Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

1984. február 22. • PETŐFI NÉPE • 5

A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN

Budapesten született, az érettségi után a tanárképző főiskolán magyar—történelem szakos diplomát szerzett. Egy ideig tanított, majd végérvényesen a könyvtárosi szakmát választotta. A kecskeméti Katona József Könyvtár osztályvezetője. Harminchat éves, a férje pedagógus, két gyermekük van.

— Egészen fiatal koromtól régész akartam lenini,, de a gimnáziumi évek alatt megváltozott a szándékom. Hogy másképpen döntöttem, 'hozzájárult az is, hogy nem ismertem a latin nyelvet ...

— Mit jelentett az életében az,- hogy eljegyezte magát a könyvtárosi szakmával?

— Nagyon sokat, különösen azután, hogy megismerkedtem minden területével. Az olvasó- szolgálati munkakörrel, a feldolgozással és a gyermekrészleggel.

— Ügy gondolom, hogy a könyvtárosi munka nem idegen a pedagógiától...

— Ezt vallom én is, és hozzáteszem, hogy a . könyvtárosi munka „szabadabb légkörben” folytatott pedagógiai tevékenység.

— Törekedtek arra, hogy a legfiatalabbakkal megszerettessék az olvasást?

— A többi között azzal próbáltuk elérni ezt, hogy a könyvtárban magyar- és történelem- órákat szerveztünk. Ehhez az

Juhász Ferencné könyvtáros

M

HONISMERET — HELYTÖRTÉNET

mmm.

kellett, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki az iskolákkal. Az eredmények bizakodóvá tettek bennünket.

— öt esztendőn keresztül gyesen volt. Hogyan teltek el ezek az esztendők?

— Kettős hasznom volt belőle. Egyrészt hozzájárultak az otthon eltöltött évek önmagam jobb megismeréséhez, másrészt időközben elvégeztem az egyetemet, könyvtárszakon. Cseppet sem mellesleg: én nevelhettem a gyerekeimet... A dolog érdekessége, hogy abban az időben együtt tanultunk a férjemmel;

KÉPERNYŐ

Kapcsoljuk Szarajevót

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint a jugo- szlávok rendezték eddig a legszervezettebb téli olimpiát. Csak érzéseimre és fakuló emlékeimre hivatkozva kockáztathatom meg azt az állítást, amely szerint a magyar sportriportereknek ritkán sikerült így összehangolni munkájukat. A budapesti műsorvezető rugalmasan, ügyesen fűztea tfisze áfjimár megtörtént és á'^jelettldéjÜ sporteseményeket. A képsorok és a magyarázó megjegyzések fönntartották az érdeklődést.

Könnyű nekik — mondhatnék — ilyen körültekintően szervezett verseny közvetítése csupa öröm, a színházi életből vett kifejezéssel: jutalomjáték. így

igaz. Gyakorlott stáb számára hálás rutinfeladat az efféle látványos sereglés tudósítása.

A tévé sportosztálya kiküldött munkatársainak és a meghívott közreműködőknek azonban olykor sikerült a rutin fe- ledtetése. Olyan ámuló figyelemmel és csodálattal figyelték á néha drámai versengéseket, mint akiket az első élmény lelkesít. Észrevették a küzdő, az erejét megfeszítő, a valamit akaró, a tökéletességre törekvő embert.

Talán annak is köszönhető - ez a felülemelkedettség, hogy mi természetesen nem lehettünk versenyben. Jó lenne a nyári játékokra is megőrizni a tárgyilagosságnak most tapasztalt szellemét. A nézők figyelmét is ráirányították az apró és nagy emberi drámákra. El kellett gondolkodnunk azon, hogy ma már gyakran tized- és századmásodpercek döntöttek. Nyilván az élet más területein is ilyen apróságoktól függ a diadal vagy a kudarc. Hozzá kell edződnünk: mindent beleadva dolgozunk valamiért, alakítjuk önmagunkat, noha tudjuk,- hogy fáradozásaink hozama nemcsak- tőlünk -függ. A feltámadó szél, fagyos göröngy több ezer órás felkészülést tett hiábavalóvá^ Fölöslegessé? Aligha — éreztették is ezt a riporterek —, mert maga a győzelem csak ráadás. Igaz, gyönyörű ráadás. Az igazi babér a „megcselekedtem amit kívánt tőlem a haza” tudata. Méginkább: megküzdöttem önmagámmal.

'Mennyire igaza volt a rendezőknek, amikor a találkozó játékosságát hangsúlyozták. Az olimpián nincs helye á katonás parádéknak, a merev formalizmusnak. Játékos fiatalok versenyeznek, méghozzá elsősorban nem német, magyar, or'osz, svéd sportolók, hanerrf ifjú hölgyek és férfiak. Ezért illene sportújságírá- sunknak is erőteljesebben szolgálnia az olimpiai eszmének ezt a gondolatát. Nem egy-egy ország nyer aranyérmet, hanem egy különleges adottságú, különleges szorgalmú sportoló. A Szarajevóból és a környező hegyekből közvetítők, ahol lehetett, felmutatták az összetartozás szálait: jól szolgálták az olimpiai gondolatot.

Péntek esti randevú

Kollégális ’ rokonszenv íratja -velem, hogy a fiatalok műsora, a Péntek esti randevú jobb volt a szokottnál? Sok érdekes embert megszólaltattak és érződött a közreműködők igyekezete. Az akarás mindig rokonszenvet, érdeklődést kelt> A Magyar Újságírók Országos Szövetségének iskolájába járó fiatal pályakezdők többsége ki akart tenni magáért. „Fölkészült interjú-alanyából”, tájékozódott a megvitatásra- szánt kérdésről. A hűségről. A -magazinműsor erénye egyúttal gyengéje is volt. Egyik-másik megszólaló nagyon okosat akart mondani, nagyon bölcsnek szeretett volna látszani, ami a természetesség rovására. ment. Mindent összevéve: hasznára válna a televízió műsorainak általában, ha külsősök gyakrabban kapnának feladatokat.

Faustus doktor boldogságos pokoljárása

Gyurkó László regényének té- véfilm-feldolgozásából eddig három folytatást láttunk. Korábban megnézhettem a 6. és 7. részt és így nyugodtan ki merem jelenteni: sikerült a vállalkozás. Elég reménytelennek látszott a kísérlet: a sokfelé ágazó, a kor ismeretét feltételező regény lényegének a megragadása. Az egyszerűsítések általában az írás sava-borsát lugozzák ki, elhalványulnak a jellemrajzok, nincs idő, hely a szereplők töprengéseinek, vívódásainak hitetőerejű és részletességű érzékeltetéugyanis ő magyar—történelem szakon folytatta tanulmányait, szintén áz egyebemen. Amikor visszajöttem 1980-ban a megyei könyvtárba, akkor a tájékoztató szolgálat felelőse lettem. Immár második éve osztályvezető vagyok.

—I Hogyan foglalná össze feladatainak a lényegét?

—r Tulajdonképpen olyan a mi munkánk az osztályon belül, mintha egy ■ városi könyvtár funkcióját töltenénk be. Feladatunk a lakóhelyi könyvtári ellátás, a Kecskeméten működő fiókkönyvtárakkal közösen, a helyismereti gyűjtemény kezelése, valamint a folyóirat-kezelés.

— Ezek közül melyiket szereti a legjobban?

— Talán a tájékoztató szolgálatot. Ugyanis közben „kibújhat belőlem” a pedagógus... Ez alatt azt értem, hogy amikor különféle kérdésekkel állnak elő az emberek, akkor mindig erezhetem azt, hogy segítek, mások ismeretét bővítem.

— Ebben a munkakörben nyilván sok jó és gyümölcsöző kapcsolatra van szüksége ...

— Ez nagyon fontos. Mindenesetre igyekszem a középiskolákkal, szakmunkásképzőkkel és más intézményekkel felvenni a kapcsolatot. A többi között annak útját-módjá,t keressük, miként lehetne minél tartalmasabban beilleszteni a könyvtári munkát a tantervbe. V. M.

Békedalpályázat

A KISZ Központi Bizottsága és az Országos Béketanács Ifjúsági és Diák Bizottsága pályázatot hirdet békedalok, zeneművek Írására. A pályázaton olyan, nyomtatásban még meg nem jelent művekkel lehet részt venni, amelyek szövege igényes tartalomn^a] szól a békéről, a szabadságról, az ifjúság ezzel kapcsolatos életérzéseiről.

A jeligés pályázatra a mű kottáját, vagy kazettáját három példányban kell elküldeni a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának címére: Debrecen, Simonyi út 14. 4028. A békedalpályázat jelentkezői külön, zárt borítékban mellékeljék nevüket, valamint munkahelyük, vagy lakásuk pontos címét. A beküldési határidő március IS., az eredményhirdetés május $-én lesz. A pályázat nyertese 20 ezer, a két második helyezett 12—12 ezer, a három harmadik helyezett 6—6 ezer forint jutalmat kap.

Agrárátalakulás Solton*

A! * IX. * IX.

z MSZMP 1956 utáni agrárpolitikájának köszönhetően elértük Solton azt, hogy ma már a mezőgazdaság kielégítő színvonalon fedezi a község lakosságának élelmiszer-fogyasztását, amely egy főre számítva az utóbbi 'harminc év alatt megkétszereződött. 1960 óta emelkedett a búza, a kukorica, a zöldség, gyümölcs és a szőlő hozama, nőtt az állatállomány és az állati termékek termelése, javultak a fajlagos hozamok. Az állattenyésztés húsz év alatt csaknem nyolcvan százalékkal nőtt. Az egy főre jutó hústermelés megközelíti a százötven kilogrammot. Egy tehén évente átlagosan csaknem négyezer liter tejet ad.

Mindaz, amit az utóbbi 28 évben a mezőgazdaság és a falu fejlesztésében elértünk, sok tényező eredménye. Az 1960-as évek elején a parasztok reál- jövedelme mintegy 15—17 százalékkal maradt el a munkásoké és az alkalmazottaké mögött. Az 1960- as évek közepén és második felében a termelés jelentős emelkedésével egybekapcsolódó termelőszövetkezeti jövedelmek növekedése eredményeként ez a különbség megszűnt, a parasztok ugyanannyit kaptak munkájukért, mint a városi munkások és az alkalmazottak.

Az 1970-es években történelmi horderejű változások kezdődtek a termelőszövetkezeti parasztság nyugdíj-, családipótlék- és egészségügyi ellátásában, az iskoláztatásban, a kultúrálodásban és a szakemberképzésben. Ez utóbbinak ékes bizonyítéka, hogy az állami gazdaságban és a termelőszövetkezetekben dolgozók mintegy egyhetede közép- és felsőfokú végzettségű, egyharmada pedig szakmunkás. A nemzedékváltás során nagyobb tudású fiatalok veszik át a stafétabotot az idősektől. Gondolkodásuk, életkörülményeik, igényeik is egyre inkább azonosak az iparban dolgozókéval.

A mezőgazdaság eredményes fejlődésének másik forrása a biológiai és műszaki-technológiai korsze* Szemelvények a nagyközség készülő monográfiájából.

• Solti látkép — előtérben a Szikra Tsz szakosított szarvasmarhatelepe.

rűsítés, amely Solton a nagyüzemek kialakulásával kezdődött, s napjainkban is tart. Az 1960-as évek közepétől kezdve egyre több ágazatban —> búza, kukorica stb. — terjedtek el nagyhozamú, világ- viszonylatban is versenyképes fajták. Az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználás hatvanról háromszáz kilogrammra nőtt. A tárgyalt időszakban tizennyolcszorosára emelkedett a növényvédő szer alkalmazása. A traktorok vonóerő-teljesítménye megháromszorozódott. Többet tudnak fordítani az öntözésre és a meliorizációra; szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek léptek termelésbe.

Az agrárfejlődést az önállóság, az anyagi ösztönzés érvényre jutása, a gazdaságirányítás korszerűsítése jól segítette. A reform után a nagyüzemek a bővített újratermelést saját forrásból képesek finanszírozni. Tartósan jó hatású következménye az irányítás fejlesztésének a termelési és értékesítési biztonság, érdekeltség. A nagyüzemi termelés szerves kiegészítői a háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint a vállalati társulások. A nagyüzem meghatározó túlsúlya mellett fontos szerepet töltenek be Solton a kisgazdaságok. Munkájukat a termelőszövetkezeti szocialista szervezetek és az állami gazdaság, az áfész integrálják. Legelterjedtebb formája ennek a háztáji termelésre kötött szerződéses rendszer, amelynek alapján a nagygaz- ' daság állatot, takarmányt, gépimunkát, szolgáltatást nyújt a termeléshez és értékesíti a lekötött termékeket.

A szövetkezetek Solton is történelmi feladatot oldottak meg a kisárutermelés — a parasztgazdaságok, a magánkisiparosok és a kiskereskedők — szo- cialista útra vezetésével. Alkalmas keretei a me- zőgazdasági termelés nagyüzemi megszervezésének, jól kiegészítik az erősen koncentrált állami ipart és kereskedelmet. Dr. Nagy Béla

LENGYEL HÉTKÖZNAPOK II.

A titkár egy napja

sére. Jancsó Miklós — aki először dolgozik tudtommal elektronikus tévéteehnikával — megtalálta az egyedül lehetséges megoldást. Olyan szélsőséges helyzetekben mutatja be a'szereplőket, amikor indokoltak végletes megnyilvánulásaik. A szikrázó konfliktusok (töprengések) visszamenőlegesen is és előremutatóan is árnyalják a cselekményt, a szereplőket. Jó munkatársakra lelt Márk Iván vezető operatőrben, Mezey Emőke dramaturgban.

Heltai Nándor

Lengyelországi utazásom első napján egy vajdasági pártbizottság üzemi konyháján ebédelek kísérőmmel, a. Glos Wielkopolski című napilap szerkesztőjével együtt. Néhány leves, második fogás és befőttféleség közül lehet választani. Pénztárnál fizetünk, mint idehaza az önkiszolgáló étkezdékben. A sarokban büfépult húzódik. A tojás itt ugyanúgy 14 zlotyba kerül, mint Poznan bármelyik üzletében.

Sehol sem illik késni. Ebben az épületben különösen nem, mert a pártmunkások ideje szinte be van táblázva. Fél kettőre megyünk Jan Milcarek szervező- titkárhoz, akit újjáválasztottak januárban. Nem mindegyik titr kártársa mondhatja el Ugyanezt magáról. Köztudomású róla, hogy szerényen — az egyik új városnegyed kétszobás lakótelepi lakásában — él családjával. Lakatos szakmunkásként kezdte, szak- szervezeti tisztségviselőként dolgozott, majd városi első titkár lett. Onnan került a vajdasági pártbizottság fontos posztjára a nyolcvanas évtized elején. Küldöttként részt vett a LEMP IX., 'rendkívüli kongresszusán. Sok minden próbára tette ítélőképességét az elmúlt időszakban: megtanulta, hogyan különböztesse meg a lényegeset a kevésbé fontostól.

— Az anarchia időszakában különböző viták dúltak arról, hogy változtassuk meg a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevét — kezdi a beszélgetést. — A pártnak viszont évszázados hagyó-' mánya van, amit aligha lehet semmisnek tekinteni egyik napról a másikra. S a probléma nem is az elnevezésben rejlik. Egy nagyon nehéz, bonyolult időszak. ban kitartottunk a marxista—leninista ideológia mellett, a párt minden ereje a munkásosztályból ered, sikerült megvédenie az osztályérdekéket a felfordulástól, s nem akarja megismételni azokat a hibákat, amelyeken már túljutott.

— Mi is történt? Az egyik értékelés szerint „a körülbelül 125 ezer tagot és tagjelöltet számláló wielkopolskai pártszervezetekben a 6237 kilépő közül 800-an Poznan legnagyobb üzemében, a népszerű Cegielski Művekben dolgoztak”.

— Ez még 1980. júliusa és 1981. szeptembere között, a szükségállapot bevezetését megelőzően ment végbe, s az ipari nagyüzemek munkásainak távozása valóban nagy veszteséget jelentett.

4. LEMP Központi Bizottságának októberi ülése levonta a tanulságokat, s megerősítette a

IX. kongresszuson elfogadott társadalmi megegyezés irányvonalát. Mindent megteszünk, hogy ne sikkadhassanak el emberi problémák, és véglegesen magunk mögött tudhassuk a nehéz időket. v

— Hogyan rendezik soraikat?

— Hatalmas tisztulási folyamaton mentek át a párt szervezetei. Az 1 millió 260 ezer lakosú poznani vajdaságban csaknem 30 százalékkal, 91 ezerre csökkent a LEMP-tagság létszáma. Kihullottak azok, akik nem értettek egyet az ideológiai irányvonallal. Vagyis akik inkább csak léteztek, de igazából nem cselekedtek, nem tettek a megújulásért semmit. Kiderült, hogy voltak, akik csupán a karrierizmusuk miatt tartoztak hozzánk. Gyakran az alapszervezetek kezdeményeztek kizárást — például az anarchisták esetében, akik gyengítették, zavarták a létrejövő egységet. A január végén tartott vajdasági pártértekezlet sokoldalúan értékelte a végbement folyamatokat, és megállapította, hogy javultak a szervezeti, politikai és ideológiai munka feltételei. Beletartozik ebbe a Cegielski Művek is, ahol üzemi pártbizottság dolgozik.

— Már könnyebbek a hétköznapok?

— Inkább úgy fogalmaznék, hogy ma is összetett a helyzet, s továbbra sem mondhatunk le a megfeszített munkáról. Nagyon sok gondon kell enyhíteni — főleg az üzemekben, ahol fontos pártprogramok, határozatok válnak valóra. Rendkívül fontos a meggyőző politikai érvelés. Márpedig ezt nem lehet íróasztal mellől végezni. Levontuk a szükséges tanulságokat.

• Jan Milcarek a zsúfolt nap egyik megbeszélésén.

— A társadalmi élet minden területén,?

— A IX. pártkongresszus behatóan elemezte a korábbi időszakot, rámutatott valamennyi fontosabb-hibára és új irányvonalat fogadott el. Harcolunk a politikai ellenfelekkel: azokkal, akiknek a célja ellenkezik a köz- megegyezéssel. Mi is valljuk: aki nincs ellenünk, az velünk van. Gazdasági, politikai és társadalmi reformok indultak meg. Minden eddiginél nagyobb aktivitással végzi országgyűlési munkáját a szejm, soha ennyi törvény nem született ennyi idő alatt az erkölcs és igazságosság- nevében. Új- törvények foglalkoznak a szakszervezetekkel, a vezetők felelősségével, az állami hivatalok dolgozóival, szabályozzák a területi önigazgatás rendszerét, . a földmagántulajdon szerepét. Készülünk a helyi tanácsválasztásokra. Mindez a szocialista megújulást és a demokratizálódást tükrözi. Az életszínvonalat érintő és más fontosabb kérdésekben széles véleménycseréket kezdeményezünk. Az elkerülhetetlen áremeléseket például három változat előzte meg, s a leginkább elviselhető, negyedik variáció lépett életbe.

— Milyen célokkal indult a gazdasági reform?

— Nagyon rövid idő alatt és nehéz, áruhiányos helyzetben kellett dönteni az önelszámolás, önigazgatás és. öntevékenység érvényesítéséről. Egyik oldalról a munkahelyi demokratizmus teljesedik ki, aminek párosulnia' kell a teljesítményhez igazodó, ösztönző bérezéssel, az eredményekért érzett nagyobb felelősséggel. Ha mind' többen érzik

magukat tulajdonosnak az üzemben, -többet is tesznek a közös célokért, az anarchia és fejetlenség ellen, a vezetőség és a beosztottak közti konfliktusok megelőzéséért. Hároméves tervet dolgoztunk ki, hogy elérjük az 1979- . es esztendő termelési színvonalát.

A gépek, eszközök jobb kihasználása érdekében munkaközösségek is szerveződnek. *

— Hol és milyen eredmények születtek?

— Néhány ágazatban a tervezettnél hamarább teljesítjük a célokat. Ezek közé tartozik például a szénbányászat. Magas, 10 százalékot elérő növekedést mutat 1982-ihöz képest a vegyészet, elektronika, vas- és színesfémkohászat. Erőteljes ütemben fejlődött a hazai nyersanyagokra épülő ipar. Ugyanakkor nem éri el az átlagot sem az importanyagokat feldolgozó üzemek egy része, köztük a textilgyárak. De vannak kivételek. Ahol előrelátó, jó vezetés intézte az ügyeket és számolt a dolgozók anyagi érdekeltségével, ott egyenletes emelkedés tapasztalható a létrehozott értékekben. Két esztendő alatt a gazdasági reform megmutatta, hogy a korábban üres üzleteket meg lehet tölteni áruval. Igaz, még sok a hiánycikk, és az emberek vágyai nagyobbak a pillanatnyi lehetőségeknél. De ez is sürgeti: mindenkinek úgy kell dolgoznia, hogy javuljon a termelés.

— Milyen a pártbizottsági titkár átlagos munkanapja?

— Reggel 7-kor kezdek, s tíz órakor már többnyire nem vagyok az épületben. Járom a vajdaságot, az üzemeket, intézményeket. Párt-tisztségviselőkkel, munkásokkal találkozom, megbeszéléseken és gyűléseken veszek részt. Ha valami miatt nem kell korábban visszatérnem, mint ma, akkor 18-tól 20 óráig fogadom azokat, akik szót akarnak váltani velem.

Lehet, hogy túl sokáig időztem volna a szervezőtitkárnál? Amikor szerkesztő barátommal együtt kilépünk az ajtón, már hárman várják, hogy bemehessenek. Szeretnének elmondani vagy kérdezni valamit, ami számukra — most minden bizonnyal a legfontosabb dolgok közé tartozik az életben. (Folytatjuk)

Halász Ferenc