Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

1984. február 21. • PETŐFI NÉPE • 5 SZÉKHÁZBÓL IFJÚSÁG HÁZA Kiskőrösön akarnak Ha szemérmesen hallga­tunk is róla, nem tagadhat­juk: a városi KlSZ-bizott- ságok székházai olyanók. mint egy unalmas hivatal. Berendezésükből épp az hi­ányzik, ami fiatalossá tenné az jrodákat. Nagyon úgy fest, mintha az ifjak Összes szándéka az volna: minél felnőttesebben. Reggel nyolc­kor kezdenek az alkalmazot­tak, fél ötig dolgoznak. Utá­na leoltják a villanyokat és gondosan bezárják maguk mögött az ajtót — miköz­ben azok a fiatalok, akiknek nevében naponta eljárnak, percenként panaszkodnak arról, hogy nincs egy hely, ahová, beülhetnének beszél­getni „csak úgy”. Ez az idé­zőjeles kivétel egyszerre je­lent sustorgó muzsikát és majdnem-bolti áron számí­tott üdítőt, egy falipolcot az újságokkal. Mindezt — minek is tagadnám — nem mertem volna leírni „csak úgy”. Általánosságban nyilván­valóan igazam yan, konkrétan meg nemigen nyílik megoldás: az egyébként is túlzsúfolt irodák­nak más sem hiányzik, mint egy laza, szombat délutáni diszkó. Ami miatt rászántam magam, hogy felvetem a kérdést, az a kiskőrösiek példája. A városi KISZ-bizottság székházát az if­júság házává alakítják, s ez már több, mint szépnek látszó, ígére­tes, ámde csak a homályosan felsejlő jövőben megvalósuló el­képzelés. — Két éve határoztuk el a te­tőtér beépítését — avat be a részletekbe Takács Gábor városi KISZ-titkár. — Nem hiszem, hogy nagyon meg kellene indo­kolnom, miért. Nézz körül — in­vitál végig „házukon" —, itt ál­lomásozik' a családi eseményeket rendező irodai s mert a házassá­gok többsége Kiskőrösön is szom­baton köttetik, épp akkor nem hívhatjuk ide a fiatalokat, ami­kor pedig a legnagyobb volna er­re az igény. Bizony van abban valami fur­csa — bár az ország gazdasági te­herbíró képessége miatt cseppet sem érthetetlen —j hogy a hu­szonhét éve zászlót bontott KISZ csak apparátusa számára rendel­kezik irodákkal. Az iskolákban van úttörőszoba, a községekben, városokban nemcsak taggyűlés idejére nyit ki a pártház, de kü­lön KISZ-ház szinte sehol nincs. Klubok jószerével csak vállalati­szövetkezeti berkeken belül mű­ködnek. A művelődési házak — amióta egyik szemüket folyton a • A ház, amelynek bővül a szerepköre. bevétel alakulásán kell tartaniuk — inkább a pénzesebb rétegeket célozzák meg, s nem a vékony- bukszájú tizen- és huszonévese­ket. — 1983 tavaszán pártbizottsá­gi határozat született az ifjúsági központ létesítéséről, s mi azóta is ezen dolgozunk — mondja Ta­kács Gábor. A határozat szellemében tár­ták ki nem túl tágas székházuk kapuját .— például az ifjúság szórakozása előtt. Nem akárkiket hívtak vendégül: Bródy János. Zorán éppúgy műfajuk'- Eegna- gyobbjai, mint a politikai kérdé­sek között eligazodni segítő Chru-, dinák Alajos, Baló György, Su■/ gár András. Filmklub-sorozatuk­ra bérletet bocsátottak ki, heten­te tartanak diszkót, keddenként az állami gazdaság ifjai pingpon­goznak náluk, kistermüket az ifjúsági bélyegyűjtő szakkör „al- bérli". Major Józseffel külön szeren­cséjük volt. A fiatal építész két évet töltött Algériában, s haza­térve újult energiával vetette magát a tervezésbe. (Tehetségé­ről talán mond valamit az, hogfy amikor a várossá nyilvánítás tíz­esztendős jubileumáról rendezett kiállítást az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium, akkor -a 9 falra került fényképen a fejlő­dést igazoló 4 ház közül 5 fotó három, Major által tervezett épü­letet ábrázolt.) A KISZ-bizottság szerződést kötött vele, amelynek érdekében ingyen készíti el a szükséges terveket, cserében vál­lalták érdekvédelmét. (Ügy fest, hogy szükség lesz rá: nem min­den szakmabeli nézi jó szemmel az önzetlen munkát...) *— Kétszáznyolcvan négyzetmé­ternyi helyünk lesz, ha beépítjük a tetőteret — teríti szét a terve­ket Major József. Többes szám első személyben beszél, mint min­denki, aki az ügyben „benne van". Két klubot, fotólabort, több célra alkalmas helyiségek soka­ságát jelenti ez a 280 négyzetmé­ter; teraszpresszót — és sokolda­lú felhasználást. A fotószakkör egyben az agitációs-propagandis- ta szakbizottság tanyája, továbbá plakát- és szórólapgyártó mű­hely. Beszerzendő hi-fi tornyuk — keverőpultjának műszaki sze­relését az állami gazdaság KISZ- titkára vállalta társadalmi mun­kában —, a hangosított propa­gandaanyagok sokszorosítására is szolgál, s bár halkan, de mond­ják: az irodalmi színpad hasz­nát venné egy videoberendezés- nek. Az iparoktatás századik évfordulója A szegedi sportcsarnokban teg­nap ünnepi gyűléssel, a Novem­ber 7. művelődési házban kiállí­tás megnyitásával emlékeztek meg a szegedi iparoktatás meg­kezdésének századik évfordulójá­ról. 1884. január 12-én gyűltek nsz- sze Szegeden az akkori belvárosi elemi iskolában a tanoncokat ok­tató tanítók és elhatározták az önálló ipari tanonciskola megala­pítását. Egy évszázada 628 volt a beiratkozott tanoncok száma. Je­lenleg 4500 tanulót 85 szakmára tanítanak az öt szegedi szakmun­kásképző intézetben. A közelmúlt­ban költözött új épületébe a 624-es számú szakmunkásképző intézet. A 600-as intézet tavaly tíz olyan tanteremmel bővült, amelyeket a tanulók gyakorlati foglalkozásokon és társadalmi munkával egy régi épületből ala­kítottak ki. A jubileumi kiállításon a régi segédek mestermunkái, a mai ta­nulók által gyártott iparcikkek, régi mesterek szerszámai, írásos és fényképes dokumentumok idé­zik fel az egyévszázados történe­tet. SZÉPEN MAGYARUL — — SZÉPEN EMBERÜL A Gyöngyi meg a Richárd Állok a dunántúli kisváros pos­tahivatalában (igen, így, rövid o-val, így van kiírva a nemzeti­szín címeres táblára is, habár nemcsak itt a sorbanállók, de a Magyar Rádióban is póstá-t mon­danak; míg írok, az egyik vezető­riporter jelentkezik Moszkvából, s a szovjet „póstaügyi” miniszter nyilatkozatát idézi), szóval állok a kis postahivatalban, s nemcsak fülemet, de szememet is megütik akarva-akaratlan a helyi furcsa­ságok. A távirati űrlapon ott a friss mintájú szöveg: A Gyöngyi szült, fiú neve Richárd.” Hogy is mond­ta Hemingway? Írj úgy, mintha távirati szöveget írnál, s minden szavadért fizetni kellene. De hát ilyen nagy örömben ki gondol egy-két forintra?! Mindenesetre Gyöngyi neve elől ezt a névelőt meg lehetett volna takarítani. Ha Gárdonyi nem figyelmezte­tett volna rá, akkor is tudnám, hogy a Dunántúlon vagyok. De figyelmeztetett: „Dunántúli ma­gyarság az ilyen: a János, a Pé­ter, a Naca.” A Gyöngyi... Mert abban is igaza van az írónak: „A névelő a magyarban nem egy a der—die—das-szal. A mutatóujjat helyettesíti nálunk. A németnél ellenben a der—die—das minden szónak elmaradhatatlanul előzge- tő „kiskutyája”. Az a névelő szépen átvándorol­hatott volna a fiú elé: „Gyöngyi szült, a fiú neve Richárd”. De ha mindenáron meg akart volna ta­karítani egy névelőt a boldog táv­iratozó, így is írhatta volna: „Gyöngyi szült, fia neve Richárd.” Mivelhogy a birtokos szerkezet­ben a birtokszó végén levő sze­mélyrag maga is kiemel, rámutat —, így fölöslegessé válik az újabb kiemelés, rámutatás (az a bizo­nyos „mutatóujj”). Pedig itt sem takarékoskodunk mindig. „Üj részletek Balassi Bá­lint szerelmes verseinek a törté­netéhez” — olvashattuk a Magyar Nemzetben. Holott a névelő itt teljesen fölösleges. Mennyivel gördülékenyebb így: „Üj részletek Balassi Bálint szerelmes versei­nek történetéhez”. Ha Hemingway tanácsa szerint az író úgy fogalmazott volna, mintha táviratot írna, bizonyára elhagyta volna a fölösleges a-t. Nem ártana fontolóra venni a hemingway-i tanácsot! Az olva­sók — és a nyelv! — mindeneset­re nyerne általa. Sz. F. MÁR IAN AP, BOSZORKÁNYSZOMBAT, KIRÁLYGYILKOSSÁG A fő kérdés: miből futja erre? Hát éppen ez az! Lesz irodal­mi kávéházuk, értelmiségi klub­juk, azon törik a fejüket, miként lehetne turistaházat építeni az udvaron (mégsem rendjén való, háborögnak, hogy az országos tú­raútvonal kihagyja Petőfi Sándor szülőházát!), amit aztán önálló politikai képzési központként is tudnának használni, szóval: öt­letet ötletre halmoznak. Millióik vannak? Ennél is több: jó bará­taik! Tulajdonképpen csak az anyagot kell megvenniük, a mun­kára bőven „vgn ,jelentkezel, „szak­értő és segéd egyaránt. A tanács 229 ezer forintjához hozzáadják a maguk százezrét, s remélik, hogy azért lesz még támogató­juk. Egyben viszont biztosak: no­vember 1-én ünnepélyes meg­nyitót tartanak — minden külön értesítés helyett mondják ezt, teszik hozzá. Kiskőrös fiataljai az utóbbi időben másodszor hívják fel ma­gukra a figyelmet. Először akkor kértek helyet lapunkban, amikor arról számolhattunk be: KISZ- szervezésben építenek olcsó há­zakat. Másodszor — most — azt bizonyítják: nemcsak egyénen­ként, külön-külön lehet otthona az embernek. Ha sokan akarják, felépül az ifjúság háza is. a kö­zösségé. Kiskőrösön akarják. Ballai József A kecskeméti mozik filmkíná­lata hétfőtől — a MÁRIANAP című új magyar film díszbemu­tatójától — olyan újdonságokkal gazdagodik, melyeket a nézők az országos premier előtt láthat­nak. A MAFILM Objektív Stú­dió és a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat között létre- . jött megállapodás eredménye­képpen még e hónapban bemu­tatják Bokor Péter: KIRÁLY- GYILKOSSÁG és Rózsa János: BOSZORKÁNYSZOMBAT ’ című filmjét is. A MÁRIANAP — Elek Judit új filmje — a kiegyezés előesté­jén, 17 esztendővel a szabadság- harc leverése után játszódik. 1866. szeptember 8-án Szendrey Ignác házában gyűlik össze a család. Mária az ünnepelt, de az események középpontjában Szendrey Júlia áll. Apja a csa­lád férfitagjaival igyekszik sor­sáról dönteni, betegségére hivat­kozva külön akarják választani második férjétől, akivel már hosszú ideje rosszul él. Dönte­niük kell a Petőfi név utolsó vi­selőjének, Zoltánnak ügyében is, akit nagybátyja nevel, de nehe­zen bír az iszákos, súlyosan be­teg fiúval. A Petőfi-mítoszhoz felérni igyekvők önmagukon, s szűkebb közösségükön belüli fe­szültségektől terhelten alakítják sorsukat. Egy évvel a kiegyezés előtt — az ünnepélyesre terve­zett névnapon — a család vala­mennyi tagja tragikus tömörség­gel éli át saját életének csődjét. Rózsa János, az „elfogultan gyermekpárti” rendező új film­je, a Boszorkányszombat, mese­film. A rendező, aki eddigi mun­Premier előtti bemutatók kássága jelentős részével (például a Vasárnapi szülők, s a Kabala című filmjeiben) a gyermekek­ről szólt, ez alkalommal a gyer­mekeknek készítette filmjét. For­gatókönyvírói a Kardos István, a mese szereplői pedig gyermekko­runk jól ismert figurái. Érdekes­ség: közülük sokan Walt Disney filmjeiben elevenedtek meg — két dimenzióban. Meseország' lakói Csipkéről Síka ébredésére várnak. A nagy ese­ményre valamennyiük szülőapja: a két Grimm-fivér is hivatalos. Mindenki várja a mesében ter­mészetes folytatást... miközben szaporodnak a gyanús jelek. Egy- egy kedves, jól ismert mesefigu­ra eltűnik a süllyesztőben. Nin­csen, aki ellenállna, amikor a farkasok, boszorkányok, sárká­nyok, óriások átveszik a hatal­mat. Börtönben a szabadító, he­lyette a gonoszok állította ha­sonmás ébreszti föl Csipkerózsi- kát, pontos.abban annak mását. A boszorka előadja Grimmék- nek követelését: változzék meg meséik vége. A Boszorkányszom­bat, amely erősen bővelkedik „természetfölötti eseményekben”, igen komoly feladatot ró a trükk- szakértőkre, . akik a különleges technikai feladatok kivitelezé­sét — egy amerikai vállalattól kapott anyagi segítséggel — Angliában végezték el. Az izgal­mas díszlet — a póklámpák, az ördögfiókává lett gyermeksze­replők, s a törpék maszkja — Pauer Gyula ízlését dicsérik. A Magyar Televízió Közmű­velődési Főosztálya, a MAFILM Objektív Stúdió és a Rudas Film cég (NSZK) közös produkciójá­ban forgatta Bokor Péter — a televízióból ismert Századunk cí­mű sorozat rendezője — Király­gyilkosság című, egész estét be­töltő dokumentum-riportfilm- jét. Középpontjában igen rövid történelmi periódust, egyetlen perc tragikus eseményeit, s ezek vonzatait állítja. 1934. október 9-én Marseille-ban I. Sándor ju­goszláv király ellen merényletet ^Követtek el, melynek során meg­halt Louis Barthou francia kül­ügyminiszter is. Az akkoriban még világszenzációnak számító akció teljes felderítésére — a legjobb bűnügyi szakemberek, s a komoly nemzetközi támogatás ellenére — nem kerülhetett sor. Gátolta ezt az esemény rendkí­vüli nemzetközi jelentősége, a különböző államok politikai ér­dekei nem engedték meg az ügy teljes tisztázását. (A merénylő­ket bizonyos szálak Magyaror­szághoz is fűzték.) A filmben a majd 50 évvel ezelőtt történt események tanúi és részesei is megszólalnak. Hogy miért éppen 1982—83-ban készült a film a marseille-i merényletről? Bokor Péter szerint a terrorizmus so­ha nem veszíti el aktualitását. R. K. J. AW.WAV.* LENGYEL HÉTKÖZNAPOK I. Tapasztalatok — a jövőnek Tartalékmozgósítás a háztartásban — Mértéktartó fogyasztás — Reform-tapasztalatok hasznosítása Lengyelországban jártam. Is­merőseim rendre megkérdezik: milyen ott az élet? Nem köny- nyű — mondhatnám általános­ságban fogalmazva. De ha' konk­rét akarok lenni, akkor hozzá kell tennem, hogy mind több üzem. gazdaság éri el a válságos esztendők .előtti termelést. Már nem üresek a pultok az üzletek­ben, csökkenőben vannak a sor- banállások. A téli szünetben gye­rekek népesítették be a hegyi üdülőket; Poznanban a gyönyö­rű Stary Rynek tár műemlék- épületeiben, Varsóban képző- művészeti kiállításokon találkoz­tam velük. Fokozatosan fölenged, a nyugati államok fagyossága is. amit például a poznani nemzet­közi vásár előkészületei mutat­nak: az idén mintegy negyven ország fölvonulására számítanak, köztük angol, francia, olasz és amerikai cégek jelenlétére. Figyelemre méltó jelei ezek annak, hogyan képes mozgósíta­ni egy társadalmi rendszer az energiáit. Mozgósítják tartalékai­kat a családok is: nyugdíjas nagy­szülők segítenek az időigényes bevásárlásokban, a íozni-tudás és takarékos háztartásvezetés íz­letes ételeket varázsol az asz­talra szűkebb konyhai nyers­anyag-választékból is. A jó érte­lemben vett ügyesség — nem ügyeskedés —, a lelemépyesség hozzátartozik az élethez. Tér is nyílik előtte, amikor oldódik a válság lélektani tünete; a pánik, amely egyebek között abban nyil­vánult meg, hogy mindenki min­dent vásárolt, függetlenül attól, hogy szüksége volt-e az árura, vagy sem. Akinek viszont kellett vqjna, már nem jutott hozzá. Miért mondom el mindezt? Mert néha eltűnődöm: miért kell kritikus helyzet ahhoz, hogy va­lóban takarékossá váljanak né­mely családi háztartások? Pél­dául idehaza. Magyarországon, ahol még időben irányt vett gaz­daságpolitikánk a belső és külső egyensúly megteremtésére. Kér­dés viszont, hogy mértéktartók • vagyunk-e a fogyasztásban. Egész biztos, hogy az évente fölélt al­koholmennyiség kétes értékű elő­kelő helyezést kölcsönöz a ma­gyaroknak. De — alkalmasint elég tekintélyes — súlyfelesle­gért meg beruházási éhségért sent megyünk a szomszédba. Ha a nagyobb, megyei háztar­tást nézem, Bács-Kiskun 5 mil­liárd forinttal gazdálkodhat az. idén: ennyi jut a tanácsok fenn­tartási és fejlesztési terveinek megvalósítására. Mint a pénz­ügyi tervet jóváhagyó tanácsülé­sen is kiderült: egyszerűen nél­külözhetetlen, hogy az eddiginél jobban érvényesülhessen a ru­galmasság, indokolt esetben mód legyen a változtatásra, a többlet- bevételeket saját döntés alapján lehessen felhasználni. A helyi érdekek felismerése hozzájárul az újabb lehetőségek felszínre hozásához, amelyekből kiválaszt­hatók a legelőnyösebb megoldá­sok. Mindehhez nem elég az íróasz­tal mögött ülni és onnan hozni meg a döntéseket. Egyebek közt erről beszélt korábbi tapasztala­taik alapján a több mint egy­millió lakosú poznani vajdaság­ban a Lengyel Egyesült Munkás­párt területi bizottságának szer­vező titkára. Szakítottak a régi módszerekkel, szorosabbá válik a vezetők és vezetettek közti kapcsolat, nyitottabb a tájékozó­dás és tájékoztatás. Vigyáznak arra is, hogy ne ismétlődhessék meg olyan helyzet, amikor vala­miféle sikerpropaganda elfedi á valóság tényeit. Lengyel barátaink a gazdaság újjászervezésében hasznosítják bizonyos reform-tapasztalatain­kat. De számunkra is akadnak olyan tanulságok, melyekhez tar­tani kell magunkat, hogy zavar­talanul élhessük örökké változó életünket. Halász Ferenc lit «T I ­M-fek -W I Kylfl É 9 Modern automata gépek is segítik, hogy növekedjék a termelés. IS wfcs © Szünidős gyerekek a poznani városháza műemlék- épülete előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents