben a meghívottak egy csoportja látható: Füzessy Istvánná, Vágó Dezső né. Várnagy Istvánná és dr. Migléczi Béliné. * Pajtások! Tudjátok-e, hogy a ti iskolátokban kaik voltak az űtjobfa alsó vagy a bal felső sarkában láttiaitóé? Az úttörőktől a következő bárom kérdésre várunk választ: 1. Három hatosból hogyan lesz hét? 2. Négy egyesből hogyan lesz tizenhárom? 3. Tizenkettőnek a fele hét! Hogyan lehetséges? A megfejtéseket levelezőlapon várjuk március 5-ig, szerkesztőségtinic címére : Petőfi Népe' Szerkesztősége, Kecskemét, 6001 Pl.: 76. A levelezőlap címoldalára írjátok rá: Kisdobos- rejtvény, illetve: úttörő rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5—5 könyvet sorsolunk ki. íörőcsapat első vezetői? Érdemes lenne őket felkeresni — ha már nem laknak helyben, akkor írni nekik — s megkérdezni, hogyan is vtolt, amikor megkezdték a mozgalmi munkát? A kecskeméti úttörőházban lezajlott köszöntő legyen számotokra egyfajta kdinduilóponit, és fogjatok hozzá az emlékek gyűjtéséhez mielőbb! Soha ne tévesszétek szem elől: a jövőt építeni csak a múlt pontos ismeretében lehet igazán! HÍREINK A kezdeményezéseiről méltán híres kecskeméti Buday Dezső úttörőcsapat ititkára, Boros Anikó, az elmúlt hetekben felvette a kapcsolatot a Budapesten élő Surányi Pállal, az 1919-es Marx Károly úttörőcsapat tagjával. Fali bácsitól csakhamar vaskos levelet hozott a posta Anikó nevére! A hajdani úttörő levelében örömmel számol be arról, hogy a mozgalom születésének 65. évfordulója tiszteletére rendezett országos játék egyik parancsnoka lett, ezt nagy megtisztelt értésnek tartja. A továbbiakban Surány Pál a hatszáz gyermeket számláló csapat emléktárgyairól számol be: ma a Rottenbdller utcai iskola csapatának tagjai őrzik, emlékezve az alapítókra. A hetényegyházi úttörőcsapat tagjai igazán nem tétlenkednek! — írja levelében Zsurek Éva. Ezekben a napokban a TTUSZ- vetélkedőre készülnek! Az elmúlt napokban a szülői munka- közösség tagjai megvalósították a gyerekek nagy vágyát, elkészítették részükre az iskolarádiót! Javában használják! Összeállítottá: Selmeci Katalin A szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeum tervei Rejtvényfejtőknek LENGYEL HÉTKÖZNAPOK IV. Elveszett évek után A negyedik nap elhagytuk Poznant, bár még rengeteg látnivalót \ és tanulságot kínált a vajdasági központ. Mint a történeti leírások tanúsítják, a Warta folyó két partján fekvő város körül, Wielkopolskáiban, Nagy-Lengyel- ors'zágban „fogant meg a polánok államának, Polskának, Lengyel- országnak csírája”. Nem messze, alig ötven kilométerre alapították székhelyüket az első fejedelmek. Történelmi földön Most kevésbé érdekel a hét dombon épült település múltja önmagában. Sokkal inkább kíváncsivá tesz; hogy milyen a mai élet Gnieznoban. Ez a 65 ezer lakosú város egyházi szerepét tekintve sokban Esztergomhoz hasonlítható, s a világon igen előkelő helyet foglalna el egy olyasfajta kimutatásban, amely a négyzetkilométerre vetített templomok, plébániák, székesegyházak, kolostorok, harangok, kápolnák és kanonokházak mennyiségét veszi számba. Lengyelország egykori szülőhelye régi szépségét mutatja. Pontosabban egyféle megújult arculatról van szó. Igen tetemes összegekbe került az épületek, utcák és terek rekonstrukciója. A bevezető utak mentén is éttermek létesültek, hogy legyen hol megpihenni a vendégeknek. Nem messze skanzen' őrzi a hajdani életforma tárgyi emlékeit. Látnivaló, hogy az elképzelések erőteljes idegenforgalmat céloztak meg. Erre meg is van minden adottság. A válság viszont ritkán alkalmas vendégjárásra. A nyolcvanas évek elején a kéttornyú Katedra városában is kizökkentették fejlődéséből az életet azok, akik más hatalmat akartak. Elvesztett esztendők után jobbára mostanában indulnak az új épít-, kezések is. Az idén például 30 állami és 350 szövetkezeti lakás átadását tervezik. Igazi érdekvédelem Gnieznóban működik az ország egyik legnagyobb inggyártó vállalata, a Polanex. Jerzy Kasprzak igazgató — aki küldöttként részt vett a LEMP IX. kongresszusának munkájában — adatokkal is igazolja, hogy náluk első a termelés, a kritikus években is foko-\ zatosan emelkedett a darabszám. 1980-ban 5 millió 200 ezer, ta• A jó szervező, menedzser típusú igazgató: Jerzy Kasprzak. WtKedziora Krystyna: javul a helyzetűnk. valy ötszázezerrel több férfiiii- get varrtak. Az idén már túllépnek a hatmillión, is. — Miután idekerültem, nagyobb teljesítményre és jó minőségre ösztönző bérezést vezettem be — magyarázza a titok nyitját. — Saját szakmunkásképző iskolánk van a gyárkapun belül, ahol ilyen szellemiben neveljük a fiatalokat. Néhányan tőlünk is kiléptek, de bőven akad utánpótlás a végzős tanulóikból. — Ilyen egyszerű a megoldás? — Előre lehetett érezni, tudni, ■ hogy válság készül Lengyelországban. NSZK-ibeli és más üzemekkel, köztük a magyar szarvasi „Szirén” Ruházati és Háziipari Szövetkezettel is olyan megállapodásokat kötöttünk, amelyek sze- ript anyagot, kellékeket kaptunk, mi pedig ebből varrt készterméket adtunk. — Túljutottak a nehézségeken? — Olyannyira, hogy az idén már a termelés háromnegyed részét exportáljuk. Szállítunk a Szovjetunióba, Csehszlovákiába Magyarországra, az NSZK-ba, Hollandiába, Angliába, Irakba, Kanadába és az USÁ-ba is. A dollárbevétel egy része nálunk marad, s ebből veszünk korszerű, a különleges igények kielégítéséhez szükséges textíliát, festéket, cérnát. És olyan korszerű-automatagépeket, amelyek megkönnyítik a munkát. Együtt próbáljuk levonni a tanulságokat az izig-vérig menedzser típusú vezetővel, aki maga intézi a piaci munkát, szerzi a külföldi üzleteket is: a mozgékony, jó szervezés és a hatékony munka feltételeinek megteremtése a legjobb érdekvédelem. így gondolhatják ezt mások is, amit jelez, hogy 1982 decemberében létrejött az a „független, önigazgató szakszervezet”, amelynek a szükségességéről ugyanabban a hónapban Wojciech Jaruzelski szólt a helyzet javulásáról számot adó beszédében. A 2500 dolgozó háromnegyede — -a fizikai munkások 90 százaléka — tagja az új mozgalomnak. Lehessen tervezni Kedziora Krystyna varrógépen dolgozik 21 éve, $ nem is a legmodernebb típuson. Teljesítménye a kimagaslók között van. Havi fizetése megközelíti a 18 ezer zlotyt. Férje építőipari technikus az egyik szövetkezetben, 19 ezer zlotyt visz haza a borítékban havonta. Büszkék rá, hogy a gyerekek — Krzystof 12, Grazyna 15 éves — jó tanulók. Négyen kétszobás állami lakásban élnek egy régi házban. Vajon mire futja a családi költségvetésből? — Drága a piac. Bevásárlásra, a konyhára körülbelül 20 ezer zlotyt fordítunk — mondja az asszony. — Ebből arra is jut, hogy évente kétszer fél sertést vásároljunk. Valamennyien otthon ebédelünk, édesanyám segít főzni, hús négyszer kerül az asztalra hetenként. A gáz, villany, víz és más költségéhez telente 3 tonna szén ára tartozik. A többit főleg a gyerekekre költjük. Már érezhetően jobb a helyzetünk, mint néhány éve volt, egyre több mindent lehet vásárolni az üzletekben, s ha nem is túl modern a konfekció, de van. Megkérdezem, hogy mi az, amit a legfontosabbnak érez, amit nagyon szeretne. — Békét és nyugalmat kívánok mindenekelőtt, hiszen a lengyeleknek nem kell bemutatni, hogy milyen rettenetes a háború. Aztán, nagyobb lakást szeretnénk. És rendet, hogy legyen értelme gyűjteni a családi beruházásokra és lehessen tervezni hosszabb távra is az életünket. (Vége) Halász Ferenc
