Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
\ 1984. február 23. 0 PETŐFI NÉPE • 3 BAJAI ÉS ZOMBORI PÉLDA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE a jugoszláv—magyar Falugyűlés Kunfehértón Dolgos-szorgos esztendő volt a tavalyi Kunfehértó két és fél ezernyi lakosának: Burai István községi népfrontelnök tizenegymillió forintot meghaladó társadalmi munkaértéket összegzett. A legnagyobb „tételt” a falu utcáinak rendbentartása — az előkertek, a vízelvezető árkok gondozása jelentette. Ez meg is látszik a kicsiny település arculatán, különösen nyáridőben olyan, mint egy virágoskert... Nem is lehet másmilyen, hiszen üdülőfalu, s azzal is mindenki tisztában van, hogy a tó — amelynek létét az aszályos évek szinte végveszélybe sodorták,— vonzerő, a település jelentőségét növeli. Ugyanakkor arra is gondot fordítanak, hogy az év minden napját a községben töltők se érezzék magukat hátrányos helyzetben. Különösképpen a legifjabbakat, az általános iskolásokat veszi körül megkülönböztetett gondoskodás: a VI. ötéves tervben az iskola 6 tanteremmel való bővítése és a 400 adagos konyha létesítése volt a legnagyobb községfejlesztési feladat. A kék és piros riyakkendős gyerekek köszöntő dalcsőkrában . pedig a hála is bennefoglaltatott mindezekért. Megható volt a falu férfikórusának békedala is, amelyét hallgatva bizonyára min- denikiinek a fejében megfordult a 'gondolat: ahhoz, hogy eredményesen munkálkodhassanak Kuníehérítón és az országban, elsősorban a biztos békére van szükség... . Sokaknak könnyet csalt a szemébe, amikor név szerint meg-, említették az elmúlt évben el. hunytakat, közük az Előre Termelőszövetkezét köztiszteletben állít elnökét, Harnóczi Sándort. Fribert István tanácselnök beszámolójában a település közművesítésében megtett lépéseket összegezte. Két utca házait (a Radnóti M. és a Vörös hajnal) kapcsolhatták rá a villamóseper- gia-hálózatra, az utak karbantartásához az Előre- Tsz adott gépeivel segítséget, Megkezdődött a vízellátás korszerűsítése, amelynek költségeit az üdülőtulajdonos vállalatok és a vízmű vállalat, fedezi. Sokat számít, hogy a főként idősek lakta Parcelen a Kiskunhalasi ÁFÉSZ mozgóboltja megkönnyíti a bevásárlást. Tavaly a körzeti orvosi rendelőbe egy EKG-készüléket vásárolt a tanács, s a fogorvosi ellátást is rendszeressé tették. Az idén CB-rádióval látják eil a körzeti orvost. Nagyobb beruházást 1984-re nem terveznek. A Jókai és a Kinizsi utcában készül majd járda, s a régi vasúti töltésből kikerülő zúzott kővel a Petőfi és a Jókai utca burkolatát erősítik meg. A MÁV-val, közösen., egy bliroriSjg&á ^lyálb^osátjárót 'átra-í11 '^W^^^váiuti sínén01 gyei támogatással felújítják ' ‘ ä rendőri szolgálati lakást, s akkor nem lesz akadálya* hogy a köz. rendre és a közbiztonságra „saját” körzeti megbízottjuk ügyeljen. A „legizgalmasabb” kérdés a falu gázzal való ellátása. A már hosszabb idő óta folyó tárgyalások eddigi eredménye: 24 mii- llóébt el lehetne juttatni a vezetéket az Előre Tsz-ig, s há ez megvalósulna, akkor a község rá- ' csatlakozhatna a vezetékre. Már ez a lehetőség is felcsigázta az érdeklődést, úgyhogy a falugyűlés résztvevőit szinte hidegen hagyta az áfész-etnök, Mészáros Imre ajánlata. Azzal a javaslattal jött ugyanis a falugyűlésre, hogy építene az áfész egy cukrászdát, ha a költségek felét, mintegy másfél-két milliót, részjegyekben három évre (kilenc százalékos kamatra) kölcsönöznék a kunfehértóiak. Bár csábító lehetőség a kulturált vendéglátóhely, amely főiképp a fiataloknak áhított: de az igenre felnyújtott pár kéz arról tanúskodott, inkább a gázra voksolnának, csak már lenne. A hozzászólások sorát Körmendi József né, Manci néni nyitotta meg. Sok panasza volt a Jókai utca állapotával, a parkok rózsafáinak védelmével kapcsolatban. Taskovics Istvámné azt kérte számon, hogy a négyszáz adagos konyháról — amint ezt a tervezés folyamán ígénték —, miért nem jut rendszeres ebéd a község rászoruló időseinek. Zugéber Ferenc egy elhagyott erdős rész rendbehozását java- idlta, Kampós Jenő meg a boltok ellátásának javítását. Szót ejtett a tó védelméről is, meg arról, hogy' most már tenni is kellene valamit a sok kesergés után... Imre Katalin hetedikes diák arról tudakozódott, hogy kinek kellene felfesteni egy zebrát, hogy biztonságosabban kelhessenek át a gyerekek az eléggé forgalmas kövesúton. Rendre-módra választ adott a tanácselnök, hiszen a falugyűlés demokratikus fórum, mindenki nők lehetősége van, mégha olykor személyesnek is tűnő, de végül közérdeket szolgáló kérdések föltevésére. Enriék^ végeztével --Burai István aP-'eFmült évbén elöljáró5 társadalmi munkásoknak elismeréseket adott át. Érdemes társadalmi munkás jelvényt kapott Gyenizse Lászióné, Huszti András, Kalmár Béláné, Szabó István és Toldi János. A kiváló jelvényt Greksa Józsefné és Zugéber Ferenc érdemelte ki. Személyükön keresztül — ez.t bizton hozzátehetjük — a falu egész lakosságát illeti az elismerés. A falugyűlésen részt vett Is- pánovils Márton, Kunfehértó országgyűlési képviselője. Nagy Mária Valutaínséges időkben — például mostanában — különösen fontosak a választékot bővítő és a hiánycikkek számát csökkentő, ám valutaforgalmat nem igénylő kereskedelmi formák. Éppen ilyen a kishatármenti árucsereforgalom is. Százmillió dollárt meghaladó- árucsere és kölcsönös előnyök jellemzik a magyar—jugoszláv kishatármenti forgalmat, amely nemcsak a határ mellett élőknek jár előnyökkel. Hiszen a tavalyi év nyomasztó építőanyaghiányát is a Jugoszláviából behozott tetőcserepek, ajtók és ablakok segítették enyhíteni. A forgalom erőteljesen nőtt az elmúlt években — ^miként világszerte is bővült a valutakímélő cserekereskedelem, kompenzációs üzletek köre. A kishatármenti forgalom még azért is előnyös mindkét félnek, mert nem keletkezik hiány: exportálni csak akkor lehet, ha valaki importál is. , Magyarország számára a kishatármenti forgalom egyik előnye az is, hogy olyan cikkeket sikerül értékesíteni lényegében konvertibilis viszonylatban, amelyek nem szállíthatók messzire és szállításuk különben igen költséges lenne: ilyen áru például a tej. Magyarországról évente 8 millió liter tej kerül a jugoszláviai Zombor, Szabadka és Újvidék tejfeldolgozó üzemeibe. De szállítunk jugoszláv partnereinknek cementet, szöveteket és húsipari termékeket is. Jellemző tehát, hogy nem teljesen feldolgozott termékekkel jelenünk meg a kishatármenti forgalomban a jugoszláv piacon. Az import döntő részét olyan cikkek teszik ki, amelyeket különben csak tőkés viszonylatból lehetne beszerezni — ez pedig kétszer is meggondolandó. Az építőanyagokon kívül bőripari cikkek, például cipők, Topolyáról és Ho- ravicából bútoripari termékek, Apatiniból és Becséről sör, Ver- bászról húskészítmények, Zom- borból szövet — és ezen kívül sok hiánycikk kerül Magyarországra. A jugoszláv Trepca Akkumulátorgyár akkumulátorai különösen keresettek idehaza, értük pedig a határ túloldalán hiánycikknek számító dobozokkal és közszigetelőkkel fizetünk. A tavalyi kishatármenti összforRÉGI ÉPÜLETBŐL ÚJ KÖNYVTÁR Baja könyvszerető lakosai régen szeretnének szebb, kényelmesebb könyvtárat az eddigi zsúfolt, szűk helyett. 1985 közepére teljesül óhajuk, elkészül az 1845-ben épült, szép, klasszicista zsinagóga felújítása. Ide költözhet a városi könyvtár. A bajai BLÉVISZ mindent elkövet, hogy a több mint húszmillió forintos beruházás ne csak határidőre, de kifogástalan minőségben készüljön el. Pedig nem könnyű a feladat, alighogy megoldódik az egyik probléma, újabb követi. Nem kis fejtörés után elkészült a tetőszerkezet — ilyen célra eddig szinte nem is alkalmazott, ragasztott gerendákból. Most 45 ezer hódfarkú cserépre volna szükség, ez pedig nem kevés, hiszen a csornai gyár egész évi termelése. Játékautomaták nyelték el a lopott pénzt 1984. január 13-án egy budapesti munkásszálláson kattant a bilincs a kiskunhalasi rendőrkapitányság által körözött Pátkai György 20 éves, betanított munkás, kecskeméti (Karikás F. u. 29.) lakos kezén. Ezzel lezárult annak a bűnügynek az első felvonása, amelynek cselekményét a most befejeződött nyomozás irataiból ismerhettük meg. Pátkai szüleit nem ismerte, kéthónapos korában állami gondozásba adták. Növénytermesztő, gépész szakmunkás-képesítést szerzett, majd a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban helyezkedett el. Vezetői nem voltak munkájával, magatartásával megelégedve, és ezt többször tudomására is hozták. ígéretet tett, hogy megváltozik, azonban továbbra is „hanyag, felelőtlen, ^pontatlan” volt. Tavaly október elején azzal a feladattal bízták meg, Bogy a gazdaság tajói kerületében a közép- iskolás építőtáborban fűtsön. így jutott be a felügyelő tanárok szobájába, ahol az asztalin meglátott egy . kisméretű Philips' magnetofont. Gyorsan határozott, a készüléket a kabátja alá rejtette ás elvitte. Néhány hetes használat után 3 ezer forintért eladta. December 27-én másodmagával Szankpn dolgozott. 'Míg munkatársa egy rakományt elvitt a gépkocsival, ő elment sört inni a vendéglőbe. Visszafelé menet az utcán meglátott , egy leállított Simson segédmotor-kerékpárt, apai nem volt lezárva. A váratlan lehetőség gyors cselekvésre ösztönözte, beindította a motort és azzal ment vissza a- munkahelyre. Másnap észrevette, hogy a járműnek nem jó a világítása. Beyitte a műhelybe és megkevte> az egyik szerelőt, hogy javítsa meg. Annak megtetszett a motor, és 7 ezer forintért mindjárt meg is vette. Még adás-vételi szerződést is csináltak, amit két — mit sem sejtő — tanú aláírt. Abban maradtak, hogy a vevő a szükséges okmányokat utólag kapja meg. Mivel Pátkai ígéretének néhány nap alatt nem tett eleget, az új tulajdonos gyanút fogott, és bejelentést tett a rendőrségen. Pátkai György nem akarva alkalmazkodni a munkahelyi követelményekhez, munkaviszonyát felmondta. December 29-én kellett leszámolnia, és ehhez igazolásokat kellett beszereznie. Főnökét éppen nem találta az irodájában, ellenben észrevette, hogy a fogason egy táska függ, aminek megnézte a tartalmát. Többek közt egy, a gazdaságban használatos fizetési borítékot látott benne. Ezúttal sem habozott, magához vette a tasakot ás távozott. A munkásszállásra sietett, hogy megszámolja a pénzt, 7 ezer 300 forint volt. Pátkai végleges elutazását Tájéról január 3-ára tervezte. Előző este egyik munkatársától, * aki nem tartózkodott a szobájában, mert éppen sakkozott, kölcsönkérte az ébresztőórát, hogy le na késsé a hajnali vonatot. Munkatársa készségesen eleget tett a kérésnek, felhatalmazta Pátkait, hogy menjen be a szobájába, és az asztalról vegye el az órát. Pátkai most sem tagadta meg magát, valami könnyű zsákmány reményében itt Ts alaposan körülnézett. A záratlan szekrényben egy pénztárcát talált, amit „természetesen” magához Vett 3 ezer 300 forinttal. Amikor a pénz tulajdonosa visszament a szobába, ösztönsze- rűen meg akart győződni, hogy megvan-p a pénze, de már nem találta. Másnap reggel Pátkait a vasútállomáson érte utol, és érdeklődött tőle, hogy nem tud-e valamit a pénzről. Persze nemleges választ kapott. Ha összeszámoljuk, hogy Pátkai a bűncselekményekből mennyi pénzhez jutott, több, mint 20 ezer forint jön ki. Joggal felmerül a kérdés, hogy miért volt annyira szüksége a pénzre ennek a fiatalembernek, akinek a havi keresete mintegy 4 ezer forint volt, hogy utóbb már szinte naponta károsította meg a környezetét: A válasz rövid: könnyelmű, felelőtlen volt. Legjflentősebb vásárlása egy 5 ezer forintos magnetofonos sztereó rádió (amit pár hét múlva 3 ezer forintért eladott), egy öltöny és egy 2 ezer forintos ajándékkosár volt. A többi pénzt, mintegy 10 ezer forintot, játékautomatákon elvesztette. A köny- nyen jött pénz könnyen el is ment. Ha figyelembe 1 vesszük, hogy a büntetés mellett az okozott kárt kamatostól meg kell majd térítenie, a „vállalkozás” mindenképpen veszteséges volt. Ennek az ügynek, mint annyi másnak, az is tanulsága, hogy ha a károsultak a jó gazda gondosságával vigyáztak, volna saját pénzükre, vagyontárgyaikra, nem kerültek volna ilyen helyzetbe. Bizonyára sokan ellenvetést tesznek, mondván: egy munkahelyen, munkásszálláson nem nélkülözhető a munkatársak, lakótársak egymás iránti bizalma. Éz feltétlenül igaz, e nélkül közösségben nem lehet élni. nem szabad azonban az egészséges bizalmat a bűn- elkövetésre alkalmat kínáló, szinte felhívó könnyelműséggel ösz- szekevérni. Rövidesen a bűnügy második felvonása következik. Színhely a bírósági tárgyalóterem. Á ' ■ £ - p-T Nyári táborok A KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsánál elkészítették a nyári vezetőképző és szakmai táborok programját. Sokéves hagyománynak megfelelően ez évben is megrendezik az iskolai KISZ-bizottságok titkárainak országos táborát' amelyen — júniusban, Balatongyörökön — a középiskolai ifjúsági vezetők kicserélhetik tapasztalataikat, felkészülhetnek a következő tanítási és mozgalmi év feladataira. Egyhetes, táborozáson vehetnek részt a kollégiumi diáktanácsok titkárai júliusban Csopakon: itt a diákotthonokban, kollégiumokban, nevelőotthonokban zajló KISZ-élet színvonalasabbá ^léteiéhez adnak segítséget a rendezők. | Már most nagy az ér- /deklődés a július második felére Nyíregyháza^S ős- tóra tervezett tábor iránt, amelyen mintegy 170 diák- újságíró, -rádiószerkesztő vesz i részt. Ugyancsak Nyíregyháza—Sóstón találkoznak a legjobb diákszínjátszók: a táborba az Országos Diáknapok bemutatóin aranyoklevelet nyert diákszínpadok legtehetségesebb szereplőit hívják meg. Júliusiban Velencén a híradás-, a gépjármű és az oktatástechnikai diákkörök tagjai tábóroznak, majd átadják helyüket a számítástechnika iránt érdeklődő középiskolásoknak, akik egy hétig élhetnek kedvenc foglalatosságuknak, a számítógépes játékoknak. Dinamikusan fejlődött kishatármenti forgalom galom impozáns képet mutat: 125 millió dollárt tett ki, azaz 18 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Ez a teljes magyar— jugoszláv kereskedelem 22 százaléka. E forma népszerűségét az is mutatja, hogy az előzetes árucsereforgalmi jegyzőkönyv csak 60 millió dollárra szólt — vagyis több mint 100 százalékkal túlteljesítették a két ország kereskedői a kishatármenti előirányzatot. Magyarországon nem látják akadályát, hogy a forgalom tovább növekedjék, de azért a magyar álláspont szerint csak addig bővíthető a kishatármenti csere, amíg az nem zavarja a hagyományos magyar—jugoszláv kereskedelmi forgalmat és nem is helyettesíti azt. A magyar külkereskedelmi irányítás a kooperációk, az együttműködés fejlesztését szorgalmazza a kishatármenti forgalomban is. Célja az lenne, hogy hosszú távon biztosítsa a termelési együttműködésben rejlő előnyök jobb kihasználását. Jó példa erre a vajdasági Zom- bor Bútorszövetgyára és a Bajai Finomposztógyár termelési együttműködése: a bajaiak a bútorszövethez szükséges alapanyagot bocsátják a vajdasági üzem ren? delkezésére, amely azután késztermékkel fizet. A kooperációk egyébként is fontos szerepet játszanak a két ország gazdasági együttműködésében, de a kishatármenti forgalomban még nem sikerült igazán mély gyökeret verniük: 10—15 millió dollárt tesz ki a kooperációs forgalom. Ennek oka a közvetlen árucsere természete is: önmagában nem kedvez a hosszú távú gazdasági együttműködés fejlesztésének. A kishatármenti forgalomban érdekelt vállalatok köre Jugoszláviában szélesebb, mint hazánkban, ennek oka az eltérő, decent- ralizáltabb jugoszláv vállalati szerkezet. A kishatármenti kereskedelemben Magyarországon az erre jogosított vállalatok vehetnek részt: például a KONSU- MEX, a HUNGAROTEX, a FE- RUNION, vagy a SKÁLA-COOP. Ezen kívül egyedi ügyleteket is engedélyez a Külkereskedelmi Minisztérium: de csak akkor, ha az adásvétel valamilyen oknál fogva másképpen megvalósíthatatlan. A szívbetegségek egységes diagnózisáért Magyar kardiológusok is részt vesznek Genfben február 27. és március 1. között az Egészségügyi Világszervezet tanácskozásán, amelyen a szív- és érrendszeri betegségek egységes vizsgálatának, értékelésének módját vitatják meg. A világ 43 kardiológiai, orvospszichológiai, társadalom-orvostudományi központjának — amelyek részt vesznek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzési programjának kimunkálásában és megvalósításában — képviselői beszámolnak ez- irányú tevékenységük eredményeiről. E nemzetközi együttműködésben Magyarország az EKG vizsgálati eredmények egységes értékelési és a szívinfarktus-diagnózis azonos kritériumai megállapításáért felelős. A magyar kardiológusok és más szakemberek tanulmányozták a többi központ értékelési módját és nemzetközi összehasonlításra alkalmas szabványokat dolgoztak ki. Ezeket ismertetik majd a nemzetközi eszmecserén. FILMJEGYZET Te rongyos élet Hiába lett már-már divattá a közelmúlt, az ötvenes évek történelme, igazán bővében mégsem vagyunk olyan művészi alkotásoknak, amelyek felvetett kérdéseik alapos elemzésére is vállalkoztak volna. Bacsó Péter e korszakot feldolgozó filmjei nemcsak a témaválasztás bátorságával, hanem a történelemláttatás sajátos módjával is „kirínak” a mezőnyből. A korszakról legelsőként nyilatkozott meg a film- groteszk műfajában — A tanúban, melyben egy gátőrrel hordoztatja az úgynevezett apparátus hierarchiájának legalsóbb rétegét, hogy annak túlhangsúlyozott jelentőségét megmutassa. Nem teljesen előzmények nélküli tehát Bacsó Péter új filmje; a Te rongyos élet ellentmondásos, egyidejű éles ellentéteket felvázoló világa. A színház világa az utóbbi időben erősen hat a filmre, de hogy egy- ötvenes | évekről készült filmet tematikailag, műfajilag, stilisztikailag ilyen mértékben „átjárjon” a színpad — ráadásul az operettszínpad világa, arra még nem volt példa. J í A film — egy kis énekes színésznő története — a lehető legtermészetesebben hozza magával, s fogadtatja el színpadát, s rajta a tragikus, vagy komikus felhangú drámát, néhol melodrámát (egy esetben), óvatos horrort vagy valódi operettet. A színház a színházban (filmben) jó lehetőség, hogy felszínre kerüljön a nagy korélmény: a valóság tudathasadása. Bacsó Péter az ötvenes évek első felének totális színpadán az abszurd eszközeivel kibontott realizmussal ábrázolja a valóság abszurditását. Emlékezetes képsorok, amikor az élet és halál uraként a kitelepítettek előtt szónokló (Bezerédi Zoltán által alakított) rendőrkapitány alatt meg-megmozdul a vonat, vagy amikor a kapitányság kijelölt épületében: a kastély előcsarnokában „a magas nyeregből” intézkedik, ítél, miközben élénk lovagoló mozgást végez a kitömött nemes, lovon. A főszereplőnő — akinek egyébként Déry Sári, az akkori idők énekes és „vetkőző” színésznője volt á valóságos modellje — Szi- ráky Lucy, aki (meglehetősen operetti fordulattal) ferencvárosi prolilányként 1948-ig égy gróf felesége volt. Talán az adminisztráció hiányosságai, talán csak villahiány miatt — 1951-ben az operettszínésznőt kitelepítik. Egy fésülködőtükör, s két bőrönd társaságában száll fel egy Nyírségbe tartó vonatra, ahol megismerkedik a hajdani arisztokrácia legkülönfélébb típusaival. Noha Lucy is inkább csak típus, mint személyiség, a feldolgozás műfaja(i) úgy tűnik, be is éri(k) ezzel. Elvégre nem várható még egy színésznőtől sem, hogy másfél óra leforgása alatt minden egyes műfajváltás során egyéni karakterből fakadó, öntörvényű cselekvésekben nyilatkozzék meg. Pontosan úgy viselkedik, ahogyan viselkedne kell a direkt — az abszurd eszközeivel más módon, de mégiscsak árnyalt — mondanivaló kényszerében. Az operettprimadonna akinek sorsát a véletlen (s az operett) összekapcsolja a „történelmi osztályokéval”, csak szerepel, szerepel... parasztszobában, színpadon és kukoricaföldön. A mállott falú istállóban (mellesleg valódi szervizből teázva) legjobb ruhájukban játsszák el a „színpadról” végleg lecsúszott mellékszereplők a nosztalgikus múltat. A filmbeli tablón a korszak egészen másfajta reprezentánsa a kommunista tanító figurája, aki teljes odaadással, vak idealizmussal csetlik-botlik — a legváltozatosabb bohózati szituációkon át — egy cséplőgépbe. Bacsó — aki cséplőgépbe darálódó tanítóját a legszemélyesebb önábrázolásának s önkritikájának ismeri el — úgy véli, ezzel a tiszta és balek hittel ebben a korszakban csak „megdögleni” lehetett. A Te rongyos élet nemcsak olyan történelmi mozzanatot ábrázol (a kitelepítést), amellyel idáig nem foglalkozott a filmművészet, de e kérdések sajátos megközelítésének; a tragikus ellentmondások szatirikus ábrázolásának is érvényt szerez. Megmutatja, hogyan vethetők föl hatásosan akár tabu-kérdések is. Károlyi Júlia 1
