Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1984. február 21. Munka és bér Veszteséges volt évek óta a kacsanevelés az egyik szövetkezetben. Tovább ez így nem mehetett. A megoldásra a dolgozók tettek javaslatot. Végül is a vezetők és az állatokkal bajlódók megállapodtak: kísérletképpen 1983-ban az ágazat önelszámoló egységgé alakul. Az előzmények ismeretében a feltételek csaknem kegyetlennek nevezhetők. A szerény munkabéren felüli kiegészítést, egyéb juttatást 1,76 millió forintos tiszta nyereség eléréséhez kötötték, de úgy ám, hogy minden valódi (s ez nem lényegtelen) . költséget szigorúan ráterhelnek az ágazatra. Például, ha villanyszerelőre van szükség, az anyag, a kiszállás, a munkaidő bére is a kacsanevelés költségét — mint nyereségcsökkentőt — növeli. Az elhullást, a takarmányfelhasználást, a minőséget nem is említem, bár a legfontosabb tényezők a jövedelmezőség szempontjából. A dolgozók vállalták a feltételeket, mert a jó munka ellentétele — leegyszerűsítve fogalmazva — a korlátok nélküli kereseti lehetőség volt. Azt is pontosan szabályozták, hogy a megállapított 1,76 millió forinton felüli nyereségből mennyi a dolgozóké, mennyi a közösé. A kacsanevelő csapat azzal kezdte, hogy két „gyenge” tagjától megvált, mondván, kilencen is bírják. Sőt... 1 Mesélhetném a részleteket, hogy senki sem késett a munkából, az elhullás felére csökkent, egy kiló kacsahúst 40 dekával kevesebb takarmányból „állítottak elő”, mint az-, "'•'itt. a feldolgozó vállalat az állatok 95 százalékát első osztályúnak minősítette... Legfontosabb persze a végeredmény: hárommillió forint körüli nyereséget értek el. Csoda történt a veszteséges ágazattal? Szó sincs hókusz-pó- kuszról, csupán arról: zsebre ment a játék, mégpedig saját zsebre. De a tsz sem járt rosz- szul, és a jó minőséget átvevő feldolgozó sem, valamint az értékesíthető árualap is nőtt, ami pedig országos érdek. Egy építőipari vállalatnál a kísérleti bérszabályozás adta lehetőséggel élve ugyancsak nem korlátozták a dolgozók keresetét. Pontos, fillérre kimunkált egyezséget kötöttek a dolgozókkal, miért mennyit fizetnek. Határidő előtti teljesítménytől a minőségig mindenben megállapodtak. Ennél a vállalatnál általános a munkások havi tízezer forinton felüli keresete, de a duplája sem ritka. Viszont nem érdemtelenül jutnak a nagy pénzekhez. Komoly, becsületes, megfeszített munka van a forintok mögött; ugyanis zsebre megy a játék, mégpedig a sajátjukra. A teljesítmények révén jól járt az egész vállalat? A nagyobb nyereségből több jut gépek vásárlására, a szociális, kulturális célokra stb...? Boldog a megrendelő, hogy gyorsan, hibátlanul elkészült a beruházása, amelyet üzembe állíthat és a sokaknak szükséges árut termelheti? Mindegyik kérdésre igen a válasz. Mindannyiunknak, az országnak szükséges a több, a jó minőség, a konvertálható (kül- és belföldön egyaránt értékesíthető) áru: fejlődésünkhöz, előrehaladásunkhoz, a sokat emlegetett egyensúlyi helyzetünk megőrzéséhez. A kiváló munkáért viszont nem szabad sajnálni a fizetséget. De mondhatom másként is: ha többre és jobbra van igény, ha tényleg szeretnénk a rejtett tartalékokat feltárni, akkor azokat, akik ezt megvalósítják, érdekeltté kell tenni, megfizetni, mert szó- malaszttal nem sokra juthatunk. És erkölcsileg sem lebecsülendő annak hatása, ha a kemény munkáért vastag boríték tehető a családi asztalra. Ekkor érződik igazán a jól végzett munka öröme, ami lelkesít a következő feladatokra. No, persze nem mindenkinek van ínyére a „hajtás”. Van, aki úgy szeret hozzáállni a munkához, hogy inkább másnak jusson ... Ám előbb- utóbb „kihullik a férgese”, az ilyen ember vágy megszökik, vagy elküldik ... Sajnos, várni kell erre az időre. Ugyanis az említett módszer, új bérszabályozás csupán kísérleti jellegű az országban, s korántsem általános. A kísérlet azonban sikeres, bizonyíthatóan szolgálja a politikai és gazdasági célokat, erősíti az állam és az egyén közös érdekeit, a fiaz- dasági reform a mechanizínus eszméjéből fakadó, és segíti, hogy valódi értékviszonyok alakuljanak ki. Várható, hogv a jövőben az illetékesek a kísérlet tapasztalataira alapozva a bevált módszerek bevezetéséhez zöld utat adnak a vállalatok szélesebb körében. Csabai István Potenciométerek világszínvonalon Potenciométerek gyártására szakosodott a REMIX Gyár ti- szakécskei telepe, ahol két fő típus 37-íéle változatát gyártják. Jó előjelekkel kezdődött az esztendő, ugyanis van elegendő anyag és megrendelőkben sincs hiány. A január havi tervüket 101 százalékra teljesítették, ami tizenkét millió forintos termelési' értéket jelent. Kiemelkedő termékük a P—7401-es professzionális potenciométer, amelyből az idén 800 ezret készítenek, 20 százalékát a szocialista országokba szállítják. A hazai megrendelők igényeit az idén már teljes mértékben ki tudják elégíteni. <9 Fotóriporterünk egy tízforintosra helyezte, kis méretének érzékeltetése végett, a P—7401 po- tenciométert. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Cseh Anikó automata mérőműszeren ellenőrzi legkorszerűbb terméküket, a professzionális potenciométert. • Az öt- száztiz dolgozót foglalkoztató tiszakécskei telepen szalagrendszerben gyártják a potencio- métercket. Növelik a tőkés italexportot ,.A Budapesti Likőripari Vállalat kecskeméti üzemegységébbif tavaly 1 millió üvegbe töltöttek császárkörtéi, barackpálinkát, huber- tust és más tömény szeszt. Az idén ezt a mennyiséget 100 ezerre! növelik. A múlt évben 178 ezer palackot szállítottak kanadai, USA. NSZK, francia valamint holland megrendelésre. 1984-ben több mint 200 ezerrel küldenek a tőkés államokba. Míg a múlt esztendő első negyedében 37 ezer palackos megrendelést teljesítettek, addig a/, idén március végéig elérik a 45 ezret, ebből 30 ezer már túl is jutott határainkon. Képünkön kanadai exportra kerülő császárkörtét töltenek üvegekbe. (Opauszky László felvétele) <9 Rudabánya — az ország egyetlen vasérclclőhclyc — 1983-ban több év után először nyereséggel zárt. Képünkön: a mintegy hatmilliós nyereség elérésének egyik festői színhelye. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEKET KÍNÁL Sokoldalú szövetkezeti együttműködés Bács-Kiskun gazdálkodó egységei között 1968 óta széles körű termelési kapcsolatok alakultak ki, az együttműködés legváltozatosabb formái jöttek létre. Napjainkban a mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek nemcsak egymással, hanem a vállalatokkal is kooperációk bonyolult rendszerét tartják életben. A három szövetkezeti ágazatban dolgozik a megye foglalkoztatottjainak több mint 40 százaléka és itt valósul meg a mezőgazdasági termelés 60—65, az ipari termelés 14 —16, a kiskereskedelmi forgalom 48—49 százaléka. A szövetkezetek egymás közötti kooperációjában a partnerek száma igen sok. Közülük egy átlagosan 6—8 ágazati, illetve ágazaton kívüli szövetkezettel tart fenn termelési, kereskedelmi kapcsolatot. Nagyobbik része megyén belüli, de jelentős különösen az ipar területén — a megyén kívüli partnerekkel létesített együttműködés is. □ D, □ Az ipari szövetkezetek közül a legjelentősebb kooperációs kapcsolatokkal 15 rendelkezik, partnereik száma meghaladja a százat. Közöttük húsz ipari és tíz termelőszövetkezet szerepel. A kooperációs termékek és termelés sokféle: megtalálható faipari áru, bútoralkatrész, cipőfelsőrész, cipőkellék, lakatosipari termék, mű- szerrészegység, gép- és alkatrész- gyártás, forgácsolás, galvanizálás, bronzöntés, hőkezelés, építőipari munkavégzés, épületlakatos- és asztalosipari munka is. Egyre nagyobb méreteket ölt a szolgáltatás. Az ipari szövetkezetek évi termeléséből megközelítően egy- milliárd forint értéket képvisel a kooperációs termékkészítés, d □ n A fogyasztási és az ipari szövetkezetek kapcsolataiban legjelentősebb a kereskedelmi tevékenység. Ennek értéke évente kétszáz millió .forint. A lakossági szolgáltatások terén kiemelkedik a RáJVESZ és 14 áfész megállapodása. A tisztításra váró ruhaneműk és! textíliák összegyűjtését az áfészek végzik negyven felvevőhelyen. | i A háztartási gépek és híradástechnikai készülékek javításában, garanciális ügyek intézésében’ ugyancsak közvetítői tevékenységet látnak el az ófészek. Néhány áfész-áruházban, nagy szaküzletben ipari szövetkezeti szolgáltató részlegek működnek. Például az Alföld Áruház cipőjavító szolgáltatásához hasonló tevékenység egy helyen folyik még az országban. Hagyományos a fogyasztási szövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek kapcsolata. Szerződésen alapuló együttműködés alakult ki 21 ÁFÉSZ és a vaskútj Bácska Tsz között a há- zinyúl-tenyésztésben. Hasonló alapokon nyugszik 18 ÁFÉSZ és 15 bács-kiskunbeli, valamint 7 megyén kívüli szövetkezet megállapodása naposbafomíi, palánta, gyümölcsfacsemete és egyéb áruk értékesítésére. Közvetett együttműködésnek tekinthető az áfészek és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolata a háztáji és kistermelés szervezésében, segítésében. A mezőgazdasági termelést szolgálja a takarékszövetkezetek által folyósított kölcsönök 40 százaléka, évenként mintegy százmillió fo- rint.□ □ □ Az áfészeknek mind az ipari, mind a mezőgazdasági szövetkezetekkel való kapcsolatát példázza az üzemi, illetve előfizetéses ét- ' kezés .megszervezése. Ennek keretében évente 240’—250 ezer adag ételt fogyaszt a megye lakossága. Pénzeszköz-átadással, illetve, jelentős értéket képviselő társadalmi munka végzésével járultak hozzá a mezőgazdasági szövetkezetek az alapellátást szolgáló vagy javító áfész-boltok, étkezőhelyek, vendéglők létesítéséhez, bővítéséhez. □ I I A mezőgazdasági és a lakásszövetkezetek együttműködésének eredményeként 120 lakáj épült Kunszálláson, Kiskunfélegyházán, Kiskunma jsán, Jászs?entlászlón, Tiszaalpáron, Lakiteleken, Nemesnáci udy.aron és Vaskútón, A lakóépületek tervszerű és folyamatos karbantartása és felújítása érdekében 1983-ban a KI- SZÖV és a MÉSZÖV együttműködési megállapodást kötött. □ □ □ A szövetkezetek közötti együttműködés fejlesztését, koordinálását hivatott szolgálni a Megyei Szövetkezetek Koordinációs Bizottsága. A megyei pártbizottság kezdeményezésére — az országban elsőként — 1971. május 6-án alakult meg. Létrehozója az akkor működő négy mezőgazdasági termelő-, és egy szakszövetkezeti területi szövetség, a MÉSZÖV és a KISZÖV volt. A bizottságot jelenleg a két TESZÖV, a MÉSZÖV és a KISZÖV 5—5 küldötte, valamint a bizottság állandó társadalmi titkára alkotja. A Szövetkezetpolitikai Munkaközösség és az Országos Szövetkezeti Tanács ajánlását figyelembe véve szervezi, a megyében levő szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységét. Fórumot teremt a közös szövetkezeti témák megvitatására, segíti a jó módszerek és tapasztalatok széles körű elterjesztését. □ □ □ A szövetkezetek együttműködése továbbj lehetőségeket is magában hordoz. Érdemes lenne nör vélni a takarékszövetkezetek szerepét a mezőgazdasági termelés, a lakásépítés és ^fenntartás finanszírozása érdekében. Az'ótutalási betétszámlák elterjesztése a mező- gazdasági szövetkezetekben ugyancsak a jövő feladata. A lakossági szolgáltatások javítása érdekében az együttműködés ugyancsak bővíthető, főként közös fejlesztésekkel. A kisüzemi termeltetés, felvásárlás és. értékesítés, a lakossági ellátás javításában hárul nagyobb feladat az áfészekre és mezőgazdasági szövetkezetekre, együttesen a háttéripar fejlesztése, a kisszériás termékek, az alkatrészek gyártása, a lakossági szolgáltatások bővítése az ipari, szolgáltatási tevékenységet folytató gazdaságok kooperációs munkájával ugyancsak nevelhető. A kapcsolatok jól szolgálták eddig is § gazdasági tervek megvalósulását, így továbbfejlesztésükhöz megyei és népgazdasági érdek fűződik. A továbblépés alapja a kölcsönös előny, valamint az érdekeltség kidolgozása és összehangolása. Konrád Antal a megyei pártbizottság munkatársa A MAGYAR VASÉRC LELŐHELYE \
