Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-24 / 46. szám

1984. február 24. • PETŐFI NÉPE • $ EMLÉKEK ERDEI FERENCRŐL A tanyai gazdálkodásról több kellene” 99 A Budapesti Kerté­szeti Egyetem Kecske­méti Kertészeti Fő­iskolai Karának Er­dei Ferenc Kollégiu­ma névadójára emlék­szik pénteken és szom­baton nyilvános Rendez­vényekkel. Február 24- en délelőtt 10 órai kez­dettel Király László elő­adása után három főis­kolai hallgató korrefe­rátuma tájékoztatja a megjelenteket az író, politikus, közgazdász Erdei Ferenc munkás­ságáról, Bács-Kiskun megyei kötődéseiről, Délután 2 órai kezdettel a Futóhomok című könyvből és helytörté­neti kiadványokból ösz- szeáliított szellemi ve­télkedő csapatversenyen a rendezőkön kívül ba­jai és tiszántúli együt­tes is jelezte részvéte­iét. Sportversenyek, nép­zenei est és táncház is szerepel a délutáni és esti műsorban. Szomba­ton népművészeti kira­kodóvásárt, a gyerekek­nek bábműsort, mese­mondást szerveznek az Erdei Ferenc napok ke­retében. Ebből az alkalomból közöljük az Erdei Fe- rencre vonatkozó isme­reteinket újabb adalé­kokkal gazdagító cikket. • Az ezerkilencszázbatvanas években is ellátoga­tott Erdei Ferenc egyik 1944 őszi. rejtekhelyére, Sántha György jakabszállási birtokára. GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Köszöntés az úttörőházban A nyilas hatalomátvétel után súlyos büntetés várt a kérészéletű hatalom szemében gyanús embe­reket bújtatókra. Érthető, hogy a kecskeméti Sántha Györgyék ba­rátaik előtt is titkolták: a Nem­zeti Parasztpárt egyik vezetőjének adtak menedéket Gyenes tér 6. számú' lakásuk sarokszobájában. A költő-tanár házigazda — ott­honában vendégelte ■ már Szabó Pált, Illyés Gyulát, Móricz Zsig- mondot, Németh Lászlót, Sárközi Györgyöt — vitte-hozta a híreket. Bizonyos jelekből mégis azt gya­nították: mások is tudhatnak a szívesen fogadott politikus-isme­rősük, Erdei Ferenc ottlétéről. A hírős városi rejtőzködés ötö­dik napján ezért a házigazda ja­kabszállási birtokára csempészték az akkor 34 éves politikust. Innen indult a szovjet katonák elé. Solt- vadkertről öccsével együtt gyalo­golt Pirtóra. Itt várták be a fel­szabadító csapatokat. Erdei Ferenc pontosan tudta, hogy milyen veszélyeknek tette ki magát és családját Sántha György. Az áldozatkész segítségért élete végéig hálás volt. Többször meg­látogatta a költőt, olykor levelet is váltottak. Sohasem felejtette el Tóth László barátja említését, ’Wlfit’-ahogyan a Laci bácsinak küldet,is ritkán hiáíiy- ■Wft'líájdanf vendéglátójának ne­ve. Az ország egyik legnagyobb, leggazdagabb falusi múzeuma a „112 Petőfi-vers falujában”, Szalk- szentmártonban működik. Nép­szerűségét bizonyítja, hogy tavaly például több mint 15 ezer láto­gató kereste fel. Az egykori me­zővárosi kocsma és mészárszék épületében a Petrovics családra vonatkozó irodalomtörténeti je­lentőségű emlékek mellett gazdag néprajzi ás ipartörténeti anyag­gal' is megismerkedhetnek az ér­deklődők. Az intézmény vezetője, Maj- sai Károly nemcsak muzeológus­ként, vagy vendég-kalauzként tevékenykedik itt. Az általa irá­nyított kulturális szervező munka az egyik legfontosabb 1 tényezője A politikus a város sok színes emberét ismerte. Többször talál­kozott a változatos sorsú Bodócs Gyulával. A hadirokkant újságíró keményen bírálta a visszaéléseket, a helyi vezetőket. Noha indítékai olykor személyes jellegűek voltak, noha ingatag, olykor zavaros szemléleti alapokról támadta a Horthy-rendszer kecskeméti kori­feusait, közgyűlési felszólalásai, többször betiltott, majd véglege­sen megszüntetett időszaki kiad­ványai népszerűvé tették az úgy­nevezett kisemberek körében. Lapunk is szívesen közölte írásait. 1957-ben — például — szinte so­rozatban jelentek meg közlemé­nyei. Erdei Ferenc is becsülte. Szíve­sen vállalta tanulmányainak lek­torálását. Az Aranyhomok szer­kesztősége nagy örömmel adott helyet Bodócs Gyula A kecskemé­ti tanyavilágból alakult községek érdekesebb történeti adatai című, kissé vázlatos dolgozatának. Tud­ták : betegsége akadályozta meg a téma alaposabb kimunkálásában. Jól érezte Bodócs Gyula: sietni kellett. Már nem élhette meg írá­sa megjelenését. A Futóhomok szerzője 1962. ok­tóber 10-én Tóth Lászlónak cím- :zMt , levelében nyomatékosan _%jáglO|ÉÉa publikálását. Tanulságo­sak megjegyzései mai helytörté­neti kutatók számára is: a Duna menti település közmű­velődésének. A múzeumalapító pedagógus a látványosabb, láto- gatottabb március 15-i, vagy Szilveszter-esti Petőfi-ünnepsé- gek szervezése mellett művészeti csoportokat és irodalombaráti kört irányít.- A múzeum 1984-es tervében az is szerepel, hogy továbbfejlesz­tik a múzeumbarátkör munká­ját. Szorosabbra fonják kapcso­latukat az általános iskolával és az úttörőcsapattal. Szeretnének egyre több alkalmat teremteni a tanulócsoportok számára a mú­zeumi órák megrendezésében. Folytatódnak a hagyományos „Múzeumkerti hangversenyek”. Májusban például a Pedagógus 1. Az általános tudnivalók sze­rencsés összeállítása. Egyet ajánla­nék: a tanyai gazdálkodásról több kellene, mert ez nagyon homályos már a mai fiatalok előtt is. 2. Lakitelek a leggazdagabb, Bugac és Hetény után következik. Nagyon jól sikerültek a termé­szeti ismertetések. A Bódvány- hegyet egészen megkívántam. S utána a 19-es mártírok olyan drá­mai izgalmat idéznek elő, hogy az egész nagyon érdekes olvasmány is. 3. Szentkirály és Szt.-lőrinc hal­ványabbak, inkább a teljesség kedvéért vannak. Nem rosszak azonban, de itt a szerzőnek nem volt külön szívbeli mondanivaló­ja. 4. Együtt az egész: szép és be­cses munka, s azonkívül, hogy ér­dekes, olvasmányos, külön érde­kessége, hogy egy színes, sokat tudó és nemes törekvésű szerző profilja tetszik ki belőle. Egy hónap múlva már Erdei részvétlevelét vitte a postás Bodó- csék megárvult hetényegyházi portájára. „Érdekes és értékes embert , vesztettünk el vele... Még örülök, hogy a nyáron talál­koztunk és sok olyan dologról tud­tunk beszélni, amit már senki sem tud folytatni Ö utána.” Heltai Nándor Szakszervezet Központi Ének- és Zenekara látogat el Szalkszent- mártonba Augusztusban, Vass Lajos irányításával, a Vasas Művészegyüttes énekkara és szó­listái orgonaművész közreműkö­désével hangversenyeznek az emlékhely szomszédságában levő műemlék -templomban. Ápolják, építik a CSEMADOK Ipolyság Városi Szervezete és a Petőfi Em­lékmúzeum Baráti Körével kö­tött gyümölcsöző barátságot. Ta­lálkozókat, népzenei fesztiválo­kat rendeznek közösen. A szalkszentmártoni múzeum- barátoknak egy régi vágya is tel­jesül az idén: megjelenik az in­tézményt bemutató füzet. F. P. J. Megható, szép ünnepség szín­helye volt az elnyúlt napokban a kecskeméti Szalváy Mihály Út­törő- és Ifjúsági Otthon: azokat a ' szaktkörvezető-pedagógusokat köszöntötték, siklik harminchá­rom évvel ezelőtt, 1951-ben a ré­gi úttöirőházban dolgoztak. Az esemény szervezői huszon­kilenc meghívót küldték a haj­dani úttörővezetőknek —. akik­nek egy része ma már nyugdí­jas — és örömmel állapíthatták meg, hogy csaknem mindenki eljött! A jelenlegi tágas, szép épü­letben folyó munkáról Burján Sándorné igazgató szólt köszön­tőjében. Beszélt a huszonhárom szakkörben folyó munkáról, ar­ról, hogy egyetlen esztendő alatt százötvenezer úttörő vett részt a különféle eseményeken, ünnep­ségeken, vetélkedőkön, kiállítá­sokon, a szabadidős programo­kon. Szólt a ház kibővült fel­adatáról, hiszen ebben az épü­letben gondosan összeállított program várja a KlSZ-korosz- tály tagjait is. A köszöntők sorába Herczeg Béla né tanítónő is bekapcsoló­dott, hiszen ő kutatta fel aprólé­kos munkával a vendégeket, köztük az első igazgatót, Pajor- Gyulai Károlyné Bakos Jolánt. Méltó módon folytatódott a kö­szöntés: az úttörők műsorával. Soós Andrea szavalatával, Sze- bellédi Ildikó gordonkaszólójá­val, a Kodály-Sskola fúvós-trió­Az elmúlt héten közölt rejtvény helyes megfejtése Thomas Alva Edi­son. A sorsolás alkalmával könyvet nyert: Gálfi Szilvia, Tiszaalpár; Gu­lyás József, Lakitelek; Pásztor Petra, Cegléd; Huber László, Hajós; Szenek Mónika, Kecskemét; Mészáros Zsolt, Kiskunfélegyháza; Szauter Anikó, Nemesnádudvar; Balogh Annamá­ria, Kiskunhalas; Nagy Erika, János­halma; Vetró Éva, Városföld. v Ezen a héten a fejtörő külön szól a kisdobosoknak, és külön az úttö­rőiknek. A kisdobosoknak az itt lát­ható ábra alapján azt kell megállapí­tani, hogy melyik fiúé a lepke: a kép jának — Dobos Zoltán, Papesch László, Szűcs László — bemuta­tójával. Befejezésként a ház bá­bosai marionett-játékot, a népi- játékszaikfeör tagjai vidám dalo­kat, játékokat mutattak be. Ké­pünk az ő mókázásuíkat mutat­ja be,' háttérben a meghívottak egy csoportja látható: Füzessy Istvánná, Vágó Dezső né. Vár­nagy Istvánná és dr. Migléczi Béliné. * Pajtások! Tudjátok-e, hogy a ti iskolátokban kaik voltak az űt­jobfa alsó vagy a bal felső sarkában láttiaitóé? Az úttörőktől a következő bárom kérdésre várunk választ: 1. Három hatosból hogyan lesz hét? 2. Négy egyesből hogyan lesz ti­zenhárom? 3. Tizenkettőnek a fele hét! Hogyan lehetséges? A megfejtéseket levelezőlapon vár­juk március 5-ig, szerkesztőségtinic cí­mére : Petőfi Népe' Szerkesztősége, Kecskemét, 6001 Pl.: 76. A levelező­lap címoldalára írjátok rá: Kisdobos- rejtvény, illetve: úttörő rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5—5 könyvet sorsolunk ki. íörőcsapat első vezetői? Érde­mes lenne őket felkeresni — ha már nem laknak helyben, akkor írni nekik — s megkérdezni, ho­gyan is vtolt, amikor megkezd­ték a mozgalmi munkát? A kecskeméti úttörőházban lezaj­lott köszöntő legyen számotokra egyfajta kdinduilóponit, és fogja­tok hozzá az emlékek gyűjtésé­hez mielőbb! Soha ne tévesszétek szem elől: a jövőt építeni csak a múlt pon­tos ismeretében lehet igazán! HÍREINK A kezdeményezéseiről méltán híres kecskeméti Buday Dezső úttörőcsapat ititkára, Boros Ani­kó, az elmúlt hetekben felvette a kapcsolatot a Budapesten élő Surányi Pállal, az 1919-es Marx Károly úttörőcsapat tagjával. Fali bácsitól csakhamar vas­kos levelet hozott a posta Anikó nevére! A hajdani úttörő levelé­ben örömmel számol be arról, hogy a mozgalom születésének 65. évfordulója tiszteletére ren­dezett országos játék egyik pa­rancsnoka lett, ezt nagy meg­tisztelt értésnek tartja. A továbbiakban Surány Pál a hatszáz gyermeket számláló csapat emléktárgyairól számol be: ma a Rottenbdller utcai is­kola csapatának tagjai őrzik, em­lékezve az alapítókra. A hetényegyházi úttörőcsapat tagjai igazán nem tétlenkednek! — írja levelében Zsurek Éva. Ezekben a napokban a TTUSZ- vetélkedőre készülnek! Az el­múlt napokban a szülői munka- közösség tagjai megvalósították a gyerekek nagy vágyát, elké­szítették részükre az iskolará­diót! Javában használják! Összeállítottá: Selmeci Katalin A szalkszentmártoni Petőfi Emlékmúzeum tervei Rejtvényfejtőknek LENGYEL HÉTKÖZNAPOK IV. Elveszett évek után A negyedik nap elhagytuk Poz­nant, bár még rengeteg látnivalót \ és tanulságot kínált a vajdasági központ. Mint a történeti leírá­sok tanúsítják, a Warta folyó két partján fekvő város körül, Wielkopolskáiban, Nagy-Lengyel- ors'zágban „fogant meg a polánok államának, Polskának, Lengyel- országnak csírája”. Nem messze, alig ötven kilométerre alapítot­ták székhelyüket az első fejedel­mek. Történelmi földön Most kevésbé érdekel a hét dombon épült település múltja önmagában. Sokkal inkább kí­váncsivá tesz; hogy milyen a mai élet Gnieznoban. Ez a 65 ezer la­kosú város egyházi szerepét te­kintve sokban Esztergomhoz ha­sonlítható, s a világon igen elő­kelő helyet foglalna el egy olyas­fajta kimutatásban, amely a négyzetkilométerre vetített temp­lomok, plébániák, székesegyházak, kolostorok, harangok, kápolnák és kanonokházak mennyiségét ve­szi számba. Lengyelország egykori szülő­helye régi szépségét mutatja. Pontosabban egyféle megújult arculatról van szó. Igen tetemes összegekbe került az épületek, ut­cák és terek rekonstrukciója. A bevezető utak mentén is éttermek létesültek, hogy legyen hol meg­pihenni a vendégeknek. Nem messze skanzen' őrzi a hajdani életforma tárgyi emlékeit. Lát­nivaló, hogy az elképzelések erő­teljes idegenforgalmat céloztak meg. Erre meg is van minden adottság. A válság viszont ritkán alkal­mas vendégjárásra. A nyolcva­nas évek elején a kéttornyú Ka­tedra városában is kizökkentet­ték fejlődéséből az életet azok, akik más hatalmat akartak. El­vesztett esztendők után jobbára mostanában indulnak az új épít-, kezések is. Az idén például 30 ál­lami és 350 szövetkezeti lakás átadását tervezik. Igazi érdekvédelem Gnieznóban működik az ország egyik legnagyobb inggyártó vál­lalata, a Polanex. Jerzy Kasprzak igazgató — aki küldöttként részt vett a LEMP IX. kongresszusá­nak munkájában — adatokkal is igazolja, hogy náluk első a ter­melés, a kritikus években is foko-\ zatosan emelkedett a darabszám. 1980-ban 5 millió 200 ezer, ta­• A jó szervező, menedzser típusú igazgató: Jerzy Kasprzak. WtKedziora Krystyna: javul a helyzetűnk. valy ötszázezerrel több férfiiii- get varrtak. Az idén már túllép­nek a hatmillión, is. — Miután idekerültem, nagyobb teljesítményre és jó minőségre ösztönző bérezést vezettem be — magyarázza a titok nyitját. — Sa­ját szakmunkásképző iskolánk van a gyárkapun belül, ahol ilyen szellemiben neveljük a fiatalokat. Néhányan tőlünk is kiléptek, de bőven akad utánpótlás a végzős tanulóikból. — Ilyen egyszerű a megoldás? — Előre lehetett érezni, tudni, ■ hogy válság készül Lengyelország­ban. NSZK-ibeli és más üzemek­kel, köztük a magyar szarvasi „Szirén” Ruházati és Háziipari Szövetkezettel is olyan megállapo­dásokat kötöttünk, amelyek sze- ript anyagot, kellékeket kaptunk, mi pedig ebből varrt késztermé­ket adtunk. — Túljutottak a nehézségeken? — Olyannyira, hogy az idén már a termelés háromnegyed ré­szét exportáljuk. Szállítunk a Szovjetunióba, Csehszlovákiába Magyarországra, az NSZK-ba, Hollandiába, Angliába, Irakba, Kanadába és az USÁ-ba is. A dollárbevétel egy része nálunk marad, s ebből veszünk korszerű, a különleges igények kielégítésé­hez szükséges textíliát, festéket, cérnát. És olyan korszerű-automa­tagépeket, amelyek megkönnyí­tik a munkát. Együtt próbáljuk levonni a ta­nulságokat az izig-vérig mened­zser típusú vezetővel, aki maga intézi a piaci munkát, szerzi a külföldi üzleteket is: a mozgé­kony, jó szervezés és a hatékony munka feltételeinek megteremtése a legjobb érdekvédelem. így gon­dolhatják ezt mások is, amit je­lez, hogy 1982 decemberében létrejött az a „független, önigaz­gató szakszervezet”, amelynek a szükségességéről ugyanabban a hónapban Wojciech Jaruzelski szólt a helyzet javulásáról számot adó beszédében. A 2500 dolgozó háromnegyede — -a fizikai mun­kások 90 százaléka — tagja az új mozgalomnak. Lehessen tervezni Kedziora Krystyna varrógépen dolgozik 21 éve, $ nem is a leg­modernebb típuson. Teljesítmé­nye a kimagaslók között van. Ha­vi fizetése megközelíti a 18 ezer zlotyt. Férje építőipari technikus az egyik szövetkezetben, 19 ezer zlotyt visz haza a borítékban ha­vonta. Büszkék rá, hogy a gyere­kek — Krzystof 12, Grazyna 15 éves — jó tanulók. Négyen két­szobás állami lakásban élnek egy régi házban. Vajon mire futja a családi költségvetésből? — Drága a piac. Bevásárlásra, a konyhára körülbelül 20 ezer zlotyt fordítunk — mondja az asszony. — Ebből arra is jut, hogy évente kétszer fél sertést vásá­roljunk. Valamennyien otthon ebédelünk, édesanyám segít főz­ni, hús négyszer kerül az asztal­ra hetenként. A gáz, villany, víz és más költségéhez telente 3 ton­na szén ára tartozik. A többit fő­leg a gyerekekre költjük. Már érezhetően jobb a helyzetünk, mint néhány éve volt, egyre több mindent lehet vásárolni az üz­letekben, s ha nem is túl modern a konfekció, de van. Megkérdezem, hogy mi az, amit a legfontosabbnak érez, amit na­gyon szeretne. — Békét és nyugalmat kívánok mindenekelőtt, hiszen a lengye­leknek nem kell bemutatni, hogy milyen rettenetes a háború. Az­tán, nagyobb lakást szeretnénk. És rendet, hogy legyen értelme gyűjteni a családi beruházásokra és lehessen tervezni hosszabb távra is az életünket. (Vége) Halász Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents