Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1984. február 22. Tartalékok a mezőgazdaságban Kutatómunka a kertészeti melléktermékek hasznosításáért A mezőgazdaság átszervezése során alakult nagyüzemekben a főtermék előállításával egy menetben keletkező melléktermékek és hulladékok hasznosításának igénye kiesétt a figyelem köréből. Az elmúlt évek jeges zuhanya az energiafronton azonban új helyzetet teremtett és ma már egyre szélesebb körben igyekeznek hasznosítani a mezőgazdasági melléktermékeket is. Ezzel a témával a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán is foglalkoznak a kutatók. Az eddigi munkáról és az elért eredményekről beszélgetünk dr. Király Lászlóval, a főiskolai kar tanszékvezető tanárával, tudományos igazgatóhelyettessel. — Mikor kezdtek a melléktermékek hasznosításával foglalkozni? — Az ötéves kutatási tervünkben az egyik fő feladatként a kertészeti, elsősorban a szőlő- és gyümölcságazatolkban * keletkező melléktermékeik hasznosításának lehetőségeit kerestük. — Hallhatnánk erről egy kicsit konkrétabban? — A kertészeti termelés jellegéből következik, hogy a gyümölcsfának és a szőlővesszőnek nemcsak elfogyasztható terméke van, hanem ia termelés során nagy tömegű nyesedék és hulladék is kéletkezi'k. amit még jelenleg is leginkább úgy „hasznosítanak”, 'hogy összegyűjtik a tábla szélén, meglocsolják gázolajjal, ránakják a törött ládákat, és az egészet meggyújtják — lehetőleg szélcsendes időben. Ezt a hatalmas tömegű melléktermeket ennél gyakorlatiasabban kellene felhasználni. — Tulajdonképpen mekkora mennyiségről van. szó? — Erre vonatkozóan sajnos, semmi adattal nem rendelkeztünk. Az induláskor éppen ezért első és legfontosabb feladatunknak azt tartottuk, hogy az ország különböző részein megállapítsuk a keletkező nyesedék és Venyige tömegét. Több éves programot dolgoztunk ki azzal a céllal, hogy az ország valamennyi ’szőlő- és gyümölcster- - 'mő táján tényleges méréssel állapítsuk meg egy hektár nagyüzemi területen képződő mellék- termék mennyiségét. A vizsgált gazdaságok száma jelenleg meghaladja a negyvenet, a ihérőhe- lyek száma pedig közelíti a kétszázat. Gyakorlatilag az ország valamennyi fontosabb kertészeti -tájegységéről rendelkezünk,vada*, - .ÄSiäsa . unaiil'vrsan zaía.. — Mit mutatnak a számok? — Például az almásokban az ország északkeleti részén egy hektáron 2—6 tonna. Dunántúlon 1—2 tonna, és Közép-Ma- gyarországon 2—3 tonna nyesedék keletkezik. A szőlőnél ds hasonló különbségek mutatkoznak. Ezeknek az adatoknak a birtokában már differenciáltan, tájanként lehet számolni a felhasználható anyagtömeggel. — Milyen kezdeményezések történtek a gyakorlati hasznosításra? — A méréssorozatot még nem zártuk le, de már az első adatok bizonyították, hogy sokkal nagyobb horderejű- témáról van szó, mint amire induláskor gondoltunk. Az ország nagyüzemi itermőültetvényein (hozzávetőlegesen az egy év alatt keletkező nyesedék 80—100 000 tonna olaj energiatartalmának felel meg. Ez a megdöbbentő adat arra indított bennünket, hogy ne várjuk • meg a mérések végét, hanem mielőbb kezdjük meg a gyakorlati hasznosítást. , — Melyek, ezek? — Leggyakoribb — jelenleg erre irányul a legtöbb kezdémé- nvezés az országban — a hőnyerés céljából történő elégetés. Ezzel szemben mi a biológiai hasznosítást — a rekuperációt — részesítjük előnyben. Azt valljuk, hogy amit lehoztunk a földről', az elfogyasztott termés kivételével, juttassuk vissza a talajba. Az is pnergiamegtakarí- tás, ha a mélléfcterméket bekapcsoljuk a tápanyag-visszapótlás folyamatába. — Hogyan kezdtek hozzá? — Első lépésben felkutattuk azt a gazdaságföldrajzi térséget, amely a kertészeti melléktermékek hasznosításánál leginkább számba vehető, önként adódott erre Bács-Kiskun megye, amelynek szerepe az ország kertészeti termelésében meghatározó. A második lépésben feltártuk a hasznosítás technikai lehetőségeit. Legfontosabb megállapításunk az volt, hogy a műszaki megoldások a népgazdaság valamennyi területén már többnyire ' ‘reridelkezésié állnak, de nincse- •nek meg'Nazók a szervezeti keretek, amelyek segítik a nagyüzemi hasznosítás gyakorlati megoldását. — Mire gondol? — Kevés az olyan állami gazdaság vagy mezőgazdasági szövetkezet, amely egyedül képes lenne a melléktermékek és hulladékok hasznosítását megoldani. Ahhoz, hogy ez a tevékenység jövedelmező legyen, olyan tömegű alapanyag szükséges, amely egy üzemben nem keletkezik. A műszaki háttér anyagi feltételeinek megteremtésére sem képes önállóan a mezőgazdasági vállalatok nagy többsége. — Akkor mi a megoldás? — A mellék-termékek és hulladékok hasznosítása egy olyan közös vállalkozás keretei között oldható meg leginkább, aminek célja nem elsősorban az új módszerek kikísérletezése, hanem a népgazdaság valamely területén — esetleg külföldön — már meglevő műszaki megoldás mielőbbi felhasználása a hagyományos energiahordozók helyettesítése, a vállalati jövedelem (növelése érdekében. Kezdeményeztük tehát egy gazdasági társulás megalakítását az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet gesztorságával. — A társaság megalakulásáról már hírt adtunk. hol tartanak most? — Eljutottunk a nagyüzemi hasznosítás kezdetéhez. Izsákon hat komposztálási kísértet történt, amit helyszínen tanulmányoztak a szegedi akadémiai bizottság illetékes munkatársai is. A megyei növényvédő és agrokémiai állomás, mint a társulás tagja, zúzalékra alapozott üzemi gnmbatermesztési kísérleteket állított be. A gombát emberi fogyasztásra a visszamaradt, anva- got talajjavításra használják fel. — A további elképzelések? — A kutatási és hasznosítási kísérletek 1985-ben zárulnak. Az Országos mérési eredményeket akkor a témával foglalkozó kutatóhelyek rendelkezésére bocsátjuk, és szeretnénk elérni, hogy legalább a társulások ne égessék, hanem biológiailag hasznosítsák a náluk ’keletkező nyesedéket és venyigét. A főiskolai kar kezdeményezését csak dicsérni lehet. Reméljük, egyre több követőre talál.' ' Kereskedő Sándor IvIv.OXv.v.v.w A Komarov brigád és vezetője — Báláz,s bácsi!... Balázs bácsi!... — kiáltotta keresztül a szellős, egyik oldalán a vágányokra nyíló műhelyen egy fiatal munkás. — Keresik! A koromtól fekete falak szögletéből egy alacsony férfi bukkant elő, kezében jókora villáskulccsal. Bemutatkozáskor a zsebéből előkotort ronggyal gondosan megtörölte tenyerét, s úgy nyújtotta oda. , — Orbán Balázs vagyok — mu- takozott be az olyan ember tartózkodásával, aki nem szereti, ha megzavarják a munkájában. Amikor elmondom miért jöttem, felenged, olajfoltos arcán mosoly villan. — Még felsorolni is sok, mi mindent kell csinálnunk. Nekünk kell karbantartani a vízdarukat, a Diesel-vízkivételezőket, a széncserélő forgó darukat, esztergákat, aggregátorokat, emelőgépekét... Most éppen a mozdonyfordító koronghoz indultam.. Elkísérem, s közben már szívesen beszél önmagáról, de még in- , kább a brigádról, amelynek 22 éve. a vezetője. — Csepelen, a Vasműben kezdtem. | a katonaság után hazajöttem, egyenesen ide a kiskunhalasi fűtőházba. Brigádunk, amely Komarov nevét vette fel, igyekszik méltó lenni a névadóhoz. Eddig ötször szereztük meg az arany- koszorús jelvényt, s 1383-ban az előző év eredményeiért elnyertük I MÁV Kiváló Brigádja címet. Mindössze 12-en dolgozunk, karbantartók, lakatosok, mozdony ve-• zetők... A teljesítmény? Pontosan nem tudom pnegmondani. de biztosán túl vagyunk a 110 száza’ lékon. Ez a kis munkacsapat az anyag- takarékosságban, az újításokban is élenjár. A múlt évben nyolc újítást nyújtottak be. köztük a személykocsik fűtés-, világításellenőrző berendezést, kisegítő célszerszámokat a nehéz és nagy terjedelmű alkatrészek mozgatásához. Orbán Balázs valószínűleg szerénységből nem említette, hogy ő maga a Kiváló újító aranvfoko- zata kitüntetés birtokosa. Szaktársaival mindig azon törik a fejüket, hogyan tudnák a használt alkatrészeket felújítani. Társadalmi munkájuk is dicséretes, ugyanis a múlt évben a Farkas Gábor utcai Általános Iskolában 120 órát töltöttek el betonozással. — Nem dicsekvésből mondóm — állt' meg a mozdonyfordító korong kézi tekerőjé mellett —. de a brigád 90 százaléka megszerezte a Kiváló Dolgozó kitüntetést, vagy a Szakma Ifjú Mestere címet. Jó a kollektíva, nem fontos a sok szöveg, félszavakból is értjük egymást. A fiatalok? Megadják a tiszteletet, 'tudni kell- velük bánni... A főnökök is hallgatnak rám, megbecsülnek, munkámat elismerik, jól érzem itt magam. Tekintélyé, szava van Orbán Balázs tmk-lakatosnak a többi szaki előtt nemcsak munkája, emberi tartása njiatt, de azért is, | mert a pártalapszervezet szervező titkára, sőt. a szakszervezeti főbizalmi helyettese is. Miközben egy beszorult anyacsavart próbál meglazítani, tovább beszél. — Nem lehet elválasztani a párt- meg a szakszervezeti munkát, a fiatalok nevelését, meg a szakmát. Együtt megy ez javítás, karbantartás közben. Igaz, néha meg kell állni, megmagyarázni a dolgokat, mert — szóba kerül — itt a munkaruhától az igazi vagy vélt sérelemig, a fizetéstől a különböző juttatásokig minden, mert ugye nem vagyunk egyformák ... Búcsúzás után még fülembe csengtek szavai: „A munkával > nem lehet leállni, versenyezni kell, jobbat, többet adni. küzdeni magasabb elismerésért. Megmutatni az erőt, a tudást— ez az igazi munkásvirtus .. Gémes Gábor SAJTÖPOSTA ~ 3 S zinte naponta hallható, olvasható, hogy a teljes önállóság alapján működő szolgáltató cégeknél is a biztos megélhetés forrása csakis * a minél rövidebb idő alatt és kifogástalanul végzett munka lehet. Azt 'hinnők, ha a zsebre megy a dolog, már aligha fordulhat elő náluk felületesség, közöny, sőt nemtörődömség, vagy ha mégis bekövetkezik reklamáció, azt gyorsan orvosolják, a megismétlődésének pedig elejét veszik. És akkor belebotlik az ember egy fura gyakorlatba, mely szer- tefoszlatja az illúziókat, főleg amiatt, mert semmi remény annak megváltozására. A történeteket most azért adom - közre, hátha megkímélhetek másokat a hasonlóan kellemetlen meglepetésektől. Azzal kezdem,' az óravásárláskor nincs szerencsém, hiszen rendszeresen kifogok olyan szerkezeteket, melyek nem éppen hosszú életre (hónapokra, netán évekre) készültek. Az egyik hazai gyártmányú ébresztővel is meggyűlt á bajom, a vétel után nemsokkal elromlott, s rohantam vele a helyi • órásszövetkezetbe. Ott megjavították, de ugyanaz a hiba hamarosan ismét jelentkezett, összesen nyolcszor látogattam meg amiatt a javítókat, ß amikor már a cserét igényeltem, kiderült ennek pofon- egyszerű akadálya, hogy nem használták fel a garanciajegyeket. Másik alkalommal, meghiFogadószoba básodott karóra miatt ■ tettem tiszteletem e helyen, ahol elmondtam az átvevőnek, a kislányom tulajdonáról van szó. No, ez a baj ... — közölte, s reagálásában benne volt a vélemény, hogy gyerek kezébe nem adható az ilyesmi. Mikor elmondtam, 18 éves az illető, úgy módosítod* ta a diagnózist, hogy a helytelen tárolás miatt van „statikusan feltöltődve” az óra. Ekkor elmondtam: a szekrény polca a tárolóhely, erre azt felelte rutinosan: mindegy hol volt,’ a tengelye a törött. Ma sem vagyok róla meggyőződve, ez volt-e a ■ hibája, vagy sem. A legújabb esetem tavaly nö- vember 8-a óta befejezetlen. Akkor bátorkodtam ugyanis zavarni az Eötvös utcai műhelyben lévőket a Cardiák típusú órámmal, melynek üvegcseréjét kértem. E munkával máig adósak a javítók. Aki'k az átvételt bizonyító papíron sem a javítás idejét, sem a várható díját, sem a konkrét hibát nem szokták feltüntetni. Az óra visszaadásakor pedig még e cetlit is magukhoz veszik, a megrendelőnek tehát semmiféle igazolása nincs, a javítás tényéről, a díj kifizetéséről stb. Nem szeretem a ti az a gyanúm: ebben vetkezetben megállt az idő, vagy annyira lassan jár, hogy az Ott dolgozókhoz még nem jutott el a felelősséggel végzett munka általános követelményének a híre, nem is beszélve a jogszerű szolgáltatás (garanciális kötelezettség, számlakezelés rendje) alap- feltételeiről. Az effélékkel azért ideje lenne már megismerkedniük — s nemcsak a saját érdekükben ... (Elmondta: Hován József kiskunhalasi olvasónk.) zásokat, d’ az órásszö KÉRDEZZEN — FELELÜNK ÜZENJÜK Kik kötelesek fizetni baleseti járulékot? zonyította, túlságosan megnőtt az ilyen munkából eredő balesetek száma, melyek ellátást igényeltek. Erre való tekintettel Született meg az 1 1981. (XI. 14.) SZOT sz. szabályzat, mely elrendelte, hogy 1982. január 1-től kezdődően havi 250 forint baleseti járulék fizetésére kötelezettek a kiegészítő tevékenységet folytató kisiparosok és magánkereskedők is. E változásokról a KIOSZ és a KISOSZ területi szervei részletesen tájékoztatták az érdekelteket, s a megyei társadalombiztosítási igazgatóság is hasonló tartalmú levélben kereste fel őket. Az értesítésnek tehát önhöz is el kellett jutnia. Mivel azonban nem fizette be idejében a havi összeget, így utólag —, de még az elévülési időn belül',— szólították fel a késedelmi kamattal, is;;megnövekedett tartozása kiegyenlítésére. Ehhez egyébként kapott részletfizetési kedvezményt. Befejezésül még tájékoztatjuk arról, hogy a kérelmezőt —'különös méltánylást érdemlő kivételes esetben — mentesítheti a járulék- fizetési kötelezettsége alól a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetője. érvelt a megbízott. A „K” tudniillik a különlegesen jó minőségnek a jele, s nem keverhető ösz- sze az alacsonyabb osztályba so;- rolással. Reméljük, a vizsgálat tisztázza a félreértéseket, melyek elkerülése érdekében alighanem célszerű lenne ellenőrizni az átvételeket a helyszínen — legalább szúrópróbaszerűen — az állatftír- galmi vállalat képviselőinek. S még valamit: azt a megbízottat, aki tudatosan, vagy véletlenül félrevezeti az állattulajddnosotaat, s ezáltal kedvüket szegi, fegyelmi eljárás során kellene jobb belátásra bírni, vagy a munkájából eltanácsolni. Hogy ez nem gyakori intézkedés arra, abból következtetünk, hogy megszaporodtak az átvevők személyével összefüggő kifogások! CIKKÜNK NYOMÁN Intézkedett a gyógyszertári központ A tiszaalpári Sz. J. 1980 nyár eleje és 1983. május vége között dolgozott parkettázó kisiparosként, mégpedig kiegészítő tevékenység alapján. A munkája megkezdése után nem sokkal arról kapott hivatalos értesítést, hogy nem kell fizetnie baleseti járulékot, mivel van főfoglalkozása is. Olvasónk mindezt tudomásul vette, ezért jelentett számára nem kis meglepetést az idén januárban kapott másik értesítés, miszerint összesen csaknem 5000 forinttal tartozik az említett járulék címén. A továbbiakban ezt olvassuk a hozzánk érkezett levélben: „Már régen nincs kiegészítő jövedelmem, s így nagy megterhelés a kirótt összeg, amit letiltás révén is bevasalnak tőlem. Vajon miért utólag köteleznek ilyesmire, s egyáltalán kik kötelesek fizetni baleseti járulékot?” A SZOT Társadalombiztosítási . Főigazgatóság Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának megbízott vezétője, dr. Lapp Jenő érdeklődésünkre elmondotta, hogy 1981. december végéig valóban nem kellett fizetniük a szóban forgó járulékot a főfoglalkozás mellett tevékenykedő kisiparosoknak. Csakhogy országos tapasztalat biNagyon elkeseredett a duna- szentbenedeki idős Jankovics Vilmos, aki saját tenyésztésű bikaborjút hizlalt szerződés alapján. Az értékesítéskor csalódás érte. A felvásárló, a helyi Üj Hajnal Termelőszövetkezet képviseletében ugyanis ,.K” minőségűnek, vagyis III. osztályúnak értékelte, ami kilónként 43 forintos átvételi árat jelent. Olvasónk pedig meg volt győződve arról, hogy a követelményeknek maximálisan megfelelő vágómarhát adott át, s ezzel kapcsolatban kifejtette véleményét, melyre senki sem volt kíváncsi. Most úgy véli, három és fél ezer forinttal megrövidítették. Becsapottnak érzi magát, s azzal a gondolattal foglalkozik, többé nem hizlal szerződéses állatot. Mások nevében is szeretné azonban tudni: miképpen minősít az átvevő? Válaszért a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalathoz konogtattunk, ahol az illetékes szakember eké'ppen informált bennünket: A hízott állatok felvásárlásával a gazdaságok .(áfészek) helyi megbízottai foglalkoznak, akik kötelesek a szerződő termelőt minden fontos kérdésről részletesen felvilágosítani. Ezek sorában kell szólniuk a minősítés rendjéről is.-Lényege: az állat súlyának nem szabad túlhaladnia a megszabott kilóhatárt, | a hús- és zsírtömegét illetően sem merülhet fel kifogás. Ami a konkrét minősítést illeti, az megegyezéses alapon történik, az átvételkor. Ha ekkor vita merül fel, az úgynevezett pró.bavágás dönt arról, húsa alapján végül is melyik osztályba kerül az átvett szarvasmarha, sertés stb. A vállalat természetesen kivizsgáltatja az ön esetét, s álláspontjáról, intézkedéséről közvetlenül tájékoztatja. A panasz apropóján azonban felmerül egy sajátos probléma, az, hogy az állattartó gazdákkal kapcsolatot tartó szerződéskötők, felvásárlók, mennyire ismerik teendőjüket, s hogy készségesen. mi több pontosan felelnek-e a hozzájuk intézett kérdésekre? Dunaszentbenedeken ugyanis —, ha úgy zgjlott le minden, ahogy ön írja — helytelenül Janugr 18-i lapszámunk e hasábjain foglallkoztunlk egy közérdekű üggyel, nevezetesen, hogy a Csólyospáloson nemrégen felépült és rendeltetésének útadott patika többször van zárva, mint nyitva, így aztán a helyi lakosok csak a szomszédos községekben kaphatják meg az ■orvos által felírt, gyógyszereket. Közöltük, mindennek oka, hogy a gyógyszerész szolgálati lakása még nem készült el, így az oda beosztott szakember jelenleg csak külszolgálati megbízása alapján, vagyis esetenként állhat. a csólyospálosi betegek rendelkezésére.. Erről így nyilatkozott a tanácselnök; az igényelt lakásnak alkalmas épület már biztosított, a felújításának és kialakításának — mintegy 80 ezer forint költséggel járó — munkája azonban csak akkor kezdődhet meg, ha az érdekelt ismertette az épület belső átalakítását érintő elképzeléseit. E sorainkra a napokban válaszolt a Bács-Kiskun megyei TaFlaisz Jánosnak, Bócsára: A pénzintézeti kölcsön segítségével építtetőt csak az általa eltartott, vele közös háztartásban levő gyermek után illeti meg a szociálpolitikai kedvezmény, melynek ösz- szege idén januártól 40 ezer forint gyermekenként. E rendeletből az is következik hogy az érdekelt szülő akkor sem jogosult az ilyen költségcsökkentésre, ha pontosan eleget tesz a tartásdíj-fizetési kötelezettségének, ám a gyermeke másutt él, nevelkedik. Mivel az ön két. kiskorú gyermeke is hasonló helyzetben van, így utánuk nem tarthat igényt erre a kedvez-- ményre, az otthonában lakó egy gyermekével kapcsolatosan viszont igen. Hogy ez ügyben miért határozott másképp a helyi hitelező szerv, számunkra is rejtély, javasoljuk tehát: a döntés felülvizsgálata^ megváltoztatásé érdekében forduljon közvetítőid Takarékpénztár Bács-Kiskun1 megyei Igazgatóságához. Kaproncai Andrásnak, öregcsertőre: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló tör" vény végrehajtási rendelete értelmében a háztáji területbe beszámítandó a haszonélvezeti jog alapján birtokolt föld is. Amennyiben ez utóbbi nagysága meghaladta a 3000, szőlő és gyümölcsös esetében pedig az 1500 négyzetmétert, a tag özvegyének nem jár háztáji föld, hiszen a maximális mérték ez esetben nem lehet több az említetteknél. Levelének ezzel összefüggő részét illetően az a véleményünk, a közös gazdaság intézkedése helyes. P. I.-nek, Kiskunfélegyházára: Rendelet írja elő, hogy a felek megállapodása alapján jön létre az albérleti szerződés. Ha az tartalmazza a villany- és vízszolgáltatás lehetőségét (sőt garantálását Is, az ebből adódó kötelezettségét maradéktalanul teljesítenie kell a bérbeadónak. Amennyiben nem így tesz, szerződésszegést követ el, amiért hatósági eljárás során vonható felelősségre. Még annyit: a megváltozott komfort-körülményekre tekintettel szükséges módosítani az albérlet díját, s az ez- ■ zel kapcsolatos vitában bíróságnak van hatásköre dönteni. uács Gyógyszertári Központjának igazgatója, dr. Nagymarosi Károly: A csólyospálosi tanács elnökével levélben közöltük, milyen feltételek szükségesek h gyógyszerész helyi letelepedéséhez. Egyidejűleg kértük a lakáskialakítás határidejének a megállapítását is. Bízunk abban, mielőbb megkezdődnek, illetve', befejeződnek a kivitelezési munkálatok, ami után azonnal beköltözik új otthonába gyógyszerészünk, családjával együtt. Attól kezdődően pedig folyamatosan, pontosabban a - megszabott nyitvatartási rend alapján dolgozik majd a kisközség patikájában. Összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. * Hogyan minősítik a vágóállatot?
